A Hon, 1876. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1876-04-01 / 76. szám

Például mennyi? Tábornok: Azt hiszem 15.000 mark.-------Tableaux. A hallgatóság kaczajban tör ki, s a tábornok elképedve nézi szavainak hatá­sát. Csak Tiszának arczán nem változott egy vonás sem.« A levelező ez episodból azt következteti, hogy a térképvásárlásban Oroszországról nem lehet szó, mivel ez nem markkal, hanem rubellel fizet. ■— Milton egy kézirata. Netherby­­ben Miltontól újabban ismét fedeztek föl kéziratot, mely a londoni irodalmi társulat múlt heti ülésében ki volt állítva.A kézirat mintegy 80 oldalon— nagyrészt kétségtelenül Milton saját kezeírása — az ó- és közép­kor majdnem 100 jeles írójának munkáiból készült ki­vonat, mely bölcselmi tárgyakat tartalmaz. A lelet nemcsak azért érdekes, hogy Miltonnak saját kéz­irata, hanem főleg azért, mert a költő olvasmányáról és ama kor irodalmi ízléséről ad újabb felvilágosí­tást. Legközelebb fényképelés utján másolatok fog­nak róla megjelenni.­­ Az utczák öntözésének ügye került ma a középitési bizottság ülésén szőnyegre s hosszan­tartó élénk vitát idézett elő. A kerületi elöljáróság és a vizvezeték igazgatósága ugyanis uj rendszert taná­csos életbe léptetni a főváros utczáinak öntözésére nézve. Az előterjesztés ugyanis javasolja, hogy az ön­tözésbe a háztulajdonosok is belevonassanak olyfor­­mán, hogy a főbb utczákat és tereket a fővárosi ha­tóság öntöztesse, de a másod-­s egyéb alsóbbrendű utczákban a háztulajdonosok tartozzanak a locsolást végezni. Ezáltal a főváros évenként mintegy 12.000 frtot takarítana meg. A háztulajdonosok az egész városban egyidőben tartozzanak az utczát, illetve a járdát házuk előtt három ölnyi szélességben reggel 6—7-ig, délután 1 — 2-ig megöntöztetni. Az üres tel­kek tulajdonosai se vétessenek ki e szabály alól, ha­nem telkeik előtt az utcza öntözéséről a megszabott időben gondoskodjanak. Ezen előterjesztés ellen és mellett igen sokan felszólaltak, Patrubány főorvos, Poór tanár, Schneider, Rupp tanácsos, Wein vizvr­igazgató, Preusner s még többen. Mivel a söprés az öntözéssel szoros összefüggésben áll, főleg Patrubány szavaira a bizottság erre nézve kimondta, hogy a söprés a tereken és főközlekedési vonalakon az elöl­járóságok erélyes gondoskodása mellett reggel az öntö­zés előtt, tehát vagy késő este, vagy éjjel, min­denesetre azonban napfölkeltekor teljesítendő. Az elöljáróságok és vízvezetéki igazgatóság előterjesz­tése ezután módosításokkal elfogadtatik. A mó­dosítások oda vágnak, hogy ez öntözési rendszer egész terjedelmében csak a balparti városrészre ter­jesztetik ki; csak a főközlekedési vonalak legyenek nem 6 — 7-ig, hanem reggel 7-ig kisöpörtetve az elöl­járóságok útján, a mellékutczákban a söprő emberek ezután is végezhetik munkájukat. Az öntözés elmu­lasztása megintés után 1—10 frt büntetést von maga után. Budán csak ott kell ezen módon öntözni, hol elegendő víz kapható. Ha a háztulajdonosok az öntö­zés folytán a vízvezetéket igénybe véve többet fizet­nek, visszkárpótlásul kell hogy valamit kapjanak. A kárpótlásra nézve a bizottság terv és mód kidolgozá­sával a vízvezeték igazgatóságát bízta meg, ki a jövő gyűlés elé ezt be fogja terjeszteni. — Kifogott tetem. Tegnap délután a soroksári elzárt Dunaágból egy ismeretlen már nagy mértékben enyészetnek indult női tetemet fog­tak ki, mely kórházba szállíttatott. A tetemnek öltö­zetét durva vászoning, karton szoknya s férfitopán képezi. — Megbánt tett. András József liptó­­megye 18 éves szabólegény tegnap délután a molná­rok és sütők gőzmalma irányában öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott, de valószínűleg a hi­deg viz hatása más gondolatra vezérelte, miért is szépen a partra kiúszott és átázott ruhákkal, dide­regve vitetett előbb a főkapitánysághoz, onnét pedig a kórházba. Az öngyilkossági kisérlet indoka isme­retlen. A fiatal gyerkőcz az ez iránt tett kérdésekre nem felel. — Megtévesztette a lakást. Udvar­helyi Miklós pesti születés 28 éves, a rendőrség előtt jól ismert tolvaj tegnap este 9 órakor a hatvani ut­cza 9. sz. a. házban a lépcsőt világositó légszeszlán­­got eloltván, Koller Gusztáv háztulajdonos lakását feltörte s ott ügyességét a lakásban levő szekrénye­ken is megpróbálta, de ezen igyekezete közben a ház­beliek által meglepetett, s a rendőrségnek átadatott. Udvarhelyi a lopási szándékot tagadja , azon furcsa mentséggel áll elő, hogy ő az előtt szabóinas lévén, tanító mesterét akarta meglátogatni, ki az érintett lakásból már 10 évvel azelőtt kiharczolkodott. A rendőrségnél azonban igen jól tudják, hogy mit lehet az ily kifogásra adni, azért is mint veszélyes tolvajt egyszerűen a fenyítő törvényszék elé állították. — Botrány-irodalom. Szilágyi Pál , a »Fata Morgana« álnevű szerzője (tudvalevő, hogy a mű szerzője egy nő, B. bárónő), nyilatkozatot közöl a bécsi lapokban Edelsheim Gyulai ismeretes tilta­kozására, és tagadja, hogy a kéziratot felajánlotta volna Edelsheimnak megvételre.Csak miután az meg­jelent, a regény által felvett zajban tette neki az ajánlatot, hogy a könyvárustól az összes példányokat a kézirattal együtt vegye meg oly feltétel mellett, hogy bizonyos leveleket visszaadjon, a mi azonban máig sem történt meg. — A Duna vize a főváros melletti folyam mederben ma dél óta estig fél hüvelykkel újból áradt. — Vízállás esti 10 órakor 16 láb 8­­/2 hüvelyk. 1860-as 109.*10. 1864-es 130.3/4. Ezüst 101.­­ Lon­don 116.tll. Unió­b­ank 66.1/4. Átalános épitő­bank 7.—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 67.—. Lombard 100. 1/2. Tramvay 98.1/2 Hitelsorsjegy 160.— . Napoleond’or 9.30— Arany 5.47—. Frank­furt 56 60. Porosz pénzutalvány 57 20. Török sors­­jegy 20 — Angol épitő­bank 19.—. Municipalbank Bécs, márcz. 31. (Hivat, zárlat) Magy­ar fold­­tsherm. kötvény 75.3/4. Salgó-Tarján —.—. Magy hitel 125 1/7 Magy. záloglevél 85.15. Erdély 99.—. Magyar keleti vasut 36.12. Magyar sorsjegy 71.—. Magy. földhitel 48.3/4. Magy. vasúti kölcsön 99.*/2. Anglo-magyar —.—. Franco-magyar b. 183.1/.1. Al­föld 106—. Magyar éjszakkeleti vasut 106.—. Kel vasúti elsőbbségi kötvény 63.—. Tiszai vasút 196.—. Municipal bank 15.—. Frankfurt, márcz. 31. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre—.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-ra —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 86.—. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 135.3/4. Osztrák államvasp. részvény 233.3/4. 1864-es —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galiczia —. Győr­gráczi —. Frankfurt,márczius 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 174.05. Osztr. bank-részv. 759.—. 1860-as 105.3/8. Évjáruléki papír 57.s/ie.­­Lombard 85.3/4. Magyar sorsjegy 150.—. Osztr. hitelrészv. 133.—. Osztrák államvasp. részvény 233.—. 1864-es 272.­—. Évjárulék ezüst 60.—. Galicziai 161.—. Győr­­gráczi —.—. Berlin, márcz. 31. (Kezdet) Galicziai—.—. Lombardok 175.—. Ezüst­ jöved.—.—. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 468.50. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 273.—. Magy. sorsjegy —.—. Berlin, márczius 31. (Zárlat) Galicziai 80 75 Lombard 174 50. Ezüst jöved. 60.40. 1860-as 105.50. Bécs 172 95. Romániai 23 80. Államvasut 468.—. Papirjövedék 57 20. Hitelsorsjegy 333.50. 1864-es 270.—. Hitelrészv. 268.50. Magy. sorsjegy 152.75. Berlin, márcz. 31. Búza 201.—,207.—. Rozs 155.—, 155.—, 153.—, 153.—. Zab 163.—. Olaj 60,60, 60 40, 62.70. Szesz 44.—, 45.10, 45.50. 49.10. Pária, mart. 31. (Zárlat.) 3°­, évjárulék 66.65. Olasz évjárulék 71.30. Mobilier hitelr. 187.—. Tö­rök sorsjegy 45.—. 5 % évjárulék 105.02. Osztrák államvasut 585.—. Lombard 225.—. Osztr. földhitel­­részvény —.—. Pária, martius 31. Liszt 59.—,59.—, 60.—. Répaolaj 73.—, 73.—, 76.—, 77.25. Lenolaj 66.50. 66.—, 67.50. —. Szesz 46.­ 45.25, 47.—. Czukor finomított 140.—. Köln, márcz. 31. Búza 20.85, 20.80. Rozs 15.45, 15.20. Olaj 33.—, 31.70. —. Stettin, márcz. 31. Búza 203.—, 205.50. Rozs 147 —, 147.50. Olaj 63 25, 63.—. Szesz 43.80,44 50. Amsterdam márcz. 31. Búza—.—. Rozs 178—, 184.-. Olaj 36.—4, 36.3/4, 36.3/3. Boroszló, márcz. 31. Búza 20.—. Rozs 16.50. Zab 17.80. Repczeolaj 63.—, 59.80. Szesz 41.50, 43.50, 43.50. Antwerpen, márczius 31. A petroleum üzlete 31. V* fr- A „Hon“ magánt­ársürgönyei. Bécs, márcz. 31. A »Polit. Corr.« jelenti, hogy Bodics báró és a török autoritások közt lét­rejött megállapodás szerint, Szocsicza, Pavlovics Peko és Zimunics fölkelő vezérek, egy a montene­grói fejedelemtől Niksics erőd élelmezése tárgyá­ban kiküldendő senatorral Grahovoban értekezni fognak. Az ezt követő napon Rizanon keresztül Szuttorinába mennek hol valószínüleg szerdán vagy csütörtökön jönnek össze Bodics báróval. Bécs, márcz. 31. A »Polit. Co­r.«-nek jelentik Bukarestből, hogy az oláh külügyminiszter és az orosz consul közt egy Oláh- és Oroszország közt kö­tendő kereskedelmi és hajózási szerződés feltételei írattak alá. London, márcz. 31. A felsőház a czimbillt má­sodik olvasásban elfogadta, miután Cairns kijelen­té, hogy a »császárnő« czim Indiára szorítkozva marad. Berlin, márcz. 31. A vádlótanács elhatározta, Arnim grófnak a vádállapotból való kivételét, a gróf vagyonának lefoglalását elutasította. A fő ál­lamügyész makacssági eljárás megkezdését indítvá­nyozta. Szentpétervár, márcz. 31. Illetékes oldalról teljesen légből kapottaknak jelentetnek ki azon hír­lapi közlemények, melyek szerint az ország kormánya állítólag legközelebb módosítás alá vétetnék. Suva­­loff grófnak szabadság­ utazása valószínüleg magán­ügyek miatt történt. Berlin, márcz. 31. (A tőzsdéről.) Kezdet lanyha, külföldi esti árfolyam következtében az üz­let lehangolt. Bécsi hitelrészvények hanyatlók. Fran­­czia, lombard jól tartja magát. Vasutak záros aján­latok miatt hanyatlók. Iparpapirok csendesek. Kül­földi alapok részben jobbak. Pénz 3 */8 %■ Bécs, márcz. 31 (Zárlat: 1intelreszveny 155.*/4. Goiiczil'i 185.»/a. Államvasut 267.—­ Rente 66.05. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Múlt jelentésünk óta némely ipar­ágban örvendetesei­!) lendület állt be. Az árvíz pusztításainak szomorú nyomait iparkodik kiki el­tüntetni, s bár a nagy csapás fölött csak sajnálkoz­nunk lehet, de kétségtelen, hogy a helyreállítási munkálatok az iparnak maradnak fen s ennek elő­nyére válnak. Kivált a jobb parton az asztalosok, kőművesek, ácsok, lakatosok és szobafestők, valamint az üvegesek jól vannak fogalkoztatva. A megindult építkezések a pesti részen is, továbbá a rakpartok helyreállítási munklatai már előre foglalkoztatják a téglagyárakat,melyek átalában szebb reményny­el néz­tek a jelen év elé, mint a múlt elé néztek A czipész­­ipar, mintén Bécsbe angol részről nagy mennyiségű megrendelések érkeztek, emelkedett Budapesten is, mert onnan több iparos kapott megbízást. Az idővál­tozás, a hidegből gyorsan melegbe átcsapott napok folytán a könnyebb czipők számos vevőre akadtak. Szabóknál is tesznek tavaszi megrendeléseket, de egy-két nagyobb iparos kivételével átalában a kere­set nem nagy náluk. Napszámosok keresettek s jól fizetik munkájukat. Rézöntő üzlet is jól megy, de már a rézmüvesség pang, s vannak segédek, kik hetek óta munka nélkül a szállókon hevernek. —A gépgyárak­ban sem kielégítő a tevékenység. Végül szép jelen­ségként említjük meg a könyvkötők által rendezett munkakiállitást az orsz. iparegyesületben. Ily ver­seny az iparos segédeket mindig ügyesebb, gondo­sabb munkára ösztökéli , a könyvkötő üzlet virágzá­sát az által hathatósan előmozdítja. — A bizalmatlanság megszün­tetése a tőzsdén. A »P. Lt.« e czim alatt egy czikket közöl, melyben a czimnek megfelelőleg egy pár nevezetes indítványt tesz. Ezt mondja egye­bek között: A közzé tett mérlegek kiábrándulást idéztek elő különböző irányban. A legtöbb bankrész­vény tőkéje nem maradt érintetlen. Az activák közt még mindig képzeleti értékek soroltatnak fel. A ka­matfizetés többnyire elmaradt, és maguk a legneve­zetesebb pénzintézetek tartalékalapjuknak majdnem teljes felemésztésével fizethetnek csak osztalékot. A bankok igazgatóságai ezzel világosan bebizonyíták, hogy elsőbben is az őszinteség, s aztán a zavartalan ítélet a jelen helyzet felől hiányzik náluk. A közön­ség tehát méltán elvonja bizalmát a mérlegektől. Ab­solut ellenei vagyunk az állami gyámkodásnak, ennek daczára a jelen rendkívüli viszonyok között azon kí­vánalommal lépünk a kormány elé, miszerint kívána­tos volna, valamennyi bank aktiváit bizalmi férfiak ál­tal felülvizsgáltatni, és odahatni, hogy minden bank a tényleg meglevő vagyonhoz képest 100 vagy 200 forintos teljesen befizetett részvényekre convertáltas­­sa alaptőkéjét. Ekkor aztán a részvények névértéken jöhetnének a tőzsdeforgalomba. Az­által, ha a ban­kok ingatlanaikat a valódi érték szerint állítják be a mérlegbe, lehetséges lesz ezen ingatlanokon túladni. Míg ellenben most a bankok ezt nem tehetik, mert ha akadna is vevő, a­ki tisztességes árt ígér, nem adhatna meg a mérlegben kitett összeget, és így a bankok nem adhatnak túl ingatlanai­kon.­­ Ha ezen indítványok lelkiismeretesen ke­resztülvizetnek , akkor nem leend nehéz feladat, kieszközölni azt, hogy a bankok a névértéknek megfelelő biztos kamatot fizethessenek részvénye­seiknek, és ekkor a tőzsde bizodalma is helyre lesz állítva. — A »Lloyd« e megjegyzései találók lehet­nek ugyan egy pár fővárosi pénzintézetre, s különö­sen azokra, melyek a szédelgés korszakában alaptő­kéjükhöz képest aránytalanul nagy összegekért vet­tek ingatlanokat. De annyira még­sem lehet átalá­­nosítani a mondottakat, mint a »Lloyd«teszi,mert is­merünk egy pár fővárosi nem régi pénzintézetek, melyek mérlege egészen kifogástalanul készült. — Osztrák hitelügyi enquet. A ma este érkezett bécsi lapok közlik a jelentést azon enquetülésről, melyen a ránk nézve is érdekkel biró személy­ hitel reformjára vonatkozó javaslatok tár­­gyaltattak. A váltó szigorlat kérdését illetőleg, mint említettük, azt javasolta az albizott­ság, hogy a bankfiók vezetőjének legyen döntő sza­vazata. C C h­u hivatkozott arra, hogy a legtöbb nagy pénzintézetnél ez az usus, s hogy a váltóbíráló bi­zottság tagjai rendszerint csak consultatív szava­zattal bírnak. Indítványozza tehát : keressék fel az alsó-ausztriai iparegyesület, hogy a törvényhozáshoz, alkalmas időben, kérvényt intézzen az iránt, mi­szerint a bankfiókjainak számát sza­­p­o­r­­­t­s­a, s hogy a fiókok vezetőjének a vál­tó szigorlatnál elhatározó befolyása legyen. Sin­ger ellenzi e javaslat elfogadását, mert az pre­­judicál a bank kérdésének. Herzka előadó ki­fejti, hogy ezen indítvány érintetten hagyja az osz­trák nemzeti bank szabadalmának megújítását. A tett javaslatok csupán a feltett kérdőpontokra adott vá­laszt képeznék. Ezután előadó Levin azon előbb tett állítása ellen kelt ki, mintha az osztrák nemzeti bank a fennálló váltószigorlati eljárásnál nem szen­vedett volna jelentékeny veszteségeket. Hangsúlyoz­za, hogy a bankot mindenütt az ország viszonyainak megfelelő szervezettel kell ellátni, a német birodalmi bank szervezete ezért is sem az osztrák, sem a magyar viszonyokba nem illő. Poroszország részéről soha nem támasztottak hasonló kívánalmakat a bankügyre vonatkozólag, mint Ausztriában. Ajánlja Cohn in­dítványát elfogadásra s a többség ezt el is fogadta. Azután tárgyalás alá vétetett azon indítvány, hogy a váltóbehajtás és váltóóvatolás a kincstári postahivatalok által legyen eszközölhető. Ezen indítványhoz Thorsch, Kanitz, Kerpal és Herzka szóltak s az enquet a tett indítványt elfo­gadta. A c­h­e­q­u­e tárgyában tett indítványt, mi­szerint ennek jogi természete törvény által határoz­­tassék meg, Singer javaslatára azon hozzáadással fo­gadta el az enquét, hogy a törvényben egyszersmind kimondassék a cheque-ek bélyegmentessége.­­ A margitfalv­a-g­ölniczbánya­­prakfalvai vasútvonal érdekében értekezlet tartatott márczius 12-dikén Prakfalván. Az értekez­let igen tekintélyes és szakképzett, majd­nem egytől­­egyig jeles technikus egyénekből állott. Jelen volt a kassa oderbergi vasút forgalmi igazgatója, Sárossy Ferencz kir. bányatanácsos, s több jeles szakember, a­kik alaposan ismerik azon vidék viszonyait, melyen a vaspálya vezetése terveztetik. Aradi János a prakfalvi vasgyár ismert igazgatója, a ki nem csak kitűnő technikus jelesség mint gyárigazgató, hanem átalános iparos, különös vasgyáripari érdekeinknek fáradhatlan előmozdítója, választatott meg értekezleti elnöknek, jegyzőnek pedig Jeszenák Alfonz gölniczi főjegyző. Aradi megnyitó beszédében egyebek között előadja, hogy a kérdéses völgy nem jelentéktelen ex­portja főleg a kassa-oderbergi vaspálya kiépítése ál­tal keletkezett s igy biztosan mondható, hogy a szárnyvonal kiépítése által a völgy forgalma bizonyá­ra nevezetes fokra fog emelkedni. A vaspálya, melyet az érdeklettek önsegélye által akarnak létesíteni, bizonyosan nevezetes előmozdítójává lehet iparos ér­dekeinknek s óhajtjuk, hogy minél előbb létesüljön. Megjegyezzük, hogy a völgy kivitele jelenleg mint­egy 2 millió mázsára létezik és, hogy maga az ál­lamkincstár is igen érdekelve van a tervezett vas­pálya létrejöttén. A megjelent értekezleti tagok mű­ködési bizottmányt választottak meg és azt részletes utasítással látták el. A működési bizottságba megvá­lasztottak . Elnökül Aradi János, továbbá Sárossy Ferencz, kir. bányatanácsos, ifj. Benigny Károly, Neuberger Bódog, Stark Gábor , Walkó Viktor, Kaufmann Camillo, Stolcze Lajos, Schnapka Alajos, Böhm József, Elischer Mihály, Szentiványi Ferencz, Pillér Sándor, Hauzel József, Schleifer Mátyás, Lup­­kovics Miklós. — Az érdeklettek legközelebbi köz­gyűlése ápril 23 dikán fog megtartatni. — A lipótvárosi takarékpénz­tár Tóth Vilmosnak elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tartott. Napirenden csak két tárgy volt: az első az igazgatóság zárszámadásainak helyben­hagyása s a felmentvény megadása; a második pedig a fúzió a hitel- és takarék­egyesülettel kimondani. A közgyűlés mindkét tárgyat vita nélkül elfogadta s a fúziót keresztülvitelével az igazgatóságot megbízza. A zárszámlából a következő adatokat veszszük ki. Az 1875-ki összes jövedelem 60,260 frtot tett, a ke­zelési költségek és az adó 26,000 f­tra ment. A nye­­reségi és veszteségi számla 3626 forint 71 krt mint egyenleget mutat ki. A vagyonmérleg szerint a vál­­tótárcza 64,383 ft 96 kr. A pénztári készlet 11,808 frt 84 kr, értékpapírokra adott előleg 8,169 frt in­góságok 3,987 frt 21 kr, saját részjegyek 1725 frt, idegen intézeti pénztári utalványok 950 frt, a taka­rék és hitelegyesületnek tartozása 237,000 frt, kü­lönféle követelések 238 frt 25 kr, számlaszerinti kö­vetelések 176,693 frt 20 kr, követelések a szemé­lyi hitelszövetségre 95,601 frt 51 fr mutat fel. A tar­tozások pedig ezek: részvénytőke 300,000 ft takarék, betétek 86,638 frt 81 kr, kisebb tartozások és adó tartalék 17,005 ft 90 kr. — A budai közúti vasúti társa­ság ma tartotta rendes közgyűlését Andorfy elnök­lete alatt. 13 részvényes 707 drb részvényt tett le, melyek 123 szavazatot képviselnek. Dr. Keleti ve­zeti a jegyzőkönyvet. A felolvasott jelentésből a következőket veszszük ki. 1875-ben az ó-budai vo­nalon 65,626 vonat 53,445 mföld tétetett, amelyért 79,842 frt 65 kr, a zugligeti vonalon pedig 23,732 vonat­ 21,278 mföld tétetett, melyért 53,432 ft 61 kr, s igy mindkét vonalon összesen 133,275 ft 26 kr. vétetett be. — 1874-ben mindkét vonalon 141,575 ft 76 kr. vezetett be, s igy bár a vonatok száma sza­porodott, mégis az ó­budai vonalon 922 ft 42 krral, a zugligeti vonalon pedig 7278 ft 8 krral apadtak a bevételek. A lefolyt évben az összes kiadások 133,565 ft 66 krra rúgtak, míg 1874-ben 144,442 frt 69 kr. volt a kiadás.­­ A társaság átalános vi­­szonyaira áttérve, megemlitjük, hogy a szegényházi váltó tetemesen meghosszabbittatott, s hogy a Gold­­féle váltótól a svábhegyi vasút indóházáig egy máso­dik vágány építtetett. A Margithidon építendő vá­gányok engedélyének elnyerése végett a társaság a közlekedési minisztériumhoz folyamodott, mely azon­ban az engedély megadását 3 feltételhez kötötte és pedig: 1) a hídépítési költségek 270.000 frtnyi többletének egy bizonyos idő alatt leendő törlesztése; 2) a szállítandó személyek utáni hídvám, 3) a köz­lekedés folytonosságának a pesti közúti vaspálya tár­sasággal kötendő egyezség által leendő biztosítása. A társaság arra a pesti közúti vaspályatársasággal lé­pett érintkezésbe, azonban ennek sikere nem lett. Erre mind a két társaság bizottságot küldött ki e tárgyban, de a pesti társaság oly ajánlatokat tett, hogy azokat nem lehetett elfogadni.Említi végül a jelentés az utób­­bi elemi csapásokból eredt károkat, miket a társaság szenvedett, s tekintse, hogy a Buda- Ó-Buda vonalá­nak javítása elkerülhetlen, s hogy a közlekedés tehe­tetlensége folytán több mint egy havi bevételtől fosztot­ta meg a társaságot,­legújabban a fővárosi tanácshoz folyamodott érdekeinek kellő megóvása végett.­­ A jelentés felolvasása után B­a­­­á­s­s­y ügyvéd szó­lal fel, ki a felmentvényt szívesen megadja, hanem azt meg kell jegyezni, hogy a zugligeti vonat nagy kárt okoz a társaságnak a sok kocsi és lótartás miatt; a­mi hasznot az ó­budai vonal nyújt, azt a zugligeti felemészti. E baj elhárítására valami módot kell találni. Különben a közönség sem eléggé méltányos. Indítványozza, hogy a bizottság küldessék ki, mely e kérdést tanulmányozza. Ez indítvány pártolása mel­lett még dr. Országh és Rechnitz Henrik szólt. Erre a közgyűlés kimondja, hogy egy bizottság küldetik ki, mely a választmánynyal együtt fogja e kérdést ta­nulmányozni, s az iránt a legközelebbi rendkívüli közgyűlés elé javaslatot terjeszszen elő. E bizottság áll Balássy, Kónyi és dr. Keleti urakból. — A közgyű­lés a felmentvényt egyhangúlag megadja s az igaz­gatóságnak köszönetet szavaz. Azután következett volna az alapszabályok tárgyalása, de miután a köz­gyűlés nem volt határozatképes, ezt el kellett halasz­tani. Egyúttal megbízták az iránt a választott bizott­mányt, hogy az alapszabályokat az új keresk.­tör­vény értelmében módosítsa s dolgozza ki s a legkö­zelebbi rendkívüli közgyűlés elé terjeszsze. Üzlet- és terményt­udósítás. Budapest, márcz 31. Az értéktőzsdén valamivel kedvezőbb volt a hangulat, a forgalom­ azonban nagyon korlátolt maradt. Az előtőzsdén osztr. hitel 155.75 —156.75, m. hitel 127.50 vezetett. A déli tőzsdén osztrák hitel 156.75—156.50, m. hitel 128—128.25, municipalbank 15, nyeremény sorsjegy 71, orsz. köz­ponti takarékpénztár 71, fővárosi takarékpénztár 98, pesti közúti vasút 190—192 p. Pesti biztositó 46, Atlas viszonbiztositó 21, Inebergi 52 p. Pesti keresk. bank záloglevél 88,75. Pannónia gőzmalom 510 p. Értékek s váltók nem változtak. Gabnaüzlet. Búzára ma valamivel jobb vételkedv volt. Finom búza árjegyzéken felől is kelt. Mintegy 10,000 méter mázsa adatott el. Más sze­mesélet változatlan áron kelt. Tiszavidéki 260 m. 77.3 12.30, 160 m. 77.3 12.30, 1000 m. 77 12.35, 300 m. 77 12.30, 300 m. 77 12.10, 100 m. 76.4 11.75, 100 m. 75., 11.40, 170 m. 75., 11, 100 m. 74.2 10.20, 300 m 75., 11.40, — mind ez 3 havi fize­tésre Pestmegyei 200 m. 76 és 100 m. 75., 10.90, 200 m. 74.8 10.50, 100 m 74.6 10.85 — mind 3 havi fizetésre. K­u­k­u­r­i­c­z 500 m. 6 frt készpénz, cin­­quantin 470 m. és 200­5 frt. Határidőre búza 10.15, kukuricza máj. jun. 5.32—540 zab, tavaszra 9.07. M­eteorologiai jegyzetes. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi márczius 31-ről, reg­geli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A lég­nyomás kevéssel emelkedett, Szegeden 2.9 m. m.-rel. A hőmérsék részint kevéssel emelkedett, Ungvárit 3.8, részint kevéssel sülyedett, Csáktornyán 5.4 fok­kal. Tremsénben 9 m. m. eső. — Ózonmérő Buda­pesten nappal 5, éjjel 0. — A tenger Fiume mellett fodros, Póla mellett csendes, Durazzo mellett hul­lámzó. A »Kis lap« 14. sz. tartalma. A kis szabóinas vagy eg bátor fiúcska története. Elbeszélés. (I. folyt..) — Kecske-háton. (Vers, képpel.) — A zsiráf vagy nyakorján. (Képpel) — A bagoly. Beszélyke. (Kép­pel.) — Czukornád-gyüjtés. (Képpel). — Oláh pap és apró bivei. (Vers, képpel.) - - Törpe lovacskák. (Képpel). — Vad Laczi és Rontó Pál. (Vers, képpel.) Észlelési állomás 05 i á . So­s -®­­­tóH fiM 0 E 6 a Szél Felhőzet. b­ányaerőssége Prága 761.1 - 3.4— — köd Bécs 758.4 - 8.0E 1 borult Trencsén 755.8 (-10.2E 4 t. der. Beszterczeb. 757.5 b 8.6— — t. bor. Ungvár 757.0 (-11.6DK 5 borult Debreczen 758.4 (-11.0K 1 t. der. Nagy-Szeben 757.0 f- 8.8DK 1 derült Orsová 758.3 hl 2.8— — 1. der. Szeged 757.5 1-10.6 Ny1 . Budapest 757.6 h 9.9K 1 t. bor. Soprony 758.1 - 7.8Ny2 derült M.-Óvár 758.7 - 8.2Ny1 . Csáktornya 758.3 (- 48 ENy1 r. fhs Zágráb 758.1 h 8.7EK 1 t. bor. Bregenz 757.5 - 14K 1 derült Fiume 757.6­­-13.0EK2 Póla 756.0 (-10.2— — « Durazzó 754.9 (—13.1 EK2 t. der.­ várszínház. Szombat ápr. 1. Fekete frakkban. Vigj. 1 felv. Ezt követi: Kénytelen házasság. Vigj. 1 felv. Végül: A véletlen. Vigj. 1 felv. NEMZETI SZINHÁZ Szombat, ápril 1. Saba királynője Nagy dalmű 4 felvonásban.Irta Mosenthal S. Zenéjét szerzette Goldmark Károly. Salamon Ódry L. Boál-Hanán Tallián. Assád, Salamon ke­gyen­ce Főpap Sulamith, leánya Baba királynéja Antaróth Ellinger. Kőszeghy. Benza Ida, Tannerné. Nádayné. NÉPSZÍNHÁZ. Szombat, ápril 1. A vízözön. Látványos víg­színmű 5 fel­vonásban, zenével, énekkel és tánccal, irta Csepregi Ferencz.­­ Gábor főangyal I Mánor, tündér Szivkirály Noé Szem, Kám­­fiai Jafet­ Karikás. Együd. Sziklay E. Tihanyi. Zádor. Tiszai. Solymosi. A Komlókertben magyar daltársulat naponkint tart előadásokat. A szüneteket Bunkó Gyula zenetársasága tölti be. A vízállás martius kőbán. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napján | Hol? O fölött 1 alatt­iIdőjá­rás méter­­méter 31 Budapesten 51281 száraz» Pozsonyban 3­80 ___ felhős› M.-Szigeten __­___‹ » Szathmáron ___­___A » Tokajban— ——_ ‹ ‹ Szolnokon7 41— száraz 2›Szegeden7 68‡ 30 Aradon0 37-‹ ‹ N.-Becskereken2 05 ---» › Bezdán (Fer.c®.— __‹ ‹ Verbászon __­,__· ‹ Barcson ___— , ‡ 31 Eszéken3 08 felhős Sziszeken— -· 30 Mitroviczon5 81 száraz› Zimonyban7 34— ___‹ ›O-Orsován5 97 —-— » VTILT-TÉR. Árvizes magyarom! Mikor szárazság volt, humoromban fürödtél. Most árvizek járnak. Jöszte hát lélekmentőmbe. Évnegyedes utazás benne 2 frt. BORSSZEM JANKÓ özönviczelő. A „BORSSZEM JANKÓ* előfizetési ára: Negyedévre . S frt. Félévre ... 4. frt. Az előfizetés mentői előbbi megújítását kérjük, hogy a szétküldésben késedelem ne álljon be. A »Borsszem Jankó« kiadóhivatala Athenaeum, Barátok-tere 7. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei martius 31 «2­­­4*$ 100 120 300 200 110 100 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 200 100 80 100 100 200 100 160 89 80 100 100 100 50 ti 1 6 í $ ti Államadósság. Magyar * gbtitr kölcsön . , gömöri állam van ti „ cároglevél 5*/e • • hí. fedl. var.it II. hlb. , a sor Bjegykölva Sn . .i.81 1-Iri Tm­.gy. államkötv *871-k! , 1878 ki sa. kir. kiazst eL 1674-ki „ fi fi TM&akarra. kötv. magy. , „ 1867. sár. B , temed . # B 1067. sár. „ , horv.orw, „ „ erdélyi . 3£tijy. fels. urb. vált fl.kötv. SsSUC acscsma válts. kötv. esti fák ak­adós. pap. 6% B * a ezüstkism. »Aa.Jul.fco/, , „ „ ttívai k&m. ap?.okt.6°/0 Efcert. 1830-ből á WO­tf­ , 1850-ból á löö írt „ 1864-ből 4 löC B 1864-ből á fct írt Ft­ tvár.­ból M.1871 WersVs Részvények. 85eS Ure.j Atlas, vfisclekt. 9 • I. magyar . . 0 a Haze . . . f B Pannoni* . . • * ff0*® • • e 9 Hunnia . . .­­ B Unió . . t „ TIDEft . . • Vtaji. . Pant-Barotl B Pesti közút! „ Budai közúti . . B Ujpeat-Rák­lóvat­t a Alföld-Fiume! . . c &jaz*kkeleti . . s Msgvftr keleti . B I. Erdélyi . . . , Dél? .... „ Bads!­hegy pálya Barsfec’ .l'Alt­ m.jam­.hivei­. B Angol-magyar . . , Által. magy. birik­. Franko-magyar . , M. ált. földh.r.tá?«. B Magy. jelz. hitelb. , Kisb. földhittüint. , Ny. j. hit. Sopron , Takar .án hit-agyl*8­6 Nyírt. kat. h. lat . iparbank . . Budapesti népbank : 25 72 5 7­­ — Cl — 75 75 75 75 25 74 75 75 — 72 V, 66 — 70 — 10 — 110 — 116 50 131 — ISI — 88 50 1 65 — 60 — 315 - 46 — 08 192 - 30 51 15­­5 34 - 128 — 33 - 49 — 35 19 -26 50 99 75 .8 71 50 102 76 - 75 50 75 75 75 25 75 50 73 66 25 70 25 70 25 1­­0 50 117 — 132 - 132 — 89 -20 1070 - 64 - 350 46 50 70 193 _ 40 52 15 50 35 — 128 50 35 — 49 50 36 - 19 50 27 10 1 0 5­0 no 1 0 60 no 100 HO 100 10) 140 60 100 10 0 l>n 100 lftV no 30 mm£00 m ICO $00 360 600 DOb CG SCO 500 100 too m200 500 ?00 »X* 60 3WU 80? ICO löC 200 200 200 , Ssda-Obcdsi nb e Iparbar­k . . s Buda! k­?r bank c Pesti kér. bank a Pesti iparba ck . a Fer.t-badti kéz­művesbank * Bir.t. 0. m. b.iat. s Baranyai t.ceh.b. „ Dabr, kér bank­o­­- Erdélyi bank * Siharia, kér.-Ip. éa term. h.bank * Üsüik id. lenyugt. Vac-Balai nb. Részjegy . ?lak. $­áBet.: Félegyhist . B Gödöllői . . . , Órásig is közp Jan.-Juli 5°/, . a Psüti I. iatai . B Pest-Budai tő*4. „ Pesti külváros* . B Pnkrao-Da revár Kutinyi kor. tp. a BseaS- Endrei . B Erdélyi . . . B Újpesti . . . a ált. budai polg.. a Vsagl tkp. agy táti*.ti*ok Arad! gőz. . . B Concordia . . o Borsod-Mii*ki . a K?zaébet. . 0 Luiza . . . B Temesvári gőz­fl­lóin. és 30.ok. * Hong Gtmalo­zi . a Victor!» . * . * I. Buda­pesti „ Budai gyártelep „ P&zmonia . . építőiárculat: Pesti . - Pesti Cottage gerf.Bode I. snagvar . . gertéihislalé .... 58nyv*g. „Aiht­aagrsh . B Pesti .... ji „Franki. -Tir^* Ganz és táraa-féli vascar. Gschtrindt-féle.... Gyógyintézet I. magy­­ér as k.-tea t^ ép die! ■? . Sátrai bányáréez . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-Murányi bányatárs Gyapjú mosó és biz. 1.1* Salgó-Tarjáni kőszén. „ vasöntöde Sehlick-fális vasöntöde . Soda és vegyim gyár . •aikat! kőbánya . tartva S­­­irsík&tip Ír ! tart?* | 1 ____ ____ ICS Spedlani és depatfisai. 68 -178 ••­­48 — 48 50 600 Szeszgyár 1. magyar . 90 — 96 -I 117 — 120 100 Kösz. és téglagy (Dranol-r) 45 50 — 635 — 638 — 106 Alagút................................. Tégla­gyár SIUEndrei 46 -48 —‘ 180 — 190 — 100 43 — 44 -*00 Tégla­gyár Budapesti— Tégla és mészég. aj!*.*1 36 -37 -~ *7 100 Téglagyár Kőbányai . . 55 87 ---­-Záloglevelek. faidhiliant. 0 85 25 85 75 -— — •“ — „ Irsny vagy ezüst , Jelailogbank 6*/,»/» 94 — 94 50 — —— 79 60 80 —— -- — • Nyug. mh. rzfc. Spr. ég— — mm — —— -Staby. ért. fail. rot. 87 50 88 -— —­­85 25 85 50­ 71 _ 71 50 Pestvárosi takar. ptr 87 75 88­­Pesti keresk. bank. 88 75 89 — 2275 2280 Baebenl 15­4h. rot. 1«/»^ _ — 98 — 98 60 Kisbi­­. 181d. 1st. 7*. 89 50 90 — 41 50 42 Elsőbbségek. — — 300 áj***kk. rerp. . .— — — — ------­SOO » * n s • g»l- *aap. 6 — — — — -- — — — tool. Kid. vaép. 10 70 te it 10 -- -­_ —— — — tot Várvölgyi vaap. -- --­— — -- — — —-— Pest budai lánczh. St. 85 25 85 50 197 200 -100 Borsod-Misk. malom ,— ____— — ? 5 Buda­ pesti malom gy 180 -182 -20 50 122 502 Pannónia gőzmadok­.— n­ 75 112 — 10 KBaa. (4. Sigh­­t. köt. 12—­­285 - 741.) 286 — 750 — Pénznemek. 150 -11 5 — OiászArl arany * 5 43 — 6.48 -708 -712 _ OflBír.-ínaag. 8 frto* araa 9 33 — 2.85- -— -- •­?6 franko* arany . 9.33 — 9.85-510 -615 Osztr. éa magyar avfk­* 102 — 102 50— Német b.Jegyek 100 márk. 57 15 67 30 310 — 123 _ 315 — 125 — Váltók. 235 _ 237 —4 A&geb. 100 demn. fi atás. _____ mmm 515 — 625 —4 Berlini 100 márk ruán 56 55 56 65 100 — 120 _4 Frankf. a M. lQu dn. fi ati 56 55 56 65 92­­95 —4 Hamb 100 dn. fc. Mark a/­56 55 56 65 222 50 223 —5 London 100 int titerling a» 116 25 116 60 — —— 4 Milano 100 Ll­. novae ,'U 1» ~ ---— (Franc) után . 46 -46 10 --- -­— —4 P«?lt too tsta*.­_ — — — — ---4 Berlin 100 márkert ._ _ _ _ 4900 -— ---90 ~ 95 59 - 3 -61 -16 — NsSi-atestaU* ré*z 95 -97 -A/adi kér. r»»d­k —• —— 300 Hotel résav-társ­ . 200— __ 90 — 95 — 300 Securitaa .... 300 ““ Termény. Minős. beetol. Ár 100 kilogr. Minős. bee­tol. Ár 100 kilogr. Termény. Minőség hectoli­­terben Ár 100 kilogrammként. 72.8 9 90 10 -73.7 10 10- 10 30 Rozs.......................... öreg 70—71—72 7 80 ------8 05 74.6 76.4 10 40—10 60 1130 1150 75.5 77.3 10 90-11 16 11 60-11 80 Árpa takarmánynak 60—62_ 6 60 ------6 95 68.3 11 90 -12 -w 79.2 ____ __ „ malátának 62—63.7 —_ 7 15 ------8 10 72.8 74.6 10 10-10 30 10 70—10 90 73.7 75.5 10 40 -10 6 ) 11 10—11 3­. Zab .... 36.4—40.1_ 9 25 ------9 40 76.4 78.3 11 50—11 7«) 12 10-12 20 77.3 79.2 11 70—11 90 Tengeri bánáti »1 74.7 —- —— — 72.8 9 80— 9 90 73.7 10 —10 10 „ másnemfl 72.8 __­5 05 ------5 15 74.6 76.4 10 31—10 50 11 20-11 40 75.5 77.3 10 70—11 — 11 50—11 70 78.3 11 80—11 90 79.2 ____ __ Repcze káposzta ... ________ 72.8 74.6 10 10—10 30 10 70—1'» 90 73.7 75.5 10 40—10 60 11 10-11 30 bánáti_ _______ 76.4 78.3 11 60-11 60 1 12------12 10 77.3 79.2 11 70—11 90 Köles . . . .B n — 6 — ------5 35 1 Búza bánsági öreg tiszavidéki. pest-vidék,„ fehérmegye.

Next