A Hon, 1877. szeptember (15. évfolyam, 226-255. szám)
1877-09-01 / 226. szám
225. szám, XV. évfolyam. Esti kiadás. Budapest, 1877. Szombat, szept. 1. Kiadó-hivatal: Sarátok-tere, Athenaeum-épület földszint lísfizetési «111. Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 5 hónapra...........................................6 frt — kr. 6 hónapra...........................................12» — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlenn levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. IllítIVETÉSF.Is szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeuoa-épület) küldendők. Budapest, szeptember 1. A mai nappal a szünetelt belpolitikai életben is megkezdődött a munkálkodás a vámügyi bizottság ülésével, melyről a tudósítást alább találják olvasóink. Itt csak annak kiemelésére szorítkozunk, hogy Tisza kormányelnök nyilatkozatai oly szellemben voltak tartva, melyek az osztrákmagyar-német vámtarifa elkészültét közel kilátásba helyezték, s a mai lapokba egy megbízhatlan bécsi lap hirény becsúszott hiteket, a kiegyezési ügyek ismételt megfeneklését illetőleg megcáfolták. Trefort miniszter részletes felvilágosításokat is adott a vámtárgyalások felől, így tudatta, hogy a mi legtöbb bajra és eltérésre adott okot, az appretur eljárás t. i., már ma teljes megegyezés alapján el van intézve. Ami eltérés még fenforog, jóformán a visszaélések megakadályozására vonatkozó rendszabályokra vonatkozik s teljes remény van, hogy e téren is létrejö a megegyezés. A czukoradó kérdésében, mint halljuk, újabb terv merült föl, mely az eddigieknél előnyösb helyzetet biztosít az adózóknak s a magyar kormány eredeti terveinek is jobban megfelel. E fölött tanácskozik Bécsben legközelebb együtt a két pénzügyminiszter , Széll Kálmán t. i. legközelebb fölmegy oda. A pénzügyi bizottság tanácskozásai tárgyát elsősorban a szeszadó kérdése fogja képezni. A quótabizottság egyelőre nem tesz jelentést a háznak , remélik azonban, hogy a quóta ügye s a kiegyezés többi részei is még oly időben a ház elé lesznek hozhatók, hogy nem fog fenforogni annak szükségessége, hogy a budgetet a kiegyezési ügyeket megelőzőleg tárgyalja a ház. A delegáczió összehívása iránt még nem történt határozott megállapodás. A törökök támadó fellépése uralja a helyzetet. A mai sürgönyökből bizonyos, hogy ez akció csütörtökön a legfényesebben megkezdődött s az egész kom vonalon az orosz hadvonal hátra szorításával végződött. Ez, természetesen, a nagy küzdelemnek csak előjátéka, s az előnyök, melyeket a török csapatok kivívtak, végérvényűekké csak akkor válnak, ha az offenzíva folytatva, s más oldalról is támogatva lesz. Az esélyek, melyek közt a támadás megindult, mindenesetre legjobbak. A »Pol. Corr « orosz rokonszenves harctéri levelezője egy alant közlött helyzetrajzában az orosz tábornokok hibája gyanánt emlegeti, hogy a törökök mindenütt túlnyomó számban állnak szembe az oroszokkal, ez azonban a mostani helyzetben egyátalán nem róható fel már az orosz táborkar hibájául; ez kényszerűség, mely abból a régi szabályból foly, hogy a hol nincs, ott ne keress. A Bolgárországba hozott orosz erő elégtelen, a töröknél kevesebb s ezen nem segít a tábornokok szidalmazása. Az orosz sereg fenyegetett helyzetén még egy idejekorán való összpontosító viszszavonulás annyira mennyire segíthetett volna , vagy legalább is lehetővé tette volna számára, hogy védő helyzetben magát provokáltatni nem engedve, észak Bolgárországban bevárja ominózus lassan érkező segítségei megjöttét ; mostani elterpeszkedésében azonban, kivált mióta a Sipka megkerülése folytán hadtesteinek két jelentős része védelmi mozdulatlanságra van kárhoztatva, ezt a visszavonulást sem teljesítheti az egyes részek teljes elszakításának és megsemmisítésének veszedelme nélkül. A főmérkőzés most is valószínűleg Plevna előtt lesz. Hire jár, hogy Ozmán pasa nem várja be az oroszok tervezett támadását s egy sürgöny már jelenté is, hogy sikeres támadó mozdulatot tett Bulghareni irányában egész Trstenikig ; másfelől azonban azt jelentik, hogy itt az orosz vezénylet készül erős offenzivára. A távolság a Lom vonal s a plevnai hadállások közt nem oly nagy, hogy a két küzdelem összeköttetésbe hozható ne lenne s ha mind a két operáczió a törökökre nézve sikerülni talál , az orosz hadsereg helyzete kétségbeesett lesz. Mehemed Ali jobb szárnyának, a Jenikievnél diadalt aratott seregnek egy diversiója erős csapást mérhetne a ruscsuk-bjela-plevna sofiai főközlekedési vonal ellen, s tökéletesen elvághatná a visszavonulási utat az inkább délre fekvő hadállásokban szorongatott orosz hadak elől, míg másrészt Mehemed Ali balszárnya Tirnova környékén nyújthatna kezet a már Gabrovához közeledő Szulejmán derékhada előcsapatainak s ezzel az év az orosz hadsereg körül teljes s jóformán mindenfelől áttörhetlenné válnék. A legközelebbi napoknak meg kell hozniok minderre nézve a döntést. A képviselőház vámügyi bizottsága ma ,r. e. 10 órakor tartotta meg első ülését a szünetek után Péchy Manó gróf elnöklete alatt. Tisza Kálmán miniszterelnök az ülés megnyitása után előadja, hogy a kormány törekvését oda irányozta, hogy Németországgal a szerződés megkötése minél előbb létrejöjjön, s bár az alkudozások kedvezően folynak, a tárgyalások még nem értek véget ; ennélfogva a kormány nem tartotta helyesnek az egyezség megkötése előtt előterjeszteni az autonóm taristát. A kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy a tárgyalások czélszerűségi szempontból az egyezség megkötéséig elhalasztassanak. Trefort miniszter jelenti, hogy a Németországgal folyamatban levő alkudozások az utóbbi napokban igen kedvező sikerrel folytattattak s kilátásban van közeli befejezésük. Simonyi Lajos b. kijelenti, hogy a miniszterelnök előterjesztése nyomán hozzájárul a tárgyalás elhalasztásához. Elnök kimondja a bizottság azon egyhangú határozatát, hogy a Németországgal folyamatban levő tárgyalások közelebbi időre várt befejezése reményében, a szerződés előterjesztéséig tárgyalását felfüggeszti. Ezzel az ülés véget ért. A polgári peres eljárás módosítása tárgyában az igazságügyminisztériumban jelenleg tartott értekezlet már két hét óta foglalkozik a miniszter által előterjesztett javaslattal. A tárgyalás, mint értesülünk, igen alaposan történik, mi másrészt azon hátránynyal jár, hogy nagyon lassan folyik, s eddig a javaslatnak alig a fele lett megvitatva. — A török kormány felelete Zichy grófnak a genfi konvenczió mellett tett felszólalására, mint minket értesítenek, állítja, hogy az állítólag orosz sebesültek és foglyok ellen elkövetett kegyetlenségekről semmi tudomása sincs. Azokat legföljebb cserkeszek vagy nem rendes csapatok követhették el. A kormány maga részéről tökéletesen osztozik az ily eljárás kárhoztatásában és parancsot adott vezéreinek, hogy jövőre minden ilyest megakadályozzanak. — Athénből, aug. 30-ról távírják »P. Corr.«-nek. A legutóbbi thesszáliai zavarok alkalmából az athéni kabinet az angol kormány részéről nem vett semminő megjegyzést. Arról sem értesült hivatalosan a kormány, hogy a porta e tárgyban a St. Jamesi kabinetnél lépéseket tett volna. Ennyit a legújabban szárnyalt ellentétes hírek helyreigazítására. A porta egy Photiades beyhez intézett jegyzékben direkt fordult a thesszáliai zavarok miatt az athéni kormányhoz. A török jegyzékre Trikupis görög külügyminiszter haladéktalanul felelt, visszautasítván az abban Görögország ellen emelt vádakat s arra utalván, hogy a Thesszáliában kitört zavarok csakis ama terhek nagyságának róhatók föl, melyeket az ottani népre a török helyi hatóságok halmoznak. A görög válaszjegyzék tiltakozva utasítja vissza a gyanúsítást, mintha a török határtartományokban levő megbízhatlan állapotokban lenne neki is. A helyzet Bolgárországban, Galatzból, 28-ról írják a »Politische Correspondenz«-nek . A Sipka körül tegnap óta folyó több napi harczokról részletek jutnak tudomásra, melyek szerint ezen török támadás és a Plevna ellen végrehajtott nagy orosz roham közt rendkívüli hasonlatosság van. Úgy látszik, mintha mindkét hadviselő fél szemben támadott volna meg majdnem bevehetetlen hadállásokat. Szulejmán pasa több rohamban s egymásután 30,000 embert vezetett a tűzbe. Az oroszoknak a segély érkezése előtt állásuk védelmezésére alig volt 12,000 emberük. A törökök a támadást bátran s hévvel eszközölték. A tisztek több ízben ismételve vezényelték tűzbe hátráló csapataikat. Szulejmán pasa megkísértette megkerülni az orosz hadállást, s egyes hadosztályokat az Ozan-Dagon át előre küldött ; ezeknek fáradságos menet után sikerült Selendersvonál oldalállást foglalni el s egy fél üteget az oroszok állását uraló magaslaton állítani föl. Az a kísérlet azonban, hogy Baskiejt elérjék s igy az oroszokat hátulról támadják meg, úgy, hogy a Jantravölgyben debasirozzanak, nem sikerült. A hadosztályokat nagy veszteségekkel visszaverték s a fölállított ágyúkat a nehéz kaliberű orosz ágyuk túlnyomó tüze elhallgatatta. A homloktámadás Karanlából (a szoros alján levő faluból) történt. Innét az út meglehetős kényelmes emelkedés mellett sűrű erdőkön vezet keresztül. Ez erdőket használták fel a török csapatok minden oldalon, s védelmük alatt nyomultak előre. Sikerült is nekik erős tüzeléssel az előretolt orosz hadosztályokat visszanyomni s 3800 lábnyi magasra hatolni magában a tulajdonképeni szorosban. Ott azonban a Sveti-Sokol nevű magányos zárdánál s ama magaslatról, mely Marco-Kralski-Grad nevet visel, pusztító tüzeléssel fogadtattak. Az előrehatolás lehetet t——raam—MBaanaaMMas A hftboru. A török katonáknak, a bolgárok iránti csodálatra méltó türelméről a »K. Z.« egy levelezője többek közt a következőket írja: Este 10 órakor agyonra fáradt tagokkal érkeztünk meg Eszki Dsumába. Útközben egy csapat katonával találkoztunk, kik Ozmán-Bazárból jövet tetőtől talpig átázva szintén éjjeli szállást kerestek. Egy bolgár házban találtunk nagy nehezen szállást, hova a katonák is be akartak jönni, hogy holtra fáradt tagjaikat kipihentessék. A bolgár azonban nem bocsátotta be őket, s a szegény katonák anélkül, hogy egy szót szóltak volna, fejekre vonták csuklyájukat, s a falhoz támaszkodva bár egész nap egy falatot sem ettek, nyugodtan törték az éjt a sáros utczán. A török katonák lemondása és nélkülözése valóban nagyszerű, a legkisebb panaszhang nem hallik ajkaikról, s a velük született s természetökbe oltott férfiúi méltóság egy pillanatra sem hagyja el őket, csendesen és komolyan fogadják, amit adnak nekik. A porta felszólíta az osztrák kormányt, engedné meg, hogy a Lloyd-gőzhajótársaság hajókat kölcsönözzön a cserkesz menekült családok elszállítására Szuchum- Kaléhból Trebizondba. E kérés azonban — mint a »Daily Telegr.« írja — a semleges államok nemzetközi szabályaival összeegyezőnek nem találtatván, visszautasíttatott. Hasonló kéréssel fogja a porta Angliát megkeresni. Ugyanez a levelező azt is jelenti, hogy Ausztria megmarad előbbi elhatározása mellett az oroszoknak a Duna fejedelemségeken való átkelését illetőleg. Andrássy abban a nézetben van, hogy Ausztriának nem lehet a feladata beavatkozni Szerbiának a portához való viszonyaiba, de mindezeket tekintetbe véve, nem engedheti meg azt, és nem fogja megengedni, hogy orosz hadsereg bevonuljon Szerbiába. Belgrádban a hadüzenet elhatározását egy döntő csatáig elhalasztják. Ebből tehát világosan kitűnik, hogy a szerbek nem az oroszlán, hanem a hiéna szerepére akarnak vállalkozni, be akarván várni, hogy ellenségük elessék, mielőtt azt megtámadnák. Az új szerbtörök háború valószínű eredményeinek megítélésénél nem kell feledni, hogy Belgrád még mindig főhadiszállása a szláv komitéknak. Ámbár ezek háttérbe vonultak a háború kitörésekor, de azért befolyásuk a keleti népekre nem szűnt meg. Tény, hogy gyakran emlékezetünkbe hozatott, miszerint a békét Moskvából akarják diktálni, és hogy a czárnak és tanácsadóinak csak gyenge szava lesz ez ügyben. A szláv bizottságok befolyásának kell betudni azt, hogy az ellenségeskedések kezdete óta a háború kitöréséig minden közvetítési erőfeszítés megbukott. A pánszláv főnökök diplomatiai befolyása erősebbnek bizonyult Ausztria és Anglia kormányának egyesített törekvésénél. És most is ugyanez a hatalom dolgozik azon, hogy a háború Szerbiára is kiterjesztessék. Belgrádban közelebb egy bosnyák küldöttség járt, melynek élén Karam pópa állott, hogy Gruicscsal, a hadügyminiszterrel alkudozásba bocsátkozzék, egy szerb hadtest megalakítása iránt, mely a bosnyákokkal egyetértőleg fog működni. A Belgrádból jött hírek igen nyugtalanítják a portát. A törökökre igen roszkor volna az, ha most 30—40 ezer főnyi sereget el kellene vonni a működő hadseregtől, hogy azt a szerbek ellen küldjék. Beszélik, hogy Szulejmán pasa ellene volt annak, hogy a Sipka-szorost ostromolja, de a szultán hadi tanácsa az oroszok újabb betörésétől s az által okozandó pániktól tartva, utasítá Szulejmant, hogy a Sipka-szorost minden áron vegye be. A r&sgrad-dzsumit harczott. A tegnapelőtt megindított támadó török mozdulatokról mai lapokban, a reggeli sürgönyeinket kiegészítőleg, következő adatokat találjuk : Bécs, aug. 31. Az N. fr. Pressédnek jelentik Sumlából. A felső Lom ellen a tegnapi támadás három oszlopban történt. Az egyik hadosztály, Rasgradból jőve, Karabazankoin át, a második Haidakovn át, a harmadik Jazlarnál ment keresztül a Lomon, ellenállás nélkül. A folyón való átkelés után véres harcz keletkezett mely az oroszok rendetlen visszavonulásával végződött; az oroszok 4000 embert egy ágyút, 2000 fegyvert, 2000 töltény táskát, 4 fölszerelési s 30 élelmezési szekeret vesztettek. Mehemed Ali személyesen vezényelt. A támadást folytatják. Bécs, aug. 31. A »N. fr. Pr.« jelenti Perából. Mehemed Ali a törökök diadaláról tesz jelentést Jenikői mellett, Rasgrad közelében; 4000 orosz lett harczképtelen, sok fegyver s élelem zsákmányoltatott. Bécs, aug. 31. A »Tagblatt«-nak 31 ke reggeléről, a jenikői-török főhadiszállásról táviratilag jelentik. A tegnapi támadás Mehemed Ali személyes vezénylete mellett történt. Az oroszok a Lomon való átkelést csak gyengén védelmezték, annál véresebb volt azonban az azután következő küzdelem az orosz trónörökös balszárnya ellen. Az oroszok eleintén rendben hátráltak, később azonban visszavonulásuk rendetlen futássá fajult. Az orosz gyalogságot tulajdon tüzérségük és lovasságuk tiporta össze. A nap az oroszok teljes vereségével végződött. A törökök legerélyesben üldözik az ellent. Az oroszok 4000 halottat és sebesültet, egy ágyút s számos foglyot hagytak hátra. Ma a Janira ellen nyomulunk. Sumla, aug. 31. Ma a törökök az egész vonatalon megkezdték a támadást. Eski-Djumából egy hadoszlop a Lom ellen nyomult, Jazlarnál átkelt azon s este az oroszokat visszaverte. Nedgib pasa, Basgrádból Túriakra nyomulván, az oroszokat szintén megverte s két ágyujokat elvette. — Szulejmán jelenti a Sipkából, hogy előcsapatai Grabovától délre Jezus-Agácsot megszállták. Plevna mellől nincsenek hirek. Gorni-Studen, aug. 31. A tegnap tartott haditanács meghallgatta Nepokolsitzky jelentését a Sipka körül levő helyzetről. Majdnem egyhangúlag elhatározták, hogy ha a törököknek sikerülne erődítéseiket a balszárnyon befejezni, kiürítik a szorost. Ma Zaroff utasításokat kapott a Plevna elleni támadásra vonatkozólag. A nagyherczeg fog parancsnokolni ; a császár megelőzőleg szemlét tart a csapatok fölött. — Zimmermann erősítéseket kap. -1 lengyelek a bolgárokhoz. A londoni lengyel történelmi társulat a bolgárokhoz következő levelet intézte : Keresztény és szláv testvérek: Bolgárország történetében nagy válság állott be. A moszkvai pánszláv bizottság ügynökeitől régóta értesültetek, hogy az orosz czár mély érdekkel viseltetik jólétetek iránt. Végre valahára behozza országotokba fegyvereit és kijelenti, hogy azért teszi, hogy megszabadítson titeket az elnyomástól. Természetes, hogy hálával fogadjátok a szabaditót. Többet tesztek, látván a roppant áldozatokat, miket a császár értetek hoz, készültök életet, vagyont és jövőtöket a czár rendelkezése alá bocsátani. Bolgárok! Méltatlanok volnátok nevetekhez, ha hálásak nem volnátok azok iránt, kik ragaszkodást tanúsítanak irántatok. De vannak köztetek bölcs és óvatos emberek, kik a puszta szavaknak nem hisznek feltétlenül, hanem tetteket is várnak. Bolgárok! A lengyelek is szlávok, és Oroszorország bement Lengyelországba, úgy mint Bulgáriába. Állitá, hogy a vallásszabadság barátja és nem követ önző czélokat. Sok lengyel hallgatott rá és ép oly örömmel fogadta segélyüket, mint ti. Most kérdezzétek: Mit hozott Lengyelországnak az orosz barátság? Vallási szabadságot? Önkormányzatot? Nemzeti intézményeket és jólétet? Nevelést? Nyelv- és irodalomművelést? Bolgárok: Ez áldozatoknak ép az ellenkezője volt az orosz barátság eredménye. Lengyelország szabad alkotmányt birt, mikor Oroszország beavatkozott ügyeibe. Most semmiféle alkotmánya sincs. A lengyelek mit se tudtak az ujonczozásról, mikor Oroszország velük megbarátkozott. Most elhurczolják fiait, hogy segítsenek kiterjeszteni Oroszország uralmát Ázsia független népei fölött. Nyelvünk, melynek gazdag irodalma van, száműzetett még a törvényszékekből is. A lengyel gyermekeket csak oroszul kell tanítani, ahol egyátalán tanítják, orosz gyermekek közé teszik, hogy eloreszítsák őket. Oroszországban csak az orosz egyház biztos, mely Szt.-Pétervárról kormányoztatik. Bolgárok! hallgassatok a férfiakra, kik Oroszországot és ennek ígéreteit szörnyű tapasztalatokból ismerik. Oroszország hadat üzent Törökországnak nem a ti kedvetekért — amint nehányan közületek képzelik — hanem saját nagyravágyó czéljaiért. Annektálni igyekszik majd Bolgárországot, vagy ennek nagy részét, úgy mint Bessarábiával tette, pár hó múlva orosz tartományt csinál Bolgárországból. Mondják, hogy eltörölte a hadkötelezettségi mentességért járó adót. Viszont majd 15 évi katonai szolgálatra kényszeríti fiaitokat Szibériában, a Kaukázusban, Közép- Ázsiában és China határain. Gyermekeitek csak orosz nyelven fognak oktattatni. A bolgár nyelv száműzve lesz a törvényszékekből, mert a bírák, kiket Oroszország majd hozzátok küld, nem értik. Oroszország elkövet mindent, hogy titeket eloroszositson. Ősi egyháztok nem bolgár exarcha, hanem orosz püspök alá fog helyeztetni, kit Szent- Pétervárról ellenőriznek. A szultántól autonómiát kaphattatok volna és önkormányzási jogot. A czár alatt nem lesz semmi politikai szabadalmatok, amint hogy nincs ilyene semmi orosz, lengyel, német vagy finn tartománynak, mert Oroszország a merő, szelídítetten despotismus, melyben minden ember élete és vagyona tisztán a czártól függ. Ezért, amig késő nem lesz, tartózkodjatok segíteni Oroszországnak, mely, ha győzni talál, semmivé teszi nemzetiségieket, adókkal és ujonczozásokkal nyom le és oly állapotba juttat, minőben az ő nyomorult pórnépe van; de ha — a mi valószínű — kiűzetik Bolgárországból, cserben hagy titeket, a mint azt Eski Zágrával tette. Végül még néhány szót egy kínos ügyről. Mondják, hogy uj szövetségeseitek fegyvereket adtak kezeitekbe és ti ezeket fegyvertelen ártatlan mohamedánok ellen fordítottátok. Bolgárok! Nem szeretjük ezt elhinni. De ha ez igaz, akkor örökre el fogjátok játszani a rokonszenveket, melyeket múlt évi szenvedéseitek előidéztek. Kérve kérünk titeket saját érdeketekben és vallástok nevében, mely nem engedi a roszat roszszul viszonozni, ejtsétek el a boszu gondolatát, mutassátok meg, hogy nemcsak névleg, de szívben is keresztyének vagytok. A lengyel történelmi társulat nevében: Szülése v s k y elnök, Lach Szyrma titkár. A helyzet Szerbországban, Belgrádból, aug. 28-ról. Írják a »Pol. Corr.«nek: »Szerbország eddigi semlegessége, melyet Gorcsakoff herczeg tanácsai szerint az orosz-török háborúval szemben eddig oly szigorúan megtartott, az egész országban a szerb miliczia átalános mozgósítása iránt elrendelt intézkedésekből ítélve, véget érni látszik. A legközelebbi hetekben a háborúba való beavatkozása által Szerbország alighanem újból magára vonja Európa figyelmét. A sietve folytatott készülődéseket most már kormánykörökben sem tagadják. Ellenkezőleg ezek is hangoztatják, hogy Szerbország folytatja készülődését, s hogy a seregnek pár hét alatt útra készen kell állnia, mert mig Bosnyákországban és Herczegovinában a fölkelés még tart s a Montenegró és Oroszország a Törökország ellen való háborúban föláldozza pénzét és vérét s nyugati Bolgárországban a harertér a szerb határhoz mind inkább közeledik, Szerbország sem nézheti tovább összetett kezekkel a háborút, hanem kényszerítve van, minden eshetőségre mozgósítani, nehogy az események által meglepessék. Szerbországnak, mely a mostani harczot a szerbek és a bolgároknak a török iga alól való felszabadítására provokálta, újra a harezmezőre kell küdeni fiait, nehogy a kelet dolgainak esetleges újjá alakultakor ignoráltassék a mellőztessék. Egészen eltekintve eme politikai indokoktól, határait is védelmezni kell Szerbországnak, mert különben török basibozukok támadásai ellen ugyan meg nem védi őt senki. A minisztertanács egy határozata következtében az összes kerületi főnökök megbizatták, hogy értesítsék az öszszeírt miliczeket mind, hogy a határra való vonulás czéljából lássák el magukat a szükséges tábori szerekkel. Az egész tábori hadsereg ordre de bataille-ja, hogy melyet a hadügyminisztériumban a főtáborkar dolgozott ki, a minisztertanács tárgyalásainak majd kizárólagos tárgyát képezi. A csapatparancsnokokat mind ide hívták, s ezek a hadügyminiszterrel minden nap értekeznek. 60 millió zászlóalj, s 24 rendes hadseregbeli zászlóalj mozgósittatik, úgy hogy az egész működő hadsereg 67.200 főre fog rúgni. E zászlóaljjak számára Szerbországnak elég legújabb szerkezetű fegyvere van. A szállító, az egészségügyi testületbe s az intendaturába kereskedők, gazdák, orvosok és hivatalnokok osztatnak be s utasíttatnak, hogy legyenek készen s adott pillanatban induljanak rendeltetésük helyére. A hadügyminisztériumban négy nap óta önkényeseket toborzanak. Minthogy azonban a múlt évi önkénytesek elbocsáttatásuk után igen szomorú tapasztalatoknak voltak kitéve, csak kevesen jelentkeznek. A hadsereg mozgósítására Gruics Száva hadügyminiszter 2 millió aranyat kér, mert semminő requizitió sem történhetik, mindent készpénzzel kell kifizetni. Máig nem adatott ki mozgósításra a parancs, noha az indulás előkészítésére minden lépés megtörtént. A szerb-orosz katonai egyezség végleges megkötése előtt, melynek előzetes feltételeit az orosz táborban a felhatalmazottak most tervezik, egyetlen egy zászlóalj sem mozgósíttatik. A pénzt, mely Szerbországnak készülődései és működő hadserege fentartása czéljából szüksége van, az orosz kormány garancziája mellett kötendő kölcsönnel fogják beszerezni.Élen volt. Az oroszok néhány gyilkos sortűz után szuronynyal rohantak a fáradt török katonákra, s nagy veszteséggel visszavetették azokat. Néhány óra múlva a törökök megújították a támadást, s így tartott a harcz négy napon át. 25-én délben érkeztek meg Gabrovából és Tirnovából az első erősbítések. Vadászok voltak kozáklovakon, 25-én este érkeztek meg 60 kilométernyi mars után Radetzkij tábornok előcsapatai, végre aztán megérkezett a derékhad is. Ideje volt. A csapatok négy nap óta nem ettek meleg ételt. Mint látszik, Szulejman pasa nagy súlyt helyezett a szoros megvívására, mert máskép nem lehetne megérteni, miért vezette csapatait a Sipka faluból, mely 1760 láb magasan fekszik egész a Marko- Kratski-Gradig (mely 4956 láb a tenger színe fölött) tehát 2000 lábnyi magasra 15 kilométernyi távolban, folyton küzdve, s az orosz ágyuk tüzének kitéve, s több nap egymásután Montenegrón való véres, de haszontalan átvonulása látszott előtte lebegni. Az eredmény természetesen nem lehetett más, noha még eddig a Sipkaszoros birtokáért folyt harcz nincs eldöntve. 25 én az oroszok nagyon féltek, hogy a török hadosztályoknak mégis sikerülni talál mellékutakon az orosz hadállás hátába kerülni, s biztosan lehet állítani, hogy a Sipkaszorosból való kitakarodásra az orosz hadvezetés már komolyan gondolt. Hogy az e roszbeli intézkedésekben történt-e azóta változás, e percig nem konstatálható. Ha azonban az oroszok még ma is gondolnának a Sipkaszoros feladására, ami lehetséges, sőt nem is valótlan szinű, akkor az által az egész gabrova-tirnovaelenai hadállás feláldoztatnék ugyan, de legalább eléretnék az az előny, hogy biztos műveleti alap nyeretnék a nikápoly-pirgos-bielai háromszögben, s nem lennének rákényszerítve az eddigi elforgácsolásra, melyet a nagyon hosszú védelmi vonal megvédésére szükséges erőkifejtés eddig szükségessé tett. Önkényt érthetőleg egyetlen megnyert csata megváltoztathatja az egész helyzetet; úgy látszik azonban, hogy e csata kockáztathatása czéljából, az összpontosulás mégis múlhatlanul szükséges. Ez összpontosulást a kizilált s ajazsári harczok még szükségesebbé tették, mert az oroszok előtt nincs más alternatíva, mint vagy bevárni a túlnyomó erőt számukra biztosító segítség megérkezését, ami még legalább két hetet vesz igénybe, vagy pedig föladni minden előre tolt állást, hogy koncentrálva támadhassanak. Az ajazlari ütközet újabban bebizonyította, hogy az oroszok még nem elég erősek arra, hogy támadólag léphessenek föl. E harczoknak nincs ugyan jelentőségük, mert czéljuk csak az volt, hogy Mehemed Ali jobb szárnyát fenyegessék, s ezáltal Tirnovára való előnyomulásában föltartóztassák. S e czélt az orosz hadoszlop Szultánkőibe való visszavonulása daczára is elérték. Az bizonyos, hogy a török haderő e harcrokban kétszeresen fölülmúlta az oroszt. Salih pasa, ki a megtámadott török hadosztálynak idejekorán segítségére jött, 18,000 emberrel rendelkezett, úgy hogy a török haderő, mely a harczban részt vett, legalább 28.000 főre tehető, mig az oroszok a 13-ik hadtest 1. hadosztályát s néhány csapat lovast (dzsidást és kozákot) vittek a csatába. Tagadhatlan s az orosz hadvezényletre kevéssé előnyös fényt vető tény, hogy eddigelég háborúban az oroszok majd minden összeütközés alkalmával kisebb számmal voltak, úgy hogy a számi túlnyomóságnak engedni voltak kénytelenek. A kizijári ütközetben a 35-ik gyalog hadosztály legfölebb 25 kilométernyire volt a csatatértől, ennek daczára azonban csak a második napon avatkozott be s akkor is gyenge csapatokkal (egy ezred lovasság és két üteg.) Baranoff tábornok, ki e csapatokat vezette, arra szorítkozott, hogy az ajatsári hadállást megtartsa, ahelyett hogy idejekorán eszközölt, nem túlságos hosszú siető mar sokkal hatályosan beavatkozott volna s a csatát az oroszok részére döntötte volna el. Plevna előtt a csapatösszpontositás annyira fejlett, hogy támadást már a legközelebbi napokra várni lehet. Különösen tüzérségben erősittetett meg az orosz sereg rengetegül. Az Ozmán pasa hadállása ellen való támadással hozható összeköttetésbe a románok korábiai átkelése is. Most már 25.000 román csapat áll Bolgárországban. A magyar történelmi társulat pozsonyi kirándulásának zárülése. Aug. 30. (Eredeti tudósítás.) A magyar történelem gyarapodott. Nem egyes kis epizódok hozattak tisztába : egész korszakok tűnnek föl új világításban. Ez a pozsonyi kirándulás eredménye. Aug. 30-án gyűltek össze a társulat bizottságai számot adandók működésökről. Fényes közönség foglalta el a pozsonyi városház nagytermét. Ipolyi távollétében Thaly Kálmán foglalta el az elnöki széket. Emelkedett beszédben fejtegette a társulati kirándulások czélját s a magyar történettudomány átalános irányzatait. Thaly után Szilágyi Sándor olvasta föl jelentését a köpcsényi levéltárról, hazai történelmünk ezen újabb kincsesbányájáról. Bocskay, Illésházy, Bethlen korszaka nem remélt, s az eddigi felfogást gyökerében megváltoztató adatok kerültek felszínre. Szilágyi egy igen érdekes képben állíta össze az anyag általános korrajzát. Ezután Orvay Tivadar számolt be a káptalani és városi levéltárról. A pozsonyvárosi levéltárban találhatók levelezések 1512 óta, királyi rendeletek és parancsok legnagyobb számban Zsigmond király idejétől fogva; Bethlen, Bocskay és Rákóczy korabeli hadiratok. A város jegyzőkönyvei a XV. századtól napjainkig terjednek. A város régi telekkönyve 1436-ból való. A Váralja (Zuckermandl) község iratai között Messerschmidt híres szobrásznak több eredeti leveleit találták, melyeket Dux Adolf dolgozott föl. Megvannak az 1848. 49 és 50. év összes proklamácziói, falragaszai és rendeletei; a számkönyvek 1434-től napjainkig; az Ítélet könyvek »Urgericht puech« a XV. századtól. A levéltár érdekes adatokat foglal magában a vallási villongásokra, főleg pedig a zsidók állására nézve. Érdekesek az adóügyre és subsidiumokra vonatkozó adatok. Hunyady János országos kormányzó eredeti levelei, Kontra, Kitonichra, Karaffára, Draskovich Györgyre, Jánosra és Kálmán győri püspökökre vonatkozó életrajzi adatok. Az adó-