A Hon, 1879. február (17. évfolyam, 28-51. szám)

1879-02-01 / 28. szám

T­ényesült s fájdalmának némely kitörése igazán meg­ható volt. Antoniust Kovács Gyula játszta, azzal a gonddal, melyet e színész minden szerepében ta­núsít. S e gond a nagy szónokló jelenetben szinte várakozáson felül való eredményre juttatta. Pát­­hoszában igazabb, mozdulataiban kerekebb, kitö­réseiben természetesb volt, mint legtöbbször s a hol hangjának kissé bántó akczentusát elhallgattatni tud­ta, mondhatnék feladatára termettnek mutatkozott. Bercsényi nem először játszsza Cassiust, de pár helyen (például az első felvonás unszoló jelenetében) jobban mint bármikor. S­z­i­g­e­t­i Imre Cascajában több volt a fanyarság mint a kedély; Szigeti József­nek egyátalán nem derogálna tovább is játszani e szerepet. A nép alakjaiban Vizváry, Ujházy, Benedek, Halmy játszottak, kedvvel, tetszetősen, hatás mel­lett. A rendezés gondos volt, s csak a szereptudás csökkent néha. A gyilkolási jelenet mint kép is pompásan sikerült. Sem ezt, sem a szónokló jele­net után való népzendülést nem láttuk egyhamar a nemzeti színpadon ily eleven, festői,, színben gaz­dag jelenítésben. Az egész előadásért elismerés illeti az igazgatóságot. — Napi újdonságok. Az orsz. levéltár diplomatiai osztályának rendezése már az 1360-ik évig haladt s a jövő évben valószínűleg teljesen elké­szülnek vele. — A Rudolf trónörökös jóté­kony egyesület Faik Zsigmond elnöklete alatt ma tartott választmányi ülést, melyben k­itünt, hogy az egyesület vagyona mintegy 10,000 forint. Ez al­kalommal külön bizottság küldetett ki, hogy az ezüst­lakodalomra hódoló feliratot készítsen. — Ó­v­á­r­y Lipót orsz. levéltárnok egészsége helyreállítása vé­gett a jövő hóban Olaszországba utazik. — P­á­lf­i­k Béla kitűnő festőnk most egy »Jó barátok« czimü nagyobb képen dolgozik, mely a ménesen forró káni­kulai délben két egymáshoz simuló lovat ábrázol. Napirend febr. 1 án. Múzeumban képtár 9 —1-ig. Orsz. gaz­d. és tanszermuzeumi 0—12-ig és 2—4-ig. Egyetemi köny­v­tár 4— 8-ig. Orsz. gazd. egyesület méhészeti osztályá­nak ülése 5 órakor Köztelken. Tárgyak: Perjessy László a méhészet története. König keret­készitő gépének bemutatása. Mérnök-és épitészegyesület szakülése 6 órakor. Sch­varzel Sándor bemutatja a Wagner-féle tachy­­graphometert. Bpesti tanít­ó­ testület választmánya 5 óra­­kor, czukorutczai iskolában. Kereskedő ifjak társulatának helyi­­­ségében (Deákutcza 4 sz.) Deutsch J. tanár tart értekezést a legújabb német drámáról. A „HON a magán társürgönyei. A pestis. Bécs, jan. 31. (A képviselőház ülése. Folytatás.) F­u­x, (Znaimból) a járványt keleti pestisnek tartja, mely azonban keletkezési helyén túl kevéssé van elterjedve. Ausztriára nézve ugyan szigorú rend­szabályok szükségesek, de óvakodni kell túlzásoktól, hogy ne idéztessék elő rémület.R reméli, hogy a kor­mány esetleg nyílt jelentéseket fog közölni. V i­t­e­z i­c­s emlék­eztet az egészségügyi szabá­lyokra: a tengeri proveniencziákat illetőleg Oroszor­szágból rendszabályokat vár és megrója a veszteglő intézkedéseket Dalmácziában. Wittmann megc­áfolja és azt mondja hogy a behurczolástól a tengeren kevésbbé kell tartani, mint a szárazon. Auersperg herczeg miniszterelnök kijelenti Oldalában van súlyos felelősségé­nek , minden a lakosság biztonságára szükséges rend­szabályt előidézett. Törekedett a Magyarország-, Németország-, Olaszország- és Romániával való egyetértésre s már különböző ügy közösen van rend­be hozva igy p. ügynökök mielőbbi kiküldetése, kik készek azonnal elutazni. A miniszterelnöknek azon­ban mindenekelőtt intenie kell­­ mindenkit szenzácziós hírek elől. Intézkedés történt, hogy minden hivata­los jelentés, melyet a magyar, német stb. kormányok kapnak kölcsönösen kicseréltessék és azonnal közöl­­tessék. Azért riadalmas hírek által senki se hagyja magát nyugtala­­nittatni és a kormány működésében bízzanak. (Élénk helyeslés.) A vita befejeztetik. Legközelebbi ülés kedden, február 4-én. Szentpétervár, jan. 31. (Hivatalos.) Asztrahánból sürgönyzik jan. 30-áról, hogy Wetljankában és vidékén nem fordult elő új megbetegedés. Salitrem­ben f. hó 27-én és 28- a­n személy halt meg és egy megbetegedett. Azok a személyek, kik a bete­gekkel vagy halottakkal érintkezésbe jöttek, elszigeteltettek, fehérnemüjök elégettetett és helyébe a vörös kereszt társulatától uj fehér­neműt és ruhát kaptak. Bécs, jan. 31. Több itteni lapba az »Ellenőr« egy fiumei levele vétetett föl, melyben a többi közt az hozatik fel, hogy Triestnek nincsenek tulajdonképi kellőképen berendezett vesztegzárházai és a keleti vi­dékekről Triestbe menő hajók többnyire a fiumei vagy a dalmácziai kikötőkben legalább formaszerű veszteglést szoktak tartani. A levél ellenében meg kell jegyezni,­ hogy Triest részére a régi, a kikötő­­építkezések folytán beszüntetett, lazaret helyébe új, személyek és áruk számára minden megkivántató he­lyiségekkel ellátott veszteglő intézetek állíttattak fel Valle-Sanct-Bartolomeoban Muggia mellett igen je­lentékeny költségekkel, melyeknek berendezése oly­­nemű, hogy az intézet hathatóságát mindenkorra biz­tosítják. Az a további hír is, hogy Olaszország a Fe­kete és Azori tenger orosz kikötőiből érkezett pro­­veniencziák ellen vesztegzárakat rendelt el, odaigazí­­tandó ki, hogy az Olaszország által tett intézkedések ez idő szerint még orvosi vizsgálatra és az illető ha­jók deczinficziálására szorítkoznak, mely intézkedések több kikötőben, nevezetesen Triestben már hosszabb idő előtt létettek általában és pedig az a keleti há­borúban résztvett tartományokból érkező provenien­­cziákkal szemben, és az orosz proveniencziákkal szemben újabban meghagyattak. Berlin, jan. 31. Az a kormány megbízásából jövő héten Hirsch tanár vezetése alatt a pestis jár­vány megvizsgálása végett elindulandó bizottság Bo­roszlóban fog az Ausztria-Magyarország által kikül­dött orvosokkal összeülni és onnan fog a galicziai határon keresztül Oroszországba menni. Az itteni orvosok közül dr. Sommerbrodt főtörzsorvos fog kiküldetni, egy más orvosi kiküldött Halléból vára­­tik. Oroszországban az idegen orvosi tekintélyek mi­hamarabbi megérkezését, úgy látszik, igen óhajtják, hogy ezek által a járvány kiterjedése fölötti hírek eddigi túlzását konstatálva lássák. Berlin, jan. 31.­­?Az albizottságok ma folytat­ták munkálataikat, fejtegetvén a technikai kérdése­ket a pestis elterjedésének meggátlása, s különösen a deszinfektió és vesztegzár iránt, miután a behozatali tilalom már tegnap bekövetkezett. A bizottsági mun­­k­álatoknak kettős bázisa van, és­pedig a járvány megszorítása mostani területére, a­mi a jelenlegi tényállásnak megfelel, és másodszor a járvány to­vábbterjedése esetében. Valószínűnek tekintik, hogy a jövő héten egy nagy orvosi tekintély, Hirsch tanár, maga fog az Oroszországba küldendő orvosokkal oda menni. Leghivatottabb oldalról arra figyelmeztetnek, hogy a megbetegedési esetek gyérebb mutatkozását a jelenlegi pestis vidéken a nagy hideg idézi elő, a­minek természetesen nem szabad az évrendszabályo­­kat hátráltatni. Illetékes oldalról az orosz jelentés nem tartatik hiányosabbnak, mint az illető vidékek helyi viszonyai magukkal hozzák. Továbbá arra utalnak, hogy a három utolsó pestis alkalmával, 1828-ban a Duna­­fejedelemségekben, 1874-ben Mezopotámiában és 1876-ban Bagdadban német, olasz és osztrák orvosok részéről oly kórismék jöttek létre, melyekből az orosz helyi orvosoknak előfordult hamis osztályozásai meg­magyarázhatók. Bukarest, jan. 31. A kamara egyhangúlag megszavazta a 450,000 franknyi kölcsönt, a pestis ellen hozandó évrendszabályok költségeire. Bécs, jan. 31. (Ered. sürg.) Már tegnap óta hinnik, hogy az­­Auersperg minisztérium ideigle­nes ügyvezetését utólag meg fogják hossz­ab­­bí­tani. Állítólag már lépéseket tettek, hogy a mű­ködő minisztereket továbbra is az­­ideiglenes hivatal­ban maradásra bírják és mivel ez, mint mondják, a koronának is óhaja, nem fedezhető fel, hogy az illető lépések sikertelenek maradjanak. Bécs, jan. 31. (Ered sürg) Skene ma képviselői mandátumáról lemondott. Egy levél­ben, melyet dr. Kopphoz intézett, e lépését azzal in­dokolja, hogy a képviselőház ülésszakának hátralevő részét hatásnélküli budget-tárgyalásokkal fogják el­tölteni és ő fel nem foghatja, mint lehet budgete­t tárgyalni, ha nincs minisztérium, mely azt kép­viselje. Azonfelül egészségi állapota se kedvező. A klub­tagok indítványára Kopp Skénehez ment, őt határozatának megváltoztatására bírandó, de siker nélkül. Egy második, szintén Kopphoz intézett leve­lében Skéne kinyilatkoztatta, hogy ő már öreg ahoz, hogy feneketlen hordóba vizet merítsen. Képviselői körökben ez eset nem csekély feltűnést okoz. Bécs, jan. 31. (Ered. sürg.) Itteni követ­­ségi körökben abban a nézetben vannak, hogy sem az orosz-török, sem az osztrák-magyar-török tárgyalá­sok nem fognak egyhamar véget érni, és hogy csak azért halogatják, mivel időt akarnak nyerni, míg a helyzet kitisztul. Lemberg, jan. 31. (E­r­e­d. sürg.) A »Go­­losz« kétkedik ama hírek valódiságában, melyek sze­rint Milán bulgár és ennélfogva újólag adót fizető fejedelem akarna lenni. Pshilippopol, jan. 31. (Ered. sürg.) Bulgár proklamácziók a maczedóniai faulgá­­rokat felkelésre izgatják s az utób­biakhoz nagyszámú fegyvereket küldenek. A ruméliai bulgárok szintén fegyverkeznek. — Oroszország te­ngerészeti intézkedéseket tesz, azt állitván, hogy a ruaiéli­­aknak a török uralom visszatérése ellen mutatott ellensze­gülése a helyzetet még tetemesen megváltoz­tathatná. Konstantinápoly, jan. 31. (Ered. sürg.) Miután a berlini szerződés "VII. pontja azt határoz­za, hogy a Bulgária számára hozandó közigazgatási státumok rendezése után azonnal a fejedelem válasz­tásához kell fogni, ez okból a porta a hatalmakat arra tette figyelmessé, hogy Dondukow-Korzakow ama szándéka, vagy ac eid­reiujv Sl mekezeteo conn­a, statútumok hozatala czéljából hívja egybe, és hogy a fejedelemválasztást elhalaszsza, a berlini szerződés­nek határozottan ellene mond. Róma, jan. 31. A kamarában a külügyminisz­térium költségvetését tárgyalták. Depretis, Minghet­­tinek és másoknak válaszolván, azt mondja, hogy a kormány a középafrikai expedíc­ió támogatása czél­jából ügynököt küldött Spába és Zeilában követséget fog felállítani. V­i­s­k­o­n­t­i Venosta azt hiszi, hogy a baloldali minisztériumok keleti politikája gyanút keltett és megkárosította Olaszország befolyását. Gáncsolja az Italia-Irredenta agitáczióját és felszólítja a miniszté­riumot, fogadja el Ausztriával a jóviszonyok tradí­­c­ióját. Olaszország érdekei keleten az európai egyen­súly érdekei. Olaszországnak óhajtania kell, hogy a berlini megegyezések tartósak legyenek és megnyer­jék a szükséges befolyást, hogy az európai tárgyalá­soknál törvényszerű­leg megfeleljenek. Ehez jó belső politika szükséges. Al­v­­­s­­ a berlini szerződés eredményét nem tartja kedvezőtlennek. M­a­u r­i­g­i néhány módosítást óhajt Olaszor­szág külső politikájában, s megjegyzi, hogy szükséges a berlini szerződés lojális végrehajtása. Holnap a vi­tát folytatni fogják. A szenátus a földmivelés és kereskedelemügy költségvetését tárgyalta. Bécs, jan. 31. Az uralkodó ma délben Savfet pasa török nagykövetet fogadta kihallgatáson. Bécs, jan. 31. A »Pol. Corr.« nak jelentik Dri­­nápolyból, hogy az utóbbi hét folyamában körülbelül 20,000 emberből álló orosz pót­csapat érkezett meg Ruméliában. A hadtestparancsnokok parancsot kap­tak, hogy a csapatok hadi készültségét vizsgál­ják meg. Bécs jan. 31. A »Pol. Corr.« Konstantiná­polyból közli az a franczia tőkepénzesekből felaján­lott pénzügyi tervezet részleteit. A csoport élén To­queville áll és 150 millió frank előleget ajánlott fel. Egy a török hitelezőkre nézve kedvező megegyezés a török adósság konvertálása egy bizonyos bevételi, különösen a vámjövedelmek által teendő biztosíték útján.­­ A vámhivatalokat európaiak kezelnék és a vámok 2°/o kal fölemeltetnének. Állítják, hogy Four­nier e tervezetet támogatja, mely az angoloknak ke­véssé rokonszenves Minthogy a porta hajlandónak mutatkozik, Toqueville f. hó 29-én e czélból Párisba utazott. Constant pasa újonnan kinevezett delegátus, ma hír szerint Prevocába utazik a Görögországgal folytatandó tárgyalásokra. Zára, jan. 31. A kattarói választókerület tar­tományi közegei a mai országgyűlési választásnál Vojnovics tartománygyűlési elnököt választották meg. Versailles, jan. 31. a kamara 405 közül 314 szavazattal Gambettát választotta meg elnö­kének. Versailles, jan. 31. A szenátus Fresneau (le­gitimista) interpellácziója fölött a hivatalnokok vá­lasztási üzelmei iránt Morbihan kerületben a napi­rendre tért át. A szenátus és a kamara csütörtökig elnapolták üléseiket. Ma reggel minisztertanács volt Grevynél. Grevy üzenetét csak a jövő hétre várják. Gambetta az elnökséget csak az üzenet után veszi át. Páris, jan. 31. Az a hír, hogy Mac-Mahon marsall Grasseba fog menni, valótlan. Mac-Mahon néhány napig Párisban fog maradni, hogy az elnök­ség Grévy által leendő átvételének részleteit meg­könnyítse. A rue bellechanéban levő házát már el­foglalta s későbben valószínűleg leireti kastélyában fog lakni. Grevy legközelebb fogja magát beigtatni az elyséeben. Páris, jan. 31. A lapok egyhangúlag konsta­tálják Mac-Mahon korrekt és méltó magatartását. A »Debats« azt mondja, hogy a köztársaság borzasztó válságon ment keresztül, de abból konszolidálva jött ki. A »Rep. Francaise« azt hiszi, hogy a végbevitt tény konszolidálásához csak egy szó fér: tegnap óta a köztársaságban vagyunk. A »Dixneuvieme-Siécle« Gambetta kineveztetését a kamara el­nökévé biztosnak mondja. Berlin, jan. 31. A szájkosár-törvényjavaslat a szövetségtanács jogügyi bizottságában jelentékenyen enyhítve lett az által, hogy a büntető bíróhoz leendő utasítást kitörölték, a kizárás a birodalmi gyűlésből legfölebb a törvényhozási időszak tarta­mára engedtetett meg s végre a választhatóság el­vesztése meg nem engedhetőnek jelentetett ki. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az osztrák-magyar bank múlt évi jövedelme. Az o. m. bank múlt évi zárszámadásának fő adatait pár nap előtt közöltük, s említik, hogy a bank bruttó nyeresége 9.600,361 frtot, a tiszta nyere­ség 6.863.897 frtot tett, úgy hogy a bank alaptőkéje 7.3 °/c-ot kamatozott. Érdemes lesz ezen adatokat elemezve szemügy­re venni. Az egyes üzletágak szerint így oszlik meg a bank jövedelme. 1. Váltószámitolás 5.031.637 frt 2. Kézizálog kölcsön 1.697.890­­ 3. Jelzálog kölcsön 1.222,241 » 4. Tőzsdeszerűleg vett záloglevelek 158,591 » 5. Bankutalványüzlet 46,693 » 6. Érer váltóüzlet 303,513 » 7. Különböző más üzletek 241,912 » 8. A tartalékalap jövedelme 844,791 » 9. Záloglevél eladás és kisorsolásnál 53,060 » Összesen 9.600,361 » Ellenben a kiadások lettek: Adó-bélyegátalány és bélyegilleték 957,192 frt Regió költség 1.483,707 » Bankjegy készítés 298,110 » Összesen 2.739,009 frt Marad tisztajövedelem 6.861,351 frt Melyből az első félévre 3.209,188 » A másik félévre 3.652,162 » esik. Hozzáadva a múlt évi nyeremény-áthozatalt, rendelkezésre áll 6.612.816 frt. Ezen összegből a 150.000 db részvényre az év első felében 21 frtos osz­talékkal már kifizettetett 3.150.000 frt, s a febr. 3-iki közgyűlésen megszavazásra ajánltatik 23 frtjával 3.450.000 frt, mely két összeg kitesz 6.600,000 frtot, s a maradék 12.816 frt a jövő évre iratik. Az egész évi jövedelem részvényenként 44 frtot vagy 7.333 °/C-ot tesz. Az év második felében a 7°j0-os részvényoszta­­lékot meghaladó összeg fele kitesz 251,081 forintot, mely összeg a quotaszerű arány­ban felosztandó a két állam kormánya közt, úgy hogy az osztrák kormány javára jut 175,756 frt a magyar kormány javára jut 77,324 , és ezen együtt 251,081 írtra menő egész összeg a 80 milliós adósságból leiratik, mely ennek következtében 79,748,918 írtra csökken. A bank, mint fentebbi adatok mutatják, kiter­jedt szabadalma daczára sem volt képes a múlt évben 7'3°/o-»kl ««gyobb tiszta jövedelmet elérni. Ha nem !... 44 volna Uleg o/i aouboug... U­zólag az ismert egyezmény, nem sokat törődnénk ez­zel, miután azonban a magyar kincstárt is megilleti a tiszta jövedelem egy része, ezért hát nem lehet közö­­zönyös ránk nézve , hogy a bank mikép gazdál­kodik. Adó fejében úgy is igen keveset fizet az osz­trák-magyar bank a magyar állam kincstárába, me­g az adó az illetékátalánynyal és a kölcsönüzlet illeték­díjaival együtt mindössze is csak 957,192 frtot fizet, mely összegből, hogy mennyi folyik a magyar kincs­tárba, azt a zárszámadás­t­lmulasztó feltüntetni, pe­dig ez minden honpolgárt érdekelne. De ismerve a banküzlet centralistikus berendezését egyes üzlet­ágakban, mint például a jelzálogüzlet valószínűleg a quotaszerű rész sem jut abból Magyarországnak. Az tehát elenyésző c­ekélység, hogy az egész jegykibocsátásból a magyar kincstárnak évenként leg­feljebb 270 ezer frtnyi haszna van, adó alakjában. Holott például Északamerikában a nemzeti bankok egy maguk 66,761,000 dollárt vagy­is 133,522,000 frt adót fizettek az utolsó négy év alatt, évenkint te­hát 33.507,000 ftot, mely összeg több mint száz­szorosa azon összegnek a­mit a magyar kormány a jegybanküzlet megadóz­tatásából bevesz, pedig az Északamerikai Egyesült­ államok lakossága legfeljebb négyszer oly nagy mint a magyar korona-terület la­kossága. Midőn tehát Magyarországnak a jegybanküz­let megadóztatásából nincs, úgy­szólván semmi hasz­na, az által kellene az államnak kárpótlást nyernie, hogy az 1878. XXVI. t.-ben foglalt s a 80 milliós adósság törlesztésére szolgáló bevételi részesülés je­lentékeny összegre rúgjon. De ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a banknak jelentékeny tiszta be­vétele lesz, mely a mostaninak talán kétszeresét teendi. Arra, hogy ez lehető legyen, a banknak üzleti tevékenységét hatványoznia kell. És ez több üzletág­ban nagyon is lehetséges. Szaporítani kellene minde­nek előtt a banküzlet eszközeit, a­mi könnyen lehet­séges, ha a bank érczkészletét növeli, midőn azt parin alól teheti. Aztán a váltóleszámítolást Magyaorszá­­gon legalább meg lehetne kétszerezni már a­z. évben is, mely esetben a bank még egyszer oly nagy jö­vedelmet érne el a leszámítolásból ha­zánkban, mint elért mostanáig. Hasonlag nagyon könnyűszerrel megkétszerezhető vol­na a bank lombard üzlete, s az abból eredő jövedelem, ha tán Ausztriában nem is, de Magyar­­országon okvetlen, csak kissé nagyobb könnyebb­séggel kellene a banknak eljárnia s minden reális értékpapírra elegendő kölcsönt adnia. A jelzálog­­üzletnél szintén kétszeres dimensiót vehet a bank magyarországi forgalma, csak könnyebben hozzáférhetővé és gyorsabban realizálhatóvá kellene tenni a bankkölcsönöket. Mind­ezen üzletnövekedéssel pedig arányban nem növekednének a régió költség­ek, úgy, hogy ha a bruttó bevétel csak 8°/0-al nagyobb lenne is, mint a minő 1878-ban volt, azért a bank 7.3°/0 helyett meg is fizethetne 15°/0 osztalékot, mely esetben a 7°/6-os fölüli összeg 7.200,000 frtot tenne és ennek fele 3 millió 600,000 frt, quotaszerüleg volna felosztandó, úgy hogy abból a Magyarországot megillető 31.4°/0 1.130,400 frtot tenne. A bank főtanácsától s illetőleg a budapesti bankintézet igazgatóságától függ úgy vinni az üzle­tet, hogy a bank ne 7,3, hanem 15 sőt magasabb szá­zalék osztalékot fizethessen. Ez esetben nyerni fog­nak a részvényesek, nyerni fog a nagy közönség, mely könnyebben élvezheti az olcsó bankhiteleket s é­v­e­n­k­i­n­t l­egal­á­b­b­i­s egy millió frtot nyerni fog a magyar kincstár is, úgy hogy nem volna lehetetlen még az sem, hogy a bank 80 millió frtos adóssága önmagát törlesztené, s a ma­gyar kincstár nem köteleztetnék abból, a 10 év letel­tével vagy 20 millió frtot kifizetni.­­ Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Az üzletvilág nem örvend a far­sangnak úgy mint jó időben szokott, mivel a megren­delések egyátalán nem kielégítők, úgy a divatárak­­ban, mint a pipereczikkekben. A közönség takaréko­sabb lett. A férfi- és nőszabók átlag kevés számú se­gédet foglalkoztatnak s nagyobb mérvű szállítások sem akadnak ; kivételt képez a rendőrségi ruhaszük­séglet fedezése iránt kiírt szállítási hirdetmény. Vagy másfélezer ruhadarab kell. A lábbelikészítők a ned­ves, sáros idő folytán eléggé el vannak látva munká­val, sőt némely műhelyek a megrendelésekkel, mond­hatni, elárasztvák. A czipészüzlet áta­án emelkedik, a tavaszszal gőzerőre rendeznek már be egy lábbeli gyárat a kerepesi utón. Az asztalos, lakatos, kézmű­ves, kovács stb. üzletek lanyhák, a szíjgyártók azon­ban eléggé foglalkoznak. A kocsigyárosok, puskamű­­vesek, tekeasztal-készítők ma is a régi pangásról pa­naszkodnak ; szoros összeköttetésben áll a kocsigyár­­tók üzletével a kerékgyártóké, a­kik ma sem bírnak nagyobb bért adni legényeiknek mint a strike előtt. Mindezen iparágak a fényűzési adó eltörlésétől re­mélnek lendületet, de bizonyos, hogy a pangás mé­lyebben fekvő okokra vihető vissza mint a luxus adó­ra. Ha fölemlítjük, hogy a keztyűsök, czukrászok, borbélyok, művirágkészítők üzlete a héten oly folya­matban volt mint a farsang eddigi részében, azzal nem jelentünk nagy élénkséget. Kiemelendő szesz­iparunk virágzása, mely világhírű malomiparunk mellett nemsokára szintén jelentékeny számot fog tenni. A munkásnép elég komoly helyzetben van; munkás kéz elég, de kevés a kereset. A népkonyhák pedig még most sem nyíltak meg, pedig ezzel sok lopásnak vennék elejét. A mesterlegények közül kü­lönösen a szűcsök vannak rossz helyzetben; ezeknél már teljesen megszűnt a munka s húsvétig nem is lesz dolguk. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, jan. 31. A franczia elnök­választás, mely Mac Mahon leköszönése után oly gyorsan és méltóságteljesen ment végbe, kedvező hatással volt a tőzsdére, és ha az üzérkedési papírok árfolyama jelen­­tékeny emelkedést nem mutat, úgy ezt az Oroszor­szágból érkezett híreknek lehet tulajdonítani; úgy lát­­szik, hogy a tőzsde várakozó helyzetet akar elfog­lalni. Üzérkedési papírokban gyenge üzlet volt, az aranyjáradék valamivel élénkebben kelt magasabb árfolyamon. Az előtőzsdén osztr. hitel 214,50— 214,75—214, m. aranyjáradék 82 60 p. A déli tőzs­dén osztr. hitel 214, m. b. 2131 /2, m aran­yjáradék 82,60 — 82 50; egyéb értékek közül pesti biztosító 104,50—104,75, pesti közúti 201, fővárosi 375 p. Az esti tőzsdén nem volt úgyszólván semmi üzlet. A helyzet s a papírok árfolyama tegnaphoz képest keveset változott. Osztr. hitel 214—214.75 m, hitel 213,50, m. áramjáradék 82,55—82,60 p. Gabnaüzlet. Búzában ma gyenge volt a kínálat, az irányzat kedvező maradt, a­mi kínálatban volt, szilárd áron elkelt, így mintegy 8000 métermá­zsa adatott el. Más szemes életben pang az üzlet, az árak nem változtak. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott: tiszavi­­déki búza 600 m 78 9.55, 200 m. 78 9.52­­., 200 m. 78 9.40, 100 m. 79 9.60, 200 m. 77.3 9.56, 100 m. 76.3 8.90, 650 m. 75 8.35; pestmegyei 500 m. 79.3 9.50, 600 m. 77 5 Bül'U. bajai 3000 m. 7R 3 8.87Va­­marosi 150 m­. 77 8.95, aradi 600 m. 78 8 frt — anna o nova. r­ausagi 200 uj. 7­t 7.60; fel­vidéki 100 m. 78 8.80, 300 m. 76 5 8.25 — mind 3 havi fizetésre. Kukoricza 500 m. 442*/2 kp. Kőbányáról. Zab 300 m. 5.42­ kp. Határidőre az üzlet változatlan. Szokványbuza tavaszra 8.55—8.60, bánsági kukori­cza máj.—jun. 4­85—4.90, zab tavaszra 5.50—5.55. Káposztarepeze aug.—szept. hóra 127/s—13 frt. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — Jan. 31. — Csőd. Glasz Adolf fehértemplomi lakos ellen, bej. h.­­ márcz 81. p. n. Bitkés Mihály. Kunstädter S. M. buda­pesti k. csődje megszűnt. Pályázatok: Ill-ad oszt. erdővédi állomás a diósgyőri k. erdőhivatalnál, márcz. 15-ig. III-ad oszt. ellen­őri állomás a kassai k. pénzügyigazgatóságnál, feb. 20 ig. Népiskolai tanitói állomás az Alsó-Koruly községben (Bács- Bodrogh. m.) feb. 12-ig. Joggyakornoki állomás a karczagi k. törvényszéknél. I. nap. Postamesteri állomások. Kolluthon, (Bács) és Eleken. (Aradm.) 3 hét. Postatiszti állomások. Nagy­szeben és Sopron, postahivatalnál. 3. hét. Árverés a fővárosban. Zeiler Márton 2500 frt. b. ingd­. feb. 13. márcz. 24. Árverések a vidéken. Török József 2973 ft b. ingd­. Tapolcza febr. 15. Végh Lajos 5645 ft b. ingd­. Po­zsony mart. 18 apr. 21. Galambos Menyhérdt 4397 ft b. ingd­. Nyíregyháza mart. 12. apr. 15. Strausz István 3428 ft b. ingd­. Tapolcza feb. 17. Janin Mihály 2300 ft b. ingd­. Nyitra feb. 17. Galantha József 2398 ft b. ingd­. Pancsova feb­ 26. mart. 13. Deme Józsefné 7364 ft b. ingd­. Miskolcz feb. II. apr. 2. Okoli­­csányi Ödön 58370 ft b. ingd­. Eger feb. 3. apr. 11. Brachfeld Gyula 90000 ft b. ingd­. Sz.-Fehérvár mart. 26. apr. 26. Szűcs András 5158 ft­b. ingd­. Sopron feb. 21. mart. 21. Nemzeti színház. Ma február 1-én: Lahor királya. Dalmű 5 felv. Irta Gáb­or La­jos. Fordította Id. Ábrányi Kornél. Zenéjét szerzette Mas­senet Gyula. — Rendező Ódry Lehel. Alim, Lahor ki­rálya Perotti Katid,meghittje Saxlehner E. Scindia, fővezér Ódry L. Timur, főpap Ney Zitta, papnő Nagyné B. I. Iudra Tallián Tiszt Görög. Várszínház. fila, február 1-én . ELŐSZÖR : A törvénytelen fiú. Színmű 5 febrv. Irta ifj. Dumas Sándor, fordította Feleki Miklós. Személyek: Vignot Klára Felekiné Jacques Náday Sternay Károly Feleki Henriette, neje Lendvayné Dorgebac marquis Szigeti J. i­uli—no M—■spwgeswes Dorgebac marquisnő a marquis testvér­nénje Sternay anyja Paulayné Hermine Markus E. Fresard Bercsényi Gervaise Györgyné Lucien Kőrösmezei Orvos Komáromi Pinczér Falud, Szolga Tóth N­é­p­s­z­i­ií h a­z. Ma, február 1-én : Soldosné mint vendég: A karneválli harangok. Regényes Operette 4 felv. Szö­vegét írták Clairville és Ch. Ga­bet, fordította Rákosi Jenő. Ze­néjét szerző Róbert Planquette. Hanri Vidtor Gáspár Solymosi A biró Tihanyi A jegyző V. Kovács Futnár Írnok Bakonyi Grippardén Írnok Pártényi Grem­ső Kápolnai Zsermén Jenei A. Szerpelett cseléd Soldosné L. Parasztnép, két csősz, matró­­zok, hajósapródok, kocsisok, inasok, szolgálók. — Történik Normandiában, XIV Lajos ide­jében. Meteorológiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelené­­sei 1878 jan. 31-től reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyo­más kevéssé változott. — A hőmérsék kevéssel sűlyedett, Sze­­benben 4,2 fokkal. — Hó: Sopron 2, Trencsén 4, B.-Bánya 12, Ungvár 2, Szatmár 4, Csáktornya 6, Zágráb 1 m. m. — Eső: Fiume 11 m­. m. — Ozon: Budapesten: nappal 0, éj­jel 4. — A tenger Póla mellett csendes. Felelős szerkesztő Jóksi Mór, Észte­l * Szél Fel­lési állomás ad W E© öo a -a) hí a b­ánya erős­sége Bregenz — j — —­- j Prága — —— — _ 1 Bécs — —— — — Sopron 788.9 — 1.5— — borult j M.-óvár «9.3 — 2.0K 1­­ Trencsén 67.5 — 1.0 Ny2 * 1 Beszterczebánya 68.8 — 1.1 __K 1 Budapest 69.21— 2.0­» [ Szolnok 70.3 — 3.0 EK2 hó 1 Debreczen 70.2 — 3-2 EK1 borult 1 Ungvár 68.2 — 2.4 Ny1 hó | Szatmár 70.6 — 1.4 Ny2 * 1 Nagy-Szeben 70.4 — 9.4D 2 felhős 1 Orsova 72.6 — 2.6K 2 köd Szeged 68.4 — 1.9 Ny1 borult Csáktornya 67.7 — 1.8 EK1 *­­ Zágráb 67.2 — 0.6 EK1 * Fiume 64.6 + 5.7 EK1 eső Pola --- ---— — — Lesina --- ---— — Temesvár 71.0 — 1.4 DK1 felhős A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei január 31. ékpapira * (*) 100 200 140 100 200 100 100 80 100 120 60 160 200 500 100 100 coo sou 100 300 Magyar V&bUbi RÖICBOIk . gömöri áll. zálogl. 5 */. * keleti vasút 1. kib. keleti vasút 11. kib.m államkötv. 100 írtal. * sorsi egy kölcsön 100 ír­t * 50 írt darab •.6zl-iki magy. államkötv .872-iki i 573-iki m­. kir. kincsi. at. 874-iki „ „ «i n r*agy- ftr.jir. 6•/ , adómentei Földteherm. kötv. magy. m 1867. zár . temes , 1867. zár ’ horv. érs. " . erdélyi uRkv.jelz. urb. válts. kötv szdlidézsma válts. kotv. Osztr. áll. adós. pap. & /. ezüst, kam * * * jan. jul. 5«A ezüst kam * * apr. okt. 5•­­rm­orsulás 1660-ból á 500 f­ 1864-ból á 100 frt * 1864-ból á 100 frt * 1864-ból á 50 frt Festv. kólón. 1871-ből 5®A Róm­a) Bankói. által. magy. munk­. hitelb Anglo-magyarbank . -által. magyar hitelbank Bihari ker.ipar-s term.-bitb .Dettaiu lak.- és hitelegylet Franko-magyarbank- • • Horvát leszámitoló-bank Iparbank - • • • Kisbirtok. földhitelintézete Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl. Magy. ált. földhitel-részv.­­) Magyar jelzálog-hitelbank Osztrák hitelintézet Pesti hitelbank­­ • • Pesti kereskedelmi­ bank Pest-budai kézmüvesbank Sziszeki hitelbank . .­­b) Biztositó társulatok Első magyar biztositó-társ. V­annonia-viszbiztositó-tárp. Pesti biztositó-társulat . Unió viszbiztositó-társulat Utolsó árkelet?V fSrtekpapf­ok Utolsó árkelet CC -6 5 ffim­ércpap fok Utolsó ár­kelet a eur. árúl panz arol pénz árú s. Gőzmalma. Záloglevelek 10­ -lói 60-500(romsordia-malous. * » 5SO -532 Magy. földhitelintézet 61/«*/* 66 75 96 -— . — -500Alső budapesti-malom . 1315 —1325 . . .­•/. 37 60 88 -­62 1.2 75 200Erzsébet-malom . 2 75 -277 , arany v. ezüst 5•/. 03 50 103 75 74 -75 -500Henger-malom 7*5 -730 . jelzálogbank 5*/.®/ 83 50 84 25 06 -• 06 -160Euiza-malom . . « 2 70 — 272 „ ált. földh.-r. v. t. g./# — _ 79 -81­ -200Molnárok- és sütök-malma 355 -360 -i­n­n 6­/*% — — 74 — 79 — SO '000Pannonia-malom. . . .1625 -1040 i'osti kereskedelmi­ bank 6®/. 26 -96 60 300Viktoria-malom . b 175 -477 Kisbirt. földhitelintézet 7*/. 95 -96 — _­­* — -• e 4®/, 83 — — -érKözlekedési vállalatok. 118 -118­­0 Alföldi fiumei vasut. 116 50 Alaphűségek 82 65 X2 75 200 115 50 *öt 80 60 81 -200Báttaszék-domb.-zákányi v — —— * 41Dunagoshajóz társulat 6®/1­­6 -77 — 200Déli vasút . ..._ ---- -15 50 76 50 200Északkeleti vasút 115 -116 -100 « D , f 78 -74 -200Erdélyi vasút .... — — — — SZK.El­szak k aleli vaspálya 5®/ — — — — 200Győr-sopron-ebenfurti vasut — — — — 500 * » f»r.­5«/. MW.-garnilai vaspálya 5’/ 15 26 76 76 800Kassa-oderbergi vasut 100 -102 — 200 — _ 200Osztrák állami vasút — _ - -200 J. erdélyi vaspálya 5'/. _ . _ 81 ’/. 8S .1, 200Pécs-barcsi vasút — — — -200Győr-sopr.-ebenf.- vasút 5“/ 111 -61 50 200Tiszavidéki vasút — — —­­200Kassa-oderbergi vasút 6'/ 600Osztr. dunagőzhajózási vasút — — — — 200Vágvölgyi vaspálya 50/­75 100Budai hegypálya. 67 — 68­­100 n ft és a kötel. 71/,®/ Budapesti lánchíd 6*/ 200Budai közúti vaspálya . — _ — — 100 91 92 -;62 25 62 75 200Pesti közúti vaspálya . 201 -203 -100Budapesti malom 6®/ 113 50 114 66 100Kösz- és téglagr. kot. 6°/ 126 50 142 50 128 - 143 50 *) Takarékpénztárak, Uloyd- éa tőzsde épülei 5®/ 74 50 75 50 141 - 89 50 143 -10 -100Ornzágos központi . . . 95 50 16­­1*. Ig­án -sor aj­egy­ei? 1OOTPesti első hazai .... 2496 -8605 Osztrák-hiteUntérm . 160 ~ 161 -200Pest-budai főváros) . 373 -376 -150Pesti külvárosi .... 45 — 47 -50Pakrac-daruvár-kutinjai Pénznemek — — 100Van-zalamegyei első. . . — “ _ ——•4 £ Obánzári kir. arany . 5 51 5 63 -213 -v13 25 1) Különféle vállalatok. _ a tya 4 Osztr. magyar 8 frtoa arany 20 frankos arany 9 81- 9 81-9 38 -9 S3 —­­— 105 400 200 Alagút........................................ Ganz éa társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár 76 — 215 - 266 -76 50 216 -• 268 — g a Török arany lira Osztrák és magyar ezüst Német bír. bankj. 100 m. 100 15 57 50 100 80 57 60 41 -42 -200 710 Gyapju­mosó és bízom. I. m. Kereskedő testületi épület . 145 -— V Váltók árfolyama (3 hóra) 34 50 86 60 00Könyvnyomda,, Athenaeum*4 320 -— — 5—Augsburg 100 n. bir. márk — — --- — 10 „ Pesti . £30 -__ — 5-Berlin 100 n. bír. mari­~ ---- — £49Kőszén és téglagy. (Dräsche) 34 35 — 5—Hamburg 100 n. o­r. már)1 213 80 314 -Rimamurányi vasmű. — — — _ 5 —Vajnai Franki. 100 n. b. m 127 129 — JeoSalgó­tarjáni köszénbánya. 91 — 53 -«•/.Más n. pénz». 100 n. b. m 57 -57 Hl 670 -572 -100 „ vasöntöde 76 — 80 -3*/.Amsterdam 100 holl. írtért 96 26 96 60 57 -59 — 200Senlick-féle vasöntöde . 80 — 61 -21 .Brüssel 100 frankért — — — — 500Serfözöde első magyar . 335 — 395 -2 Páris 100 frankért . 46 25 46 3& 200Sertéshizlaló........................... 125 — 135 —2 Marseille 100 frankon 200Sóskúti kőbánya. . . . — — — — 4’­.Svájci pénzpiacok 100 frank 46 10 46 20 2225_ — 200Spodium- és csontliszt-gyár. 238 — 240 — *■/.Zürich 100 frankért. . 46 10 411 90* 500­­_____ 200Szálloda-részvénytársaság .— — — 4­/.London 10 font st­erlingért 116 45 116 75 104 50 105 -200Tégla- és mészégető újlaki. 22 — 26 —6 Szentpétervár 100 rubelért 100 -106 — 200Téglagyár kőbányai. . . 60 — 62 —5 Milano 100 Ura auovc ital.— — Termény Minős.­hed­ok Búza bánsági új tisz.avidéki pestvidéki f hérmegye m­. éjszaka­ 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 75 76 78 80 Az 100 kilogr. 7.80-8.50-8.90-8.46-9.16-9.45-7.90 8.65 8.95 8.66 9.26 9.50 8.10-8.55-8.95-8.10-8.65-9.20-7.46-7.95-8 20 8.60 9.05 8.25 8.85 9.30 7.60 8.15 Minős. heptoL Ar 100 kilogr. 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 78 75 77 79 8.15— 8.30 8.76— 8.86 8.75- 8.95 9.30— 9.40 8.25— 8.35 8.70- 8.85 7.70— 7.80 8.20— 8.80 Termén. Minőség heotoli­­terben Az 100 kilogr­amm­kén Rozs.......................aj Árpa takarmánynak a malátának . . , Zab............................ , Tenger bánsági • 7 , másnemű . . . Repete káposzta . • B a bánsági . . , Köles . V . 7 70—7* 5 606 80 90—68 5 40 5 76 82-64 6 60 7 20 86—40 5 40 s eo 76 - -_ -78 4 89 4 40 nélkül­i • 4 75 5 26

Next