A Hon, 1876. december (14. évfolyam, 289-317. szám)
1876-12-01 / 289. szám
K. rft. ifikl i ' k * a, s a kongressusnak eredmény nélküli szétoszlása valószínű. Oroszország azonban, mint a levelező értesül, enged e követelésekből s Törökország kiterjedt átalános reformokkal fogja azt mellőzni. Az orosz tervezet vázlata a nevezett lap szerint a következő : Bolgárország autonóm tartományát képezendi az ottomán birodalomnak, s a dunai vilajetből, és Szófiából, a filippopolyi Szandzsákságból, Szlivnóból és Macedonia bolgár kerületeiből álland.A közigazgatási rendszer 5—10 ezer lélekből álló megyék (roudyrlik) rendszerére fektettetik. A fenálló beosztás lehetőleg fentartandó, de uj beosztások is történhetnek,ha a mudyrlikek kicsinyek, mely alkalommal azonban tekintettel kell lenni a törökök és keresztyéneknek külön megyékbe osztására. A megyék kiterjedt önkormányzattal bírjanak, mely czélból a lakosok valláskülönbség nélkül választás útján megyei tanácsot alakítanak, mely a községek képviselőiből álland. E megyék és a tanács élén egy muhir áll, kit a főkormányzó nevez ki a megyei tanács által kijelölt két férfiú közül. A megyék szandzsákságokba egyesittetnek, melyeknek főnökei a muteszarifok, kiket a porta nevez ki a hatalmak beleegyezése mellett, a hivatalnokok keresztyének és törökök a népességek többsége szerint. A muteszarifok mellé egy iroda és egy 4 tagú tanács adatik. A rendőrség benszülöttektől alakittatik s vallását a megyebeli törökök és keresztyének aránya határozza meg. Bolgárország élén végre egy keresztyén főkormányzó álland, ki az ország nyelvét ismeri s öt évre neveztetik ki a porta és a garantia-hatalmak közt megállapított egyezség szerint. Ez lesz a legfőbb hatalom képviselője, s közvetítő a tartomány és a központi kormányzat közt, s joga lesz a katonai erőt a rend fentartására fordítani. A főkormányzó mellé egy gyűlés adatik, melyet a megyék küldöttei képeznek. f® E gyűlés minden évben egy hónapig ülést tart, s pedig azon városban, mely a főkormányzó székhelyéül választatik, mindazon kérdésekkel foglalkozand melyekben a tartomány érdekelve van ; lesz egy állandó választmánya, mely a különböző felekezetek elöljáróival igazgatótanácsul szolgáland a főkormányzónak. Az igazságügyet egyelőre a mudir és tanácsosai kezelik. A különböző vallások belső viszályai az egyházi törvényszékekre bizatik ; a többi ügy azonban a községi törvényszékekre bizatik, melyeknek birái (keresztyének és mohamedánok — a »code ottomán« szerint fognak eljárni. Polgári és államjogi első folyamodásu törvényszékek minden főbb helyen állítandók fel. A bírák felét a főkormányzó nevezi ki a megyék által javaslatba hozott egyénekből, másik felét a közgyűlés választja a főkormányzó által fölállított jelöltekből. A bírók hivatala 1 évig tart, de 3 évre is meghosszabítható. A felebbezési törvényszékek elnökeit és tagjait a porta nevezi ki a hatalmak beleegyeztével. A tartomány hivatalos nyelve a bolgár. Vegyes megyékben mindkét nyelvnek (a bolgár és töröknek) egyenlő jogaik vannak. A templomok, mecsetek, iskolák, kórházak stb. mostani tulajdonosaik birtokában maradnak. A vallás- és közoktatási szabadság alapfeltétel. A török kormánynak átadandó jövedelem ötéves időszakokban az utolsó 10 év átlagos jövedelme szerint fog megállapíttatni. E jövedelmek az ottomán bankba folynak be, s az államadósságok törlesztésére fordíttatnak. Török csapatokat csak a várakban s bizonyos, a hatalmak által meghatározandó városokban lehet tartani. A közrendet a két lakosságból alakított nemzetőrség tartja fenn, melynek főparancsnoka maga a főkormányzó. E tervezetet az orosz kormány csak katonai erő közbejöttével hiszi életbe léptethetőnek, s azok ellenőrzését egy nemzetközi bizottságra kívánja bízni, melynek tagjai a választásokat, a közigazgatást, és igazságszolgáltatást egy évben legalább egy hónapig közelebbről szemügyre veszik. Az új bankstatuuma és a liquidatis kérdése. Az a legújabb hír, hogy az osztrák nemzeti bank igazgatósága egy új bankstatutumot dolgoz ki, melyet a két kormánynak elfogadásra fog ajánlani. Képzeljük, hogy minő alapelvek szerint kívánja a bank az új bankszervezetet felállítani; a »Tressor« már megmondta: az egységes központi igazgatás alapján, hogy a bank megtarthassa mindazon kedvezményeket s centrális hatalmat, melyet a régi privilégium alapján idáig élvezett. E kedvezményeket, e hatalmat az absolut kormány adta, mely nem a két ország hiteligényeinek kielégítésére, nem a nemzeti jólét erősbítésére teremté a bankot, hanem azért, hogy ha szövetségese legyen neki s czéljai előmozdításában támogassa. Innen magyarázható ki az, hogy az osztrák nemzeti banknak egészen igaztalan előjogok adattak, s hogy a bank oly mértékfeletti kedvezményekben részesült, melyeket csak az ellensúlyozhatott, hogy viszont az állami hatalom is időről időre egy- egy nagy áldozatot (mint az államjegyek elfogadása) kívánt a banktól. Magyarország az osztrák nemzeti bank monopóliumát s előjogait soha nem ismerte el jogilag fennállóknak, tényleg respectálta azokat, máról holnapra, mert mindig azon hitben volt a kormány s az országgyűlés többsége, hogy sikerülni fog rövid idő alatt a bankkérdést az ország érdekeinek megfelelőleg rendezni. De miniszterek mentek, miniszterek jöttek, s a bankkérdés megoldatlan maradt. Míg végre az ő felsége elnöklete alatt tartott együttes minisztertanács megállapítá a megoldás módozatait, s e szerint elkészült az új bankstatutum , de az nem tetszik a bank főbb embereinek. Visszautasíták , a visszautasítás okát terjedelmesen indokolták. Nézetünk szerint az igazi okot elhallgatták, hogy miért nem kell nekik a felajánlott szabadalom. A valódi ok, amelyért a bank főbb emberei s velük együtt az osztrák képviselő urak is ellene vannak a dualistikus bankrendszernek, abban áll, hogy ők továbbra is az osztr. nemzeti bank kezébe adva kívánják látni az absolut hatalmat a monarchia egész területén a pénzpiacz fölött. Hogy miben állott e hatalom, azt csak eredményei után ítélhette meg a nagyközönség. Hatalmában állott a banknak egyeseket, bizonyos köröket, csoportokat, felemelni vagy lesújtani. Sőt még a megnyirbált alkotmányos magyar állami hatalommal szemben is oly túlerőben volt a bank, hogy azt úgyszólván tetszése szerint kényszeríthette, miszerint az ő érdekeinek szolgáljon és neki adózzék. (Példa rá a Morva-Oláhországgal való vasúti csatlakozás engedélyének kicsikarása s valamennyi nagyobb pénzügyi műveletnél követett eljárás). Azonban így átalánosságban szólva, tán nem világlik ki tisztán, hogy mit jelentett az osztrák nemzeti bank absolut hatalma a magyarországi pénzpiac terén. Megkísértjük tehát ezt részletesen számokkal is kimagyarázni. Az osztrák nemzeti banknak van tényleg tartalékalapján fölül 90 millió frt alaptőkéje. Ezen öszszegből 80 millió frtot az absolut kormánynak adottkölcsön, ez tehát most egy úgynevezett festgerante Schuld, vagy függő követelés, melyet a bank nem egy könnyen és nem egyhamar valósíthat. Nagyon jó és biztos követelés lehet az a maga nemében, mint jóknak és biztosoknak tekintetnek más pénzintézetek függő követelései, de denique az mégsem képez kézben levő készpénzt. Marad tehát a banknak alaptőkéjéből e követelésen felül 10 millió írtja. Már most lássuk, hogy minő szerepet játszott, minő hatalmat gyakorolt a bank ezen tíz millió írttal ? Mindenek előtt joga volt kétszáz millió bankjegyet nyomatni és forgalomba hozni, nem érez pénzre, hanem egyszerűn bankszerű fedezetre, vagyis váltókra és értékpapírokra, melyeket a bank az általa megállapított kamatlábon leszámított, mondjuk átlag öt perc menten. A banknak tehát van 10 millió frt saját éretpénze, és ezt úgy kamatoztatja, hogy 200 millió frt papíros pénznek húzhatja az 5°/0-ás kamatját, ami éppenséggel azt eredményezi, hogy a tőke maga magát hozza meg kamat gyanánt, 10 millió frt 10 millió frtot. Ezen felül a banknak joga volt, minden birtokában levő arany vagy ezüst frt erejéig bankjegyeket nyomni és a forgalomba helyezni. Fentebbi 10 millió maradék alaptőkéje ezüst, arany, tehát bankjegyek alakjában ezt is kamatoztathatja 4’/2—5°/v-al. Végül, hogy a kevésbé nevezetes hatalmi tényezőket szó nélkül hagyjuk, joga volt a banknak bankjegyeiért mindenkor ezüstöt aranyat venni és ennek alapján bankjegyeket nyomni és a forgalomba helyezni. Így történt azután, hogy most 136,5 millió frtnyi arany, ezüst van a bank birtokában, s jegyforgalma 304,4 millió forintot tesz, s ezenkívül 32 millió forint tartaléka van, így aztán könnyű nagy pénzhatalomnak lenni.. . És miután sem Ausztriában, sem Magyarországon nincs más jegybank, harmincöt millió lakos egyenesen az osztrák nemzeti bankra van utalva. A bank tehát biztosítva van minden körülmények között az iránt, hogy összes kibocsátott jegyeit elég magas kamatra és biztosan elhelyezheti. Elképzelhető már most, hogy mily rengeteg hatalom rejlik e monopóliumban. A bank tetszése szerint megszavazhatott hiteleket s ezáltal felemelhette és gazdaggá tehette azokat, akiket akart. De tetszése szerint el is vonhatta a hitelt, s ha ezt nehéz körülmények között tette, az illetők bukását okozhatta. E hatalmat az új statútum illő korlátok közé szorítja, és ez egyik fő oka annak, hogy miért nem akarja a bank azt elfogadni. Van azonban egy másik fő ok is, és ez az, hogy a bank, úgy látszik, előre sejti azt, hogy tíz év múlva monopóliuma nem fog megújittatni, mely esetben a monopólium adta nagy gazdagságnak vége lesz, vagyis a maga valódiságára fog reducáltatni. Csak üres fenyegetés, ha az osztrák nemzeti bank igazgatósága köréből olyan nyilatkozatok hangzanak fel, hogy a bank készebb liquidálni, hogy sem az új statútumot elfogadja. Mert már a fentebbi adatokból kitűnik, hogy a banktársulat az esetben egyszerre eltörpülve mint pénzhatalom, sőt mondhajuk kimenne semmire. A banknak ugyanis ez esetben be kellene váltani a forgalomban levő jegyeit, és akkor a birtokában levő 136 millió frtnyi érczkészlet alig volna elegendő kötelezettsége teljesítésére. Mert föltéve, hogy összes escompte és lombard követelése, amely együtt 168 millió frtot az utolsó frtig hiány nélkül befolyna, s ezért tehát nem tartoznék a mostani 13°/6-os agióval megszerezhető ezüstöt adni, de ezen összegen a 304 millió frtra menő összes jegyforgalomból levonva, még mindig 136 millió frt bankjegy maradna forgalomban, melyet a bank köteles volna bevallani ; mint hogy pedig érczkészlete épen 136 milliót tesz, nem maradna fenn egyéb könnyen realisálható értéke azon ezüst váltóknál, melyek öszszege körülbelül az alaptőkéből maradt 10 millió valóságos pénznek felel meg, s azon kívül az említett 80 milliós követelés, amit az osztrák államon perelhetne, no meg a banképületek, felszerelések és más fundus instructus, (amelyeknek értéke egyrészt a tartaléktőke rovására esik), és amely a mai körülmények között csak nehezen s nem teljes értékben volna realisálható, így hát a részvényesek befizetett alaptőkéjüknek csak mintegy kilenczed részét kapnák vissza, s a többire várakozhatnának míg a 80 milliós függő követelés kérdése eldől és visszafizettetik. Meg vagyunk tehát győződve, hogy az osztrák nemzeti bank igazgatósága semmitől sem fél annyira mint attól, hogy liquidátióra szoríttatik. S nézetünk szerint az új bankstatutumnak is főleg azért van ellene a bank választmánya, mivel az valószínűnek tünteti föl azt, hogy 10 év múlva a bank esetleg liquidátióra kényszeríttethetik. Bányakapitányságoknál, előirányzat 62.000 forint. Szontagh Pál gömöri a bányatörvényjavaslat mentül előbb való benyújtását és tárgyalását sürgeti. Paczolay János a bányaerdők rendezését kéri. Trefort Ágost jelenti, hogy az illető javaslat nem sokára a ház elé kerül. Az előirányzat mlegszavaztatik. Földtani intézetre megszavaztatik 26.300 frt, a statisztikai hivatal költségeire 40.000 frt. A posta kiadásai 4.672.260 frttal irányoztatnak elő. Ráth Károly kifejezést adván a kereskedőosztály azon óhajának, vajha a kereskedelmi tárca minél előbb betöltetnék, azt kérdi, miben áll a posta és távirda tervezett egyesítésének ügye. Trefort Ágoston : Az egyesítés egészben sem maradt el, csak elhalasztatott , egyes helyeken pedig már mégis történt s ott legjobb az eredménye. Orbán Balázs egy erdélyi postajárat rendetlenségére hívja fel a min. figyelmét. Simonyi azt vitatja, hogy a posta és távirdaügy egyesítése adminisztratív uton nem hajtható végre. Trefort kijelenti, hogy mielőtt az egyesítés megtörténnék, előterjesztés fog létetni a házhoz. Megszavaztatik ezután kiadásokra 4.672.260 forint, bevételek czimén fölvétetik 5.480.000 frt. A távírdára előirányoztatik kiadás : 1.954.000 ft. Kollár János itt azt sürgeti, hogy Szarvas, Szentes és Csongrád is részesüljenek a távirda jótéteményében. Trefort ígéri, hogy e városok igényeire is tekintettel lesz. Erre a kiadások s bevételek (1.610,400 frt) rovata megszavaztatik. A tengeri hajózás és révügy czime holnapra marad. Elnök : A holnapi napon tartandó ülésben folytattatni fog a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása és ha az idő engedi ,tárgyaltatni fognak a vallás és közoktatásügyi minisztérium költségvetése, mely alkalommal Helfy Ignácz képviselő úr indítványa is az alapítványok kezelése tárgyában indokolás végett fel fog vétetni. Ülés vége 2 órakor. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése nov. 30-ikán. Az esti lapunkban közlött tudósítás után, a lótenyészintézetekcziménél felszólal Trefort Ágoston s annak tulajdonítja a mult évi előirányzat és tényleges eredmény közti különbséget, hogy rosz esztendő volt s mindenki csalódott számításában, nemcsak az állam. Mocsáry Lajos a kezelésben látja a nagy deficzit okát. A katonai kezelés okozza a hiányt, mert még egyrészt drágább is a polgárinál, másrészt a tisztek nem is törődnek hazánk financziáival. Tisza László a nagy deficitet nem írja kizárólag a lótenyésztés rovására, mert azon birtokoknál lótenyésztés nélkül is deficzit lett volna. Helyesli, hogy a kezelés a gazdaságokban polgáriasíttassék , de a lovak közül a kezelés kizárólag katonai lehet csak. E katonák egyenesen a minisztériumtól függnek s mindenben úgy járnak el, ahogy a kormány kívánja. (Úgy van !) A méntelepek drága voltát okozzák a községek is, melyek méneket a legdrágább számla szerint hajlandók csak átvállalni, holott elsősorban javukra válik az, mint Tolna és Somogy példája bizonyítja. Pártolja a bizottsági előirányzatot. Kozma Ferencz miniszteri tanácsos a miniszter képviselője úgy látja, hogy a lótenyésztés fontosságát senki nem vonja kétségbe. A kezelésre nézve csatlakozik Tisza László nézetéhez, amely szerint kockáztatva lenne a lótenyésztési ügyek kezelése a katonák kezéről ; e katonák a minisztériumtól függenek s megkisértve is csak igen kevés volt ezen kötelesség lazítása, s a mint meg volt meg is toroltatott (Tetszés.) s hosszú kilencz éven keresztül 2—3 eset nem mutatkozott, a melyben közbekellett szólni a miniszter úrnak, de ha közbeszólt, mindenesetre tekintélyét helyre is tudta állítani. (Tetszés.) Legyenek tehát meggyőződve a t. képviselő urak, hogy itt ellenszegülésről, rendeletek nem teljesítéséről vagy a minisztérium akaratának, óhajának, célzatának kijátszásáról szó nincs, s ha talán egyik vagy másik ezt megpróbálná, ő bánná meg, nem pedig az ügy. (Tetszés.) Kéri az előirányzat megszavazását. (Helyeslés.) A ház ezután megszavazótenyészintézeti központi igazgatás csimén 16.869 frtot, ménesbirtokgazdaságokra 688.708 frtot, ménesekre 60.000 frtot, méntelepekre 952,226 frtot, lóversenyekre 25,000 frtot, lótenyészjutalmakra 15,617 frtot, tenyészanyag vásárlására 15,500 frtot. A fedezetnél a ménes birtokgazdaságoknál 1.165,373 forintot, a méneseknél 356,720 frt, a méntelepeknél 214,160 frt vetetik föl. Megszavaztatik vesztegintézetekre 53,700 frt, a marhavész stb. elfojtására 39,000 frt (bevétel 4000 frt). A budapesti állatorvosi tanintézet költségeit előadó és Hegedűs Sándor kérelmére függőben hagyatnak, míg a pénzügyi bizottság jelentést tesz ez intézet tanárainak fizetésemelési kérvénye felől. Emberbarát és közművelődési intézeteinkről A közoktatásügyi miniszter legutolsó jelentésében a negyedik szakasz az emberbaráti és közművelődési intézekről szól. Ezen rovat alá foglaltatnak : a siketnémák váczi kir. intézete, a vakok országos intézete Budapesten, a balatonfüredi szeretetház, országos zeneakadémia és színi tanoda, orsz. mintarajztanoda és rajztanárképezde, nemzeti múzeum s végül a képzőművészetekről szóló tudósítás. A siketnémák váczi intézetében az utóbbi időben igen nevezetes változások történtek. Az iskola négy osztálya a népoktatási törvény követelményeinek megfelőleg kiegészíttetett hat osztályúvá, az ajakmozgás módszere következetesen keresztülvitetett, az intézet taneszközei s különösen a rajzminták igen megszaporodtak s a tanárok száma is növekedett. Az 1870/6-ik tanév végével az intézeti növendékek létszáma a tanórákra bejárókkal együtt 92 volt, 59 fiú és 33 leány. Iparüzlettel foglalatoskodik : 7 betűszedő, 5 könyvkötő, 3 kőfaragó, 2 asztalos, 15 szabó, 14 varga. Ezen intézetben jelenleg 47 országos és 15 magánalapítványi hely létezik. Miután azonban a kiképzésre alkalmas siketnémák száma 1500-ra rúg s azon növendékek száma, kik az intézetbe felvételüket kérik, évenként meghaladja a 200-at, a kormány az intézet tőkéjének terhére a helyiséget megnagyobbította, úgy hogy most a növendékek száma 10—15-el szaporítható. Az intézet alapvagyonának gyarapítására 1874-ben 2024, 1875-ben 4433 frt adomány folyt be. A vakok országos intézete, Budapesten az ország kezelése alá kerülvén, annak tanterve egészen átalakult s a mult évben zongorahangolás tanítása is behozatott. Az intézet növendékei száma 1874/5. tanévben 75-re szaporodott; ily népes ezen intézet eddigelé sohasem volt. A jelen év június havában kilépett az intézetből a növendék, kik közül 5 fiú mint zenész kezdte meg életpályáját. A tanszerek az utóbbi években kiegészíttettek s az épület több tekintetben átalakíttatott. Az egész helyiség szűk volta azonban nem engedte meg a kötélverés tanításának megkezdését. Az intézet javára újabban is jelentékeny adományok folytak be s ezen kivül Luger Katalin temesvári lakos Luga Gyula nevére 4637 ft 75 krajczárnyi alapítványt tett s néhai Bésán József 6000 frtot hagyományozott záloglevelekben. A balatonfüredi szeretetház 1875- ki bevétele volt 12,725 frt 7 kr, mely összegből államsegély s adakozások utján 8625 frt 98 kr folyt be. A kiadások nagysága következtében az alaptőke egy részét is el kellett költeni ; jelenleg az intézet vagyona értékpapírokban 17,053 frt 3 krból áll. Ez intézetben eddig összesen 62 növendék nyert ellátást és oktatást, e növendékek életkorukra nézve 6—16 éves kor közt állók voltak. A tanítói személyzet állott egy igazgatóból és öt családnevelőből, kik a növendékeket hat osztályú népiskolai tanfolyamban oktatták. A szini tanodáról szóló jelentés először van fölvéve a miniszteri jelentésekbe. E tanoda 1864- ben alakult s kezdetben szoros összeköttetésbe hozatott a nemzeti színházzal, később a zeneakadémia kebelébe olvadása s így a közoktatásügyi miniszter hatósága alá jutása jött szóba, de ez nem vitetett keresztül, egyedül a drámai tanfolyam négy évre, az operai öt évre bővíttetett ki a jelen tanévben. Ezen szini tanodában az 1875 — 76-ik tanév végén a drámai szakmában volt 9 férfi, 15 leány, összesen 24; az operai szakmában 8 férfi, 21 leány, összesen 29 ; együttesen mindkét szakmabeli növendék 53. A növendékek a nemzeti színházban gyakorolták magukat s pedig oly nagy mérvben, hogy 1875 szept. 1-től 1876 máj. 31-ig 272 előadásban 2316 közreműködőt (468 szerepjátszót) szolgáltatott a tanoda a nemzeti szinháznak, és pedig 540 női s 1776 férfi szerepben, ezen kívül a tanoda új helyiségében nagyságra sok vidékivel versenyző szinpad van fölállítva. Koburg herczeg a szini tanoda növendékei részére évenkint 300 frt ösztöndijat alapított. A jelentés elfeledi összegezni, hány növendék került ki az intézetből s azok közül hány működik tényleg Budapesten és a vidéken ? A zeneakadémia tudvalevőleg 1875. november havában nyittatott meg. Az intézet szabályzatai s tanterve a jelentésben részletesen közöltéinek. A mult tanévben az intézet késő megnyílta daczára 38 növendék volt jelen. Végül a jelentés az intézet költségvetése emelésének szükségességét magyarázza. Az egész átalában hírlapi czikk alakjában van írva. Az orsz. mintarajztanoda és rajztanár képezde részletesen van ezen jelentésben ismertetve. Az intézetnek négy feladata van : 1. Alapos előkészültséget nyújtani a képzőművészetek több ágára. E tekintetben baj az, hogy az ifjak, kerülve az intézet szigorú tanrendjét, inkább ösztöndíj után törekesznek, hogy mielőbb külföldre mehessenek. 2. Feladata a jó ízlésre utasított magasabb műipar meghonosítását fejleszteni. E tekintetben nem történt semmi. »Jól fizető, életképes iparunk kevés, — mondja a jelentés — arra hatni, vele a gyakorlati érintkezést megkötni, külön egyes tanműhelyek berendezése , az alkalmat felhasználni tudó értelmes, fiatal műiparosok találkozása nélkül majdnem lehetetlen. 3. A rajztanárok képzése. E tekintetben 16 ösztöndíj áll rendelkezésre s a legnagyobb eredmény e téren mutatható fel. 4. A rajzbeli továbbképzés. E czélnak a mindennapi esti tanfolyam felelne meg, de hiányosan, mert a felnőttek nagyrészt készületlenül s komoly munkakedv nélkül szoktak ide jönni. Az intézet tehát négyféle feladatának nem képes teljesen megfelelni. Az intézetet 1875—6-ban 119 növendék látogatta ; ezek közt volt 57 rajztanárjelölt, 20 művésznövendék, 7 műkedvelő, 16 iparos, 6 más intézeti növendék, 4 műszaki s egyéb hivatalnok, 9 határozatlan czélú. Az év végén két növendék középtanodai, egy polgári iskolai tanképesítést nyert. Nők nagy számmal jelentkeznek folyvást, de a legnagyobb részüket nem lehet elfogadni. Ösztöndij 16 növendéknek adatik s azonkívül az év végén 300 forint jutalomdij szokott kiosztatni. Az intézetben 8 tanár működik. Az intézet tanszergyüjteménye, különösen a gyorsmintakészletek gyarapodása s néhány adomány folytán gyarapodott. A tanévek végén kiállítások is szoktak tartatni ; a legutóbbi alkalommal Gyárfás Jenő és Tomasek Emma tűntek ki. A rajztanárképesítési vizsgák 1874. júl. havában tartattak meg először, amely alkalommal öten állottak elő, de csak egy tette le a vizsgát sikerrel. 1874.5-ben az intézet növendékei közül 16 an, kívülről pedig 7-en jelentkeztek vizsgákra. Összesen képesittetett 10. Az 1875/6-ban jelentkeztek 24-en, képesittetett intézeti növendék hat, a vidéki rajztanárok és tanítók közül öt. A vizsgálatokból kitűnt, hogy értelmes s paedagogiailag is képzett rajztanár vidéken kevés van. A magyar nemzeti múzeumról a jelentés az egyes osztályok szerint szól A könyvtárról megemlíti, hogy szakszerű rendezése 1874. julius végén befejeztetett s ekkor kezdődött meg a többes példányoknak kiválasztása, megállapítása, rendezése és összeírása, mely 1875. novemberben fejeztetett be. Most az újabb nyereményeket s a régi magyar nyomtatványokat (1531—1711) állítják egybe, az utóbbiakból külön sorozat is készül. A többes példányok összesen 13,450 munkát tesznek 18,414 kötetben. A kéziratgyüjteményt folyvást rendezik. A könyvtár és kéziratgyüjtemény harmadfél év alatt 18,638 nyomtatványnyal, 596 kézirattal s 18,214 oklevéllel szaporodott, melyből a múzeum költségén 6440 nyomtatvány, 434 kézirat s 10,717 oklevél szereztetett. A nevezeteseb nyomtatványok és kéziratok a folyosón közszemlére lesznek kitéve. Az éremszekrénytár növekedése két év alatt 8774 darabot tesz. A lajstromozás megkezdődött okszerű sorozat szerint. Az állattár 1874-ben 16,040 példánynyal, 1875-ben 6,940 tárgygyal és egy 975 üvegben helyezett pókgyüjteménynyel szaporodott. Ezek nagy része a múzeum kiküldöttei által gyüjtetett. A kézikönyvtár 163 szakmunkával gyarapodott. Az ásványtár 8 termében 26,006 tárgy határoztatott meg s állíttatott ki. A gyűjtemény 369 ásványnyal és 533 kövülettel, 1875 ben 229 ásványnyal, 575 kövülettel és 32 kőzettel szaporodott. A kézikönyvtár jelenleg 1964 műből, 2630 kötetben, 120 térképből s 10 szakfolyóiratból áll. A képtár 1875 ben tudvalevőlevőleg egészen újjá rendeztetett, jelenleg 636 darabból áll s új katalógusa is elkészült. A nép ismét osztály Duka Tivadar és Kállay Béni ajándékaiból kelet-indiai és szerb tárgyakkal gazdagodott, de ezek még nem állíttattak ki. A múzeumban a tisztviselők fizetésének emelése s az épület restaurálása szükségesek. A jelentés ezután a vidéki múzeumokat sorolja fel, u. m. erdélyi múzeum-egyesület, erdélyi honismertető egyesület, Bruckenthal-múzeum, vasmegyei régiség-egyesület, felsőmagyarországi muzeumegyesület, délmagyarországi történelmi régiség társulat, békésmegyei régiség és művelődés történelmi egyesület, a biharmegyei régiségi és történelmi társulat, máramosmegyei muzeumegyesület (tévedésből van fölsorolva — mert még nem létezik. Szerk.) a felsőfehér megye-erzsébetvárosi múzeumegyesület, a jászberényi múzeumegyesület, a pozsony-vármegyei régiségi egyesület, a csongrádmegyei múzeumi egyesület, a gödöllővidéki történelmi s régiségi egyesület, a középszolnok zilahi múzeumegyesület (még nem alakult meg. — Szerk. ), a sopronvárosi történelmi és művészeti egyesület (a szabolcsi ki van feledve. — Szerk.), végre a pozsonyi, halasi, nagykállói, győri és debreczeni múzeumok. A jelentés utolsó részei a műemlékekről s képzőművészetekről szólanak. A műemlékek felkutatására, megismertetésére s restaurálására a törvényhozás csak húszezer forintot ad, úgy hogy ezt a vallásalapokból kellett pótolni. 1872 ben műemlékek bizottsága neveztetett ki, melyet vidéki szakférfiak nagyban támogattak. A hazai műemlékek teljes leirása megkezdetett. Országos költségen csakis a visegrádi vár fentartására vonatkozó munkálatok eszközöltettek ; a vallásalap segítségével restauráltatott a lébenyi templom, a szepesolaszii, jánosii templom, a kassai dóm, a budapestvári plébánia templom s a pozsonyi dóm. E tekintetben az ország püspökei nagy tevékenységet fejtenek ki s ezenkívül az esztergomi szent István kápolna, s Bakács-kápolna, valamint a pannonhalmi főmonostori székesegyház helyreállítása az ő művük. Sajnáljuk, hogy ezen dolgokat térhiány miatt nem lehet részleteznünk, valamint a képzőművészetekről szóló fejezetet sem, melyből megemlítjük, hogy a ferenczvárosi templom, lipótvárosi bazilika, egyetemi könyvtár, sebészeti kóroda, budai királyi gymnasium, lipótvárosi kir. gymnasium, művészház s mintarajztanoda ezen időben épült. A szobrászat Izsó Miklós halálával nagy veszteséget szenvedett. Három év alatt 34 szobrásznak s festőnek 9800, zenészeknek pedig 2850 frt jön utalványozva. A festők közül megrendeléseket kaptak : Thalin Mór, Hahn Antal, Székely Bertalan, Benczúr, Ligeti, Broczky, Orlay, Lotz, továbbá Kratzmann Ede üvegfestő s Doby Jenő rézmetsző. A monumentális festészetet a sugárúti rajziskola, a lipótvárosi gymnasium s a múzeum lépcsőházán készült rajzcsoportozatok képviselik. Ez a jelentés utolsó s sok tekintetben legérdekesebb része. Ha helyünk leend, idővel még visszatérünk reá,jeszkedjék ki e munka különösen, a termékek és gyártmányok jelen állapotának, termelési helyeinek és az egyes czikkekbeli termelő és kiviteli képességnek feltüntetésére, s tegyen részletes javaslatokat az iránt is, hogy mely czikkeknél és mily intézkedések által lehetséges a termelő és kivitelű képességet a székelyföld és közös hazánk javára sikeresen fokozni. E munka legalább 20—25 nyomtatott 8. 1. ivre terjedjen. A világos, könnyen érthető irály a mü előnyére fog szolgálni. P á l y a d i j u 1 1000 o. é. forint tűzetik ki, mely összeg a jutalomra méltónak talált mű szerzőjének a pályázati eredmény közhírré tétele után azonnal egyszerre adatik ki. A jutalmazott mű az egyesület tulajdona lesz s ez gondoskodik kinyomatásáról. Szerző azonban a kinyomatott mű 50 példányára ingyen tarthat számot. A pályadij csak átalános becscsel biró, minden tekintetben irodalmi színvonalon álló műnek adatik ki. Pályázati határidő 1878. évi május hó 1-ső napja bezárólag. A biráló bizottság később fog kijelöltetni. A pályázat módjára s feltételeire nézve a Magy. Tud. Akadémia pályázati szabályai érvényesek. A pályaművek az egyesület elnökéhez küldendők be. Kelt Budapesten, nov. hó 18-án. Hajós János s. k. az egyesület elnöke. Buzogány Áron s. k. az egyesület titkára. — A paedagogiai könyvkiadó vállalat érdekében ma tartott értekezlet P. Szathmáry Károly elnöklete alatt élénk vita után elhatározta, hogy a könyvkiadó vállalat megindítása végett egy komoly irányú paedagogiai társulatot alakít, mely, eltekintve a napi kérdésektől, a paedagogiát tudományosan művelni s azt népszerűsíteni törekednék s könyvkiadó vállalatában főkép a népnevelési intézetre fektetne súlyt a kisdedóvodáktól föl a tanítóképző intézetekig. A tervezet előkészítésére P. Szahmáry Károly, Gyulay Béla, György Aladár, dr. Kármán Mór, dr. Kiss Áron és Péterffy Sándor tagokból álló bizottságot küldött ki. Az értekezleten a fővárosból mintegy 25 paedegogiai író jelent meg, kik minden árnyalatot képviseltek, s ezen kívül többen levélben fejezték ki csatlakozásukat. — Az Andrássyak hitbizománya. A »Budapesti Közlöny« hivatalos hirdetményei között most közli, hogy ő felsége a király .1874. évi junius 13-án kelt elhatározásával megerősítette, azon elsőszülöttségi hitbizományokat, melyeket a külügyminiszter és közös minisztériumi elnöknek, gr. Andrássy Gyulának elhunyt anyja, gróf Andrássy Károlyné Szapáry Etelka grófnő fiai Manó és Gyula grófok számára 1874. évi május 28-án alapított. A hitbizományokat nagy terjedelmű, számos telekjegyzőkönyvben fölvett ingatlan birtokok képezik. — Borzalmas családi dráma játszódott le tegnap Bécsben. Báró La Roche-Starkenfels Alfréd pillanatra beállt elmeháborodottságban előbb két lövéssel végett vetett harmadféléves lánykája életének, majd még önmagát is szívén lőtte. A bécsi lapok ezeket írják róla : La Roche manheimi születésű és régi nemesi családból származott. Régebben osztrák tiszt volt, a hetvenes évek elején kilépett a hadseregből és polgári állás után látott. 1872 ben a világkiállítási iroda igazgatója volt. Mindenki szívesen érintkezett vele, mert nyájas modorával mindenkinek igyekezett segítségére lenni. Később a világkiállítási épületeket megvett s azok lerombolására alakult társaságnál nyert hivatalt, melyet most is viselt. Nejével, ki magyar nő, szül. Ghyczy, mindig a legszebb egyetértésben élt, és két gyermeket, a 11 éves Elvirát, és a 212 éves Valériát kimondhatatlanul szerette. A legkisebb baj is, mely családjának tagjait érte, La Rochénak álmatlan éveket szerzett. Tegnap délután Elvira a polgári iskolába ment, mialatt anyjának szintén valami dologban el kellett hagynia a házat és a báró a kis Valériával és cselédjével magára maradt. La Roche játszadozott a kis Valériával egy ideig, és aztán elküldte a cselédet egy levéllel hivatalába, mely azonban nem igen tartalmazott valami különös dolgot. Még mielőtt a cseléd visszatért, hazajött volt a bárónő. Amint belépett, roppant ijedelmére férjét vérben találta a földön, ki még hörgött. Egy többcsövű revolver, mely ott a vérben feküdt, borzalmas dolgot sejtetett vele. »Adj egy pohár vizet innom,« e szavakat bírta még rebegni, mire meghalt. Az anyának csak most jutott eszébe a kis Valeria és gyertyát gyújtva, ott találta a szoba egyik zugában megdermedve. A szegénykének két sebe még vérzett. Közel az őrültséghez kirohant a folyosóra és segítségért kiáltott. La Roche, mint a rendőri orvos konstatálta, hat csövű revolverből két lövést intézett gyermeke mellének, és egyet maga ellen. A gyilkos és öngyilkos 42 éves volt, néhány hete mélabába esett, és tettét elmeháborodottságnak tudják be. Egyéb indok nem forog fen. Az anya, és a később hazaérkezett Elvira fájdalma végtelen volt. Kedveseik tetemeire borultak és csak erőszakkal bírták onnan eltávolítani.A népnevelők pesti egyesülete ma tartott választmányi ülésén bizottságot küldött ki, hogy a tervezett magyar nyelv ingyenes előadásokat a fővárosban még a jelen év folyama alatt megindítsák s e czélra saját pénztárából egyelőre 50 frtot utalványozott. Az egyesület vasárnap d. e. 10 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, mely alkalommal Kerékgyártó Elek s Péterfy Sándor tartanak előadásokat s a »Népnevelők lapja« szerkesztője fog megválasztatni. Kétségtelen, hogy a megválasztott szerkesztő újólag a derék Lakits Vendel leend s a választás jelenleg csak az alapszabályok értelmében követelt formalitás. Az egyesület tisztviselői decz. 31-én választatnak meg. A pénztár állása nemcsak deficzitet nem mutat föl, sőt száz forintnyi többletet. — Népesedési mozgalom.Budapesten a lefolyt 1876. nov. 19-től 1876. nov. 25-ig terjedő héten élve született 253 gyermek,elhalt 222 személy; a születések tehát 31 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 174 törvényes, 79 törvénytelen; nemre nézve 118 fiú, 135 leány. Halva született 14 gyermek, köztük 10 törvényes, 4 törvénytelen. A halottak közt volt 114 férfi, 108 nő, egy éven aluli gyermek 63. Ez év 47 hetében élve született összesen 12453, elhalt 11121, a születések többlete 1332-őt tesz. Élve szülöttek vallás szerint így oszlanak meg: katholikus 177, ágostai 12, helvét 8, görög n. e. —, zsidó 56. — Nevezetesebb halálokok: Veleszületett gyengeség és alkathiba 11, heveny agyvízkór —, agykérláb 6, rángások 22, croup 2, roncsoló toroklob 5, kökhurut 4, derme és állgörcs —, kanyaró 4, vörheny 2 , himlő 4, bélhurut 8, gyomorbéllob—, vérhas 1, cholera 6, typhus 18, genylóz 1, tüdő- és mellhártyalob 11, hashártyalob 0, vizkór 1, rák 5, tüdőgümő 32, gyermekágyi bajok 0, agyhüdös 7, aggkor 7. A halálozások kerületek szerint : I-ső kerületben 21; II. 11; III. 19; IV. 4; V. 7; VI. 31; VII. 20; VIII. 35; IX. 19; X. 5; kórházakban 50. — A magyar mérnök- és építészegyesület mű- és középítészeti szakosztálya decz. 1- én, pénteken esti 6 órakor ülést tart; tárgyai: A Wolf Lipót-féle találmány megbirálására kiküldött bizottság műszaki jelentése. Több egyesületi tag indítványa , egy az építészet gyakorlati érdekeit képviselő magyar hetilap kiadására vonatkozólag. Decz. 2- án (szombaton) esti 6 órakor pedig egyetemes szakülés lesz, melyen Schwarczel Sándor értekezik a vasúti vasfelszerkezetekről, saját rendszere bemutatásával. A kis lutri utolsó brünni húzásánál a kihúzott számok közül egy tévesen lett táviratozva Budapestre. A Brünnből jövő távirat kérdéses száma KÜLÖNFÉLÉK. — A »Székely mivelődési és közgazdasági egyesület« f. évi augusztus 30-án Sepsi-Szentgyörgyön tartott közgyűlésének határozata alapján az egyesület központi választmánya pályázatot hirdet »a székelyföld mivelődési és gazdasági állapotának s viszonyainak leírására.» E munkának ki kell terjeszkednie a székelyföld és székely nép miveltségi állapotára, tan- és pénzügyére, humanistikus intézeteire , háztartási , mezőgazdasági, állattenyésztési, erdőkezelési, bányászati, ipar és kereskedelmi, továbbá közlekedési, építkezési népességi és birtokviszonyaira, — mindent a legújabb statisztikai adatok alapján, körülményesen adván elő, az előnyök és hiányok világos feltüntetésével, — kiemelvén az előnyök kiaknázására s a hiányok pótlására szolgáló módokat és eszközöket átalában. Ter