A Hon, 1878. december (16. évfolyam, 292-317. szám)

1878-12-01 / 292. szám

czélnak az annexiót tekinti, s ennélfogva fölmerül a kérdés, hogyan véli a kormány azt, főleg államjogi viszonyainkra való tekintettel, keresztülvihetőnek. Egyik vagy a másik félhez hozzácsatoltatni kívánja-e a tartományokat, vagy pedig az államjogi kapcso­laton kívül önálló állást akar-e nekik juttatni ? A következő kérdést teszem : »Mily hosszú időre ter­vezik az okkupácziót ? Szándékában van-e a kor­mánynak az annexió ? Ha szándékában van, minő viszonyt akar e tartományok s a monarchia közt lé­tesíteni ? Be akarja-e kebelezni a monarchia vala­melyik részébe, vagy pedig önálló állást akar nekik csak a fejedelmi kapcsolat közössége mellett jut­tatni ? Dr. Russ: A miniszter kikerekített előadá­sában a bizottságra nézve alig volt valami új, ha csak Szumarakov küldetésének bevallása nem , me­lyet eddigelé minden alkalommal letagadtak. Értéke lehetne, s mint ilyen elismerésre is számot tarthatna a miniszter azon nyilatkozata, hogy a kormány ma is úgy, mint két év előtt, perborreskálja az annexiót. De mielőtt a rég előkészített nagy akc­ió fölött a fontos ítéletet meghozni lehetne, be kell tölteni az előadás hézagait is. A berlini jegyzőkönyvekben van a békeszerződés 25. §-ának, mely Bosnyákország és Herczegovina megszállására és igazgatására első ali­­neájában Ausztria-Magyarországnak megadja a fel­hatalmazást, kommentárja. E szerint a kommentár szerint a mandátum perfektté csak a törökök bele­egyezése folytán lett, a­mely csak azzal a föltétellel nyeretett ki, hogy a bécsi kormány a konstantinápo­lyival előzetesen megegyezzék. Ez nem történt meg. Kérdi tehát, miért maradt az el, s mi befolyása lett annak a csapatainkkal szemben tanúsított ellenállás­ra. Az okkupáczió czéljai tisztáztattak, valamint ki­jelentetett az is, hogy a kormány perborreskálja az annexiót. Ennélfogva szükséges lenne tudni, mely fel­tételekhez fűzi a monarchia az okkupáczió abbanha­­gyását. Demel a miniszter nyilatkozatából úgy látja, hogy a miniszter czélja az egyelőre csak okkupált tartományok okkupálása, mert ha e tartományok leí­rása oly domináló állást biztosít számun­ra Szerb­ország és Montenegró ellen, mint a­hogy a miniszter mondta, ha továbbá csak e tartományok leírása teszi számunkra lehetségessé Dalmátország megotalmazá­­sát, akkor nem valószínű, hogy az okkupáczióból mihelyt lehet, át ne térjenek az annexióra. Más ré­szeiben az exposé m­ég jobban kilátásba helyezi az annexiót.­­ Az a rész az, melyben az mondatik, hogy az okkupáczió által a jövőre nézve az osztrák érdekek számára erőteljes védelmi termé­szetű utalom biztosíttatik. Ily érvelés természetesen csak föltevésekben lelheti kiindulási pontját; az egyik föltevés csak az lehet, hogy Oroszország egy­előre vagy beéri a Balkán félsziget keleti részén köve­tett assimiláló működésével s Ausztriát nem hábor­gatja, a Balkán félsziget nyugati részén elfoglalt, né­zetem szerint, elszigetelt pozíc­iójában, vagy pedig az, hogy Oroszország a berlini szerződéssel homlok­­egyenest ellenkező kombinácziókat teremt, vagy leg­alább megkísért, melyekkel szemben aztán monar­chiánk állást foglalna, habár némileg későn is. Min­denesetre pedig nyilvánvaló, hogy az exposé, az osz­trák érdekek erőteljes és végleges védelmét reméli elérhetőnek az okkupáczió által. Mind a tekin­tetek arra mutatnak, hogy az okkupált területek an­­nexiója szándékoltatik, a­melyet pedig én speczifikus osztrák szempontból a nemzetiségi viszonyok megvál­toztatása , a monarchia államjogi viszonyainak koc­­­káztatása miatt a legnagyobb mérvben sajnálok, félek s ennélfogva teljes erőmmel ellenzek is. Még inkább az annexióra mutat a miniszter azon végső nyilatkozata, mely szerint Bosnyákország és Herczegovina annexió­­ja a berlini egyezmény keresztülvitelének kardinális kérdése s a nélkül annak keresztülvitele nem lehet­séges. E mondásnak csak akkor van értelme, ha az okkupáczió alatt az annexió értetik. Szóló a minisz­ter mai nyilatkozata által az annexiót határozottan bejelentettnek látja. Teuschl: Igaz, hogy nehéz a monarchia ál­lása, nehéz azonban a delegátusoké is, kiknek ítél­niük kell a miniszter eljárása fölött, anélkül, hogy ismernék czéljait. — Ha áll a minisz­ter mondása, hogy annexió nem szándékoltatik, úgy a követett politika igazolhatóságát teljesen elveszti; az annexió védhető lenne, az okkupáczió az, hogy e tartományok rendbehozására milliókat kiadjunk s aztán átengedjük, védhetetlen eljárás lenne. Későn is történt az okkupáczió­s korán is, mert mind a ber­lini béke előtt, mind a viszonyok tisztulása után ke­vesebb áldozattal létesíthető volt volna az. A minisz­ter azt mondta, hogy ő állandó békére törekszik. De téved, ha a berlini békét annak tartja. Nem nézve, hogy minden hatalom bizonyos mérvű reservált állást foglalt azzal szemben, alig pár héttel ama szerző­dés aláírása után, tulajdon honfitársaink vére folyt Bosnyákországban és Herczegovinában. Ő a boszniai mandátumban nem talál megnyugvást, s a jövőtől szerfölött tart. Schaup­el nem tudja gondolni, mi által véli a külügyminiszter a boszniai expediczió föltétlen szük­ségét igazoltnak. A beszéd által bevallottnak látja, hogy ma már politikánknak más czélja nem lehet, mint az annexió. De a berlini szerződés ily megsér­tése más államokat is feljogosíthat hason sérelmekre s akkor koc­káztatva lesz az úgy is drága áron szer­zett béke. Kuranda : A külügyminiszter három pontra irányozta figyelmünket. A harmadik pont az volt, hogy az okkupácziónak nem kellett volna e előbb vagy később, avagy más politikai viszonyok közt tör­ténnie. E kérdés fejtegetése közben elmulasztotta a miniszter úr az iránt adni felvilágosítást, hogy várjon Törökországgal való konvenczió létesí­tése útján nem járt volna-e az okkupáczió sokkal kevesebb bajjal, sokkal kevesebb pénz- s főleg véráldozattal. Mi hiúsította meg a konvencziót Boszniára nézve ? S miben áll a konvenczió ügye a novibazari kerületre nézve s ilynemű konvenczió léte­sítése után ezt is okkupálni szándékozik-e a kormány? A novibazari pont van Montenegro és Szerbország által legjobban fenyegetve. Ha tehát itt beéri a kor­mány azzal, hogy a fontos­ helyeken helyőrséget tartson, miért nem szorítkozik Bosnyákországban is csak a nevezetes­ helyek megszállására. Ez­által a terhek lényegesen könnyebbülnének, s konvencziót is ily alapon könnyebb lenne kötni. Neuvirth: Úgy látja, hogy, ámbár a monar­chiát pénzügyi regenerálásában az okkupáczió is megakasztja, ennek terheivel mégis számolni tudna, nem így azonban az annexióval. Azért határozott vá­laszt kér a minisztertől arra nézve, s az adandó vá­lasztól teszi függővé szavazatát. Utal arra, hogy igen sok jelenség arra mutat, hogy annexió van tervben, különösen az itt járt deputáczió szájába adott hódoló fölirat, mely az uralkodót a herczegovinaiak alatt­valói hűségéről biztosítá. Nem ért egyet a berlini kongressuson jelzett gazdasági politikával. Romániá­ban a kötött szerződések folytán nem vár jobb sors ránk, mint bármely más államra; ugyanígy vagyunk Bolgárországgal is. Legalább hát a Balkán nyugati részének kellene politikailag szintúgy mint gazdasá­gilag befolyásunk alá jutni. E helyett minden a régi­ben maradt. Kérdi különben, mire vezettek a vám­tárgyalások Szerbországgal. Barent­ere , a miniszter nyilatkozatai azt a benyomást tették, hogy az okkupáczió nem egyéb. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése november 30. Az esti lapunkban közléttek után felszólal Eötvös Károly, tiltakozik az ellen, hogy a kormány a törvény megsértését involváló eljárását csak megtámadások után indokolja, nem pedig — a­mint kötelessége lenne — eleve, minden felszólítás nélkül. A­mi azt illeti, hogy László Imre tévedett, ki írta volt a parlamentarizmusra azt a bizonyos pasquil­­lust, az menthető, mert nem mindenki lehet úgy tá­jékozva a parlamenti pasquillok iránt, mint a minisz­terelnök. (Élénk helyeslés balról.) A kérvényi bizott­ság előadója ismételve emlegette, hogy a kormány hajlandó azoknak, kik esetleg a fuvarozás folytán ká­rosultak, megtérítést fizetni. Ezt nem az előadónak, hanem a kormánynak kellett volna elmondania. Kü­lönben nincs nagy bizodalma az ily átalánosságban tartott ígéretek iránt. Tudomása van róla, hogy Pest­megye Gyömrő községének három kiállított előfogat bele­került 1200 forintjába, hol kapják ezt meg, mi­kor az sincs megmondva, hol kell a folyamodást be­­adniok. Jó, ha esetleges folyamodásuknak az a követ­kezése nem lesz, hogy bélyegmulasztásért megbünte­tik őket. (Derültség.) Különben az előadó beszéde ellen sok kifogás van, s úgy látja, hogy abban a corpus iuris legszaba­­tosban szóló tételei is félremagyaráztattak, s ezt oly embertől, mint az előadó, nem várta. A­mint külön­ben az előadó a török háborúk idejében követett utusra hivatkozott, szintúgy hivatkozhatott volna Jellacsics és Windischgrätz példájára is; az sem volt törvényesb, mint ez. (Tetszés balról.) A franczia há­borúk példáira való hivatkozás sem volt helyes, mert ezekben a megyék beleegyezése kéretett ki a szolgál­­mányokhoz, a­mi most egyátalán nem történt. Kü­­lönben ez nem oly háború volt, a­mire akármit is szíve szerint szánt volna az ország. Simonyi Lajos báró fáradságot vett magának Tisza régi beszédeinek s tetteinek ellentétes voltát kimutatni, pedig ez ellen­tétesség oly nyilvánvaló, hogy szinte szóló ambíczió­­jával nem férne össze annak kimutatásával bajlódni. László Imre határozati javaslatára szavaz. (Élénk helyeslés balról.) Ezután szólott Szende Béla honvédelmi mi­niszter kinek beszédét térhiány miatt legközelebb közöljük. Németh Albert a honvédelmi miniszter be­szédéből látja, hogy ha az országnak nincs is szük­­sége Tiszára, annál nagyobb szüksége van rá a mi­nisztériumnak. (Derültség.)A­z. alezredes úr — (Felki­áltások : Ezredes!­ Ezredes ? Puskaporszagolás nélkül elég gyors előléptetés, ámbár »längst verdient.« Tehát a tisztelt ezredes úr egyetlen érve az, hogy a kormány nyilatkozott, hogy az élelmezés lehetővé tételére szükségesek az előfogatok. De ép ez kifogá­­soltatik. Mert a kormánynak, mielőtt megszállta Bosnyákországot, gondoskodni kellett volna az élel­mezésről. A­mi a parlamentarizmusra vonatkozó pasquileokat illeti, senki abban utól nem éri azt a pasquilt, melyet tulajdon tényeink szolgáltatnak. A­mi a kártalanítás kilátásba helyezését illeti, emlé­keztet arra, hogy ép ezelőtt hetven évvel helyezték kilátásba a franczia háború alkalmával átvonult orosz sereg által okozott kár megtérítését s még ma sem vagyunk túl a kilátáson. László Imre javaslatát pártolja. (Helyeslés a szélső balról.) Ezután a tárgyalás folytatása hétfőre halaszta­­tik 8 elnök Irányinak a berlini szerződés tárgyalá­sára vonatkozó indítványának napirendre tűzését hoz­za szóba. Tisza Kálmán nem tartaná helyesnek ez ügy­ben most határozni 8 kéri a kérdés eldöntését ké­sőbbre halasztani. Irányi Dániel: Meddig ? Tisza Kálmán : Néhány napig. Elnök ez értelemben mondja ki a határozatot. Benyújtatnak ezután az interpellácziók. Sárközy Aurél az iránt tesz kérdést, szándé­kozik-e a t. miniszter úr olykép intézkedni, hogy az adómentes pálinkafőzés kedvezményének élvezete a szegényebb földmívesekre nézve is lehető legyen, és hogy azok, kik a királyi pénzü­gyigazgatóságoktól már az engedélyt az adómentes pálinkafőzésnek ed­digi mód szerinti gyakorlatára megnyerték, a legrö­videbb idő alatt ezen engedélyt élvezhessék? Thaly Kálmán a belügyi és vallás- és közok­tatásügyi minisztériumhoz intéz kérdést, szándékoz­nak-e az Ó-Budán létező római régiségek rendszere­sen folyó pusztításának útját állni. Közöltetni fog a miniszterrel. Hétfőn a mai napirendet folytatja a ház, láttam árva vagyont gondnoki kézen szaporodni.« Gorcsakov­val való barátságát ekkép jelző: »Ha va­laki engem mélységbe akar lökni, legjobb vele karon fogva mennem.« Ha politikájának homályossága felett töprengett a delegátusok tömege, azzal állott elő: »Inkább önök töprengjenek, mint én.« Ha dip­­lomatiájának titkait szolgálták, azzal üté el a dol­got: »A kártyában nem a gibiczek kedvéért játszom.« Ha szemére hányta Kuranda, hogy az események nem úgy következtek be, mint előre mondá, így felelt meg neki: »Nem vagyok leveli béka, hogy az időjárást megjósoljam.« Mikor fiát 1. évi augusztus­ban elküldte Boszniába, ezt írá egy budapesti jó is­merősének : »Hadd hozza helyre a fiú azt karddal, mit az apja elrontott tollal.« — Új évi köszöntések megváltása czimén a pesti jótékony nőegyesü­let ez idén is meg­nyitotta— felhívás mellett — aláírási íveit. Az aláírá­si ívek következőknél vannak letéve: Belváros­ban: Schwendtner Mihály plébános; Sch­raup Já­nos evang. lelkész; a volt Eggenberger most Hoff­mann és Mollnár-féle könyvkereskedés a ferencziek téren ; Vértessy Sándor, illatszerárus a Kristóf téren; Jármay Gusztáv gyógyszerész a zöldfa utczában és Hubenay József fűszerkereskedése az újvilág utczá­ban. Lipótvárosban: Simon Ferencz plébános ; 1-ső magyar átalános biztositó társaságnál. Teréz­városban: Klempa Simon prépost; Dr Müller Bernát gy­ógyszerész a kerepesi utón; Török J. gyógy­szerész a király­ utczában. Józsefvárosban: Petz Ármin, háztulajdonos a Kálváriahegy mellett. Ferenczvárosban: Kurz Vilmos plébános ur­nái. Ezeken kivül ellátvák aláírási ívekkel a választmá­nyi nők, a kir. tábla és Curia, a főpolgármesteri hiva­tal, hatóságok és számos magános. — Színházi dolgok. A nemzeti szinház jövő heti műsora: deczember 1-én »Liliomfi.« — »Reggeli előtt.« — 2-án »Lear király.« (Vörösmarty Mihály emlékére) ; 3-án »Tannhäuser« ; 4-én »47-dik czikk« ; 5-én »Lalla Roukh.« »Sylvia« ; 6 án »Bu­dapesten.« »Cremonai hegedűs«; 7-én »Borgia Lucretia.« (Új betanul. 1-szer.) 8 án »Fourchambault­­család«; 9-án »Jóslat.« — Várszínház: decz. 1-én »Szegény ifjú története« ; 5-én »Reggeli előtt.« — »Munkások.« — »Egyetlen leány«; 7-én »Stuart Mária«; 8-án »Lalla Roukh.« — A népszínházban holnap, vasárnap ismétlik a »Piros bugyellárist.« Ma ismét egy új darabból tartottak olvasó próbát, mely a jövő pénteken színre is kerül. Ez D’Ennery nagyszerű színműve »Cause celebre« (magyar czimén »Egy katona története«), melyet Csepreghy Ferencz dolgozott át. »Az őz« czimű magyarosított vígjáték a nemzeti színháznál előadásra nem fogad­tatván el, a színház könyvtárnokától visszavehető.­­ A tisztviselők egyesülete tegnap dr. Pauler Tivadar elnöklete alatt választmányi ülést tartott.. A pénztárnoki jelentés szerint a pénztárma­radvány a múlt hóról 991 frt 70 kft. tesz. Az újon­nan felvett 30 tag közt van ismét egy fővárosi taní­tónő. A Merlini színház igazgatója az egyesületi tagok­nak 33% árkedvezményt, úgy szintén B. Máté Domo­kos tetemes árleszállítást ajánlottak fel, tudomásul vétetett. A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakorno­kok egyesületének azon ajánlata, hogy a tisztviselők egyesületével egyesülni, illetőleg abba beleolvadni kíván, véleményezés végett egy külön bizottsághoz utasittatott. Egyéb folyó ügyek elintézése után az ülés véget ért. — Váltó hamisítással, csalással s bí­rói zártöréssel volt 9 különböző bűntényben vádolva egy Grün Arthur nevű lókereskedő. Bűnpere ma kezdődött újólag. Több tekintélyes mágnás: gr. Te­­leky Sándor, gr. Bethlen Miklós, ifj. Lónyay Albert, gr. Lónyay Béla s más tekintélyes egyének voltak tanukul beidézve. Vádlott 33 éves, jelenleg vagyonta­lan. A tanuk kihallgatása egész nap tartott, azonban határozatot még­ ma nem lehetet hozni. — Az »Üstökös« legközelebbi szá­ma a következő tartalommal jelent meg: Tallérosy Zebulon levele Mindenváró Ádámhoz. — Egy szál gordonkán, a la Paganini. (Vers­e son-tól.) — Egy kis ártatlan quae proquo. Megtörtént humoreszk. (Képpel. —s—n.) —Pulszky futása. (Hősköltelmény két ugrásban, két képpel.) — Pattogatott kukoricza. — Az osztrák delegáczióból. (Aesopus meséje. Két képpel.) — Sári Dalfi fandankodásai és adomái. — Az uj herczeg albumába. (Vers —s—n-tól) — A hétfői fáklyás-zene. — Emlékezések tanára. (Ver­sek.) — Az afghán emir. (Vers Csáktornyáitól.) — Apró-cseprő. — Borkorcsolyák. — Szerkesztő subrosa.­­ — IV. K­ár­o­l­y-ü­n­n­e p­é­ly Prágában­ A csehek által tegnap luxemburgi IV. Károly német császár — Zsigmond magyar király atyja — emlékezetére rendezett ünnepély meglehetősen vízzé vált. Csak úgy szakadt az eső egész nap. A díszmenet a legnagyobb záporban ért déli 12 óra után Rieger és Zellhammer vezetése alatt Károly császár emlékszobrához. Itt nagy megle­petés várt reá. A német tanulók egy küldöttsége lépett elő s a szobor talapzatára hadikiáltások közt koszorút tett le, melynek fekete-vörös-arany szalag­jaira ez volt írva : »Az első német egyetem alapi­tójának.« sen a selyemre vonatkozó vámtétel okozza a legna­gyobb nehézségeket. London, nov. 30. Münster gróf Salisbury marquishez Hatfieldbe ment. Beust gróf tegnap nyuj­­­totta át a királynénak visszahivatási iratát. Pétervár, nov. 30. A császár tegnap utazott Livádiából Moszkvába, hol két napig fog tartózkod­ni. Az orosz lapok a Kaufmann tábornok állítólagos beszéde fölötti minden verziót Sir Ali diszkardjának átadásakor czoszatos csinálmányoknak jelentenek ki. Lahore, nov. 30. A »Civil and military Ga­zette« jelenti Pearsous őrnagy detachement-ját teg­nap a Khyberszorossal szemközt levő fensikon az af­­ridok megtámadták, két ember megöletett, egy meg­sebesült és az őrnagy alól egy lovat lelőttek. A szo­ros tegnap óta el van zárva s a kocsiszállitmányok ezért visszaértek. A 9-ik ezred egy százada, és a 45-ik Sikhs-ezred oda ment. Lövéseket hallottak, az eredmény azonban ismeretlen. Tegnap óta Ali Mus­­jid közelében heves puska­tüzelés hallható. Csak az argidák egy törzse viseltetik az angolok iránt ellen­séges érzülettel. Róma, nov. 20. Több idegen püspök Rómába érkezett. Azért hivattak ide, hogy az egyház viszo­nyairól meghallgattassanak. Róma, nov. 30. A király és Zanardelli minisz­ter közti utolsó értekezésben, mely 2 óra hosszig tartott, a király amaz óhaját fejezte ki, hogy a hely­zetről a kamarában fölvilágosíttassék. A lapok je­lentései a különböző parlamenti frakc­iók magatar­tásáról az »Ag. Stefani« szerint egyszerű gyanítások, azonban mégis bizonyos, hogy a baloldal néhány frakc­iója egymáshoz közeledni iparkodik, hogy a minisztérium ellen harczoljon. A c­entrum és a jobb­oldal magatartása még ismeretlen. Flórenczben az egyesületek a fölött tanácskoznak, hogy Rómába képviselőket küldjenek a királynak szerencsét kívánni és a merénylet fölötti undoruknak adni kifejezést. Néhány az internaczionalehoz tartozó nő Flórencz­ben elfogatott. Madrid, nov. 30. A minisztertanács tegnap elhatározta a külső internaczionalistákat kiutasítani, mivel azoknak tartózkodása Spanyolországban ve­szélyes volna a közrendre nézve. Pétervár, nov. 30. Amaz állítások, hogy Su­­valov gróf barátságos deklarácziókon kivül a londoni kabinetnél meg volna bizva, hogy a felett is nyilatko­zatokat követeljen, mily jelleget és mily kiterjedést szándékozik adni az afghanisztáni expedicziónak, merő hozzávetéseken alapulnak. Az itteni legjobban értesült körökben minden közlés előt­erjesztésénél ha­tározottan állítják, hogy ily állítólagos követelésekről vagy követelésekről egyátalán, melyeket Suvalov grófnak kell a londoni kabinetnek tenni, egyátalán semmit sem tudnak. Valótlan, ha az ügyeknek Suva­lov gróf általi felvételénél Londonban specziális mis­szióról különös megbízásokról ad hoc beszélnek.­­ Csupán arra utalnak, hogy itt feszülten néznek a decz. 5-ki angol trónbeszéd elé, mely Anglia és Európa előtt lehet, hogy általános felvilágosításokat fog adni az angol álláspontról és angol nézetekről a külső politikára vonatkozólag. * Berlin, nov. 30. A »National Zig« írja : Hiteles hírek szerint az előkészített rendszabályok­nak még nem értük véget. — Az esti lapok jelentik, hogy hírszerint a hatóság Hamburgban lefoglalt két, Orsini-bombákkal megtelt ládát. — A »Nordd. Alig. Ztg« szerint Bismarck herczeg, minthogy a congressus és a birodalmi gyűlés ülésszaka alatt, mi­dőn fölgyógyulóban volt és kímélnie kellett volna magát, nagyon megfeszítette erejét, most kénytelen lesz hosszabb ideig lehetőleg félbeszakítás nélkül pi­henni, úgy hogy a legközelebbi elfogadási ünnepé­lyek fáradalmait nem bírja majd elviselni. * Berlin, nov. 30. A kormány a Berlin és kör­nyékére vonatkozó legújabb kivételes intézkedéseket nem tette a legfontosabb okok nélkül. Kétségtelen, hogy szőkébb körök, melyek bizalmi férfiak által egy­mással összeköttetésben állnak és ismert vezetők meg­határozott jelszavára hallgatnak, a régi Mazzinisták módjára az egész államban, de kivált a fővárosban. * Éjfél után érkeztek, titkos egyesületet képeznek. Vannak rá biztos jelek, hogy az itteni agitáczió szoros összeköttetésben áll az Internationaléval. Ily tényekkel szemben kötelessége a kormánynak, használni a társadalom oltalmára lé­tező fegyvereket, még mielőtt késő lesz, kötelessége széttépni a nemzetközi agitáczió hálóját, melynek, ha­tározott jelek szerint, Berlin a főközpontja. * Róma, nov. 30. Az anconai hatóságok teg­nap elhatározták a Barsaneti-kaszinók felosztását Umbertideben és Sigilloban. A többi hasonnevű ka­szinók ellen még foly a vizsgálat, de valószínűleg ha­sonló lesz az eredmény. * Koppenhága, nov. 30. A folkething 54 szavazattal 43 ellenében elfogadta Bille indítványát, hogy a Sainte-Croix-kölcsönről szóló javaslat a pénz­ügyi bizottsághoz utasíttassék. * Bécs, nov. 30. A »Pol. Corr.« Konstantiná­polyból miniszterváltozást jelent: Server pasa bel­ügyi, Kürsid pasa igazságügyi és az­­örmény szárma­zású Ohannes efendi közmunkaügyi miniszterekké neveztettek ki. Köln, nov. 30. Búza 18.—, 18.35, rozs 12.20 12.35. olaj 30.60, 30.50. Stettin, nov. 30. Búza 178—. 180.50. Rozs 117.— 120.—. Olaj 56.—. 58.—. Szesz 52 20. 52.—. 51.40. Répa —.—. mint annexió. Ő előtte azonban kérdéses az, képes lesz-e Ausztria ez állást megutalmazni s nem kény­szerül-e rá, hogy abból kitakarodjék. Az osztrákok e részben sok szomorú tapasztaláson mentek már át. Aggódik a pénzügyi helyzet miatt is. Már­is­mét annyit költöttek, mint a mennyi megszavaztatott s igy a pénzügyi romlás elkerülhetetlen. Ugyanígy áll nem­zetiségi tekintetben is a romlás küszöbén a bosnyák vállalat folytán a monarchia. Andrássy azon kéréssel fordul a bizottság­hoz, hogy mentsék föl attól, hogy a megjegyzé­sekre még ma válaszoljon. Annál is inkább kérdetni véli ezt, mert a tett nyilatkozatok minden felé azonnal megtáviratoztatnak. Fentartja magának,hogy a legkö­zelebbi ülésen kimerítően válaszoljon. Dumba javaslatára az ülés véget ér. Legköze­lebbi ülés vasárnap 12 órakor. KÜLÖNFÉLÉK. — Andrássyról a »Vasárnapi Újság« több érdekes adomát mond el. Egykor a budai vár­ban egy udvari ünnepély alkalmával, hol Lipót bajor herczeg is jelen volt — mondja a nevezett lap — báró Sennyey Pál nagy figyelemmel szemlélte azt az egyetlen egy rendcsillagot, mely Andrássy mellén csillogott és sehogy sem ismeré föl, miféle rend lehet az. Oda fordul egy miniszterhez s kérni tőle a rend­csillag mivoltát. »Bit én nem tudom — felelt a mi­niszter — kérdezd meg magát Andrássyt«. Sennyey nem rest, oda fordul Andrássyhoz. »Ez barátom — felel Andrássy — a Szent- Hubert rend nagy csilla­ga. A bajor király egy postával küldötte meg ő fel­ségének és nekem, Ő felsége mosolyogva fordult hoz­zám : »no gróf, gratulálok, ma minket egyforma sze­rencse ért.« »Könnyen beszél felséged — felelém, — felséged egy aranygyapjas rendet ad értés azzal quitt, nekem pedig ki kell fizetnem a nyolczezer forintot, a mi érte jár.« A fölség mosolygott. »Majd segítsünk rajta,« mondá­s kieszközölte a dij elengedését, így jutottam a »Szent-Hubert rendhez« Sennyey báró nagy figyelemmel vette tudomásul a históriát. — Hogy Andrássy nagy szónok-e, vagy csak érdekes szónok­­a fölött sokat lehet vitatkozni — folytatja tovább a nevezett lap. — Annyi bizonyos, hogy szel­lemessége közmondásos a kontinensen. Mikor közös pénzügyminiszter lett, politikáját a »kötött mars­­ronta politikájának« s mikor a keleti kérdés sző­nyegre jutott, »esetről-esetre való politikának« ne­vezte. Mikor Mihály szerb fejedelmet meggyilkolták s a fejedelemség ügyei kormányzó-tanácsra bízattak, ekkér nyugtatá meg a keleti kérdés miatt aggódó fejedelmünket: »Legyen nyugodt felséged, soha sem Napirend decz. 1-én. Múzeumban természetiek tára 9—1-ig. Műcsarno­k­ban sorsolás. Orsz. képtár 9 — 1-ig. Orsz. gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2— 4-ig. Iparmúzeum 2 —5-ig. Állatkert egész nap nyitva. Főg. iparosok körében hangverseny 7 órakor. Orsz. nőipartanodában (n.­keresztutcza 2. 1. sz.) Gubicz Andrásné arczképének leleplezése 11 órakor. Orsz. erdészeti egyesület választmányi ülése 5 órakor. Nemzeti dalkör közgyűlése 3 órakor a zenede (egyetemtér 2. sz.) helyiségében. III. kamarazene-esté­ly Kranosevics, Pinkas, Sabathiel, Rudoff és Joseffy Rafael közreműködésével. Zene­kedvelők termében '• »/4 órakor. Helyárak 1 — 3 fz. Napirend decz. 2-án. Múzeumban állattár 9 - 1-ig. Orsz. gazdasági és tanszermúzeum 10 — 12-ig és 2—4-ig. Egyetemi könyvtár 2—6-ig. Műcsarnok 9 —1-ig. A m. t. akadémia első osztályának ülése. Tárgyai : Keleti Gusztáv székfoglalója Deák szobrokról . G­r­e­g­u­s­s Ágosttól Shakespeare jellemzése és szerkesztése módjáról. A HON magántársürgönyei. London, nov. 30. (E­r­e­d. s­ü­r­g ) Az angolok előnyomulása Afganisztánban egyelőre be lett szün­tetve. Az egész Khyberszoros az angolok kezében van. Folytonos erősítések mennek az angol hadsereg­hez, köztük a kasmíri és a hyderabadi uralkodók se­gédcsapatai is. Browne tábornok egy távirata Orosz­országot az angolok elleni ármánykodással vádolja London, nov. 30. (Ered. s­ü r g.) Kormány­körökben a szentpétervári kabinet egy körjegyzéké­ről beszélnek, melyben azon állítás, hogy Oroszor­szág az angol-afgán viszályt saját előnyére akarná kiaknázni, a leghatározottabban visszautasíttatik. Bécsi, nov. 30. (E r­e­d. s­ü r g.) Az olasz kép­viselőkkel folytatott vámtárgyalások egy lépéssel is­mét előbbre haladtak ugyan, mindazonáltal végleges megállapodásra eddig még nem vezettek. Nevezete­ U­tolsó postáé A magyar pénzügyminiszter az osztrák­magyar bank főtanácsának hármas javaslata alapján, Fest Imrének a bank magyar alkormányzójává való kinevezését proponálta a koronának. A legfelsőbb elhatározás valószínűleg néhány nap múlva fog be­következni. (»B. C.«) Nemzeti színház. Ma deczember 1-én: Lillomfl. Ered. vigj. 3 szakaszban. Irta Szigligeti. Zenéjét Szerdahelyi. Személyek: Szilvai Tódor Újházi Camilla k. a. Császárné Mariska, árva Kordin K. Liliomfi Halmi Szellemű Vizvári Kányái Sántha Erzsiké Vizváriné Gyuri Kőrösmezei Schwarcz Pintér Ezt megelőzi: Reggeli előtt. Drámai tréfa 1 folv. Lengyel nyelven irta gróf Bedro S. Né­metből fordította Radnótfáy S Várszínház. Ma, deczember 1-én : Egy szegény ifjú története. Szinmü 5 felv. Feuillet Octave után ford. Feleki és Hegedűs. Odiot Maxime Náday. Bévallan Hetényi Laroque Komáromi. Laubepin Szigeti I. Alain szolga Benkő Demarets Benedek J. u­ .uimxammar Gaston Vauberger Cbamplin Inovet Laroquené Margit Helena Tolnai Gonda Vendrei Turcsányi I. Paulayné. Helvey L. Lendvayné. Aubriné asszony Szathmáryné. Népszínhá­z. Ma, deczember 1-én : Soldosné Louiza mint vendég: A piros bugyelláris. Eredeti népszínmű 3 felv. Irta Csepreghi Ferencz. Személyek: Török M. biró Eőry Zsófia, a felesége Soldosné Julis asszony Pártényi­né­renczi, a húga Komáromi M. A huszár kapi­tány Karikás Csillag Pál, huszár­őrmester Tamássy Peták) Tihanyi Boros)nuszftrl£ápl­ Egri Pennág jegyző Együd Hájas, ispán Horváth Kósza Gyurka, Victor Misi, gyalogpostás Bakonyi Öregbiró Kovács Isz. Jóska, kocsis Szereti Lajcsi, muzsikus Vas­váry Felelős szerkesztő : Jókai Mór. (B e k a l d e t e 11.) Betegek, kik a mell vagy valamely más szervezet izgatottságában vagy más egyéb fájdalomban egyátalában szenvednek, használják a Lardy-féle papirost. (Szekfabora-kivonat-készítmény.) Annak egyetlen egyszeri fel­tevése könnyebbülést sőt nem ritkán gyógyulást fog hozni. Raktárhelyiségek : Budapesten Török József gyógyszer­­tára. B­á­c­s Neustein Fülöp gyógyszerész. Plankengasse 6. Párisban, G. Cob­re. et Cie. 79. rue du cherche — midi. _______________________________________ 1 — 1 1106 (Beküldetett.) Berger kátrányt­okocskái (tiszta gyógyszerészeti kátrány gelatin burkolatban) a tüdő és a lég­zőszervek minden idült bajainál egyáltalában mindenkor a legjobbaknak bizonyultak be. A kereskedésben előforduló vala­mennyi egyéb kátránytokocskákat, még a francziákat is fe­lülmúlják jóság és olcsóság tekintetében. Ára palac­konkint használati utasítással együtt­­­árt. Világosan Berger-féle kát­­ránytokocskát kell kérni, s ügyeljünk a valódiság ismertető jeleire. Főraktár helyiség Budapesten, Török J. gyógy­szerész útnál, Király utcza 7. sz. (A legtöbb magyarországi gyógyszertában létezik raktár.) 1067 4 — 1 A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei nov. 80. «B •05 Értékpapírok Utolsóárkeleti­­ Értékpapr­ok Utolsó árkeletS Utolsó ár kelet­énz Értékpap­rok CQ ára (8 pénz árás pénz ára ÁtV .módo­ss­ág. s) Gőzmalmok. Záloglevelek. Magyar vasúti kölcsön . 98 fő 93 -500Concordia-malom. 408­­GCO Magy. földhitelintézet 5'/,*/, 1*4 — 94 60­0 gömöri áll. zálogl. 5°/» — -— _ 500Első budapesti-malom . 1290 —23'Ui­­n n 5% 86 V« 87 — r keleti vasút I. kib. 62 -63 -200Erzsébet-malom .... 262 — 2*3 -1 arany v. ezüst 5°/ 03 — 103 50 n keleti vasút II. kib. 73 50 74 -500Henger-malom . . 740 -75 J -„ jelzálogbank 5'/»°/ 81 50 82 — " államkötv. 100 fztar. 65 60 66 — 160Luiza-malom.......................... 255 — 257 -„ ált. földh.-r. v. t. 6°/0— sorsjegykölcsön 100 frt 82 -82 50 200Molnárok- és sütök-malma 372 — 374 — n n n 5’/«°/' — — 77 — 50 frt darab 82 — 82 501000Pannonia-malom. 1465 —1475­­Pesti kereskedelmi­ bank 6°/ 96 ~ 95 25 .871*iki magy. államkötv.— — 300Viktoria-malom . . . 460 — 465­­Kisbirt. földhitelintézet 7°/ 95 -96 — 1872-iki „ „ — — — — . . «•/. 83 —_ __ 1878-iki m. kir. kínost. ot.— — dlKözlekodési vállalatok 1874-iki r v v *) Magy.­ar.jav. 6°/„ adómentes 113 25 83 80 113 75 84 -200Alföldi fiumei vasút. . _______ 300 Elsőbbségek. Földteherm. kötv. magy. 7* 5 7 » 25 200Báttaszék-domb.-zákányi v --- _— 10'Dunagőzhajóz.-társulat 5»/ * 1867. zár 76 50 77 11 200Déli vasút.......................... __ — __ — n temesi 74 75 76 60 200Éjszakkeleti vasút . . 112 — 113 -300 „ 6«/o— . 1867. zár. 73 -74 -200Erdélyi vasút . . — -300Éjszakkeleti vaspálya 5°/ __ _ „ borv. orB. — — — — 200Györ-sopron-ebenfurti vasa — — — — 500 „ erdélyi 73 -74 “ 200Kassa-oderbergi vasút .— — — 200Magy.-galitaia i vaspálya 5"/_ _ Magy jelz. arb. válts. kötv— — — 200Osztrák állami vasút .— - -2001. erdélyi vaspálya BV Györ-sopr.-ebenf.­ vasút 5“/_ _ Szölédézsma válts. kotv. 81 — 81 20 200Pécs-barcsi vasút — — —­­200_ __ Centr. ill. »46»- P»P- 5”/» 61­­61 50 200Vágvölgyi vasút ... — — — — 200Kassa-oderbergi vasút 5®_ n ezüst. kam. 500Osztr. dunagőzhajózási vasút — — — — 200Vágvölgyi vaspálya 5°/ — _ j­an. jul. 5% 62 25 62 60 100Budai hegypálya. . . 60 -65 -100 „ Részkötel. 71/,0/ ezüst kam 200Budai közúti vaspálya . — —— 100Budapesti lánchid 6*/, 90 75 apr. okt. 5% 62 25 62 60 200Pesti közúti vaspálya . 184 50 185 — 100Budapesti malom 6®/ Kisorsolás 1860-ból : 500 m­ 112 50 113 60 100Rosz- és téglagy. köt. 60/_ _ 1864-ból a 100 frt " 1864-ból á 100 frt 122 — 142 f0 IV 3 - 143 50 a) Takarékpénztárak. Lloyd- és tőzsde-épület 5°/ 70 50 71 50 " 1864-ból á 50 frt Pestv. kötes. 1871-böl 5°/, 142 - 89 -143 -89 50 100 Czeglédi................................. Országos központi . 92 — 92 5­0­1 magán-sorajegyes Bésss­vények. .oooPesti első hazai .... 2455 —2475­­Osztrák­ hitelintézet . 162 5!» 163 CO 200Pest-budai fővárosi . . 366 -31­8 -a) Bankok. 150 44 -47 -50Pakrac-daruvár-k­utinj­ai Bánzaemek. 80 100 200 140 100 200 100 Által. magy. munk­. hitelb. Anglo-magy­arb­ank . Által. magyar hitelbank Bihari ker.ipar-s term.-hitle­lDettaiu tak.- és hitelegylet Franko-magyarbank. . ilorvát leszámitoló-bank 211 -211 50 100 105 400 200 Vas-zalamegyei első. f) Különféle vállalatok. Alagút................................. Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár 77 — 229 -264 -79 - 231 -■ 268 -*3 a * 5. Császári kir. arany . Osztr. magyar 8 fztos arany 20 frankos arany . . Török arany lira Osztrák és magyar ezüst Német bír. bankj. 100 m. 5 57 9 30* * 9 31­*1, 100 — 57 45 —1­59— 9 32­ 9 32 — 100 10 57 55 100 80Kisbirtok. földhitelintézete 41 — 200 210 Gyapju-mosó és bízom. I. m Kereskedő testületi épület— — V Váltók árfolyama (3 hóra) 100Lipótv. b.­­lak. és hitel-egyl. 32 34 -200Köny­vnyomta-Athenaeuma 300 -SO'1 -5-Augsburg 100 n. bir. márt 120Magy. ált. földhitel-részv.­­— — 500 „ Pesti . . . 625 -— _­5-Berlin 100 n. bir. m­árk __ 60Magyar jelzálog-hitelbank ~ — —­­200Kőszén és téglagy. (Dräsche— 87­­5-Hamburg 100 n. bir. márt_ 160Osztrák hitelintézet . . 228 80 Rimamurányi vasmű— — 5—Vrajnai Franki. 100 n. b. m_ _ 200Pesti hitelbank ... 135 -reoSalgó­tarjáni kőszénbánya 93 — — _ 4°/oMás n. pénzp. 100 n. b. m 66 75 16 85 500Pesti kereskedelmi­ bank 666 -668 — 100 „ vasöntöde 75 -85 -3'/.Amsterdam 100 holl. frtéri 96 25 100Pest-budai kézmi­vesbank 55 — 56 -200Sehlick-féle vasöntöde , 63 — 65 -sz.Brüssel 100 frankért. 100Sziszeki hitelbank . — — — — 500Serfözöde első magyar . 388 -890 -3 Pária 100 frankért . . 46 25 411 85 b) Biztosító társulatok. 200Sertéshizlaló........................... 145 — 150 -2 Marseille 100 frankért . 200Sóskúti kőbánya. — _ — _ *'/.Svájci pénzpiacok 100 frank 46 10 46 20 800Első magyar biztositó­ társ 2090 -2110 — 200Spodium- és csontliszt-gyár 228 -235 -4'/.Zürich 100 frankért. 46 1­. 46 20 116 70 300Pannonia-viszbiztosító-társ 500 -510 -200Szálloda-részvénytársaság — __ — _ 4'/.London 10 font sterlingért 116 40 100Pesti biztositó-társulat . 10 100 50 200Tégla- és mészégető újlaki . 22 — 26 —6 Szentpétervár 100 rubelért. 800Unió viszbiztositó-társulat 95 -110 -200Téglagyár kőbányai. 62 — 67 -5 Milano 100 l­ra emove ital Termény Minős. hectoL Ár 100 kilogr. Minős. hectoL Ár 100 kilogr. reraini Minőség hectoli­ter­ban Búza hiúsági ár „ 1187AVidésc! pestvidéki s f­hérmegye m­. éjszak­a­ 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 75 76 78 80 7.85­ 7.95 8.56— 8.70 9.----9.05 8.50— 8 60 9.25— 9.35 9.60— 9.65 8.15— 8­5 8.60— 8.75 9.10— 9.20 8.15— 8.30 8.70— 8.90 9.35- 9 46 7.50— 7.65 8.--------8.20 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 8.20— 8.85 8.85— 8.95 8.80— 9.— 9.45— 9.65 8.30— 8.40 8.85— 9.— 8.40— 8.55 9.15— 9.25 7.75— 7.85 8 30­ 8 40 Rozb...............uj­­ Árpa takarmánynak . , „ malátának Zafca .... Tenger bánsági másnemű Repcze káposzta „ bánsági Köles . . . 70—72 60—62 62—64 46—40 76 73 nélkül Ár 100 kilogrammkén­t 80 6 20 6 60 5 40 4 10 4 75 6­­ 5 60 7 20 5 60 4 20 5 25

Next