A Hon, 1877. december (15. évfolyam, 316-344. szám)

1877-12-01 / 316. szám

Nem helyesli azok elvét, kik a többi tanulmányok írásbeli feldolgoztatását is a magyar irodalom taná­rára akarják róni. A szaktanárok saját tudományok érdekében cselekszenek, ha növendékeiket írásbelileg is oktatják. Az írásbeli feladatok lelkiismeretes javítását a szaktanárok figyelmébe ajánlja.­­ Ezután Harrach József olvasta föl folytatólag »A német nyelv középiskoláinkban« czímű értekezését, áttérve a reáliskolai felső osztályokra. Felolvasó sze­rint a tanterv az alsó osztályokra nézve nehezebben ha­tározható meg, de már könnyebben a felsőkre nézve és mégis oly érthetetlen, oly zavaros, hogy az V., Vl-ik osztályban tekintettel kell lenni a magyar nyelvi ok­tatásra, mely már magában véve elég zavaros, m­íg ama »tekintettel« oly sokféleképen magyarázható. A rhetolitikát, stilisztikát és a prózai műfajok elméle­tét meg kellene osztani a magyar és német nyelv ta­nításában. Meghatározza továbbá, hogy mennyit ta­nítson ezekből a magyar és német nyelv tanára; a rhe­­torikára nem szabad sok időt vesztegetni, mert az csak a szerkezettan, stilisztika és a prózai műfajok ismétlése, hanem kiemelendő : a logikai rész. A VII., Vili. osztályban csupán költészettant kíván taníttat­ni a költői műfajok történetével, fősúlyt a kiválóbb írók főműveire fektetve, a VII. osztályban elvégez­hető az epikai és lyra­ költészet, a Villában a drámai. A tanterv által a VIII. osztályra előírott »német tudományos stylus megismertetése« másodrendű kel­lék, ez az olvasandó művek tárgyalásából foly és nem képezheti ezen osztály egyedüli tananyagát. Egészen elejtendő ama : »tekintettel a reáliskolai tanulmá­nyok körére vonatkozó kifejezés is, s e helyett inkább a történet-etnikai alap becsúsztatására ajánl klasszi­kus műveket , jó fordításokat, klasszikus tárgyú mo­dern feldolgozásokat és tanulmányokat ama klasszi­kus világ köréből. Üdvösnek tartja továbbá a latin nyelvnek a reáliskolákban való tanítását, illetőleg kö­telezővé tételét, mint ezt Németországban is tették. Az elnök megköszöni az értekezőnek azt, hogy oly tárgyról szólt, mi eddig nem tárgyaltatott az egye­sületben ; az idő már későre járván, nem lehetett a tárgyhoz szólani, föntartva azt az egyesület közlönyé­ben való megjelenése utánra. — Betiltott előadás. A herminatéri né­met színház már hetekkel ezelőtt készült egy darabra, melynek tárgyát a Stilfserjoch hőse, Tourville és gyilkossága képezte. Nagy, rajzos plakátok napok óta hirdették a darabot, a jegyek két napra mind el voltak adva, — de az előadást a rendőrség ma dél­ben betiltotta. — A központi választmány üléséből. Elnök Kamermayer jegyző távollétében Mező Jánost kéri fel a jegyzőkönyv vezetésére. A kir. Curia által hozott határozatok felolvastattak. E határozatok a választási jogosultságot következő fellebbezőknek adják meg. Alistok Gyula, Dr. Kakulai Gyula, Pesti biztosító intézet hivatalnokai, dr. Fáik Miksa, Mandello Károly, Deutsch J., Sonnenfeld Zsigmond, Dubszky, Lustig Szigfrid, Bek Jakab, Weisz Adolf, Markus Adolf, Feiglsberg Leo, Wohl Ágnst, Deutsch Antal, Novák Ferencz és Blau Sigfrid. Elutasítottak folyamodványaikkal: Ullman Pál, Mandl Armin, Spitzer Adolf, Szekrényesi Dániel, Beer Adolf, Szé­kely József és Végh János. Stadocza János vá­lasztmányi tag azon kérdést intézi a közp. választ­mányhoz, hogy N­asz­ti Mór, ki elnézés folytán nem véteti fel az összeíró bizottság által, utólagosan vé­tessék fel az igazolt választók lajstromába. Ezen indítványt Sztupa és Márkus pártolta, ellenben Or­­szág és Kármán hevesen megtámadá, mint hogy a törvényellenes cselekedetbe nem szabad a választ­mánynak bocsátkozni, és önhibája következtében ma­radt ki Nasztl, mert kellő időben nem reclamált. Végre a hosszas vitának véget vetett Királyi Pál indítványa által, mely el is fogadtatott, e szerint a köz­ponti választmány az ügyet a kir. Curiához fogja terjeszteni. Ezzel a választók névjegyzéke végleg be­záratott és a belügyminisztériumhoz másolatban fel fog már most terjeszteni. A többszörösités pedig a választások előtt fog eszközöltetni.­­ A fővárosi középítési bizottság mai üléséből a következő ügyek említésre méltóbbak: A krisztrinavárosi lakók közül sokan folyamodást nyúj­tottak be, hogy az I. kerületi Gellérthegy­ utczában nyilvános kutat állítsanak föl. A kút fölállítása csak­ugyan szükségesnek tűnvén föl, a mérnöki hivatal is nyújtott be tervet, melyben ásatni kívánja a kutat, a vízvezetéki bizottság is, de sokkal alkalmasabbnak tartaná a vízvezetéki kutat, ez esetben a Dunából szívatnák föl a vizet. Belekerülne legalább 3000 fo­rintba. Többen elutasítani óhajtották volna a kérvé­nyezőket, mert a budai vízvezeték néhány év alatt úgyis kiépül s az ide fektetett pénzösszeg ekkor ki lenne dobva. Mások azonban utaltak a legutóbbi nagy tűzvészre a Gellérthegy oldalán, midőn nem tudtak sehonnan vizet szerezni, mert a kőpartok miatt kocsival csak az irgalmas barátoknál lehet be­járni a Dunába. Ezenkívül a gellérthegyi lakók folyton vízhiányban szenvednek. A bizottság több­sége ez utóbbi argumentumoknak engedvén, a vizv.­bizottság által tervezett kutat kiépíteni javallja. A sétányokra felügyelő bizottság azt kérte, hogy távo­lítsák el a boulevardirozott utczákon ültetett fák vé­delmére alkalmazott vaskosarakat, mert nehéz a tisztogatás. A bizottság a kosarak megtartását mondja ki. A­z előbbi kérelem ellenképéül a II. ker. elöljáróság kérvénye olvastatott fel, hogy az általa a Margithídnál a rak­parton ültetett fák egy része ki­száradván, ezek helyett a tanács újakat utalványoz­zon és védelmükre — a czélszerűnek bizonyult vas­kosarakat (Derültség­) vetesse meg. Most már vita lett: mindenütt alkalmazzák-e vagy mindenütt eltö­röljék a favédő vasgátakat. Ez utóbbi ugyan szép gazdálkodás lenne, kiszedni a költséges kosarakat és elhelyezni egy e czélra kibérelt magazinba, az elöl­járóság kérelme tehát teljesíttetik, a fák megszavaz­tatnak, úgy a vaskosarak is, de könnyebb szer­kezettel. — Hangverseny. A budapesti zenekedve­lők egyesülete deczember hó 3-kán, hétfőn az egye­sület nagy termében (bálványutcza 10. sz.) Káldy Gyula karmester vezetése alatt hangversenyt rendez e műsorral: 1. Bach J. S. »mily múlandó, mily ha­landó« magánének, vegyes kar és zenakarra (uj.) 2. Liszt F. »Jeanne d’Arc, a máglyán« drámai jelenet, szövegét írta Dumas Sándor, fordította Brezaky Ká­roly, magánének és zenekarra (uj.) 3. Händel F. »Largo« magánhegedű, hegedűk, hárfa és orgonára (közkívánatra.) 4. Bizet G. Suite zenekarra (ul): a) Prelude, b) Menuette, c) Adagietto, d) Carillon. Kezdete fél 8 órakor. —‘A nemzeti színházban ma este ke­rült először színre Meilhac »Attaché« czimű négy felvonásos vígjátéka. A darab, daczára, hogy se finomságra, se cselekvényre nem versenyezhet a szín­padunkon honos jobb franczia darabokkal, határo­zott sikert aratott. A közönség, mely nem hagyott üres helyet a nézőtéren, tetszéssel kísérő Helvei Laura k. a. játékát az özvegy Palmer báróné szere­pében, a szerepbe bele alkalmazott kis énekrészt is megtapsolta, de némely jelenetben nagyon is halkan beszélt, úgy hogy érteni is alig lehetett. — Náday adta az attachét élénken, jó kedvvel, de néhol igen is gondolni látszott a mondandó szavakra. — Újházi adta az öreg elhízott együgyü követet, Vízvári egy szeretetre méltó öreg titkárt, Kocsisovszky Borosa asszony a követ nejét. A párisi gavallérok személye­­sítőinek nem ártana egy kis tornatanulás, hogy ügye­sebben, több kellemmel tudjanak állni, járni, mo­zogni. — Rendőri hírek. Az új vásártér 18-ik számú ház kapujában tegnap este egy 8—9 hó­napos fiúgyermek kitéve találtatott, a gyermek­­kórházba szállíttatott. A gyermek szájába fekete kenyérdarab volt dugva. — Tegnap délután Tí­már János napszámos meglátogatta Janek Kata­lin kedvesét, ki a Szt. Rókus­hoz czimzett kórházban betegen feküdt. Néhány szót váltva kedvesével Tí­már János előrántott egy élesre fent czipészkést és azzal a védtelen és ágyban fekvő leányt kétszer nyak­ba szúrt, s csakis gyors segély által akadályoztatott további kegyetlenkedésében. — Ernesto Rossit Szent-Pétervárra vár­ják, hol szokott szerepén kívül egy újban is föllép. Ugyanis lefordították számára olasz nyelvre Puskin »Kőember« czimü orosz drámáját. — A Patti-láz Olaszországnak is urává lön. A diva befejezte vendégjátékait a milánói Scalában s az itt hagyományos kritika valóságos bukfenczeket hány s szuperlativusokban meríti ki magát a párat­lan művésznő dicsőségére. Most Velenczébe jön s a jó velenczések csak úgy nyelik a milánói hírlapok ma­­gasztalásait, mintegy előre izeritvén a rájok váró mennyei élvezetet s a mellett gondosan számlálgat­­ják készpénzüket, úgy találván, hogy 26 frank egy zártszékért négyszer véve — mert annyiszor lép föl művésznő — igen igen meghaladja azt az összeget, melyet a stagionéra szántak, lévén rendes körülmé­nyek között egy zártszék ára másfél, legfeljebb két frank. De hát Pattit látni és hallani kell, máskép nem is mi vett ember az ember s e tekintet még az olasz zsu­­gorgató rendszert is megtöri. — Patti különben most már nemcsak előadó művésznő, de zeneszerző is. Most jelent meg ugyanis egy keringő zongorára »Fi­­ori di primavera« czímmel, melyen ez a kissé rejté­lyes ajánlás olvasható: »Composto e dedicato a Sua Altezza il Principe imperiale da Adelina Patti.« — Forbes Archibald, a »Daily News« híres csatatéri tudósítója visszatért Londonba. Mint tudjuk, a »hivatása teljesítésében tanúsított bátorság és rettenhetetlenség« megszerző számára az orosz Sta­­nislaus-rendet. (No meg az, hogy mindig muszka hőstetteket, diadalokat szeretett hirdetni s szidta a törököt.) Ekközben megjelent nagy feltűnést keltő munkája, melyben az orosz vezényletben tapasztalt hajmeresztő visszaéléseket is leleplezi, a­miről, míg az orosz táborban volt, bölcsen hallgatott. E műve megjelenése után azonnal levelet kapott Oroszország londoni nagykövetétől, Suvalov gróftól, melyben ez kormánya megbízásából felszólítja, hogy a nem rég kapott orosz rendjelt — adja vissza. Vissza is adta, belátván, hogy azt nem oly emberek számára alapí­tották, a­kiknek a muszka gyalázatosságok meglátá­sára is van szemök. — Forró vizű tó. Palgrave ismert angol utazó az Antillák egyik szigetén, a Dominica nevűn sajátságos természeti tüneményre akadt. A sziget fölött egy régi vulkán, a »nagy kénhegy« emelkedik, melynek tölcsére mélyebb száz méternél. E kráter mellett, 800 lábnyira a tenger színe fölött van egy meredek bazalt­medencze, abban egy tó forró vízzel. A medencze 70 méter hosszúságú s 30 m. szélességű üstöt képez, mely fölött örökké vízgőz lebeg. Ha a szél elkapja a gőzfelleget, megláthatni, hogyan bugy­borékol a tó vize folytonosan, mint egy óriási katlan, mely alá tüzet raktak. A víz hőmérséke a parton 100°, beljebb még magasabb. — A botrány és a reklám, úgy látszik, nem csak mi nálunk, de másutt is megszokott közön­ség csődítő fogása a színházaknak, melyek jó dara­bok gondos előadásával vonzani nem tudnak. —■ A milánói »Santa Radegonda« színház neve nálunk csak az imént lett ismeretessé az igazgató ama fogása által, hogy szegény szerencsétlen hazánkfia, az agg és elmebeteg Hugó Károly szánandó rögeszméjével nye­részkedési vágyból visszaélni elég lelketlen volt s föllépését hirdette, a mi a sajnálatra méltó embernek életébe is került. — Hát erről a derék színházról most módunkban van egyebeket is elmondhatni. Olyan műintézet ez, melynek fenntartó eleme a rek­lám és a skandalum. Nemrég »Lucia­«t adták benne, olyan módon, hogy az »Opera paródia« még enyhe jelző volt reá. Az őrülési jelenetben, a­hol a prima­donnának a hosszú kadencziát kell énekelnie fuvola­­kisérettel, az énekesnő egyszer csak megáll s rá ki­állt a szerencsétlen flótásra: »Lassabban, várjon én rám, mi az ördögnek siet?« — »Va bene«, mondja a fuvolás s lassúbb tempóban játszik. De ez a prima­donnának még nem elég, — újra rákiált dühösen : »Hallja, én nem énekelek, — hisz ön nem tud ját­szani!«— A flótás protestál, a közönség élénken pártját fogja, zaj, lárma, — a függönyt le kell eresz­teni. A primadonna ez estére kiszenvedett. — Egy más alkalommal, csak e napokban még pikánsabb valami történt. A függöny felgördül. A páholyokban az urak és hölgyek el­kezdenek tüszszenteni. Szegény »Lucia«-t alig hallani a sok tüszszögéstől. A föld­szinti közönség káromkodik az arisztokrácziára, hogy náthásan jön a színházba, a­helyett, hogy innék izzasztó b­eát és ágyba feküdnek. Az énekesek hiába erőlködnek, nem hallani. A tüszszögés mind erősebb, mind terjedtebb lesz s most már nem csupán a főúri körökre szorítkozik. Tüszszög a karnagy is, a zenekar is s most a földszinti közönség is rá kezdi. »Tradi­­mento infamia!« hangzik fel innen-onnan s aztán el­kezdődik az »epszi! hepszi!« unisono minden felé. Csak két ember képez kivételt. Feltűnik, hogy hát ezek miért nem tüszszögnek ? A gyanú növekszik. »Fogjátok el!« »Le az árulókkal!« hangzik a kiabá­lás. A rendőrség előkerül, hogy megvédje a szegény ördögöket a tömeg dühe ellen,­­ de a magas rend­őrség is tüszszög. »Epszi! epszi!« S ez igy tart, mig végre belátják, hogy ez gonosz egy mulatság igy a színházban s haza mennek, még útközben tüst­­szögve s csak a házi tűzhely körül szabadulva meg az orrcsiklandó valamitől, a mivel valami kópé — talán a direktor maga — a színházi athmosphae­­rát megtelitette. A „Ilon“ magántársürgönyei. Bukarest, nov. 30. (Ered. Bürg.) A törökök Lom P­alankát kiürítés előtt teljesen lerombolták. Üldöző oláhok Viddin ellen nyomulnak, észrevehető a szándék, együtte­sen operálni Lazarev hadtestével és a Timok­­menti szerb sereggel. Belgrád, nov. 30. A szerb kormány el­határozta a skupstinát decz. 15-re Kraguje­­váczba összehívni s annak az orosz conven­­tiót és a költségvetést előterjeszteni. — A belgrádi nemzetőrdandár ma Zajcsárba in­dult. — Krisztics konstantinápolyi ügy­nök rendeletet kapott, hogy állomását csak akkor hagyja el, ha a porta által erre fölszó­­littatik. — A szerbek és törökök közt Vratar­­nicza mellett állítólag történt összecsapásról szóló hír valótlan. Bogot, nov. 30. (Hivatalos.) E hó 27. és 28 án a ruscsuki hadosztálynál csak jelentéktelen előőrsi csatározások fordultak elő. Gyurgyevóban e hó 27 én a törökök egy lövése egy lőporos kamrát légbe röpí­tett. A Sipka-szorosban tegnap derült idő mellett élénk csatározás volt; ma az idő sze­les és fagyos. Orosz sebesültek ápolására egy angol orvos érkezett ide hét irgalmas apá­­czával. Bukarest, nov. 30. Ignatievet, ki­nek szabadságideje letelt, holnap várják ide. Ignatiev a főhadiszállásra megy. Pétervár, nov. 30. A ruscsuki törökök hét­főn élénken bombázták Szloboziát és Gyurgyevót, de elhallgattattak. Az építkezési miniszter jelentése szerint a vasúti kocsikészlet tetemesen szaporodott, további növelése meg van rendelve. Az áruknak a nedvesség elleni védelmére szabályzat adatott ki. BéCS, nov.30. (Ered. sürg.) Arról ér­tesülök, hogy a képviselőház legközelebbi ülésén, talán már holnap indítványoztatni fog, a 80 milliós adósságról szóló törvényja­vaslatot a bizottsághoz azon utasítással vissza­küldeni, hogy ez a birodalom két állama ré­szére a participationalis quotára vonatkozó­lag indítványt tegyen. Versailles, nov. 30. A kamra igazolta Roucer megválasztatását. A baloldal, hir sze­rint, az alkotmánynak olyatén megváltozta­tását követeli, mely szerint a kamra feloszla­tására a Senatusnak 2/1 többsége legyen szük­séges. A senatus az üzleti pangás megvizsgá­lására 18 tagból álló bizottságot választott. Ennek már megválasztott 14 tagja közül 11 a jobboldalhoz tartozik. Berlin, nov. 30. A »Nordd. Alig. Ztg.« meg­beszélő a Németországon kívül a kereskedelmi szer­ződés érdekében folytatott tárgyalásokat és kiemeli a kérdés nem politikai jellegét, mondván: Németor­szág kénytelen volt az osztrák részről javasolt leg­több kedvezményes szerződést alakítani, mivel az elő­terjesztett ígéretek többnyire oly kérdéseket illettek, melyeknek szerződésszerű biztosítása kizárólag vagy túlnyomólag az osztrák-magyar állam érdekében fe­küdt, Németország elutasíthatatlan gazdasági érde­kei pedig megfelelő tekintetbe vételt nem talál­tak volna. Chlumeczky nyilatkozata, a­mint a »Neue freie Presse« által e hó 25-én közlé, egészen helytelen, vagy mindenesetre igen pontatlan. A német kormánynak sohasem volt szándékában né­met iparosokból congressust hívni egybe az osztrák kereskedelmi szerződés tárgyalására. Épen úgy csak Chlumeczky nyilatkozatainak helytelen visszaadásán alapulhat az a közlemény, hogy a német kormány magatartását a legutóbbi osztrák javaslatokkal szem­ben a belföldi események befolyásolták volna. Valót­lan az is, hogy a német kormány a tárgyalások fontos stádiumaiban az osztrák javaslatokra halogat­ta, vagy elmulasztotta volna a viszontnyilatkozatot. Az osztrák részről hálát érdemlő határozottsággal megtett azon nyilatkozat után, hogy a tárgyalások folyamában engedett változtatások által az osztrák engedmények legszélső határa is el van érve, a német biztosok ultimátum előtt állottak. Nem uj instruc­­tiók átvételéről volt többé szó, hanem elfogadásról vagy elutasításról s ez utóbbi esetben az indító okok felőli legális nyilatkozásról, mely a zárülésben meg is adatott. Bécs, nov. 30. (Ered. sürg.) A kormány biztosította a lengyel képviselőket, hogy a lembergi és krakói bankfiókok dotatióra egyenként fél millió­val fel fognak emeltetni. Bécs, nov. 30. A kiegyezési bizottság a kávé vámjának emelését czélzó minden indítványt elutasított, s a 24 szóval 11 ellen elhatároz­ta az eddigi vámtételt fentartani. 0.­ Bécs, nov. 30. A holnapi »Wiener Zeitung« egy császári pátenst közöl nov. 25-ről, mely az isz­­triai tartománygyűlést decz. 27-re egybehívja. Bécs, nov. 30. A képviselőház folytatta a bankjavaslat tárgyalását. A 82. czikkig átalában a bizottsági indítványokat fogadta el; csak a 64.czikk­­nél fogadtatott el Gomperz indítványa, hogy a censorokat az igazgatóságok a kereskedelmi kamrák­kal egyetértőleg nevezzék ki. Berlin, nov. 30. (Tőzsde) Hangulat szilárd, jó politikai hírek és k­edvező külföldi árfolyamok felszökteték a játékpapírt. Iparpapír elhanyagolt, egyéb érték drágább. Külföldi tőke emelkedő. Orosz valuta valamivel gyöngyébb. Pénz 4­00 °/C. Magy. kel. vasút 52.90; kel. v. els. 61.75; magy. kincst. b. 87.30; oszt. aranyjárad­ 63.30. — Utóbörzén államv. 446.50. Bécs, nov. 30. (Hív. zárt.) M. földteherment kötvény 78.—, Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 189.—. Magy. záloglevél 93.25. Erdély 103.50. Magy. bel. vasút 66.25. Magy. sorsjegy 80.—. Magy. föld­hitel 8.50. Magy. vas. kölcsön 98.50. Anglo-magyar —.—. Franco-magy. b. —.—. Alföld 111.50. Magy. éjszakkel. vas. 108.50. Kel. vas. elsőb. kötvény 62.70. Tiszai vasút 175.50. Arany jár. 92.10. Bécs, nov. 30. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 209.10. M.-hitelrészv. 189.50 Lombard 76.50. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 63.45. M.-földhitelb. —.—. Angol-osztrák 93.75. Államvasut 258.75 1860-as —.—. Magy.-sorsjegy —.—. Napoleon kor 9.53—. Aranyjáradék —.—.Unió-Bank —.—. A szükségletei a ruházati iparczikkekben elég élénken szereztetnek be; a férfi és női szabók, divatárusok előkészületeket tesznek a báli évadra a legújabb pá­risi divat szerint készíteni öltönyöket. A pipereáru­­kat, díszmüveket, művirágokat, disztollakat élénken vásárolták s Rieger Mór, kinek ilynemű gyára mesz­­sze hires, a télre való művirágokkal jó üzletet csi­nált. A butorgyárosok azonban meg vannak akadva, mert bútorokat most nem igen vesznek ; a tömérdek árverés mesés olcsó áron adja kezébe a legszebb da­rabokat a vásárló közönségnek. A kályhakészitő fa­zekasok, a bádogosok, kovácsok, czukrászok, szesz­gyárak, szövött árutárosok, paplanosok, matraczké­­szitők meg lehetnek elégedve üzletükkel. ———— KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A »pesti bank« felszámoló bizottsága felhívja a hitelezőket, hogy követeléseiket hat hó­t­ jelentsék be.­­ A felszámolás alatt álló újpest-rá­­kospalotai lóvonatú vaspálya társulat igazgatósága mint felszámoló bizottság nov. 19-én tartott ülésében egy-egy részvény beváltási díjául 5 frtot állapított meg. A beváltás Papp József társulati pénztárnok­nál lesz márcz. 1-ig 1878. eszközölhető. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Sok reményt kötöttek a háború kez­detén iparunk lendületéhez, mert gazdag szállítmá­nyokról álmodoztak nagyobb vállalkozóink; azonban, kivéve Erdélynek a háború színtere felé eső részeit, a remények nem teljesültek. Pedig a szomszéd Cseh­ország és Ausztria ugyancsak nagy hasznot húznak a háborúból; az évek óta fölhalmozott s eladhatat­lannak hitt iparczikkeket jó áron értékesítik. A mi iparosaink is kaptak ajánlatokat, de nincs elég bi­zalmuk a megrendelőben s nem mernek merészen be­levágni. Nagyobb megrendelések most csak a közös hadügyminisztériumtól remélhetők, (de az osztr. ipar kétségkívül kiszorítja itt a magyart) továbbá a rend­őrség és a főváros írtak ki szállítási árlejtéseket. A rendőrség foglalkoztatni fogja a paszományosokat, szabókat, szűcsöket, gombkötőket és szíjgyártókat. A fővárosi iparosok részvéte valószínű a megyei fe­­gyenczszükségletek szállításában is. A folyó nagy középítkezések, pl. az ördögároké serényen siettet­nek s a télen csak az összekötő vasút egyik szárny­vonalát épitendik ki. A magánépitkezések élénkülé­sének a jövő évre semmi jele sincs. A főv. lakosság Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, nov. 30. Az értéktőzsdén javult a hangulat. A franczia válságot a tőzsde nem tartja nagyon feszültnek s a harcztérről jött hírekhez azon reményt csatolja, hogy a béke közel kilátásban van. Javítólag hatott a tőzsdére azon hir is, hogy a lon­doni bank négy százalékra leszállita a kamatott.­­ Üzérkedési papírokban magasabb árfolyamon élénk üzlet volt, tőkebefektetési papírok is szilárdultak. Az előtőzsdén osztrák hitel 210—210.50, a déli tőzsdén 210.20—211.40 vezetett, zárlatkor 211.50 p. Magyar hitel 190.50, aranyjáradék 92.50, földhitelintézeti záloglevél 50/o­kos 84.75, aranyértékű 100.50. — Lujza malom 178, Victoria 297. 20 frankos arany 9.51112, német mark 58.65 p. Gabnaüzlet. Malmaink ma tartózkodók voltak s kevesebb vételkedvet tanúsítottak, a kínálat mérsékelt, az irányzat nyugodt. Néhány ezer méter­mázsa adatott el változatlan áron. Más szemes élet­ben gyenge volt az üzlet, az árak nem változtak. Hi­vatalos följegyzésre a következő kötések lettek beje­lentve. Határidőre a hangulat változatlan. Szokvány­­búza tavaszra 10.85—10.95, kukoricza máj.—jun. 7.15—7.20, zab tavaszra 6.85—6.90. Meteorológiai jegyzetek. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás mindenütt sülyedett, Prágában 6.4 m. m.-el. — A hőmérsék átalában kevéssel emelkedett, N.-Szebenben 8.5 fokkal — Eső : Pola 9, Bregenz 8, Beszterczebánya 4, Debreczen 1, Orsova 5, Budapest 2, Sopron 2, Zágráb 3, Fiume 24, Szolnok 2 m. m. — Ózonmérő : Budapesten nappal 0, éjjel 0. — A tenger Póla mellett fodros, Fiume mellett könnyen hullámzó. ▲ meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási­­ elemé­­sei 1877. évi nov. hó 30-ról reggeli 7 óra. Észle­lési állomás tő Hő­mérséklet C • Szél Fel­hőzet iránya erős­sége Prága 748.2+ 7-1 DNy1 borult Bécs 48.34- 2.6 DK2 Trencsén 49.4-i- 4.0D 2 — Beszterczebánya 52.1-j- 2.3— — — Ungvár— — — — — Debreczen 54.1-­ 4.0 DNy1 borult Nagy-Szeben 54.5— 0.2— — — Orsova 57.6-i 4.4— — eső Szeged— — — — — Budapest 51.5+ 2.0— — eső Sopron 48.74- 3.5 DK2 borult M.-Óvár 50.54- 2.9 DK1 » Csáktornya 49.84- 3.6 DK1­­ Zágráb 50.54- 4.6 EK1 felhős Bregenz 48.94- 3.3E 1 eső Fiume 49.44-11.5 DK1 borult Pola 47.84-12.6 DK3 — Durazzo— — — __— Szolnok 51.54- 4.1D 1 köd Szatmár 54.74- 2.8K 1 eső Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor , vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva. — A gazdasági és országos tanszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél­előtt 10—12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szíves fogadtatásra találnak. A komlókertben mindennap magyar daltársulat írt előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Nemzeti színház. Ma, deczember 1-én : Riegl Anna k. a. és Hajós Zsigmond mint vendégek. Rigoletto Opera 4 felv. Irta Piave J­. M. Zenéjét szerző Verdi. Mantua­nge Hajós Zs. Rigoletto, Láng Gilda, Riegl A. Sparafuoile, Kőszegi Magdaléna, Saxlehner Giovanna, Szerencsés I. Monterone, Tallian Marullo Ney, Borsa Matteo, Szalai Az opera után : PEREGRIN­A. Eszményi hallet 1 felvonásban. Várszínház. Ma, deczember 1-én. Először: A legújabb botrány. Vígjáték 3 felv. Barriére után ford. Feleki J. Biancay, ligne Paulagne Blancay, hg Halmi Tresnoy, gróf Náday Lipari, marquis Bercsényi Marquisené, nsje Prielle K. Luiza Lendvayné Letellier Julia Helvey L. Villedieu Maxime Benedek L. Báró Strade Kőrösmezei Népszínház. Ma, deczember 1-én : Soldosné Lujza assz. mint vendég. Nanon csaplárosné. Víg operetté 3 felv. Franczia szöveg után irta Zell F. Ford. Rákosi Jenő. Zenéjét szerzette Genée Richárd. XIV. Lajos Együd Memim­on asszony Lukácsyné Márki Dobinyó Kápolnai Ninon Sziklai E. Frontenakné Bisontai Ul­er grófné Nikó Lina Márki Marszilyák Solymosi Hicator Bakonyi Fulberné asszony Gyulai O. Bombardini Tihanyi Nanon Soldosné Vicállus november hóban. NYÍLT-TÉR. g: Második kiadás ! Épen most jelent meg az Athenaeum könyvkiadó­ hivatalában Budapesten, barátok­ tere, (Athenaeum-épület) ■ általa minden hiteles könyvárusnál kapható : Újabb országgyűlési fény- és árnyképek. Irta Kákay Aranyos (No. 2.) Második bővített kiadás. » «I'«'.» ; A mámérus?. (Bevezetés gyanánt.) — Houchard. (Bő­vítve.) — Kármán. — Bakcsi. — Kemény Gábor br. — Péchy Tamás. (Bővitve.) — Rónay István. — Wenckheim Béla br. — Kautz Gyula. — Csernátony. — Dr. Emmer Kornél. — Hor­váth Gyula. — Móricz Pál. — Ghyczy Kálmán. — Nagy György. — Beöthy Algernon. — Szilágyi Dezső. — Éber Nán­dor .— Szende Béla. — Podmaniczky F. br. — Baldácsy A. br. (Bővitve.) — Kaas Ivor br. — Uj . Csemeghy Károly----Pri­leszky Tádé. — Függelék. Az a tény, hogy mai irodalmi viszonyaink közt valamely munka néhány hét alatt második­ líitálést ér, elég bizonyíték annak értéke és hatása mellett. — A sajtó és kö­zönség egyaránt elismerte e könyv igaz és találó jellemzéseit, szikrázó szellemét, erős politikai judiciumát és fényes ötleteit. És a komoly részeiben a fajió történetére vonatkozó nagy­jelentőségű tényeket senki sem c­áfolta meg, sőt ezt tenni meg sem kísérlette. A második kiadás érdekességét növeli, hogy szerző ebben Houchardot, Páohy Tamárt, Baldácsy­t kibőví­tette, s újak gyanánt bevette Csemegh«* Károlyt és Pila­leszky Tádét. — Ara­d­ért 60 kr. Napja Holt 0 fölött méter 0 alat méter Időjárás 30 Budapesten­­ 1 20 erős ‡ Pozsonyban1 23— — felhős » M.-Szigeten— — — » » Szatmáron— — — — ‹ ‹ Tokajban— — — — · * Szobákon— — 0 46 felhős› Szegeden0 05— — 29 Aradon— — 1 16· » N.-Becsker­eken— — 0 23 szeles — Bezdán Fér­­os,— — — » — Verbászon— — — — » — Eszéken— — — — · 30 Sziszeken1 15— — ‡ — Mitroviczon— — — — esős — Zimonyban— — — — ‡ — Ó-Orsovác— — — — ‡ — Barcson— — — — · Felelős szerkesztő: Jókai Mór. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei nov. 30. Értékpapírok Államadósság. Magyar vasúti kölcsön . , gömöri áll. zálogl. 5% , keleti vasút I. kib. keleti vasút II. kib. , államkötv. 100 fi­­­al. Borsj­egy kölcsön 100 frt , 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. 1872- iki „ „ 1873- iki m. kir. kincst. ut 1874- iki „ „ „ „ Magy.­ar.jár. 6% adómentes Földteherm. kötv. magy. n « 1867* n n­­emesi „ 1867. zár. „ horv. őrs. „ „ , erdélyi Magy. jelz. urb. válts. kotv. Szölödézsm­a válts. kötv. Osztr. áll. ad05. pap. 5°/o „ „ ezüst. kam. jan. jul. 5% ezüst kara. apr. okt. 5°/c Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 1864-ból á 100 frt " 1864-ból á 100 frt " 1864-ból a 50 frt Pestv. köles. 1871-ből 5°/0 Részvények. a) Bankok. 80 Által. magy. munk­. hitelb. 100 Anglo-magyarbank . . 200 Által. magyar hitelbank 140 Bihari keresk. ipar-és term.­­hitelbank. 200 Franko-magyarbank. . . 100 Horvát leszámítoló-bank 100 Iparbank . . • • , • • 80 Kisbirtok. földhitelintézete. 100 Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.. 100 Magy. ált. földhitel-rész v.­) 60 Magyar jelzálog-hitelbank . 160 Osztrák hitelintézet . 200 Pesti hitelbank .... 500 Pesti kereskedelmi­ bank . 100 Pest-budai kézművesbank . 100 Sziszeki hitelbank . . b) Biztosító társulatok. 800 Első magyar biztositó-társ. 300 Pannónia-viszbiztositó-tárg. 100 Pesti biztosító-társulat . 300 Unió viszbiztositó-társulat . Utolsó árkeret pénz 98 50 62 50 73 — 66 25 80 — 80­­112 50 102 25 92 25 78 — 78 — 77 - 77 — 76 — 76 50 63 50 66 50 66 50 112 — 121 50 140 — 140 — 87 — 15 50 190 56 38 — 34 50 8 — 20 — 211 20 110 — 565 — 49 — 132 — 1650 — 370 — 70 25 152 — 98 75 63 73 50 66 75 80 50 80 50 102 92 78 78 78 78 76 50 75 67 — 67 113 122 141 141 87 50 16 50 40 45 35 10 21 211 115 570 50 1700 380 70 ’ 155 ■ 50 500 500 200 500 160 200 1000 300 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 500 100 200 200 100 1000 200 150 50 100 105 400 200 200 210 200 500 200 100 100 200 500 200 200 200 200 200 200 Értékpapírok c) Gőzmalmok. Concordia-malom. Első budapesti-malom . Erzsébet-malom .... Henger-malom . Lujza-malom.......................... Molnárok- és sütök-malma Pannonia-malom. Viktoria-malom . d) Közlekedési vállalatok. Alföldi fiumei vasút. Báttaszék-domb.-zákányi Déli vasút.......................... Éjszakkeleti vasút . . Erdélyi vasút ... Győr-sopron-ebenfurti vasút Kassa-oderbergi vasút Osztrák állami vasút Pécs-barcsi vasút Vágvölgyi vasút . Osztr. dunagőzhajózási vasút Budai hegypálya. Budai közúti vaspálya . Pesti közúti vaspálya . e) Takarékpénztárak. Czeglédi................................. Országos központi . . . Pesti első hazai .... Pest-budai fővárosi . . Pesti külvárosi .... Pakrác-daruvár-kutinjai Vas-zalamegyei első. . . f) Különféle vállalatok. Alagút................................ Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapju­mosó és bízom. I. m. Kereskedő testületi épület. Könyvnyomda„ Athenaeum“ „ Pesti . . . Kőszén és téglagy. (Dräsche) Rimamurányi vasmű­ Salgó­tarjáni kőszénbánya. „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Serfözöde első magyar . Sertéshizlaló.......................... Sóskúti kőbánya. Spodium- és csontliszt-gyár. Szálloda-részvénytársa­ság . Tégla- és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai. . . Utolsó árkelet cé sn « Utolsó árkelet pénz » Érték­papírok árú árú pénz Záloglevelek. 370 — 380 — Magy. fcMhitelintézet 51/«0/» 93 25 93 75 910 — 920 — „ arany v. ezüst 5°/, 100 50 lül — 198 — 200 — a jelzálogbank 57a1 79 50 80 — 640 — 650 — „ ált. földh.­r. v. t. 6°/0— 178 — 180 — n v n 5’/a% 78 — __ __ 320 — 325 — Pesti kereskedelmi­ bank 6% 89­­/. 89 75 980 — 985 — Kisbirt. földhitelintézet 7°/0 93 30 94 — 297 — 300 —­­ n 6% 84 50 85 — Elsőbbségek: 112 — 113 — 300 100Dunagőzhajóz.-társulat 5%— _ __ _ — — apo „ 6%— _____ 109 — 110 — 3001Éj­szakkeleti vaspálya 5°/P _____ __ __ 300 „ „ (ar.)5% __ __­­ _— — 500;Magy.-gilicziai vaspálya 5°/— __ __ 200 I. erdélyi vaspálya 51/a— _____ 259 — 260 — 200Győr-sopr.-ebenf.- vasút 5% ____ __ __— — 200Kassa-oderbergi vasút 5%— __ __— — 200Vágvölgyi vaspálya 5c/a _____ _____ — — — — 200 r Részkötel: 70/a% __ __ __ __ 50 — 51 — 100Budapesti lánchíd 6% 88 — 88 50 — — 12 — 100Budapesti italom 6% __ __ 150 — 152 — 100Kész- és téglagy. köt. 6% __ __ 100Lloyd- és tőzsde-épület 5% 62 — 63 — M­agán-sorsjegyek 78 — 79 — Osztrák­ hitelintézet . . . 164 -165 — 2280 —2300 — 315 — 58 — 320 — 60 — Pénznemek. Csiszári kir. arany . 5 64 5 66 cd Osztr. magyar 8 fztos arany 9 51 5 59 20 frankos arany 9 51 9 52 Török arany líra __ __ 57 — 150 — 58 — 155 — — s Osztrák és magyar ezüst . 105 50 106 — Német kir. bankj. 100 m. . 58 65 58 75 221 — — — 150 — 4?9 — 155 — 500 —% Váltók árfolyama (3 hóra) 250 — 252 — 5—Augsburg 100 n. kir. márk _____ _____ 470 — — — 5—Berlin 100 n. bir. márk 57 85 58 — 89 — 40 — 5—Hamburg 100 n. bir. márk 57 85 58 — — —— 5—Majnai Franki. 100 n. b. m. 57 85 58 — 80 — 82 — 5- -Más n. pénzp. 100 n. b. m. 57 85 58 — 70 —— 3 Amsterdam 100 holl. írtért 98 — 98 50 65 — 70 — 3'/.Brüssel 100 frankért 210 — 215 —2 Páris 100 frankért . 47 35 47 50 140 — 150 —2 Marseille 100 frankért . — 35 —5—Svájci pénzpiacok 100 frank 47 — 47 10 190 — 195 —5—Zürich 100 frankért. 47 — 47 10— — 5 London 10 font sterlingért. 118 60 118 80 25 — 26 —6 Szentpétervár 100 rubelért. _____ __ __ 56­­58 —5 Milano 100 lira nuovo ital. Minős. Ár Termény Minőség hectoli-Termény hectoL 100 kilogr. hectoL 100 kilogr. terben Ar 100 kilogrammként Búza bánsági új 74 10.25—10.35 75 10 45—10.55 Rozs.......................... Uj 70—82 7 40 7 70 n­­ n 76 10.70—10.90 77 11.------11.15 h n s 78 80 10.25—11.40 79 11.45—11.60 Árpa takarmánynak 60—62 n n m­­ 1­i­l­i­i 8 n n n „ tiszavidéki „ 74 10.60—10. 70 75 10.80—10.95 n n « 76 11.10—11.25 77 11.35—11.50 „ malátának8 62—63 7 90 8 90 n n n 78 80 11.60—11.70 79 11.57—11.80 n » n Zah , 36—40 6 50 6 65n n » „ pestvidéki „ 74 10.25—10.35 75 10.45—HL558 n n n 76 10.70—10.80 77 10.85—10,90 n n n 78 80 10.90—10.95 79 11.------11.10 Tengeri bánsági .» 75 7 70 7 75” n » n rt n „ fehérmegyei „ 74 10-50—10.60 75 10.70—10.85 n másnemű .8 73 7 65 7 70 n n « 76 11.------11.15 77 11.25—11.40 78 11.50—11.60 79 11.65—11.70 Repcze káposzta­­ nélkül 80 ___ » D n n v n „ bácskai „ „ bánsági8 8 — — — — 8­8 » 8­8 » i ' I­i­f­i Köles 6 75 8­8­8

Next