A Hon, 1876. december (14. évfolyam, 289-317. szám)
1876-12-03 / 291. szám
Az egyetemi ifjúság 60-as bizottsága ma este közgyűlésre hívta össze az ifjúságot a nagy komlóba, hol mintegy 2 300 egyetemi hallgató jelent meg. A közgyűlésen a 60-as bizottság az elmaradt tüntetés utómozgalmairól s a gyűjtések állásáról tett jelentést. Szűcs Gyula elnök elmondá, hogy a fáklyászene ügyében jelenleg kérvény van a képviselőház előtt s legközelebb végelintézést nyer. A török sebesültek segélyezésére irányult mozgalom az országban élénk rokonszenvre talált. Bejelenté az elnök a törökök köréből jött átiratokat és telegrammokat, mik nagy lelkesedéssel fogadtattak. A német és szláv egyetemek köréből küldött kárhoztató iratokat lezugták s kimondák, hogy a magyar ifjúság méltósága alattinak tartja azokra felelni. A gyűjtésre vonatkozólag a beterjesztett jelentésből kiemeljük, hogy a török sebesültek javára eddigelé begyült összesen 859 fiú 11 kr., 2 db. 5 frankos arany és 3 ezüst huszas, továbbá mintegy 10—12 szekérre menő lépés és sebkötő. A fáklyás zenére begyült 334 forint 37 krajczárt az Abdul Kerimnek adandó diszkard megvételére fogják fordítani. E kardot egy küldöttség vendi le a török fővezérnek, mely küldöttségben saját költségén ki-ki részt vehet. A gyűjtésekről a 60-as bizottság könyvet vezet, melyet bárkinek jogában áll megtekinteni. Nagy zajt keltett a gyűlésen egy ma megjelent névtelen röpirat, mely az ifjúság tüntetését kárhoztatja, s a mozgalom élén állók ellen személyeskedő kifakadásokat tartalmaz. A gyűlés határozatilag kimondá rászólását, sőt többet is ez irat szerzője ellen . Mezei Ernő a »Népzászló«-jában közzé tett czikke miatt hasonló sorsban részesült. — Ha a fáklyászene ügyében a képviselőházhoz beadott kérvény végleg elintézést nyer; a közgyűlés ismét egybe fog hivatni. Az ország, magy. iparegyesület kézműipari és kiállítási szakosztálya kedden decz. hó 5 napján délután 5 órakor közülést tart az egyesület helyiségében, (országút, 10 sz. I. emelet) melyen a tagok részt venni keretnek. — Fontosabb tárgyak : 1. A műlakatos ipar a müncheni kiállításon. Steiner Károlytól. — 2. Az Ízlés reformja a műiparban. Prém Józseftől. — 3. A herendi porczellángyár anyaga a feldolgozás fokozataiban feltüntetve. — A svéd női négyes-társulat hétfőn decz. hó 4-én esti 7 órakor a vigadó kis termében hangversenyt ad Műsorozatuk ez : 1. Servais. Hangverseny gordonkára (E-moll) , előadja Melzer József 2. a) Jag hälsar Dig (Üdvözlek) Härtel, b) Tündérlak, a svéd női négyes-társulatnak ajánlva Reinecke C. 3. Liszt Schubert. Auf dem Wasser zu singen, zongorára; előadja Raab Toni. 4. Magyar népdalok Szabó. 5. Rubinstein A. Adagio A-moll hangversenyéből, gordonkára ; előadja Melzer József. 6. a) Májusi dal Kuhlau. b) Népdal Silcher. 7. Liszt Mephisto-keringő, zongorára ; előadja Raab Toni. 8. a) Éj-dal, Frey W. b) Bröllopsmarsch (Nászinduló) Södermann A. — A budapesti philologiai társaság decz. hó 6-án (szerdán), d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia Kisfaludy - termében a következő tárgysorozat mellett, ülést tart : Ritschl Frigyes emlékezete P. Thewrewk Emil : Sophokles trópusainak tárgyalása különös tekintettel a metaphorákra Petz Vilmos ; Mutatványok Berzsenyinek Tamaskó Istvántól latinra fordított költeményeiből ; A »români cship« szerkezete. Garami Rikárd. — A budapesti kereskedelmi és iparkamara deczember hó 4-én (hétfőn) délután 3 órakor teljes ülést tart. — Hymen. Bölöni Nagy Dénes kir. járásbirósági joggyakornok S.-Szt-Györgyön november hó 30-án tartotta esküvőjét Mihály Vilma kiszaszonyai — Orosházán Jurenák Imre szenttornyai földbirtokos a mult héten jegyezte el magának a szép és műveit Dáni Ilonka kisasszonyt, — Dáni Józsefnek, gróf Károlyi György jószágigazgatójának leányát. — Honvédmenedék ház. Prosovszky A. Kopenhágában élő hazánkfia, ki a 48-ki szabadságharczban is részt, ven, ifj. Jámbor Endre által a honvédmenedékház javára 20 frtot a »M. Hír.« szerkesztőségéhez. — B . 1. A magyar gazdaszonyok orsz. egyesülete jan. 21-én a vigadó termében nagy álarczos bált rendez, mely bizonyára a lefolyt évek példájára a legvonzóbb és mulatságosabb leend a rövididejű farsang alatt. Ugyanott jan. 25-dikén zártkörű estély rendeztettik az egyesület javára. — Ez egyszer nem fog duplán fogni a kréta.. Az uj regaleszabályok értelmében való regale adókötelesek összeírásaivel már ki vannak nyomatva. E szerint minden kocsmáros köteles a jövő évi illeték megállapítására üzletében fogyasztandó bor és sörmennyiségről lelkiismeretes bevallást tenni, s ezen vallomását eskü helyett polgári becsületszava zálogául aláírni. A ki a bevallási idén kiteendő határidőn belül vallomását illetékes kerületi elöljáróságához be nem nyújtja, ez ellen az illeték kivetése elöljárósága utján történik, mely ellen a mulasztó fel nem szólalhat. Egy hectoliter természetes bor után 50 kr. egy hectoliter vegyészi után készített bor után 4 frt, és végre egy hectoliter sör után 80 krnyi illeték lesz fizetendő. — Olcsó czimbalmok. A czimbalmot, ezt a kiválóan magyar hangszert népszerűsíteni fogja Sekunda V- J., helybeli udvari hangszergyáros egy újabb találmánya, melynek segélyével oly 31/2 odtára egyszerűsített és kissebbitett »Terz« czimbalmokat állít elő, melyek mind hangerőre és szépségre, mind csin és olcsóság tekintetben bírják azon előnyöket, hogy e magyar hangszert bárki is könnyen megszerezheti. Ezeknek az új kis és csinos »Terz« czimbalmoknak az ára csak 20 forint hangbeosztási táblázattal együtt. — Tolvajok és orgazdájuk. Wolf Ilona szatócsnő Barkóczi Juliana és Kakucskó Róza ismeretes tolvajnőkkel azon furcsa szerződésre lépett, hogy ezek az általuk lopott tárgyakat csak neki fogják eladni. Az üzlet egész nyáron szerencsésen folyt, csak egy ízben az által szenvedett megszakítást, hogy Barkóczy Juliánna és Kakucska Róza mezei tolvajságon érezvén, elfogattak s több heti fogsággal büntettettek. Az érdemes két nő kiszabadulása után Wolf asszony a régi viszonyt velük ismét megkezdő, s hogy társnői hozzá bármikor akadály nélkül juthassanak, azoknak kapukulcsot is adott. Ez alkalmat az üzlettársnők fölhasználva, a kulcs segélyével egy éjjel a házba tolakodtak s főnöknéjük pinczéjét föltörvén, annak kárára tetemes tolvajságot követtek el. Az eset a rendőrség tudomására jutván, most az egész társaság a kir. ügyészség elé állíttatott. — Ő s a 1 ó nő. Egy középtermetű fiatal, vöröshaju, szeplős arczu, tisztességesen öltözött nő, a »Fröbel« s más jótékony egyesületek nevében könyöradományok gyűjtése czéljából házról-házra jár. Ezen nő egyszerű csalónő, s senki által gyűjtésekre fölhatalmazva nincs. — A népszínház játékrendje: hétfő »Kis doktor, kedden Sodosné első fölléptével »Tündérlak,« szerdán »Kis doktor,« csütörtökön »Falu rossza« Soldosnéval, pénteken »Tündérlak« Soldosnéval, szombaton »Kis doktor,« vasárnap »Falu rossza« Soldosnéval. Soldosné e hóban 14-szer fog játszani. Első fölléptére a jegyek hétfőn d. e. 10— 1 óráig adatnak ki. ■—A nemzeti színház műsora december 3-tól 11-ig Vasárnap, 3-án: »Az új czég« ; hétfő, 4-én : »Az áldozat« (Vörösmarty emlékére); kedd 5-én: »Bánk bán« ; szerda 6-án: »Az ibolyafaló« ; csütörtök, 7-én : »Carmen« ; péntek 8- án: »Phaedra«; szombat, 9-én : »Lohengrin«; vasárnap, 10-én : »A rablógyilkos« , »Felhívás keringőre«, »Cox és Box«; hétfő, 11-én: »Antigone«. — A várszínház műsora. Vasárnap 2-án: »A troubadour« ; csütörtök, 7-én : »Lecouvreur Adrienne« ; szombat, 9-én : »A jóslat«; vasárnap, 10-én »Carmen«. — Népszínház. A mai új darab : Csepreghy Ferencz »Kétmenyegző« czimű népszínműve, szépszámú közönséget gyűjtött a népszínházba s a jelen voltak jól is mulattak az újdonság egyes jelenetein, bár maga a népszínmű csak ama régi igazság mellett nyújtott újabb bizonyítékot, hogy elbeszélő művekből vajmi ritkán sikerül csak tűrhető drámát is készíteni. Az epizódok és leírások, melyekben az elbeszélő költő sikerének egyik biztosítékát keresi, rendesen Achille-sarkai a drámai műnek, mely elsősorban gyorsaságot, pezsgő életet kíván. E pezsgő élet rovására nyomulnak előtérbe a leírások és epizódszerű helyek a »Két, menyegző«-ben is, melynek tárgyát Csepreghy Ferencz Jókai egyik ismert elbeszéléséből merítette. A népszínmű írója azonban nemcsak a mese vázát kölcsönözte át, de a részeletekhez is ragaszkodott, s így történt meg az vele, hogy népszínművében épen ama helyek voltak a leggyöngébbek, amelyek leginkább tetszhetnek az elbeszélésben. Csepreghy népszínműve a harmadik felvonásig csak nyitány , a tulajdonképes történethez, mely az egymás ellen boszut forraló két szomszéd kölcsönös cselvetésével kezdődik s először a fiatal Gubádi Pista szerencsétlenségével veszi igénybe közelebbről érdeklődésünket ; a negyedikben pedig, midőn Pista megfogja a gyujtogatót, ki miatt nem csak gyanúsították, de üldözték is, véget ér, s tökéletesen fölöslegessé teszi az ötödik, befejező felvonást, mert megelőzőleg már tudomásunkra jut, hogy elengedik a büntetését annak, bárki legyen is, aki a merész gyújtogatót kézre keríti. Az első két felvonás s az utósának nagy része tehát csak toldalék a gyorsan lepergő drámai történethez s legfelebb, mint jellemzetes kép kelthet némi érdekeltséget. Ha Csepreghynél kevesebb színpadi ismerettel rendelkező író készíti e népszínművet, a részletek könnyen fárasztókká és unalmasakká válhatnak. Csepreghy azonban, habár gyönge fonállal is, némi összeköttetést hozott létre köztük, s ha nem elégithettte is ki azt, ki a drámai műben szerves egységet keres eléggé, le tudta kötni a közönség érdeklődését,mely jól mulatott a két szomszéd erőszakolt nyájaskodásán, s örömest megtapsolta a magyar nyelvet furcsán tördelő vollon káplárt, kit S oly m o s y humoros vonásokkal személyesített. A két szomszéd (Tihanyi és Horváth) folyvást derültségben tartották a nézőket. Tamási érzéssel, szépen énekelte Pista dalait, de Szabó Karola még gyönge oly erős drámai szerepre, mint a minő a Tarka Viczáé, ki a tűzről pattant leányból fokozatosan válik a város roszává majd meggyaláztatása után gyujtogatóvá. Az ilyen szerephez Soldosné asszony ábrázolási képessége s több szenvedély kívántatik. — Az uj népszinmű egy pár szép, uj népdalt is hozott a fővárosi közönségnek. Ezek közül a »Retete« dal « a kézfogóban énekelt »még azt mondják hamis leány volnék«, melyeket zajos tapssal ismételtettek, s Németh János szerzeményei. A színlap lehetett volna annyi előzékenységgel a zeneköltő iránt, hogy nevét legalább fölemlítse. Szerzőt a 3-ik és 4-ik fölvonás után kitapsolták. A „HON“ magántársürgönyei. Bismarck a keleti kérdésről. Berlin, decz. 2. A »National Ztg« írja: Bismarck herczeg a tegnapi parlamenti ebéd alkalmával a harmadik état-tanácskozmányra egy nyilatkozatot helyezett kilátásba a politikai helyzetről és ismételve hangsúlyozta azon semleges állást, melyet Németország a barezi bonyodalmakkal szemben elfoglaland. Különösen előtérbe lépett az is, hogy Bismarck súlyt helyez az Ausztria iránti viszonyokra. A trónbeszédnek a külpolitikára vonatkozó passusára vonatkozólag bámulatát fejezte ki az iránt, hogy a »historisch befreundete Mächte« szavakban az Angliára történt utalást nem vették észre és félreértették. Berlin, decz. 2. A »Kreutzig.« szerint Bismarck szükségesnek tekinti, hogy az esetben, ha a háború kiüt, az lokalizálva maradjon, s hogy Anglia úgy határozza el magát, mikép a többi hatalmaktól elkülönítve ne kapjon össze Oroszországgal. Berlin, decz. 2. A »Köln. Ztg.« szerint Bismarck herczeg a tegnapi parlamenti ebéd alkalmával a következőleg nyilatkozott : A béke föntartásán még nem lehet kétségbeesni, ha azonban háborúra kerülne a dolog, amint mindenesetre látszik, Orosz és Törökország némi idő múlva befáradnak abba s Németországnak akkor több kilátása lesz a sikerrel való közvetítésre, mint most. Oroszországnak jelenleg bajos tanácsot adni, kifejté ennek okait s megjegyzé, hogy ily tanács következménye az lenne, hogy az orosz nemzetet lehangolná s az rosszabb, mint az ideiglenes differentia a kormányok közt. Ami Angliára nézve megjegyeztetett, úgy értendő, hogy a kanczellár remélte, mikép Anglia semmi esetre sem fog nyilt háborút viselni Oroszországgal, hanem legfölebb oly félhivatalosan, mint Oroszország Szerbiában. Ausztriáról Bismarck igen rokonszenvesen nyilatkozott és ezeket mondá: Ha Ausztria is bevonatnék a háborúiba, s fenállását veszélyek fenyegetnék, akkor Németországnak lesz hivatása Ausztria lételéért s általában a mostani földabrosz fenmaradásáért helyt állani. Németország egész önzetlenségét meg fogja mutatni s ő lesz az ólom-nehezék, mely a bábut mindig ismét talpra állitandja. Ausztriának különben nagy életereje van; nagyobb, mint némelyek vélnék, azt maga Salisbury is észrevette ; ki fogna ez tűnni akkor, ha Ferencz József császár bizonyos körülmények közt maga fordulna népeihez. Bolgárország megszállásáról Bismarck e neki tulajdonított beszédben egy szót sem mondott Salisburynak. BéCS, decz. 2. A »Pol. Cor.« jelenti Bukarestből. Az országban orosz ügynökök járnak értesüléseket szerzendők az utak és hidak állapotáról, valamint a népesség hangulatáról. Az Oroszországot és Romániát, összekötő kornest-ungheni vasútvonalat a napokban egy tábornok vezetése alatt álló orosz bizottság vizsgálta meg és vette át. Paris, decz. 2. Dufaure lemondott.. A belügyminiszter a kamrában visszavonta a polgári temetésről szóló javaslatot. A bizottság elnöke napirendet javasol és ezeket mondja : A kamra meg van győződve, hogy a kormány jövőre az illető törvények alkalmazásánál a lelkiismereti szabadság elveinek és a polgárok törvény előtti egyenlőségének tiszteletet fog tudni szerezni. M ar c é r e bel-ügyminiszter a kormány nevében a baloldal élénk tetszése közt elfogadta a napirendet, mit a kamra 370 szóval 25 ellen jóváhagyott. Ülés után azon hír terjedt el, hogy a hadügyminiszter a napirendet nem fogadja el, mivel azt ellene irányzott rászólásnak tekinti. A minisztertanács hónap tárgyalandja ez incidenst. Kopenhága, decz 2. A »Berlingska Tidende« kijelenti : Osztrák és angol lapok azon híre, hogy Oroszország Dániával alkudozásokat folytat egy Leelandon felállítandó orosz hajóhad-állomás felállítása végett , minden tényleges alap nélkül való. Bécs, decz. 2. Londonból jelentik, hogy angol részről Ausztriának azon indítvány létetett, hogy az esetre, ha Oroszország az occupatiot végrehajtja Ausztria ne Bosnyák, hanem Szerbországot szállja meg. (bb.) Berlin, decz. 2. (A tőzsdéről). Hangulat lanyha, csendes. A politikai helyzet tartósan lenyomta az arbitrage-értékeket. Vasutak bankok és külföldi tőkék átlag hanyatlók. Pénz 2 7/s %. Utolsó posta. Budán holnap délelőtt nagy minisztertanács lesz, melyen a két kabinet tagjai s valószínűleg az itt időző közös miniszterek : Andrássy és Hofman is részt vesznek. Az osztrák miniszterek ma este jelen voltak a nemzeti színház előadásán. Napóleon herczeg legközelebb azt állítá, mikép Francziaország 1870-ben római politikája által Olaszország szövetségét eljátszotta . Erre nézve a »Temps« a következőket írja : 1870. május 10-én Ausztria, Olasz- és Francziaország között véd és daczszövetség terve dolgoztatott ki. A szerződés mindhárom félnek biztosította birtokát s minden egyoldalú actiót kizárt. Svájcz semleges területnek ismertetett el, de ha ellenséges állást foglal el, egy része Olaszországhoz csatoltatik. Olaszország csak azon föltétel alatt fogadta el e szövetséget, ha Róma neki átadatik. Napoleon ezt megtagadta, s az egész terv dugába dőlt. A császár a háború kitörése után újból fel akarta venni e tervet, s már ekkor megadta volna, mit előbb megtagadott , de már késő volt. Olaszország és Ausztria mielőtt nyilatkoztak volna, be akarták várni az első sikert. — Ami persze nem következett be. Londonban e hó 8-án nagy »nemzeti conferenţia« lesz, melyet a reform klubja rendez. A kiadott törökellenes programm szerint Anglia kötelessége főleg az, hogy a török kormányt ne bátorítsa azon követeléseknek ellentállni, melyeket a conferenţia rákényszerítene. — Meg kell érteniük a törököknek, hogy Angliától nem várhatnak segélyt, hogy így ne térhessenek ki a reformok kivitelére szükséges biztosítékok elől. A legveszedelmesebb balfogás volna Angliát oly helyzetbe bonyolítani, mely által a porta följogosítva érezné magát angol segélyre számolni. A Törökország integritása és függetlensége melletti har ez Angliát károsítaná, a nép óhajaival ellenkeznék, s az egész világ kigúnyolása lenne. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Első fele. 1 Budapest, decz. 2. A bankkérdés igen éles jelleget öltött e héten. Még a keleti háború kérdését is háttérbe szobta. Az osztrák nemzeti bank visszautasítása, s az osztr. alkotmányos párt meggondolatlan magatartása és merev ellenzése oly jelentőséget tulajdonított e kérdésnek, hogy nem csak kormányváltozásra, de esetleg az államjogi viszonyok megváltoztatására is okot szolgáltathat a bankkérdés. A bizonytalanság a bekövetkezendő dolgokkal szemben tehát nyomasztólag hatott a tőzsdeüzletre. Hozzájárult még az, hogy Oroszország adtiójáról is Európa nyugalmát fenyegető hírek érkeztek. Mindez főleg az osztrák értéket nyomta le, annyira, hogy az ezüst agrója ismét 21/2 ° C-al emelkedett s ma már 115 az ezüst értéke a papírpénzzel szemben. Azon kívül pedig kifejezést nyert a hanyatló irányzat az állami kölcsönöknek, és pedig úgy a magyar mint az osztrák államadósságok árfolyamánál. De nem csak a bécsi és budapesti, hanem más külföldi tőzsdékre is nyugtalanítólag hatottak a keletről jött hírek. A berlini tőzsdén a Hirsch-féle iroda által közzé tett azon sürgöny hatott nyomasztólag, mely szerint Ignatieff azon utasítást nyerte volna, hogy rögtön szakítson meg minden alkudozást, ha a konstantinápolyi conferencia nem fogadná el föltétlenül az Oroszország részéről követelt occupatióját a török területeknek. S nemcsak a nemzetközi értékek, hanem a speculatiónak minden papírjai megérezték a nyomást. A pénzpiacon lényeges változás nem történt. Az osztrák nemzeti bank jegyforgalma több millióval csökkent, minek következtében, nincs ok többé attól tartani, hogy az igazgatóság ürügyet találjon a discontót felemelni. A nagyobb európai piacokon a bankok discontója a következő : Amsterdam 3, Berlin 4+, Brüssel 2*/2, London 2, Páris 3, Sz.Pétervár 6, Bécs 4+ °/0. Megemlítjük még, hogy a malompapírok ismét emelkedtek tőzsdénkén, mert a malomüzletre igen kedvező idők járnak. A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyítva e következő volt. Államadósságok: magy. vasúti kölcsön 96 (—1.25.) m. keleti vasút 66.50, sorsjegy kölcsön 66.50 (—1), m. kincstári utalvány 95.50, földteher- , mentesítési kötvények 73 (—0.50), 1867. záradékkal 72.50 (—0 50), temesi 71.50 (—0.50), 1867-iki záradékkal 71.50 (—0.50), erdélyi 73 (+1), szőllődézsma 69.75 (—0.25) p. Osztr. államadósság papir értékben 60 (—1*25), ezüstben 65.75 (—1), 1860-iki 500 ftos 107 (—1.50), 100 ftos 114.50 (—0.50) p. Biztosítók: első magyar 1155 (-4-10), Pannónia 370 (+10), pesti 47 (—1.50) p. Vaspályák: pesti közúti 160 (—5), budai hegypálya, mely régóta nem jegyeztetett 50 p. Bankok: municipalis hitel 10.50 (—0.50), m. hitel 96.50 (—8.75), m. földhitel 27.50, budai keresk. 85 (—5) p. Takarékpénztárak: országos központi 68 (—1), első hazai 2205 (—20), fővárosi 93 (+7.50) p. Malmok: Concordia 390 (+3), Erzsébet 204 (+7), Lujza 171 (+3), molnárok és sütők 310 (+10), Hengermalom 770 (+ 5), Victoria 273 (+10), első budapesti 860, Pannónia 950 (+51 ). Különböző iparvállalati papírok közül salgótarjáni 71 (+1), a többi mind változatlan. Záloglevelek: m. földhitelintézeti 85 50 (+1/1)) pesti kereskedelmi bank 84.50 (— + ) p. Elsőbbségek nem változtak. Pénznemek: cs. arany 6.04 (+7 kr), 20 frankos 10.17 (+9 kr), osztrák-magyar ezüst 115 ( + 2.50) német birodalmi bank 62 65 (+0.75) p. Váltók: Amsterdam 105 (+1.50), Berlin, Frankfurt, Hamburg 61.90 (+0.70), London 127 + (+1+), Páris 50.40 (+0.30) p. — Magyar rajnai kötelékforgalom. Az 1875. szeptember 1-től érvényes díjszabáshoz a I. deczember 15-től érvényes IV. pótlék jelent meg, mely új, illetőleg megváltozott díjtételeket Münster, Wesel és Holz minden állomásukra nézve továbbá határozmányokat és kiegészítéseket a fődíjszabáshoz tartalmaz. Díjszabási példányok a magyar királyi államvasutak igazgatóságánál nyerhetők. — Forgalmi kimutatás: A pesti közúti vaspálya társaságnak f. évi november 1-től 30-ig 407067 szállított személy után 44854 frt 76 krnyi bevétele volt ; az összes bevétel f. évi január 1-től november 30-ig 571301 frt 70 krt tesz, kevesebb a múlt év megfelelő szakához képest 29640 frt 43 krral. Az igazgató ág. A pesti biztosító intézet életbiztosítási osztályánál november havában 37 bevallás 70,018 frt, biztosítási tőkére nyujtatott be ; 34 kötvény 75,218 frt tőkéről és 1000 frt évjáradékról állíttatott ki. A bevétel dijakban 20,849 frt 82 krt és betétekben 2295 frtot teszen, haláleset 2 jelentetett 3000 frtról. Az összes bevétel folyó év január hó 1-től dijaknál 234,306 frt 54 frra és betéteknél 30,747 frtra rúg ; haláleset 30 jelentetett 34,800 frtról. X. Cs. k. szab. osztr.államvasut-társaság. Német-osztrák-magyar vasúti kötelék. Ezen 1875. julius 1-én kibocsátott köteléki tariffához x. pótlék jelent meg, mely néhány szabályzati és díjszabási módosítást tartalmaz, és melybe Spandau (berlin-hamburgi vaspálya) és Swinemünde (berlin stettini vaspálya) állomások is föl vannak véve. Nemzeti színház. Azucena Saxlelmer E. Manrico Bogyó. Egy czigány. Nev. Fernando Tallián. Inez Balogh M. Ruis Zajonghy. Hírnök Széphegyi. Népszínház. Vasárnap, deczember 3. Két menyegző. Eredeti uj népszinmű dalokkal 5 képben. Jókai M. elbeszélése után irta Csepreghy P. Csukási Orbán Tihanyi. Éva, leánya Rákosi F. Gubádi Márton Horváth. Pista, fia Tamási. Tarka Vica Szabó K. Vallon katonák hadVárosi hadnagy Hatvani K. A »Nagy komó«-ban minden nap magyar daltársulat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közkedvességü népzenetársasága tölti be. Vasárnap, deczember 3. nagya Váradi. Vallon káplár Solymosi. Körmendi Kovács I. Násznagy Vasvári. Csárdár V. Kovács. Menyecske Horváth P. Főbíró Pártényi. Kocsis Együd. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási távirati jelentései 1876. évi decz. 2-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények . A légnyomás többnyire kevéssel sülyedett, Prágában 5.8 Szeben 29 m. m.-rel. — A hőmérsék részint emelkedett, Bregenzben 8.1 fokkal ; részint kevéssel süllyedett, Csáktornyán 4.8 fokkal. — Eső : Bécs 1, Bregenz 1, Póla 5, Debreczen 2, Szeged 2, Budapest 2, Fiume 5, Szatmár 3 m. m. — Ózonmérő Budapesten : nappal 0, éjjel 0. — A tenger Póla és Fiume mellett csendes. Felhőzet Prága 755.5 + 7.1 ént 5 Borult Bécs 758 7 + 0.9— köd Trencsén 759.5 + 4.4DNy1 borult Beszterczeb. 760.0+ 1.6— — köd Ungvár— — — — Debreczen 762.5 + 4.0DNy4 borult Nagy-Szeben 760.6 + 3.7ENy1 — Orsóvá 763.4 + 3 8DNy2 > Szeged 761.3+ 4.0_ — köd Budapest 760.5—— 0.4 ---— · Soprony 759.1+ 1.0— — derült M.-Óvár 760.1 + 1.2DK1 köd Csáktornya 760.3+ 2.4 Ny1 derült Zágráb 761.0, + 5.0ENy2 › Bregenz 756.3 + 9J DK3 » Fiume 763.4 +10.5— — köd Póla 763.5 +10.0— — » Durazzo— — __ A vízállás december hóban. „Magyarország és a Nagyvilág« tartalma . Szöveg : Az egyetlen arany. Elbeszélés. (Tolnay Lajos.) — A nyomorhoz. Költ. (Pósa Lajos ) — Egy boldogtalan nő. Beszély (Turgenyev Iván.) — Rajzok a vasúti életből. III. Szökött kocsik. (Wachtal Károly.) — Tározólevél : Az ifjakról. (Porzó.) — Oroszországi képek. — Csata után. — Az »Athenaeum« Petőfi-diszkiadása. — (F. J.) különfélék. — — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: Oroszországi képek: A czár nyaralója Livádiában. Sándor (Alexander Alexandrovics) orosz trónörökös. — Az »Athenaeum« Petőfi-kiadásából. — Csata után. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. O Wyllt-tér. Müller JLajos, táncz és illemtanitó, ki azon kitüntetésben részesült, hogy Mária Valéria cs. kir. fűherczegnőt táncára taníthatta és József föherczeg ő fenségeiknél tánczban oktatást adhatott, tisztelettel jelenti a t. c. közönségnek, hogy a fővárosba megérkezett és a korábbi évekhez képest most is az oktatást megkezdendi. Található a »Vadászkürt »szállodában, déli 12 és 1 óra között vagy a portásnál.*) 1 — 1 1639 *) E hirdetésünkbe tegnap több sajtóhiba csúszott be. Az itt közlöttben ezeket helyreigazítottuk. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei dec. 2.