A Hon, 1876. október (14. évfolyam, 236-261. szám)

1876-10-01 / 236. szám

Azt mondták, ki kell kergetni a törököt Euró­pából, hogy csak névleges souverainitást s némi tri­­butumot kell neki hagyni, semmi mást. Ha e politikát kell követnünk, akkor nem ér­tem, miért kötik önök geographiai vonalhoz, a­mit akarnak ; nem értem, miért nem veszik számba azon sok ezer keresztyént is, kik az ázsiai Törökország tartományaiban laknak. De önök bizonyára nem gondolják azt, hogy a porta kormánya ellenállás nélkül engedje magát Európából kiűzni. Tehát erőszakot kell ellene hasz­nálni. Kérdem, ki lesz ekkor önök mellett. Hogy el­lenük ki lesz, azt megmondom. V­an Európában egy állam, mely ha fegyverre kerülne is a dolog sohasem tűrné, hogy a török állam szláv állammal helyettesíttessék. Fran­­czia, Német, Olaszország elnézné ezt ; az orosz kor­mány sohasem javasolt ily gyökeres változtatást, s kétlem is, hogy ily változtatást ínyére volna az orosz politikának. Megfontoltam az autonómia tervét is, mely úgyszólván nem egyéb, mint új tributárius államcso­port létesítése, s olyannak tekintem azt, mely kivül esik a gyakorlati politika határán. Nincs kormány Európában, mely valaha e tervet javaslatba hozta volna, ha mi fogjuk azt javasolni, meg vagyok győ­ződve, hogy egyedül maradunk. De lehetséges, a po­litikai autonómia eszméjének elvetése mellett a helyi, adminisztratív autonómia eszméjét elfogadni. Nem ragaszkodom e phrasishoz, mely határozatlan és elas­­ticus, s csak nevezem egyszerű angol nevén : önkor­mányzatnak (self-government). De mondjuk a szót, a­mint van, azt hiszem, hogy ez irányban szerencsés és gyakorlati megoldást találunk. A reformok életbeléptetése az említettem ér­telemben nem lesz könnyű dolog, de még­sem olyan nehéz, mint a feladat azokat hatékonyakká tenni, ha már létesítve lesznek. Utalva arra, hogy az általa mondott szavakat sokfélekép mérlegelik és értelmezik, figyelmezteté a küldöttséget, hogy nem mondhat el nekik mindent a­mit óhajt. Egyenlő szabadság töröknek és keresz­tyénnek, jobb közigazgatás mind­kettőnek, az élet és tulajdon biztonsága, biztos garantiák a kihágások ismétlődése ellen : ezek azon practicus czélok, me­lyekre Anglia törekedni fog. Szerbiára és Montenegróra vonatkozólag nem akar nyilatkozni ; ha a felek a fegyverekre hivatkoz­nak, a megoldás nagyban különbözik a vita eredeti természetétől. De a katonai helyzetre vonatkozólag, azt hiszi, egyik fél sem vívott ki eddig határozott sikert s mindkét fél úgy fogja tekinteni, a dolgot mint egy el nem döntött játékot, s vissza fognak térni a status quo ante héliumhoz. A miniszter így végzi szavait : »Nem mondha­tom önöknek, hogy a béke határozottan biztos, de annyi áll, hogy a hajlandóság mindenik oldalon meg­van, s részemről nem csak remélem, de biztosan hi­szem is, hogy mindez ügyeket minden vérontás nél­kül czélhoz juttatandjuk. Uraim ! elmondom önöknek nézeteimet a dolog állásáról s azon figyelmeztetéssel végzem szavaimat, ne képzeljék önök, hogy e keleti kérdést annak pusz­ta mondogatása által, a mit kívánnak, hogy megtör­ténjék, megoldhatják. A kérdés nem abban áll, hogy mit kívánnak önök, vagy mi, vagy más, hogy történ­jék, hanem abban, hogy mit lehet tenni a mostani kö­rülmények közt.« A közönség köréből. Tekintetes szerkesztőség ! Alábbi soraimnak becses lapjában leendő szi­ves fölvételére van szerencsém a t. szerkesztőséget teljes tisztelettel felkérni : Nagyméltósága Türr István úrnak, mint a »pesti népoktatási kör« igen tisztelt elnökének Bu­dapesten. Folyó hó 24-én értesültem a »Hon« czimű napi­lapból, hogy a »pesti népoktatási kör« legutóbbi választmányi ülésén engem tiszteletbeli választmányi tagjává megválasztani kegyeskedett. Fogadja igen t­isztelt elnök úr s általam igen tisztelt választmány eme nagy kitüntetésért, melyet megvallom sem nem kerestem, sem nem igényeltem, mélyen érzett hálámat s köszönetemet. E kitüntetésből azt bátorkodom következtetni, hogy a pesti népoktatási kör által kitűzött fenséges eszme megvalósításához, parányiságom is szerencsés volt valamicskével járulni. E gondolat kora ifjúsá­gomtól a népnevelé­sért hevülő keblemet végtelenül boldogítja. Vajha megengedné Isten érnem, hogy igen tisztelt elnök úr dicső zászlaja alá vetélkedve sora­koznának a jobbak s versenyeznének egymással a leghumánusabb eszme diadalra emelése körüli szép munkában. Fogadja igen tisztelt elnök úr ismételve őszinte köszönetemet s egyúttal kitűnő tiszteletem sze­rény kifejezését, melylyel maradtam legalázatosabb szolgája Szondy Mátyás, köz- és váltó-ügyvéd, a főv. IX. ker. 2-ik sz. 18k. szék jegyzője. Wi­di imbmbrnk KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. Üzleti hetiszemle. Budapest, szept. 30. Az értéktőzsdén nem tör­tént nagy változás e héten. A hausse irányzatnak semmi nyoma többé. Csupán malompapirjaink tar­tottak még ki s emelkedett ezek árfolyama , de a többi változatlan vagy lejebb ment. A valuták és váltók drágulása szolgálhat leginkább hőmérőül a tőzsdén uralkodó hangulat megítélésére. És ez fe­szültnek mondható. Mert mióta az orosz-olasz forra­dalmárok bizottsága Milánó királynak kiáltatá ki a hadsereg által, azóta a béke chance-ai ismét enyészni látszanak. A háborúskodás ismét kitört, s a diplo­matta béke kísérletei nem kecsegtetnek eredmény­nyel ; sőt inkább olyan a helyzet, hogy a nagy­hatal­mak erőszakos beavatkozásától inkább tarthatni mint valaha , ez pedig a háború elterjedését okozhatja. Mind­ez nyomasztással van a tőzsdére. A pénzpiac­on is szűkebben van most már pénz, mint a múlt hetekben. A nagy bankok nem emelték ugyan feljebb a discontot, de nyílt piaczokon alig lehet most már valahol pénzt kapni a bank kamat­lábán alól: Amsterdam 3, Berlin 4, Brüssel 2+, London 2, Páris 3, Pétervár 7, Bécs 4+ %. Nevezetes pénzügyi eseménye nincs a lefolyt hétnek. A közbeszéd tárgyát még mindig a bank­adósság kérdése s a bankprovisorium meghosszabbí­tása képezi. De a kérdés most már a parlament te­rére is átcsap, mert a független szabadelvű párt in­terpellálja a kormányt. De az bizonyos, hogy miután most már az osztrák nemzeti bank is megkapta a kész új bankstatutum tervét, és azt behatóan tanul­mányozza, a végleges megoldás most már folyamat­ban van, és nem soká fog várakoztatni magára A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyitva e következőleg záródott. Államadósságok : magyar vasúti kölcsön 99.50 (—0.75), magy. keleti vasút IV. kibocsátvány 70.75 (+0.75), sorsjegy kölcsön 70.75 (—+), 1874. kincstári utalvány 102 (+ 1) , földtehermentesitési kötvény 74.50 (-j-0.50), 1867-diki záradékkal 73.25 (-j-0.25), temesi záradékkal 73 (-j-0.25), erdélyi 74 (—0.25), szőlődézsma 725.'s (—+) p. Osztr. 1864-ki 100 ftos 117.50 (—0 50) p. Biztosítók: első magyar 11.80 (-­-10),Ha­za 45 (—9), Pannónia 355 (­+5) p. Vaspályák nem változtak. Bankok: angol magy. 43 (—1), magy. hitel 124.50 (—2.75), magyar földhitel társulat 31 (—1. 75), budapesti népbank 25.50 (-­­0.50), a többi vál­tozatlan. Takarékpénztárak : országos központi 72 (—0.50), fővárosi 90.50 (+0.50) p. Gőzmalmok: Concordia 343 (+10), Erzsé­bet 168 (—2), hengermalom 775 (+5), Victoria 237 (+2), első budapesti 820 (+10), Pannónia 775 (+ 2) p. Egyéb iparvállalatok: közzül serfőzde 285 (—20) sertéshizlaló 112 (—3), Athenaeum 236 (—3), Franklin 470 (+15), salgótarjáni kőszén 68 (—1), Schlick vasöntöde 80 (+1), — a többi válto­zatlan. Záloglevelek :m. földhitelintézeti 5+°­0- os 85+ (—+ ), aranyértékü 5°/0-os 97.50 (—0.75), m. földhiteltársulati 5 + %-os, mely pár hét óta nem jegyeztetett 31, pesti keresked. bank 87 (—1), kis­birtokosok 7% -os 89.50, 6°/6-os 84.50 p. Elsőbbségek lánczhíd 84.75(+0.25) p. Pénznemek 20 frankos 9.70 (+6), osztrák és magy. ezüst 102.25 (+0.25), német mark 59.50 (+0.45) p. Váltók: Amsterdam 99.75 (+0.50), Berlin, Frankfurt, Hamburg 57.70 (+0.30), London 121.50 (+1), Páris 47.90 (+0.40) p. Sajnos, hogy a huzamosabban tartott hűvös idő után csak most kezdenek melegebb napok jönni, midőn már a kukoricza, szőlő stb. szüretje megkezdő­dött. A kukoricza szedés átalában igen középszerű eredményt mutat fel mind minőség, mind mennyiség tekintetében, mert az érés a tartósabb hűvös idő miatt tetemesen szenvedett. Hir szerint a szőlőnél sem ked­vezőbb az eredmény, mert a májusi fagy igen sok kárt okozott mindenfelé. A pár napi esőzés a talaj megnedvesítésére igen jótékonyan hatott s ezért az őszi vetések eszközlése fölötte megkönnyült. Gabnaüzlet. Az e héten tartott nagy izraelita ünnepek miatt az üzlet nem fejlődhetett ki s az az egész héten csekély mérvű maradt. Mivel a behozatal nem volt nagy, leginkább az utak rosz állapota miatt, a tőzsdén mindenféle gabna­nemű magasabban jegyeztetett. B u z a. A gyönge kínálat folytán magasabb ár­jegyzéssel vették, úgy, hogy körülbelül 600,000 mé­­termázsányi heti forgalom mellett a zárlat 20—30 kr. emelkedést mutatott az árakban. Az árak következőleg jegyeztettek : Tiszavidéki 74.6 — 80 kilós, hektoliterenként 10.05—­11.55, Pestvidéki 77.6—80 kilós, hektolite­renként 9.50—11.05, Fehérmegyei 77.6—80 kilós, hektoliterenként 10.05—11.55. Határidős árukban az üzlet szilárdabb. Záródott ezen : szeptember— októberben szállítandó 10.50—60 kr. Tavaszszal szál­lítandó 10.90—11 kr. E o z s. A gyenge forgalom folytán a múlt heti árakat tartotta meg. 70—72 k. min. hectoliterként 8 forint 20—40 krajezár. Őszszel szállítandó 8 frt 20 —30 kr. Árpa. Nemesebb fajták kerestettek s áruk is 10—15 krral emelkedvén, jobban fizettettek. Takar­­mányi árpa 60—52 kil. minőségű hectoliterenként 5 forint 95—6 frt 25 krajezáron kelt. Maláta-árpa 62—63.7 k. min. hectoliterként 6 forint 45—7 forint 70 kr. Tengeri. A kedvezőtlen kukoriczaszüret miatt az üzlet igen szilárd volt a héten. Bánsági uj, 74.7 minőségű 6 frt 35—45 kr, másnemű 72.7 min. 6 ft 30—35 kr. Határidő üzlet élénkült szintén, az árak magasabbra szöktek. Zárlatkor: május-junius­­ban szállítandó 6 ft 40—45 krön állt. Zab. Csekély behozatal s e miatt 20—30 kr­ral az árak emelkedtek. 36.4—40.1 kil. minőségű lliterenként 6 ft 77+—7 ft 15. Határidő üzlet szi­lárd , 30 kr. emelkedés az árakban. Szeptember-ok­­tókerben szállítandó 6 ft 96—7 ft 3 kr ; tavaszi szál­lításra 7 ft 32—7 ft 39 kr. E e p c z e. Csendes üzlet mellett az árak vál­tozatlanok: káposztás repeze 17+—18 frt, bánsági 16+—17 frt. Liszt. Az üzletben meglehetős hangulat ural­kodik, mert a külföldi kereslet folyton tart, azonban malmaink még mindig nem képesek úgy a kivitel­nek, valamint a belföldi szükségletnek sem megfelel­ni, miért is az árak e héten 15 árral emelkedtek. Az árak következők : 0. számú 23.85, 1. sz. 22.05, 2. sz. 22.35, 3. sz. 21.55, 4. sz. 20.75, 5. sz. 18.65, 6. sz. 16.75, 7. sz. 15.65, 8. sz. 13.15, 8. sz. 10.65, 9. sz. 7 frt 65 kr. Bozsliszt: L sz. 16.95, II. sz. 16.35, III. sz. 12.65. — Búzakorpa: 10. számú 4.25, 11. sz. 3 frt 65 kr. Hüvelyes vetemények és termé­nyek. E héten az üzlet meglehetősen élénk volt, s különösen a bab nagy mennyiségben vétetett. Uj fehér bab, törpe 10.75 krral fizettetett 100 kilóként s vitetett el az eladási állomásoktól ; minden, a mi bejött, megvétetett ; tavasi fehér bab innét 9—10 írtjával kelt el s a hét folyamán 3—400 mmázsa adatott el. B o r­s 6. Az uj termésből még semmi behozatal nem történt. A bejelentett ajánlatok jó aratásról biz­tatnak, s határidőre kötések történtek. Az állomá­soktól elszállítva 12—13 írttal fizettetett, nagyobb borsó 15—16 frt. A zsizsikes áruból nagy szállítmá­nyok jöttek s ezekből 100 kilóként 11—12 írttal fizettettek az eladott tételek. K­ö­­­e­s, nem hámozott 4.40—4.75 krral, há­mozott nagy mennyiségben Németországra szállít­tatott. Kendermag: az új áruból a legközelebbi héten fognak szállítmányok beérkezni, s ezért 100 kilóként 12 frtot kérnek a tulajdonosok. L e a m­a­g ára 14 frt. Dióból e héten csak kis tételek hozattak be. Az árak minőség szerint 23—25 írttal jegyez­tetnek. Disznózsir. Erősebb hangulat mellett az üzletforgalom csekély határok közt mozgott. A rak­tárak mindamellett a követeléseknek nem voltak ké­pesek teljesen megfelelni, a szükséglet nagyobbodott úgy hogy a raktárakból már az ő áruk is kiürültek. Városi áruért azonnal szállítva 74 +—75 frtot fizet­tek. E hét folyamán mintegy 600 méter mázsa ada­tott el. Szalonna. A nagyobb kereslet folytán az árak szilárdak maradtak. Az árak következők : ma­gyar első rendű légen szárított áru minőség szerint 71V2—73 frt; városi áru fehér táblás szalonna, 69,70­­—71 + frt, füstölt táblás szalonna, kész áru 72— 73 + frt. Fagygyu. A folyton tartó kereslet folytán az árak szilárdak maradtak s 100 kilóként 50/2— 52 frtot fizettek. S z i 1V a. A f. évi aratás folytán, mely az egész Európában ez idén silány volt, az árakra nézve nagy befolyással lesz, s azok gyorsan fognak emelkedni. Az új áru behozatala Szerbországból a háború miatt akadályozva van, a vevők különben bíznak a békehírekben ; az aratás az előre jelzett híreknél, mint legújabban írják , sokkal jobb eredménynyel fog végződni. Uj boszniai áru hordókban 30,25—30+ , novemberre szállítva 30+—30+ frt. S­z­i­l­y­a­­­z szlavóniai I­ma 25—24 írttal kelt. G­y­a­p­j­u ü­z­l­e­t. E két folyam­án meglehetős élénk üzlet volt s mintegy 1­00,000 kiló gyapjú ada­tott el többnyire belföldi szükségletre. Az árak az eladókra nézve igen kedvezően alakultak . Köv­­el­adások történtek : 10,000 kiló középfülöm posztó­­gyapjú 110—114 frt, 7000 kiló közönséges posztó­­gyapjú 95­—102 frt, 8000 ki csekély minőségű egy­­nyiretű 83—84 frt, 18,000 kiló homokgyapjú 67—70 frt, 6000 kiló urasági hegyi nyári gyapjú 100—104 frt, 28,000 kiló közönséges juh gyapjú 86 — 92 frt, 12,000 kiló Vlaschka-féle czigája 78--79 frt, 11,000 kiló mosott Orosz Donszky-czikkgyártja 60—60-'frt. Mind 56 kilóként számíttatott. Ezen k­ivül a mult hét elején mosott finom orosz gyapjúnak magasabb fajú I., II. és III. rendűből egy biianni gyapjukeres­­kedőnek mintegy 6000 kiló 146—147 írttal adatott el 56 kilóként számítva. A czukorüzlet most ismét jobban megy, különösen a téli hónapokra szóló határidős üzletek­ben. Kész áru már ismét meglehetősen hiányzik s magas árakat követelnek. Az árak következők : fino­mított 47.50—49 frt, melise ezukor 46—47.50 kr. azonnal fizetve. Határidőre, népszerint nov.+január­­szállitva a finom ezukor 46.50—47.50 kr., melise 45.25—46.25 kr. Gub­acs. Szilárd üzlet, magyar e-ső rendű uj ára 30.80—31 írt, burok nélkül, szerbi ára 25 frt. Hamuzsir, keresetlen, magyar fehér 32.10, kékes 25.90—26.75, kék házi 22.30—24.10 kr. B 0 r k ö. Szilárd üzlet , fehér I­ső r. 65.75 kr. piros első rendű 62.50 kr . Il­odr. 50 frt. M­é­z. Nyers minőség szerint 32.25 kr. ; sárga csurgatott 35 frt. Viasz. Keresetlen. Rozsnyói 150—152 frt, bánáti 166 frt. — Iparos értekezlet. Egyik ismertebb fővárosi iparos lakásán ma egy fontos ipar érdekű közügyben értekezlet tartatott, melyen több ország­gyűlési képviselő s mintegy harmincz előkelő fővá­rosi iparos és iparpártoló vett részt. Az értekezlet azon kérdést vitatta meg, vájjon nem volna-e kívána­tos, közelebb ismét egy országos iparos kongressust tartani s Budapesten országos kiállítást rendezni. Mindkét eszme élénk viszhangra talált. Az iparos kongressust illetőleg az a nézet nyerte meg az érte­kezlet helyeslését, hogy ha ily gyűlés jegybehivatik, az tágabb keretben tartassék meg, mint az 1871-iki első iparos congressus, melyre csakis az iparos ezé­­dek, társulatok,és egyesületek voltak meghívva. Ily gyűlésre különösen a nagy ipar képviselői is egybe hivandók, hogy mindenik a maga speciális és országos érdekeik fölött nyilatkozatot tehes­sen. Az értekezlet azonban kívánatosnak vélte az ily gyűlésnek politikai élét elvenni az által, hogy a gyűlés egybehívását akkorrára vélte kitüzet­­ni, midőn a még függőben levő nagy nemzetgazda­sági kiegyezési kérdések már el lesznek döntve. S a kezdeményezés ez ügyben az országos iparos szö­vetség quandam központi bizottságát jelenti ki ille­tékesnek. A kiállítás kérdése igen hosszan tartó esz­mecserére adott alkalmat ; némelyek kívánatosnak mondták, hogy Budapesten még a párisi kiállítás megelőzőleg tartassék meg az országos kiállítás. Azonban többen kimutatták, hogy ez kivihetetlen s ezért abban állapodott meg az értekezlet, hogy az illetékes faktoroknál s nevezetesen az országos m. iparegyesület kiállítási bizottságában oda kell hatni, miszerint a párisi világkiállítás után következő első vagy második évben, tehát 1879-ben vagy 1880-ban, a szerint a mint czélszerűbbnek fog bizonyulni, tar­tassék Budapesten országos iparkiállitás. — A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1876. October hó 2-án hétfőn dél­után 3 órakor teljes­ ülést tart. Fontosabb tárgyuk : Az 1878-dik évben Párisban tartandó kiállítás ügye. Az újpesti kikötő beiszapodásának eltávolítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése. — A pesti kőszénbánya és tégla­gyár társulatnak V. ker. 3000 négyszögölre menő vizafogói telekbérletét felmondván, a főv. tanács ezen felmondást f. é. nov. 1-jére elfogadta, s utasítá az V. ker. elöljáróságot, hogy ezen telket f. é. okt. végével az eddig fennállott szerződés alapján értékesítse. Mi­után az V. ker. elöljáróság azon jelentést téve, hogy a régi föltételek mellett — nevezetesen, hogy a bérlő azon telket bekeríteni tartozik s egyedül lerakó helyül használhassa — jelenleg értékesíteni nem le­het ; ugyanezért a főv. tanács határozatilag kimondá, hogy az V. ker. elöljáróság az eddigi föltételeket a le­hetőségig tartsa fenn, a mennyiben pedig a feltételek megváltoztása elkerülheti­en, azt csak a főváros érde­kének szem előtt tartása mellett eszközölje.­­ A kiszabályozási kölcsön ügye szóbakerült az osztrák nemzeti bank választmányá­ban , s miután Lucam főtitkár kifejti, hogy a bank alapszabályai az ily kölcsön kiadását kizárják, s a kormány jótállása 1867-ban megszűnt, a választmány az ügyet visszautasitá. Az­ényállás eddigi fejleménye e következő : Őfelsége kezdeményezése folytán a nemz. bank 1858-ban 15 milliónyi kölcsönt nyitott a tiszaszabály­ozás czéljaira. E kölcsönből hét millió vé­tetett fel s a kormány vállalta el a jótállást, hogy a köl­csön kamatait és a törlesztést behajtatja az adóval. A kölcsönből három millió már visszafizettetett. Mi­dőn a társulatok 1862-ben újabb kölcsönt akartak igénybe venni, a bank azt visszautasító, arra hi­vatkozván, hogy időközben megváltoztatott alapsza­bályai, melyek a betáblázást kívánják meg, a köl­csön további részleteinek kiadását nem engedik meg. Azóta az ügy függőben van. A mult ked­den gróf Károlyi palotájában tartatott orszá­gos értekezlet pénzügyi bizottságot alakított ez ügy­rendezésére , de a bizottság felszólalását még nem tárgyalhatta tegnap a bank. Azt halljuk, hogy ő felsége ez ügyben a bank kormányzójától j­el­e­n­­t­é­s­t kívánt s ennek folytán kerülhetett a kölcsön a nemz. banknál ismét tárgyalásra. Mint az előadot­takból kitűnik, a bank ,1858-ban kötelezettséget vál­lalt 15 millió kölcsön megadására, s a Tisza-sza­­bályozás érdekeltjei az egyszerű visszautasítással bi­zonyára nem érik be. Azt hisszük, hogy az oszt. nemz. banknak sem lesz a tagadás az utolsó szaki, ha in­tegrum restituáltainak tüntetik fel előtte azon garan­­tiákat, melyek a kölcsön felvételénél adva voltak. A bizottságban legalább az­ a nézet, hogy itt tulajdon­­képen nem is új kölcsönről, hanem egy régi kölcsön realizálásáról van van szó,s így erre nézve az idő­közben történt alapszabály módosítását nem bírhat­nak visszaható erővel.­­ Az arad-temesvári vasút elsőbb­ségi kötvényeinek szept. 27-én történt hatodik nyil­vános kisorsolása alkalmával a következő ,22 db köt­­vényszám húzatott ki m. p. 120S­ ’5179 9477 1900 11945 5972 9867 180, 3221 4285 4258 7617 15054 3074 4660 12190 9011 15183 947 10013 10310 8086. Nemzeti színház. Ma, October 1-én. A JÓSLAT A gróf Teleky-alapitványból 100 arany pályadijjal jutalma­zott eredeti vigjáték 5 felv. Irta Csiky Gergely. Zenéjét szerzette Állaga Géza. Adrastos, Bercsényi Diosk,uros, Szigeti Imre Olympia Pythia Komáromi M. Erycia, Hermione Polydora, Thysbe •Sosios, Helios, :Kn,emon Aristos, Glaukos, ÍKamis, Nausikles, Harpya, neje Lerina Phryne Agrion, Szigeti J. Kövesi S. Kéler I. Kölessi I. Viz­vári Nagy Imre Kőrösmezei Náday Halmi Halmai Újházi Szath­máriné Molnárné Helyei L. Sántha Népszínház. Ma, október 1-én. A SZÖKÖTT KATONA. Eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigligeti E. Zenéjét szerzette Szerdahelyi József. Monti gróf Eöry Kamilla, neje Lukácsyné Korpádiné Klérné Gergely, Kovács Tamási Lajos, szabó Sólymosi Julcsa Horváthné Gémesi, jegyző Karikás Pista, Kovács Pártonyi Jancsi, szabó Hatvani Kisbiró V. Kovács Monti gr. inasa Hatvani Vár-szinház. Ma, October 1-én. A kőműves. Vig dalmű 8 felvonásban. ír­ták : Seribe és Delavigne, for­dította Ormay Ferencz. Zené­jét szerzette Auber, Leon de Meiinville Udvardy Roger, kőműves Pauli Baptiste, lakatos Uzbek, Bika, Irma, Henriette, Zobeide, Bertrandné Pinczér Szolga Kőszeghy Tallián Zajonghi Maleczkyné Nádayné Balogh M. Szaxlehner Széphegyi Alszegi A vízállás September hóban. Ó­ rás fölött alatt méter m­é­t­er 30 Budapesten1643 száraz »­­Pozsonyban1 32— — » 2­ M .-i Szigeten1 89— — felhős » Szatmáron1 61— — esős Tokajban ^ 3 60 1— -­felhős a» Szolnokon3 62-­­ --^- __» » Szegeden3 74 —J -­esős 29 Aradon■---— 0 53» » 1N.Becskereken0 23 G —1.‘ --­száraz » Bezdán Fer.cs.1 69— — » »­­Verbászon_ -_ __ —» » » Barcson --- '— — — » » Eszéken ---— — — » » Sziszeken— — _ __» » Mitroviczon - i—-— -, •—-- --—' » »» 1 Zimonyban - j_ --, —.-—» gy » V-Orsován— — — — » Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi szept. 30-ról reg­­­­geli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti nyomás mindenütt emelkedett, Herczebányán 5.4 m. m.-rel. — tünemények : Prágában 6.1 A hőmérsék­­­lég­­: Besz­­sülye­dett, Trencsénben 5.2 fokkal. — Eső : Bécs 1, Ung­­vár 1, Debreczen 3, Szeged 4, Budapest 4, Sopron 7, Csáktornya 36, Szolnok 10 m. m. — Ózonmérő Bu­dapesten : nappal 7, éjjel 5. — A tenger Bála és Fiume mellett könnyen hullámzó. : r fgg­...­­ Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A » Magyarország és a Nagyvilág” tartalma: Sz­öv­eg: Sir H. Elliot és Ignatieff. — A változatosság kedvéért 1 Vig beszélj. (Lauka Gusztáv.) Folytatás. — Egy nagy iró egy szép királynéról. — Nemzeti színház. (I. F.) — A zsidó püspök fia. Ballada. (Tolnai Lajos.) — Bajzaink : Fogoly­­falka. (F. J.) — Felső-Újvár. Az »Athenaeum” uj Petőfi kiadá­­sából. (F. J.) — A Deák siremlék pályaművei. (I. F.) — Tár­­czalevél : Vidéken. IV. A Maros völgyén. — Radna-lippai tit­kok. — Úti társaim. — Déva. — Fejedelmi sarjak. — Egy ma­gyar clan.* — Ismeretlen adat a »Fata morgana* szerzőjéről. (Porzó). — Utazás a holdba. Pfaal Hans csodálatos kísdlapdjai. Poe Edgárd. (Folyt.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzen. n B a­j­z o­k : Sir. H. Elliot, Anglia követe a portánál. — Fogoly-falka. — Ignatieff tábornok. — Felső,­Újvár, Erdély­ben. (Gr. Mikó Imre nyaraló katélya.) — Atp­es Ath­enaeum­* uj Petilfi-kiadásából,___________­­, ______.. .­­. ; A »Borszem Jankó* 456. (oct. 1-sö) számának tartalma : A muszály-király. (Czimkép.) — A rácz királyhoz. (Költem.) — Vélemény Engel Széchenyi­jéről. — Előlépés. — Olympico-politikai circus. (Képpel). — Védegyleti tanács­kozás. — Füredről. (A Kisfaludy Sándor’ szobrából mi lett. Képpel.) — Pánczi Mengyi kihívója Reményi Edéhez. — Bécsbe és Bécsből. (2 képpel). — Wagner Rikh­ard Olaszor­szágban. — Szapáry Géza miniszter. — Különböző elnevezé­sek. — Országgyűlési hir. — A folyosóból. — Krikk­. —­­Mo­dern János. (Költ.) — High, Life. (Monokle, a rókáról, a po­litikáról, a »kis menyecskéről» és quibusdam aliis.) — Szuty­­tyomberki Dárius nótája. — Czenczi néni a védegyletről. — Csodabogár. — A szerkesztő postája. — Mokány Bérezi Bors­szem Jankóról. ..*ő postája._Mokány Bérezi Bors- M­y il t - t, é r.­­ A f. é. október 8-ikai húzásokra eladók: Hitelsores egy­ igér­vé­nyekét, főnyeremények 200,000, 40,000, 20,000 forint, 1'/a írtjával és kr bélyegre ; továbbá : bécsi sorsj­egyigérvényeket,­őnyeremények 200,000, 30,000 10,000 forint, 2'/9 írtjával és 50 kr bélyegre. SITE Ft 25. lilaszerkereskedő Budapesten. 1313 303 Dorottya­ utcza ,3. sz. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Az „ÉLETM­É­RJEK*” 1876. oktober-deczemberi folyamára. Azon kezdjük előfizetési felhívásunkat, hogy lapunk árát leszállítjuk évnegyedenkint 4 forintra, félévenkint 8 frtra. Azon tisztelt előfizetőinknek, kik az októberi évnegyedre már 4 frt 50 krt küldtek be, a fölösleget a januári előfizetésbe betudju­k, vagy tetszésük szerint rendelkezésükre bo­csátjuk. Indoka ez árleszállításnak az, hogy a­mit ter­veztünk, lapunknak naponkint képekkel ellátását, technikai­ akadályok miatt lehetetlennek találtuk, s ezentúl csak akkor adunk képeket, a mikor azok valamely szöveg illustratiójához szükségesek s ezért nem viseljük az illustrált lap sokatigérő czimét. •­­ Fő figyelmünket lapunk irodalmi tartalmára fogjuk fordítani.­­ Jövő október elsejével megkezdjük Jókai »Szép Mikhál« czimű történelmi hátterű-hosszabb társa­dalmi regényét a XVII-ik századból. — Azonkívül igyekezni fogunk lapunk tartalmát legjobb nevű és tehetségű írótársaink műveivel gazdagítani. Lapunk előfizetési dija évnegyedre 4 frt, fél évre 8 frt. Félévre előfizetőknek Jókai Mór »Forra­dalom alatti műveit« fogjuk díjtalanul megküldeni diszki­adásban, de csak saját kivonatukra — csu­pán 30 kv. csomagolási díj beküldése mellett.­­­­Lapunk eddigi számai (június, július, augusz­tus, szeptember) teljes példányban és­­ bekötve meg­rendelhetők lesznek szeptember végéig 6 írtért. Gyűjtőknek és könyvárusoknak 10 k radattal szolgálunk.­­ „ ...... ” Az előfizetési összeg az »Életképek« kiadó hi­vatalához (Barátok tere Athenaeum) intézendő.­­Budapesten, 1876. szept. 18. Jókai Mór, Tors Kálmán, az „Életképek“ kiadó tuljadonosa, az „Életképek“ felelős szerkesztője. A budapesti túra- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei sept. 30.

Next