A Hon, 1878. november (16. évfolyam, 265-291. szám)
1878-11-08 / 270. szám
270. szám XVI. évfolyam. Kiadóhivatal Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra........................................................... frt. 8 hónapra...................................................6 - 6 hónapra . . • • ...............................» Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint............................... 1 * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Reggeli kiadás. Budapest, 1878. Péntek, nov. 8. Szerkesztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Budapest, november 7. Főrendet és szélbal. Azt hiszszük, hogy nagyobb kontraszt parlamentáris és alkotmányos fölfogás tekintetében, nincs mint amilyen van egyfelől a főrendiház fölirati javaslata és vitája , és másfelől : a szélbal fölirati javaslata közt. Míg a főrendiházban még az ellenzéki Szécsen is, annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a nemzetközi diplomatiai szerződések vagy átalában a külügyi akció csak utólagosan vihetők a törvényhozás elé és ekkor is csak a kormány iránti bizalom, vagy bizalmatlanság nyilvánítására szolgáltathatnak alkalmat , addig a szélbal egyfelől : ténytépen hirdeti, hogy az országgyűléstől elvonatik a külügyek megvitatása ; épen akkor, midőn, külügyi vita van készülőben, midőn egy egy nagy horderejű kongressus határozatai terjesztetnek a magyar parlament elé ; másfelől : fölirata végén, elfelejti ebbeli állítását és tárgyalni kívánja a kongressus határozatait ; tehát körülbelül azt akarja, hogy e monarchia az európai koncertből töröltesse ki magát, kormányának semmi szava ne legyen addig, míg az egyes törvényhozásoktól (meglehet ellentétes) utasításokat nem kap ; vagy ha hozzájárult egy európai kongressushoz, azt a magyar törvényhozás nullifikálja, módosítsa , arrogálván e tekintetben több hatalmat,mint az angol parlament, mert az szerényen beér e a kongressusi határozatok beterjesztésével, míg más törvényhozások ebben a szerencsében sem részesültek. A főrendiház nemcsak felirati javaslatában, de mai vitájában is bebizonyító, hogy érzi, kifejezésre tudja juttatni a nemzet aggodalmait, a helyzet nehézségeit, de egyszersmind ismeri a körülmények pressióját és azon parlamentáris korlátokat, melyeket a nemzetközi helyzet elébe szab. Szécsen is csak átalános észleletekre szorítkozott ; ellenzéki velleitásának csak két pontban adott kifejezést; egyfelől: óhaját fejezé ki, hogy a delegáczióban az ellenzék kedvezőbb arányban legyen képviselve, holott eddig az ellenzék még ily arányban semvoltozott a delegáczióban, és a szélbal nem akarván ott képviselve lenni, ennek számát nem lehet az egyesült ellenzék javára írni; mint ez a harmad részben való képviselet követelésénél e tételt felállítá; mert csak nem fogja képviselni a szélbal nézeteit; másfelől: szörnyű diplomatikusan sajnálatát fejezi ki Szécsen a fölött, hogy Törökországgal comventio nem köttetett, holott e monarchia biztosságának alapja a szerződéses jog tiszteletben tartása. Ebben csak az a különös, hogy Szécsen mondta ezt, ki öt perc múlva késznek nyilatkozik az annexióra, ha azt hatalmi érdekünk, határaink biztossága követeli, ha az erőnkhöz van mérve. Itt már, úgy látszik, elfeledé a szerződéses jog védelmét, amint előbbi állításában elfeledé azt, hogy nem mi, hanem — okmányok bizonyítják — Törökország volt oka a conventio elmaradásának, mégpedig egyenesen orosz befolyás következtében. No de legalább Szécsentől megtanulhatná a képviselőházi szélból, hogy a franczia convent ép úgy, mint bármely parlament, nemzetközi diplomatiai szerződésekbe bele nem elegyedett, és hogy e tekintetben a kormány eljárása egészen korrekt volt. Az egyesült ellenzék pedig ne nehezteljen b. Prónayra és b. Vécsey Józsefre, hogy ők nem tudtak ellenzéki irányt adni a vitának vagy a feliratnak; hiába a Pest megye termében vagy »Pesti Naplóban« hirdetett politika — a főrendiházban nevetség tárgya lenne, épen ezért ők is csak a kiegyezés iránti elismerést, meg a kormánynak az államháztartás körüli érdemeit szerették volna a feliratból kitörölni , amely kicsinyes szempontokat nem érvényesítették ugyan, de ezt mégis jobban tudták indokolni, mint azt az indítványt (melyhez már Vécsey sem járult) indokoló Prónay báró, miszerint a kormány indokolatlanul mellőzte az okkupatió tárgyában a törvényhozás előleges megkérdezését, jól mondó gr. Cziráky, hogy ha külügyi actiókat akarunk a törvényhozások előleges vita tárgyává tenni, ez dissolutióra vezetne, mert nem csak a kormány actióját bénítná meg, hanem a két törvényhozás két-két házának különböző pártjai közti hullámzás játékává tenné a monarchia állását. Természetes, hogy ha ily kevés viszhangra talált még a legszelídebb ellenzéki velleitás is a főrendiházban; ennek magatartásával a legerősebb ellentétet a szél bal felirati javaslata képezi. Mit sem akar ez tudni a korona jogairól, a nemzetközi állás követelményeiről, durván beszél tartományok rablásáról és eztegyedül az uralkodóház birtokának területi és lélekszámbeli növelésének« tulajdonítja. De a mily vakmerően felállítja e tételt, és oly kevéssé bizonyítja azt. Azután a törvénysértés eszméjével vesződik, oly kevéssé értvén meg még azon törvényeinket is, melyeket idéz, hogy a törökökkel önhatalmilag hadakozó egyeseket büntető 1608. 2-dik törvénybe ütközőnek látja a törvényes király és kormány európai mandátumának végrehajtását , és a nemzetközi szerződések előterjesztését rendelő 1867. 12. törvényczikket még most is sértve látja, — a berlini szerződés előterjesztése után. És, miután a szélbali felirat a megbukott vádirat kivonatát így ismétli, visszatér a — delegáczió eltörléséhez , az önálló magyar hadsereg felállításához — takarékossági szempontból. Tehát a szélbal azt hiszi, hogy ha 30 százalék quóta helyett 100 százalékot fizetünk, ez kevesebbe fog kerülni; vagy azt, hogy Európa közepén most elég — a militia, mert ha ez alternatívát nem hiszi, akkor legalább is a takarékosság tekintetében illúziót táplál! — Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 8-án d. u. 6 órakor értekezletet tart. — A válaszfelirati bizottság holnap, pénteken, d. e. 10 órakor, az országház I. sz. termében ülést tart. — A »Pesti Nap 16« azt írja, hogy a válaszfelirati bizottság tagjai a kormánynyal összezörrentek, és hogy panaszkodnak Tisza K. pressziójára. Ebből egy szó sem igaz, sem presszióról, sem összeveszésről senki semmit sem tud, sőt mindennek az ellenkezője áll. A képviselőház bizottságai közül ma ismét megalakultak:az összeférhetlenségi bizottság elnökévé Szeniczey Ödön, jegyzőjévé Tibád Antal választattak meg. Ezen kívül a könyvtári bizottság alakult meg, melynek elnökévé Taray Andor, jegyzőjévé Simonyi Iván választatott. A tanácskozó osztályok közül hátra volt még a Il-ik, mely szintén ma alakult, elnökévé Kemény Kálmán bárót, jegyzőjévé Zsíros Lajost választván meg. — A |f Art ví ftornli fi t TT K i v 6 1 Al\Á.» r* + +sága mai ülésében tárgyalás alá vette Nagy Gábor kézdivásárhelyi és Arcz Albert uj egyházi képviselő választási ügyeit s rövid tanácskozás után mindkét képviselőt igazoltnak jelentette ki. Domahidy István n.károlyi képviselő ellen beadott kérvénynek tárgyalását nov. 13-án tartandó ülésére tűzte ki a bizottság. — A képviselőház IX. bíráló bizottsága ma d. u. tartott ülésében Móricz Pál szarvasi kerületi képviselő választási ügyét tárgyalta és hosszas beható tárgyalás után, a kérvényt alaki hiba miatt mellőzendőnek s Móricz Pált igazolt képviselőnek jelentette ki. Indokul szolgált az, hogy a folyamodvány aláírói panaszlók és bizonyítók egy személyben nem lehetnek, mert ezt a házszabályok 79. §-ának d) pontja kizárja. A költségek kölcsönösen megszüntettettek, miután a kérvény alaki hiba miatt utasíttatott vissza, ami a kérvényezők jóhiszeműségét nem zárja ki. — Vasúti és kereskedelmi konvenczió Szerbiával. A berlini békeszerződés mellett — írja a »N. fr. Pr.« — diplomácziánk Berlinben még más szerződést is kötött s ez ama konvenczió, mely egyrészt Andrássy gróf közt birodalmunk nevében, más részt Kosztics külügyminiszter közt Szerbia részére Berlinben f. évi jul. 8-án a vasúti-, kereskedelmi-, vám- és hajózási viszonyokra vonatkozólag köttetett. Bár a nevezett konvenczió zármondatában a két kormány csak arra kötelezi magát, hogy »szükség esetében« országaik törvényhozó testületeinek jóváhagyását is megadják neki, mégis semmi kétség, hogy e megegyezés természeténél fogva a parlamenti kompetenczia tárgya, mit Szerbia legjobban ismert el, midőn a belgrádi kormány a konvencziót közvetlenül megkötése után a skupstina elé terjesztette s elfogadása után azt szabályszerűen közölte a hivatalos lapban. Ez okmányban az osztrák-magyar birodalom a többi közt kötelezi magát, hogy vasúti hálózatát három év alatt Belgrádban Szerbia hálózatához fogja csatolni, míg Szerbiának a berlini kongresszus által előírt vasúti vonalakat Bellován keresztül egyrészt és másrészt a Saloniki-Mitrovicza vonalon keresztül, az előbbi Alekszinácz melletti határ felé kell építeni, hozzácsatolni és forgalomban tartani. E különböző vonalak építésének három év alatt el kell készülnie. Ausztria-Magyarország továbbá átveszi a szabályozó munkálatokat a Vaskapunál és Orsovánál anélkül hogy igényt tartana Szerbia segítségére. Nem volna csoda, jegyzi meg a »N. fr. Pr«., ha a birodalmi tanács megfeledkezett volna ez államtényről, mivel azt se hivatalosan se más valami hivatalos módon nem közölték. — Oroszország és a Duna. Rustsukból írja a »N. fr. Pr.« egy levelezője, hogy Turn Severin és Rustsuk közt az osztrák kereskedelmi lobogó háttérbe szorult s az orosz egyre merészebben kezd feltünedezni. Widdinben, Nikopolisban és Rustsukban számos orosz kereskedelmi hajó látható s a bolgár kereskedés nagy része az osztrákok kezéből már az oroszok kezére ment. Az orosz kereskedelmi társulatok annyira leszállítják tariftáikat, hogy minden konkurrencziát lehetetlenné tesznek. E mellett azonban egy még veszélyesebb lobogó is látható itt, az orosz harczi lobogó. Pánczélos monitorok és ágyuhajók czirkálnak a Dunán mindenfelé. Widdinben és Ruszsukban a hajókat kijavítják s ellátják élelmiszerekkel. E kis hajóhad tisztjeit és legénységét az orosz tengerészet legjobb erőiből ujonczozzák. Más hírek szerint Poljakov vasúti vállalkozó jelenléte Bécsben egy orosz duna-gőzhajózási társulat alapításának tervével összefügg. — Az afgán-angol háború előestéjén. A »D. Tel.« jelenti, hogy az angol alkirály ultimátuma Afganistán fejedelméhez Ali Mudjed afgán határerőd parancsnokának nov. 2-ikán jön kézbesítve. Ezen kívül az ultimatum másolata az emir posta szekrényébe Petsavurba is betétetett, melyre nézve a postaszolgálat még fennáll. Az alsó Indusnál egy hadosztály alakíttatik, melynek csapatait a bombayi és madrasi hadseregekből gyűjtik. E hadcsapatok sietős parancsot kaptak előre nyomulni. Tizennégy napig tag, míg gír Ali válasza megérkezhet. Ekkorára minden készen lesz. Az előkészületek máris jóformán be vannak fejezve, és a csapatok az európaiak és benszülöttek egyaránt égnek a harczvágytól. A közvélemény Indiában azt tartja, hogy fölösleges is volt az emírnek még alkalmat adni, hogy hibáját jóvátehesse. Legkevésbé sem valószínű, hogy Sir Ali más hangon beszéljen Angliával, mint utolsó levelében. Az indiai kormány leginkább a Gurka törzsből akar toborzani katonákat, azonban nem bizonyos, megadják-e a hatóságok az engedélyt erre. Az emír katonái a szorosban nagyon szöknek, egész zászlóaljak elhagyták helyüket Ali Musjednál, ahova ki voltak rendelve. Azt mondják, hogy nem győzték bevárni az ellenségeskedések megkezdését, mások szerint meg félelemből szöknek meg, mivel ragályos betegség lépett föl köztük. Horvát küldöttség a királynál. Ma délután 2 órakor fogadta a király ő felsége a budai várpalotában a horvát országgyűlés feliratát átnyújtó küldöttséget, mely Kresztics Miklós elnök és Vujcsics József első alelnökből állt. Midőn az ez alkalommal váltott beszédeket közölnék, nem tehetjük, hogy hálás köszönetet ne mondjunk a királynak azon kitűnő válaszért, melyet a horvát rakonczátlankodásokra adott. Aki visszaemlékszik ama példátlan nagyzásra, mely a horvát országgyűlésen a felirati vita alatt nyilvánult s nem feledi, hogy a zágrábi gyűléske oly módon pertraktálta egyikét a legfontosabb európai és nemzetközi kérdéseknek, hogy ahhoz képest az angol birodalom parlamentje elhomályosul, aki tekintetbe veszi hogy a horvátok minő vakmerő követeléseket formáltak Bosznia s Herczegovina iránt és hogy mily otromba fenhéjázással beszéltek feliratukban akkor, , , ... et minden tekintemenyő T-mgerxrgr*indokoltnak, helyesnek és bölcsnek fogja tartani azt a szelíd, de azért határozott és férfias leczkét, melylyel a király ő felsége a horvát túlkapásokat méltán rendreutasította! A királyi válasz annyival fontosabb, mert a mellett, hogy a törvény és alkotmány által vont korlátok közé utasítja a horvát fészkelődéseket, egyúttal a pancrpatismus bizonyos törekvéseire és aspiráczióira nézve is magában foglalja a sententiát. .........Kresztics elnök ez alkalommal következő beszédet mondott: »Felséges urunk ! A horvát-fót-dalmát királyságok felségedhez mindenkor hű országgyűlése által azon kiválóan megtisztelő megbizással ruháztattunk fel, hogy annak legalázatosabb feliratát felséged királyi székének lépcsőire jobbágyi hódolattal letegyük. Mi szerencséseknek érezzük magunkat e megbízatásunknak megfelelhetni s egyúttal kifejezést adhatni a hűség és ragaszkodás azon őszinte érzelmeinek, melyek a horvát-fót-dalmát királyságok felségedhez hű országgyűlését minden időben lelkesítették. Felség! Ezen legalázatosabb felirat hűséges visszhangja azon kegyteljes szavaknak, melyeket Felséged folyó évi szeptember 16-án kelt legfelsőbb leiratában a horvát-tót-dalmát királyságok legalázatosabb országgyűléséhez legkegyelmesebben intézni méltóztatott. Azonban jelen alkalommal sem mulaszthatta el a nevezett királyságok Felségedhez minden időben hű országgyűlése, óhajtásait a mondott királyságoknak még mindeddig végre nem hajtott visszakeblezése tárgyában újból előadni s e mellett szívből fakadó, szavakkal ki sem mondható örömét nyilvánítani Felséged vitéz hadseregének azon nagy győzelmei fölött, melyek nemcsak újra fölébresztik a monarchia legszebb s legdicsőbb emlékeit, hanem új tanúbizonyságot is adtak a Felséged dicsőséges királyi pálotája alatt boldogan élő valamennyi népek példátlan áldozatkészségéről és határtalan szeretetéről s ragaszkodásáról Felséged iránt. Isten tartsa, Isten utalmazza szentséges Felségedet!« Erre a király ő felsége következőleg válaszolt : A lejalitás és hi ragaszkodás kifejezéseit, melyek ezen válaszfeliratban foglalvák, kegyesen fogadom s felhatalmazom önöket: vigyék ezért küldőiknek királyi köszönetemet. Fejedelmi kötelmeimhez számítván egyébiránt az állami illetékességek és törvényes intézmények megóvása iránti különös gondoskodásomat is, nem hagyhatom észrevétlenül, hogy a Horvát- és Szlavónországok országgyűlése oly kérdések fejtegetésével is foglalkozott, melyek, mint különösen a monarchia külügyei, törvényes hatáskörének korlátain kívül esnek. Elvárom ennélfogva, hogy a mondott országgyűlés jövőre ezen korlátokat szigorúan figyelembe veeni s magyar koronám megjelölésére is ezentúl azon kifejezéseket fogja használni, melyek a fennálló törvényekkel öszhangzásban vannak. Midőn végre elvárom, hogy a horvát-szlavén országgyűlés által a Magyarországgal kötendő pénzügyi egyezmény tárgyalására választott országos küldöttség azon feladat teljesítésére fog szorítkozni, melyet a törvény számára kijelöl, s biztosítom önöket és küldőiket arról, hogy valamint monarchiám minden országának, úgy Horvát- és Szlavónországaim hű és áldozatkész népességének javát is mindenkoron szívemen viselem. A közös költségvetés. A közös költségvetés, melyet esti lapunkban ismertetünk, azon költségeket tünteti föl csak, melyeket a közös ügyek eddig normális viszonyok között igénybe vettek. A válságos idők, melyeket átéltünk s a rendkívüli kiadások, melyeket az okkupáczió tett szükségesekké, nem nyernek kifejezést a költségvetésben. Ezek külön előterjestések tárgyát képezendik s csak ha ezek meg fognak tétetni, nyerjük világos képét a közös költségek s a hadi vállalat támasztotta pénzügyi helyzetnek. Ha ettől, az okkupáczionális költségtől eltekintünk, a közös budget nem nagy, elannyira, hogy az előbbi évek kiadásához képest jelentékeny leszállításokat képez, nevezetesen az 1877-kinél nyolcz millióval,az 1876- nál 9.970.000 írttal kisebb. E költség leszállítások oroszlánrésze a hadügyi kiadásokra esik. Ugyanis a jövő évi hadügyi előirányzott tiszta kiadás (100,915.000 frt) kisebb a jelen évinél 361.000 írttal, az 1877-nél 8,600.000 írttal s az 1876 kinél tízmillió forinttal, ami az Aclatius-ágyúk beszerzésének megtörténtéből magyarázható meg. Van egy tétele a közös kiadásnak, mely három év óta mint vörös fonal húzódik végig a budgeten. De ez évre végre valahára megszabadulunk tőle, s ez a boszniai és herczegovinai menekültek eltartásának költsége. Ha ez nincs, a közös budget kiadásai még alább szállottak volna. Költöttünk pedig a »menekültekre« : 1876- ban .... 2,122.097 irtot 1877- ben . . . , 3,200.000 » 1878. januártól júniusig 1,760 000 » Ey. á-7 i n 1 i n a Kn x/A * A. 1 áeczember végéig kér Andrássy még . . . 1,360 000 . Összesen: 8,442,097 ftot. Ez összegből esik Magyarországra 2 millió 745 ezer forint.Megelégedve veszszük tudomásul Andrássy előterjesztéséből, hogy a menekültek repatriálása már megkezdődött s a most kért póthitel lesz az utolsó kiadás, mely e czimen a monarchia népeitől igényeltetik. A fedezetnek (3,257.584 frt) s a vámfölöslegeknek (melyek 11,841.000 frtra előirányoztatnak) levonása után marad fedezendő szükséglet 94,751,713 frt s ebből a magyar kincstár terhére eső 2°/o (1,895.034 frt) levonásával: 92,856,678 frt, mely utóbbi összeg aztán a járulékok (70—30%) által viselendő. A Magyarországra eső 30°/o tesz .... 27,857.003 frtot. Ehhez adva a 2°/o-ot 1,895.034 . Összesen: 29,752.037 frtot tesz Magyarország része az 1879-ki közös költségekben. A folyó 1878. évre tett Magyarország 30°/ a . . . 28,715.999 frtot a 2 °/p . . . . 1,953.469 . Összesen: 30,669.468 frtot. Ez összegből levonva a fennebbit, kitűnik, hogy Magyarország 1879-ben 917.431 frttal fog kevesebbet kiadni a közösügyi költségekre. Egyik legfigyelemreméltóbb momentuma a közös költségvetésnek az, hogy a vámjövedelmek a jövő évre 11,841.000 írtra előirányoztatnak, holott a folyó évre csak 8 millió volt praeliminálva s igy 2,841.000 írttal nagyobb vámjövedelemre van kilátás, mint az idén. Vájjon csakugyan van-e ezen emelkedésre komoly kilátás s reális alapon mozog-e a költségvetés, midőn e jövedelemszaporulatot teszi ? Erre nézve legjobb feleletet adnak a következő authentikus adatok: A folyó 1878. év nyolcz első havában (jan. indus, aug.) tettek a vámjövedelmek és mellékilletékek csak az osztrák határokon 10.951.270 frtot, mely összeg a megelőző év hasonló időszakához képest 1,133.641 frtnyi emelkedést képez. Alaposan lehet tehát remélni, hogy az előirányzat nem fog alatta maradni a tényleges eredménynek. mályos nem volt — esti hat órára tíz híján mind megjelentek a delegátusok, legnagyobb részt elegáns szalonruhában. A korelnökség e testületben nem derogált Zsedényi Edének, ki úgy látszik azon az állásponton áll, hogy hatvan ember közül legidősbnek lenni nem oly kompromittáló, mint négyszázharmincz között, s ennél fogva kevéssel hat óra után ő lépett fel az emelvényre s legszebb ifjú korára emlékeztető tetszetős Irakban szólta fel a bizottságot ügyrende szerint való alakulásra. Melléje körjegyzőnek a képviselőházban már a veteránok közt számító Baross Gábor jutott; az elnöki emelvénynek az ideiglenesség alatt több vendége nem volt; Zsedényi balján nem ült senki. Annál elfoglaltabbak voltak a kormány számára fentartott karosszékek. A közös minisztérium egész háromságában beállított s Andrássy erősen jellegzett arczvonásai, Byland finom arczése s Hoffmann jó osztrák tekintete érdekes ensemblet képezett. Ott voltak azon fölül a miniszterek szakképviselői is, katonák és bürokraták vegyest, a mennyiben voltak bürokrataképü katonák s katonaképü bürokraták. A ház az előkészítő teendőkön gyorsan esett át s fél óra alatt meg volt a konstituálás. A szavazás egyhangúsággal történt, csak maguk az érdekeltek éltek azzal az elővigyázattal, hogy a saját nevüket saját szavazólapjukról kitörölték, s így az eredmények mind az összes beadott szavazatok hián egygyel jöttek létre. A hangulaton azonban látszott, hogy a testület egészben való békés hajlamai mellett, nem mindig lesz ilyetén egyhangú. A formalitások elvégzése után az ideiglenes tisztikar eltávozott, és helyükbe az újak léptek: Szlávy, mint elnök; Baross Gábor, Fiáth Ferencz b. (közéletünk e régi s tisztelt alakja, kit irodalmilag is ismert jeles tolla kiválólag képesít a jegyzői tisztre), s Zichy Viktor gr. Az ülés lefolyásáról tudósításunkat következőkben adjuk: A közös kormány részéről jelen vannak gróf Andrássy Gyula, Byland-Rheidt, b. Hoffmann, Pöckh altengernagy, Gaal, Maywald, Szentgyörgyi, Mérey. Zsedényi Ede a delegáczió ügyrendje szerint kora jogánál fogva elfoglalja az elnöki széket, s felszólítja Baross Gábort, mint a legfiatalabb tagot a jegyzői tiszt viselésére s felszólítja a házat az ügy-Az elnökre beadatott 50 OQ akTcval*.l tt Szlávy József kapott 49-et s igy Szlávy a delegáczió elnöke gyanánt kijelentetik. Beadatnak a szavazatok az alelnökségre , 49 szavazattal Szögyény Marich László választatik meg. Ezután a jegyzők s háznagyra szavaz a bizottság. Háznagygyárr, Szapáry Antal, jegyzőkké : Baross, Fiáth Ferencz és Zichy Ferraris Viktor választatnak meg. Erre a megválasztottak elfoglalják helyeiket. Szlávy József, T. országos bizottság! Másodszor ér azon megtiszteltetés, hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság akarata ezen díszes hely elfoglalására szólít. Minthogy a t. országos bizottság tagjának nagyobb része tapasztalásból ismeri hanyatló erőm fogyatkozásait , (Fölkiáltások: Nem ismerjük!) legyen szabad ismételt megválasztatásomból azon következtetést vonnom, hogy hajlandók azokat kegyesen elnézni, elnöki tisztem teljesítésében pedig jóakaró támogatásukban észesíteni. E hitben bizalommal foglalom el az elnöki széket. Az évenként ismétlődő rendes költségvetési tárgyalásokon kívül egyéb nagy fontosságú kérdések megoldása fogja ez alkalommal a 1. országos bizottság bölcseségét igénybe venni. Hivatva lesz a közös ügyek tárgyalására kiküldött utolsó országos bizottságnak ezelőtt 5 hónappal történt berekesztése óta bekövetkezett események felett nézetet nyilvánítani, az ezen események folytán előállott helyzetből felmerülő kérdések felett, amennyiben a delegációknak törvényben megszabott hatáskörét érintik, határozni. Nincs jogom és nem is lehet feladatom — megelőzve a t. országos bizottságnak nyilvánulandó nézeteit és hozandó határozatait, — ezen nagy horderejű kérdések felett e helyről bármily irányban véleményt kockáztatni. És azért úgy hiszem a t. országos bizottság helyeslésével találkozom, ha megnyitó beszédemet ezúttal a szokottnál is rövidebbre szabom, szorítkozva egyedül arra, hogy megválasztatásunkért a magam s elnöktársaim, a háznagy és a jegyzők nevében a t. országos bizottságnak az alakulásnál tanúsított tapintatos eljárásért, fáradozásért, a 1. országos bizottság nevében volt korelnökünknek köszönetet mondjak. Ezek után a közös ügyek tárgyalására ő felsége által 1878 nov. 7-ére Budapestre összehívott országos küldöttséget a törvény és ügyrend értelmében alakultnak nyilvánítom. (Éljenzés). De mielőbb tanácskozásainkat megkezdenők engedjék meg, hogy kifejezést adjak a mindnyájunk keblében élő, soha meg nem ingatható érzelemnek, mely e két szóban nyilatkozik: (Elnök és a bizottság tagjai felállanak) Éljen a király! (Lelkes éljenzés.) Andrássy Gyula gróf benyújtja a delegáczió elé a budgetre s a zárszámadásra vonatkozó előterjesztéseket s jelenti, hogy ő felsége vasárnap egy órakor fogadja a magyar delegácziót. Elnök. Az előterjesztések az albizottságokhoz lesznek utasitandók. Hogy ez minél előbb megtörténhessék, felszólítja a bizottság tagjait az albizottságok azonnal való megválasztására, hogy azok még ma megalakulhassanak, s a megalakulás még a mai ülésen bejelentethessék. A bizottsági tagok beadják szavazataikat az albizottságokra. A jegyzők összeszámolván a beadott szavazatokat, kihirdettetik az eredmény, mely szerint megválasztottak azok, kiket mint jelölteket tegnap esti lapunkban közöltünk. A magyar delegáczió ülése. A magyar delegáczió tagjai nagy számmal jelentek meg a mai alakuló ülésen. A főrendiház termében — a magyar delegáczió rendszerint való ülésezési helyén — mely ez alkalomra ékes gyertyavilággal volt fényesre illuminálva, mindenütt, hol ho-