A Hon, 1878. szeptember (16. évfolyam, 212-236. szám)
1878-09-01 / 212. szám
vetkező viharától annyi okunk van sokat, s annyi hajlamunk mindent félteni, megnyugtató hatással lehet a magyar állameszme híveire térfoglalásuk minden parányi jele. S ha azt látjuk, hogy ép ez időben hatol be ez államiság diadalmas zászlaja oly helyekre, hol eddig úgy szólva soha nem lengett, hol sem 1848 dicsőséges emlékei, sem 1867 nagy külső fénye s momentán sikerei nem tudtak neki helyet biztositni: ebből nem tagadható pozitivitással következtethető az a tény, hogy a tagadhatatlan veszedelmek daczára, melyek ez állameszme ellen kívülről alakulnak, beltermi erősödésnek indult az, s így oly processusnak, mely épületesen fölhasználva, gyámolítva, alkalmas leszen még a külső veszedelmekkel való daczolásra is képesítni azt. És ez a belpolitika e legsajátabb kérdését szoros összeköttetésbe hozza a nemzetközi élet nagy forrongásaival. Vájjon nem magyarázza-e, nem indokolja-e e tény azok politikáját, kik e pillanatban nem látták konszolidáltnak a magyar államiságot egy nagy külháború megrázkódtatásának elviselésére, s kik egy új évtized erősbödő, erőgyűjtő, összeforrasztó munkáját bevárandónak tartották ily vállalkozás előtt ? Aki nem lelketlenül számol, azelőtt nem lehet közönyös ily nagy válság megindítása előtt az alkatelemek mineműsége ; s ki tagadhatná, hogy egy újabb időszak biztosítása belső szervezkedésünk számára — egyenlő újabb erősödésünkkel kifelé. Azért nem óhajtanék most, ha a szászok közt egy második országos párt alakulna, ha mindjárt kormánybarát irányzattal is. Az állameszme erősödése nem tűr el ilyetén exclusív alakulásokat. A múlt azon maradványai, kiket mint a volt szász néppárt tagjait ma még felküld az országgyűlésre valamely esetleg, tartozhatnak ily idejüket múlt csoportosulás hívei közé ; oly elemek azonban, melyek a jövő előtt számot akarnak tenni, kell hogy azon országos és állami érdekek szerint találják meg elhelyezkedésükre a jogcímet, amelyeknek megválasztatásukat köszönik, s a melyek minden hazafi előtt irányadók. A helyi érdekek harczát küzdhetik mint szászok , de az országos érdekek telezatén nem szabad többé e jelszó alatt megjelenniük. Magyar fiúk tudósítása Szerajevóból. A »M. H.« egyik ismerőse a harcztéren levő barátjától levelet kapott, melynek kedélyes tartalma következő: Boszna-Szeráj, aug. 22. »Három hete nem voltam födél alatt, mindig távol bármi néven nevezendő hajléktól lágeroztunk a szabadban. Ennyi strapaczióról nem is álmodtam. Másztunk hegyeket, pihenni akartunk a völgyekben, de a török-bosnyák számtalanszor háborgatott bennünket. Úgy aludtunk mint a nyúl, nyitott szemekkel. Az izzadságot lemosta rólunk az eső, vagy hatszor áztunk át s száradtunk meg újra; ruhaszárítónak nevezhetem magamat. Aztán, ha lehetett volna ruhát váltani. A bakancsot se húzhattak le, már azt hittem ránőtt a lábamra. Oszt ez a szűk nadrág, aki ezt kitalálta, csak parádét próbált életében. Barátom, csoda, hogy itt vagyok. Egy istálóféle épületben végre pihenek a szalmán. Válogatós embernek rossz ágy, de nekem királyi pihenő, bár csak nem rég »hurczolkodtak ki« belőle a barmok. Hej, ti, kik a Schelában s a Koronában elpolitizáljatok s csibakozzátok az időt, jertek ide s tanuljátok ki még a szenvedés iskoláját. Barátom, oly jeles hős költeményt lehetne írni ennek a bosnyák városnak a bevételéről, hogy gyönyör lenne olvasni. Nem szeretjük ám már a törököt , mert az is csak elvágja a torkunkat ha lehet. Az elsők közt volt a mi századunk a bevonulásnál , hanem ilyen akadályversenyt se lehet mindennap látni. Ép úgy lődöztek ránk minden ablakból , mint ahogy otthon a vi- ■ rágokat szórtuk .... nem mondom kiknek. Én egy ház ostromát vezettem, mikor betörtük az ajtót, az átkozott bosnyák csaknem egy lépésről sütötte el rám a revolverét, de félre ment a golyója. Olyat vágtam rá hamarosan, hogy elterült. Jó rozs kenyeret találtunk a szobában. A kedvünk a tűzben jött meg, mint mikor gyermekkoromba lakodalmas háznál láttam öldösni a baromfiakat, úgy éreztem a város bevételénél is magamat. Csúnyául nézett ki minden utcza s hurczolták ide oda a ki jójszakát mondott a világnak. Mikor megint haptákba álltunk, 18-an nem voltak köztünk. Nem is sok egy századból. Az oláh meg a rácz jobban potyog mint a magyar, pedig jól odaállítottak ám bennünket. (A levél magán érdekű dolgokkal záródik be.)* A »Szegedi Híradó« pedig egy szegedi fiúnak, ki szintén a harcztéren van, következő tudósítását közli: II. Boszna-Sz e r áj, aug. 20. Körülbelől hat hete, hogy hazulról eljöttem, s nem írhatom le, mily roszul hat reám, hogy mai napig egy sor írást nem kaptam tőletek. El nem képzelhetem, mi lehet az oka. Hej, pedig ellenséges országban, minduntalan kitéve a halált osztó golyóknak, vajmi jól esik csak egy Borocska is hazulról, a mely szeretteink hogylétéről ad hírt Jaiczából küldött levelem óta, melyben az ott lefolyt csatát vázoltam, még két csatában vettünk részt, és pedig először Kiseljánál aug. 16-án; ez azonban inkább csatározás volt s komoly munkát nem igen adott, mivel az ellenség két órai ágyú- és puskatűz után, mindenét visszahagyta, futásnak eredt. E harcz után egy egész napon át kergettük őket, mint a nyulakat, a hegyeken keresztül. Aug. 18-án pihenőnk volt s a szabad ég alatt megültük ő felsége születés napját. Ezután jött föl nekünk a meleg nap. 19-én reggel 5 órakor két hadtestben — 2 vadász-zászlóalj, 1 század huszár, 24 hegyi és 12 nyolcz fontos tábori ágyúval — összesen tizenhatezer főnyi létszámban megindultunk Szerajevó felé, amely csak négy óra járásnyira volt tőlük. Menetünk körülbelül két óra hosszáig tartott, midőn az ellenséges ágyuk a hegyen lévő sánczokból dühösen megkezdték bömbölésüket, — mire mi azonnal csatarendbe álltunk és megkezdtük a támadást, a mely igen veszélyes volt reánk nézve, mivel a fölkelők a város körül levő hegyeken a legjobb állásokat foglalták el, mi pedig lenn a völgyben állottunk. Az ellenség száma körülbelül tizenhétezer, ágyukkal jól ellátva, de tekintetbe véve kitűnő védelmi pozíczióikat, a mienknél háromszorta nagyobb erővel fölértek. A csata reggel 7 órakor kezdődött. A harcz folyamában nagyszerű látványok tárultak szemeink elé s én a golyók fütyülése közt is gyönyörködve néztem vissza egy-egy elfoglalt magaslatról többi hadosztályainkra, amint az ágyúk védelme alatt a legszebb csatarendben vonultak föl a magaslatokra. Itt tapasztaltam először igazát, mily óriási változáson megy át az ember a csata szilaj hevében. Azelőtt azt hittem, hogy a golyók fütyülése valami idegrázó benyomást tesz az emberre; csalatkoztam ; az első pár perczben némi elfogultság vett rajtam erőt s az a gondolat villant föl bennem, hogy vájjon megmaradok-e; de a következő perczben már elvesztem minden ézékenységemet: az ember helyet ad az állatnak s bőszült tigrissé válik, mely csak áldozatát keresi. Ezután már csak annak tudtam örülni, ha minden lövésem talált, a rohamnál pedig, ha szúrásom jól sikerült. Mellettem, előttem hullottak bajtársaim, s én jóformán észre sem vettem. Az élet ösztöne azonban mindig megmarad, s nem egyszer a holtakat használtuk pajzsul a golyók ellen . . . A bástyák elfoglalása után kezdődött az utczai harcz, amelyben legtöbben haltak és sebesültek meg. Nincs időm ez iszonyú harczot leírni, amely valóságos vérfürdő volt. Délután 2 óra táján már teljesen urai voltunk a helyzetnek. Az ellenség szét volt verve, tönkre téve s maradványai a legnagyobb rendetlenségben szerte futottak. — A harcz után mi táborba vonultunk, míg a másik hadtest a város őrségét képezi. A mi ezredünk sebesültjeinek száma 275, a holtak számát még nem tudjuk. A összes harczképtelenek száma lehet pár ezer. A bosnyákoknak legalább fele elveszett gálni, de közelebbről megtekintve Oroszország jelen pénzügyi calamitását szembeötlő, hogy a felveendő pénz nagy része már el van költve s tehát a pénz más czélra fog fordittatni. Szt.-Pétervárról erre vonatkozólag a berlini tőzsdelapnak a következőket írják: Téves az a feltevés, mintha a háromszáz millió rubelnek csak egy része is a papírpénz bevonására volna szánva. A kölcsön czélját kifejezi annak czíme. Levonva a kamatveszteséget s a provisiókat és egyéb kibocsátási költségeket, ha a 300 millió teljesen alá lesz írva, be fog folyni a kincstárba, tényleg mintegy 270 millió rubel. Ebből mindenekelőtt 100 millió rubel kell a f. év márcz. 1-én és ápr. 4-ikén kibocsátott 4x/8 °/0-68 kincstári utalványok beváltására. A szept. 1-én esedékes első sorozat 50 millió rubel összegben már fel van véve, a másik hasonló összegre menő sorozat oct. 4-ikén jár le. A kölcsön aláírásánál e kincstári jegyek befizetés gyanánt el is fogadtatnak. Világos tehát, hogy a 300 millióból csak 170 millió rubel marad. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy az orosz hadsereg mozgósítása 1876-ban 90 millió ftot vett igénybe, mely eyszeg 100 millió rubel 5°/0-os bankjegyek kibocstása által szereztetett be, csaknem bizonyosnak látszhatik az, hogy a hadsereg demobilizása, azaz a csapatoknak a harctérről való hazaszállítása nem csekélyebb összeget fog elnyelni. Ezen költségek levonása után tehát nem marad több 80 millió rubelnél. Ez ez az összeg a háborúban megsérült vagy elfogyasztott hadiszerek pótlására, illetőleg új beszerzésére fog fordíttatni. Kitűnik ebből, hogy a második keleti kölcsön voltaképen háborús kölcsön. Oroszország harczra kész akar maradni s ezért vesz fel most 300 millió rubel kölcsönt.A kölcsönt e szempontból felvéve egyszerűen elitélné a külföld. Csakhogy Oroszoszágnak van egy hatalmas birodalmi bankja, mely igen sokat tehet a kölcsön sikeresítésére az által, hogy a bank előre kijelenté, hogy az új kölcsönkötvényekre 90 százalék erejéig előleget ad. Minthogy a kölcsön 90 százalék kibocsátási árfolyam mellett adatik el, azon ember, aki száz rubelt jegyez, csak kilencz rubelt fizet be saját pénzéből, 82 rubelt kölcsön kap a banktól. A befizetett 9 rubel pedig kilencz hónap alatt neki tisztán 1 rubel 2 képek kamatot hoz, ami 14%-os kamatozásnak felel meg. E hitelműveletnél tehát igen jó nyereséget csinálhatnak az oroszországi nagy pénzintézetek, s valószínű hogy ezek élénk részt is vesznek az aláírásban. De a külföldre nézve is úgy lett az árfolyam s a lefizetés megállapítva, hogy a kölcsönre aláírni igen jó üzletnek látszhatik, például Németországra nézve, mely az orosz pénzműveletekbe leginkább bevonni engedi magát. Németországon 100 papír rubeles kötvénynek az ára most 62—64 rubel aranyban. Ha azonban valaki az uj kötvényeket aranyban azonnal befizeti, akkor csak 58 rubelt kell fizetnie. Az uj ötszázalékos kölcsön tehát 4—6 arany rubellel kevesebbe kerül mint a régi kötvények. Ily feltételek alatt nem lehetetlen, hogy a kölcsön aláírásánál a német tőke erősen enyagírozni fogja magát, daczára annak, hogy e kölcsön a külföld részéről legkevésbé sem érdemelne támogatást, mert, mint előbb mondva volt a kölcsön lényegét tekintve háborús kölcsön. téka I. ker. németvölgy 7803. Deutsch Manó — átalakítások II. felső országút 12. Franz Nándor — pincze és fészer III. Vörösvári út 801. Fridrich Ferencz — főváros őrház I. Zugliget 464. Trendl Péter — toldalék építés II. csalogány utcza 536. Schildhoffer József — toldalék építés II. 3 szív utcza 281. Lowenstein Ferencz — kertiház I. sashegy 3835/A. Plattner György — pótkazán kék festő gyárában, II. ker. 3—4. Hornyánszky Győző — I. em. ráépítés, I. Lógody utcza 419. I. vakmerő kisérlettevők közül. Azért hideg és mérsékelt égalj alatt rendesen nemcsak vízválasztók a hegylánczok , hanem a népek a határsorompói is s a rajtuk uralgó széljáratok miatt igen gyér vagy épen minden növényzettől megfosztva szoktak disztelenkedni. A tropicus égalj alatt a magas hőmérsékleten kívül, gyakori sókivirágzások is hozzájárulnak a növényzet kiöléséhez; mindazonáltal a természet ez égalj nagyszerű életvilágánál fogva, igen gyakran enged meg kivételeket s akárhányszor a népeket tájékoztató útmutatókká avatja azokat, s a magassági viszonyokhoz képest mérsékelt légkör segélyével 1000, 2000 sőt 2500 méter magasban nevezhető függő kertekbe csoportosítja a növényzetet, édeni otthont teremtve azokban az ember számára. így emelkedik a magas Sudan egy természetes erőd módjára fél éjszak és dél homoksivatagjaiból menten a Vörös tengerpart vidékének pusztító homokesőitől, s a Nílus tájékán uralgó lápok mialmán páráinak öldöklő befolyásától, hol egész Afrikában a legszabályosabb négerfaj fejlődhetett ki. Ezért előzték meg az inkák és mexikóiak Amerika többi népfajait a mivelődés és államélet tekintetében oly annyira, hogy maguk a betolakvó spanyol szerencsevadászok el voltak ragadtatva. A fensikok szerepét tehát jobbadán a geographiai szélesség s a csapadékok mennyisége szabja meg. Ehhez képest találunk ott félnomád, vagy egészen rablásból tengődő népeket, mint Közép-Ázsiában s majd meg az említett példákhoz hasonló culturára emelkedett fajokat, melyek az ipar és kereskedelem jótevő befolyása alatt már ezredek előtt megnemesedtek. De nemcsak a magassági és klimatológiai viszonyok dönték el a hegységek mivelő szerepét; jelentékeny factorok arra nézve az alkotó kőzetek, a völgyek kialakulása, iránya s a megvilágítás kisebb nagyobb fokát előidéző oldalhajlások ib. Kell-e erre meggyőzőbb példa, minőt Beclus épen most fordítás alatt álló remekművében találunk, t. i. a közép Alpokból Itália felé nyúló s a Dauphine-hegységből Francziaországba szolgáló völgyek nagyszerű ellentétei. Mig amazok a napsugártól megaranyozva, gazdag vizerek által öntözött tagjaikat a lombard-velenczei lapály felé kényelmesen kitárhatják s lakóiknak a legvirulóbb tenyészet panorámáját tárják fel, addig a Devoluy sivár völgyében nyomorgó hegylakót köröskörül öszszevissza rongált szirtek tömkelege zárja be s tekintete kietlen kőtörmelékek mellett csak ittott nyugodhatik meg némi silány, alig tengődő gabona vetésen. A tél legnagyobb részén át nem láthatják a napot, mely a déli sziklafalak mögött futja meg pályáját s csupán a magas tetőkről dereng rájuk alá, minek következtében valódi istenség gyanánt üdvözlik tavaszszal megjelenését. Ott busong Andrieux falucska, honnan 100 napig zárják ki a hóboritotta tetők a sugarak fényét. A hegység alakzatában mutatkozó nagy változatosságnak megfelelőleg rendkívül nagy ellentéteket találunk a lakosok testi szervezete, értelmi képessége közt is. Közönségesen tudva van, hogy a legszebb termetű emberek a Kaukázusban fordultak elő. Az Alpok lakóit hasonlóképen jellemzi a testi épség és tartós egészség. De ott fordulnak elő legszámosabban az idióták és görvélyesek is, mint azt Svájcz a Pyrennek, sőt hazánk hegyvidékén sajnálattal észlelhetjük. Csak gyanítólag mondhatjuk, hogy a feltűnő jelenség okát a jód szegénysége s a hiányos világítás idézheti egyéb okok mellett elő. Annyi fel van derítve, hogy kopár hegyhátak között sokkal gyakoribb e baj, mint például verőfényes s a szelek előtt nyitva álló források vagy nagy folyók mellett elterülő sikhelyeken, emelkedéseken. Bozel és Villard-Goutreux savoyai faluk lakóinak egyharmada még nem oly rég siűtödött a cretinismusban és görvélykórban. Caldas adatai szerint hasonló baj lepte meg ama keskeny hegyhát lakóinak legalább tizedét, mely az erdős hegyhátak s a Magdolna csúcsa és ezek mellékvizei közt foglal helyet. De bármilyen nagy eltéréseket látunk is a hegylakók testi alkotásában s elmeképességében, anynyit átalános érvényű szabályul meg lehet állapítani, hogy bátorság és erély jellemzi őket. Tágasabb mellkasukban tüdejük tágabb sejthalmaza tisztább és könnyebb levegőt szi be; szemük megerősödvén a völgyekbe letekintés s a vadak után leskelődés alatt, sokkal élesebb, ragyogóbb; vonásaik határozottak, fejük méltóságosan emelkedik a két termetes váll fölé; mozgásuk egyenletes nyugodt, valamint lépteik biztosak, erősek, hogy a szikláról sziklára szökellő zergét is képesek követni. Létük folytonos küzdelmek lánczolata s lakóhelyük természete bátorságot és nyugott kitartást igényel. Sokszor a talaj egyenetlensége miatt sajátkezüleg kénytelenek a járművet, eket vonni, majd vállaikon hordják vissza a megáradt patakok vagy lavinák által lesodort termőtalajt. A második keleti kölcsön. Oroszország, mint már jeleztük, egy háromszáz millió rubelre menő újabb nagy kölcsönt vesz fel. A kölcsönre az aláírás aug. 29-kén vette kezdetét, de ennek eredménye még nincs közzé téve. Átalában az orosz lapok jó eredményt jósoltak a kölcsönnek. Azonban e feltevés aligha fog megvalósulni, mert az országban a társadalom beteges tünetekre mutat s ilyenkor a tőke elrejtőzik. Ehhez járul, hogy a kölcsön czélja sem valami nagyon kecsegtető. Szó volt ugyan arról, hogy a kölcsön a nagymérvben történt papírpénz bevonására s ez által az elértéktelenedett papír rubelek fedezésére fog szól A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest, aug. 29-én. Az ülés báró Podmaniczky Frigyes alelnök által megnyittatván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Kléh István és Pucher József tanácstagok bízattak meg. Az átalános szabályozási tervezet megállapításánál a III. kerület részére egy új temető jelöltetett ki. Minthogy azonban kitűnt, hogy azon terület az árvízveszélynek ki van téve, a főváros hatósága e czélra új területet hozott javaslatba. Végleges határozat hozatala előtt a magassági viszonyok megvizsgálására Szumrák Pál, Varasdy Lipót és Hofhauser Lajos tanácstagokból álló bizottság küldetett ki a helyszínére. A pesti lövész-társulat az iránt folyamodott, hogy lövöldéjét a VII. kerület, kültelki 356. és 357. sz. a. fekvő Kotzó-féle telekre áthelyezhesse. A főv. közép. bizottság a kérelmet teljesitendőnek vélte, azonban a főv. tanács által az elutasittatott. Ezen elutasító határozat ellen a társaság a főv. közm. tanácsához felfolyamodott, mely azonban a tanácsi határozatot másodfokúlag is helybenhagyta. Ezen határozat hozatalánál nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az egész környék nyaraló területül jelöltetett ki a szabályozási tervezet megállapításánál, — ami folytán már számos és értékes nyaraló emeltetett is, melyeknek egyedüli czélja a nyugalom és a csend élvezhetése, mi egy lövölde építése által tökéletesen megsemmisittetnék. A főv. tanács határozata, melylyel a katonai kincstárnak a szándékolt istállók épithetése megtagadtatott, mely határozat a közm. tanácsa által másodfokulag helybenhagyatott, a m. kir. belügyminisztérium részéről is fentartatott, miről a katonai kincstár értesítendő. A Gellérthegy szabályozásának keresztülvihetése és az ott lévő és a főváros jellegével alig öszszeegyeztethető épületek eltávolítása végett a főv. hatósága elhatározta ezen házaknak — adandó kedvező alkalmakkori megvételét. — A főv. közmunkák tanácsa ezen határozathoz hozzájárult, melynek értelmében oly utczákbani házak, melyek a szabályozás által jelentékenyebben érintettek, esetről-esetre vagy árverés vagy egyezség utján az évek során meg fognak vétetni. Midőn ily módon a telkek nagyobb része a főváros tulajdonába átmenend, az uj telekszabályozás és felosztás keresztül fog vitetni. A soroksári utcza úton burkolására vonatkozó tervek és költségvetések jóváhagyattak. Az I. ker. tabáni görög-keleti egyházközségnek — egyháza közelében, — oly feltétel alatt engedtetett át ingyen a telek terjedők, miszerint a szándékolt építkezés ott 3 év alatt meg lesz kezdendő. A közraktárak építésére szükséglendő telekből 3626 □ öl oly terület, mely a dunaszabályozás folytán nyeretett és a mely a törvény értelmében a fővárosi alap tulajdonát képezi. — A főváros közmunkatanácsa, mint az alap képviselője, ezen telekrésznek — a kijelölt czélra való ingyen átengedtetését elhatározta, és ennek értelmében a magyar királyi pénzügyminisztériumnál megteszi a szükséges lépéseket, hogy ezen telkek telekkönyvileg is a fővárosi hatóság tulajdonába átirattassanak. Carlo Caperta, a sugárúton a nyolcszögtér közelében — a nagy körúti területen — egy ideiglenes színi bódé fölállíthatása iránt folyamodott. A főv. közm. tanácsa a kért engedélyt annál kevésbé adhatta meg, mivel a sugárút vonaláról a lovarda és hypodrom is el lett távolitandó. Következő építési engedélyek adandók ki akadálytalanul : Wojnovits Eliz — átalakítások az I. ker. Gellérthegy utczában 902/2. sz. a. Deutsch Lajos — főváros nyaraló, I. ker. zugligetben. Heszler József — földszt. ház és istálló — VII. ker. törökőr. Gregersen Guilbrand-raktár, csatorna és kerítés fal IX. ker. gyárában. Wertheim Manó — toldalék építés — VII. k. Dob u. 68. Lederer Ignácz — lakház VII. ker. törökőr 440 a/3 Wenzl Erzsébet — mula KÜLÖNFÉLÉK. — Királyunk jószívűségét jellemző adatkép közli a »D. Ztg.« a következőt. Egy budapesti hölgynek, S. asszonyságnak két fia van a Boszniában levő csapatoknál. Ezek sorsáról nem tudott közelebbi értesítést nyerni, s nem tudta vájjon életben vannak-e. Szive aggodalmában Siasszonyság a magyar királyhoz fordult s egy folyamodványban értesítést kért. Sime nehány nap múlván telegráfiai utón ő felsége katonai irodájából a király külön parancsára megkapta az óhajtott felvilágosítást, a mely azonfölül még teljesen megnyugtató volt; mindkét fia él s meg sem sebesült. — József főherczeg, a magyar honvédek főparancsnoka, az occupálás befejeztéig ott marad a határőrvidéken honvédeinél. Mindaddig nem tér vissza tényleges szolgálatából, mig honvédcsapatainkat is vissza nem vonják az ország belsejébe. Családja külföldi fürdőkön tölti a nyarat. — Érdekes régészeti lelet. Rómában a Tiberis gátjának építése alkalmával a Ponte Sisto körül többek között egy óriási szobor romjait találták meg. E szobor igen finom s erősen aranyozott karinthiai bronzból van készítve s a császárság legszebb korszakára mutat. Egyes jelekből következtetve, nagyon valószínű, hogy ezen óriási szobor valamely császár (talán Domitian) tiszteletére emeltetett, kinek halála után a nép azon szobrot, mint a még most is észrevehető ütések s vágások nyomai tanúsítják, dühében összetördelte s a Tiberisba dobta. A gát építése alkalmából a folyó egy része elzáratván s kiszivattyúztatván, medre festői képet mutatott, telve tömérdek szobor s épülettöredékekkel, melyeknek egy részén még feliratok is láthatók. — Sebesült harczosaink részére Hertzeg Sándorné — Ferentzy Karolina hozzánk beküldött egy kilónyi lépést és egy csomag sebköteléket. Elküldtük a honvédmenedékház gyűjtő bizottságának. — Az országos magyar iparegyesület által a Tabánban, vizivárosban, bel-,Lipót-, Teréz,József- és Ferenczvárosban fentartott ipariskolák 1878/79 iki tanfolyamára a beiratások szeptember 1-én veszik kezdetüket az illető igazgatóságoknál. Mivel a törvény is utalja az iparosokat, hogy a tanonczaikat ipariskolába járassák, ezen ipariskolák annál inkább ajánlhatók figyelmükbe, mivel a tanítás ingyenes, fölvételi dij nincs, sőt az író és rajzszereket is dij nélkül adják, az előadások előkészítők, fejlesztők és szakelőadások s a tanoncz eddigi ismereteihez képest vétetik egyik vagy másik osztályba. — Az elsöpör. A mozgósítás folytán berukkolt egy takarékos tartalékos is, aki pénzét az első pesti hazai takarékpénztárba rakta. Könyvecskéjére ráírták, hogy csak neki magának adható ki a pénz. Boszniában észrevette, hogy e tőkéjéhez is hozzá kell nyúlnia s fölhatalmazást küldött ügye védőjének, dr. P.-nak. A takarékpénztár azonban e névaláírás hitelesítése nélkül leró felhatalmazványra nem adott ki egy krajczárt sem, ezért az ügyvéd a pénzintézet ellen pert indított a váltótörvényszéknél. Ez szélső pör, hol az első hazai takarékpénztár mint alperes szerepel. A »Haza« életbiztosító és hitelbank csőd ügyében a hitelezők követeléseinek bejelentésére kitűzött határidő ma letelt. A hitelezők d. u. 4 órakor megjelentek a váltótörvényszéknél s Hegedűs László bíró elnöklete alatt, mindenekelőtt meghallgatták az ideiglenes tömeggondnok Beck Hugó jelentését a vagyonról. A tetemes passivák ellenében semmi aktív vagyon nincs, csak egy Wertheim-cassa, értéktelen részvényekkel, minek a csődbe jutott »Viktoria« s »Nemzeti biztosító társulatok« stb. papírjai. Az intézetnek 1 és fél millió forintos pere van a »Tiszá«-val, s ha ezt a »Haza« megnyeri, a hitelezőknek mégis szép összegecske jut. Erre a végleges tömeggondnok választása képezte a gyűlés tárgyát. Held Kálmán és Enyeczky ügyvédek kaptak szavazatokat. A többséggel bírót a törvényszék fogja kinyilvánítani. A végleges csődválasztmány azonban egyhangúlag alakíttatott meg Stiller Mór, Nemes József, Lovrich Gusztáv rendes, Kán Béla, Röser Viktor póttag ügyvédekből. Erre szóba jött az ideigl. tömeggondnok díjazása. Nagy zaj közt heves vitát kezdett a m. e. nyolcz résztvevő. A javaslatba hozott összegek egymástól annyira különböznek, hogy a legkisebb a legnagyobbnak csak 10 százalékát teszi ki. Tudniillik ajánlottak 15,000 forint, 12,000 frt, 8000 és 1500 forint díjazást. Négy havi munka s igen tetemes megterheltetés jutalmazása volt szóban. A gyűlés névszerinti szavazás után a 8000 irtot szavazta meg. Mikor egy indítványozó azzal állt elő, hogy Beck urnak vagy 1500 irtot, vagy a behajtott pénz 5 százalékát adják, az id. tömeggondnok ingerülten szólt közbe, hogy azt el nem fogadja, inkább semmit. Most tűnik ki, hogy a »Haza« egészen tönkre ment s a részvényesek vagyona 10. A társulat átruházta vagyonát a »Tiszá«-ra, ha ez most kénytelen lesz kiadni az 1 és fél milliót, akkor a »Haza« ügye még további következményekkel is fog bírni, mely következmények hullámgyűrűi meszszire kiterjedendnek. — Egy szökött őrült f. hó 29-én nagy izgalmat keltett Kassán. A »P. Ll.«-nak ezeket írják róla: »A városi kórházból egy Göbel nevű őrült kiszökött s a padláson át kijutott a kétemeletes főépület tetejére, a honnan sem, kéréssel, sem fenyegetésekkel nem tudták lecsalni. Órákig ott ült az utcza felől az ereszcsatornában csak egy ingben, gatyában. Az időközben odagyűlt nagyszámú embertömeg minden pillanatban attól tartott, hogy a szerencsétlen lesik vagy leugrik, amihez kedvet is mutatott, mert egy ízben kezeivel a csatornába fogózva, mindenki rémületére ott lóbálódzott a levegőben, de ismét fölveté magát a csatornába. Végre a helyszínére érkezett a tüzőrség, mely az ugróponyvát kifeszíté, a lajtorjákat a háznak támasztá, két ápoló pedig a padláslyukon kiférkőzött a tetőre s léczekkel rajt ütöttek a betegen, mialatt az utczáról a tüzőrség hatalmas vízsugárral igyekezett őt a csatornából ki az ápolók felé űzni. Ezzel azonban nem mentek semmire, mert a vízzel az őrült nem törődött, sőt egy padláslyuk eléhajtását kitépve, azzal sikeresen védekezett a már most négyre szaporodott ápolók ellen. Végre akadt egy ötödik ember, a szomszéd fürdő szolgája, ki bátran ment a szerencsétlen felé. Erre ez futárnak eredt s most a háztetőn vad hajszolás kezdődött, melynek látása minden jelenlevőt borzadással töltött el, mert minden pillanatban vagy az egyik, vagy a másik vagy mindkettő is lebukhatott az utczára. Végül is a bátor férfi elérte a szökevényt, kiverte ügyes ütéssel kezéből a pléajtót, mely zörögve esett le az utcza kövezetére, megragadta őt, legyűrte s addig viaskodott vele, mig az ápolók kötelekkel segítségére siettek s megkötözve lehozták a tetőről. A fürdőszolga tette annál inkább érdemel dicséretet, mivel önkényt vállalkozott rá s családatya.« — Miskolcz városát tegnap éjjel nagy szerencsétlenség érte. Egy borzasztó zivatar a város nagy részét tönkre tette. Mint a »P. Napló «-nak távirrják, egy pár magasabb pont kivételével, minden viz alatt volt; az ár oly rohamosan és oly nagy erővel jött, hogy elsöpört mindent amit útjában talált. A megrongált házak száma legalább 1000, elvitte a víz legalább ezek felét. Halottat, kik menekülni nem tudtak, már eddig száznál többet találtak. Az igy elveszettek s meghaltak száma összesen 300—400 ember. A kár kiszámithatlan. Az ár elvitt minden hidat, megsemmisítette vagy megrongálta a város legszebb utczáit. — A szegényebb sorsuak ínsége rendkívüli. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától a következő értesítést veszszük : Az árvíz folytán a tiszavidéki vasút miskolczi állomásán átmenő utasok a miskolczi rendező pályaudvar és miskolcz-tiszavidéki vasút állomása közt, valamint Füzes-Abony és Eger közt csak átszállítással továbbuttatnák. Továbbá Miskolcz M. A. V. állomás és Sajó-Szt-Péter, valamint Garam-Berzenczi és Selnecz állomások közt a személyforgalom további intézkedésig teljesen beszüntettetek. — A nemzeti színház tagjai hazafias kötelességeknek tartották, hogy a mozgósítottak számára egy érdekes, rendkívüli előadást rendezzenek. A drámai tagok és operisták együtt vállalkoztak egy népszínműi előadásra, mely a jövő hó közepén a budai várszínházban fog megtartatni a mozgósított harczosok hátrahagyott családai javára. Szigeti Józsefnek a »Vén bakancsos és fia a huszár« czímű darabját adják elő oly szerep kiosztással, milyennel Budapesten még sohasem látták e népszínművet; az egyes szerepeket következő tagok vállalták el: Szigeti a darab szerzője Veres csaplárt, Nádainé asszony Lidi énekes szerepét, Odry Lehel Sugár Laczit, Újházi Ede a vén bakancsost, Márkus Emilia kisasszony Ilonkát, Vízvári Friczit fogják ábrázolni. A karban egyes operisták is részt fognak venni. A működendő tagok nagy buzgósággal tanulják szerepeiket. — Nádainé és Odry egészen új népdalokat tanulnak be, ami szintén nem kis vonzerőt gyakorol. A zenekart Erkel Gyula igazgatja. — A jegyek árusítását előkelő főrangú hölgyek vállalták el, s így kétszeresen bizonyos a nagy jövedelem. A helyárak, mivel, hogy a színház nézőtere nem nagy, felebb fognak emeltetni. Rákosi Jenő népszínházi igazgató szívesen lemond ez estre a népszínművet megillető jogáról, mert egy igazi jótékony czélt mozdít vele elő. — Nekünk csak az a megjegyzésünk, hogy lehetne talán a budai várszínháznál nagyobb előadási helyről is gondoskodni. Ha a nemzeti színházban az előadás lehetetlen, meg lehetne tán a gyapjúutczai színházban tartani. A jótékony czél semmi esetre sem vallaná kárát. — A nemzeti színház legközelebbi drámai újdonsága Corneille Péter híres »Cid«-je lesz. Szeptember közepén kerül színre. A próbák már folynak. — Az igazgatóság lefordíttatja a »Les Danicheffs« czímű Dumasféle darabot is, melylyel szintén hatásos darabot nyer a repertoir. — Színházi játékrendek. A nemzeti színház műsora : szept. 1. »Nők az alkotmányban". Szept. 2. »A legyőzött Róma«. (3-szor.) Szeptember 2. »Aida«. (Nagyné Benza Ida és Perotti Gyula szabadságidejük után először.) Szept. 4. »A 47-ik czikk«. Szept. 5. »Ilka« (másodszor). Szept. 6. »A divathölgyek«. (Uj betanulással először.) Szept. 7. »Lohengrin«. Szept. 8. »Trónkereső«. szept. 9. »A divathölgyek«. (Új betanulással először.) Szept. 8. »Trónkereső«. Szept. 9. »A divathölgyek.« (3-szor.) — A népszínházban holnap, vasárnap a »Sárga csikó« kerül szinte Soldosnéval. A jövő hét műsora a következőleg van megállapítva : hétfőn »Koziki« Jenei Annával, kedden »Szökött katona« Soldosnéval, szerdán »Kornevilli harangok«, csütörtökön »Kósza Jutka«, pénteken »Kisasszony feleségem« Soldosnéval, szombaton ismét a »Kornevilli harangok«. — Egy előkelő család gyermeke, ki az Este-ezredhez tartozott s három nappal később jelentkezett három huszonnégy órai kurta vasas fogság kiállása után indulhatott csak Boszniába. Figyelmeztetés ez mindenkinek. — Dallos Gyula, egyetemi magántanár hatóságilag engedélyezett nyelviskolájában a beiratások szeptember 1-jétől 15-ig történnek s az előadások a magyar, német, franczia és angol nyelvből szeptember 16-án kezdődnek. Az intézet helyisége: Egyetem tér, 6 sz. 2. emelet. — Az »Üstökös« legközelebbi száma a következő tartalommal jelent meg: Tallérosy Zebulon levele Mindenváró Ádámhoz.— A sorspont. (Vers Brúgóstól.) — Boszniai huszárkaland. (Egy huszárfőhadnagy naplójából. Kakas Mártontól. Képpel.) — Iskolatársaimhoz. (Vers Reviczkytől.) —A fővárosban a Helfy-kör megalakult. (Képpel.) — Ők nem! (Két képpel.) — Von Dünnbein német iró a magyarokról. (Képpel.) — Ama bizonyos csizmadia és felesége kérdései és feleletei. — Ókori lelet. (Képpel.) — Szarvas bogárságok. (Kertész Kaczor jegyzeteiből.) — Bonkorcsolyák. — Az »Urs« eredeti okmánytára. — Szerk. Subrosa. — A beiratások az »Országos köznevelési egyesület« nevelőintézetének főgymnáziumába már megkezdődtek s eddig elő szép számmal jelentkeztek. E nyilvánossági joggal fölruházott nevelőintézetre és középiskolára, fölhívjuk a fővárosi és vidéki szülők figyelmét. A benlakó ifjak gondos nevelésben és oktatásban részesülnek, a bejáró növendékek pedig egész nap el lévén az intézetben foglalva, nélkülözhetik a házi nevelőt. Az intézet bizonyítványai államérvényesek. A jól berendezett intézet helyisége váczi körút 54. sz. a. van, ahol a behratások naponkint i. e. 9 órától 12-ig, délután pedig 3 — 6 óráig tartanak. — A lipótvárosi államgymnasiumban a parallel osztályok megszüntetése miatt igen nagy a baj. Ezen vidéken más gymnasium nem levél, a parallel osztályok újból megnyitása annál inkább óhajtandó volna, mivel az épületben elegendő kész helyiség van számukra. — Szemlér-Frecskay Józsa, leánytan- és nevelő-intézetében, mely a közoktatási m. k. minisztériumtól érvényes bizonyítványok kiadására jogosittatott, a 15-dik tanfolyam f. évi szeptember 9-én veszi kezdetét. Benlakó növendékek, valamint feltartáson levők és bejáróknak beiratása naponta eszközlendő. A nevelőintézet 1 előkészítő, 4 közép- és 2 felsőbb osztályból áll, ugyanitt a magasabb irányú rajz és festészetben külön oktatás adatik. Bővebb felvilágosítással és programmal készséggel szolgál az intézet igazgatója. Budapesten, koronaherczeg-(uri)utcaa 17. sz., szerviták átjáróházában, az uj posta mellett. A kerepesi úti temető térképe melynek tervezetét a derék Vasvári Kovács József ritka szorgalommal készítette el, végre megjelent s közönséges kiadásban 30 krért, diszkiadásban (kötve 4 tájékozató táblával) 60 krért kapható Nágel Otto könyvkereskedésében (Nemzeti színház palotája). A térkép azt mutatja, hogy ezen óriási s csak 1859 óta fennálló temető 56 táblájából ma már csak 4 üres s ezenkívül 4 félig telt van, úgy hogy pár év alatt az egész telve lesz. Vasvári természetesen csak a nevezetesebb halmok sirkantjait jelölte meg s azonkívül egy párt jelzés gyanánt, de ez által is igen jö-