A Hon, 1878. január (16. évfolyam, 1-29. szám)
1878-01-01 / 1. szám
pni. Ha Angliánál ez komoly dolog s nem hiv »tüntetés«, nem lehet kétségbenn egy monarchiánk részéről támogatásban részesülni. Ami Oroszország félhivatalosan közlött gverszüneti föltételeit illeti, azok az orosz alomnak nagy mérsékeltségéről tesznek jóságot, mely mérsékeltségnek forrását és at azonban, nem tévedünk tán, ha nem tereázott, de másutt, pl. Bécsben keressük, veszszük ugyan készpénznek e föltételet, lehet, hogy a valóságban máskép néznek ők ki, de mindenesetre figyelmet érdemel, ds bár félhivatalosan is csak ilyen mérvű tételekkel hozzák kapcsolatba Oroszorgot. Föltűnő elsősorban az, hogy e feltétekért szó sincs arról, hogy Oroszország római területet annektálni akarjon ; sokszor szó sincs Herczegovináról és Bőszről. Oroszország követelné a félhivatalos ülés szerint a Dardanellák megnyitását, ugyan érdekel minket is, de nem ép oly vétlenül, mint Angliát. De Anglia idén bizonynyal helyt fog állni magáért, miért az angol kormány a parlamentet idé összehívta s amiért attól pénzt akarni , az főleg a török tengerszorosok ügye. Írunk az, hogy ezek meg ne nyittassanak orosz hajók előtt. Az ázsiai »határki igazisem érdekel közvetlenül minket, de érzi mint »garantirozó« hatalmat, mely nem heti jó szemmel Törökország területének ikitását, ha az még oly kis mértékű le is. A mi monarchiánkat közelebbről érdélé : az Szerbia és Montenegró ügye. Ezt is Oroszország a későbbi tárgyalásokra nő. Végül Bulgáriára nézve követeli Oroszág azon reformokat, melyeket a konstanpolyi konferenczia elfogadott, melyekhez it monarchiánk is hozzájárult. Mindezek látszik — mindig föltéve, hogy az orosztelekről szóló félhivatalos jelentés nem is , hogy Oroszország szemlátomást kemindazt, a mi monarchiánkat provokálvagy irritálná, vagy érdekeit sértené. Haoszország érezné, hogy szabad ,e van keleten, bizonyára nem né ezt. S mert teszi, az csak Andrássylehet érdeme, ki ezáltal jó újévi ünnepet tejt a magyar nemzetnek. A budapesti tőzsde 1877-ben. A budapesti tőzsdére a lefolyt év nem volt rossz, ha az év elején volt árfolyamot az év végén lett árfolyammal összehasonlitjuk kitűnik, hogy több papír árfolyama tetemesen javult s csak ehánynak árfolyama ment le. A tőzsde jegyzés két papír töröltetett ki a »Haza« biztosító és a kereskedelmi bank, mind a két bank liquidáltedig oly szerencsétlenül, hogy a részvényeseknek mintleg nem marad semmi a befizetett alaptő Ellenben nevezetes gyarapodást tapasztalt aalos árjegyzék a magyar aranyjáradék kötvéek kibocsátása által. Mondhatnék ez is képezi elyt év tőzsde eseményeinek legfontosbját. Van valahára egy oly magyar értékpapír, mely a nejsebb külföldi tőzsdékre fel van véve s melynek pest a főpiacza, és ezt azon hazafias részvétel- köszönhetjük, melyet a belföldi tőkepénzes köt , g a m. aranyjáradék aláírásával tanúsított. Más állami kölcsönök aláírásánál benn a hazárig 2—3 °/c lett jegyezve, most a belföldi jegyantegy 25 százalékát tette a tényleg aláírtnek. Ez nevezetes haladás, mely nem maradidvező hatás nélkül, és a budapesti tőzsdejegyek jelentőséget tulajdonít a nagy világtőzsdék isei mellett. • Az év vége a tőzsdeviszonyok szempontjából mondható kedvezőnek, mert a keleti kérdés másába Anglia részéről kezdeményezett beavat, közel hozta az európai conflagratiótól való tét, melynek nyomasztó hatása alatt a papirok gypár hét óta hanyatló irányzatot követtek, úgy például a magyar aranyjáradék, mely 16°/0-os mellett 82 s illetőleg 80/a °/o-on tétetett ki alá, úgy hogy 97 frt papír értékben volt kibocsátási am az év végén 911/ írtra sülyedt, mely árfo- 18°/o-os arany agró mellett 8,°/a kamatozásnak meg, holott a kibocsátási árfolyam szerint volt a papír jövedelmezősége. A magyar hitele tehát a kibocsátás óta egész százalékkal rosszabbodott. A múlt év végéhez viszonyítva azonban az- adóssági papírjaink nem mutatnak roszodást. Közöljük itt a differentiákat: Magyar vasúti kölcsön 98.50 (1 0.50), keleti II. kib. 72.25 (-1 5.25), nyeremény — sorsjegy (_1_4.50), m. kincstári utalvány I. kib. 112, II. 04 (-(-10.50), földtehermentesítési 78 (-(-4.50), 77.25 (+5), szőlődézsma 78.75 (-(-6.25) p. Bankrészvényekre vonatkozólag elővetjtik, hogy a mai árfolyamot a múlt év végén árfolyamhoz viszonyítva, e következő különbséget : municipál 14 (+6.50), angol-magyar 40 , m. hitel 186.25 (+86.25), m. földhitel-társulatunk 35 (—1), budai kereskedelmi 0 (— 65), kereskedelmi 124 (—29), pesti iparbank 110 zatlan), budapesti kézműves bank 49 (+1), lakosokföldhitelint.36 (—3),lipótvárosi bank 32 10). A bankok közül tehát ötnek árfolyama esett, pedig a részvények összes számát tellenben veszteség van: a m. földhitel részvényeknél az iparbank , a budai keresk. bank részvényeknél a pesti kererk. bank , a kisbirtokosok földhitelénél összesen 1.415,250 frt. A bankrészvényeknél mutatkozó veszteséget a nyereségből levonva, marad 3.526,374 frt nyereség. Malomrészvéyek közül ötnek emelkedtek, háromnak csökkentek a részvényei és pedig a zárjegyzés a múlt évihez viszonyítva a következő: Concordia 377 (—13), Erzsébet 200 (—1), Luiza 179 (—(—10), molnárok és sütök 320 (-(-2), hengermalom 600 (—170), Victória 298 (-(-29), budapesti 915 (455), Pannónia 985 (+55). A részvények összes számát tekintve, tesz a nyereség: a Luiza malomnál 35,000 frtot molnárok, sütőknél 4,000 » Victóriánál 72,500 » budapestinél 110,000 » Pannóniánál 68,750 » összesen 375,500 frttal, mely összeg az imént kimutatott nyereségen fölül 74,250 frt deficzitet eredményez. Biztosítók árfolyama a múlt évhez viszonyítva a következő : első magyar 1680 (-(- 580), Haza 0 (- 27), Pannónia 370 (-1- 5), pesti 68.50 (-j- 26.50), Unió 130 (-(- 55). Az összes részvényeknél kitesz a nyereség: első magyar 1.740,000 frtot Pannónia 10,000 » pesti biztosító 265,000 » Unió 91,000 » összesen 2.106,000 frtot mely összegből a »Haza« részvényeinél előállott 67,500 frt veszteséget levonva marad még 2.038,500 frt értéknövekedés. Takarékpénztári részvények zárjegyzése : országos központi 76 (+8), első hazai 2280 (+170), fővárosi 324 (+22), külvárosi 59 (+16). Az összes részvényeknél tesz a nyereség : országos központinál 96,000 frtot, első hazai 408,000 frtot, fővárosi 110,00 frtot, összesen 614,000 frtot, ebből levonva a külvárosi takarékpénztár részvényeinek 32,000 frttal történt csökkenését, marad 582,000 frtnyi értékemelkedés. A közúti vasúttársulati részvények csökkentek, és pedig úgy a pesti, mint a budai 8árttal ; az összes részvények árfolyamánál mutatkozó veszteség tesz 81,440 frtot. Különféle iparvállalati részvénytársulatok zárjegyzése a múlt évhez viszonyítva a következő: Athenaeum 252 (+20), serfőzde, 205 (—60), sertéshizlaló 150 (+30), pesti könyvnyomda 470 (—35), Ganz vasöntöde 145 (+25), Schlick-féle 65 (—11), Gschwindféle szeszgyár 223 (+13), gyapjúmosoda 140 (+28), salgótarjáni kőszén 149,653, spódium 31, Dräsche és újlaki tégla változatlan, kőbányai 54 (+17), alagút 58 (1 0.50) p. A különböző iparvállalatok összes részvényeire való tekintettel tesz a nyereség: Athenaeumnál 63,000 frtot. A sertéshizlalónál 60000 » Ganz-gyárnál 125,000 » Gschwindt gyárnál 45,500 » Gyapjúmosodánál 22,400 » Salgótarjáni kőszén 149,653 » Spedium 31,250 » Kőbányai téglagyárnál 34,000 » Összesen 245,100 írttal, mely összeget az előbbeni értékemelkedésből levonva, a különféle iparvállalati összes részvényeknél 285,703 frt értékemelkedés mutatkozik. És most egybeállitva a budapesti tőzsdén jegyzet összes részvények mérlegét,’ azt látjuk, hogy a bankrészvények 3.526.574 frt a biztosító részvények 2.038.500 , a takarékpénztárak 582.000 , a különféle iparvállalatok 285.703 írttal összesen 6.432.777 írttal növekedtek. Ellenben a malomrészvények 74.250 írttal a közúti részvények 81.440 írttal együtt 155.690 írttal csökkentek, így tehát végeredmény gyanánt 6.277.084 frt értéknövekedést eredményezett a lefolyt 1877. év a budapesti tőzsdén jegyzett részvényekben. Más tőkebefektetési papíroknál az értékemelkedés, azok roppant számát tekintve, sokkal jelentékenyebb, de erre most nem terjeszkedünk ki. 325,000 frttal 230,574 » 4.381,000 » 2,250 * 3,000 » 1.060,000 frt 4,000 » 195,000 » 145,000 » 11,250 » Ellenben veszteség van Concordia részvényeknél Erzsébetnél Hengermalomnál összesen 290,250 frtot. 32,500 frttal. 3,000 » 340,000 » Összesen 530,803 frtot. Ellenben csökkent a részvények értéke és pedig: A részvényserfőzdéé 195,000 frttal. A pesti könyvnyomdáé 21,000 » Schlick vasöntödéé 27,000 » Alaguté 2,100 » Irodalmunk 1877-ben. Irodalmi közéletünk évről-évre élénkebb s tartalmasabb. Társadalmi tekintetben ezen év igen sok nevezetes mozzanat által tanúsította ezt. Elég legyen egy párt példa gyanánt felemlítenünk. Frivaldszky János, Petzval Ottó, Römer Flóris s Kovács Pál jubilaeumát megünnepeltük; Petőfi, Bessenyei, Eötvös József s Madách síremlékének felállítása végett, — hogy a kisebb kegyeletes tényekről hallgassunk — mozgalmak indultak meg; a Petőfi-társaságon kívül, melynek működése tulajdonkép ezen évben kezdődött, megalakult a Kemény Zsigmond---------------------------társaság s mintegy 6, irodalommal is foglalkozó vidéösszesen 4.941,824 írttal, ki múzeumi s régészeti egyesület; a könyvkiadó vállalatok száma a két nagy szépirodalmi társaság részéről megszaporodott, külön philosophiai s paedagogiai társaságok alakultak; egy a kor kívánalmainak megfelelő magyar tudományos encyclopaedia ügyében élénk tanácskozások tartottak; a múzeumban nagyfontosságú irodalomtörténeti kiállítás nyittatott meg; a népies irodalom s népszerű tudományos előadások eszméje minden téren jelentékenyen terjedt stb. stb. Maga ezen különben teljességgel ki nem merítő sorozat is elég fényes tanúbizonyságát adhatja irodalmunk folytonos élénkségének s virágzásának. De visszatekintésünknek főczélja nem ezen társadalmi mozgalom rajzolásában áll s igy megelégedve a főbb tények felsorolásával, a megjelent uj művek fölött tartunk rövid szemlét. Mindenek előtt constatálhatjuk, hogy a kolozsvári történeti lapok, Dvihally házi ipar közlönye s az »Életképek«en kívül alig szűnt meg jelentékenyebb vállalat, míg az uj folyóiratok, hírlapok közt egész sereg újabb kitűnő s hézagpótló jött létre. A szépirodalom terén a Kisaludy s Petőfi társaság könyvkiadó vállalata, az utóbbinak lapja, Jókai történelmi regénytára a legnevezetesebbek; szigorún tudományos új vállalataink között első helyet foglalnak el az akadémia által újból megindított nemzetgazdasági szemle, a múzeum által kiadott természetrajzi füzet, továbbá az egyetemes philologiai közlöny s a temesvári természettudományi füzetek. Nagy fontosságú új szaklapok: a gazdasági mérnök, méhészeti szaklap, egészségtani lapok stb. Az akadémia segélyével ez évben indul meg a rég óhajtva várt »Literarische Berichte« czímű, hazai mozgalmainkat ismertető folyóirat is, s ugyanily célzattal Meltzl-Brassai vállalata. Még az újonnan alakult nagyszámú vidéki lapok közt is fel kell említenünk a dévait, zilahit, derzsit, nagyszombatit, melyeknek nemzetiségi hivatásuk lehet. A szépirodalom terén különösen a költészet volt ez évben kitűnően képviselve. A régiek közül Szász Károly (Salamon), Tóth Kálmán (összegyűjtött művek), Vajda János (Találkozások), Greguss (Mesék), Tóth Ede (Színművei) Mindszenty Gedeon (összegyűjtött költeményei) voltak önállóan képviselve. Az újabbak közül Endrődi Sándor, Bartók Lajos, Illyés Bálint, Várady Antal, Gáspár Imre, Versényi György, Koroda Pál, Csengey Gusztáv, Dengi János, Majthényi Flóra, Lenkey Ferencz léptek fel több vagy kevesebb sikerrel, részben egészen önállóan. Régi klasszikusaink kiadásaiból jelentékeny csak az Athenaeum Petőfije volt, más újabb kiállítások közül Dóczi »Csók«-jának Ráth Mór által eszközlött kiadása díszénél fogva emelhető ki. A fordított költői művek száma igen csekély, legjelentékenyebbek Schnitzer és Neugebauer Petőfi fordításai, az Argonauták Szabó Istvántól, Horatius epistolái Csalomjaitól, Virgil néhány éneke Barnától, s végül a Kisfaludy társaság által kiadott román népdalok. A regényirodalom terén ez évben is Jókai Mór áll első helyen. Önállóan megjelentek tőle ez évben: »Szép Mikhál,« »A debreczeni lanatikus,« »Egy az isten«, a »Névtelen vár« s pár nap múlva a »Görögtüzek.« Ezenkívül műveinek népszerű kiadásából több kötet. Német, franczia, szerb, dán és finn fordítások műveiből ez évben is nagy számmal hagyták el a sajtót. A többi regények közt nevezetesek Vértesi Arnoldtól: »A nyomorúság iskolája .« »Eltévesztett utak« s »A fölkelő nap országa.« (Ezutóbbi »Jules Verne« modorában.) Péteri Károlytól »Az utolsó Bebek« K, Papp Miklóstól »A rab aszszony;« Degré Alajostól »Gavallérok« s Asbóth János« Álmok álmodója.« a beszélyek és tárczák közül önálló köteteket adtak ki : Tóth Kálmán, Ágai Adolf, Balázs Sándor, Wohl Janka s Stephanie, Mezei Ernő, Csengey Gusztáv, Wührl Jákó stb. Az új kidások között Jókai művein kivül nevezetes még Kemény Zsigmond »Férj és nő« regényének új kiadása. A fordított regények száma (leginkább a napilapok tárczáiból készített külön lenyomatok folytán) ezen évben is légió volt. Legkitűnőbbek ezek közül Daudet Jackja szababja, Feuillet »Fülöp szerelme« Grenville Murray rajzai, »Piros, mint a rózsa« czímű angol regény, Turgenjev »Nov«-ja, Csernyevszky »Mit tegyünk«-je, »Cesarine« Sand Györgytől, »Barbasa nagybátyám« Achardtól, »Dumont Jakab« Mederic Charottól, Jules Verne »Rejtelmes szigetje« ; Dickenstól» Copperfield Dávid« ; »Lea a divat hölgy« Edwvardstól; »Két végzet« Collins Wilkietől; Malot »Világ szállodájából« 3 köt.stb. Irodalomtörténeti s aestthetikai művekben sem voltunk szegények. Id. Ábrányi Kornél két művet adott ki a zenéről, melynek történetét Bartalus, encyclopaediáját Ságlo kezdte kiadni. A két Szinnyei József, Bodnár Zsigmond, Ferenczi (Tompáról) Möller Ede, Csontosi János, Beöthy Zsolt irodalomtörténeti önálló műveket adtak ki, s ennél még fontosabbak a kitűnő ,Figyelődben közlött dolgozatok Egy külön rovatot kell szentelnünk ezen évben a keleti dolgoknak, melyek újabban természetesen előtérbe jöttek. Eltekintve Hatala arab s Bálint Gábor kazántatári nyelvtanulmányaitól ez évben Erődi Béla és Dallos Gyula adtak török nyelvtanokat, Márkus István, Tóth Béla, Stoczek Károly s Lukács Gyula törökországi útiképeket. Erődi »Török vendégeink« czimü müvet. Lázár Gyula az oszmán birodalom történetét irta meg. Kállay Béni kitűnő müvet irt a szerbek történetéről s az uj görög irodalmat ismertette. Nevezetes mü keletre vonatkozólag György Endre »Keletre magyar« czimü röpirata. A szépirodalom s tudományos művek között álló vegyes dolgozatok közül kiemeljük a következőket : Csengery emlékbeszéde Deákról, Kecskeméthy Aurél amerikai utazása, Fiáth Ferencz emlékiratai, Rabelais és kora Neményitől, Smiles »Takarékosság«-ának fordítása, Váry Gellérttől a piaristák irodalmi működése, Lessing Laokoonjának fordítása, Eszterházy Kálmánnétól költészettan, Hugo Viktor »Egy bűn történetének« fordítása, Ibrnatkó czigány nyelvtana, Hoffmann Mór röpirata a nemzetiségről, Györffy adomagyűjteménye, Onodytól Kleiva dinynyészetes Ransbourg-Gaspey angol nyelvtana. A szinma-irodalom legjelesebb eredeti termékei : Csikytől »János«, Váradytól »Mózes«, Csepreghytől »Strogov Mihály utazása« s a »Sárga csikó,« Bercsényi Bélától »Dormándy Kálmán« stb. Szigligetitől »Kényes Bertók« s »IV. Béla« adattak elő először. Az először adatott fordított darabok följegyzését ezúttal mellőzni akarjuk. A színművészet elméletéről alig jött ki önálló mű. A tudományos irodalom tekintetében első helyet foglal el ezen évben is a történelem. Az akadémia kiadásai közt nevezetesek Szilágyi Sándortól: Carillo Alfonz diplomátiai működése s Szamosközi történeti munkái. Knauz kortana, a diplomátiai s országgyűlési emlékek kiadása, Jakab Elek munkája a levéltárakról. A magándolgozatok közül kiemelendők : Galgóczy Pestmegyéről, Varga Szegedről s Márki Sándor Sarkadról irt monográphiái, Téglás G. műve a kőkorszakról Hunyadmegyében, Haan-Zsilinszky békésmegyei oklevéltára, Chernél Kőszeg története, Kelemen Kajetán Jászkun redemptió története, Edelspacher röpirata a dentekről, továbbá P. Szathmáry Mangold, Ribáry, Szarvas munkái. Kiváló társadalmi fontossága folytán megemeljük Fraknóinak Martinuzziról irt tanulmányát, Ipolyi Arnold nagyhatású beszédét az ipartörténelemről s Römer Flóris ezen irányban tett munkálatait. A földrajzi statisztika ezen évben a szokott hivatalos kiadásokon kivül nevezetes műveket csekély számban mutathat föl. Legjelentékenyebbek Király Páltól: Magyarország leírása s Körösi Józseftől: Pestmegye halandósága. A politikai irodalom sem nevezhető gazdagnak. Legjelentékenyebbek : »Államintézményeink és a kor igényei« továbbá a »Demokráczia« Schwarz Gyulától, »Nemzet-lét« Beöthy Leótól. »Iparpolitikai tanulmányok« dr. Mudrony Somától, végre »Irodalmi árny- és fényképek« Kákai Aranyos Nr. 2-tól. Sokkal gazdagabb a jogi irodalom, melynek felvirágzását elősegítette főkép a váltó és kereskedelmi törvény szentesítése, a büntetőtörvény s kisebb polgári eljárásokról szóló törvény tárgyalása. A művek özönéből fölemlítjük a következőket: Boncz Ferencztől: A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve és ugyanezen szerzőtől: Magyar államjog. Teleszky Istvántól: Örökösödési jogunk törvényes szabályozásához; Korbuly Imrétől: Magyarország államjoga; Zlinszky Imrétől: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés, továbbá: A magyar telekkönyvi rendtartás; del’Adami Rezsőtől: Az anyagi magyar magánjog codificátiója; dr. Plósz Sándortól: A magyar váltójog kézikönyve; Mutschenbacher Victortól: A magyar váltóeljárás; Gruber Lajostól: A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai Európában; György Endrétől: Olaszország vízjogi törvényei; Dobozitól Körjegyzők kézikönyve; Mészáros Caesartól s Oltványitól: Adótörvények ; Miavecztől: Távirati rendeletek. A nemzetgazdasági irodalom is igen szépen volt képviselve. A gazdasági irodalomban kitűnők Bereczki Máté gyümölcsészeti vázlatai, Kvassay Jenő rézművelése, Nádaskay s Szabó Alajos doncttani munkái, Masch-Székely meteorológiája. Más nemzetgazdasági művek: Fenyvessy vámtanulmányai, Weisz Bélától nemzetgazdasági újabb elvek, Korény Ágost, Koós Gábor, Nováks Herczl kereskedelmi kézikönyvei, Majláth Liptó megye nemzetgazdasági viszonyai,Barth László: A főváros szegényügye, Sporzon-Ebner kitűnő gazdasági olvasmányai. A természettudományi önálló művek száma igen csekély s ezek közt is csaknem kizárólag a m. kir. természettudományi társulat kiadványai (Smith-Högyes: Tápszerek, Johnson, Hogy nő a vetés, Kerpely Magyar vaskövek, Bartsch Rotatoria stb.) érdemelnek említést. Különben az egyes értekezések s felolvasások tekintetében ezen irodalmi ág nagyon szaporodott. Az orvosi s tdeológiai művekről, miután ezek legnagyobb része soha sem küldetik be a lapokhoz, nem szólhatunk. Az utóbbiak közt kiemelhetjük mégis Kovács Ödön : Vallások történetét s Deutsch Henrik izr. hittanát. A bölcsészeti irodalomból említendő: Öreg János gondolkozástana, Nagy Ferencz bölcsészet története s Láda nagy műve az öngyilkosságról. Bizony igen sovány eredmény. A nyelvészeti művek közül a fennebb említetteken kívül kiemeljük még Hoffer Endre görög nyelvtanát, Lévay Vida magyar görög szótárát és Nordheim német nyelvtanát. Jelentékeny emelkedést mutat fel ez évben a nép- és ifjúsági irodalom. Az előbbiből klassikus mű Varga János babonák könyve,figyelemre méltó még Kármán munkája ugyanerről s V. Balogh Lajos uj füzetes vállalata. Az ifjúsági művek közt legjelentékenyebb a középtanodai tanáregyesület által megindított vállalat, melyből Coriolan magyarázata s Cox mythologiai regéi jelentek meg. A magánosok művei közt Mayer Miksa Onogesese legjelentékenyebb. Mindenesetre szép szám s szép eredmény. A szomorú anyagi viszonyok s politikai zavarok irodalmi életünket nem bénították meg. Egyes tudományágakban még hátramaradtunk, azonban reméljük, hogy a jövő e csorbát is ki fogja köszörülni. A háború. A harártéri helyzetről. Szófiából ezt jelenti a »D. Tel.« deczember 28-áról : Negyven török zászlóalj Pirotbe érkezett. Az oroszok most nem nyomulnak előbbre, ezt annak lehet tulajdonítani, hogy a hó két—öt láb mély és a hideg igen erős. Bécsen át jelentik, hogy az orosz főhadiszálláson csak a Balkánon való átkeléssel foglalkoznak. A keleten levő néhány szorost Sumla és Várna fedezik. Az Eminek Balkánon lehetetlen átkelni, ha csak mind a két vár ostromzár alá nem vétetik, amit most nem lehet megtenni. A másik két út, melyek az évszak ezen részében nagy hadsereg trainjének és tüzérségének átvitelére használtatnak a Sipka szoros és Szófia. Előbbenit a déli oldalon a törökök tartják megszállva, kik pozitióikat annyira megerősítették, hogy azokat csak végtelen emberáldozat árán lehetne bevenni. Baba-Konak és Arab-Konak szorosai nagy jelentőségűek, ezek egy és ugyanazon útra vezetnek, Iskru falunál és észak felé Vracára mennek. Attól lehet tartani, hogy e részről fenyegeti a törököket leginkább veszély. A harcztérről jött minden hír arra mutat, hogy az oroszok oly nagyszabású előkészületeket tesznek, melyek nincsenek semmi arányban a törökök részéről várható védelemmel. Tegnapelőtt 400 kocsi élelmiszer és nyolcz kis hídra való anyag, 64 nehéz ágyú, 6000 ásó és 80 millió töltény vizetett át a szisztovai hídon. Dél-Oroszországban minden magánforgalmat megszüntettek a vasutakon. Az »Orosz hadfi, az Oroszország, a Török, a Don, az Elborus, a Vladimir, a Constantin« és 20 torpedócsónak járják be a Fekete tengert. A Karszban elkövetett kegyetlenségekről ezt írja a »D. Tel.« Épen most beszéltem azon 2000 sebesült egyikével, kiket az oroszok Karsz elhagyására kényszeritettek. Ők harminczan mentek egy csapatban s közülök 10-en maradtak életben a többi elveszett a nagy szenvedésektől az után. Ez a szegény ember rettenetesen el van fagyva és más tekintetben is elnyomorodva. Összesen 350-en érkeztek meg ide a Karszból kiűzött sebesültekből. Életben vannak igaz, de a nagy hidegben mindeniknek lebomlott a körme. Azt hiszik az után 1700 ember veszett el. Könyörögtek az oroszoknak, engednek Karszban maradni, de erőszakkal kiűzték őket. KÜLÖNFÉLÉK. Legközelebbi (rendkívüli számank) szerdán reggel jelen meg. — A király, mint hírlik, a jövő héten ismét Budára jön s itt marad néhány napig. — Jókai Mór »A névtelen vár« czimű új regényének utolsó füzete is megjelent, mint a »történelmi regénytár« első évfolyamának 10-ik füzete. Jókai ezen vállalatából egy félév alatt tudvalevőleg 13 füzet jelen meg s igy ezen félévben még 3 füzet új regény-tartalommal. Ezen vállalat előfizetési dija egy évfolyamra, azaz 26 füzetre tiz forint, félévfolyamra azaz 13 füzetre 5 frt. A jelen regény külön is kapható, bolti ára azonban már 5 frt. Miután Jókai nagyobb dolgozatai hosszabb ideig papunkban jelentek meg, kellemes kötelességünknek fogjuk tartani, hogy e művét legalább kivonatosan ismertessük. — Mr. Mommson angol consul Budapesten, tegnapelőtt sürgősen Bécsbe utazott, de ott csak rövid ideig marad. Útja, mondja a »M.Hiradó« valószinüleg politikai természetű. — A főváros küldöttségét, mely ő felségeik a király és királyné zsámolya elé viszi Budapest közönségének üdvkivonatait az újév alkalmából, — holnap Trefort Ágoston fogadja, mint a miniszterelnök helyettese. — A »Magyar Bazár« mint a nők munkaköre újévi száma rendkívül gazdag, válogatott tartalommal jelent meg. Illusztrált szépirodalmi része Arany János »A lepke« czimű új, lyrai költeményét közli, mi már magában véve is, irodalmi esemény, onnan vettük mi is át. Tartalma ezenkívül: egy szép költői levél Kazinczy Gábortól. »A kis kéz lakói« czimü elbeszélés Bodon Józseftől. »Jön a rozson át« angol regény a szellemes Matthews Heléntől. »Báli etiquette« özv. gr. Szeynétől; továbbá nőegyesületi és szépirodalmi hírek, kalendárium, gazdag tartalmú bomték stb. A divatrészhez mint rendesen pompás színezett divatkép van mellékelve, egész princesse ruhát ábrázoló kivágott szabással. Megjegyzendő, hogy a »Magyar Bazár« Párisból hozatja divatképeit és kitűnő kivágott szabásrajzait. Előfizetési ára negyedévenkint 2 frt 50 kr. — Rozzant közintézet. A mai hetes építési bizottságban Bobula, Pucher és Ybl építészekből alkotott albizottság tett az országúton levő állatgyógyintézet épületéről fontos jelentést. E szerint maga az épület falazata nem ugyan rozzant állapotú, de a mennyezetek majd mind rothadtak és állapotuk veszedelmes. E jelentés következtében a hetes bizottság az óvintézkedéseket alátámasztások által rendelte el s kimondotta, hogy a tanév befejeztével e helyiség látogatása megszüntettessék. — A főváros 1878-ki költségelőirányzatát a m. kir. belügyminiszter jóváhagyólag tudomásul vette. — Bál. A magyar athletikai club több tagja febr. 12-én a fővárosi vigadó termeiben a club alaptőkéje javára bált rendez. — A népszínház műsora e héten. Ma jan. 1-én »Sárga csikó« , 2-án »Kisasszony feleségem«, 3-án a »Csikós« (Tamásival); 4 én »Sárga csikó«, 5-én »Talléros pékné« (a czímszerepben Szabó Karolával); 6-án »Sárga csikó.« — »Lumpáczius« a jövő hét elejére van téve. — A karánsebes-orsovai vonalszakasz kiépítése végleg befejeztetett ma délelőtt 10 órakor az által, hogy a ralkonyai nagy alagúton az utolsó nagy évben a zárkövet De Serres építészeti igazgató lerakta. — Felolvasások. Az országos nőképző egyesület jan. 11-én esti 7 órakor a »Hungária« dísztermében jótékonyczélű felolvasást rendez. Névy László, a keresk. akad. tanára, ez alkalommal »A nő Petőfi költészetében« czím alatt fog értekezni. Jeney Vilma kisasszony pedig soknemű kísérletekkel egybekötött természettudományi felolvasást tart a legutóbbi tudományos vívmányok alapján a »teepben«-ról. A távolba beszélgetés 7 angol mértföldnek megfelelő térben Weiner Vilmos gépgyáros készülékeivel (16—20 telephonnal) és személyes vezetése mellett fog bemutattatok — Nagy terjedelmű munkát készül írni a magyar büntetőjog fejlődéséről — mintázó Ellenőr értesül — dr. Mayer bécsi egyetemi tanár. Dr. Mayer január másodikán e végből Budapestre rándul, hogy itt megismerkedjék a magyar jogászi kitűnőségekkel és személyes tapasztalatokat szerezzen jogéletünk és jogviszonyaink körül. Mayer természetesen szívesen látott vendége lesz a magyar jogászoknak, kik némi ünnepélyességgel akarják összekötni a kitűnő tudós itt való idézését. Természetesen banquette is lesz, melyben legkiválóbb jogászi celebritásaink vesznek részt, így többek között ott lesznek : Pauler Tivadar, Csemegi Károly, Teleszky István, országos képviselők; Szabó Miklós, a királyi ítélőtábla elnöke, Daruváry Alajos, a legfőbb ítélőszék tanácselnöke s Fábry István a legfőbb itélőszék elnöke stb. Mayer három-négy napot szándékozik Budapesten időzni. A magyar átalános földhitelrészvénytársaság utolsóelőtti közgyűlésének határozatai ellen Baronyi Ede részvényes a maga és többek nevében óvást emelt és megtámadta a határozatok érvényességét a kereskedelmi törvényszék előtt. A törvényszék ma hozott ítéletével elvetette Baronyi és társai panaszát és a határozatokat megerősítette, mert a közgyűlés kellő időben össze lett hiva, a kellő számú részvények le voltak téve, a közgyűlés az alapszabályok által megkívánt számú tagok jelenlétében tartatott meg s a határozatok meghozatalához a többség hozzájárult. — Újévi üdvözletül. Budapest főváros közönségének, mindazon intézeteknek, társulatoknak és egyeseknek, úgy a fővárosi mint vidéki lapok szerkesztőségeinek, kik a lefolyt évi jubileumom alkalmából becses emlékekkel, üdvözlő levelekkel, hirlapi czikkekkel, sürgönyökkel stb. megtiszteltek — a mennyiben eddig tőlem köszönő levelet nem kaptak volna — fogadják itt nyilvánosan őszinte hálás köszönetemet. — Kelt Budapest 1878. jan. 1-én Feleki Miklós, nemzeti színházi tag. — A »Nemzetgazdasági szemle« első évfolyamának negyedik füzete megjelent. A kitűnő folyóirat ajánlásakép elég legyen a tartalmat fölemlítenünk . Nemzetgazdasági első remekíróink. I. Berzeviczy Gergely emlékezete. Kautz Gyulától. A pénzügyi vámok. Korizmics Lászlótól. Az egyenes adók reformjának tervezete Ausztriában. Dobner Rudolftól. Colbert. Dr. Weisz Bélától. A Tiszavölgy kérdései. Dr. Darányi Ignácztól. Vámügyi tanulmányok. Dr. Herich Károlytól. A magyar tudományos akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottságának nyilvános értekezlete deczember 6-án. Vegyesek. Rectificatio. Szabó Jenőtől. Adatok a gazdasági tanügy és reá fordított államsegélyről. Máday Izidortól. A közigazgatási biráskodás. Lánczy Gyulától. A külföldi irodalomból. Weisz Bélától. A magyar mezőgazdasági jogisme kézikönyve. Dr. Barlagi Gézától. A szabadalmi ügy. Borszéky Somától. A Kassa-oderbergi vasút sankozása. György Endrétől. Association française. Social Science kongressusa. Belga népbankok kongressusa. Verein für Social Politik. Osztrák iparosok kongressusa. Hazai közélet. Hazai szakirodalom. Gazdasági szaklapjaink. Alig egy évi fennállása után az ügyes szerkesztő György Endre ezen folyóiratot a legelső tudományos vállalatok közé emelte. Mind munkatársai fényes sorozata, mind béltartalma a legkitűnőbbek közé teszik. S mégis —■ sajnálattal jegyezzük fel — hogy e kitűnő vállalatnak eddig allig volt száznál több előfizetője. Hol vannak tanintézeteink, olvasóköreink. A »Nemzetgazdasági Szemle« évenkint négyszer, összesen legalább negyven évnyi tartalommal, elegáns kiállításban jelen meg. Az egy évi előfizetési ár öt forint o. é., mely összeg Knoll Károly, akad. könyvárushoz (Akadémia-épület) küldendő be, ki a füzetek pontos, bérmentes szétküldéséről gondoskodik. Minden egyes füzet bolti ára 1 frt 60 kr., s minden hazai könyvárusnál kapható. — Megjelent »A világ minden államának postaügye. "A legrégibb kortól kezdve a legújabb időkig. Szerkeszti Böszörményi Kálmán, postatiszt Debreczenben« czimü műnek második füzete, mely még mindig a történeti részt tartlmazza. Az egész mű 14—20 nyolczadrét ivén, összesen 4—5 füzetben fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt 60 kr ; egyes füzet 40 kr.