A Hon, 1877. május (15. évfolyam, 106-135. szám)

1877-05-01 / 106. szám

fiemes intézetet azután sem fogja elfeledni, mert úgy mondo­: »Ez a keresztyénség legnemesebb módon gyakorolt eszméje s kívánatos, hogy felkaroltassék s terjesztessék kedves hazánk minden részében.« — A budapesti philologiai társa­ság máj. 2-án (szerdán) d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében ülést tart. Tárgyai: 1. Megjegy­zések Ábel Jenő értekezésére a Hóman féle Pindarus­­kiadásról és önálló magyar philos. irodalomról Dr. Hóman Ottótól. 2. Theocritus I. idyllje. Ford. He­gedűs István. 3. Eset-e az indoeurópai nominativus ? Szamosi Jánostól. — A népszinhá­ban csütörtökön a kon­stantinápolyi látogatók tiszteletére bucsu-előadás lesz, mely alkalommal népszínmű kerül színre, a mai díszelőadás, illetőleg »Koziki« jegyei 11 órára mind elkeltek. Holnap, kedden Kozikit Vidmár E., Nu­­zimát Sziklai E. és Xikokót Tihanyi fogják ját­szani. — Csepreghy Ferencz a berlini Victória­­szinház igazgatójától fölszólitást kapott egy kiállí­­tásos darab írására. — Az országos nőip­aregyesület javára a Margitsziget alsó vendéglőjében f. évi május hó 5-én tartandó tavaszi táncr­estély sikere érdekében úgy a bált rendező női bizottság, élükön az egyesület alelnökeivel, mint a már megalakult rendezőség lankadatlanul fáradozik s a belépti jegyek máris szép keletnek örvendenek. — Kiváló érdeket fog kölcsönözni ezen zártkörű tánczestélynek azon körülmény, hogy e mulatságban a sojt­ák is részt­­venni ígérkeztek. A HON magántávsürgönyei. Zágráb, apr. 30. (Ered. sürg.) Molli­­nár­y tegnap elutazott, hogy Albrecht főher­­czeget határvidéki útjában kisérje. Vilmos főher­­czeg holnap ideérkezik. Bicske, apr. 30. (Ered. sürg.) Bicske me­zőváros polgársága üdvözli a török küldöttséget és kívánja, hogy: csoklasszin! — A bicskei pol­­g­á­r­s­á­g. BéCS,ápr. 30. (Ered. sürg.) By­­­andt, a közös hadügyminiszter május 1-jén kezdi meg Karlsbadban az ő­felsége által engedélyezett hat heti szabadságidő élvezését. A had­ügyminisztérium vezetését, K. Vlasics osz­tály­főnök veszi át. Bylandt azonban fentar­­tott magának minden fontosabb elhatározást a személyi, szervezési és budget kérdések­ben, a szabadságidő alatt is. Bécsi, ápr. 30. (E­r­e­d. sür­g.) A császár ma fo­gadta azon trieszti küldöttséget, mely a s­z­a­b­a­d kikötő fenntartásáért jött ide. Ő felsége meg­ígérte, hogy érett megfontolás alá veszi a szabad ki­kötő kérdését. Bécs,, apr. 30. A haladó­­párt tagjainak nagy száma ma egy uj klubot alakított e czím alatt: »Uj­­haladópárt.« Az uj párt megtartja a régi klub pro­­gammját és alapelveit, melyből az uj klub tagjai nem a politikai elvek megváltozása miatt, hanem azért léptek ki, mivel az uj klub nincs egyetértésben a régi klub többsége által a programm kivitelében követett utakra vonatkozólag. A programm hangsúlyozza, hogy az uj club elfogadja a kiegyezést, mely a biro­dalom innenső felére nem ró újabb terheket, a pénz és hitelügyet nem veszélyezteti, s az 1867-ben elinté­zetlenül maradt nagy kérdéseket megoldja. Az új haladó klub megalakultát tudató átirat a haladó klubban izgatott vitát idézett elő. Bécs, ápr. 30. Az átalános osztrák katholikus gyűlés ma megnyittatott. Franczia-, Olasz-, Angol-, Spanyol- és Németországból számos üdvözlő sürgöny és irat érkezett. Elnökké gr. B­e­­­c r­e d­i Egbert vá­lasztatott, ki a gyűlés czélját abban resumálta, hogy a komoly időkben a katholikus életet szorosan ér­deklő kérdéseket megvitassa s­­azoknak álláspontját megállapítsa. Az elnök azzal végzé beszédét: Ragaszkod­junk a császárhoz, és a birodalomhoz, de sorakozzunk ép oly szorosan a püspökök és a pápa körül! Turn-Szeverili, apr. 30. (E­red. s­ti­r­g.) Ide érkezett utazók jelentik, hogy az oroszok Kalafatot megszállották. Ugyanezek mi­dőn a Dunán hidat akartak verni nagy veszteséget szenvedtek. (»Pest, C.«) Galacz, apr. 30. A semleges hajók mind elhagyták Galaczot és Brailát. BéCS, apr. 30. (Ered. sürg.) A »N. Fr. Pr.« jelenti : Brailába 6000 gyalog és lo­vas érkezett a barbosi hídról. Ma Galaczon át Brailába busz drk 12 fontos löveget várnak. Galacz, april 30. (Ered. sürg.) Mint­hogy Románia úgy lép föl, mint Oroszország szövetségese, a román csapatok ismét hadál­lást foglaltak a dunai vonalon. BéCS, apr. 30. (Ered. sürg.) Egy bu­­k­a­r­e­s­t­i távirat szerint a dunai összes török haderő 165,000 emberből és 347 ágyúból áll. A Dobrudjában az utóbbi napok alatt 25,000 ember gyűlt össze. Viddinben e jelen­tés szerint van 45,000; Ruscsukban 18,000; Szilisztriában 20,000; Sumlában 16,000; Várnában 16,000 ember. Kisebb helyőrségek vannak még Belgrádcsikban, Verkováczban, Lom-Palánkában, Rahovóban, Nikápolyban, Lovcsában, Szisztovban, Plevnában és Gabro­­voban. BéCS, apr. 30. ("Ered. sürg.) Aczártól legközelebb egy követ megy külön küldetés­sel a persa­sák­hoz. Pétervár, apr. 30. Bár a török kormány az orosz alattvalóknak Törökországban maradását nem engedi meg, az orosz kormány minden nehézség nél­kül megengedi, hogy a török alattvalók Oroszország­ban maradjanak és Anglia által képviseltesse­nek. — A czár születésnapjának ünnepe a lakosság általános részvétele mellett folyt le,­ este kivilágítás volt. A nyilatkozatok igen ünnepélyesen tartottak. A hatóság 1 és fél milliót szavazott meg a sebe­sülteknek. Bécs, ápr. 30. (Ered. sür­g.) Csernajeff hir szerint a Duna átlépése után külön katonai missió­val Bolgárországba küldetik. Páris, ápr. 30. A költségvetési bizottságban D­e­c­a­z­e­s közlé, hogy holnap nyilatkozatot teend a kamrák­ előtt a kü­lviszonyokra vonatkozólag. A holnap szétosztandó sárga könyvben Decazesnek egy sürgö­nye van, mely figyelmeztet Francziaországnak a béke föntartásában tett fáradozásaira­ és kijelenti, hogy Francziaország semlegességet és föltétlen tartózko­dást követend. A baloldal holnap interpellatiót je­lent be a clericalisok nyugtalanító üzelmeiről. Róma, apr. 30. A »Diritto« megc­áfolja a »Times« ragusai levelezőjének hírét, mely a déli ki­­kötőkbeli hajóhad evolutioját esetleges occupálással hozza kapcsolatba s azt mondja, hogy ez csak gya­korlás végett történik, s hogy szükség esetén néhány hajót a nemzetbeliek védelmére lehessen küldeni. Bécs, ápr. 30. (Ered. sürg.) Buka­restből jelentik, hogy a román kormány legközelebb valószínüleg be fogja til­tani a gabona kivitelt. (Az orosz kor­mány, mint egy tegnapelőtti táviratunk je­lente, hasonló intézkedést szándékozik életbe­léptetni Oroszországra nézve. Szerk.) Washington, ápr. 30. A mezőgazdasági ügyosztály jelentése az aratás jelenlegi eredményét ki nem elégítőnek jelzi. A kaliforniai idei ara­tás szintén alatta marad a középszerűnek, s hogy a külföldi megrendelések kielégíttessenek, a mivelt te­rületet a tavaszi gabona számára jelentékenyen meg kell növeszteni. Bécs, ápr. 30. (Hív. zárlat.) Magy- földteherm. kötv. 73.25. Salgó-Tarján 71.—. Magy. hitel 112.—. Magy. záloglevél 87.75. Erdély 75.—. Magy. bel. vas. 58.75. Magyar sorsjegy 69.—. Magyar földhitel 20.—. Magyar vas. kölcsön 93.—. Anglo-Magyar —.—. Fanco-magy. b. —.—. Utolsó posta. Az angol parlament felső házá an S­t­r­a­t­h­e­d e­n lord, mint a táviró jelenté, ápr. 26-án in­terpellálta a kormányt, hogy mennyiben csatlakozik az orosz körsürgönyben kifejezett azon nézethez, hogy az orosz császár Európa nézeteit és érdekeit­­ képviseli. Minden rabló és támadó, jegyző­­ meg lord Stratheden, azt szokta mondani, hogy az, a­mit ő tesz, javára válik az egész világnak, de azon állítás, hogy Oroszország föllépésében angol érdeke­lteket képvisel, az ország becsületét és méltóságát ér­dekli. Derby lord kijelenté, hogy e kérdés szokat­lan. »Az én nemes barátom nem azt kérdezi, hogy a kormány mit tett, mit tesz, vagy mit szándékozik tenni, vagy hogy a kormány bizonyos véleményekhez, melyeket valamely külföldi kormány valamely iratban hozzánk és egész Európához intézett, csatlakozott-e.­­ Ez szemlátomást nem olyan kérdés, melyre egyszerű­­ igennel vagy nemmel lehetne felelni,sőt inkább nagyon­­ is hosszú vitára vezethetne az. Azt hiszem azonban,­­ hogy úgy intézhetem el legjobban e kérdést, ha feles­­­letemben azon nyilatkozatra szorítkozom, hogy mi az orosz kormány véleményében kifejezettek által semmi tekintetben sem vagyunk kötelezve. Tényleg sem el nem fogadjuk, sem magunkévá nem teszszük sem azon következtetéseket, sem azon érveket, melye­ket amaz okirat tartalmaz.« Magyarországon a török kormány 7000 lovat vásárolt s azok árát ki is fizette. A lovak azon­ban, mint a »Levant Herald« jelenti, a határon visz­­szatartattak s a vevőnek nem adattak át, bár a porta még semmiféle hirt nem vett arról, hogy az osz­trák-magyar monarchiában a lókivitel eltiltatott vol­na.­­ A török lap e közleményét szükséges volna mielőbb megc­áfolni. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT 17 forintos búza. A budapesti tőzsdén ma és tegnap 17 ftig fel­ment a búza ára. Ily magas ár már nagyon régóta nem fordult elő. Vissza kell menni a krimiai háború és az 1867-iki magas árakra, hogy hasonló árakat találjunk a budapesti tőzsde jegyzetei között. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által szerkesztett »Adalékok Magyarország nyerstermé­nyeinek ártörténetéhez« czimü grafikus táblákon fel­jegyezve találjuk a pesti tőzsde árjegyzéseit 1819-től 1868 ig. Ezen ötven év alatti átlagára a búzának az­­ausztria mérőnkint csak 3 frt 17 krt tett vagyis mé­­termázsánkint mintegy 6 ft 40 krt. S az 1829—38-ig terjedő átlagár mérőnkint 2 frt 50 krt, s az 1830-tól 35-ig terjedő öt évi átlag pedig mérőnkint csak 2 frot tett. Sokkal alacsonyabb jegyzés volt 1830-ban jan. elején, midőn 1 mérő búza a mos­tani ausztriai pénzértékre átszámítva 1 frt 50 krt vagy métermá­­zsánkint 3 frtot tett. A legalacsonyabb jegyzést e században 1837-ben October utolsó és november első hetében találjuk. Egy mérő búzának az ára volt ek­kor 1 frt 10 kr. Ellenben magas árakkal 1847. junius havában, a búza ezen évben febr. közepén 4 frt 20 krról junius második hetében 7 frt 50 krig emelkedett, de ezen ár csak igen kis ideig maradt fenn, aug. harmadik he­tében már 4 frt 20 kr volt a búza. Még magasabb ára volt a búzának 1854-ben junius harmadik hetében, midőn 7 frt 80 kr volt egy mérő búza, s julius végén 6 frt 20 krra ment le. 1858. jan. hóban pedig leesett 2 frt 55 krra. 1867-ben januárban 7 frt 10, febr. 6 frt 20, májusban ismét 7 frt 10 kr volt a búza. Az 1867-iki évi átlag 6 frt 15 krt lett. Az 1868-iki 5 frt 10 krt. Mindezen adatok azt tanúsítják, hogy méter­­mázsánkint 17 frtos búzát e században nem találunk. De megjegyzendő, hogy fentebbi adatok a középmi­­nőségű búzára vonatkozván, előfordulhatott az az eset, hogy kitűnő, finom búza talán 17 írton felül is adatott el magyar köbcsönként, a­mi körülbelül meg­felelt a mostani jegyzésnek. Nagy szerencse volna hazánkra, ha ez évben kitűnő búzaaratásunk lenne és a mostani magas árak mégis fenmaradnának. Ez esetben harmadfélszer ak­kora áron adhatná el a magyar gazdaközönség búzafölöslegét, mint eladhatta átlag e század első felében. Az ország búzafölöslege jó középtermésű évek­ben mintegy 5 millió métermázsát tesz. Tizenhét fo­rintos ár mellett ennek 85 millió forint felel meg. 1868-as búzakivitelünk volt idáig a legnagyobb, az mintegy 70 millió frtot képviselt. A várható új ara­tásból tehát ennél is nagyobb bevételre lehetne kilá­tás. Adja isten, hogy e várakozásunk teljesüljön ! — A budai közúti vaspályatársa­ság ma Andorfy A elnöklete alatt rendes közgyű­lést tartott. Megjelent 22 részvényes 134 szavazattal. A felolvasott jelentés három részre oszlik. Az első rész az üzleti eredmény száraz számait tünteti fel. A máso­dik a vállalattal szorosabb kapcsolatban volt mozzanatokat adja elő, a harmadik a jelen álla­potból kifolyólag a jövővel foglalkozik.­­ A lefolyt 1876-ik évben az ó­budai vonalon 58,908 menet 48,599-05 mértföld összhosszaságban eszközöltetett, melyek után a díjbevétel 56.665 forintban jelentke­zik. A zugligeti vonalon pedig 24,786 menet után 20.912.59 mértföld összházaságban 48,998 főt veze­tett be. 1876 év eredménye kétségtelenül elszomorí­tónak mondható, a­mint az átalános üzleti pangás és pénzszükség okozott; ehhez járult az 1876-ik évi febr. 26-án bekövetkezett elemi csapács a rendkívüli árvíz, mely a vonatok legnagyobb részét víz alá bob­­­ta, s a közlekedést több mint egy hónapra lehetet­lenné tette, miálltal 6 héten át minden bevételtől a a társulat meg volt fosztva. A fővárosi hatóság is méltányolta ezeket és 1000 ft kész­.­segélyben részesí­tette a társulatot.A Buda fővárosával kötött és érvény­ben állott szerződést némely terhes pontjainak módo­sítása, illetőleg megszüntetése végett is létetett ered­ményes lépés. A pesti közúti vaspálya-társasággal egyesülés vagy egész vállalatnak átvétele iránt még 1876-ik évben megindult tárgyalások a lefolyt évben sem lettek ugyan teljesen befejezve, de tényleges eredményre nem vezettek, mivel fő oka mind a két társaságnak azon sajátságos helyzetében rejlik, me­lyet a m. kormány a Margithid használata iránt megállapított feltételek által idézett elő. A legutóbbi időben azonban a kérdéssel a fővárosi hatóság is fog­lalkozván, másrészt a pesti társaság f. év ápril 12-én tartott közgyűlésében saját igazgatóságának e vállalat átvitelére nézve meghatalmazást adván, úgy látszik, az ügy végelintézéséhez közeledik, az igazga­tóság kijelenti, hogy kellő óvatosság mellett a válla­lat eladási eszméjébe is belenyugodnék, mert a kö­zönség közlekedési és kényelmi igényei ez­által ki­el­égíttetnének. A vagyonálladék felvételét a könyvek­nek megfeleleg eszközölte a társaság, s a leírásokat illetőleg, melyek 1945 ft 12 krra rúgnak, az alapszabá­lyok utasításainak felelt meg. Ezek szerint a múlt év vesztesége 12,125 forint 6 kr, illetőleg a tartalék­­alap 4035 forint 89 kr igénybevételével 8089 forint. A mérlegből kitűnik, hogy a társaságnak 51.800 ft váltóadóssága van, mely részben a­­ folyt évben az egy. főv. takarékpénztártól visszaváltott és megsem­misített 310 db. részvény alapján, éveken átvitt elő­legből származik. Az 51.000 ftnyi váltótartozásból körülbelől 30.000 forint az igazgató tagjai sze­mélyes hitelének igénybe vételével fedeztetett, s szükségesnek tartja az igazgatóság, hogy leg­alább az ezen fedezetben nem részesülő 15,000 frt lefizettessék. E czélból ingatlanságaira 15,000— 20,000 frtnyi jelzálogi kölcsön fölvételét indítványoz­za. Az igazgatóság végül fölhatalmazást kér arra nézve, hogy a vállalat eladása vagy átengedése iránt magát a pesti társasággal érintkezésbe tegye és a szerződést megösse. A fölmentvény a felügyelő bi­zottmány jelentése alapján megadatott. Az igazgató­ságnak a fölsorolt meghatalmazások hosszabb vita után megadattak. Végül a felügyelő bizottság alakít­tatott meg egy évre Lányi Jakab, Tottis J., Stanko­­vits Sándor és Heinrich E. urakból.­­ Az átalános magyar municipá­­lis hitelintézet évi rendes közgyűlése ma tar­tatott meg Lechner Lajos elnöklete alatt 77 részvé­nyes letett 30757 darab részvényt; jelen volt, 49 tag 28905 szavazattal. A felolvasott évi jelentésből ki­emeljük, hogy az intézet ez évi vesztesége 2.354,861 frt 32 kr. Az üzletév tulajdonképeni vesztesége csak 172,439 frt 28 kr,­­ de ehhez járul a sugárúti építő vállalatnál az intézet jutaléka arányában szenvedett 2.030,558 frt 11 kr veszteség és a tavalyról áthozott 151,863 frt 93 kr hiány is. De tekintve, hogy leírá­sok 138 ezer írton fölül eszközöltettek s a tavasi köz­­­­gyűlés határozatánál fogva 43 ezer írton fölül hárult­­ az intézetre rendkívüli kiadás,­­ az üzletév fentjel­­zett szoros vesztesége 9342 frt 04 kr kezelési nyere­ségben jelentkezik. A 8899 frt tartalék tőke a vesz­teség részbeni fedezésére szolgált. Az intézet legna­gyobb szerencsétlensége: a sugárúti építő vállalat­ban 50%-os részvéte volt; innen ered legnagyobb vesztesége is. A vállalat vezényl bizottsága a szo­morú mérleg bemutatásakor az eredmény okait a telkek és épületek értékének átalános át­szállásában , a gyártelepek működésének be­szüntetésében , a fűrészgyárnak az árvíz álta szenvedett veszteségében, továbbá a szerződés fel­bontásakor a közmunkák tanácsának hozott áldo­zatokban stb. találja. E jelentés után a felügyelő bi­zottság jelentése olvastatott fel, mely szerint a mér­leg jóváhagyható, mert helyes, s helyesek voltak az ingatlanok értékének megállapításánál követett elvek. Eger részvényes kérdést intéz : vajon a felügyelő bi­zottság a könyveken kívül a számlákat is megvizs­­gálta-e és hogy továbbá az 1876 évben kötött szer­ződések lényegükben megtekintettek-e általuk. Máday felügyelő bizottsági tag a kérdésre igenlőleg válaszol. Szeniczey a mérlegre nézve több felvilágosítást kér és kiemeli hogy liquidatio szükségességét nem látja be. Több részvényes által tett kérdésekre az igazgatóság részéről kellő felvilágosítás adatott,mire a közgyűlés a jelentést elfogadta és a felmentvényt egy­hangúlag megadta.­­ A napirend I1-ik pontja a liquidatiókérdés megoldását képezte. B­a­r­a­n­y­i Ede kérdezi az igazgatóságot, hogy ez irány­ban minő álláspontot foglal el. Rechnicz az igazgatóság nevében kijelenti, hogy az nem hajlandó egyelőre a liquidatiót kimondani, mert ez által a társaságra tetemes kár háromolna, javasolja, hogy minden részvényről 50 frt leirassék, mely eset­ben egy részvény 30 ftot képviselne, azonkívül 145 ezer frt maradna tartalékalapul. E tárgyban még többen szólaltak fel, míg végre titkos szavazás útján har­­mincz szavazat kivételével a nagy majoritás elhatá­rozta, hogy most a liquidatio ne mondassék ki. A közgyűlés továbbá felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a 77-dik üzletév lezárta előtt egy rendkí­vüli közgyűlést hívjon össze a cégből, hogy intézke­dés történjék a részvények bélyegeztetési kérdése el­döntése fölött, hogy az által­a most kitüntetett vesz­teségi tétel többé föl ne hozattassék. Mint érdekes eseményt még megemlíthetőnek tartjuk, hogy Ungár F. részvényes egy levelező lapot, melyet a mai postá­val kapott , produkál, melyben ő bizonyos telkek stom­írozására lesz figyelmeztetve, s a névtelen író úgy tünteti föl a dolgot, mintha itt valami vissza­élés követtett volna el az igazgatóság részéről. Az igazgató erre vonatkozólag kijelenti, hogy szomak­ozá­­sok több ízben fordultak elő,de mindig a társulat érde­keinek figyelemben tartása mellett,és hajlandónak nyi­latkozik tételről-tételre felvilágosítást adni. Végül je­lenti elnök, hogy Kónyi M. igazgatói tag leköszönt és a napirend utolsó pontja értelmében 1 igazgató és 4 felügyelő bizottsági tagnak megválasztatása kö­vetkezik. A felügyelő bizottság évi 3000 frtnyi fize­tése megállapítása után következett a választás. Igazgató lett: Németh Titusz,felügyelő lett: Beretvás Endre, dr. Máday Sándor, dr. Keleti Gyula és dr. Nyíri Lajos. — A m. kir. államvasutak budapest­­ruttkai és zólyom-beszterczebányai vonalán f. é. máj. hó 15-kétől kezdve új menetrend lép életbe,— mely szerint a kassa-oderbergi vasút menetrendváltozta­tása napjától Oderberg felé és felől naponta kétszer lesz csatlakozás. — Ugyanezen naptól kezdve októ­ber 14-ig bezárólag a zólyom-szliács-beszterczebányai vonalon naponkint minden irányban két-két vonat, Budapest és Hatvan között a rendes személyszállító vonatokon kívül naponta egy helyi vonat Hatvanig, végre Budapest és Gödöllő között vasár- és ünnep­napon minden irányban egy-egy helyi vonat fog köz­lekedni. Ezen idő tartamára egyszersmind különféle mérséklések lépnek életbe. x. C.s k. szab. osztr. államvasuttár­­saság. Jegyzék: A darabáruk jelzése, a német pályaforgalomnál. 1877-dik május 15-től kezdve az összes osztrák és magyar vasúti ügykezelőségek által a forgalmi rendszabály 17. §-a 4-ik pontja értelmében, a darab áruk (még­pedig a gyors és közönséges áruk) a német vasúti forgalomba és azokon kifelé csak akkor vétetnek föl továbbszál­lítás végett, ha azon áruk, a­mennyiben alkatuk min­den különös nehézség nélkül megengedi, a fel­adó részéről a rendeltetési állomásnak megfelelő és tartós jelzésével el van látva. kék és váltók bágyadtabban keltek. Iparpapirok köz­­zül malmok után élénk tudakozódás volt. Az előtőzs­­dén oszt. hitel 136.90, m. hitel 111.50—112. A déli tőzsdén osztr. hitel 137—137.20, m. hitel 111.25— 111.50, Concordia malom 380—385, s tőzsde zárlat után 395 frt. vétetett, molnárok sütök malma 290, Victoria 255, Luiza 153, Erzsébet 175, hengermalom 535, Első budapesti 820, Pannónia 820. záloglevelek közül kereskedelmi bank 87 p. Arany 6.08, német­mark 63.45—63.55 p. Gabnaüzlet. Tegnap és ma nagyon élénk volt az üzlet, malmok és kiviteli kereskedők tartóz­kodás nélkül tettek vásárlásokat, s a múlt heti ár­jegyzéshez képest vevők egy forinttal magasabb árakat fizettek, de a tőzsde­zárlat előtt malmok a követelt magasabb árakkal szemben tartózkodók ettek Tegnap és ma mintegy 40,000 méter mázsa Imza adatott el. Rozs: többnyire az állomásokon átadandó árura történtek kötések 40—50 kr. ár­emelkedéssel. Árpa, zab és kukoricza szintén feljebb ment. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott ápr. 29-ikén : tiszavidéki búza 400 m. 78 17 frt, 300 m. 78.7 16.95, 200 m. 77 16.75, 200 m. 77 16.80, 100 m. 76.6 16.80, 400 m. 76 16.60, 1800 m. 76.1 16.60, 500 m. 75.5, 500 m. 75 és 500 m. 75 16.50, 200 m. 75.5 16.40, 1100 m. 75.5 16.60, 200 m. 75.3 16.50, 200 m. 74.4 16.10, 200 m. 74.3 16.15, — mind­há­rom havi fizetésre. Fehérmegyei 200 m. 75 16.40, 700 m. 73.7 15.85, — mind három hóra. Bácskai 2000 m. 73.2 15.50, 2500 m. 76.4 hajóról 17 forint, 1500 m. 72.7 15, 2500 m. 75.5 16.25; pestmegyei 500 m. 76.4 16.25, 400 m. 76 16, 100 m. 76 16.10, 100 m. 75.5 16, 500 m. 73.5 15, — mind métermá­­zsánkint. Ma eladatott: tiszavidéki 100 m. 77 16.80, 200 m. 77 16.87 400 m. 76.9 16.75, 200 m. 76.4, 300 m. 76 16.75, 400 m. 75.5 16.50, 200 m. 75.5 16.60, — mind 3 havi fizetésre. Pestmegyei 800 m. 74.6 16 ft. fehérmegyei 250 m. 75 16.80; dunavidé­­ki 600 m. 74 15 90, 100 m. 73. 15 frt. Rozs 200 m. 11.50, 300 m. 11.65, kész­pénzem Árpa 800 m. 7.44 készpénzen. Határidőre búzasept.oct. 12.80—12.90 kukoricza máj. jun. 8.25—8.35, jun. jul. 8.40—8.50, zab máj. jun. 9.10—9.28, káposzta repere aug. sept. 15—162/a, bánságijuk aug. 15­2/8—15­7/a frt. Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, apr. 30. Az értéktőzsdén élénk volt a forgalom, a papírok árfolyama emelkedett. Érté­Nemzeti színház. Ma, ápril 1-én. Gerster Etelka k. u. ötödik vendégjátékául : Hamlet. Nagy opera 4-ik felvonása: Ophalia Gerster E. Ezt követi: COPPÉLIA. Ballet 2 felv. írták : Nuiter és Saint-Leon. Zenéjét szerzette Delibes Leo. Végül: Alvajáró. Opera 8-ik felv. Irta Kománi, zenéjét Bellini. Gróf Rudolf Ódry. Teréz, özvegy Saxlehner. Amino, fogadott Kivonat a „Budapesti Közlöny «-ből. April 30. Árverések a vidéken. (Ingatlanok) Nagy Ká­roly 2291 ft N.­Várad máj. 23. jun. 27. — Kurm­án Gyula 1477 ft Kovaszincz (Arad) jun. jun 7. — Tóth János 2000 ft N.-Bény (Esztergom) máj. jun. 2. — Wolf András 3886 ft Sz.­­Péter (M.-Óvár) jun. jul. 4. — Bíró Imre 2105 ft Kolozsvár máj. jun. 28. — Nagy Sándor 1000 ft Kübekház (N.-Kikinda) máj. jun. 26. — Neuhaus Ádám 8000 ft N.-Elemér (N.-Becske­­rek) máj. jun. 12. — Benkovits Mihály 1020 ft Reise (Pozsony) jun. jul. 4. — Dobos Demeter 1885 ft 1702 ft 1820 ft és 1752 ft D.Világos (Arad) máj. jun. 8. — Aradszky Radoszlav 1996 frt 2000 és 4000 ftZomborjun. 1. jul. 6. — Czimmerer Fe­rencz 5694 ft D. Földvár (Szegszárd) máj. jun. 28. Árverések a fővárosban. Böhm Katalin kőbányai ó-hegy­i vasút közti ingatlanai 7382 és 26.958 frt (toronyu. 1) máj. 23. (2-dik.) — Dauphin Erzsébet terézv. uj­­utczai háza 13.110 frt (toronyu. 1.) jun. 14. júl. 27.— Hösch Mihály terézv. a szegények háza melletti ingatlanai 6980 és 6853 frt (torony u. 1.) jun. 19. jul. 31. — .Baer Fanni városii­ leánya Gerster Etelka. Elvino Pauli: Liza, fogadósnő Heim R. Népszínház. Ma ápril 1-én. Soldosné Luiza asz. mint vandég KOZIKI Operette 3 felvonásban. Szöve­gét írták W. Busnach és A. Liorat; ford. Rákosi Jenő. Ze­néjét szerző Charles Legoq. Koziki, japáni csá­szár Vidmár E. Namitu herczeg Solymosi Sikokó, fotaikun Tihanyi Nuzima, leánya Sziklai E. Ficzo Z­ápolnai Szotoszi­ó Horváth Szagami Váradi. geti 42. sz. a. ingatlana 27.253 frt (torony u. 1) máj. 24. (2-áik). — Horváth Károly józsefv. barom vásár téren 138. sz. a. fekvő háza 7847 frt jun. 7. (2-dik.) Csődbe esett a bpesti O­ion állatbiztosító egye­sület, hat. idő jun. 18. tömegg. s perügy. Perczel Aurel. — Vizsolyi Jenő dunasztgyörgyi földbirtokos hat. idő jun. 11. tömegg. Bernrieder József perügy. Schwarzkopf szegzárdi ügyvéd. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási je­ln­­tései 1877. évi ápril hó 30-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A légnyomás részint kevéssel emelkedett, Trencsénben 1,4 m.m.-el, részint kevéssel sűlyedett, Trencsénben 2,4 m.m.-rel. — A hőmérsék nagyobbrészt kevéssel emelkedett, Ungvári 3,6 fokkal.. — Eső : Bregenz 8, Béla 4, Trencsén 9, Debreczen 12, Orsova 2, Szeged 4, Budapest 5, Sopron 3, M.-Óvár 5, Csáktornya 2, Zágráb 5, Fiume 8, Szolnok 3 m. m. — Ózonmérő : Buda­pesten nappal 7, éjjel 4. — A tenger Pola és Durazzo mel­lett csendes, Fiume mellett fodros. É-zle­m •cí g Iá u 3 . S 7 é 1 •Fi 1-lért állomás '■£ a a 2 p hr a S1­ _____ ... közet 1 s _ . , erős­­iránya ____... V-1?... Prága 755.5 + 9.2 Ny3 borult Bécs 754.4 4 10.4 Ny2 eső Trencsén 753.6 4­ 10.2 b 1 borult Beszterczebánya 754.5 4 9­5— — eső Ungvár 753.7 411.6 DK 1 borult Debreczen 757.4 411.2E 1 felhős Nagy-Szeben 754.4 4­10.8D 1 » Orsova 756.0 4­13.6E 1 borult Szeged 753.2 4­10.6 EK1 » Budapest 754.1 + H.1— — felhős Sopron 754.6 410.9 ÉNy2 V M.-Óvár 755.1 4­10.4 Ny1 borult Csáktornya 754.2 411.2 ENy1 « Zágráb 754.7 4n.6 DNy1 » Bregenz 758.4 4 7.8D 1 es­S Fiume 755.7 -1­ 10.6 ENy2 borult Pola 755.3 +10.6— » Durazzo 755.2 4­ 15.5K 2 derült Szolnok 755.3 + 12.1 EK2 felhős Szatmár 755.6 +12.9 EK1 derült Vízállás april­isban. NYÍLT-TÉR. Meghívd Az ország mezőgazdasági s iparos szeszterme­lői sürgősen felhivatnak, hogy május hó 6-án Buda­pesten, az új szeszadótörvényjavaslat tárgyában tar­tandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. A tanácskozás a Hungária szállóban d. e. 10 órakor fog megtartatni. 202______559. _______ Többszeszterm­elő. PT. HARCITÉRKÉPEK Európa és Ázsia térképei, 579 ............ ATLASOK ____­ 1-1 alulírt könyvkereskedésben a legnagyobb választékban kaphatók. Szives megrendelések esetében, melyek a legnagyobb figyelem­m­el teljesit­­tetnek, kéretik az áruek megközelítő meghatározása. ____________BATH MÓR (fa-palota.) — Dr. Liedemann Karoly •» ügyvéd irodája f. évi május hó 1-től kezdve a IV. ker. borz-utozában 3. sz. a. fekvő házban van. Napja Hol 1­0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 30 Budapesten3 16 . _ tiszta» Pozsonyban2 69— — felhős» M.-Szigeten1 47— száraz› Szatmáron2 10— — felhős› Tokajban6 48— — » Szolnokon6 27— — » » Szegeden7 79— — esős 29 Aradon2 89— — felhős‹ N.-Becskereken2 00— — » — Bezdán Ber. cs.— — — — » — Verbászon— — — — » 80 Eszéken2 80— — esős Sziszeken2 25— — felhős 29 Mitroviczon4 40— · » Zimonyban6 18— — » » Ó­ Orsován4 80— — » Barcsoni 811 ~— » Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A budapesti am- es értéktőzsde hivatalos árjegyzetei april 30 300 200 800 200 200 200 200 200 200 200 80 100 160 200 200 100 100 60 80 r t t k p é p 1 r Államadósság. mnagyar vasúti kölcsön r gömbr­ áll. zálogl. 6°/ „ keleti vasút 2. klb. „ sorsjegykölcsön 100 ft „ 60 frt db 1871- iki m£gy. államkötv 1872- iki 1878-iki m. kir kínost, ut 1874-iki „ „ * Földteherm. kötv. magy „ , 1887. zár * fi temesi „ „ 1867. sár . „ horv. őrs ii­n erdély Magy. fól­..urb. válts. kötr Szőllődésam* válts, köt'« Osztr. áll adós. pap. 5°/ , , , ezüst. kam­jan. jul. °/, , I „ ezüst ka*. a.DT. okt. 6°/ Ál sors. 1­860-ból á 600 fr * 1860-ból á 100 frt . 1864-ből á 100 frt „ 1884-ból á 60 fr Pcatv. köles. 1871-ból 6°/. Részvények. 3szt. társ.: Atlae víhíeíí . „ I. mag.. , s Haza . . n „ Pann­us* . . P®’11 • „ * Unió „ || Tisza . Vesp.: Pécs-Barcal , Pesti közúti „ Budai „ . „ Ujp.Rákp. lóvaeiu „ Alföld- Fiumei „ Éjszakkt­len­ . „ Magyar keleti ,, I. Erdélyi . . . * Dél .... fi Vágvölgyi . . . „ Budai hegypálya Bankok: Alt. m. mn. uitlb. » Angol-magy. . „ Osztrák hitelint. „ Ált. magy. hitelb. i­ Franko-magyar „ Horvát lesz. b. s M. Ált. fldh. r. tr­ , M. jelz. hitelb.. „ Kisb. földhitel! „ Tak. és hitel-egyb­ . Nyítv. ker. h. int. 93 — 69 — 69 — 91 75 71 25 70 50 68 50 67 50 67 — 70 50 58 — 63 25 63 25 107 — 113 ~ 123 - 123 — 84 — 1160 -375 39 — 90 -14520 48 - 18 — 40 136 80 111 25 21 — 40­­69 50 69 50 92 25 72 — 71 — 69 — 68 — 68 — 71 50 58 50 63 75 61 75 108 — 114 — 124 — 124 — 85 -1170 -380 40 — 95 -145 50 21 — 50 - 18 25 42 — 137 — 111 50 22 — 41 -api 50 80 200 40 80 100 40 60 100 1000 100 100 140 40 80 50 1 5­ 500 500 200 180 500 200 500 300 500 100 80 200 200 500 200 500 200 200 210 60 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 kok . Budapesti ab * Iparbank , Budai ker. bank * Pesti ker. bank „ Pesti iparbank « Pest-budai kéz­mű­vesbank a Bir.t e.m. h. int a Bárány t. és hit. „ Debr. ker. bank „ I. erdélyi bank , Biharm. ker.-ip. és term.-h bank Lipótvárosi bank 50 ft névi 9 *»3­ Zalai uh. Részjegy . l­akpénz. : Félegyházi , Gödöl« . . . Országos közp. : Pesti I. hazai . Pest-Buda fóv. . Pesti ku­lváro.-i Pacrac-Daru’ár Szent- Endrei Erdélyi . . Újpesti . . Ozágl ikp. Mgy ftaronok : Concordia . Borsod-M’sk. 1517sáb.«t . Luiza .... Temesvárt gór Moln­­óc an Ók Hengermalom Victoria I. Budapesti Panno­nik .... áp­t. társulat pest­ . „ Pesti Corga Serfőződe I. magyar Sertéshizlaló .... Könyny. „Arhonaeum“ Pesti . „Franklin­iára.­­­Gauz és társa-féle vasönt. Gachwindt-fé­le . Gyógyintézet I. magyar Keresk. test. épülete . Mátrai bányarész Pozsonyi papirgy. . . Rima- Murányi bányatér? Gyapjú-mosó és biz. I­­m. SalgóTarjáni kőszén . a „ vasöntőd* Schlick-féle vasöntő e . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . Spodium és csontliszt . Szeszgyár I. magyar Kösz. a téglagy. (Drascho) S 1 i H 510 100 44 65 50 2120 - 262 - 58 -395 -175 153 ■ 290 535 253 820 820 250 120 239 450 145 200 121 71 2766 180 42 34 50 520 102 1 45 -11 50 66 2140 266 60 400­­180 158 295 550 258 840 830 250 122 241 460 150 202 123 - 73 - 80 - 68 -60 - 182 -43 -105 Alagút 200 Tágít més-tég újlak. 200 Tégla»­ ár Kőbányai . Záloglevelek »Jégy. földhítelínt. 5Vi°/­, „ arany vagy ezüst 5., „ jel/álygbank 5 Van Nyug. mh. stb. Sopr. 6%. Magy. ált. föl­db. rvt 8‘y " W n n 5,.V/.. Pestvározi takar. pír. Pesti keresk. bank 6° 0 Ara beni földhitel int. b KisMrt földh. int. 1­2 fy\j Elsőbbségek, ÉjSZ- U. . ?, M. kel. vasút r. kib. gal. vaap. . L 3rd. vas...(j% ez ft. jo Győr-sop.-ebenfur.. Várvölgyi vaap. .. 4 . „ stószkötel rzvézig* Buda-Pesti lánczh. Borsod-Misk. malmi Budapesti malom g' i auconia gőzmalom •‹ . Kösz. és téglát, köt 6 Lioyd- teszdeépítistt Pénznemek. Osá3*&o h.r„ «raav ››eztr.-magy. 8 irtó? arany *0 frankos arany Osztr. és magyar ezüst Nőim­­ bír. bahkj.100 xn. u Váltók. Angst». 100 dáln. frt. at 4­ Berlini 100 d. n. mark ntán. Frankf. a. M. 160 b. maris Gamb. 100 d.n. b. Mark n. Más német pénzpiacz Amsterdam 4 London 10 for t Sterling c 3 Pari® 100 frank dtÁr 3 Svájczi pénzpiacsok 100 fr. 3 Zürich 100 frankért Nemhivatalos rész. Aradi kor bank bel&„ Hotel i rtfrzrtt­ríf 200 Sekuritás . 30c 59 — 25 37 87 50 98 25 80­­87 88 50 85 50 86 50 57 — 07 10 37 10 112 50 63 50 62 80 62 80 62 80 62 80 107 — 129 — 51 10 51 10 51 10 53 ■ 26 38 88 — 98 75 80 50 87 50 89 — 86 87­­57 50 6 09­­ 10 38 10 38 13 — 63 60 63 — 63 — 63 - 63 — 107 50 229 50 51 60 51 30 51 30 Termén­­. .Minős. heptol. Ár 100 kilóg*. Minős. ked­d­.­­__________ 74.6 15 95 16 05 75.5 77.3 16.10 16 25 76 - 16 30 16 40 16 45 - 16 55 78. 5 16­ 60 -16 70 79. 5 16 75—16.85 30.— -----— —. — ——— — 74.6 15 65 -15 75 75.6 15 85 -15­ 95 76.4 16-----16 10 nj 16 15 -16 25 78.3 16 30 -16 4­5 79.?16 45 -16 55 30. —#_—..— 74.6 16-----16 10 75.5 16 20 -16 80 76.4 16 35-16 45 77.316 50 11 60 78.3 16 65-16.75 79//16 80 -- - 6 90 80._ _____. —. — — 74.6 15 85-15 95 75.116-----16 15 76.4 16 20 -16 30 77.316 35 -16 45 78.J ———...— — —-. — 30 Ár 100 kilogn T­e­r­m­é o y, Minőség hectoli­­terben Ár 10«n kHofcraamkénk Búza bánsági uj it « tiszavidéki • * i * # * . pest-vidéki. n d * n m S­S * „ fehérmegyei » n n * ti * n­­ » „ bácskai „ Rozs öreg 70 71 12 11 75 12 — Árpa takarmánynak c 60­ 68 7 30 7 60 , malátának . . r 62 63 7 7 80 9 00 Zab . . 36 —40 8 60 0O Tengeri bánáti « uj 76 8 — 8 20 , másnemű . .­­ 73 7 85 7 95 * • • Repeze káposzta , a• . bánáti • » . .• — — — — K51m ......• 6 20 C 40

Next