A Hon, 1878. január (16. évfolyam, 1-29. szám)

1878-01-01 / 1. szám

pni. Ha Angliánál ez komoly dolog s nem hiv »tüntetés«, nem lehet kétség­ben­­n egy monarchiánk részéről támogatásban­­ részesülni. A­mi Oroszország félhivatalosan közlött gverszüneti föltételeit illeti, azok az orosz alomnak nagy mérsékeltségéről tesznek jóságot, mely mérsékeltségnek forrását és at azonban, nem tévedünk tán, ha nem tereázott, de másutt, pl. Bécsben keressük,­­ veszszük ugyan készpénznek e föltétele­­t, lehet, hogy a valóságban máskép néznek ők ki, de mindenesetre figyelmet érdemel, ds bár félhivatalosan is csak ilyen mérvű tételekkel hozzák kapcsolatba Oroszor­­got. Föltűnő első­sorban az, hogy e feltéte­­kért szó sincs arról, hogy Oroszország r­ó­m­a­i területet annektálni akarjon ; sokszor szó sincs Herczegovináról és Bősz­ről. Oroszország követelné a félhivatalos ülés szerint a Dardanellák megnyitását, ugyan érdekel minket is, de nem ép oly vétlenül, mint Angliát. De Anglia idén bizonynyal helyt fog állni magáért, miért az angol kormány a parlamentet idé­­ összehívta s a­miért attól pénzt akar­ni , az főleg a török tengerszorosok ügye. Írunk az, hogy ezek meg ne nyittassanak orosz hajók előtt. Az ázsiai »határki igazi­­sem érdekel közvetlenül minket, de ér­zi mint »garantirozó« hatalmat, mely nem heti jó szemmel Törökország területének ikitását, ha az még oly kis mértékű le is. A mi monarchiánkat közelebbről érdé­lé : az Szerbia és Montenegró ügye. Ezt is Oroszország a későbbi tárgyalásokra nő. Végül Bulgáriára nézve követeli Orosz­ág azon reformokat, melyeket a konstan­­polyi konferenczia elfogadott, melyekhez it monarchiánk is hozzá­járult. Mindezek­­ látszik — mindig föltéve, hogy az orosz­­telekről szóló félhivatalos jelentés nem is , hogy Oroszország szemlátomást ke­­mindazt, a mi monarchiánkat provokál­­vagy irritálná, vagy érdekeit sértené. H­a­oszország érezné, hogy szabad ,e van keleten, bizonyára nem né ezt. S mert teszi, az csak Andrássy­­lehet érdeme, ki ezáltal jó újévi ünnepet tejt a magyar nemzetnek. A budapesti tőzsde 1877-ben. A budapesti tőzsdére a lefolyt év nem volt rossz, ha az év elején volt árfolyamot az év végén lett árfolyammal összehasonlitjuk kitűnik, hogy több papír árfolyama tetemesen javult s csak ehánynak árfolyama ment le. A tőzsde jegyzé­­s két papír töröltetett ki a »Haza« biztosító és a­­ kereskedelmi bank, mind a két bank liquidált­edig oly szerencsétlenül, hogy a részvényeseknek mintleg nem marad semmi a befizetett alaptő­ Ellenben nevezetes gyarapodást tapasztalt a­alos árjegyzék a magyar aranyjáradék kötvé­­ek kibocsátása által. Mondhatnék ez is képezi elyt év tőzsde eseményeinek legfontosbját. Van valahára egy oly magyar értékpapír, mely a ne­­jsebb külföldi tőzsdékre fel van véve s melynek pest a főpiacza, és ezt azon hazafias részvétel- k­öszönhetjük, melyet a belföldi tőkepénzes köt , g a m. aranyjáradék aláírásával tanúsított. Más állami kölcsönök aláírásánál benn a hazá­rig 2—3 °/c lett jegyezve, most a belföldi jegy­­antegy 25 százalékát tette a tényleg aláírt­­nek. Ez nevezetes haladás, mely nem marad­­idvező hatás nélkül, és a budapesti tőzsde­jegy­ek jelentőséget tulajdonít a nagy világtőzsdék isei mellett.­­ • Az év vége a tőzsde­viszonyok szempontjából mondható kedvezőnek, mert a keleti kérdés másába Anglia részéről kezdeményezett beavat­­, közel hozta az európai conflagratiótól való tét, melynek nyomasztó hatása alatt a papirok gypár hét óta hanyatló irányzatot követtek, úgy például a magyar aranyjáradék, mely 16°/0-os m­ellett 82 s illetőleg 80­/a °/o-on tétetett ki alá­­, úgy hogy 97 frt papír értékben volt kibocsátási am az év végén 911/­ írtra sülyedt, mely árfo- 18°/o-os arany agró mellett 8­,°/a kamatozásnak meg, holott a kibocsátási árfolyam szerint volt a papír jövedelmezősége. A magyar­­ hitele tehát a kibocsátás óta egész százalékkal rosszabbodott. A múlt év végéhez viszonyítva azonban a­z- adóssági papírjaink nem mutatnak rosz­­odást. Közöljük itt a differentiákat: Magyar vasúti kölcsön 98.50 (1 0.50), keleti II. kib. 72.25 (-1 5.25), nyeremény — sorsjegy (_1_4.50), m. kincstári utalvány I. kib. 112, II. 04 (-(-10.50), földtehermentesítési 78 (-(-4.50),­­ 77.25 (+5), szőlődézsma 78.75 (-(-6.25) p. Bankré­szvényekre vonatkozólag előve­tjtik, hogy a mai árfolyamot a múlt év végén árfolyamhoz viszonyítva, e következő különbséget :­ municipál 14 (+6.50), angol-magyar 40 , m. hitel 186.25 (+86.25), m. földhitel-társulat­unk 35 (—1), budai kereskedelmi 0 (— 65), kereskedelmi 124 (—29), pesti iparbank 110 zatlan), budapesti kézműves­­ bank 49 (+1), lakosokföldhitelint.36 (—3),lipótvárosi bank 32 10). A bankok közül tehát ötnek árfolyama esett, pedig a részvények összes számát te­­llenben veszteség van: a m. földhitel részvényeknél az iparbank , a budai keresk. bank részvényeknél a pesti kererk. bank , a kisbirtokosok föl­dhitelénél összesen 1.415,250 frt. A bankrészvényeknél mutatkozó veszteséget a nyereségből levonva, marad 3.526,374 frt nyereség. Malomrészvéyek közül ötnek emelkedtek, háromnak csökkentek a részvényei és pedig a zár­­jegyzés a múlt évihez viszonyítva a következő: Con­cordia 377 (—13), Erzs­ébet 200 (—1), Luiza 179 (—(—10), molnárok és sütök 320 (-(-2), hengermalom 600 (—170), Victória 298 (-(-29), budapesti 915 (4­55), Pannónia 985 (+55). A részvények összes számát tekintve, tesz a nyereség: a Luiza malomnál 35,000 frtot molnárok, sütőknél 4,000 » Victóriánál 72,500­ » budapestinél 110,000 » Pannóniánál 68,750 » összesen 375,500 frttal, mely összeg az imént kimutatott nyereségen fölül 74,250 frt deficzitet eredményez. Biztosítók árfolyama a múlt évhez vi­szonyítva a következő : első magyar 1680 (-(- 580), Haza 0 (- 27), Pannónia 370 (-1- 5), pesti 68.50 (-j- 26.50), Unió 130 (-(- 55). Az összes részvények­nél kitesz a nyereség: első magyar 1.740,000 frtot Pannónia 10,000 » pesti biztosító 265,000 » Unió 91,000 » öss­zesen 2.106,000 frtot mely összegből a »Haza« részvényeinél előállott 67,500 frt veszteséget levonva marad még 2.038,500 frt értéknövekedés. Takarékpénztári részvények zárjegyzé­se : országos központi 76 (+8), első hazai 2280 (+170), fővárosi 324 (+22), külvárosi 59 (+16). Az összes részvényeknél tesz a nyereség : országos központinál 96,000 frtot, első hazai 408,000 frtot, fővárosi 110,00 frtot, összesen 614,000 frtot, ebből levonva a külvárosi takarékpénztár részvényeinek 32,000 frttal történt csökkenését, marad 582,000 frtnyi érték­emelkedés. A közúti vasúttársulati részvények csökkentek, és pedig úgy a pesti, mint a budai 8­árt­tal ; az összes részvények árfolyamánál mutatkozó veszteség tesz 81,440 frtot. Különfél­e iparvállalati részvénytársulatok zárjegyzése a múlt évhez viszonyítva a következő: Athenaeum 252 (+20), serfőzde, 205 (—60), ser­téshizlaló 150 (+30), pesti könyvnyomda 470 (—35), Ganz vasöntöde 145 (+25), Schlick-féle 65 (—11), Gschwindféle szeszgyár 223 (+13), gyapjúmosoda 140 (+28), salgótarjáni kőszén 149,653, spódium 31, Dräsche és újlaki tégla változatlan, kőbányai 54 (+17), alagút 58 (1 0.50) p. A különböző iparvállalatok összes részvényei­re való tekintettel tesz a nyereség: Athenaeumnál 63,000 frtot. A sertéshizlalónál 60000 » Ganz-gyárnál 125,000 » Gschwindt gyárnál 45,500 » Gyapjúmosodánál 22,400 » Salgótarjáni kőszén 149,653 » Spedium 31,250 » Kőbányai téglagyárnál 34,000 » Összesen 245,100 írttal, mely összeget az előbbeni értékemelkedésből levon­va, a különféle iparvállalati összes részvényeknél 285,703 frt értékemelkedés mutatkozik. És most egybeállitva a budapesti tőzsdén jegy­zet összes részvények mérlegét,’ azt látjuk, hogy a bankrészvények 3.526.574 frt a biztosító részvények 2.038.500 , a takarékpénztárak 582.000 , a különféle iparvállalatok 285.703 írttal összesen 6.432.777 írttal növekedtek. Ellenben a malomrészvények 74.250 írttal a közúti részvények 81.440 írttal együtt 155.690 írttal csökkentek, így tehát végeredmény gyanánt 6.277.084 frt értéknövekedést eredményezett a lefolyt 1877. év a budapesti tőzsdén jegyzett részvényekben. Más tőkebefektetési papíroknál az értékemel­kedés, azok roppant számát tekintve, sokkal jelenté­kenyebb, de erre most nem terjeszkedünk ki. 325,000 frttal 230,574 » 4.381,000 » 2,250 * 3,000 » 1.060,000 frt 4,000 » 195,000 » 145,000 » 11,250 » Ellenben veszteség van Concordia részvényeknél Erzsébetnél Hengermalomnál összesen 290,250 frtot. 32,500 frttal. 3,000 » 340,000 » Összesen 530,803 frtot. Ellenben csökkent a részvények értéke és pedig: A részvényserfőzdéé 195,000 frttal. A pesti könyvnyomdáé 21,000 » Schlick vasöntödéé 27,000 » Alaguté 2,100 » Irodalmunk 1877-ben. Irodalmi közéletünk évről-évre élénkebb s tar­­­­talmasabb. Társadalmi tekintetben ezen év igen­­ sok nevezetes mozzanat által tanúsította ezt. Elég­­ legyen egy párt példa gyanánt felemlítenünk. Fri­­valdszky János, Petzval Ottó, Römer Flóris s Ko­vács Pál jubilaeumát megünnepeltük; Petőfi, Besse­­­­nyei, Eötvös József s Madách síremlékének felállítá­­­­sa végett, — hogy a kisebb kegyeletes tényekről hall­­­­gassunk — mozgalmak indultak meg; a Petőfi-tár­­saságon kívül, melynek működése tulajdonkép ezen évben kezdődött, megalakult a Kemény Zsigmond­-------------­--------------társaság s mintegy 6, irodalommal is foglalkozó vidé­összesen 4.941,824 írttal, ki múzeumi s régészeti egyesület; a könyvkiadó vál­lalatok száma a két nagy szépirodalmi társaság ré­széről megszaporodott, külön philosophiai s paedago­­giai társaságok alakultak; egy a kor kívánalmainak megfelelő magyar tudományos encyclopaedia ügyében élénk tanácskozások tartottak; a múzeumban nagy­­fontosságú irodalomtörténeti kiállítás nyittatott meg; a népies irodalom s népszerű tudományos előadások eszméje minden téren jelentékenyen terjedt stb. stb. Maga ezen különben teljességgel ki nem me­rítő sorozat is elég fényes tanúbizonyságát adhatja irodalmunk folytonos élénkségének s virágzásának. De visszatekintésünknek főczélja nem ezen társadal­mi mozgalom rajzolásában áll s igy megelégedve a főbb tények felsorolásával, a megjelent uj művek fö­lött tartunk rövid szemlét. Mindenek előtt constatálhatjuk, hogy a kolozs­vári történeti lapok, Dvihally házi ipar közlönye s az »Életképek«en kívül alig szűnt meg jelentékenyebb vállalat, míg az uj folyóiratok, hírlapok közt egész sereg újabb kitűnő s hézagpótló jött létre. A szépirodalom terén a Kisaludy s Petőfi társa­ság könyvkiadó vállalata, az utóbbinak lapja, Jó­kai történelmi regénytára a legnevezetesebbek; szigorún tudományos új vállalataink között első helyet foglalnak el az akadémia által újból megindí­tott nemzetgazdasági szemle, a múzeum által kiadott természetrajzi füzet, továbbá az egyetemes philolo­­giai közlöny s a temesvári természettudományi füze­tek. Nagy fontosságú új szaklapok: a gazdasági mér­nök, méhészeti szaklap, egészségtani lapok stb. Az akadémia segélyével ez évben indul meg a rég óhajt­va várt »Literarische Berichte« czímű, hazai moz­galmainkat ismertető folyóirat is, s ugyan­ily c­él­­zattal Meltzl-Brassai vállalata. Még az újonnan ala­kult nagyszámú vidéki lapok közt is fel kell említe­nünk a dévait, zilahit, derzsit, nagyszombatit, melyek­nek nemzetiségi hivatásuk lehet. A szépirodalom terén különösen a kö­l­­tészet volt ez évben kitűnően képviselve. A ré­giek közül Szász Károly (Salamon), Tóth Kálmán (összegyűjtött művek), Vajda János (Találkozások), Greguss (Mesék), Tóth Ede (Színművei) Mindszenty Gedeon (összegyűjtött költeményei) voltak önállóan képviselve. Az újabbak közül Endrődi Sándor, Bar­tók Lajos, Illyés Bálint, Várady Antal, Gáspár Imre, Versényi György, Koroda Pál, Csengey Gusztáv, Dengi János, Majthényi Flóra, Lenkey Ferencz léptek fel több vagy kevesebb sikerrel, részben egé­szen önállóan. Régi klasszikusaink kiadásaiból jelen­tékeny csak az Athenaeum Petőfije volt, más újabb kiállítások közül Dóczi »Csók«-jának Ráth Mór által eszközlött kiadása díszénél fogva emelhető ki. A for­dított költői művek száma igen csekély, legjelenté­kenyebbek Schnitzer és Neugebauer Petőfi fordí­tásai, az Argonauták Szabó Istvántól, Horatius epis­­tolái Csalomjaitól, Virgil néhány éneke Barnától, s végül a Kisfaludy társaság által kiadott román nép­dalok. A regényirodalom terén ez évben is Jókai Mór áll első helyen. Önállóan megjelentek tőle ez évben: »Szép Mikhál,« »A debreczeni lanati­­kus,« »Egy az isten«, a »Névtelen vár« s pár nap múlva a »Görögtüzek.« Ezenkívül műveinek népszerű kiadásából több kötet. Német, franczia, szerb, dán és finn fordítások műveiből ez évben is nagy számmal hagyták el a sajtót. A többi regények közt nevezete­sek Vértesi Arnoldtól: »A nyomorúság iskolája .« »Eltévesztett utak« s »A fölkelő nap országa.« (Ez­­utóbbi »Jules Verne« modorában.) Péteri Károly­tól »Az utolsó Bebek« K, Papp Miklóstól »A rab asz­­szony;«­­ Degré Alajostól »Gavallérok« s Asbóth János« Álmok álmodója.« a beszélyek és tárczák kö­zül önálló köteteket adtak ki : Tóth Kálmán, Ágai Adolf, Balázs Sándor, Wohl Janka s Stephanie, Mezei Ernő, Csengey Gusztáv, Wührl Jákó stb. Az új kidások között Jókai művein kivül nevezetes még Kemény Zsigmond »Férj és nő« regényének új ki­adása. A fordított regények száma (leginkább a napi­lapok tárczáiból készített külön lenyomatok folytán) ezen évben is légió volt. Legkitűnőbbek ezek közül Daudet Jackja s­zababja, Feuillet »Fülöp sze­relme« Grenville Murray rajzai, »Piros, mint a rózsa« czímű angol regény, Turgenjev »Nov«-ja, Csernyevszky »Mit tegyünk«-je, »Cesarine« Sand Györgytől, »Barbasa nagybátyám« Achardtól, »Du­mont Jakab« Mederic Charottól, Jules Verne »Rej­telmes szigetje« ; Dickenstól» Copperfield Dávid« ; »Lea a divat hölgy« Edwvardstól; »Két végzet« Col­lins Wilkietől; Malot »Világ szállodájából« 3 köt.stb. Irodalomtörténeti s aestthetikai művekben sem voltunk szegények. Id. Ábrányi Kornél két művet adott ki a zenéről, melynek történetét Bartalus, encyclopaediáját Ságlo kezdte kiadni. A két Szinnyei József, Bodnár Zsigmond, Ferenczi (Tompáról) Möller Ede, Csontosi János, Beöthy Zsolt iroda­lomtörténeti önálló műveket adtak ki, s ennél még fontosabbak a kitűnő ,Figyelődben közlött dolgozatok Egy külön rovatot kell szentelnünk ezen é­v­­ben a k­e­l­e­t­i dolgoknak, melyek újabban termé­szetesen előtérbe jöttek. Eltekintve Hatala arab s Bálint Gábor kazántatári nyelvtanulmányaitól ez évben Erődi Béla és Dallos Gyula adtak török nyelvtanokat, Márkus István, Tóth Béla, Stoczek Károly s Lukács Gyula törökországi útiképeket. Erődi »Török vendégeink« czimü müvet. Lázár Gyula az oszmán birodalom történetét irta meg. Kállay Béni kitűnő müvet irt a szerbek történetéről s az uj görög irodalmat ismertette. Nevezetes mü ke­letre vonatkozólag György Endre »Keletre magyar« czimü röpirata. A szépirodalom s tudományos művek között álló vegyes dolgozatok közül kiemeljük a következő­ket : Csengery emlékbeszéde Deákról, Kecskeméthy Aurél amerikai utazása, Fiáth Ferencz emlékiratai, Rabelais és kora Neményitől, Smiles »Takarékos­­ság«-ának fordítása, Váry Gellérttől a piaristák iro­dalmi működése, Lessing Laokoonjának fordítása, Eszterházy Kálmánnétól költészettan, Hugo Viktor »Egy bűn történetének« fordítása, Ibrnatkó czigány nyelvtana, Hoffmann Mór röpirata a nemzetiségről, Györffy adomagyűjteménye, Onodytól Kleiva diny­­nyészete­s Ransbourg-Gaspey angol nyelvtana. A s­z­i­n­m­a-irodalom legjelesebb eredeti ter­mékei : Csikytől »János«, Váradytól »Mózes«, Csep­­reghytől »Strogov Mihály utazása« s a »Sárga csi­kó,« Bercsényi Bélától »Dormándy Kálmán« stb. Szigligetitől »Kényes Bertók« s »IV. Béla« adattak elő először. Az először adatott fordított darabok föl­­­­jegyzését ezúttal mellőzni akarjuk. A színművészet elméletéről alig jött ki önálló mű. A tudományos irodalom tekintetében első he­lyet foglal el ezen évben is a történelem. Az aka­démia kiadásai közt nevezetesek Szilágyi Sándortól:­­ Carillo Alfonz diplomátiai működése s Szamosközi történeti munkái. Knauz kortana, a diplomátiai s or­szággyűlési emlékek kiadása, Jakab Elek munkája a levéltárakról. A magándolgozatok közül kiemelendők : Galgóczy Pestmegyéről, Varga Szegedről s Márki Sándor Sarkadról irt monográphiái, Téglás G. műve a kőkorszakról Hunyadm­egyében, Haan-Zsilinszky békésmegyei oklevéltára, Chernél Kőszeg története, Kelemen Kajetán Jászkun redemptió története, Edels­­pacher röpirata a dentekről, továbbá P. Szathmáry Mangold, Ribáry, Szarvas munkái. Kiváló társadal­mi fontossága folytán megem­eljük Fraknóinak Mar­­tinuzziról irt tanulmányát, Ipolyi Arnold nagyhatású beszédét az ipartörténelemről s Römer Flóris ezen irányban tett munkálatait. A földrajz­i statisz­tika ezen évben a szokott hivatalos kiadásokon kivül nevezetes műveket csekély számban mutathat föl. Legjelentékenyebbek Király Páltól: Magyarország leírása s Körösi Józseftől: Pestmegye halandósága. A politikai irodalom sem nevezhető gaz­dagnak. Legjelentékenyebbek : »Államintézményeink és a kor igényei« továbbá a »Demokráczia« Schwarz Gyulától, »Nemzet-lét« Beöthy Leótól. »Iparpoliti­kai tanulmányok« dr. Mudrony Somától, végre »Iro­dalmi árny- és fényképek« Kákai Aranyos Nr. 2-tól. Sokkal gazdagabb a jogi irodalom, melynek felvirágzását elősegítette főkép a váltó és kereskedel­mi törvény szentesítése, a büntetőtörvény s kisebb polgári eljárásokról szóló törvény tárgyalása. A mű­vek özönéből fölemlítjük a következőket: Boncz Fe­­rencztől: A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve és ugyanezen szerzőtől: Magyar államjog. Teleszky Istvántól: Örökösödési jogunk törvényes szabályozásához; Korbuly Imrétől: Magyarország államjoga; Zlinszky Imrétől: A magyar örökösö­dési jog és az európai jogfejlődés, továbbá: A ma­gyar telekkönyvi rendtartás; del’Adami Rezsőtől: Az anyagi magyar magánjog codificátiója; dr. Plósz Sándortól: A magyar váltójog kézikönyve; Mut­­schenbacher Victortól: A magyar váltóeljárás; Gru­ber Lajostól: A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai Európában; György Endrétől: Olaszország vízjogi törvényei; Dobozitól Körjegyzők kézikönyve; Mészáros Caesartól s Oltványitól: Adó­törvények ; Miavecztől: Távirati rendeletek. A nemzetgazdasági irodalom is igen szépen volt képviselve. A gazdasági irodalomban ki­tűnők Bereczki Máté gyümölcsészeti vázlatai, Kvas­­say Jenő rézművelése, Nádaskay s Szabó Alajos doncttani munkái, Masch-Székely meteorológiája. Más nemzetgazdasági művek: Fenyvessy vámtanulmá­nyai, Weisz Bélától nemzetgazdasági újabb elvek, Korény Ágost, Koós Gábor, Novák­s Herczl keres­kedelmi kézikönyvei, Majláth Liptó megye nemzetgaz­dasági viszonyai,Barth László: A főváros szegényügye, Sporzon-Ebner kitű­nő gazdasági olvasmányai. A természettudományi önálló művek száma igen csekély s ezek közt is csaknem kizárólag a m. kir. természettudományi társulat kiadványai (Smith-Högyes: Tápszerek, Johnson, Hogy nő a vetés, Kerpely Magyar vaskövek, Bartsch Rotatoria stb.) érdemelnek említést. Különben az egyes értekezések s felolvasások tekintetében ezen irodalmi ág nagyon szaporodott. Az orvosi s tdeológiai művekről, miután ezek legnagyobb része soha sem küldetik be a lapokhoz, nem szólhatunk. Az utóbbiak közt kiemelhetjük mégis Kovács Ödön : Vallások történetét s Deutsch Henrik izr. hittanát. A bölcsészeti irodalomból említendő: Öreg János gondolkozástana, Nagy Fe­rencz bölcsészet története s Láda nagy műve az ön­­gyilkosságról. Bizony igen sovány eredmény. A nyelvészeti művek közül a fennebb em­lítetteken kívül kiemeljük még Hoffer Endre görög nyelvtanát, Lévay­ Vida magyar görög szótárát és Nordheim német nyelvtanát. Jelentékeny emelkedést mutat fel ez évben a nép- és ifjúsági irodalom. Az előbbiből klassikus mű Varga János babonák könyve,figyelemre méltó még Kármán munkája ugyanerről s V. Balogh Lajos uj füzetes vállalata. Az ifjúsági művek közt legjelenté­kenyebb a középtanodai tanáregyesület által megin­dított vállalat, melyből Coriolan magyarázata s Cox mythologiai regéi jelentek meg. A magánosok művei közt Mayer Miksa Onogesese legjelentékenyebb. Mindenesetre szép szám s szép eredmény. A szo­morú anyagi viszonyok s politikai zavarok irodalmi életünket nem bénították meg. Egyes tudományágak­ban még hátramaradtunk, azonban reméljük, hogy a jövő e csorbát is ki fogja köszörülni. A háború. A harártéri helyzetről. Szófiából ezt jelenti a »D. Tel.« deczem­­ber 28-áról : Negyven török zászlóalj Pirotbe érke­zett. Az oroszok most nem nyomulnak előbbre, ezt annak lehet tulajdonítani, hogy a hó két—öt láb mély és a hideg igen erős. Bécsen át jelentik, hogy az orosz főhadiszállá­son csak a Balkánon való átkeléssel foglalkoznak. A keleten levő néhány szorost Sumla és Várna fedezik. Az Eminek Balkánon lehetetlen átkelni, ha csak mind a két vár ostromzár alá nem vétetik, a­mit most nem lehet megtenni. A másik két út, melyek az évszak­ ezen részében nagy hadsereg trainjének és tüzérségé­nek átvitelére használtatnak a Sipka szoros és Szófia. Előbbenit a déli oldalon a törökök tartják megszáll­va, kik pozitióikat annyira megerősítették, hogy azokat csak végtelen emberáldozat árán lehetne be­venni. Baba-Konak és Arab-Konak szorosai nagy jelentőségűek, ezek egy és ugyanazon útra vezetnek, Iskru falunál és észak felé Vracára mennek. Attól lehet tartani, hogy e részről fenyegeti a törököket leginkább veszély. A harcztérről jött minden hír arra mutat, hogy az oroszok oly nagyszabású előkészületeket tesznek, melyek nincsenek semmi arányban a törökök részé­ről várható védelemmel. Tegnapelőtt 400 kocsi élel­miszer és nyolcz kis hídra való anyag, 64 nehéz ágyú, 6000 ásó és 80 millió töltény vizetett át a szisz­­tovai hídon. Dél-Oroszországban minden magánfor­galmat megszüntettek a vasutak­on. Az »Orosz hadfi, az Oroszország, a Török, a Don, az Elborus, a Vla­dimir, a Constantin« és 20 torpedócsónak járják be a Fekete tengert. A Karszban elkövetett kegyetlenségekről ezt írja a »D. Tel.« Épen most beszéltem azon 2000 sebesült egyikével, kiket az oroszok Karsz elha­gyására kényszeritettek. Ők harminczan mentek egy csapatban s közülök 10-en maradtak életben a többi elveszett a nagy szenvedésektől az után. Ez a sze­gény ember rettenetesen el­ van fagyva és más tekin­­­tetben is elnyomorodva. Összesen 350-en érkeztek meg ide a Karszból kiűzött sebesültekből. Életben vannak igaz, de a nagy hidegben mindeniknek le­­bomlott a körme. Azt hiszik az után 1700 ember ve­szett el. Könyörögtek az oroszoknak, engednek Karsz­ban maradni, de erőszakkal kiűzték őket. KÜLÖNFÉLÉK. Legközelebbi (rendkívüli számank) szerdán reggel jelen meg. — A király, mint hírlik, a jövő héten ismét Budára jön s itt marad néhány napig. — Jókai Mór »A névtelen vár« czimű új regényének utolsó füzete is megjelent, mint a »törté­nelmi regénytár« első évfolyamának 10-ik füzete. Jó­kai ezen vállalatából egy félév alatt tudvalevőleg 13 füzet jelen meg s igy ezen félévben még 3 füzet új regény-tartalommal. Ezen vállalat előfizetési dija egy évfolyamra, azaz 26 füzetre tiz forint, félévfo­lyamra azaz 13 füzetre 5 frt. A jelen regény külön is kapható, bolti ára azonban már 5 frt. Miután Jókai nagyobb dolgozatai hosszabb ideig papunkban jelen­tek meg, kellemes kötelességünknek fogjuk tartani, hogy e művét legalább kivonatosan ismertessük. — Mr. Mommson angol consul Budapes­ten, tegnapelőtt sürgősen Bécsbe utazott, de ott csak rövid ideig marad. Útja, mondja a »M.Hiradó« való­szinüleg politikai természetű. — A főváros küldöttségét, mely ő felségeik a király és királyné zsámolya elé viszi Bu­dapest közönségének üdvkivonatait az újév alkalmá­ból, — holnap Trefort Ágoston fogadja, mint a mi­niszterelnök helyettese. — A »Magyar Bazár« mint a nők munka­­köre újévi száma rendkívül gazdag, válogatott tarta­lommal jelent meg. Illusztrált szépirodalmi része Aran­y János »A lepke« czimű új, lyrai költemé­nyét közli, mi már magában véve is, irodalmi ese­mény, onnan vettük mi is át. Tartalma ezenkívül: egy szép költői levél Kazinczy Gábortól. »A kis kéz lakói« czimü elbeszélés Bodon Józseftől. »Jön a rozson át« angol regény a szellemes Matthews Helén­­től. »Báli etiquette« özv. gr. Szey­nétől; továbbá nőegyesületi és szépirodalmi hírek, kalendárium, gazdag tartalmú bom­ték stb. A divatrészhez mint ren­desen pompás színezett divatkép van mellékelve, egész princesse ruhát ábrázoló kivágott szabással. Megjegyzendő, hogy a »Magyar Bazár« Párisból hozatja divatképeit és kitűnő kivágott szabásrajzait. Előfizetési ára negyedévenkint 2 frt 50 kr. — Rozzant közintézet. A mai hetes építési bizottságban Bobula, Pucher és Ybl építé­szekből alkotott albizottság tett az országúton levő állatgyógyintézet épületéről fontos jelentést. E sze­rint maga az épület falazata nem ugyan rozzant ál­lapotú, de a mennyezetek majd mind rothadtak és ál­lapotuk veszedelmes. E jelentés következtében a hetes bizottság az óvintézkedéseket alátámasztások által rendelte el s kimondotta, hogy a tanév befejeztével e helyiség látogatása megszüntettessék. — A főváros 1878-ki költségelőirányzatát a m. kir. belügyminiszter jóváhagyólag tudomá­sul vette. — Bál. A magyar athletikai club több tagja febr. 12-én a fővárosi vigadó termeiben a club alap­tőkéje javára bált rendez. — A népszínház műsora e héten. Ma jan. 1-én »Sárga csikó« , 2-án »Kisasszony fele­ségem«, 3-án a »Csikós« (Tamásival); 4 én »Sárga csikó«, 5-én »Talléros pékné« (a czímszerepben Szabó Karolával); 6-án »Sárga csikó.« — »Lumpá­­czius« a jövő hét elejére van téve. — A karánsebes-orsovai vonalszakasz kiépítése végleg befejeztetett ma délelőtt 10 órakor az által, hogy a ralkonyai nagy alagúton az utolsó nagy évben a zárkövet De Serres építészeti igazgató lerakta. — Felolvasások. Az országos nőképző egyesület jan. 11-én esti 7 órakor a »Hungária« dísz­termében jótékonyczélű felolvasást rendez. N­é­v­y László, a keresk. akad. tanára, ez alkalommal »A nő Petőfi költészetében« czím alatt fog értekezni. J­e­­n­e­y Vilma kisasszony pedig soknemű kísérletek­kel egybekötött természettudományi felolvasást tart a legutóbbi tudományos vívmányok alapján a »t­e­­­e­­pbe­n«-ról. A távolba beszélgetés 7 angol mértföld­nek megfelelő térben Weiner Vilmos gépgyáros ké­szülékeivel (16—20 telephonnal) és személyes veze­tése mellett fog bemutattatok — Nagy terjedelmű munkát készül írni a magyar büntetőjog fejlődéséről — mintáz­ó El­lenőr értesül — dr. Mayer bécsi egyetemi tanár. Dr. Mayer január másodikán e végből Budapestre rán­­dul, hogy itt megismerkedjék a magyar jogászi kitű­nőségekkel és személyes tapasztalatokat szerezzen jogéletünk és jogviszonyaink körül. Mayer természe­tesen szívesen látott vendége lesz a magyar jogászok­nak, kik némi ünnepélyességgel akarják össze­kötni a kitűnő tudós itt való idézését. Termé­szetesen banquette is lesz, melyben legkiválóbb jogászi c­elebritásaink vesznek részt, így többek kö­zött ott lesznek : Pauler Tivadar, Csemegi Károly, Teleszky István, országos képviselők; Szabó Miklós, a királyi ítélő­tábla elnöke, Daruváry Alajos, a leg­főbb ítélőszék tanácselnöke s Fábry István a legfőbb itélőszék elnöke stb. Mayer három-négy napot szán­dékozik Budapesten időzni.­­ A magyar átalános földhitel­részvénytársaság utolsóelőtti közgyűlésének határozatai ellen B­a­r­o­n­y­i Ede részvényes a maga és többek nevében óvást emelt és megtámadta a ha­tározatok érvényességét a kereskedelmi törvényszék előtt. A törvényszék ma hozott ítéletével elvetette Baronyi és társai panaszát és a határozatokat meg­erősítette, mert a közgyűlés kellő időben össze lett hiva, a kellő számú részvények le voltak téve, a köz­gyűlés az alapszabályok által megkívánt számú tagok jelenlétében tartatott meg s a határozatok meghoza­talához a többség hozzájárult. — Újévi üdvözletül. Budapest főváros közönségének, mindazon intézeteknek, társulatoknak és egyeseknek, úgy a fővárosi mint vidéki lapok szerkesztőségeinek, kik a lefolyt évi jubileumom al­kalmából becses emlékekkel, üdvözlő levelekkel, hir­­lapi czikkekkel, sürgönyökkel stb. megtiszteltek — a mennyiben eddig tőlem köszönő levelet nem kap­tak volna — fogadják itt nyilvánosan őszinte hálás köszönetemet. — Kelt Budapest 1878. jan. 1-én Feleki Miklós, nemzeti színházi tag. — A »Nemzetgazdasági szemle« el­ső évfolyamának negyedik füzete megjelent. A kitű­nő folyóirat ajánlásakép elég legyen a tartalmat föl­említenünk . Nemzetgazdasági első remekíróink. I. Berzeviczy Gergely emlékezete. Kautz Gyulától. A pénzügyi vámok. Korizmics Lászlótól. Az egye­nes adók reformjának tervezete Ausztriában. Dob­­n­e­r Rudolftól. Colbert. Dr. Weisz Bélától. A Ti­­szavölgy kérdései. Dr. Darányi Ignácztól. Vám­ügyi tanulmányok. Dr. H­e­r­i­c­h Károlytól. A ma­gyar tudományos akadémia nemzetgazdasági és sta­tisztikai állandó bizottságának nyilvános értekezlete deczember 6-án. Vegyesek. Rectificatio. Szabó Je­nőtől. Adatok a gazdasági tanügy és reá fordított államsegélyről. Máday Izidortól. A közigazgatási biráskodás. Lánczy Gyulától. A külföldi iroda­lomból. Weisz Bélától. A magyar mezőgazdasági jogisme kézikönyve. Dr. B­a­rl­a­g­i Gézától. A sza­badalmi ügy. Borszéky Somától. A Kassa-oder­­bergi vasút sank­ozása. György Endrétől. Associa­tion française. Social Science kongressusa. Belga népbankok kongressusa. Verein für Social Politik. Osztrák iparosok kongressusa. Hazai közélet. Hazai szakirodalom. Gazdasági szaklapjaink. Alig egy évi fennállása után az ügyes szerkesztő György End­­re ezen folyóiratot a legelső tudományos vállalatok közé emelte. Mind munkatársai fényes sorozata, mind béltartalma a legkitűnőbbek közé teszik. S mégis —■ sajnálattal jegyezzük fel — hogy e kitűnő vállalat­nak eddig allig volt száznál több előfizetője. Hol vannak tanintézeteink, olvasóköreink. A »Nemzet­­gazdasági Szemle« évenkint négyszer, összesen lega­lább negyven évnyi tartalommal, elegáns kiállításban jelen meg. Az egy évi előfizetési ár öt forint o. é., mely összeg Knoll Károly, akad. könyvárushoz (Akadémia-épület) küldendő be, ki a füzetek pontos, bérmentes szétküldéséről gondoskodik. Minden egyes füzet bolti ára 1 frt 60 kr., s minden hazai könyv­árusnál kapható. — Megjelent »A világ minden államá­nak postaügye. "A legrégibb kortól kezdve a legújabb időkig. Szerkeszti Böszörményi Kál­mán, postatiszt Debreczenben« czimü műnek máso­dik füzete, mely még mindig a történeti részt tar­t­l­­­mazza. Az egész mű 14—20 nyolczadrét ivén,­­ összesen 4—5 füzetben fog megjelenni. Előfizetési­­ ára 1 frt 60 kr ; egyes füzet 40 kr.

Next