A Hon, 1878. március (16. évfolyam, 54-80. szám)
1878-03-01 / 54. szám
hogy az ellenzéki sajtó nagy tőkét üt a szárnyaló hírekből Andrássy és a magyar kormány politikája ellen? Minél nagyobb a bzonytalanság, annál nagyobb az izgatás , annál izgatottabbak a kedélyek. E helyzet sokáig, veszély nélkül nem tarthat s már ezért is óhajtjuk s szeretne még siettetni is, ha lehetne, a delegáczió összeülését jövő hó 7-én, hogy Andrássy nyilatkozhassék. Addig is azonban a politikai levelezése által okozott zűrzavarban van egy szilár támpont, s ez a kormány (s nem hirlaj correspodensek) nyilatkozata, hogy az orosz török békepraengyigonyok megváltoztatását involválják, kiegyeztethetlenek monarchiánk érdekeivel. Tehát külpolitikánkat csak ezen szempont vezérelheti: t. meghiúsítani ama feltételeket, melyek érdekeinkbe ütköznek. Míg e miniszteri hivatali nyilatkozat áll előttünk, Bosznia-Herczegovinára vonatkozó minden verziót, vagy koholmánynak, vagy csupa izgatási themának kel tartanunk. Tehát addig, míg újabb nyilatkozatok nem léteznek illetékes helyről, a kormány részéről, a fennebb említett nyilatkoza szolgáljon irányadóul s megnyugtatásul egyszersmind a számtalan eltérő és nyugtalanitó hírek tömkelegében. Hát mit is keresnénk mi Boszniában Ha Románia harczolt s kapja a muszkátó jutalmul a függetlenséget és talán a Dobrudicát , el lehet érteni, mert mindkettő megfelel Románia érdekeinek. Ha Szerbia szintén berontott Bulgáriába s talált ott még egy-ké szerencsétlen török katonát, kiket nagy hősiesen lepuskázhatott — és kapja a muszkától jutalmul a függetlenséget, meg Nyűgöt Bulgária egy részét: ez is érthető, mert mindkettő megfelel Szerbia érdekeinek. De Ausztria-Magyarország ? Kit verjen ez le Boszniában, hogy a leverés »jutalmául« azt elfoglalja ? Hisz annyi ellenállást sem találnánk ott, mint Szerbia a bolgár terület nyugati részén. Aztán ez emelné talán az osztrák-magyar fegyverek fényét ? És — ami a legfőbb — a monarchia érdekében állana-e az ? Soha. Mi úgy tudjuk, hogy monarchiánk még nem jutott Szerbia és Oláhország sorsára, melyekkel magát csak összehasonlítni is nagy szégyen , hogy muszka kézből fogadjon el jutalmat s hozzá még olyan jutalmat, mely sérti minden, de minden érdekét ! Azt hozzák föl némelyek, hogy mintsem Szerbia foglalja el Boszniát, inkább mi tegyük rá a kezünket, mert egy jelentékenyen megnagyobbodott Szerbiát nem tűrhetünk a szomszédban. Csakhogy ez az okoskodás tökéletesen hibás, mert ha Szerbia kimers 118 r fi gaz f£,neogy 4 ghát inkább mi foglaljuk el, hanem az, hogy úgy rákoppintsunk a belgrádi urak körmére, esetleg másokéra is, hogy legalább száz esztendeig eszékbe se jusson Bosznia! Épen ezért egyik laptársunkkal mi is azt tartjuk, hogy a delegáczió, melyet a külügyérnek tájékoztatnia kell a helyzetről, kalandokra egy garast sem fog megszavazni, akár ki kérje is azt. Sz. Gy. Országgyűlési tudósítás A képviselőház ülése február 28-án. Az esti lapunkban közléttek után, a Lloyd-társulattal kötött egyezmény részletes tárgyalásának folytatása közben a 39. czikknél Trefort Ágost Molnár Aladár indítványával szemben, mely csak 1884-ig indítványozza a szerződést megköttetni, minthogy a Lloyd-társulat alapszabályai szerint csak addig áll fenn, arra emlékeztet, hogy ép e szerződés értelmében tartozik a társulat szabályait átalakítani. Mudrony Soma nem tartja helyesnek, hogy a szerződés ily hosszú időre köttessék s azért következő elleninditványt terjeszti be: »A jelen szerződés rendelkezése mindaddig érvényben marad, mig vagy a szerződő államok egyike vagy másika részéről vagy a társulat részéről a felmondás be nem következik, mi ha megtörténik, a szerződés a felmondás napjától számított egy év lefolyása után véget éri. Horánszky Nándor tagadja, mintha a Lloyd társulat érvényesen köthetne most szerződést oly időre, mikorra ő már jogilag nem is fog létezni. Molnár Aladár javaslata mellett szavaz. Tisza Kálmán : A már elfogadott czikk így szól: »A Lloyd arra kötelezi magát, hogy a társasági alapszabályokat a szerződés határozataival ösz■zeegyezteti.« Ez már magában föltételezi, hogy az időtartam is az alapszabályok tárgyát képezvén, erről gondoskodva van. De e czikk mit mond még tovább ? És ez talán felelhet arra, hogy mennyiben lehet jogosan ily társulattal szerződést kötni. »A módosított alapszabályok a szerződéssel egy időben fognak életbe lépni.« Tehát, mikor a szerződés perfektté válik, már a módosításoknak meg kellett történni, kormányilag jóváhagyatni, mert már akkor az alapszabályoknak életbe kell lépni. Azután így szól : »és a szerződés ideje alatt a közös külügyi minisztérium beleegyezése nélkül meg nem változtathatók.« Ezen szakaszban tökéletesen provideálva van arra nézve, hogy azon aggály, mely a tekintetben fölhozatott, hogy a Lloyd első megalakulása csak 1884 ig terjed, tökéletesen el legyen oszlatható. Mudrony módosításának elfogadása mellett nem lehetne a Lloyddal szerződést kötni, mert solid társulat ilyesmire nem vállalkozhatik. Ajánlja a szerkezetet. (Helyeslés a középen.) Németh Albert: Az ellenzék csak kötelességét teszi, ha minél rövidebb időre akarja szorítani e javaslat horderejét. Mudrony javaslatára szavaz. (Helytelés balról ) E föltétetvén a kérdés, a javaslatok elesnek s a szerkezet 137 szóval 121 ellen elfogadtatik, csak az életbeléptetési idő hagyatik függőben. A 40. §-nál Hunyady Béla tesz módosítást, mely szerint ne csak 460-ot oszthasson fel a Lloyd jövedelméből osztalékul, hanem az összes jövedelmet, mert különben e társulat úgy megerősödik, hogy lehetetlen lesz vele konkurrálni. Wahrmann Mór: Részemről nem fogadhatom el az előttem szólott t. képviselő úr indítványát ! Ezen czikk azt követeli, hogy a nyereménynek 4°/0-ánál több a részvényesek közt ne osztassék ki , de nem mint tévesen a szövegben van mondva, a külügyminiszter felhatalmazása, hanem, mint a pénzügyi bizottság javasolja »engedélye« nélkül. És ez igen helyes intézkedés, mert ha az ország érdekében gyámolítjuk és támogatjuk ezen társaságot. . . (Ellenmondás a balról: De nem áll az ország érdekéiben!) Engedelmet kérek, akik a törvényjavaslatot elfogadták, csak azon szempontból indulhattak ki hogy ezt az ország érdekében kell támogatni JjÉTari mondás balról.) Ha terjári gilag oly társaságot támo- s mely erős, rendeltetésének megfelelő ét kellően felszerelt. Ez csak akkor lehetséges, ha a társaság nem osztja ki egész jövedelmét úgy, mint ez 15—20 évvel ezelőtt történt, hanem annak nagy részét arra fordítja, hogy a kölcsönvett tőkéket amortizálja és a hajókat jó karban tartsa, javítsa, s a legújabb találmányokat alkalmazza. Az ország érdekéiben az áll, hogy ezen társaság versenyezhessen az oroszszal, angollal, francziával és olaszszal. Ha az nem történhetik, akkor a támogatásnak czélja elesik. Ennél fogva arra kérem a t. házat, méltóztassék ezen XL. czikket azon módosítással elfogadni, hogy a közös külügyminiszter »felhatalmazása« helyett tétessék »engedélye.« Tisza Kálmán miniszterelnök: T. hát! A pénzügyi bizottságnak módosításához részemről, mivel az illető eszmét helyesebben fejezi ki, hozzájárulni kész vagyok. Azonban a másik módosítványra nézve lehetetlen, hogy nézetemet néhány rövid szóban el ne mondjam. Hogy azok, kik abban a nézetben vannak, hogy ezen társulat segélyezése az ország érdekében áll, miért kívánják ezt felvenni, elmondotta Wahrmann J. képviselő úr, de én azt hiszem, hogy aki azon nézetben van, hogy a Lloyd-társulattal való szerződés megkötése nincs az ország érdekében, ha ezen nézetét már nem érvényesíthetvén, a szerződést megköttetik, megfontolja, hogy mi a közjós az ország érdeke : ezen kihagyását nem követelheti, és pedig több oknál fogva. Nem követelheti amiatt, mert ha már ezen szerződés csakugyan megvan, akkor szükséges, hogy oly társulattal köttessék, mely a jó években ne költse el összes jövedelmét és ne legyen I képtelen a rosszabb években kötelezettségeit teljesíí teni. (Helyeslés a középen.) Szükséges másodszor I azért is, mert ezen társulatnak az állam iránt adósságai vannak, melyeket vissza kell fizetnie. Ha önök azt akarják, hogy ha már meg lesz a Lloyd szerződés, a társulat oszthassa ki jövedelmét a részvényesek közt, de ne fizesse adósságát, akkor önöknek igazságuk van, de ez aztán nem a közjó érdekében állana. (Helyeslés a középen.) Kérem a t. házat, méltóztassék a 16. czikket elfogadni. Szól még Simonyi Lajos, ki azt állítja, hogy a Tisza félreértette a javaslat intenczióját. Föltételvén a kérdés, a többség a törvényjavaslatot elfogadja. Ezután a Lloyd járatairól szóló kimutatás a pénzügyi bizottság javaslata szerint elfogadtatván, a javaslat folytatólagos tárgyalása holnapra halasztatott. Ezután Perczel Béla felelt Ragályi interpellácziójára. (Esti lapunkban közöltük.) A válaszra Ragályi Nándor két megjegyzést tesz, melyek közül az egyiket elfelejtette. (Derültség.) A ház a választ tudomásul veszi. Majd Simonyi Ernő nyújtotta be általunk már szintén közölt interpelláczióját. JLVeiWcUillllLllSZLtTtflllUK : 1. Miatt 15izonnyal nem várja senki, hogy ezen interpellációra most válaszoljak, mert a válasz idejét természetesen fenn kell magamnak tartanom, hanem Simonyi Ernő t. képviselő úr beszédje elejének első interpellációjának következtében annyit már most előzetesen kívánok kijelenteni, hogy a közös külügyi hivatal részéről hasonlag már napokkal ezelőtt megtörtént az intézkedés, hogy azon általa felemlített eseménynek mibenlétéről, valódiságáról, vagy valótlanságáról magának bizonyságot szerezzen ; ez irányban tehát, ami eddig kellett, hogy történjék, megtörtént. Ezt csak előzetesen kívántam megjegyezni , anélkül, hogy ezáltal úgy kívánnám tekinteni a dolgot, mintha feleletet adtam volna az interpellációra. Elnök: Ezen interpellare közöltetni fog a miniszterelnök úrral. A holnap 10 órakor tartandó ülés napirendjéről kívánok nyilatkozni. Folytattatni fog a Lloyd szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Azután a Vám és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslat VI. czikkében függőben maradt két utolsó bekezdés fog tárgyaltatni. Végre tárgyaltatni fog a ház vám és kereskedelemügyi bizottságának jelentése a magyar korona országai és ő felsége többi országai és királyságai kormánya közt a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek, kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről szóló törvényjavaslatról. Az ülés végződik d. u. 3 órakor. A köztárházak és a főváros, Budapest főváros képviselő bizottságának mai határozata a köztárházak ügyében igen nevezetes, mert az évek óta megoldásra váró kérdés, melytől a főváros kereskedelmi föllendülését várja, ezzel eldöntetett. Megérintjük itt röviden e kérdésnek a messze múltba visszanyúló előzményeit. Az első m. minisztériumtól fogva 1868. óta minden közgazdasági és közlekedési miniszter tüzetesen foglalkozott e kérdéssel. Tisza Lajos alatt már kész tervek és ajánlatok is voltak, sőt már társulat is alakult a tárházak kiépítésére, de ez végleges megalakulása előtt liquidált.Aztán enquéteek tartottak, melyek éveken át dolgoztak, de nem voltak képesek az ügy keresztülvitelét sikeresíteni. Végre maga a főváros vette kezébe a kérdés megoldását: pályázatot hirdetett a köztárházi bizottság által készített tervrajz alapján. A beérkezett pályamunkák közül egynek »Sárga csillag kék mezőben« ki is adatott a pályadíj. De a pályázatra beérkezett művek között volt egy, mely a feltételektől eltérőleg az elevator rendszer szerinti tárházak kiépítését ajánlotta. Ezt a bizottság kisebbsége megfontolásra érdemesnek tartván, beható tanulmány tárgyává kívánta tétetni. És ez meg is történt. Időközben a magyar hitelintézet is egy reális ajánlattal lépett föl. Attól lehetett tartani, hogy most már embarras des richesses miatt a város nem fogja tudni magát mire határozni. Az ügy megoldásába késedelem is állott be. Hosszan tartó bizottsági tárgyalás után végre kitűnt, hogy a Church és Meiggs czég elevátor rendszerű ajánlata előnyösebb minden más ajánlatnál. A tanács tehá a mai közgyűlésen elfogadásra is ajánlotta ezt. De ezen indítványnyal szemben hirtelen mondhatni egész váratlanul alakult egy párt, mely azt akarta, hogy maga a főváros építse a tárházakat. A mai közgyűlés/'1'* -» két javaslat fölött dől .. ? ^0Czka’ é® az angol Church és Meiggs ezég előnyére. »iwben . hangzik az, hogy az ily nagysz.J1 vállalatnál takarítsa meg a főváros a vállán*.. a nyereséget , de a gyakorlatban mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent a fővárosra nézve nagyobbszerű építkezésekbe bocsátkozni. Párisban, New Yorkban, Washingtonban és Budapesten egyaránt roppant költekezéssel mondhatnék pazarlással jár az ily építkezés ezeknek nem annyira a főváros, mint inkább egyes, az építkezéseket intéző egyének örvendhetnek , I dennque a gyakorlat bebizonyítá, hogy mint vállalkozók a municipiumok igen rosszul gazdálkodnak . . . Teljes megnyugvásunkra szolgál tehát hogy Budapest fővárosa mai közgyűlésén az amerikai elevátor rendszer szerinti köztárházak kiépítésére nézve tett ajánlatot elfogadta. Reméljük, hogy a főváros és az ajánlattevő között még fenforgó 25.000 frtnyi differencia nem fogja a szerződés megkötését késleltetni és ettől számítva harmadfélév alatt lesznek oly köztárházaink, minek Északamerika nagyobb városaiban találhatók és Budapest kereskedelmének is hatalmas emeltyűi lehetnek, hogy arra büszkeséggel tekinthet majdan minden fővárosi polgár. Az ülésről a következő tudósítást közöljük : A meglehetősen látogatott közgyűlést Ráth főpolgármester megnyitván, folytattatott a köztéri bizottság előterjesztése fölött tegnap megindult átalános vita. Dr. Schönberg elfogadta, a biz. javaslatot, de csak azon föltétel alatt, ha addig részesül a cég segélyben csupán, ameddig a tárházak 61 /a 0/0 tiszta haszna hivatalosan kimutatva lesz. Dr. Éles Henrich mindenekelőtt megtámadja a közt.bizottságot, hogy feladatát nem teljesítette úgy, amint utasítva volt. Azután áttér a Meiggs és Churchféle tervezet bírálatára s kiemeli, hogy a bizottság nem számította ki, mennyibe kerülne a városnak, ha maga építené az elevátort és tárházsort. Addig míg ez előtte nem lesz a közgyűlésnek, könnyelműség lenne az előadott szerződés-tervezetet jóváhagyni. Nem fogadhatja el a Meiggs és Church ajánlatát, mert roppant drága: — a 125.000 ft évi aranysubventió 33 év alatt minden járulékot hozzászámítva 13 millió 919 ezer forintra nő 64 év a, pedig 48 millió 740 ezer írtra (Zajos derültség.) Ha a város maga épít, 6—7°/0-ra kaphat pénzt és 33 év törleszthető, azután pedig élvezetébe lép a haszonnak. A javaslatot visszautasítani kívánja a közt. bizottsághoz, hogy ez az előbbi közgy. határozatoknak megfelőleg a saját régiére való építés módozatairól gondoskodjék s a pénz előteremtése végett valamely művelet iránt gondoskodjék. Házmán Ferencz Éles számításait egy, a czizióból vett s általa igen kedvelt s most jól alkalmazott adomával tréfálta ki. Ő hivatkozott arra, hogy járt Amerikában, de egyet elfelejtett ott megtanulni, számolni a konkrét esettel. A közt. bizottságnak a kiküldetés pontos teljesítését úgy lehetett eszközölni csak, amint tette, t. i. a legjobbnak tartott módot ajánlani. Igaz, hogy a Meiggsék 5 milliós terve ellenében Siegl és Zimmermann helybeliek a közt. nagybizottságban előadattak egy tervet, mely szerint az elevátort és tárakat ugyanoly minőségben és nagyságban 3 800,000 frtért kiépítik, de ezek számításait az albizottság nem vizsgálta meg s a két ajánlkozó közül mindegyik olyan, hogy egy-egy nevezetes árnyoldaluk nem hagy bizni számításaikban ; nevezetesen Siegl maga elrontotta a silóit, midőn fa helyett vasat alkalmazott. Zimmermannak pedig egy bizonyos tervéből, mely 20 ezer forint körül forgott, mire végrehajtva lett, 48.000 forintos mű volt. (Tetszés.) Hogy angol közreadás által a pénz kivitetnék, nem áll, sőt angol tőke jön az országba s uj keresetágak nyílnak. (Éljenzés.) Ajánlja a bizottsági javaslatot. Az éljenzéssel kisért beszéd után elnök kijelente, hogy miután még többen vannak az átalános vitára fölírva, ha ma be nem végeztetnék a tárgyalás, a közgyűlés holnap folytattani fog. Erre nagy zaj támadt: »szavazzunk!« kiáltások hangzottak szünetlenül a teremben. A jelentkező szónokok elé »eláll« kiáltások hangzottak. Több szónok elállt (pl. Ráth gyáros, Wahrmann Mórs éljent kaptak érte. Következtek a zárbeszédek. Az indítványttevők sem akarták igénybe venni az időt, csak Weisz B. F. ragaszkodott állhatatosan jogához, a roppant zaj daczára is. Elnök : Weisz úr nem áll el a szótól, méltóztassanak kihallgatni. Weisz B. F. erre alig hallhatóan beszélt hosszabb ideig a javaslat ellen. A türelmevesztett képviselőtestület azzal boszulta meg magát, hogy minden alkalommal, midőn szónok jegyzeteit nézve szünetet tartott, harsány éljenzéssel és rá »eláll« kiáltásokkal fejezte ki elégedetlenségét. Tíz tag névszerinti szavazást kért. Mindenekelőtt majdnem egyhangúlag elvettetett Rupp tanácsnok halasztási indítványa, mely szerint a javaslat visszautasítandó lett volna a bizottsághoz a kezelési szabályzat, tariffa és jövedelemszámítás pótlása végett. Erre elnök feltette a kérdést: Elfogadja-e a közgyűlés a Meiggs és Churchcel kötendő szerződést ajánló bizottsági javaslatot átalánosságban ? Igen vagy nem ? A közgyűlés tagjai közül igennel szavazott: 177, nemmel 66. A szavazatok száma 243-at tett. Ennélfogva az angol céggel kötendő szerződést a közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta. Következett a részletes tárgyalás. A szerződés pontozatai közül mindjárt az elsőnél nagyobb vita támadt a köztárházi területet illetőleg. Havas Ignácz indítványozta, hogy az egész tárházi terület, az is, mely a szabályozás folytán nyeretni fog a Duna medréből, a város részére telekkönyvvileg biztosittassék. Geróczy alpolgármester a kérdés jogi oldalának feszegetését most nem t . tarta czélszerűnek ; am a nyerendő terület tulajdonjoga különben is az 1870: X. t. sz. értelmében a fővárosé lesz, csak a jövedelem illeti a főv. pénzalapot. Ráth főpolgármester, Rupp, Steiger felszólalásai után az első pont elfogadtatott, de a kérdésre nézve a jogügyi bizottság véleménye kéretik ki. A második pontnál, Ráth főpolgármester és Grerlóczy indítványára kimondatott, hogy a czég fél év alatt tartozik a munkát megkezdeni s ha ezt ’ elmulasztaná, a fővárosnak joga van a vállalkozók költségére kezdeni az építést, s ez esetben a subventióból vonatik le az építési költség, minden járulékkával együtt. 1. A 3. és 4. pontok észrevétel nélkül elfogadtatván, a közgyűlés az idő előhaladt volta miatt holnap délutánig elnapoltatott, mikor is a részletes vita folytattatik. KÜLÖNFÉLÉK. 1 A fővárosi toros, cunci-vi_ \ a városban, különösen a budai oldalon nagy számmal található török építmények régészeti szempontból a főváros kiváló nevezetességei lévén, s a magyarországi műemlékek bizottsága azok felvételét és lerajzolását határozta el, s a munka kivitelét Steindl Imre műegyetemi tanárra bizta. Minthogy pedig az említett építmények legnagyobb részt a főváros tulajdonát képezik, a közoktatásügyi miniszter megkereste a főváros hatóságát, hogy Steindl Imre tanárt a czé elérésében lehetőleg a maga részéről is hathatósan támogatni szíveskedjék. — Meg nem engedett feloszlatás. " Péchy T. közlekedésügyi miniszter Pest megye közönségéhez következő rendeletet intézte: Megyéjük alispánja f. évi január 25-éről 521. sz. a. kelt előterjesztésével beküldötte hozzám a »Sárközi Dunavédgát társulat« múlt évi szept. 17-én tartott közgyűlése által elhatározott szétválás tárgyában m. évi oct. 5 ki 25672. sz. a. intézményemben bekivánt felvilágosító adatokat. Ezen adatokból, valamint a megye alispánjának kísérő jelentéséből azon meggyőződésre jutottam, hogy a társulat által elhatározott kettéválás jelenleg, amidőn épen egy, a törvény követelményeinek tökéletesen megfelelő, t. i. árvízmentes magaslatok által határozott dunai balparti nagy ármentesítő társulat alakítása iránt tárgyalások folynak, melybe, ha ezen tárgyalások eredményre vezetnek, a »Sárközi Dunavédgát társulat« amúgy is be fog olvadni, annál is inkább időszerűtlen, miután az idei árvíz alkalmából szerzett szomorú tapasztalás ezen nagy ármentesítő társulat létrejövetelét okvetlen szükségesnek bizonyította. Ezen oknál fogva tehát a »Sárközi Dunavédgát társulat«. évi szeptember 17-én tartott közgyűlésén elhatározott szétválást nem hagyhatom jóvá, s a társulatot utasítom, miszerint helybenhagyott alapszabályai értelmében működését a jövőre is folytassa. Ha azonban, mit ugyan nem reménytek, a nagy Dunavédgát társulat alakulása meghiúsulna: ez esetben tetszésére bízom a társulatnak ezen elválás kérdését ismét tárgyalás alá hozni. Ami a társulat által elhatározott 84 ezer és 240 forintnyi s 80 kvnyi kölcsönt illeti, ezt tekintettel arra, hogy a visszacsatolt kimutatással az 1871. évi 39. t. ez. 22. § a követelményeinek elég létetett, helybenhagyó tudomásul vettem. — Gyorsíró verseny. A »budapesti magy. gyorsíró egyesület« mart. 3 (vasárnap) d. u. 3 órakor a képviselőházban írásversenyt rendez, melyre a következő pályadijak vannak kitűzve : Első dij 4 arany, második dij 2 arany, harmadik dij 1 arany. A feltételek következők: Az első ludidátumok 10—10 perczig fognak tartani. A pályázatban csak a Gabelsberger-Markovitz rendszert követő gyorsírók (ez országggyűlési gyorsírók kivételével) vehetnek részt. — Színházi hírek. Holnap (pénteken) mind a két színházban új darabok kerülnek színre : a nemzetiben két franczia vígjáték a »Házasság hajdan« és a »Báli köpeny« czimü, — a népszínházban Abonyi Lajos »Ambrus bácsi« czimü népszínműve. — Paulai Ede újra lefordította Schiller »Ármány és szerelem« czimü tragoediáját, melyet eddig egész elavult fordításban láttunk a nemzeti színpadon. Egy lap igen helyesen jegyzi meg, hogy az elavult vagy rontott nyelvet csakugyan ki kellene rostálni a repertorion levő darabokból s fölhívja a figyelmet régibb operákra, melyeknek a szövegét ugyan nem érti meg senki a mi énekeseink legtöbbjétől, de ha megértené, elborzadna bele. — Gounod »Cinq Mars« czímű operájának első előadása márczius 9-én lesz. A szerző nem lesz jelen, mint ahogy remélték, mert új dalműve, melyet most készül befejezni, igen elfoglalja. Operáját befejezni Normandiába utazott. Márczius 8-án Szigligeti Ede születése napján az elhunytnak egyik legjobb tragoediáját, a »Trónkövetelőt« fogják adni. — Nagybecsű papyrus. A párisi szépművészetek igazgatósága mintegy két hónapja egy egyptomi papyrusnak jutott birtokába, mely ritkítja párját. E papyrus ugyanis nyolcz méter 30 centiméter hosszú s 43 centiméter széles s kitűnő állapotban van. Mindamellett, hogy majdnem 4000 éves, igen jó karban van. De mikor a louvrei múzeum átvette, mint minden papyrus, még össze volt göngyölve, s különös érdeme Pinelli múzeumi őrnek, hogy a sok fáradsággal s türelemmel járó kigöngyölést a legnagyobb gonddal végezte. Ez tehette lehetővé a benne levő hieroglyfák kibetűzését. Azt olvasták ki belőle, hogy e papyrus körülbelül 2000 évvel kelt a mi időszámításunk előtt, s hogy az első egyptomi királydynasztiabeli Her-Hod királyi anyjának halálozási s temetkezési krónikáját foglalja magában. Az ókor e becses emlékét a múzeum 4000 frankon vásárolta, de most épenséggel megfizethetlen értékű, mert egy múzeum sem bir ily papyrusszal! A párisi közkiállítás alkalmával lesz csak kitéve a közszemlélésnek. — Pest Kis-Kun megye állandó választmánya a márczius 19-ei közgyűlés némely tárgyainak előkészítése végett márczius 6-án d. e. 10 órakor ülést tart. A közoktatásügyi miniszter a párisi közkiállításra tanügyi szakbiztosnak Rostagni Achilles egyetemi magántanárt s fővárosi rajziskolai főtanítót szándékozik kinevezni ; minélfogva megkereste a fővárosi hatóságot, várjon a czél érdekében nem lenne-e hajlandó nevezett főtanítót a kiállításnak tartamára, vagyis márczius hó 15-ikétől november hó 15-kéig terjedőre teendőitől fölmenteni. — Az a bohóctest, mely farsang vasárnapján márczius 3 án a fővárosi vigadónak fényesen (3000 lánggal) kivilágított összes termeiben fog végbe menni, azok után ítélve, amiket felőle hallunk, igazi hóbortosan és ragyogón, tehát méltán fogja befejezni az idei farsangot. Ifj. Lehmann Mór édes atyja képzelő erejének és elmésségének örököse, a vállalkozó Schallern Frigyes bőkezűsége által támogatva, oly művet alkotott, melyet a legszerencsésebb hangulat inspirált. Természetes, hogy a legújabb politikai, művészi és társadalmi eseményekre való vonatkozás különös érdeket kölcsönöz majd e bohókás estének, mely hajnalig fog tartani s mely alatt folyton lesznek előadáso , hangversenyek stb. — Az öltözetek, piperék és ékszerek gondos hírlapi regisztrálásának annyira felkapott divatát kivánjuk ünnepelni mi is a következőkben. Ha luxus, hát legyen luxus. New-Yorkban a fabr. 7-én tartott álarczos bálon egy hölgy nem csekély feltűnést okozott gyémántékszereivel. Széles övét viselt derekán telehintve brilliantokkal, négy szinte gyémántos karpereczel, és pedig a csukló fölött keskenyebbet és a felső karon szélesebbet, és egy ragyogó gyént melltüt. A szép nő az épen Európába készülő mister Belinek, a »Bank of California« alelnökének volt neje, kinek évi jövedelme két millió dollár. Neje gyémántjai 200,000 dollárt érnek s az érdekes, halvány nőcske arcza szinte kérdeni látszik: »Hogy adják ezt a New Yorkot?« — Ezt tessék utána csinálni. — Gróf Szapáry Imre gyilkosa Tóth hadnagy fölött ma mondott ítéletet a haditörvényszék. Tóth orgyilkosság bűnténye miatt tiszti rangjának elvesztésére, a honvédségből kitaszittatásra, és kötél általi halálra ítéltetett. A legfőbb helyen megerősített ítélet ma délelőtt 9 órakor olvastatott föl Jászberényben a haditörvényszék termében; jelen voltak a felolvasáson a haditörvényszék tagjai, a helyőrségi tisztek és törvényszéki hivatalnokok. Az ittidait törzskari auditor olvasta föl, seth el volt készülve a halálbüntetésre, nyugodtan és férfiasan hallgató végig ítéletét. A kivégzés szombaton reggel lesz a jászberényi törvényszéki épület udvarán. — Helyes! A bécsi polgármesteri hivatalhoz a napokban egy hivatalos átirat érkezett a budapesti polgármesteri hivataltól. Az átirat franczia nyelven volt szerkesztve, amiért a bécsi lapok nem győznek eléggé bosszankodni. E bosszankodás azonban ne tartóztassa vissza a budapesti polgármesteri hivatalt a megkezdett reform folytatásától. A magyar és osztrák hatóságok közti érintkezés kérdése, mely már annyi bosszúságra adott okot, s melyet az erre vonatkozó kormányi rendeletek sem bírtak tisztázni, nézetünk szerint csak akként oldathatik meg helyesen, ha a kölcsönös levelezések, valamely mindkét államban semleges nyelven történnek. — Ajánljuk e példát más hatóságok figyelmébe is. _— Hamis bankjegyek tudatos terjesztésével van vádolva négy egyén, kiknek magaviselete, külseje , szánalmat, vallomásaik pedig derültséget idéznek elő. A tényállás következő: 1876. április 10-ikén Luczás János csengerbagosi községtől ő jelentést tett a szatmári rendőrségi kapitánynál, hogy községbeli lakos Kopsa János egy hamis tízforintos bankjegyet adott adófizetés alkalmával, kérdésére azt adta elő, hogy a hamisítványt Nagy András csa bagosi lakostól kapta. —*» A szatmári kapitány úr jónak látta az ügybuzgó bírót ezen jelentése után azonnal ott fogni és börtönbe helyezni, csak a®8ysd napra lett Luczás uram szabadlábra helyezve az ügyész által, de azért a bűnper még ma is a bagosi bíró nevével van jelezve. Ugyancsak Csengerbagoson még özvegy Orosz Sándornénál is találtatott 10 db tízforintos hamisítvány, ezek terjesztése körül pedig Vajnági Juli, Vajnági Mihály 63 özvegy Illés Gergelyné szorgoskodott. — Orosz Sándorné időközben meghalván, a végtárgyalás ma négy vádlott ellen tartatott. Mint elsőrendű vádlott Vajnadi Juli szerepel egy elhagyatott kinézésű leány, ki korát sem képes meghatározni, mégis, talán betanítva, egy szép mesével kedveskedik. Azt mondja, hogy 13 bankót talált a Béni zsidó kelmerájában a padló alatt; meg is tudta, hogy a zsidó kereste a tankókat, de tőle nem merte kérni, ő meg nem merte visszaadni, noha hallotta, midőn Béni feleségének zsidó nyelven elmondotta, hogy a padló alá rejtett hamis bankók elvesztek. Székács elnök: Wfif v,nr,ro„ «„a— * —'«uir Vádlott: mindig zsidóknál szolgáltam és megtanultam. Elnök: mond el hát zsidó nyelven azt a mit hallottál ? Vádlott: hát azt mondta a Béni a feleségének »di geld nit gut stelte« (Nagy derültség a hallgatóság közt) A bani akat vádlott haza vitte öreg anyjához Orosz Sándornéhoz, ki és Vajnági Mihály unokáját és özvegy Illés Gergelynét megbízta a felváltással. Két zsidót Illésné megtudott csalni — de a Miska gyer k pórul járt Csengeren a zsidónál, mrt az felismerte a hamisítványt, amint Vajnági Mihály mondja »meglátta, hogy a bankó nem jó.« Különben Vajnági Mihály ki sem ír, sem olvas, 16 éves — azt vallja, hogy mai napig sem tudja, milyen a jó bankó, mert még soha sem látott ilyet. Nagy András vádolt hasonlólag zsidó kézből kapta azon hamis hantot melyet Kapsa Jánosnak kölcsön adott adófizetésre, noha az egész falu tudta hogy »rossz pénze« van. Nem is adta volna ki kezéből másféle fizetésre, de az »adóbajlóba« úgy gondolta, jó lesz. A kir. törvényszék Vajnagi Juli és Mihályt, — védőjük dr. Weisz Gábor kérelméhez képest, felmenté; Illés Gergelynét azonban 3 havi börtönbüntetésre ítélte és Nagy Andrásnak eddigi vizsgálati fogságát büntetésül betudta. Irodalom, Pestalozzi munkái közül, daczára azon mély tiszteletnek, melyet a magyar tanférfiak irányában folyvást tanúsítottak, mindez ideig egy sem volt magyarra lefordítva, sőt bővebb ismertetésük is a ritkaságok közé tartozik. Németországban újabban három gyűjtemény jelent meg a nagyhitü paedagog műveiből s a történelmi érzék e téren is gyarapodást nyerve, nem csoda, ha a már 1846-ban Pestalozzi jubilaeuma alkalmával felmerült s most megújult eszme jelenleg eredményesebb legyen. Nem merjük ugyan hinni, hogy Zsengeri Samu, ki Pestalozzi átültetésére vállalkozott, elég szerencsés lesz egyhamar mindezen művekhez kiadót kapni, de ha csak egy pár nevezetesebb müve lesz is átültetve, azt mindenesetre nyereségnek kell tekintenünk. . Az első mű, mely e gyűjteményből nyelvünkön megjelent, a napokban került ki sajtó alól a Franklin-társulat »Kis nemzeti múzeum« czimű gyűjteményében e czim alatt: »Lénárd és Gertrud« könyv a nép számára, Pestalozzi Henriktől. Magyarította Zsengeri Samu.« 3 kötet. Arafit 50 kr. Mindezen népies irányú mű kiválasztása, mind a hely, a kor az megjelent, szerencsésnek mondható, különösen miután a gyűjteményben elterjedése is nagyrészt biztosítva van. Lénárd és Gertrud a »Boldogháza« név alatt jellemeztetni szokott irányregények őse. Egy elzüllött község lakosai emelkednek föl a nyomorból s bűnből jólétre néhány értelmes egyén buzgósága s a népnevelési s társadalmi iskolák felkarolása által. A mese s a jelemzés rendesen csak mellékes, sőt a legtöbb részlet csak azért van fölsorolva, hogy elmélkedésekre s fejtegetésekre alkalmat nyújtson. A regény czíme csak az első kötetre nézve találó, hol még tényleg ezen személyek az elbeszélések hősei, később azonban (Pestalozzi lassankint öt kötetre nyújtotta ki — szándékosan használjuk e kifejezést — elbeszélését) később a mese lazaságával együtt ezen főszemélyek is háttérbe szorulnak s az író lassankint el is feledkezik róluk. A mű, melynek első s részben még második kötete is valóságos regény lassan kint egészen elméleti fejtegetéssé válik, melyben a mese csak meglehetős rideg összekötő kapcsot képez. Az elbeszélésbe uj alakok jőnek s a szerző merészen a kis községben megindított társadalmi reformmozgalomnak átalánositására is ad tervezetet.