A Hon, 1877. augusztus (15. évfolyam, 197-225. szám)
1877-08-01 / 197. szám
rozásából lennek előteremtendők. A félhivatalos lap hangsúlyozza, hogy e rendszabályok foganatosítására nem tűzetett ki határidő. (Lásd saját tudósítónk táviratát.) Bécs, jul. 31. (Ered. sürg.) Mint a »N. fr. Pr.« jelenti, Helfy Ignácz képviselő ma meglátogatta Mic hát pasát. Helfy kérdést intézett Midhát pasához, hogy mit tart Bosznia és Herczegovina occupátiójának tervéről. Midhát a következőket felelte: »Én nem hiszek e tervben, akármennyit is beszéljenek arról. Ily tény lehetetlen volna oly uralkodótól, ki oly legálisan cselekszik, mint az osztrák császár, ha csak szövetségi szerződés nem állna fönn Ausztria és Törökország közt, melynek czélja volna egy ilyen occupatió által Törökországot védeni. De ily szerződés nem létezik, sőt ellenkezőleg Ausztria mindig azt állította, hogy semlegességéhez ragaszkodni fog. A jelenlegi viszonyok közt tehát ilyes occupatió nem jelenthetne egyebet, mint háborús actust Ausztria-Magyarország részéről az ottomán birodalom ellen. Oly háborús actust, mely annál méltatlanabb volna, mivel azt semmiféle hadüzenet meg nem előzte. Ismétlem, hogy abban soha sem hihetek, s semmi ilyesfélét el nem hiszek. Annyi bizonyos, hogy Európa nagyon hozzászoktatott ugyan bennünket az állami szerződések és népjog sajátságos értelmezéséhez, de azért egyátalán nincs jogunk egy barátságos érzelmű kormányt, amilyen az osztrák magyar ily tervvel gyanúsítani, mely méltán helyezi nyugtalanságba a közvéleményt.« Bukarest, jul. 3. (Ered. Sürg.) Ozmán pasa hír szerint Gabrovát megszállva tartja. Belgrád, juli 31. (Ered. sürg.) (A »Deutsche Zig« tudósítójától.) A kormány a skupstina bezárása előtt attól minden lehető actióra szabad kezet fog kérni, és valószínüleg meg is nyeri. Külön egyezmény alapján a Romániába való gabona- és marhakiviteli tilalom felfüggesztetett. Pétervár, jul. 31. Az »Ag. Russe« jelenti Tirnovóból. Miklós nagyherczeg 16 elfogott török tiszttől megkérdezte, hogy a török katonák nem véve figyelembe a konstantinápolyi ellenkező parancsokat, az orosz sebesülteket miért csonkítják meg. A tisztek azt felelték, hogy ők Konstantinápolyból azt a parancsot vették, hogy az ellenséget meg kell csonkítani (!! ?), s azóta ellenkező parancs hozzájok nem érkezett. (De már ily együgyüen föltálalt hazugság még muszkától is sok.) Bukarest, jul. 31. A fejedelem egy rendelete utalványozza a hadsereg kereteinek és tiszteinek szaporítására szükséges hitelt. Az oroszok rálőttek három török gőzösre, mely Oltenicza előtt czirkált; ezek egyike elsülyedt, a másik kettő a sziget mögé menekült Bécs, julius 31. A »Pol. Corr.« egy sürgönyt közöl Bukarestből julius 31-ikéről, mely a következőket jelenti: Néhány török hadihajó megkísértette a kiliai torkolaton át a Dunára nyomulni, ennek következtében az oroszok Brailában új ütegeket kezdtek fölállítani. A plevnai állítólag az oroszokra kedvezőtlen újabb csatáról szóló hír alaptalan, ellenben tegnapelőtt óta előőrsi csatározások voltak, melyek bevezetését képezik egy nagyobb csatának. Konstantinápoly, jul. 31. (Ered. sürg.) Reuss hg. német nagykövet a nagyvezérnél rendkívüli látogatást tett. Péra, jul. 31. (Ered. sürg.) (A »D. Ztg.« tudósítójától.) A törökök tegnap három oldalról megtámadták az Eszki-Zágrába viszszavonult oroszokat, délig az ütközet a törököknek volt kedvező. A végeredmény még ismeretlen. Bukarestjük 31. (Ered. sürg.) A Jantra jobb partján ma jelentékeny ütközetet vívnak. Opancir mellett, Bazardsik közelében csatározás volt az orosz előhad és három tábor nizam közt. A törökök visszaverettek. Washington, jul. 31. A strike bevégzettnek tekinthető, bár a nyugati vasútvonalon még van néhány strikció. Bécs, jul. 31. (Ered. sürg.) A vámértekezlet aug. 3-án Budapesten fog összeülni Osztrák részről Bazaut és Kalchberg lesznek a küldöttek. Berlin, július 31. (Tőzs de): Hangulat várakozó. Nemzetközi papír magasabb. Vasútban nincs üzlet, bank, bányapapír és osztrák járadék szilárdabb. Orosz tőke végül változatlan. Pénz 212°0. Bécs, jul. 31 (Zárlat.) Hitelrészvény 153.20. Galicziai 229.75. Államvasut 239.9. Járadék 61.25. 1860-as 112.75. 1864-es 132.50. Ezüst 108.80. London 123.74. Unio-bank —. Alt. épitő-bank —.—. Angol-osztrák 69.50. Lombard 69.—. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 160.—. Napoleonhor 9.89—. Arany 5.91. Frankfurt 60.20. Porosz pénzutalv. 60.80. Török sorsjegy 15.—. Angol épitő-bank —.—. Bécs, jul. 31. (Hív. zárt.) M. földteherment. kötvény 74.—. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 140.—. Magy. záloglevél 90.—. Erdély —.—. Magy. kel. vasút 63.—. Magy.sorsjegy 74.—. Magy. földhitel 17.—. Magy. vas. kölcsön 98.75. Anglo-magyar —.—. Franco-magy. b. —.—. Alföld 102.50. Magy. éjszakkel. vas. 96.—. Kel. vas. elsőb. kötvény 60.50. Tiszai vasút 183.50. Mun. bank —.—. Frankfurt, jul. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 164.60. Osztrák bankrészvény 656.—. 1860-as —.—. Papirjáradék 50.50. Lombard 56.25. Aranyjáradék 60.5/s. Osztrák hitelrészvény 125.1/1. Osztrák államvaspálya részvény 196.75. 1864-es —.—. Ezüst járadék 54.50. Galicziai 190.— Pária, julius 31. (Zárlat.) 3°/o Évjárulék 70.45. Olasz évjárulék 69.—. Mobilier hitelr. 128.—. Töröksorsjegy 29.75. 5°/0 Évjárulék 107.20. Osztr államvasut 481 —. Lombard 145.— Osztrák földhitelrészv. —.—. Arany járadék 60.60. Berlin, jul. 31. (Zárlat.) Galicziai 94.60. Lombard 113.—. Ezüstjáradék 54.25. Váltóárf. Bécsre 163.10. Kel. vasúti elsőbbs. kötv. 58.25. Államvasut 392.—. Papirjáradék 49.90. Hitelrészvény 252.—. 1877. 10 mill. írt köles. 50.10. M. kincst. utalv. 82.30. Berlin, jul. 31. (Zárlat.) Búza 231.—. 219.50. Rozs 150.—. 150.—. 149 50. 150.—. Zab 139.— 144. —. Repczeolaj 70.80. 70.70. 69 60. Szesz 50.— 49 10. 49.10. 50.—. Árpa 120—175. Stettin, jul. 31. Búza 235.—. 219.—. Rozs 145. —. 146.50. Olaj 71.—. 69.60. Szesz 49.30.48.80. 49.50. Répa 325. Paks, julius 31. (Zárlat.) Liszt 69.50, 69.25 69.—. 69.—. Repczeolaj 102.50, 101.—, 101.75, 101 50. Szesz 58.25.57.50, 57.50. —.—.Búza 35.—, 34 —. 32.75. 32 75. Köln, jul. 31. Búza 24.80. 21.85. Rozs 14.85. 15.35. Olaj 39.50. 36.80. Utolsó posta. A katholikus világi liga. A »N. fr. Pr «nek írják Rómából: Midőn a múlt hóban a világ minden részéből idesereglettek a zarándokok, ezek vezető titkos üléseket tartottak, s egy u. n.»nemzetközi központi bizottságot« alakítottak, s tanácskozás alá vették a croisode catholique eszméjét. Ez időpont óta úgy a Vatikánban, mint a külföldi ultramontán agitatió központjain buzgó tevékenységet fejtenek ki, egy oly organisatio létesítésére, mely az egész világra kiterjedjen, s a katholicismusnak összes szellemi és anyagi ereje előkészíttessék azon pillanatra, midőn a keresztes hadjárathoz a mozgósításra a jelszó kiadatik. A nemzetközi bizottság és a római központi bizottság által megállapított szervezési tervet a pápa már jóváhagyta. A katholikus világi liga alaptervezete lényegében a nevezett lap szerint a következő: 1. A liga központja Róma. 2. Főelnöksége a Vatikánban van, mely mellett főtitkári személyzet működik. 3. A külföldön működő nemzetközi központi bizottságokat a főelnökségnél egy vagy több küldött képviseli; ezek feladata lesz az elnökség határozatait és utasításait az egyes helyi bizottságokkal közleni. 4. Az elnökségnél egy fő-depót állíttatik föl; ebből fedeztetnek a liga kiadásai. 5. Az elnöki hivatal hét különböző igazgatóságot foglal magában, melyek mindegyikének lesz osztályfőnöke és titkárja A hét igazgatóság az elnöki hivatallal tárgyalásba bocsátkozik mindazon ügyek fölött, melyek hatáskörébe tartoznak. E hatáskörök a a következőleg vannak fölosztva: 1. A katholikus jogászok egyesülete; 2. katholikus munkás egyesületek; 3. központi bizottságok; 4. katholikus regiók; 5. a dioecesisek vezetése; 6. födepót; 7. akadémiai bizottság, vagyis a katholikus világ összes tudósai és tudományos erőinek egyesülete. A liga czélja a következő pontokban van előadva : 1. A jog és igazság védelmezése az egyház és pápa ellen hozott törvényekkel szemben. Újból fölállítása a világi uralomnak, melyet erőszakkal raboltak el a pápától. Felállítása a szentszék és keresztyénség jogainak az isteni- és közjoggal szemben. 2. Állandó harcz a mai »szabadság« ellen, melynek veszélyeit szakadatlanul mutogatni és bizonyítani kell. 3. Ernyedetlen harcz a mai individualismus ellen, vagyis azon eszme ellen, hogy az egyes ember vallásos, gazdasági és politikai tekintetben egyedül is megállhat a hozzá hasonlók segélye nélkül. 4. Harcz az »állam jogainak« csalékony eszméje, és az idő materiális irányának hamissága ellen.5. Harcz a politikai fanatismus ellen. 6. Harcz a sajtó állása ellen. 7. Ernyedetlen védelmezése azon tételnek, hogy Róma, a természet fölötti élet szive és központja, az örök város. 8. Folytonos mutogatása a dolgok szomorú állapotának 1870. szept. 20-ika óta. 9. Egyesítése az intelligentia, a pénz és a polgári társadalom minden erejének a szent ügy érdekében. 10. Szervezése a katholikus sajtónak. Minden nagyobb központban lesz egy főlevelező, ki Rómából veszi az utasításokat, s átadja azokat a kerületben levő lapoknak. 11. Ipariskolák, katholikus könyvtárak, könyvészeti társulatok, s vándorló könyvkereskedések fölállítása a nép számára. 12. Vegyes körök szervezése nemesek és polgárokból, intéző körök alakítása tettre képes és erős személyekből. 13. A munkások segélyezése s takarékpénztárárak alakítása ezek számára. 14. Törvényes keresetek indítása a sajtó rágalmazó támadásai ellen. 15. A szent atya határozottan kívánja, hogy a kath. liga a fennálló összes kath. egyesületeket fölvegye keblébe. Ez egyesületeknek ezutánra is teljes szabadság adatik kegyes munkálkodásukat folytatni, tudatni kell azonban velük a kath. liga középpontjából, hogy adott pillanatokban miféle feladatok megoldására kell mindenekelőtt teljes erővel törekedni. 16. A papság és nemességnek össze kell állni az egyház szabadsága és világi urasága érdekében folytatott harezben. A papság a püspökökkel, a püspökök a pápával egyesülnek . Mindnyájan egyért, egy mindnyájáért 17. A katholikus világi liga összes területén folyt a missionarius papok fognak utazni. Ezek útiköltsége adakozások útján fedezendő, s e czélra az egyes városok, községek és testületek közt solidaris egyesületek alakítandók. 18. Minden nagyobb központban távirda hivatalok állítandók föl. Ezek közvetlen összeköttetésben lesznek a vaticánnal. E tervből, melyet a pápa már jóváhagyott, kitűnik, mennyire előre haladt már a katholikus világi liga szervezete. A részletes tervek szintén előkészítvék. Jelenleg azzal foglalatoskodnak, hogy a liga levelezőinek jegyzékét összeállítsák. A római központi hivatal személyzete szintén nemsokára ki fog neveztetni. kassaoderbergi » 58,237,800 » 1,173,873 » m. nyugati » 39 063.600 » 144.275 » eperjes-tarnovi » 7,244.000 » 32.997 » Százalékokban kifejezve jövedelmezett a tiszavidéki vasút 5.2°/0-ot, az első erdélyi 0.6°/o-ot, az alföld fiumei 0.6, a m. északkeleti 0.9, a m. keleti 0.4, a pécs-barcsi 0.4, az arad-temesvári 0.2, a duna-drávai 0.3 az ágvölgyi 0.1, a kassa-oderbergi 2, a magyarnyugati 0.3 °/c-ot. Tehát csak a tiszavidéki vasút hozta meg az öt százalékot s az oderbergi 2 °/0-ot, míg a többiek közzül 8 vasúttársaság l°/0-ot sem jövedelmezett. Ha már most egymás mellé állítjuk a bevételt, szükségletet és a deficzitet, e következő képet nyerjük: vasút tiszavidéki első erdélyi alföld fiumei északkeleti m. keleti pécs-barcsi arad-temesvári duna-drávai vágvölgyi összeggel igénybe veszik az állami subventiót. Az állam által adott előlegek tettek 1876 végén az arad-temesvári vasútnál 1,563.515 frtot, az első erdélyi vasútnál, 11,147.141 frtot, az eperjestarnovinál 1,514.542 frtot, a duna-drávainál 2,190.333 frtot, a kassa oderberginál 12,497.571 frtot, a pécsbarcsinál 2,077.429, az alföld fiuméinál 9,540.433, a m. északkeletinél 10,277.474 és a magyar nyugatinál 7,442.644 frtot. Összesen a vasúttársulatoknak idáig mintegy 60 millió frt. előleget adott az állam. Hogy ezen összeget az állam visszakapja, arra a jelen forgalmi viszonyok mellett nincs kilátás épen ezért nagyon kívánatos volna oly közgazdasági politikát követni, mely a belföldi forgalmat a magyar ipar megteremtése által progressiv arányban növelje, hogy a vasúti garantiák ne képezzenek teljesen kidobott pénzt, hanem megtérüljenek az államnak. A pesti népbank csődügyében ma hirdették ki a váltótörvényszéknél az osztályozási ítéletet, melyből mint érdekesebbeket kiemeljük, hogy a kincstár több rendbeli nagyobb követelése, (melyek ti. a csőd megnyíltánál két évvel régebbi eredetűek) — a 4-ik osztályba soroztatott, nem adott a törvényszék helyet a főváros polgármestere azon kérelmének sem, hogy Budapest 184.000 frt. betéti követelése a váltó követelések előtt a 3-ik osztályba soroztassék, mert a betéti követelések se az 1840 XXII. t. sz., se az országbírói értekezlet határozatai értelmében nem tarthatnak igényt a 3-ik osztályba helyezésre. A perügyelőnek Nyiry Lajos ügyvédnek 4000 forint. Dr. Mezey tömeggondnoknak ideiglenes minőségében 1882 frt., végleges minőségében 6000 frt. lett megitélve. A kisbirtokosok földhiteintézete zálogleveleiből a f. hó 31-én tartott IV. nyilvános sorsolás alkalmával a következő számúnak huzattak ki: 15 évesek I. sor 1000 rto s ok 6, 34, 56 számú = 3000 frt. 500 frto s ok. 43, 65, 86 számú = 1500 frt. 100 frtos ok 29, 33, 58, 98, 139,140,151,175. számú = 800 frt. 32 évesek I. sor. 100 frtosok 2. számú = 100 frt. 32 évesek I. sor. 1000 frtosok 80 számú = 1000 frt. 100 frtosok 2, 8, 28, 39. számú 1400 frt. Összesen 6800 frt. Ezen záloglevelek a még le nem járt kamatszelvények visszaszolgáltatása mellett a mai naptól hat hó múlva névszerinti értékben visszaváltatnak. Ezen időn túl a kamatra való igény megszűnik. A bécsi tőzsdét rendkívül lehangolták hadsereg mozgósításáról szóló hírek. Midőn a tőzsde megnyílt, mindenfelől csak kínálatot lehetett átni, venni senki nem akart, a papírok árfolyama szökkenve hanyatlott alá. A háborúra s az ezzel járó gazdasági pusztulásra gondolt mindenki. Természetes, hogy ily viszonyok között a pénznemek ára rohamosan emelkedett, vagyis az osztrák papírpénz értéke lement. Az izgalom annyival inkább indokolt volt, mivel néhány nap előtt a bécsi tőzsdén még senki nem gondolt a háborúra. A higgadt tőzsdelátogatók természetesen azt mondhatták volna magukban, hogy két hadtest mozgósítása még nem egyértelmű a háborúval, az európai conflagratióval, s hogy tehát nincs ok a papírokat elértéktelenedni hagyni. De az első pillanatban senki nem gondolt erre. Csak zárlat előtt csillapultak le a kedélyek, s ekkor a speculate véget vetett az erősen fellépett hanyatló irányzatnak, mely az osztrák járadékot, a hitelsorsjegyeket, a magyar kincstári utalványokat két egész százalékkal esni hagyta egy óra alatt. De már tegnap is erős hanyatló irányzat volt, s így most múlt szombathoz képest a legtöbb papír 5—6 írttal alantabb jegyeztetik. — A vámügyi alkudozásokról érdekes közleményt hoz a »Bérs. Bors. Ztg.«, mely igy szól:» A német vámpolitika bűneit nem lehetett volna jobban illusztrálni, mint azon állás által, melyet Ausztria-Magyarország a vámügyi alkudozásokban Németországgal szemben elfoglal. Ausztria nyakasan megmarad ellenszegülése mellett a Németország által kívánt engedményekkel szemben, mivel, mint félhivatalosan jelentik, a németországi viszonkedvezmények értéke igen csekély. Jellemző az, hogy már a szabadkereskedelmi párt táborában is méltányolni kezdik Németország kedvezőtlen helyzetét. Ezen oldalról ugyanis egy félhivatalos osztrák közlemény tétetett közzé, melyből kitűnik, hogy Ausztria-Magyarországban abban történt megállapodás,hogy bizonyos áruknál minden körülmény közt vámfölemelés létesíttessék. Ezen új vámtariffát Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés által szeretnék életbe léptetni, s ez óhajról a német kormány bár bizalmasan , de hivatalosan értesítve lett. Ha e kísérlet meghiúsulna, akkor el van határozva,az új vámtariffát autonómtariffa alakjában életbe léptetni. A német kormány ismeri a tényállást és ezen az alapon nem akar alkudozást folytatni. Képviselőit nem küldi Bécsbe, mert ezen alap hasznavehetetlen. A legkevesebb, amit várunk, mondják maguk a szabadkereskedelmi párt hívei, hogy Ausztria ne léptessen életbe vámfelemelést. Tíz év óta annyira leszállítottuk vámtételeinket, mondják ők, hogy megvárhatjuk azon államoktól, melyek velünk kereskedelmi szerződésben akarnak élni, miszerint legalább ők ne emeljék fel vámtételeiket. Ausztriában remélik vagy legalább úgy mutatják mintha remélnék, hogy a német kormány álláspontját nem fogja megváltoztatni. Ezen remény — ezt bátran kimondhatjuk — teljesen kiútnámitás. Ha Ausztria el van határozva autonóm vámtarifta által vámfelemeléseket létesíteni, akkor ebben nem gátolhatjuk meg, hanem tiszteletben tartani kötelességünk egy suierain állam jogait; de arra, hogy ezen ellenséges vámpolitikához egy szerződés által még áldásunkat adjuk, a német kormány a német birodalmi tanácsban egy szavazatot sem fog találni. Ha Ausztria megmarad szándéka mellett akkor a tárgyalásokat mindkét fél megszakítottákbnak fogja tekinteni. Minden párt egyet fog érteni abban, hogy egy oly kereskedelmi szerződés, mely az osztrák ipari érdekekre minden irányban tekintettel m. nyugati eperjes tarnovi jövedelem szükséglet deficit 2,719.802 2,624.710 210.128 1,771.000 1,560.872 165.979 1,887.451 1,721.472 568.219 2,901.652 2,333 433 333.657 3,800.055 3,466.398 275.611 357.619 81.908 14831 300.714 285.883 43.857 586.475 542.618 99.311 806.000 706.689 ,11, 173.872 2,948.380 1,774.518 144.275 1,858.325 1,714.045 . 32.987 394.435 427.432 A vasutak tehát 1876-ban is ilgen nagy KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A magánvasutak Magyarországon. Dr. W. B. egy érdekes összeállítást közöl a magyarországi magánvasutak 1876-iki üzleti eredményéről, melyet érdemesnek tartunk mi is megismertetni, habár a vasúti társulatok idei évi jelentéséből egyenként az üzleteredmények adatai már ismeretesek. A vasutakba fektetett tőke s azok múlt évi bevétele a következő adatokat mutatja: vasút Tiszavidéki vasút tőke 52,285.000 frt jövedelem 2,719.802 frt első erdélyi» 35,000.000» 210.128 alföld-fiumei‹ 38,988.000 165.979 m. északkeleti» 57,390.000» 568.219 m. keleti‹ 104,987.900 333.657› pécs-barcsi 106,871.800 275.611 arad-temesvári› 5,703.200 14.831› duna-drávai 11,590.400› 43.857 vágvölgyi 16,060.000 x‡ 99.391 van,a német érdekekre pedig semmi tekintettel sincs, nekünk kereskedelmi tekintetben mit sem ér, politikai tekintetben pedig gyalázatnak tekinthető. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, júl. 31. Az értéktőzsdén nyugodt volt a hangulat, tőkebefektetési papírok valamivel bágyadtabban keltek, üzérkedési papirok azonban fentárták árfolyamukat. —Iparvállalati papírokban csak néhány kötés fordult elő. Értékek, váltók bágyadtak. Az előtőzsdén osztrák hitel 153.10—153.40, m. hitel 142—142, pesti kereskedelmi bank (12 és fél forintos szelvény nélkül) 528, m. vasúti kölcsön 98.50 p. Malmok tartósan szilárdak : Erzsébet 199 forinton vetetett, pesti bizt. 67.50—67.75 p. Gabnaüzlet. A búzaüzlet ma nyugodtan folyt. Jeles minőségű búza árát fentartó, alsóbbrendű csak olcsóbban volt eladható. A forgalom mintegy 10,000 méter mázsára ment. Hivatalos följegyzés szerint eladatott : Tiszavidéki 300 m. 80.5 13, 200 m. 80.5 13, 200 m. 80 13, 200 m. 79.7 12.90, 200 m. 79 5 12.85, 100 m. 79.5 12.75, 100 m. 79.5 12.75, 100 m. 80 és 100 77.5 12, 100 m. 78.5 12.50, 100 m. 78 12, 300 m. 78 12.35, 100 m. 77 11.80, 100 m. 76 11.75, 300 m. 75 11.50, 100 m. 74 11.25, 600 m. 79 13; fehérmegyei 400 m. 81 13, 100 m. 77.5 11.40, 1800 m. 79 12.75; tolnai 200 m. 78 12.20; bánsági 500 m. 76.8 10.75, 200 m. 78.5 11.75 ; aradmegyei 100 m. 81 12.40, 100 m. 77.5 11.50; pestmegyei 100 m. 81 12.40, 100 m. 78.6 11.80, 100 m. 78 11.75, mind métermázsánkint 3 havi fizetésre. Szokványbuza sept.—oct. 10.70—10.80, kukoricza jul.—aug. 6.30—6.35, zab sept.—oct. 6.71— 6.78, káposztarepere aug.—sept. 182/s—184/8, bánságijuk—aug. 176 fa—18 frt. Kivonat a „Budapesti Közlöny“-ből. — Julius 30. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Újlaki Ferencz 23,583 frt aug. 27. sept. 27. N.-Kőrösön. — Vátzi Katalin 1100 frt, 1866 frt, 1929 frt, 1500 frt, 1500 frt aug. 14. Verseczen. — Pap Elek 3000 frt, 5000 frt, 20,393 frt, 6889 frt aug. 16. sept. 19. Karczagon. — Györtek Mária 2608 frt sept. 1. oct. 1. Gyűrött. — Ujházy Lajos 10,154 frt aug. 23. —Szombaton. — Dankó György 2060 frt sept. 16. oct. 21. Újvidéken. Stratimirovits Ulászló 7640 frt oct. 7. nov. 11. Újvidéken. — Stampfl Gusztávné 83,000 frt, 5200 frt aug. 30. Áradon. — Romsich Károly 6004 frt sept. 6. oct. 6. Kalocsán. — Bálint Albert 2000 frt sept. 21. oct. 24. Ebed. — Bihari János 96,000 frt, 2706 frt, 2185 frt, 5323 frt, 2405 frt oct. 9 nov. 13. Ungvár. — Schütz Frigyes 6161 frt aug. 17. Nagy Szombat. — Setéth Gyula 5000 frt aug. 14. sept. 17. Tinnaén. — Kállay Ákosné 161,678 frt oct. 2. nov. 5. Nyíregyházán. — Dir Mária 2800 frt, oct., 14. nov., 18. Petrovácz. — Szűcs Ferencz 3100 frt, aug., 23. Kókán. — Juhász István 7510 frt aug. 31. oct. 1. K.-M.-Vásárhely. — Kubinszki Jánosné 2312 frt aug. 9. Pozsony. — Tanazevics Péter 15. 500 frt 2661 frt 3950 frt oct. nov. 2. Nagykikindán. — Witt 7. Henrik 10.000 frt oct. 1. nov. 2. S.-A.-Ujhelyen. — Wittmann Anna 8000 frt sept. 21. Pozsony. — Sándor Mária 18.981 frt sept. 26. Kis-Hinden. — Preyberger Károly 30.030 frt aug. 16. Kassán. Ősöd. Weisz Imre pozsonyi keresk. ellen, a pozsonyi tvsz. r. , bej. oct. 29 — 31.; ideigl. tömegg. és p. n. Miskolczi Dániel. Csődmegszüntetés. Perger testvérek bpest ezég csődje megszüntettetett. Vízállás julius hóban. Napja Holt 0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 31 Budapesten3 44_ tiszta» Pozsonyban2 97— — száraz» M.-Szigeten 22— — › Szatmáron1 00— — » » Tokajban2 52— — » ‹ Szolnokon2 11— — » › Szegeden2 55— — ‹ 30 Aradon ___— 0 95‹ ‹ N.Becskereken— 0 32» — Bezdán Ber. cs.2 29— » — Verbászon1 79— » 31 Eszéken2 37— _ · » Sziszeken0 14 30 Mitroviczon0 47— » » Zimonyban3 45— — · » —Orsován2 70— — felhős› Barcson1 68— — száraz Nemzeti színház. Ma, augustus 1-én. A SZELEBURDI, vagy: mindent roszkor. Bohózat 5 felv. Irta Moliére Fordította Paulai Ede. Lélie, Pandolfe fia Halmi Célie, rableány Trufaldinnál Mascarille, Lélie Molnárné szolgája Hippollyte, AnselVízvári me leánya Szigeti J. Anselme Benedek J. Trufalclin, öreg Sántha Pandolfe Pintér Leandre Benedek L. Andris Kőrösmezei A képek sorrendje. A napsugár meséje. A busuló vadász. Úszkáló hableányok. A provanszi herczeg udvara. Menyegző az erdőben. Bűvös éjszaka.A leselkedők. A toronytitka. Meluzina siralma. Oceánia tündérbirodalma. A hazajáró anya. Az ország útján. Viszontlátás a síron túl. Az egyesülés. Óceánia Meluzina Habocska A napsugár Róbert Kunigunda Rajmond Dulczibella Szervász Hudri Vudri Pártényiné Békési I. Komáromi M. Rákosi P. Tihanyi. Lukácsyné Eőri Kertész I. Horváth Karikás Morvái. Lovagok. Udvariak. Katonák. Vadászok. Hableányok. Tündérek. Hírnökök. Nép. Népszínház. Ma, augustus 1-én. MELUZINA. Tündéries látványosság négy felvonásban 14 képben, zenével, énekkel és tánczokkal. Trenmann után átdolgozta Csepregh Ferencz. Zenéjét irta Lenhardt. Krisztinavárosi színkör. Ma, augustus 1-én: A debreczeni leánykörök. Énekes népszínmű 3 felv. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. fileteorologiai jegyzete®. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1877. évi julius hó 31-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás tegnap óta kevéssé változott. — A hőmérsék mindenütt emelkedett, Bécsben 8,9 fokkal. — Eső : Trenczén 1, N.-Szeben 3 m. m. — Ózonmérő Budapesten , nappal 2, éjjel 3. — A tenger Pola mellett fodros, Fiume mellett könnyen hullámzó A »Kis Lap« XIII. köt. 5.sz. tartalma A kis Dani története. Elbeszélés. (IV. Folyt.) — Országos vásárkor. (Vers, képpel.) A tigrisvadászat (Hat képpel). —• A kis szobaleány. (Vers, képpel.) A bűvös rózsa. Mese. — Képrejtvény. — Megfejtések és megfejtők. — Maczkó mint tánczmester. Dal. (Kohányi). Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYÍLT-TÉR. Ügyvédi irodámat 1877. augustus 1-től magyar-utcza 2-ik sz. ház II. emeletére helyeztem át. Ragályi Dénes, 887 köz- és váltó ügyvéd. Alólirt elfogad augusztus 1-től kezdve tűzifa-szállitásr vonatkozó megrendeléseket,—mely egészen, vagy akár elaprózva házhoz szállittatik. GREGERSEN G., 882 3—3 IX. kerület, k Snyul-utcza 30. sz. Észle-91 -cö Iá «D • M o ° Szél Felléai állomás ti d i irt ti *i n j I W 20 kőzetS bánya erőssége Prága 767.5 19.4 —— borult Bécs 766.7 26.4 Ny2 derült Trencsén 761.1 17.0K 1 » Beszterczebánya 766.2 18.4 EK1 » Ungvár— — — — — Debreczen 766.9 21.0 DK1 derült Nagy-Szeben 765.3 16.0K 1 Orsova 765.2 22.2— — « Szeged 766.6 19.0E 2 Budapest 766.2 21.5 Ny3 » Sopron 766.7 18.8 1 --— » M.-Óvár 767.7 22.0— — » Csáktornya 767.1 17.8 Ny1 » Zágráb 767.1 18.6 DNy4 » Bregenz 768.1 15.0— — — Fiume 767.2 21.4— — » Pola 766.0 24.6 EK2 Durazzo— — — — — Szolnok 765.5 20.5— — derült Szatmár 766.4 ffl.2E 1 » Triest— — — — A budapesti áru-és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei julius 31. r i * k pr * A k I» a p I ad*» 1 tartva r t H j * p I r 200 200 200 200 200 200 200 80 100 200 200 200 100 100 60 80 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön . „ gömöri áll. zálogl. 5°/, * keleti vasut 2. klb. „ aprojegykölcsön 100 ft „ 50 frt db 1871-iki magy. államkötv. lG*S ikl * * 18YS-1KI m. kir kínosz, ut. 1874-iki , „ Földteherm. kötv. magy. r „ 1887. zár „ „ temeti , „ 1818 vár . a horv. őrs . , *1717. Hagy. jelz. arb. válts. kesrr Mstőilődézim* válts. kötv. Osztr. ál), adóp. pap. fe /0 . , , ezüst, kam jan. jul. °/,, , „ „ ezüst kam ann. okt. 5a/ Kisurs. 1860-ból á 500 fr , 1860-ból á 100 frt „ 1864-ból á 100 fr. 1864 ból á 50 frt P*»tv kölet*. »871-ből 67 Részvények. Utat. tár«, Atlas visebb , „ I. magy. • a B títt'/A . „ „ Panunia , „ Ponti . . Unió . . „ „ Tisza . . Vasp. , Pápa-Barcsi t Pesti közúti . „ Budai „ . . . Ujp.Rádp. 10780 , Alföld- Fiumei , Éjszakkeleti . , Magyar kölet . I. fródélyi . . , Dál . . . , Vágvölgyi . . „ Budai nagypálya Jankók, Alt. m. mn. hitlb. „ Angol-magy. . , Osztrák hitelint. „ Alt. magy. hitelb. , Frankó-magyar , Horvát lesz. b. , M. Ált. fldh. r. trs. „ M. jelz. hitelb., „ Kisb. földhitel! , Tak. és hitel-egyb . Nyitr. kér. h. int. 74 — 74 -107 — 100 — 73 75 73 73 — 73 — 7374 50 61 25 66113 - 121 — 132 50 132 — 88 25 1400 385 66 50 182 — 148 - 12 — 96 50 52 ~ 15 25 153 20 142 25 17 25 40 — 66 74 50 74 50 108 — ICO 50 74 50 74 — 74 -74 — 73 50 75 50 61 75 66 50 68 50 114 122 — 133 50 132 50 83 75 1420 390 67 — 135 — 149 — 14 — 97 50 54 15 50 153 40 142 50 17 75 50 80 200 40 80 100 40 80 100 1000 100 100 140 Bankok: Bad&psail ab . Iparbank 34 50 85 -, Budai kur. bank_ __ .. . Pesti kor. bank 528 — 535 -• Pesti iparbaok 115 — 116 • Pest-budai kés mílvesbank 51 — 63 -, Bir.t. e. ra. h. int_ ___ • Bárány t. és hit. _ __ __ . Debr. ker. bank_ _ __ _ . I. Erdélyi bank _____ _____ , Biharm. ker.-ip_ __ _ és term.-h bank Lipótvárosi bank 50 ft névi 10 — 1O 50 ‘•'a Zalai nb. Részjegy .____ IVkpény. : Félegyházl . ____ _ _ „ Gödölői . ._ _ __ .. . Orsvágon közp 72 -73• , Pesti I. hazai 2160 — 2170, Pest-Buda főv. 272 -275 „ Pesti külvárosi 54 — 58 -g Patrac-Daru vár_ _ „ Szent- Fiadref____ „ Erdélyi . . __ __ — „ Újpesti— _ — Ozagl. tkp. egr — __ _ Malmok ._ _ _ _ „ Concordia . . 360 -370 „ Borsod-Misk. — — 500 200 160 500 200 500 300 500 100 80 200 200 200 200 500 200 200 21000 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 Erzsébet Luiza .... Temesvári gőz « Moln- és sütök . zongormalom . Victoria . . « I. Budapesti . . Pannónia . . . ápit. társulat pesti Pent! Cotaj* Serfözöd«. I. magyar . Verteshizlaló .... Könyny. „Athenaeum" . Pest . . „Franklin társ.* Ganz és társa-füle vas önt. Gsohwindt-féle . . Gyógyíntézet I. magyar Keresk. test. épület« . Mátrai bányarész . . Pozsonyi papirgy. . . Rima- Murányi bányatári Gyapju-mosó és biz. Im. Salgótarjáni kőszén . vasöntöde Seblick-féle vasöntöde . Soda és vegy-ári gyár . Sóskúti kőbánya . Spodium és papntliszt . Szonzgyár I. magyar Kösz. ség lágy. (Orasche) ’98 170 50 302 — 630 — 283 — 890 - 883 — 250 - 120 - 245 460 — 138 - 200 — 125 -75 - 70 — 65 -183 — 37 -*Kínos. beetob Ár 100 Mloge. Minős. Hedol. Ár 100 kHogf» Búza bánsági aj 1140 -11 45 n so -n ad ■ • —• 11 «5-H.70 11 75—11 80 „ tiszavidéki 74. »2------1205 76.512.15-12*25 * • » 78. 12 45—18 45 77.812 55-12 65 • * « 78. ---.— — 79.2--. ------.-» • 80. —.--— - . ——.— • pest-vidéki f4.6 11 30 -11.35 75 511 40 -11 55 » • 70.4 11 50 -11 55 77.311 60 -11.65 • ■ ■ ■ • » „ fehérmegyei f 3.8 80. -----79 » 74.62------12 05 76.512.15 -12.75 n na 761 12 85 -12 45 77.812 55 12 65n ■ * • * 78» 30. 11 79.2 -•---------•“ „ bácskai „ . . . , T4.6 *8.1 30. MM Ifi! MM MM 75.5 77.8"ITM:: l_ 199 - 171 303 - 650 283 — 905 — 885 — 255 - 122 470 — 139 202 — 130 - 76 75 — 67 — 35 185 105 Alagút ..... 200 Tégla és mészég ajlak! 200 Tégla^1 41 Kőbányai . Záloglevelek Migy. földlebtelint. SV.’/o arany vagy azöst 6'Y jelzálogbank 6*/«% Nyug. mb. szb. Sopr. 6% Magy. ál!, földh. rvt. 8% . » a ti 6'/»% Pestvárcai takar. ptr. 8°10 Pesti keresk. bank 6% Szebelli földhitel int O'W Kisbír! földb. Int. 1% . . » 6o/, Elsőbbségek. fíjgzak.k* vasp. . . fPj M. kel. vasétj. jit. Magy. gal. vasp. . 61/0 I. Érd. vaap. H'% ez ft. 10’ Győr-spp.-ebenfurt. 6u/o Várvölgyi vasp. . . . „ Rész kötelezvény 1 Buda-Pesti lánczh. 100 Borsod-Misk. malorc 2 •*1* Budapesti malom Pannónia gőzmalom Kösz. és téglát, köt.. Lloyd- 4« tőszdeépetat 47 4°/c 4% 4% 4%87« 2— 27« 3*/. 37« 300 200 Pénznemek, Császári kir. arany Osztr.-magy. 8 frtos arany 10 frankóé arany . . Osztr. és magyar ozslat Mámat kir. bahkj.100 év Váltók. Augsb. 100 déln. frt. után Berlini 100 d.u.mark után Franki, a. M. 100 b. mark Uamb. 100 d.n. b. Mark . Más német pénzpiacz Amsterdam London 10 font Sterling , Paris 100 frank után Svajczi pénzplacsok 100 fz. Zürich 100 fánkért Nemhivatalos rész. Aradi két bank béna. Vétel részúttárs 10. Sakuritás . 100 53 — 25 - 37 — 90 — 100 — 79 50 88 50 91 50 84 53 ro 26 Hl 38 -1| 90 50 100 50 - 80 — 1* 88 75 -92 —T 84 50 88 -69 50 5 88 9 88 9 88 108 50 60 70 60 — 102 75 123 Vl 49 10 48 90 43 90 88 50 I 60 50 5 90 9 90 9 90 109 — 60 80 60 15 103 25.| 223 1 49 30 49 49 — ? t r in é n 7 Minőség brotoH- tgrben Rozs . * . Árpa takarmánynak , malátának Zab , . Tengeri bánáti ( t másnemű t « * Repcze káposzta ; bánáti . » öreg : 70-72 60—62 62-63 86—40 73 Ar 100 toilogrxramr* *.l 8 40 6 50 6 85 1 30 70 — 16 65 6 40 6 35 177. "77. - 117.« -Köles 5 00 • — 1