A Hon, 1879. január (17. évfolyam, 1-27. szám)
1879-01-01 / 1. szám
háborút folytatni.« Jóllehet, az angol és franczia delegátus lényeges kérdések körül különböző nézeten vannak, abban az egy pontban mégis megegyeznek, hogy a török pénzügyek emelésére okvetetlenül szükséges azokat becsületes és gyakorlott kezekre, angolokra, francziákra és belgákra bizni. Fournier franczia nagykövetnek ez ügy miatt kihallgatása volt a szultánnál s szóról-szóra ezt mondta neki: »Ön el van veszve, ha a pénzügyek vezetését nem bízza európaiakra. Csak e föltétel alatt élhet és épülhet ki a sors csapásaiból.« L a y a rd angol nagykövet a maga részéről az új miniszterekkel beszélt a pénzügyi helyzetről. Azt kívánta, hogy a pénzügyek vezetése és az összes vámjövedelmek engedtessenek át az angol kormánynak, amiért ez utóbbi egy 25 millió font sterlingre rugó kölcsönt biztosítana. A nagyvezér ez által fölbátorítva, azt felelte, hogy ez meg fog történni, de ily engedményekért Angliának 100 milliós kölcsönt kellene biztosítani. Layard meggondolási időt kért. Lobanov herczeg is beszélt a külügyminiszterrel a pénzügyekről s anélkül, hogy formaszerű kötelezettségre ráállt volna, értésére adta,"hogy a czár, ha a porta Kelet- Rumélia egyesítését Észak-Bulgáriával megengedné, a san stefanoi szerződésben kikötött hadi kárpótlást szíveen elengedné. — Kheireddin nagyvezér programmját kedd esti lapunkban közöltük. Kilátszik abból, hogy bizony a török kormány sem alszik rózsaágyon. Már a berlini szerződés is rendkívül nehézzé tette minden török kormány helyzetét, nemcsak a hatalmakkal, nemcsak a divergáló elemekkel, de a saját népével szemben is. És ez még nem minden. Nemcsak a helyzetben van a nehézség, de tetézi a nehézségeket maga a szultán is, ki, mint a nagyvezér bevallja, mindenben a merényletek rémét látja s az általa kinevezett miniszterek soha sem bizonyosak a szultán bizalmáról. Ez nagy baj a szerencsétlen Törökországban, mert mint Abdul Hamidot eddigi magatartásából megítélni lehet, úgy látszik, hogy szeszély dolgában ez a török uralkodó sem áll semmivel sem hátrább, mint Abdul Aziz, ki minden héten változtatta és csapta el minisztereit, úgy, hogy egyöntetű, következetes munkát nem lehetett végezni, mert nem voltak meg az állandóságnak legprimitívebb feltételei sem. A mostani szultán szeszélyeinek káros voltát még fokozzák rémlátásai, melyek következtében száműzi környezetéből a legképesebb embereket mint pl. Mihád pasát, ki jelenleg a török kormány élén megbecsülhetlen szolgálatokat tehetne hazájának, de a helyett ott emészti föl erejét egy kis-ázsiai kormányzóságban, mert a szultán ideglázba esik annak gondolatától is, hogy a maga közelében lássa Mijhád pasát, kiről azt tartja, hogy trónra vágyik. De kinevez helyette nagyvezérnek egy tunisi embert, egy jövevényt, ki maga is bevallja,hogy nem ismeri Törökország viszonyait. A török uralkodó egyénisége nem kis nehézséget képez Törökországban s mindinkább igazolja azok állítását, kik szerint az oszmán uralkodóház teljesen ki van már merülve, elpulyásodott s csak uralkodásra képtelen tagokkal rendelkezik. Épen nem csoda, ha a török népben itt-ott törekvések mutatkoznak, melyek czélja új és képesebb embert állítni a török trónra. Örömmel veszszük tudomásul a nagy vezér nyilatkozatból, hogy a porta és monarchiánk közti viszony elég jó s hogy a konvenczióra nézve már csak formális nehézségek forognak fenn. Óhajtjuk, hogy ezek is mielőbb legyőzve legyenek! — A csehek csábítgatását újra folytatja a »Neue Frei Presse.« Legújabb száma czikkében felelve a régibb czikke ellen fölmerült támadásokra, azt mondja, hogy a csehek megszűntek az alkotmányt, birodalmi egységet, a reichsrath jogkörét tagadni, másrészt megszűnt az alkotmányba párt azon minéműségében, a minőben egykor létezett. Egy nagy szakadás állt be abban — így is — mióta a nagybirtokosság a baloldal egy részével az Andrássy politikájának szolgálatába állott s megtagadott minden kapcsot, mely az alkotmány puszta betűjén kívül az alkotmánypártot összekapcsolta. A szabadelvű, német polgárság képviseletét értjük, mely a reichszatban nem lát puszta pénzmegszavazó eszközt,hanem a szabadelvű eszmék előmozdítóját, az adófizető nép érdekeinek védőjét. Ez a párt,azt hiszszük,megtehetné a kísérletet,hogy nem lehetne-e némely elvekre s érdekekre nézve, melyek mindkét félre egyformán fontosak, a csehekkel megegyezni. Hogy e megegyezés lehetővé tétessék, érdemes lenne utána látni, mi az hát, ami a németek és csehek közt Csehországban még akadályozza a teljes kibékülést, s hogy a cseh tartománygyűlés jogkörén belül nincs-e mód a csehek óhajainak a német lakosság kára nélkül való kielégítésére. Hogy van ily mód, azt már az utolsó tartománygyűlés bebizonyította, némi jóakarat mellett mind a két részről az oktatás, közigazgatás s a választási szabályzat terén lehetne oly állapotot teremteni, hogy a két népfaj közül nem szükségkép érezné egyik magát legyőzöttnek Ily kísérlet, azt hiszszük, megérné a reá fordított fáradságot. Ha sikerül, erőteljes, szabadelvű alapokon nyugvó néppárt alakulna, mely képes lenne valóban szabadelvű kormánynak támaszul szolgálni. Ha nem sikerül, akkor semmi rosszabb nem következik be, mint a jelenlegi állapot. Veszteni csak az a megcsontosodott formalizmus és slvileges alkotmányosság veszthet vele, mely akkor kormányoz, ha a népképviselet csupa egymást ellensúlyozó politikai pártokból áll. S ez megmagyarázza a nagy hevet, melylyel a félhivatalosak a csehek és németek közt való kibékülést megtámadják. A vámforgalmat illető átmeneti provizóriumra nézve az olasz kormánynyal, mint a »Bud. Corr.« írja, az utolsó óráig tárgyalások folytattattak, melyek azonban,fájdalom — eredménytelenek maradtak, mivel az olasz kormány nem érezte magát feljogosítva, hogy saját felelősségére intézkedéseket tegyen. Ennek következtében január 1-én Ausztria-Magyarországon Olaszországgal szemben, valamint Olaszországban velünk szemben az autonóm vámtarifta egész terjedelmében életbe lép. E körülmény mindkét részről, úgy az eddigi vámszerződéshez, valamint az 1879. február elsején, illetőleg a ratifikáczió után életbe lépő vámtariftához képest, majdnem minden áránál tetemes vámemeléseket involvál. Szükséges a kereskedő világot e körülményre figyelmeztetni, hogy az e tekintetben kellő intézkedéseket megtehessék. Szerződésünk Olaszországgal. Az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés az elkészített új tariftával együtt előttünk fekszik. E szerződés hosszú tárgyalások eredménye. Magyarországra nézve legnagyobb fontossággal bírnak a szerződésben a szeszvámok, Olaszország behozta a terményadót s ezáltal elesik az ok az adóprémiumok miatti panaszra. Az új szerződésben a régi szerződéshez viszonyítva a következő lényegesebb eltérések vannak. A) Bevitel Olaszországba. A sványvizek előbb vámmentesek voltak, most 50 centime vámot fizetnek, a bor vám a régi maradt a hordóban való bevitelnél, 100 palaczkonkint 17,32 frank helyett 18 frank lesz fizetendő, ser marad hectoliterenkint 2 frank; sz e s z előbb a 22 fok alatti 5,50, 22 fok feletti 10 frankot fizetett, az új szerződés szerint a vám 12 frank; édesítettnél 15 helyett 25, egy liternél nem nagyobb palaczkokban 100 palaczk után 15 frank helyett 25 fr., 2—2'/a literes palaczkokban 15 frank helyett 18. Viaszos vászon 10°/0 os érték vám helyett fizetni fog padlóra való és kátrányos vászonnál 20 frankot, másnemű viaszos vászonnál 40 frankot, kötött és paszomántáruk 58,90 helyett 110 frankot, gombok és vászonszalagok 80,100 fr. helyett 100 frankot. A posztófonal vámja 160-ról 150-re, posztófonalból készült szőnyegé 160 helyett 100 frankra szállíttatott le. Lószőrszövetek 25 frank helyett 30, nem kárpitos bútorok 7-ről 7,/s, öntöttvas fényezve 460 helyett 5 frankra lett emelve. A bőrbe kötött könyvek vámja 17.52-ről 15-re szállíttatott le. Vasnál több leszállítás van, pántok 5 vagy kevesebb milliméter vastagságban 8.10 helyett 8 frankot, 4 milliméternél vékonyabb vaslemezek és csövek 9.25 helyett 8 frankot fognak fizetni. Vasárúk többnyire emeltettek, szigonyok, tengelyek 6 93-ról 7-re,vas- s aczélsinek 1.15-ről 3-ra, egyszerű vasárúk 11.55-ről 11.83-ra, más fémmel diszitett 13.85-ről 14-re. Pléhek 15-ről 16-ra, kaszák, sarlók 9.25-ről 10-re, más eszközök és szerszámok 9.25-ről 12 frankra. Üvegnél is lesz egy pár változás : köszörült üveglapok 15-ről 20 frankra emelve, tükrök 46 20, illetőleg 69.30 helyett 35 frankra, egyszerű üvegmunkák 5-ről 7-re, festett aranyozott 7-ről 11-re emeltettek; kristályüveg darabokban 57.75-ről 30-ra lett csökkentve. Nevezetes változás, hogy a lovakra vetett 6 frankra menő vám eltöröltetett. Sajtlegy 3 és kemény 4 frank helyett 8 frankot, gombák 20 helyett 15 frankot fizetnek. A közönséges rövid áruk 50-ről 60-ra, a finomak 100-ról 120-ra emeltettek ; nemezkalapok 100 frankról 50-re lettek leszállítva. Az olasz beviteli tarifa 99 tételt tartalmaz több altétellel. A fel nem sorolt tételeknél nincs lényeges változás. B) Bevitel monarchiánkba. Nyers füge, gesztenye, paradicsomalma, narancs, czitrom sóvizben stb. után, az új szerződéses vám 2 írt, az autonóm tariffa vámja is ennyi; a régi szerződésben a vám 1 frt 60 kr. Száraz füge után az eddigi vám úgy, mint a tervezett és az új szerződésben levő 5 frt. Czitrom, narancs vámja leszálloit még a régi szerződéshez képest is. Lesz 4 frt; eddig volt 4 frt 40 kr, az autonóm tariffában 8 frt. Datolya az uj szerződésben 12 frt; a régiben volt 10 frt; az autonom tariffában 15 frt. Száraz mandula az uj szerződésben, mint a régiben 10 frt; az autonom tariffában volt 15 frt. Zöld mandula az uj szerződésben 2 frt; a régiben volt 10; az autonom tariffában 15 frt. Rizs (szem) az uj szerződésben 1 frt, az autonom tariffában volt tervezve 2 frt, a régi szerződésben volt 50 kr.— Szárított kerti vetemények, gyümölcsök, valamint növények vámja, változatlanul 1 frt 50 kr. Frs halak maradnak vámmentesek, bár az autonom tariffában tervezve volt 1 forint vám . — Besózott füstölt halak vámja lesz 3 forint; eddig vámmentes volt, de az autonóm tarifta vámja 4 frt volt. Ökrök vámja 4 frt; tehenek vámja 1 frt 50 kr, fiatal ökör 75 kr, borjú 40 kr, juh, kecske 30 kr; bárány, gida 20 kr. Mindez eddig vámmentes volt. Kolbász 16 frt; eddig volt vámmentes, az autonom tariffában 20 frt. Sajt, mint eddig 4 frt 40; az autonom tariffában 9 frt. Olaj marad 10 frt; táblaolaj 2 frt 40 kr;eddig volt 2 frt; tervezve volt 4 frtra. Tészta (olasz) 1 frt; eddig vámmentes ; tervezve volt 6 forint. Festanyagok változatlanok, úgyszintén; selyemgubó nyersselyem, sőt floret is, mind marad vámmentes; kötél árak maradnak 1 frt 50 kr. (tervezve volt 2 frt). Selyemszövet 200 frt. (tervezve volt 300 frt, eddig volt 120 frt.) Úri ka-1 ap nemezből, gyapjúból, állathajból 90 frt, amint az autonóm tariffában volt tervezve; eddig vámmentes volt ;fafonatukalap 2 forint, mint az autonóm tariftában, eddig vámmentes volt; szalmakalap (garnitur nélkül) marad, mint eddig 10 forint, tervezve volt 20 forint; szálai a-, ná d-, b o s t*, ké k a-kalap garniturral 20 frt, mint eddig, tervezve volt 40 frt, lábtakaró sásból, kókusszálból, fűből 1 írt, eddig vámmentes, tervezve szintén ennyi volt; szalmakötés változatlanul 2 forint. Lábtakaró bostból, sásból stb. színezve 5 frt, mint tervezve volt, eddig vámmentes volt. P a k k p a p i r 2 frt, eddig vámmentes, tervezve is 2 frttal volt. Közönséges papír szintén 2 forint, eddig vámmentes. Formák (kőfészetből, asphaltból 2 forint, eddig vámmentes. Finom papir 3 forint, tervezve volt 5 forint, eddig vámmentes. Bőrkertyü 40 frt, tervezve is enynyi volt, eddig vámmentes. Bútor 3 frt, eddig vámmentes. Bútor hajlott fából 12 frt; eddig vámmentes. Üveggyöngy 12 frt; eddig vámmentes. Üveg és email munkák 12 frt; eddig vámmentes ; mindennél az autonóm tarifta tételei érvényesültek. ügy szintén a korainál 24 frt; eddig vámmentes. Agyagáruk változatlanul 5 forint. Korai munkák 200 forint; eddig vámmentes ; az autonóm tariffában is kétszáz forint; Selyem esernyő 48 kr; eddig vámmentes; tervezve volt 1 frt. Esernyő más anyagból 24 kr; tervezve volt 50 kr; most vámmentes. Orvosszer 24 frt; eddig vámmentes. Viaszgyertya 10 frt; eddig vámmentes. Viaszgyufa 3 frt; eddig vámmentes , tervezve volt 10 frt; az előbbieknél az autonóm tételek keresztül mentek. Közönséges szappan 2 frt 50, ez is az autonóm tarifta tétele; eddig vámmentes volt.reskedelem táguló terén tapasztalatokat, világismeretet szerezzünk magunknak és a népek szokásait tanulmányozzuk, mivel egykoron szeretett hazánkat boldogíthassuk, felkeresik Amerika szabad földjét, a nagy köztársaságot, mely mint egy szelíd anya kitáró karjait a jövevényeknek s az övének vallja, de azonban nem kecsegtet senkit édesdeden, sőt ellenben, kényszerít a tevékenységre s kik ezt nem követik, elvesznek a sötétség homályában. A New-Yorki magyar egyesület követve az irányt és nem téveszti szem elől a kitűzött czélt, de sajnos, hogy több évi buzgó fáradozása daczára a fénypontját nem éri el. Sajnálattal kell azonban tapasztalnunk az érdeklődések daczára, miben egyesületünk részesül, hogy tagjai létszáma nem gyarapszik, az idők mostohaságán kívül tagadhatlan baj az, hogy több itt lakó honfitársaink távol tartják magukat egyesületünktől, kiket minden bizonyára nem anyagi körülményeik, hanem közönyösség, önmegtagadás egy magasztos fogalmak iránt. Fájdalommal kell itt említenem azt is, hogy tagjaink között személyi viszálkodás merült fel, a mi is tagok kilépését vonta maga után, mindennek daczára helyzetünk jobbnak mondható az előbbi éveknél, társulatunk erélyes tagjai kitartó összetartással működének a jobb létért. A magyar jövevényeknek a legnagyobb készséggel nyitánk ajtainkat és kellő tanácscsal ellátva, s bár segélyzési alapunk nem létezik, oly esetekben, hol honfitársaink szükségben szenvedének s segélyt igényelnek a szűkkeblűség soha nem nyilvánult, és mindenki tehetsége szerint a legnagyobb készséggel járult e czélhoz , valamint az egyesületünkhöz érkezett levelekre azok tartalma szerint azonnal válasz adatott. A viszontsegélyzés azonban nem fog kimaradni, amiért is fáradhatlan tagjai egyesületünknek szilárdan működének az ügy áldásos létesítésén, különösen Bárdos Kálmán, Pál János, Molnár Adolf és Lothár Zsiga, kik minden alkalomkor bizonyíták nemes honfiúi érzelmeiket. Egyesületi ünnepélyeink is voltak, különösen márczius 15-dikén. A new-yorki magyar egyesület e napot dicsőítő a múzsák templomában, hol is Lothár Zsiga tagtárs fáradhatlan vezetése s tagjaink és a new-yorki magyar nők feláldozó készségeikkel, a legnagyobb siker és igen szép számú közönség jelenlétében a »Falurossza« népszínművel és később tánczcal ünneplénk meg a nagy napot s az itteni lapok igen nagy elismeréssel nyilatkozának ez ünnepélyünkről. Megünnepeltük Szilveszter estélyét helyiségünkben, hol válogatott közönség tisztelt meg bennünket és a csinosan földiszitett karácsonyfánk tárgyai kisorsolás alá jövőnek. A két fentnevezett alkalomkor a tiszta bevétel az egyleti pénztárunk gyarapítására folyt be. Ezeken kívül ünnepet tartottunk A. D. Meyer magyar borkereskedő tiszteletére, ki is, mint hazafi, a szó teljes értelmében és az itten létező magyaroknak főtámasza, kinek hazafias nagylelkűségét ecsetelni nem lehet, midőn a tények beszélnek. Tagjaink megtisztelték őt, mivel bizonyíték nemeslelkű tetteinek hálás elismerését, mely alkalomkor egy igen csinosan készített kis boroshordót nyújtunk át, hol Malocsay Ferencz ügyvéd, köztiszteletben álló tagtársunk meleg szavakban ecsetelé Meyer bácsi nemeslelkü tetteit és a jelenlevő tagjaink, valamint meghívottjaink »Éljenek«-kel fejezték ki elismerésüket. Második ünnepélyünk vala egy nemzeti zászló ajándékozása s egyszersmind felszentelése, ez ajándék három magyar érzelmű nőtől jőve. Ők nem mindhárman hazánk szülöttei, neveik Spitzer Cecilia, Olasz Eszter és Beer Bertha kisasszonyok, elnök Vojtits Zsigmond úr megható szavakkal nyilvánítá elismerésünk hálás köszönetét e három nő nemeslelkűségéért. Olvasótermünkben a hazai szépirodalmi s napilapok, fájdalom, igen gyéren vannak, daczára e csekély választásnak, tagjaink szorgalommal látogatják olvasótermünket, hol is a »Hon«, »Magyarország és a Nagyvilág« van rendelkezésünkre. Könyvtárunk annál több elismerést érdemel, — tudományos és szépirodalmi mű volt 1878. év végén, magyar 76 mü 110 kötetben, angol 51 m. 74 k., német 33 m. 56 köt., 8 folyóirat 12 kötetben, összesen 168 mü, 252 kötetben Tekintve egyesületi viszonyainkat, meggyőződtünk, habár egyesületünk túlélte zsenge korát, hogy szorgalommal működőnk e téren a nehézségek ellen. Ez év folyama alatt könyvtárunkat gazdagító Glosz Sándor tagtársunk neje egy angol művei három kötetben. Egyesületi tulajdonunkat képező tárgyak: egyesületi pecsét, két nemzeti zászló, egy Decker Brosféle zongora hozzá tartozó kellékekkel, úgyszintén még egy egész uj tekeasztal, képek stb. az összes egyesületi tulajdonunkat képező tárgyaknak becsértéke 825 dollár. Pénztár: az összes bevételünk e lefolyt évben 356 d. 58 c. összes kiadásunk 292 d. 41 c., marad készlet 64 d. 17 c. és ehhez számítva 113 d. 16 c. mely ez év elején a takaréktárban való ; folyó év elején volt egyesületünk maradványa az előbbi évről 29 cent. Ez év folyama alatt 12 rendes, 1 rendkívüli ülést, nemkülönben negyedévi és évi gyűlést tartunk, hol a tagok szép számmal vevenek részt a viták s határozatok felett. A rendes tagok létszáma 30 tiszteletbeli tag László Károly, ez évfolyama alatt kilépett, (elutazott) 10 tag, és 10 új tagot vevőnk fel körünkbe. Az év működési szakában tisztséget viseltek a következők: Elnök Vojtits Zsigmond alelnök Császár Kálmán, pénztárnok Bárdos Kálmán, jegyző Orbán János, titkár Lothár Zsiga, könyvtárnok Pál János. Új tisztviselőkké választottak: Elnök Vojtits Zsigmond, alelnök Császár Kálmán, pénztárnok Bárdos Kálmán, jegyző Orbán János, titkár Hofbauer Győző, könyvtárnok Pál János. Házgondnokoknak : Horváth Imre és Mészáros István, mind egyhangúlag. Szintén kötelességemnek tartom, hogy mindazon t egyéneknek, kik egyesületünk jobb létét szívükön hordozák, anyagi és szellemileg elősegítendők, ezúttal köszönetet nyilvánítani. Végül abbeli kívánságom fejezem ki, hogy egyesületünk, mely a magyar szellem egyedüli védője, jobb jövőt érjen ! Valamint az Ég óvja meg szeretett hazánkat a vészt hozható nehéz felhőktől, melyek jelenleg felette tornyosulnak, és ne engedje, hogy dühöngő villámokká s romboló viharrá váljanak! . . KÜLÖNFÉLÉK. IW“ Lapunk legközelebbi száma (rendkívüli kiadásban) jan. 2-án csütörtökön reggel jelenik meg. — Lapunk mai számával 17-dik évfolyamába lép. Az új év küszöbén nem vagyunk többé idegenek , hosszas múltúnkra utalva teljes bizalommal üdvözöljük régi - új olvasóinkat. Lapunk programmját mindnyájan ismerik, s mi csak arra akarunk utalni jelenleg, hogy több más közlendőink mellett ez alkalommal is gondoskodtunk élvezetes olvasmányokról. Jókai Mór nagy regénye: »Szabadság a hó alatt« reggeli lapunk tárcájában fog megjelenni s az új előfizetők az eddig megjelent részeket külön lenyomatban kapják. Esti tárczánk ezenkívül a hires Lever Károly egyik valóban költői emelkedettséggel s ritka szép nyelven irt egykötetes regényét fogja közölni, mely után már készletben van egy kétkötetes érdekfeszítő olvasmány, melynek közlését Lever műve után kezdjük meg. Olvasóink tehát lapunkban mindenkor meg fogják találni a kellemest is a tanulságos mellett s reméljük, hogy az uj év folyama alatt is teljesen megfelelhetünk bizalmuknak. — E remény és ígéret mellett kívánunk boldog uj évet! — Az akadémia könyvkiadó bizottsága értesíti a vállalat pártoló tagjait, hogy január kezdetén a már megküldött munkákon kívül a következő művek szolgáltatnak ki: A Il-ik (irodalmi) sorozatból: Lew e s : »A philosophia története« III. (befejező) kötetét és a Ill-ik (jog- és államtudományi) sorozatból: Carrara: »A büntetőjog programmja« II. (szintén befejező) kötetét. E két kötettel az 1878-iki évolyam be van fejezve. Az 1879-iki évfolyamban a pártoló tagoknak a következő munkák fognak a szokásos diszkötésben megküldetni: az I-ső (történelmi) sorozatból: *Carlyle: »A franczia forradalom« III. (befejező), és Curtius : »A görögök története« III. kötete; a Ildik (irodalmi) sorozatból: *Arany János prózai munkái (teljes) és Nisard: »A franczia irodalom története« II. kötete; a Illik (jog- és államtudományi) sorozatból: *Leroy-Beaulieu: pénzügytana I. és Leroy-Beaulieu: pénzügytana II. kötete. Ezek közül a csillaggal jelölt kötetek ugyancsak a fentebbi két kötettel 1879-iki januárban fognak szétküldetni. A kötés egyöntetűsége kedvéért Carlyle és Curtius befejező kötetei szintén angol módra (vágatlanul) lesznek bekötve, úgy, mint azon munkák első kötetei; a többi művek a rendes, körülvágott kötésben fognak közrebocsáttatni. Ezen uj folyamért (1879-re) járó tagdijak, a mennyiben azok a szétküldésig nem küldetnek be, a könyvek átvételénél postai utánvéttel fizetendők, és pedig az I-se sorozatért (2 kötéssel) 4 frt 80 kr, a II ikért (2 kötéssel) 3 frt 80 kr, a III-ikért (2 kötéssel) 3 frt 80 kr. A közúti vaspálya társulatok egyesülése ténynyé vált, a mennyiben t. i. a pénzügyminiszter engedélyezte a Margit-hidi lóvasutat. Ezen összekötő vonal képezte eddig is az akadályt, mert a két társaság már rég megkötötte a fúzió iránt a szerződést. A pénzügyminiszter hír szerint jelentékenyen kisebb összeggel elégedett meg, mint amenynyit eredetileg követelt. A budai társaság rövid idő múlva összehívja a közgyűlést. A 110,000 frt vételár, mely a fölszerelvényekért (lovak és szerszám nélkül) , az épületekért jár, a követelések kielégítésére fordíttatik s bár az államnak is van a budai vasúton egy 10—20 ezer frt követelése, de ennek levonása mellett is jutni fog egy-egy részvényre a legrosszabb esetben 20 főt. A pesti társaság valószinüleg már februárban átveszi a forgalmat s lehet, hogy a nyáron már a ludoviceumnál is lehet jegyet váltani a zugligetbe. A szolgálati személyzet legnagyobb részét állomásokon hagyják. A csőd alatt levő Ferencz-Jóózsefvárosi takarékpénztár ügyében több mint öt év óta várják a hitelezők, hogy a csődtömegből valahára ki fognak elégíttetni. Maga a csőd már hatodfél éve tart, és a másfél milliót meghaladó tömegből a betéti hitelezők sem kaptak ki semmit, hanem csak hat százalékos kölcsönt vehettek fsi betéteik 60 százaléka erejéig. A betétek összege az utolsó kimutatásban, mely szemünk elé került, 1875. márczius 31-én 1,479,623 fttal volt kimutatva. Ha ezen összegből a kölcsön gyanánt kivehető 60 °/c-ot 887,773 forinttal leszámítjuk, még 591,850 frt betétnek kellene meglenni, az időközi kamatokat nem is számítva, amelyek a kamatok kamatjával 5 év alatt szintén tekintélyes összegre rúghatnak. Hol van, és mi történt ezzel a pénzzel ? Említett kimutatásban a csőd alatt levő takarékpénztár váltói 66,839 forinttal, a készpénz 9287 forinttal van kitüntetve. Azonkívül elhelyezve volt a hivatalnokegyletnél 100,000 forint, az intézeti ház még nagyobb összeget képviselt, mely azonban tetemesen becsáron alul lett értékesítve. Ezen tételek együttvéve kitennének mintegy 226,000 frtot, a többi pénznek az első hazai takarékpénztárban kellett elhelyezve lenni. Ilyen volt az állapot 1875. márczius havában. Tömösváry László, kinek a tömeg a kezében van, mondhatná meg, hogy minő az állapot ma. De ő már több, mint két év óta nem tett nyilvánosan számadást. Ideje volna valahára, hogy a tömeg ügyei végleg lebonyolittassanak, s hogy a kimutatást az egész tömegről mielőbb közzé tegye. — Nem lesz árvíz. A vízállás legalább oly kedvező — alig 1 m. 70—85 cm. — hogy még azon esetre is, ha befagy s utána a viz növekedése fogna bekövetkezni, sem félhetünk a veszedelemtől. Azon intézkedések, a mit ét a város a zsilipelzáró készülékek beszerzése, a csatornatorkolatoknál czölöpök alkalmazása stb. tekintetében előleges óvintézkedésül tesz, csak a főváros lakosságának minél nagyobb megnyugtatása végett történnek. Minden eddig elé tett előintézkedés, Kada alpolgármester mint az árvízbizottmány elnökének rendeletére történik, maga az árvízbizottság csak akkor ül össze, ha talán a vész kezéig, s így lehet, hogy az idén nem is tart ülést. A boszniai hivatalos lap most már nemcsak latin, de cyrill betűkkel is nyomatik, miután az olvasni tudó bosnyákok nagyobb része is csak e betűket ismeri. Würtemberg herczeg ezen rendelete által tehát a boszniai művelődési viszonyokra volt tekintettel, de nem akarta, hogy a lap horvát vagy épen szerb nyelven jelenjék meg, mint némelyek hirdették. — Kérelem a»Rajzok« előfizetőihez. Részint nyomdai, részint jóval az ünnepek előtt keletkezett közlekedési akadályok miatt munkám a kitűzött időre nem jelenhetett meg. E késedelmet főkép az okozta, hogy az illető fővárosi nyomdának művem korrektúráját tartalmazó csomaga, a könnyen összetéveszthető Kaposvár helyett — Kolozsvárra küldetett s az időközben támadt postaakadályok folytán csak hetek múlva jutott kezeimhez. E hátrány súlyát, mely miatt adott szavamat nem válthattam be, én érzem legjobban s kérnem kell tisztelt előfizetőimet és ivtartóimat: várjanak addig míg becses türelmeket a most már sajtó alól kikerülendő művem gyors megküldésével viszonozhatom. Kisfaludy Atala. — A zenekedvelők 4-ik nagy hangversenyének érdekességét Bach, Gavotte és Bourré czimű darabja képezte, — melyet Gevaert hangszerelésében adtak elő — és Bizettel egy Suite »La jolice file de Perth« czimü darabból. — Amaz uj köntösében sok élvezetet nyújtott, igen tettszett e mellett emennek prélude-je, serenadja — melyben a hárfa kellemes hangjait a czellók kisérik. A menuet, mely crescendoi és keleties hangszerelése által Rubinstein török indulójára emlékeztet, végre utoló részlete »Danse bohéme« is, mely inkább a keresettség s mesterkéltség által mint érzelemgazdagság által volt képes hatni, igen tetszettek. E zajos részlet után Haydin C-mol symphoniája kellemes ellentétet képezett, úgy ennek mint a műsor első számának Cerubini »Madea« nyitányának szabatos előadása az egyesület iránti elismerést a nagyszámú hallgatóságban csak fokozhatta. A propellerek bérbeadása tárgyában a pénzügyminisztériumhoz már a múlt hóban beküldött ajánlatok decz. 23-án bontattak föl. Kitűnt, hogy Rick és Klein vállalkozók 25 évre, évenként 31.150 frt bért ígérnek ; a mostani vállalkozók (Muráti és Houchard által képviselve) 1879-től kezdve, tehát még az engedély lejárta előtt, s azután 25 évig évi 10.000 frtot ígértek azon költségek részleges megtérítése fejében, amikbe az államnak a pénztári személyzet és a nyomtatványok kerülnek. Huszonöt év múlva pedig a beruházást ingyen átadják az államnak. Ezenkívül ajánlatot tett a dunagőzhajtási társulat. Ha a bérlet négy év múlva biztosíttatik neki, kész a négy évre is évenként 10—10,000 frtot adni az állam költségeire anélkül, hogy a társulat ezen idő alatt valami hasznot húzna. A jelen engedély leteltével pedig évi 15,000 frtot ajánl börül. Ezen kívül, hogy a közönség is érezze a hasznot, kész a propellereken a 2-ik hely árát 1 krral leszállítani, vagyis 4 krra szabni, a katonaság 1. helyi úti jegyét pedig 4 kr helyett 3 krért adni. Ha kívántatik, kész több állomáshelyet állítani föl s a hajókat éjjel 11 óráig közlekedtetni (most 8 óráig szoktak). A többi ajánlatok közül Engel D. F. az állam kiadásainak felét (16,500 frt) volt hajlandó fizetni s volt néhány 10—8 és 6 ezer frtos ajánlat. A pénzügyminiszter az új év első napjaiban fog dönteni az ajánlatok fölött. — A »Nemzetgazdasági Szemlé«-ből megjelent a 2-ik évfolyam 4-ik füzete a következő tartalommal: Az átalános védkötelezettségről. Keleti Károlytól. Az arany jövője Bamberger L. világításában. (Második, befejező közlemény.) B. Vécsey Sándortól. Államköltségvetési tanulmányok. Gróf Szapáry Gyulától. A kultúrmérnöki intézmény a külföldön és annak meghonosítása hazánkban. Kenessey Kálmántól. Vizügyeink, különösen a Tiszaszabályozás és ármentesités fejlődéséről. (Második, befejező közlemény.) Dékány Mihálytól. — Észrevételek a halandósági statisztikához. Körösi Józseftől. A magyar tudom, akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottságának nyilvános értekezletei. Vegyesek. A rendes és keskenynyomu vasutakról. Kenessey Alberttől. — A külföldi szakirodalom újabb terményeiből. Dr. Weisz Bélától. — Keleti érdekeink. Lator Gézától. — Maurice Block a tanszéki socialismus lényegéről. György Endrétől. — Hazai szakirodalom. — Hazai közélet. — Uj könyvek. — Ezen nagybecsű tudományos folyóiratnak, melyet az akadémia megbízásából György Endre szerkeszt, előfizetési árat írt. A jelen füzetre még visszatérünk. — Czélszerű párbajozási módot találtak fel legközelebb Detroitban, melyet minden párbajkedvelőnek a legmelegebben ajánlhatunk. Két fiatal ember szerelmes volt egy hölgybe, ki nem volt képes köztük választást tenni, az imádók tehát elhatározták, hogy a dolgot párbarczczal intézik el. A harertéren azonban a segédek egyike a következő javaslattal állt elő : »Gentlemans, ti mindig jó barátok voltatok, mig ez a szerelem össze nem veszített. Ha egyikőtök a másikat megöli, ez az életben maradandónak szerencséjét is zavarni fogja. Lőjjetek mind a ketten arra a nyárfára ott, s a ki a czélt jobban eltalálja az elveszi a szépet, a másik pedig nem gondol többé rá, mintha meghalt volna.a mellett még az az előnye is lesz, hogy később talán más, jobb parthot csinálhat.« És úgy történt, A. belelőtt a faderékba, B. pedig elutazott San Franciscóba, hol 4 hét múlva csakugyan el is vett egy gazdag örökösnőt, míg A. most is nőtelen, mivel hölgye még most sem határozta el magát. Az ilyen párbajok minden veszély nélkül valók, sőt még igen egészségesek is. — A pestmegyei adófelügyelő s szolgabirák közt fölmerült viszálykodás elintézése végett a közigazgatási bizottság ülést tartott, melyben hosszas vita után elhatározták, hogy az adóbehajtási rendszer reformja végett vegyes bizottságot küldenek ki s egyes szolgabirák utasittattak, hogy mutassák ki, miszerint a közvetlen adózók ellenében a törvényszerű kényszereljárást is alkalmazták. — Szép karácsony. Most kapjuk a következő sorokat: A vízivárosi iskolaszék a hatósága alatti három elemi iskola szegénysorsú tanulóinak örömteli karácsonyi ünnepeket szerzett. A szegények fölruházására ugyanis gyűjtést rendezett, mely a tagok buzgólkodása folytán 800 írtnál többet eredményezett. Ez összegből a ruhák oly czélszerűen szereztettek be, hogy 147 gyermek láttathatott el a szükséges téli ruhákkal. Deczember 23-án az egyes osztályokban a ruhák kiosztattak s 24-én délután a megajándékozottak a medve-utczai iskola tágas és díszes tornatermében gyülekeztek egybe. Itt az iskolaszék és több tanügybarát jelenlétében rövid, de lélekemelő ünnepély vette kezdetét. Schmidt F. alelnök meleg szavakkal mondott köszönetet a gyűjtőknek, majd egy fiúcska mondott szegény társai nevében köszönetet. Az óriás karácsonyfa számos gyertyájával, s gyengéd női kezek készítette rózsákkal diszitve, a körül fölhalmozott sütemények, mikből minden egyes gyermek részeltetett, feledtették velük, hogy szomorú karácsony is lehet. A IV. fi- és V., VI. leányosztály növendékei által elénekelt »Szózat« méltó záradékát képezte az ünnepélynek, mely minden izében magyar volt. Az ünnepély hősei természetesen a nők voltak. A népkönyvtárakról az eszme érdekében már eddig is kiválóan tevékeny Doinay Gyula »Könyvet a népnek« czim alatt önálló füzetet adott ki. E műben elméletileg igyekszik megállapítani, hogy a népkönyvtárak ügyét az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban lehet s kell fejleszteni, mert csak ily módon lehetséges az olvasási hajlamot a népben felkelteni s azután lehetőleg részletesen gyakorlati utasításokat is ad ily népkönyvtárak rendezése s kezelése tárgyában. Az ügy előmozdítása végett szükségesnek látná többek közt azt is, ha a törvényhozás az iskolai s népkönyvtárak szükségét kimondaná s elhatározná, hogy minden község köteles iskolai és népkönyvtár alapítás czimén költségvetésébe három egymásutáni évben iskolánkénti 20—20 forintot, mint minimumot fölvenni. Utasításai, melyek lényegileg a népkönyvtárak terjesztése végett alakult bizottság munkálatainak részletezései, sok tekintetben figyelemreméltó tanácsokkal szolgálnak a tanítóknak. az iskolai könyvtár különben kissé pedánsan rajzolt kezelésére nézve s átalában — egyes részletektől eltekintve — a kis munka igen hasznos útmutató a tanítók s a ma már oly élénk fölkarolásnak örvendő eszme barátainak. Ara 50 ki.s szerzőnél (Budapest, Sándor-utcza 1459 sz.) kapható. — Az összekötő vasúttól a budapesti fővámhivatal épületébe vezetett pályarész műszakrendőri bejárása — mint a »Bud. Corr.« írja — tegnap délben ment végbe. A bizottságban, mely a bejárást végrehajtotta, a közlekedési minisztériumot Cseörgheő Gyula osztálytanácsos, a pénzügyminisztériumot Turóczy Adolf fővámtárnok, a kereskedelmi minisztériumot Szalay fogalmazó, a hajózási és vasúti m. k. főfelügyelőséget Sábka Mihály főmérnök, a magyar államvasutak igazgatóságát Walter Ágost főfelügyelő, Horváth Lajos felügyelő, Gianone és Branntweiner mérnökök ; a törvényhatóságot Szitányi Bernát, végre ■ fs-» .K i A new-yorki magyar egyesület évi jelentése. New-Yorkból decz. 11-ki kelettel Orbán F. János egyesületi jegyző beküldte hozzánk az ottani magyar egyesület évi jelentését, melyet az ügy érdekessége fortán egész terjedelmében közlünk, mint következik : Tisztelt egyesület! Visszatarthatlanul siet az idő óriási léptekkel s kényszeríti a természetet változásokra, s nincs a mi őt vissza, nincs a mi őt e nagy művében gátolja , és ezen változatos haladással elérénk testületi létezésünk hetedik évi nagygyűlését, mely alkalommal a szokásos jelentést megteszszük. Szellemi és anyagi előhaladásunkról, részint pedig hogy átpillanthassuk a lefolyt idényben történteket és hogy a hazai közönség némi tudomást szerezzen ezen szerény, de czéljaiban nemesre törekvő egyesület életéből. Uraim, mi elszakadva anyahazánktól, de nem kizárva, saját vágyainkat követve, hogy az ipar-ke