A Hon, 1875. október (13. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-01 / 224. szám

tokkal brilikius vizsgákat szerveztek ezen intézetekben s az innen kikerült nők, kivált ha még egy rakás selejtes franczia regényt is el­olvastak, teljesen képzetteknek tekintették magukat s az önképzés szükségéről nem is ál­modoztak. Műveit családanyák s honleányok nem lehettek többé, a komolyabb munkára képtelenek voltak s a nemzet középosztálya egy sentimentális, dologkerülő csoporttal gaz­dagodott, kik anyáik prózai munkáját is tel­jesen megvetették. A komoly tanférfiak gyakran felszólal­tak ezen veszélyes áramlat ellen; itt-ott arat­tak is némi sikert, de sehol sem teljesen, mi­­után ezen intézeteknek az anyák igényeit kellett már csak anyagi szempontból is igény­be venniök. A nőnevelés nem haladt semmit. Ekkor fogamzott meg azon terv, hogy az ál­lam állítson fel egy mintaintézetet, melyben a nők képzése csak a paedagogiai elveket tartsa szem előtt, minden kicsinyes kívánal­­mak teljes mellőzésével. Nem kétkedünk felette, hogy ezen bu­dapesti felsőbb leányiskola forduló­pontot fog alkotni a magyar nőnevelés történelmében. Nem mondjuk ugyan, hogy annak tervezete minden tekintetben sikerült. Egy ily tanodá­nak határozottan czélul kellett volna tűzni azt, hogy a komolyabb tudományos kutatás­ra előkészítsen, s hogy, mint a férfiközép­­tanodák, az egyetemek látogatására is képe­sítse növendékeit. Nőorvosokra már csak a finomodott ízlés szempontjából is égető szük­ség lesz mielőbb s a tudományok népszerű­sítése következtében csakhamar beáll azon idő, midőn Sommervillek, Herschelek nálunk is támadni fognak. E tekintetben tehát a ter­vezet egészen hiányos. A latin nyelv behoza­tala, a bölcsészeti előképzés elengedhetlen feltétele volna ily női középtanodának, még azon esetben is, ha — szerintünk is helye­sebben — a növendékek csak a 12-ik élet­évtől kezdve vétetnének fel s a tanfolyam 6 évre terjedne. Azonban daczára annak, hogy e hiányokat a tervezetben felismerjük, sőt szigorú paedagogiai mérték alá véve, abban még többet is fedeznénk fel, daczára mind­ennek, csak örvendeni tudunk annak létezé­sén, mert most először vagyunk biztosítva arról, hogy a divat s a mamák szeszélye nem leend befolyással egy női felsőbb tanoda ve­zetésére s igy az eredmény — különösen te­kintve a kitűnő tanerőket — sokkal jobb leend, mint a magántanintézetekben. Az új intézet terve lényegesen megvál­tozott s eltérő azon előirányzattól, melynek létesítésére szavazta meg az országgyűlés a a költséget. Jelenleg két előkészítő 8­4 közép­iskolai tanfolyamból áll, míg a miniszter ere­deti terve szerint — a gráczi felsőbb leány­iskola mintájára — az előkészítő osztályon kívül hat osztályból állott volna. Nézetünk szerint ez a kevesebb beosztás s óhajtjuk, hogy ezen változtatás, illetőleg javítás mi­előbb bekövetkezzék , még egy szót. Az új intézet tervezeté­nél s intenziójánál fogva a férfiközéptanodák­­hoz hasonló nevelőintézetnek felel meg, mely azonban, ezen középtanodától (reméljük csak egyelőre) eltérőleg önmagában befeje­zett egészet képezne. Látszólag tehát ezen in­tézet új gyakorlati pályát nyitna meg a nö­vendékeknek és pedig a tudományos tereken. S épen ez a valódi különbsége a női polgári iskoláktól, melyek csak átalános műveltséget nyújtanak szakképzés nélkül. A közönséges életben — fájdalom! — mindeddig éles ha­tárvonal áll fenn ezen, a polgárság s alsóbb osztály leányai által látogatott intézetek s az arisztokraczia által kegyelt felsőbb leányta­nodák között. Az új leány középtanoda (e név helyesebb lenne a bombasztikus »felsőbb leányiskola« elnevezés helyett) ezen rangver­senyt is hivatva van legalább enyhíteni. Az állam nem tehet különbséget e tekintetben s a magánintézeteknél divatos magas tandíj itt magától érthetőleg nem képez válaszfalat. Tár­sadalmi tekintetben jelentékeny e lépés s egy­­átalán nem eltűnő az uj intézet azon megbe­­cstílhetlen haszna mellett, hogy a tanitónőké­­pezdék növendékei s az egyetemek leendő női hallgatói ezentúl bizonyosan több s rövid időn a férfiakkal egyenlő előképzettséget fognak vinni új tanulmányaik kezdetéhez. Mindenesetre tehát a kezdet nehézségei­ből könnyen megmagyarázható hiányok da­czára csak örvendenünk lehet ezen új intézet létesítésének, mely egykor — erősen hisz­­szük — a magyar nőnevelést gyökeresen re­form­ál­andj­a. begyakorlás tekintetéből felette szükséges, hogy a csapattiszt hivatásának megtartassák. Szavazásnál elfogadtatik Sturm indítvá­nya, mely szerint a 4133 frt többlet függőben tartan­dó. »Katonai intendaturák és szakellenőrzésekre« (3. czim) 842,022 frt, »katonai lelkészekére (4. czim) 154,116 frt, »katonai igazságszolgáltatásra« 267,947 frt szavaztatik meg vita nélkül az előirányzat szerint. Az utóbbi tételnél azt kérdi Grosz, hogy váljon a katonai igazságügy reformja nem sokára lé­­tesíttetni fog-e és a katonai senatusok elnöki állo­mására szakemberek fognak-e alkalmaztatni. Koller hadügyér kijelenti, hogy ez iránt informáltatni (!) fogja magát és fenntartja magának, hogy megadhassa a felvilágosítást. Sturm hangsúlyozza, hogy az igazságügyi senatusok okvetlen szakemberekből állíttassanak össze. Herbst megjegyzi, hogy a katonai biróságok inkább csak mint büntető bíróságok fungálnak s hogy azok organizatiója a büntetőtörvény és büntető eljárás reformjától függ. A 8. és 9. czimek előzetesen függőben tartatnak. »Élelmezési raktárak«-ra (10. sz.) az előirányzat szerint megszavaztatik 541,674 frt. — Az előadónak az utóbbi czimre tett megjegy­zése következtében Frith osztályfőnök azon remé­nyének ad kifejezést, hogy jövőre e czimnél kevesebb összeg fog igényeltetni. Ágyraktárakra (11. ez.) 34,453 frt, ruhakeze­­lési intézetekre (12. ez.) 119,500 frt szavaztatik meg az előirányzat szerint. A »technikai tüzérség«-nél (13. ez.) előadó in­dítványozza, hogy 172,710 frt töröltessék, és csak 2 667,290 frt szavaztassák meg. Müller ezredes kéri az előadó által törölni javaslati összeg megszavazását s kiemeli, hogy külö­nösen a várbeli tüzérségi anyagszernél nem lehet megtakarítás. Weeber és Brestei indítványára e czim függőben tartatik. 14. czim: »szekerészeti-anyag-raktár« az elő­adó ajánlatára 106,500 írttal, és a 15. czim: »utá­­szati szer­anyag« 32,000 írttal a kormány előterjesz­tése szerint elfogadtatik. A 16. czimnél: »mérnök­kari és katonai építési igazgatóságok« az előadó in­dítványozza, hogy a többletkövetelés a vízvezetéknek a bécsi helyőrség által való használására, 17,300 frt­tal hagyassák meg, ellenben a katonai épületek fenn­tartására vonatkozólag a bécsi építési igazgatóságnál 7171 frt, a linzinél 210 frt, a brünninél 1000 frt, a grátzinál 2000 frt, a klagenfurtinál 2319 frt, a prá­gainál 3000 frt, a terézienstadtinál 1000 frt, a buda­pestinél 1300, a komárominál 600 frt, a temesvári­nál 8632 frt, a kassainál 1000 frt, a lemberginél 1320 frt, a zágrábinál 1200 frt, a péterváradinál 900 frt, a károlyvárosinál 3800 frt, a gradiskainál 200 frt, az innsbruckinál 300 frt, a nagyszebeninél 1300 frt, a karlsburginál 500 frt, a ragusainál 550 frt, a cattaróinál 2520 frt, összesen 39,822 frt törülendő, s e czimnél 2.085,529 frt veendő fel. Pec­er ezredes kiemeli, hogy e czimnél csak a 17,300 frt, mely a vízvezetékre van felvéve, hagyatott jóvá az előadó által. A további követelés hasonló az előbbeni években jóváhagyotthoz, csak a felhasználásra vonatkozó beosztás különbözik attól. A katonai épületek megfelelő készen tartására az előirányzott összeg sürgetőleg szükséges. Winter­stein báró a kormánytól kért összeg megszavazá­sát, Dr. Sturm a 17,300 frt átlagos térülését indítványozza, mint a­mely összeg magasabb az előbbi években megszavazottnál. Dr. Weeber és Jablonovsky herczeg a javaslatba hozott összeg megszavazását ajánlják. A előadó Dr. Klier megmarad ajánlata mellett, s megjegyzi, hogy a részletkimutatások szerint az illető tételeknél csak átlagos összegek vannak felvéve, melyek a valódi szükségletnek nem felelnek meg. Koller báró hadügyminiszter a kaszárnyák rész állapotára utal s kiemeli, hogy a kívánt össze­gek az épületek jó karban tartására sürgetően szük­ségesek. A szavazásnál Winter­stein ajánlata a 2.125.351 forint felvételére nézve elfogadtatott. Dr. Grosz megjegyzi, hogy a welsi lovas­sági kaszárnyában iható víz nincs s kérdést tesz ez iránt, hogy e bajon nem lehet-e segíteni. A hadügy­miniszter e kérdésre igenlőleg felel s Pecker ezre­des egyszersmind előadja az ide vonatkozó intézkedé­seket. A 17. czimnél: »katonai-földrajzi intézet,« azon kérdést veti föl az előadó, hogy e czim elinté­zése nem hozható-e összeköttetésbe a táborkar re­formjával. Miután a bizottság e tárgyban tagadólag felelt, az előadó indítványozza, hogy a kormány elő­terjesztésének megfelelőleg fogadtassék el a 350,277 frtnyi összeg, ez indítvány elfogadtatik. Épugy elfo­gadtatik az előadó javaslata a 18. czímnél »katonai egészségügy« a kormány előterjesztése: 3.095,242 forint. Dr. Grosz felemlíti, hogy Wels községé­nek az ottani garnison számára kaszárnyát ígértek építeni. Fenntartja magának e tárgyban az extraor­­dinárium tárgyalásánál, azon kérdést intézni a had­ügyminiszterhez, hogy a hadügyi igazgatóság nem szándékozik-e az ottani helyőrség betegeinek ápolá­sáról gondoskodni. A hadügyminiszter megjegyzi, hogy azon laktanyában vannak betegszobák, a hadügyi­igazgatóság azonban nem építhet minden helyőrség számára külön kaszárnyát. Ha a kérdés fölmerül, erre ő felelni fog. 19. czím: »ellátási ügy.« Az előadó indítvá­nyára elfogadtatik a kormány javaslata 10.000.000 ft. Dr. Herbst azt kérdi a hadügyminisztertől, hogy mily stádiumban van az új nyugalmazási tör­vény tárgyalása. A hadügyminiszter előadja, hogy a magyar miniszterelnök közlése szerint e törvény még ez év folyamában elő fog a magyar országgyűlésnek terjesztetni. 20. czim: »katonai fegyintézetek« 61,435 írt­tal, 21. czim : »különféle kiadások« 303,000 írttal és 8. czim: »katonai képzőintézetek« 1,207,830 írttal jóváhagyatnak. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottsága, mint esti lapunkban is írtuk, tegnapi ülésében a had­sereg rendes költségvetését tárgyalta. Az 1. czimnél­ (»központi kormányzat«) az előirányzat szerint Klier előadó javaslatára meg­­szavaztatik 469,512 frt. vita nélkül. A 2. czimnél (»territoriális és helyi katonai hatóságok«) előadó javasolja az előirányzatban fölvett 435.600 frt meg­szavazását s megjegyzi, hogy 4133 frtnyi többlet az által van indokolva, hogy bizonyos számú nyugdíja­zott tiszt szolgálatra behivatott. Stur­m helyesli az előadó azon nézetét, hogy a nyugdíjazottak aktiv szolgálatra alkalmaztassanak, de indítványozza, hogy e kérdés függőben hagyassék, miután az még más tételeknél is eldöntésre fog kerülni. B r e s t e t azt kérdi, hogy váljon a nyugdí­jazottak alkalmazása által eszközölhetők-e megta­karítások. Klier hangsúlyozza annak szükségét, hogy a tisztek tulajdonképeni hivatásukra alkalmaz­tassanak és ez megtörténik azáltal, hogy a pensionis­­ták a közigazgatási szolgálatokra­­használtatnak, utal a számfölöttiekre. Roller had­­n­ővér a korrál -----összeg megsza­vazását kéri , hangsúlyozza, hogy a fegyelem és a Az előadó felhívja a hadügyminiszter figyel­mét a hadapró-iskolák állapotára, s megjegyzi, hogy azok nem felelnek meg a czélnak. Azon kérdést te­szi, hogy e körülményt vette-e már fontolóra, s szán­­dékozik-e ez iskolákat újra szervezni. A hadügy­miniszter igenlőleg felel e kérdésre s az ide vonatkozó tárgyalásokat W­u­r­ni­t alezredes előadja. Továbbá megemlíti még az előadó, hogy a had­ügyi igazgatóság azon intenziója, hogy kipróbált tisz­teknek, kik a tanintézetekben tanárokat alkalmaz­tatnak, a hadseregben való előléptetést megengedni, igen czélszerű. Erre hosszabb vita fejült ki a katonai reáliskolák alapításának czélszerűségéről. 9. czím : »Műszaki és közigazgatási katonai bi­zottság.« Az előadó csak az 1675-ik évre jóváha­gyott 184.687 frtnyi összeg megszavazását indítvá­nyozza. Wurmb alezredes a kormány álláspontját, Dr. Stu­r­m a referensét védi, melyet a szavazásnál határozattá is emelnek. Az ülés 3 órakor ért véget. Legközelebbi ülés holnap. Napirend: a hadügyminiszteri előirányzat tágyalásának folytatása, az állandó hadsereg rendes és esetieg rendkívüli szükséglete. Az osztrá­­ delegáczióból. KÜLFÖLD. Keleti ügyek.­ ­-Mulatságot csinál magának »St. P. V.« a­­­rök minisztériumból, mely, miután benne négy volt nagyvezir­ül, kik négy egymással egyenes ellentétben álló politikai rendszert képvisel­nek, körülbelül úgy veszi ki magát, mintha Franczia­­országban Gambetta, Rouher, Omar herczeg és Cham­­bord grófból, vagy pedig Bécsben Schmerling, Ho­henwart, Rauscher bibornokból és Beuerből alakíta­nának minisztériumot. Nézete szerint Mi­had pasa a reformok barátja, Mahmud régi szabású ó-török, ki az eddigi ügyrend mellett van, Hussein Avni török chauvinista és Essad pasa minden béltartalom nél­küli egyezkedések barátja. Ilyenek, úgymond, a fő­orvosok, kik a beteg embert gyógyítani hivatvák, s megkínálták is­ztét annak idejében egyenkint gyógyszerekkel, melyeket részökről universálisoknak tartottak s mégis elbocsáttattak, most pedig közös erővel új orvosság után kell látniok. Mint a bibornokokat a pápaválasztás előtt, úgy zárták be Stambulban a négy volt nagyve­zért és orvost, hogy a négy elpróbált gyógyítási rendszerből egy ötödiket találják fel, mely amazok­nak előnyeit, de nem hiányaikat is, egyesítse magá­ban. Ezen miniszter- összeállításban a czikk »csak a balkáni félszigeten uralgó h­aos és fejetlenség« ma­gyarázatát találja. A »Nov. Vremia« vizsgálja a törökorszá­gi eseményeknek az 1871-ik évtől alakult új európai viszonyokra, nevezetesen a hármas szövetség­re gyakorolt hatását. Mindenekelőtt constatálja a kormányok és népek béke hangulatát, mely annál inkább kerül a felszínre, minél kevésbé létesülhetett az európai hatalmak végleges egyetértése Kons­tantinápolyban s minél jobban észlelhető a különb­ség nézeteikben és óhajtásaikban. Arra utal to­vábbá, hogy az ottomán birodalom szilárdsága a görög függetlenségi háború óta oly annyira megingatva mint jelenleg sohasem volt, hogy a düle­­dező török államépület fentartására való eszközöket illetőleg sohasem létezett annyi kétség és habozás mint most, s megérintvén, hogy a döntő rendszabá­lyokat újra paralizálta a nagy­hatalmak kölcsö­nös bizalmatlansága, irigysége és a miatti fé­lelme, hogy kinek jusson az ozmánok öröksége — vagy ki fogja majd a felosztást eszközölni — azon következtetésre jön, hogy az új európai szövetségek s az 1871. év óta megalakult új Európa épen oly képtelenek a beteg ember mggyógyítására, mint képtelen volt, az ő Európa s előbbi egyensúlya. S még­is mindezen szembetűnő (?) tények daczára mindnyájan hiszik, hogy az európai béke, ha mind­járt a porta saját ereje nem is lenne elegendő a nyu­galom helyreállítására, meg nem zavar­tatik. Ezen békebizalmat szerző egy részt és főleg Orosz­országba helyezett bizalomból származtatja s e tekintetben az érdem egy részét az orosz sajtó­nak is tulajdonítja ,mely a mostani keleti eseménye­ket a bécsi német sajtó által a szlávokkal való min­den rokonszenvezés ellen intézett kihívó megtáma­dások közepette mérséklettel tárgyalta.« A békés közhangulat alól a »Vremia« csak­is a bécsi centralista sajtót veszi ki, szemére lobbant­­ván, hogy a szlávok iránt a vakbuzgóságig menő ellenséges indulatot tanúsít, s nevezetesen, abbeli ál­lítás ellen polemizál, hogy a török népfaj és moha­medán vallás sokkal kedvezőbb egy európai állam­rendszernek s az európai culturának a balkáni fél­szigeten meghonosítására, a görög nagy katholikus vallású szláv fajnál. Áttérvén a keleti vagy az úgynevezett „hármas szövetségre, bizonyítja, hogy ennek egyedüli erejé­vel Törökország le nem csendesíthető, s hogy kell, miszerint ezen egyetértés vagy a többi első rangú államokra is terjedjen ki, vagy pedig nyugaton ha­sonló, de az elsővel ellenséges szövetséget idézzen elő. Czikkét következő szavakkal végzi: »Ha alaposak a hírek egy átalános európai értekezletnek a törökországi ügyekre nézve s Orosz­ország javaslata folytán leendő összehívásáról, akkor várható, hogy a herczegovinai lázadás kezdetül fog szolgálni a keleti egyetértésnek köz­európai egyetér­tésre való kifejlődésére. Az európai béke tartóssága ez­által csak nyerne, de épen úgy nyerhetnének a törökországi keresztények s Oroszországnak drága érdekei is. Semmi sem lehet oly természetes, mint az, hogy Oroszország a közeurópai nemzetközi ítélőszék elé hozza az ügyet, melyben az egész Európa az összes Oroszországgal egyenlő irányban van érdekelve, s melyet képtelenség volna egyedül hazánk felelőssé­gére, háritni. — S még rosszabb volna, ezen ügyet »Ausztria« egyoldalú magyar és német érdekeinek és Germániának közönyössége szempontjából elintéz­ni akarni. KÜLÖNFÉLÉK — Az aradi v­é­r­t­anu­k eml­ék­ü­n­ne­­p­é­l­y­e a nap magasztosságához méltóan, Aradon f. évi oct. 6-án fog rendeztetni. — A budapesti zenekedvelők egye­sülete, idei nyári szünetelése után tevékenységét folyó hó 15-én Káldy Gyula jeles karmesterének ve­zetése alatt Gaade N. »A vészkirály leánya« czímű nagyobb dalműve (zenekar, magán- és karénekekre)­­ betanulásával keze­te meg és ez a legközelebbi (ez­­ idei harmadik) nagy hangversenyen fog előadatni. . Az érdekes műsor, melyet az egyesületi műbizottság­­ megállapított, egyebeken kívül nevezetesen Beetho­­­­ven »Athene romjai« czímű művének teljes előadatá-­­­sát is helyezi kilátásba, a minthogy az egyesület mű­­­­­ködő tagjainak jelenlegi létszáma átalában nagyobb zene-­s dalművek előadását nemcsak lehetségessé de­­ kívánatossá is teszi. Az alapszabályilag kötelezett négy nagy hangversenyen kívül egyébiránt az egye­­­­sület zeneteremépítési pénzalapja javára a városi vigadó nagy termében egy ötödik nagy hangversenyt­­ is szándékozik adni, míg az eddigi kisebb hangver-­­ senyeket a műbizottság 14—14 napi időközökre eső , házi zeneestélyekké változtatta, melyeknél úgy mű­kedvelőknek, valamint művészeknek is alkalom nyuj­­tassék magukat a fővárosi közönségnek bemutathat­ni. Uj tagok s név szerint működők a zenekar szá­mára minden hétfőn esti 7 órakor a férfikar számára, minden szerdán esti 7 órakor s a nőkar számára, min­den pénteken esti 5 órakor az egyesület titkai­­ hi­vatalában (bálványutcza 10. szám I. em.) vétetnek fel; pártoló tagok pedig Steinhausz István egyesü­leti pénztárnok urnái (József tér 6. sz. Gottschald és társa elég) a folyó év végéig terjedőleg a tagsági évi dijak felének lefizetése mellett. — Cselédszegődtetési vásár. Dunaföldvárról Írják nekünk: Minden évben Szent- György és Szt.-Mihály napján városunkban leány­vásár van a szó valódi értelmében. Városatyáink már több ízben akarták megszüntetni a régi szokást. Ki­­doboltatták, hogy a legszigorúbb büntetés mellett tilos a vásár. Kiküldették az őröket, hogy botokkal hajtsák szét a leányokat. »Mind hiába! Amint a kisbirák hátat fordítottak, újra és még nagyobb számmal ott termettek az »eladók«. Az óra delel­­t, és a piacz közepén kezdenek gyülekezni a leányok, rangfokozatonként foglalják el állásukat, úgymint: szakácsnők, száraz és szoptatós dajkák, szobaleányok és szolgálók. Mindegyikök iparkodik első ott lenni és lehetőleg szembetűnő helyre jutni. Oly czifrán vannak öltözködve, mintha lakodalomba készülné­nek. És mily lármával vannak! A fecsegés, zajongás leírhatatlan! 500 asszony nyelve pereg! Egyszerre elnémul a lárma; átalános és ünnepélyes csend kö­zött jönnek a vevő hölgyek, cseléd válogatásra. Most kezdődik a vásár. Vannak leányok kik minden vá­sáron szerepelnek, ezek legolcsóbban kelnek, mivel a vevők tudják, hogy csak rövid ideig maradnak há­zukban, azért csak akkor fogadják őket, ha már má­sokat nem kaphatnak. A szakácsnők, mint a legdrá­gábbak, legkevesebben is vannak. A (szoptatós) daj­kákat leginkább fiatal házaspárok az orvos kíséreté­ben keresik, ki a dajkát ott helyben mindjárt vizs­gálja. — Csak későn este végződik a vásár. — Jutalmazott iparosok. A pesti kath. legényegyesület alapításának 20 ik emlékünne­pén rendezett munkakiállítás alkalmával a követke­ző iparosok részesültek kitüntetésben. Erkölcsi juta­lomban a következők: Jelinek Nándor bádogos, Ra­­tatics Péter asztalos, Koronczi Antal szabó, Csáky Antal szabó, Schock János czipész, Gajdossik Béla lakatos, Helbert Pál kosárkötő. Jó munkáért: Hor­váth Béla szabó, Borkai Pál asztalos, Óvári Antal szabó, Ország István asztalos, Szabó Vincze szabó, Horváth Máté asztalos, Emmer Rafael szabó, Tanos János asztalos, Kiss János szabó, Annók József czi­pész, Kalotay István czipész, Agner Dániel czipész, Kidley Lajos asztalos, Ludányi László czipész, Schultesz Ferencz asztalos, Kiss József czip­ész, Jan­kó Zsigmond czipész, Lipóczi Pál czipész, Kiss Már­ton czipész, Keisert Károly czipész, Kalausek Fe­rencz czipész, Kesztler Károly czipész, Melicher Flórián czipész, Soós György czipész, Kövér Ferencz könyvkötő, Sturm Károly lakatos, Dékán Márton asztalos, Tóth Gyula gépkovács, Wirth Lajos eszter­gályos, Janovják Antal lakatos, Hajnal Benjamin asztalos, Kresztics Dénes bognár. Különösen megdi­­csértettek: Vitek György szabó, Schöck János czi­pész, Jelinek Nándor bádogos. — Eltiltott tankönyv. A mai kir. lap közli: »A »Krátky zemepis« czimü munkát T. Ottó Matzenauer-tól (kiadatott Szakolczán 1689-ben) mint nemcsak hibás módszerü, de elavult és törvény­­ellenes adatokat tartalmazó tankönyvet, nemkülön­ben a Belgrádban 1869 ben kiadott szerb nyelvű »lstoria srpsky naroda« stb. cziműt, mely idegenek számára külföldön szerkesztetvén hazai viszonyaink­ra semminemű tekintettel nincs, és hazánkról foly­vást mint idegen országról emlékezik meg, a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium az iskolai hasz­nálatból szigorúan eltiltotta. — Tömeges tanító- és tanító­nő-választás történt a fővárosi tanács mai ülésében a főv. iskolatanács előterjesztései szerint. Megválasztották: a lipótvárosi elemi leányiskolához igazgató-tanítói állomásra: Kafka Károly; 20 helyettes tanítói állomás­­r­a: Krammer Gusztáv, Wayand Béla, Zsengeri Sa­mu, Walló Mihály,Gyurko­vics Béla, Dániel Gizella, Károlyi Clementin, Bakics Janka, Schuszter Emma, Rónai Paula, Gőth Ilka, Rózsavölgyi Mari, Tolnaffy Irén, Büchl Matild, Hentaller Mária, Fürst Emma, Márky Ida, Illési Aranyka, Bayer Hedvig, Singer Janka, Vanyek Emilia. A női kézimunka tanítónői állomásra: Sterio Gabriella , Croizkerl Mária, Perlaky Vilma Reményi Aranka, Kimnach Clotild, Drumár Irma, Burian Mari, Hodoky Laura, Moser Anna, Lauersitz Péterné, Zube Ilka, Grega Ilona, Geppel Vilma. Polgári iskoláknál I kér. meny­­ség- és természettani tanári állomásra egy évi próba­időre Schmidt Károly, magyar nyelv, irodalom és történet rendes tanári állomásra Irmey Ferencz, éne­ktanári állomásra Zólyomi János. II. ker. leány­iskolánál mennyiség- és természettan rendes tanitói állomásra Horváth Miklós, rajzos szépírás tanitói ál­lomásra Löschinger Zsigmond. Éneksegédtanitói állo­másra Erney József, III. kerületi polgári fiúisko­lánál magyar nyelv és irodalmi­­ történet rendes ta­nári állomásra Tanas. IV. ker. polgári leányiskolá­nál, mennyiségtan és természettan rendes tanári ál­lomásra Huhotky Sándor. Németnyelv tanári állomás­ra Halász Gyula. Németnyelv s irodalom segéd­tanári állomásra Hentaller Elma. Rajz s szépírás tanári állomásra egy évi próba­időre Hochrein La­jos. VI. ker. polgári fiúiskolánál: Történet és föld­rajz rendes tanári állomásra Feesz János. Német­nyelv rendes tanári állomásra Goli János. Mennyi­ségtan segédtanári állomásra Hulacsek Alajos. VII. ker. polgári leányiskolánál : rajz és szépírás rendes tanári állomásra Szentes Gyula. Mennyiségtan­i könyvviteltan rendes tanári állomásra Wittinger Já­nos. Ének segédtanári állomásra Vajdafi Béla. Né­met nyelv és történet ideiglenes tanári állomásra Igó Ida. VIII. ker. reáltanodánál : magyar- és német­nyelv és irodalmi segédtanári állomásra Német Jó­zsef. — Franczia nyelvtan ideigl. állomásra további intézkedésig Fölgyi Gyula. Központi főrajz. tanodai műszaki főtanitói állomásra, Szoltsányi Ferencz. — A VII. ker. polg. leányiskolánál. Terményrajzi segéd­tanári állomásra ideiglenes minőségben kineveztetik Szetskay István. — A margitszigeti hid balparti feljáratának egy része a fővárosnak mai napon átada­tott s az építési munkák miatt ott jó idő óta fenn­akadt közlekedés ismét helyre állt. A feljárat e része egészen kész , ki van kövezve és korlátokkal ellátva oldalain. A hid balparti feljárata 180 méter hosszú lesz s a lejtősödés 16 ölre 1 ölet teszem Budán a fő­úton a lóvonatu vasút vágánya áthelyeztetett a tám­falak közti feljárókra. Ezek feltöltését a Holzpach elég eszközli, s a munka itt is annyira előre haladt, hogy a hid a közlekedésnek jövő tavasszal bizonnyal , átadható lesz. A hídfő falazata kész a gránittáblák magasságáig, valamint a rakodó part áthidalására szolgáló vasszerkezet nagyobb része is. E vasszerke­zet a magyar államvasutak műhelyében készül Zim­mermann igazgató vezetése alatt, tisztán magyar erők közreműködése mellett. Ez az első ilynemű mű, melyet hazai erők hoztak nálunk létre. — A józsefvárosi I. számú is­kolaszék f. bő 30-án tartott alakuló ülésén közfelkiáltással elnöknek megválasztatott: Szent­­királyi Mór; alelnöknek: Perlaky Elek ; jegyzőnek : F­a 1t­er Mihály és gondnoknak: Aus­­p­i­t­z Róbert. — Népesedési mozgalom Buda­­pesten. — A lefolyt szept. 19-től sept. 25-dikig terjedő héten élve született 265 gyermek, elhalt 212 személy; a születések tehát 44 esettel múlják fe­lül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 178 törvényes, 78 törvénytelen; nemre nézve 130 fiú, 126 leány. Halva született 8 gyermek, köztük 7 törvé­nyes, 1 törvénytelen.­­ A halottak közt volt 121 férfi, 91 nő, egy éven aluli gyermek 66. Élve szü­löttek vallás szerint így oszlanak meg: katholikus 186, ágostai 11, helvét 18, görög n. e. 1, zsidó 40. — Nevezetesebb halálokok: Veleszületett gyengeség és alkathiba 12, heveny agyvízkór 2, agykérláb 3, rángások 9, croup 5, roncsoló torokláb 4, kökhurut —, derme és állgörcs —, kanya­r —, vörheny 7, or­­báncz —, himlő 3, bélhurut 23, vérhas 1, cholera —, typhus 9, genyláz 1, tüdő- és mellhártyalob 8, hashártyalob 1, vízkör 6, rák 4, tüdőgümő 32, gyer­mekágyi bajok 2, agytüdös 2, agykór 5. A halá­lozások kerületek szerint: I-ső kerületben 14;II. 13; III. 10 ; IV. 4; V. 9 ; VI. 22; VII. 29; VIII. 34 ; IX. 18; X. 4; kórházakban 55. — A központi háziipar egyesü­letbe lépett tagok számáról minap hozott első közlésünk kapcsában folytatjuk a gyüjtőivenkénti fel­sorolást: Bátory Mihály irén 2. r. t., Csáky Tivadar gr.-én 1. r. t., alapitó Wodianer Albert b., Eisert Tiv.-én 4. r. t., alapitó Győry Gschwindt Mihály, Eisert évi 5 forinttal, Guda Döm­én 36 r. t., Márton Alajos évi 5 írttal, Hets Ödönén 1 r. t. Dr. Jelenik Zsigm­­én 2 r. t., Kozilek Ignáczén 6 r. t., Kokn Is­­fiáczén 11 r. t., Körössy Józsefén 20 r. t. alapítók Apponyi Albert gr. és Körössy József 150 írttal, Luksics Bódogén 6 r. t., Dr. Luxén 7 r. t, Mik­száth Kálmánén 6 r. t., Mudrony Soma irén 1 r. t., Marsovszky Gyuláén 11 r. t., Mezey Mórén 2 r. t., Nagy Józsáén 5 r. t., Papp Lajos irén 31 r. t., alapítók : Kégl György, Houchard Ferencz, Pejacsevich Péter gr., Simonyi Lajos br., Keglevich Gábor gr., Radóczy Ferencz irén 5 r. t., Ráth György ivén 1 r­ t., Szapáry István gr. ivén 21, r. t. alapitó Szapáry István gr., Széky Antal ivén 5 r. t. Schön Vilmosén 12 r. t. alapitó: Pesti biztositó in­tézet Schön Vilmos évi 10 fttal, Volny Józsefén 1 r. t. , alapitó Volny József. Az előbbi közléssel együtt 31 alapitó, 380 rendes tag. A te­ivtartók kéretnek iveiket mielőbb Körössy Józsefhez Budapest, újváros­háza, beküldeni.­­ A budapesti lengyel segélyző egyesület f.é. okt. hó 3-án d. u. 3 órakor a Deák Ferencz utczai 9. sz. helyiségben tartandja évi rendes közgyűlését melyre az egyesületi tagok meghivatnak. A napirend tárgyát képezik : az alapszabályok mó­dosítása, az 1874/5. évi számadás előterjesztése és az egyesületi választmányi tagok megválasztása. — Fővárosi hirek. A VI. k­e­r. r­ó­­z­s­a-u­tczai csatorna elkészítését a fővá­rosi tanács engedélyező, továbbá 250 db csatornafedő lap beszerzésére árlejtés kiírását határozta. — A dr. S i n a S i­m­o­n-féle zugligeti telken létesítendő kútra nézve a mérnöki hivatalnak 914 írttal terve­zett javaslatát a tanács elfogadta. — A II. k. k­a­­csa­ utczának 3150 ft 54 kr költséggel le­endő kiköveztetését a tanács elrendelte. — A tanács kimondotta, hogy azon fuvarosok, kik a város hatá­rából földet stb. naponta többször szállítanak s a vá­mot többször érintik, ha a határt túl nem lépik, egy­szeri kövezetvám fizetésére köteleztetnek. — A sza­tócsok és bormérőknek a tanács köte­lességévé tette, hogy az illető ipartársulatokba magu­kat bejegyeztessék.­­ A kávésok ipar­egyesülete ma d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Kam­ona Flóris elnöklete alatt. Jelen volt 28 tag. A választ­mány azon javaslatot tette, hogy a pénzügyminisz­terhez egy kérvény intéztessék az iránt, hogy a ká­vésokra rótt magas játékadót szállítsa le. E kérvény felolvastatott s egy küldöttség neveztetett ki, mely az elnök vezetése alatt e kérvényt a pénzügyminisz­ternek át fogja nyújtani. Napirendre volt kitűzve, az elnök, jegyző, pénztárnok stb. választása, miután a jelenlegiek leköszöntek. A közgyűlés Kamona Flórist egyhangúlag választja meg tiszteletbeli elnökké,továb­bá Dr. Schmiedt Titus, a társaság eddigi jogtaná­csosa közsajnálat közt leköszönt, mit a közgyűlés jegyzőkönybe iktat. Elnökké W­alter Ferencz 19 szavazattal választatott. Mint jogtanácsos, Dr. Hauer Sándor, pénztárnokká Hargl Márk válasz­tatott. Az elnök jelenti, hogy a társaság a budai víz­­károsultak részére 100 irtot ajánlott fel, mi helyes­léssel tudomásul vétetik. Schéla azon indokból, hogy a társaság tagjai a helyett, hogy szaporodná­nak, naponként fogynak, indítványozza, hogy a vá­lasztmány e baj megakadályozására valami módot találjon fel, s egyúttal mivel a tagok fogyatkozásá­ból a pénztári bevétel csökken a beállható deficit fe­dezéséről gondoskodjék. Ez indítvány elfogadtatik. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést feloszlatja. — A m­a­g­y­a­r-ó­­v­á­r­i m. k­i­r. gazdasá­gi akadémián rendszeresített nagy kísérleti állomásnál a tansegédi állás üresedésbe jővén, annak betöltése czéljából nyilvános pályázat hirdettetik az alábbi feltételek mellett. Pályázó tartozik kimutatni korát, orvosi bizonyítványnyal igazolt egészségi álla­­potát, eddigi tanulmányait, melyek legalább a gym­­nasiumi vagy reál­iskola befejezéséig kell, hogy ter­jedjenek ; a vegytan alapismereteiben, a quantitativ analyticus munkákban, a magyar és német nyelvben kellő jártasságot, kik már vegyműhelyekben alkal­mazva voltak, előnyben részesíttetnek. Az alkalma­zás ideiglenes, s a próbaidő fél évre terjed; javadal­mazás egyelőre 500 frt. évi fizetés, s batorozatlan szabad lakásból áll. A próbaidőnek sikeres eltöltése után az alkalmazás véglegessé tétetik, s a készpénz­javadalom a szerint, a­mint az alkalmazott használ­hatósága és képességei nyilvánulnak, évi 600 esetleg 800 írtra emelhető. A véglegesen alkalmazott tanse­géd, ha állomásától megválni kíván, köteles ide vo­natkozó lemondását fél évvel előbb az akadémia igazgatóságánál benyújtani. Pályázók folyamod­ványaikat legkésőbb f. é. október 15-éig a fent é­­rintett akadémia igazgatóságához benyújtani, s kö­zülök azok, a­kik ez irányában az igazgatóság ré­széről felhivatnak, magukat ott személyesen bemu­tatni tartoznak, mely alkalommal egyszersmind a vegykisérleti állomás vezetője által tájékozás végett ismereteik iránt megkérdeztetni fognak. Budapesten, szeptember 23-án a földmivelés, ipar­­ s kereskede­lemügyi m. kir. minisztérium. — Öngyilkosság. Behr János keres­kedő tegnap este a rendőrségnél bejelenté, hogy neje, szül. Günther Amália, 21 éves fiatal nő, ki már több idő óta elmezavartságot és búskomorsá­got tanúsított és egy ízben magát phosphoroloxidok­­kal megmérgezni is szándékozott, tegnap este 8 óra­kor hazulról eltávozott. Ma reggel 7 órakor az osztr­ államvaspályán az állatkert mellett egy tisztességesen öltözött nő hullája feküdt, melynek fejét a ker­esztül haladott vonat a testtől egészen elválasztotta. A rög­tön eszközlött nyomozásból kitűnt, hogy a vaspályán talált női hulla Behr Amáliával azonos ; az ujján ta­lált arany jegygyűrűt, valamint a kórházba szállított hullát férje felismerte. Az elmezavartság Behr Amá­lia családjában örökösnek mutatkozik, mert állítólag atyja is megtébolyodott. Kétségtelen, hogy a szeren­csétlen nő öngyilkossági szándékból maga feküdt a vasúti vágányra. A „HON” magántársürgönyüi. Bécs, szept. 30. (Ered. sürg.) Az ötös albizottság ma hitelesítette az ágyukérdésre vonatkozó jelentést, mely már holnap fog a hadügyi bizottságban tárgyaltatni. A had­ügyi bizottság vasárnapra valószínűleg már elkészül a munkájával.­­A tengerészeti bizott­ság átalános jelentést fog készíteni, mely e bizottság holnapi ülésében hitelesíti­etik. Bécs, szept. 30. A magyar delegáció hadügyi albizottságának mai ülésében a hadügyi rendes költ­ségvetés elintéztetett és miután az előirányzott ,több követelések már az előbbi üléseken tárgyaltattak, a többi czimek az előirányzat szer­int szavaztat­tak meg. A magyar delegáczió külügyi bizottsága két órai értekezletben melyen gróf Andrássy és báró Orczy is jelen voltak, megállapította a jelentés azon passusát, mely a külpolitikára vonatkozik. A jelen.

Next