A Hon, 1878. június (16. évfolyam, 132-157. szám)
1878-06-30 / 157. szám
nek, megérjenek, átmenjenek a nemzet életébe, épen úgy időre van szükségük, mint a növények fejlődésének a természetben. De két tény főképen az, mely, habár jelenleg átalános helyeslést nem nyert is el, sőt sok oldalról keserű gáncsolással találkozik, nézetem szerint már a közelebbi időkben is elismerést, s az utókornál mindenesetre maradandó jó emléket biztosít ez országgyűlésnek. Ezen két tény egyike az, ami ez országgyűlés alatt az államháztartás rendezésére nézve történt, a másik az, hogy megújította, létesítette az országgyűlés a monarchia két állama között azok iránt, ami közöttünk időről-időre elintézendő : a kiegyezést. Az idő, a melyben, a hely, a honnan szólok, a tisztelet, melylyel a házban levő pártok, s azoknak egymástól eltérő véleményei iránt elnöki állásomban tartozom, nem engedik, hogy ezen tárgyaknak nagy fontosságát saját szempontomból ez alkalommal tüzetesen fejtsem ki, s azért, hogy befejezzem az országgyűlés tevékenységének rövid rajzát, melyet adni akarok,nézeteimet e két tárgy fölött csak néhány szavakba foglalom. Sokban, és nagyban eltérők voltak ezen két tárgy fölött a ház tagjainak véleményei, távol van tőlem bírálni azokat; de szabad legyen azon egyéni véleményemet kijelenteni, hogy az országgyűlés, midőn eltérve elődjeinek példájától, az állami háztartás költségeinek fedezésére fokozott mérvben igénybe vette a haza polgárainak közvetlen hozzájárulását, s együttlétének mind a három ülésszakában jelentékeny, de elkerülhetetlen adókat szavazott meg, s midőn az állami jövedék befolyásának biztosítására rendezte nagy részben az adókezelést szakított azon önámitás- nál, melyben a törvényhozás az állam jövedelmeinek nagyságára és évenkénti természetszerű fokozatos emelkedésére nézve több év lefolyása alatt ringatta magát, s a kormány erélyes kezdeményezésének hozzájárulásával a kiadások szigorú ellenőrzése mellett kétségtelen reális alapokra igyekezett fektetni, s azt hiszem, azokra valóban fektette is az államköltségvetési előirányzatot; ezek által saját népszerűségének talán rovására, de bizonyosan az ország fennállásának biztosítására letette a rendes állami háztartásnak nélkülözhetetlen alapjait, melyeken állami pénzügyünk rendezésének továbbá is következetesen haladnia kell. Az újabb kiegyezés, hazánk és ő felsége többi királyságai és országai között vette igénybe legnagyobb részét ezen országgyűlés tartamának; hosszú, nehéz tárgyalások után létesült az, ami nem is történhetett máskép, ha fontolóra vétetik, hogy az annyi nagy fontosságú tárgyakra kiterjedő egyezség a monarchia két állama között, sem egyiknek, sem a másiknak parancsszavával nem, hanem csak mind a két félnek, a két országgyűlésnek kisebb ügyekben is mindig igen nehezen eszközölhető kölcsönös önkéntes megegyezésével volt létesíthető. Legyen azonban szabad erre nézve is csak azon őszinte meggyőződésemet kijelentenem, hogy nézetem szerint túlzottak azon aggodalmak, melyekkel ezen kiegyezés úgy nálunk, mint a monarchia másik államában sok oldalról fogadtatott; nem fognak bekövetkezni nálunk sem azon súlyos következmények, melyeket sokan hazafias meggyőződésüket követve, nem egyszer sötét színekkel festették előttünk; s előbbutóbb el fog ismertetni, hogy ezen kiegyezésnek létesítése által, mely újabb tíz évre állandó alapokra fekteti a monarchia két állama között fennálló közös érdekű viszonyokat, s úgy del mint a külügyeink tekintetében megszilárdította a monarchiának s hazánknak állását, az országgyűlés feladatát nehéz körülmények között a haza javára teljesítette. Ezeknek azon czélból tett rövid felsorolása után, hogy az országgyűlés befejezésével némely fővonásokban képet adjam három évi működésének, engedje meg a t. ház, hogy úgy magam mint elnöktársaim s a jegyzői kar nevében tiszteletteljesen búcsút vegyek a t. háztól. Hálás érzéssel mondok köszönetet a t. háznak, s a ház minden tagjának azon kitűnő megtiszteltetésért, melylyel engem e helyre megválasztani méltóztatott, s ezen kegyességéért, melylyel engem elnöki tisztem teljesítésében folytonosan támogattak. Hasonló mélyen érzett köszönetet mondok elnöktársaim, s a ház jegyzőkarának nevében is, s midőn mindnyájunkat nagybecsű emlékezetükbe tisztelettel ajánlom, tiszta szivemből óhajtom, hogy az isteni gondviselés szerencsésen vezérelje a ház minden tagját az élet minden viszontagságán keresztül és szavaimat a haza minden polgárával egyetértve, ezen buzgó óhajtással fejezem be : Éljen a király! Éljen és legyen boldog mindig a haza ! (A képviselők felállnak, s meg-megújuló lelkes éljeneket hangoztatnak.) Jókai Mór : Megengedi nekem a t. ház, hogy egy érzelemnek adjak kifejezést, amely — nem kételkedem benne — mindnyájunk közérzületével fog találkozni. Ez az a hála teljes tisztelet, amelyet 1. elnökünk mindnyájunk lelkében megörökített maga iránt. A törvényhozó test elnöki tiszte mindenkor magas és fontos hivatás volt. E helyre ruházta a nemzet legfontosabb jogainak gyakorlatát, a legnehezebb kötelességeknek teljesítését. És soha e jogok és kötelességeknek egy ember kezében egyesülése oly messze kiható nem volt, mint a jelen országgyűlés folyama alatt, midőn a vitás kérdések, melyek hazánk legfontosabb érdekei fölött hozandó határozatok körül forogtak, a legerősebb és a legtisztább meggyőződéseket, a legmélyebbre ható tanulmányok eredményeit és a legjogosultabb — bár legellentétesebb — hazafias aggodalmakat hozták és újra hozták a pontról pontra megújuló küzdelmekbe. E hosszú parlamentáris küzdelmek sorozata alatt tanulta e ház megismerni t. elnökében az államférfiúi bölcseségnek azon magasságát, melylyel csal: pártatlan, részrehajlatlan igazságszeretetét és önfeláldozásig menő buzgalmát lehet egyenrangúnak nevezni. (Zajos éljenzés.) Soha vészteljesebb viharok közt, soha féltettebb kincsekkel terhelt hajót nem vezetett kormányos kikötőbe, mint Ghyczy Kálmán. Kívánom, hogy a gondviselés tartsa meg őt számos évig, testi és lelki erőben (Hosszas lelkes éljenzés), hogy élvezhesse azon legmagasabb jutalmat, melyet a nemzet és önlelke adhat, neki, a nemzet osztatlan tiszteletét és önlelke azon tudatát, hogy e tisztelet jól meg volt érdemelve. (Hosszan tartó zajos éljenzés.) Kérem ezt az üdvnyilatkozatot jegyzőkönyvileg megörökíteni, és engedje meg nekem a t. ház, hogy szintén hasonló üdvtiszteletünknek adjak kifejezést a két alelnök, a nagyon buzgó és kitartó jegyzői kar és a tapintatos háznagy iránt. (Éljenzés és helyeslés.) Ezután a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök az országgyűlés utolsó ülését bezárja. (Szűnni nem akaró élénk átalános felkiáltások : Éljen Ghyczy Kálmán. A főrendiház ülése jún. 29-én. Elnök: Majláth; jegyzők: Zichy, Kiss, Pallavicsini. A miniszterek közül jelen vannak : Tisza, Széll, Perczel, Trefort, Szende, Wenckheim. Tombor Iván áthozza a képviselőházban kihirdetett két törvényczikket, mely itt is kihirdettetik. Elnök: Ő felsége, legkegyelmesebb urunk holnap déli 12 órakor fogja az 1875. augusztus 28-ára összehívott országgyűlést berekeszteni, és igy csak nehány óra választ el azon percztől, melyben elválnunk kell. Szokássá vált, mélt, főrendek, ily alkalommal a törvényhozás működésére rövid visszapillantást vetni. (Halljuk!) Ha az ülésszakok hosszú időtartamát, ha az ülések számát, ha a legfelsőbb szentesítést nyert 121 törvénycikk mennyiségét tekintjük, ez országgyűlés kétségkívül egyike volt a legmunkásabbaknak. Ha mégis az eredmény minden vágyunkat ki nem elégíti, ha különösen beléletünk fejlesztésére nem történt annyi, amennyit talán várhattunk, ez részben a törvényhozáson kívül fekvő okokban keresendő. Visszatérve a törvényekre, mondhatni, hogy ezeknek nagy része alkalmi szükségből keletkezett. Egy része kétségen kívül hiányt pótol, de még az élettől várja a siker és eredmény sanctióját. Ezek közt kimagasul a büntető törvénykönyv, mind belértéke, mind azon rég és mélyen érzett szükség tekintetéből, amelyet pótolni hivatva van. Ámde ez is holt betű marad mindaddig, míg azon előföltételek be nem töltetnek, amelyeknek megvitatása, úgy hiszem, a jövő törvényhozás első feladatát fogja képezni. Az általam érintett okok, amelyek részben talán a törvényhozáson kívül is keresendők, két momentumra vonhatók vissza. Az első volt azon világrenditő esemény, a melynek déli határainkon közelről érdekelt tanúi valánk, és a mely ezen ország lakosait lázas izgatottságban tartotta. Ha különbözők voltak is honunk polyglott lakosai közt az érzések, melyekkel ezen küzdelemnek egyes fázisai kisértettek, átalános volt mégis azon tudat; közös volt azon aggály, hogy a hajdan félelmes ellenből békés szomszéddá vált török birodalom felbomlásával új alakulások fognak képződni, melyek mélyen érinthetik saját létünk föltételeit és érdekeit. Most a csaták vihara lezajlott és a párizsi, 1856-iki békét aláírt hatalmak képviselői a megzavart közbéke helyreállításán fáradoznak. Mi nekünk nem marad egyéb hátra, mint azon óhajnak kifejezést adni, hogy sikerüljön a békét teljes és maradandó alapokon megkötni, és az eddigieknél sikeresebb biztosítékok oltalma alá helyezni. (Helyeslés.) Azon momentumok másodika, melyeket érintek, az u. n. kiegyezési kérdések megvitatása és tárgyalása. Az 1867. XII. t. sz. élesen elkülönítve a közösügyeket a közös érdekektől, az elsőkre nézve véglegesen rendelkezett, az utóbbiakra nézve pedig a szerződések útját, és ezeknek bizonyos módozatok mellett 10 évről 10 évre való utánvizsgálhatását állapította meg. A szerződés, mely hosszas tanácskozmány előrebocsátásával a dolgok mélyébe való hatolás után 1867-ben megköttetett, 1877-ben volt lejárandó , s így természetes volt, hogy mind a két fél latba vetette az előnyöket és hátrányokat, melyekben az őket részesítette. Előre kell bocsátanom, hogy midőn a közös háztartás 1867-ben megszűnt, mind a két fél saját belátása szerint önállóan rendezte be állami háztartását ; mind a kettő különösen a befektetések és beruházások közül nem mérlegelte helyesen a kívánatos javításokat a józan takarékosság következményeivel. (Élénk helyeslés.) Nagyobb része azon befektetéseknek vagy épen nem, vagy csak igen későn fog gyümölcsözni és igy természetes, hogy a két kedvező évet követett mostoha viszonyok hatása alatt megzavart súlyegyen progressive mindinkább elvesztette azon normális alkatát, melyet helyesen vezettet államgazdaságtól megkívánni lehet, és évről évre növekedvén a deficzit, és hozzájárulván még az 1873- diki pénz- és hitelválság, természetes volt, hogy mind a két fél megdöbbenve érezte, mikép ily módon az elszegényedés örvénye felé sodortatik. Ily előzmények után természetszerűleg kétszeres érdekkel vizsgálta mindegyik fél, vájjon az 1867- ben kötött egyezség nem tartalmaz-e túlságos előnyt a másik szerződő fél javára. Ily hangulat közepette indult meg a közgazdasági kiegyezés utánvizsgálata. A támadás szívós ellenállásra akadt és eleinte ugyan nemzetgazdászati érvekkel és tárgyilagosan, majd élesebb és keserűbb hangon folyt a küzdelem, míg végre azon jelenetnek voltunk, mély fájdalommal láthatott tanúi, hogy azon pillanatban, midőn az öszszesített erő olyanannyira szükséges leendett, midőn Európa szemei csüggtek az osztrák-magyar birodalmon , midőn azon tudatnak, hogy a monarchia minden korát egy szív, egy lélek egyesíti, amely maga egy hadsereggel fölőr, kellett volna érvényesülni. (Helyeslés és tetszés.) azon pillanatban a szenvedély és indulat fegyverével küzdöttek egymás ellen azok, kiket nem egyedül az uralkodó személyének, nemcsak a pragmatica sanctió által biztosított elválhatlanságának kapcsa fűzi egymáshoz, hanem a kiket, tekintve a geographiai helyzetet, az európai áramlatot, saját, helyesen fölfogott érdekeik egymásra és szoros egyetértésre utalnak : ők tágítottak vagy indultak tágítani azon kötelékeken, melyeken nem tágítani, melyeket nem gyengíteni, hanem a melyeket mind szorosabbra edzeni, ma inkább, mintvalaha, minden honpolgár legszentebb kötelessége. (Élénk helyeslés.) A dolog így lévén, a bajból legalább azon tanulság vonható le, hogy várjon most, midőn a fegyverszünet bekövetkezett és a szenvedély hullámai csillapodni indultak, nem lenne-e czélszerű előre gondoskodni oly módokról, melyek az ily jelenetek megújulását megakadályozhatnák ? Mert higyyék el a méltó főrendek, azon erkölcsi és politikai hátrányokon túl, amelyekkel ez járt, maga az anyagi kár, mely e másfél év alatt és pedig mindkét félre nehezedett, messze túlszárnyalja azon számszerűleg parányi előnyt, amelyet az egyik fél a másikon talán kivívott. (Helyeslés.) A másik kérdés, melyet felvetek, az, várjon most, midőn a bankkal 10 évre megköttetett a szerződés, s így 10 évre biztosítva van a pénzjel egysége, nem lenne-e czélszerű kezdeményezni a valuta rendezésére vezető eszközöket, miután pénzügyi bajaink gyökeres orvoslása csak ez után remélhető. A hosszas vitát compromissum fejezte be. A compromissum természetével egyezőleg egyik fél sem elégedett meg annak eredményével. Annak nemzetgazdasági és pénzügyi hatásáról most alaposan ítélni még korai lenne , annyi mégis vélelmezhető, hogy mindkét fél állampénztárának némi előnyével jár, de viszont mindkét fél adófizetői,e újabb teher hárul. Ezen előny és ezen teher arányát most számszerűleg kifejezni nem lehet, annyit azonban mondhatni, hogy a teher, amely minket ér, súlyos és csak akkor lesz elviselhető, ha egy nagy nemzet példáján okulva, ernyedetlen és értelmes munkássággal, fáradhatlan szorgalommal és bölcs takarékosságal igyekszünk kiköszörülni a csorbát, mely rajtunk ejtetett, és ha a törvényhozás és kormány elkövetnek mindent, ami ezen czél kivívását elősegíti, ha jelesül a törvényhozás és kormány, mint már annak kétségkívüli jeleit adta, a takarékosságban jó példával jár elő ; ha az annyi concurrens által fenyegetett földmivelés érdekeit telhetőleg gondozza ; ha mindent elkövet, ami a kereskedelem élénkítésére, a forgalom könnyítésére szolgál ; egy szóval, ha részéről megteszi mindazt, ami a munka és szorgalom útját egyengeti, könnyítheti. (Helyeslés.) A méltóságos főrendek ezekből látják, hogy a jövő országgyűlésnek igen fontos és sok lesz a teendője és így a méltóságos főrendeknek bő alkalma nyílik törvényes jogaikat érvényesíthetni. Reméltem, hogy lehetőleg teljes számmal fognak e jogukkal élni s e kötelességüknek megfelelni; remélnem kellene ezt különösen azoktól, kik a polgári jogok e legszebbikét hitbizománykép öröklötték őseiktől és a kik kötelmeik pontos teljesítése által maradhatnak méltók arra, hogy ezt utódaikra átszállíthassák. (Élénk helyeslés.) És már most engedjék meg a mélt, főrendek, (Felállva,) hogy személyemre vonatkozólag a hála adóját róvjam le a mélt, főrendek irányában, kiknek fogyatkozásaim iránti türelme, kegyes elnézése és soha eléggé nem becsülhető bizalma tisztem gyakorlását oly kedvessé varázsolta. (Élénk éljenzés.) Legyen szabad hálámat kifejeznem t. elnöktársam iránt, a ki a köztanácskozásokban ép úgy mint az előkészítő ülésekben ismereteinek és tapasztalatainak gazdag tárát készséggel állította a nm. főrendiház rendelkezésére. (Élénk éljenzés.) Legyen szabad köszönetet mondanom az igen t. háznagynak, (Éljenzés.) a ki a méltóságos főrendek java s kényelme iránti gondoskodásában sem fáradságot, sem határt nem ismert. (Éljenzés.) Köszönetemet kívánom még kifejezni hű és buzgó munkatársaim, a jegyzői kar és végül a bizottsági tagok iránt, (Éljenzés.) akik a törvényhozási munkálatok előkészítésében oly készséggel és serényen munkálkodtak. Fogadják egyenként és összesen legmélyebb hálámat és legyen szabad remélnem, hogy ha tűzhelyeikre visszatérnek, emlékezetükben egy szerény helyet annak számára is fentartanak, a ki magát irányukban örökre lekötelezettnak vallja. (Hosszasan tartó élénk éljenzés.) Haynald Lajos kalocsai érsek a főrendiház elnöke iránt fejezi ki jó kívánatát. Nagy kötelességünket rójuk le, igy szól, midőn azon érzeteinknek kifejezést adva kívánjuk, hogy valamint elnöki magas állásában buzgósággal, bölcseséggel, tapintatossággal sikerre juttatta működésünket, úgy hasonló üdvös munkásságban még nagyon sokáig megtartva maradjon a honnak, a nemzetnek, a trónnak, a monarchiának, (Élénk éljenzés ) és mindazon feladatokat, melyeket mint a törvényhozás további tárgyát imént feltüntetett, bölcseségével és munkás hozzájárulásával szerencsésen megoldani segítse (Élénk helyeslés és éljenzés.) és az istentől megáldva , egyéni életében, boldogítva családi körében, dicsőséggel és sikerrel környezve közügyi munkásságában a legkésőbb emberi korig, emlékezete pedig a nemzet osztatlan tiszteletében örökké éljen. (Élénk tetszés és éljenzés.) Ugyanezt kívánja az alelnöknek is. Majláth ő exczellentiája — igy szól — már sokkal ékesebb szavakkal, mintsem hogy én valamit hozzáadni képes volnék, éltető nagyérdemű alelnökünket, a közigazgatás és a törvényhozás terén bokrosan érdemesült veteránt, a tiszta lelkű hazafit a tudomány, bölcseség, hazafias hűség és becsületeség által kitűnő férfiút, ő is az Istentől megáldva, a nemzetnek és a hazának sokáig megtartva boldogul éljen. (Élénk éljenzés.) De még azon lelkes, tiszteletreméltó férfiaknak is mondjunk hálát és fejezzük ki tiszteletünket, kik nagyméltóságú elnökeinket mint jegyzők folytonos, szorgalmas és önfeláldozó működésükkeltámogatták. A jegyzői kar érdemes tagjai éljenek. (Éljenzés.) Erre hitelesíttetvén a mai ülés jegyzőkönyve, elnök a választások jó sikere iránt fejezi ki kivánatait s ezzel az ülés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. MF* Legközelebbi számunk (rendkívüli kiadásban) hétfőn, julius 1-jén reggel jelenik meg. Kitüntetés. A király Kucserik Sándor kegyes-tanítórendi áldozatnak, 50 évi tanári működése elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Békebirák, Hont megyében : Baros Lajos bátki, Szillasi Caesar szálkái, Nigrovics Bertalan balogi és Cibulya László bozóki járási szolgabírákat a községi bíráskodást meghaladó kisebb polg. peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta föl az igazságügyminiszter. Kineveztettek: Szalay József kassai járásbírósági aljegyző a debreczeni törvényszékhez jegyzővé, Magay Lajos esztergomi járásbírósági joggyakornok a szegedi tvszékhez aljegyzővé, Egerváry Jenő egri tvszéki Írnok az alsó-lendvai járásbírósághoz, Szilágyi Tamás tordai tvszéki Írnok ugyanezen tvszékhez segédtelekkönyvvezetőkké, Unger József igazságügyminiszteri dijnok ugyanoda, Szabó Sándor illavai fegyintézet iroda-gyakornok a nagykanizsai törvényszékhez, Halla Ferencz igazságügyminisztériumi dijnok a pestvidéki törvényszékhez, Jakab Alajos Csíkszeredai törvényszéki volt dijnok az alsólendvai járásbírósághoz és Turkovits János felső-egri járásbírósági díjak a Csáktornyai járásbírósághoz írnokká, végre Thát György balázsfalvi körjegyző a balázsfalvi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá. Áthelyeztettek: Benke Ferencz szegedi törvényszéki aljegyző a kassai törvényszékhez, Sütő Gábor hajdúböszörményi járásbirósági telekkönyvezető a székesfehérvári törvényszékhez, Cullmann Károly budapesti I. III. ker. járásbirósági segédtelekkönyvvezető a budapesti törvényszékhez, Tihanyi Ferencz budapesti törvényszéki segédtelekkönyvvezető a budapesti I—III. ker. kir.birósághoz, végre Pirovits Béla nagykanizsai törvényszéki írnok a győri törvényszékhez. — A király ma reggel 6 és fél órakor érkezett Buda várába, hol 10 órakor Tisza miniszterelnököt fogadta kihallgatáson, a kivel mintegy fél óráig volt együtt. Az átalános audientia pontban 12 órakor kezdődött és d. u. három óráig tartott. 157 fél jelentkezett. Ezek közül kiemeljük a következő személyeket : Angyelics, Pavel, Mihályi Péter és Peitler püspököket ; b. Kemény, Szentivány, Szmercsányi, Szabó, Fáy, gr. Csáky Albin, Domahidy és Wächter főispánok ; továbbá Bónis Samu, legfőbb itélőszéki tanács elnöke, Tisza Lajos, Lommniczer és Szabó József tanárok, Gorove István, gr. Zichy Jenő, gr. Almássy K., gr. Cziráky J., őrgróf Pallavicini, gr. Erdődy, Grünwald Béla, Simonfy debreczeni polgármester, Lang építész, Lewis Lajos nyelvtudort. Ezenkívül még számos katonatiszt és egyéb rangú egyén jelentkezett. Holnap a király nagy katonaszemlét fog tartani, mely alkalommal az„ összes katonaság en plainparade fog megjelenni. Ő felsége valószínűleg július 2-áig fog fővárosunkban időzni, a midőn az esti 9/4 órai vonattal Bécsbe utazand vissza. — A király a Margitszigeten. Tegnap délután négy órakor érkezett ő felsége a szigeten időző belga királyné látogatására. A kikötőnél József főherczeg, I. Nyáry szárnysegéde és Graef tábornok fogadták az uralkodót, a váróterem előtt pedig Klotild főherczegasszony üdvözölte. A király karját nyújtotta a főherczegasszonynak s a távolabb álló főherczegi gyermekekhez lépett s mindnyájával kezet szorított. A belgák királynéja a nagy szálló előcsarnokában várakozva, közeledésekor a lépcsők aljában köszöntötte a magas látogatást s a király karján távozott szobáiba. A látogatás mintegy fél óráig tartott s a megérkezés rendje szerint távozott ő felsége ismét a reá várakozó »Fecske« hajón Budavárába. A belga királyné pontban öt órakor a közönséges személy szállító hajóra szállt s udvarhölgye kiséretében a várba ment a király látogatását viszonozni. A királyt szállító hajón Medgyaszay István kir. tanácsos fogadta és kísérte vissza ő felségét, mint a társulat képviselője teljes diszöltözetben. — Személyi hírek. B. Wenckheim Béla ma reggel Bécsből, Péchy Tamás miniszter tegnap este N.Károlyból a fővárosba érkeztek. — Chlumetzky osztrák kereskedelmi miniszter tegnap este Bécsbe visszautazott. — Az országgyűlési szabadelvűpárt bucsúlakomája a Margitszigeten igen szépen sikerült. A képviselőház és főnödiház tagjaiból valami 250 gyűlt össze, ott voltak a miniszterek mind, Haynald érsek, Krajcsik püspök, Szögyény-Marich László, gr. Szapáry Antal, Zichy Viktor és mások, Ghyczy, Gorove, és a képviselőház csaknem minden Budapesten lévő kormánypárti tagja, sőt az újonnan csatlakozottak is. A toasztok sorát Gorove István kezdé meg, háromszoros éljentől félbeszakítva éltetvén a királyt, királynét és a koronaörököst. Mikor az éljenzés lecsillapult, gr. Forgách Antal köszönte föl, szintén szűnni nem akaró éljenzés között József főliget, a Margitsziget megteremtőjét. Azután gr. Péchy Manó élteté Tisza Kálmánt, mint valódi államférfit és igaz hazafit, ki az állam jól felfogott érdekeinek alárendeli a népszerűséget és igy éri el a valódi népszerűséget. A zajos éljenzéssel fogadott toaszt után, Tereczky István köszönte fel egy sikerült toasztban Ghyczy Kálmánt, méltatva maradandó érdemeit. Ekkor Bokros Elek emelt poharat Szőgyényi Marich Lászlóra, a főrendiház jelenlévő alelnökére. Várady Gábor a miniszterekre összesen és egyenkint, Fáik éltető egy talpraesett toastban Gorovet, mint aki Aristoteleskép alárendelt mindent annak, hogy Tisza győzhessen, kit Miltiadeshez hasonlított. Gorovet hosszasan élteté a párt. Wahrmann egy nagyon szellemes toastban élteté Széll Kálmánt, ki szigort tudott alkalmazni nem csak a közönséggel, de minisztertársaival szemben is, hogy rendezze az államháztartást és most ennek következtében már elmondhatjuk, hogy hitelünk meg van alapítva ; ő úgy tett, mint Dumouriez, ki megmondá uralkodójának, hogy kellemetlen lehetek felségednek, de meg nem csalom. Szélben sem csalódott a nemzet. Zajos éljenzés követé Wahrmann szavait. Tisza Lajos meleg szavakban emlékezett meg Wenckheim Béla érdemeiről és öt élteté. Horváth Gyula köztetszés közt élteté a népszerű Haynald érseket, Kiss Miklós a párt egyik oszlopát, Szlávy Józsefet. Haynald érsek a nemzet kertészeit és ezek közt a kultúra, nevelés főkertészét Trefort minisztert, Poór Antal a honvédséget; P. Szathmáry K. gr. Festetichet. Ebéd alatt czigányzene volt A társaság késő este oszlott szét. — A főrendiház tagjai a ház munkás és buzgó jegyzőjét, Zichy F. Viktor grófot arany tollal tisztelték meg. Az aranytollat a mai zárülés megnyitása előtt Szögyény M. László a ház alelnöke az oszlopos kerekteremben ékes alkalmi beszéddel nyújtotta át. Zichy Viktor gr. meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést, a főrendek lelkes éljenzése kiséretében. — Uj püspök. A király nemesujfalusi Bubla Károly esztergomi kanonok, székesegyházi főesperes és Szent-Györgymezőről nevezett esztergomi prépostot, arbeni czimzetes püspökké nevezte ki. — Uj egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Ballagi Aladárnak Magyarország műipara történelméből a budapesti m. kir. egyetemen magántanárrá képesittetését helyben hagyó tudomásul vette, s őt e minőségben megerősítette. — Az Üstökös legközelebbi szám a következő tartalommal jelent meg: Keleti regék. II. A jedikulai rab. (Vége.) Jókai Mórtól. — Nagy uraim. (Vers D. L-től.) — Tallérossy Zebulon levele Mindenváró Ádámhoz. — Az épület betetőzése. (Képpel.) — Ama bizonyos csizmadia és felesége kérdései s feleletei. — A kiegyezéshez. (Két képpel.) — Kutyaság. — Haszontalan tudnivalók. — Borkorcsolyák. — Közös bit, közös öröm. (Négy képpel.) — Exkathedra. — Temetői humor. — Az Ü—s eredeti okmánytára. — Előfiz. fölhívás az Ü —s-re. — Szerk. subrosa. — Az országos közegészségi tanács elnökévé a király a belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnök előterjesztésére dr. Kupp Nepomuk Jánost nevezte ki. A HON magántávsürgönyei. A congressus. Berlin, jun. 29. Mint hírlik, a congressus tegnapi ülésén valamennyi nagyhatalom kívánatosnak ismerte el Ausztria bevonulását Boszniába és Herczegovinába. Ellenvetéseket csak a törökök tettek, az ezekkel szemben teendő további lépések még bevárandók. Ellenmondás egyik nagyhatalom részéről sem történt. Németország meleg érdeklődést tanúsított Ausztria iránt, Anglia és Oroszország nem kevésbé. Mint hírlik, e tárgyat az angol küldöttek hozták szóba. A congressus szerkesztő bizottsága még csak ezután fogja előterjeszteni a Bulgáriára vonatkozó munkálatokat. A montenegrói kérdés, mint hallik, némely az oroszok által szóba hozott kívánságokra való tekintetből tegnap még nem vétetett tulajdonképeni tárgyalás alá. A törököknek a balkáni vonalon való megszállási és erődítési jogát illetőleg Törökországnak még egy, a Balkánhoz vivő étappe ut jogát is megigégérték. Törökországnak meghatározott étappe-utjai lesznek Kelet-Ruméliában, hol az átvonuló csapatok kaszárnyákba szállhatnak. A lakosoknál egy török katonát sem szabad elszállásolni. Ha a parancsnokló tábornok intézkedései ellen Bolgárországban aggodalmak forognak fenn, ezeket az európai konzulok a tábornoknál szóba hozzák, s ha ez nem használ, a konstantinápolyi követekhez fordulnak. Arözügyek hihetőleg ma jönnek először szóba, s így Görögország küldöttei a mai gyűlésen valószínűleg jelen lesznek. A congressus ülése előtt hg. Hohenlohe német meghatalmazott elnöklete alatt, előzetes tanácskozás lesz, melybe mindenik congressusi hatalom küld egy képviselőt. Berlin, jun. 29. (Ered. sürg.) Bécsből jelentik, hogy osztrák-magyar hadcsapatok bevonulása a következő héten várható, és hogy Szapáry hadosztálya következő kedden a Zárát át fogja lépni. Ezen híreket itt egyelőre alaptalanoknak mondják. Bécs, jun. 29. (Ered. sürg.) Mint bizonyos említik, hogy az észak-magyar mandátum Bosznia és Herczegovina occupátiójának kérdésében, oda irányul, hogy ott Ausztria-Magyarország a politikai és katonai igazgatást kezelje. (Tagblatt.) Berlin, jun. 29. (Ered. sürg.) A Nordd. Alig. Zrg határozottan ismétli, hogy a tegnapi congressus ülésében Bosznia és Herczegovinának osztrák-magyar hadcsapatokáltali megszállása valamennyi hatalom által kívánatosnak ismertetett el. — Csak a török meghatalmazottak voltak ellene. De bevárandó, teszi hozzá a Nordd. Alig. Ztg., hogy Ausztria-Magyarország, mely most egy európai mandátum birtokában van, mily lépésekre fogja magát elhatározni ezen ügyben. A török ellenvetés, úgy mondatik, legkevésbbé sem bírta tiltakozás szinezetét, hanem csak biztosítékot követett, hogy a megszállás csak egy meghatározott ideig tartson. A törökökkészeknek nyilatkoztak Bosznia és Herczegovinának oly organisatiót adni, amilyen Kelet-Ruméliában van és készek egyszersmind Ausztria-Magyarországnak ellenőrzési jogát elismerni. Bebizonyul, hogy az európai mandátum adásának eszméje Angolországtól származott és hogy Németország által melegen pártoltatott. Az orosz meghatalmazott kinyilatkoztatta volna, hogy az angol indítvány ellen semmi kifogása nincs. Erre Szerbia határolása jött kérdésbe. A novi-bazari kerület Szerbiától megtagadtatott. Szerbiának függetlenné nyilvánítása minden zaj nélkül ment véghez. Berlin, jun. 29. (Ered. sürg.) Ma a congressus a görög kérdést tárgyalja. Delijanis az ülésre hivatalos volt. Egy értekezlet, mely az ülést megelőzte, Görögország terület nagyobbitását határozta meg.^ Berlin, jun. 29. A congressus Angolország indítványára — egyedül a porta kivételével — egyhangúlag elhatározta, hogy Bosznia és Herczegovina politikai és katonai igazgatása az időtartam meghatározása nélkül, Ausztria-Magyarországra bizassék, hogy ott rendezett viszonyokat létesítsen. Berlin, jan. 29. Az Ausztria-Magyarországot érdeklő kérdések elintézése után, mi több ülést vehet igénybe, Bessarabia kerül sorra. Orosz körökben e kérdés eldöntéséről azt tartják, hogy a Kilia-torkolat Oroszországnak esik, a György- és a hajókázható Szulinatorkolatot pedig Oláhország megtartja. Ezután az Angliát közvetlenül érdeklő kérdéseket, ezek között a görög kérdést tárgyalják. A törökök birtokában maradó nyugati Rumélia szervezését a görög kérdései együttesen fogják megvitatni. Görögországnak kevés kilátása van az általa óhajtott területszerzésre, kivéve Kréta egyesítését. Anglia — a Globe állításaival ellenkezőleg — állítólag el van határozva kijelenteni, hogy Batumnak a porta birtokában maradása megvitatás alá nem vonható. Az oroszok kételkednek ezen nézetváltozás fölött Berlin, jun. 29. Azon álláspont felől, melyet a török meghatalmazottak annak idejében Görögország bebocsátásának kérdésével szemben elfoglaltak, a következőt hallani: Midőn Salisbury azon körülményre utalva, hogy a balkán-félszigeti bolgár-szláv elemnek a congressuson Oroszországban szószólója van, s a mellett nyilatkozott, hogy a görög érdekeket a congressuson Görögország képviselje, a török küldöttek azt a nyilatkozatot tették, hogy a porta egyedüli képviselője úgy a bolgár és szláv, mint a görög elemnek is a török birodalomban. A görög küldöttek, mint már jelentetett, a congressus mai ülésére meghivattak. Az oláh küldöttek az eddigi tanácskozásból semmiféle reményt nem merítettek a memorandumukban foglalt álláspont tekintetbevételére, azonban ahhoz határozottan ragaszkodnak. A congressus részéről eddig semmiféle válasz nem érkezett, a válasz benne lesz a congressusnak erre vonatkozólag később hozandó határozatában. Berlin, jún. 29. A congressus mai ülése, melyben minden meghatalmazott, ezek közt Gorcsakov hg. is jelen volt, 2 órakor kezdődött, és 43/1 órakor ért véget. Pétervár, jun. 29. AJ. de St. Péter sb. konstatálja, hogy most, miután a bolgár kérdés el van intézve, fordulat állt be Európa nézeteiben, mely Törökország integritását eddig dogmának tekintette. Európa ma elismeri az utóbbi háború szükséges voltát, midőn annak eredményét szentesíti. Ez az orosz diplomatia ügyességének és okosságának sikere; a diplomatia hivatása elért czéljához szerencsét kivánhat magának. Berlin, jun. 29. Délelőtt 10 óra. A császár kedvező állapotában semmi változás nem állott be. Konstantinápoly, jun. 29. (Pol. Corr.) Török diplomatiai körök komolyan foglalkoznak Bosznia occupátiójának kérdésével. Zichy gr. Szavjet pasa előtt e rendszabályt ideiglenesnek jelzi, melynek fő czélja a menekültek visszatérésének biztosítása. A szultán elnöklete alatt tegnapelőtt tartott nagy tanácsban, melyre az ulemák, tábornokok és főméltóságok is meghivattak hasonlóképen Boszniának Ausztria-Magyarország részéről való megszállása tárgyaltatott. Folytonosan újabb ujonczszállitmányok érkeznek Konstinápolyba. Barmen, jun. 29. A Schwelm mellett lévő nagy alagút tegnap este 21 méternyi hosszúságban leszakadt, s 27 személyt betemetett, ma reggelig 7 holttestet találtak meg. A kutatási munkálatok folyton tartanak. Balassa-Gyarmat, jun. 29 (Ered. sürg.) Szontágh Pál több mint 600 választó által fogadtatott és lelkesedéssel jelöltnek kiáltatott ki. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület wiiiiii—...... .1.1.11__mmm