A Hon, 1879. augusztus (17. évfolyam, 185-210. szám)

1879-08-01 / 185. szám

illeti meg, mert az ő közlekedési vonala fenyegettetik a földomlással. — a tanács elhatározta megkeresni a lóvasút-társulat igazgatóságát, hogy saját költségére védfalat vonasson a temető alatt. — Az amsterdami nemzetközi orvosi kongresszuson előforduló tárgyalások felől adandó tüzetes és kimerítő tudósításokra a magyar külügyminisztérium dr. Gr­­­ó­s­z Lajos közegészség­­ügyi tanácsost, ki e czélból már el is utazott, jelölte ki Amsterdamba.­­ A franczia-porosz háború áldozata gyanánt most halt meg Heidelbergben Frigyes Vil­mos, mecklenburgi herczeg, az uralkodó nagyherczeg testvére. A hadjáratban mint a 6. lovas ezredparancs­noka vett részt s Laon ostrománál egy leeső gerenda zúzta össze. De e miatt sok bajt nem érzett s csak újabban támadt erős daganata az ütés helyén. A da­ganatot Chelius hires heidelbergi tanár operálta s csak akkor vették észre a veszélyt, de már későn. 76 éves anyja is csak a haldoklóhoz jöhetett el. A her­czeg neje Albrecht porosz herczeg leánya Alexan­dria volt, kivel azonban már régóta meghasonlott. Mint vitéz katonát dicsérték.­­ A nemzetközi gabna és magvá­sár alkalmával a tőzsdebizottság különösen fölkérte a főv. tanácsot, hogy augusztus 27-én a vásár napján a nádor utcza, sugárút, Ferencz József tér stb. szó­val mindazon utczák, melyek a tőzsdeépületet az »Új világ« helyiségével összekötik, lehetően tisztán tartva legyenek. A tanács erre az illető közegeket mai üléséből annál inkább utasította, mert szívén fekszik, hogy a gabnavásárra ide sereglő idegenek Budapest köztisztasági állapotáról is kedvező benyomást vigye­nek magukkal. — Felhívás: A­­hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület által kiírt pályázat alkalmával az »Oltárt és papot a munkának« jeli­gés, de a szerző nevét rejtő levél nélküli mű pályá­zatra nem bocsáttatván, ismeretlen szerzője felhiva­­tik, hogy beadott munkájáról rendelkezzék. Tarnóczy Gusztáv, alelnök. —■ Elemi népiskola nyithatására ka­pott engedélyt Batta Nándor okleveles népta­nító (lakása IV. ker. Lövész utcza 5. sz.) ki a pesti ref. fiúiskolában, a szabadszállási alsóbb leányisko­lában és a kecskeméti központi népiskolában min­denütt igen jó sikerrel tanított és tizennyolcz éven át volt a virágzó Szőnyi-intézet egyik derék tanára, hol nagy mértékben megnyerte a szülők nagyrabecsü­lését és a gyermekek szeretetét. A tanfolyamot 1. év szemptember hó 1-én fogja megnyitni. Felvesz inté­zetébe vidékről is oly növendékeket, kik éltek 6-ik évét már betöltötték s 12 évesnél nem idősebbek. Intéze­tében mind azok közre­működnek kik legutóbb Sző­­nyi Pál intézetében tanítottak. — Az orosz tűzvészek statisztiká­ja. A muszka hivatalos lap a kormányzók által junius hóról beküldött adatokból a következő áttekintést adja a tűzvészekről: Egészben véve e hóban 3501 tűzvész volt, melyből 930 vigyázatlan­ságból, 310 villámütés folytán, 508 gyújtoga­tásból eredt s 1753 esetben ismeretlen. Az összes veszteség (302 esetet leszámítva, melyről adatok nem léteznek) 12,064.982 rubelre rúg.Sz.-Pétervárra esik 2,024.134 rubel, Uralikra másfél millió, Oren­burg, Moskva, Samarára közel egy millió stb. Ha a tudva nem lévő eseteket s a többi hónapokat is szá­mítjuk, aligha csalódunk, ha a nihilisták gyújtoga­tásai által okozott kárt legalább is az itt említett ti­zenkét millió rubelre teszszük. Ily nagy összeg elhárí­tása is nyomhat már valamit a latba a mellett, hogy a czár alkotmányt adjon. — A gólya anyai szeretete. Löwen­­dorf porosz faluban egy gólya igazán megható példá­ját adta az anyai szeretetnek. A falu fölött vihar ke­letkezvén, a villám fölgyujtott egy szérűt, miből aztán nagy tűz keletkezett, mely több házat fölemésztett. Az égő házak egyikének kéményén gólyafészek volt, melynek lakói pár nap óta szülői örömökkel voltak megáldva. A lángok mindjobban közeledtek a gólya­pár hajlékához, s a gólyák kezdték fölfogni komoly helyzetüket.­­ Az anya egyszerre csak csőre közé kapott egy fiókot, magasra szállt vele s elvitte a falu végén elterülő mezőre, hova a hím gólya is nemsoká­ra követte. Mig utóbbi a megmentett magzat fölött őrködött, addig az áldozatkész anya visszarepült a fészekhez. Szomorúan kelepelve röpült a fészek körül, de mielőtt rászállhatott volna, a kis gólyafí, melyet a hőség elkábitott, a lángok közé bukott. — Nem volt többé idő a habozásra. Az anyagólya a süstörgő füst és lángok daczára utána röpült s csakhamar visszatért, csőre közt hozva a kis gólyafit. Másnap kitűnt, hogy az anya­gólya mentés közben mindkét lábát meg­égette. A bátor állat lábait most lenolajjal kenege­­tik, mit ez egész nyugodtan tűr el. — Vadkan helyett medvék. A »Vág­­völgyi Lap« írja, hogy folyó hó 22-én br. Onobloch, leányával, tiszttartója és erdésze kíséretében kiment cserkészni egy vadkanra, melyet az erdész a rosony­­mitiszi erdőcskében észlelt. A peczért egy jó vadász­ebbel az erdő részére küldték, oly utasítással, hogy adott jelre a kutyát bocsássa szabadon. A három férfi ezalatt elállott az erdőt átszelelő szekérúton. A fiatal bárónő, atyja mellett foglalt állást. Alig, hogy a kürt­tel megadták a jelt a peczérnek, az eb már csaholni kezdett s az ugatás mindinkább közeledett a báró felé. Egyszerre — a vadkan helyett — egy roppant medve tört elő. A báró a tizenkét lépésnyire levő va­dat czélba veszi; a medve megrázkódik a lövésre s a golyót tovább viszi. Üldözésére sietnek most, nyomá­ban mindenütt a lehottai, turnai és szoblakói vadász­­területeken, sűrü erdőn, hegyen völgyön föl és le, mintegy három órán át, mígnem egyszerre, nem mesz­­sze a »Makova« hegytől, nyomot vesztenek. Miután azonban még elég idő volt, új hajtást kezdtek. Alig, hogy a vadászok állást foglaltak, az eb újra vadat jelzett s egy nagy nőstény medve bukkant elő, gyor­san czepelve a bundáját. Két lövés üdvözölte, de egyik sem találta. Csakhamar ezután két fiatal bocs vágtat az anyamedve után, az eb által üldöztetve. A vadászok utánok futnak, de nem képesek lövéshez jutni. Egyszerre az eb »megállító«-ra csaholt, egy fára fölfelé tekintgetve. Megfigyelés után észreveszik, hogy az egyik bocs kedélyesen pislog alá a fáról, biztosságában azonban csalódott, mert egy golyó azonnal lependerítette az ágak közül. De ez még nem volt elég. Az eb újra csaholt egy másik fára, hol a lelőtt bocs testvére kuporodott az ágak közé. Ennek is hasonló sorsa lett, — s igy vadkan helyett két medvefiók lett a vadászat eredménye. — Napi újdonságok. Gorove István a »Gyorsfutár« hire szerint, orvosi rendeletre a jövő hó közepén Nizzába utazik. — N­y­ár­y Jenő b. bevé­gezte hévízi ásatásait, habár kevés eredménynyel, s viszszatért Budapestre. — P­a­u­e­r János székesfe­hérvári püspök székesegyháza részére két szélszerü­­leg készített kelyhet adományozott. — A bosz­niai görög pópák Budapesten Oberbauer Ala­josnál tömegesen rendeltek meg egyházi öltönyö­ket.— Huszár Adolf ügye, hogy az epres-kert mellett városi telket nyerjen, ismét a pénzügyi bizott­sághoz utasittatott. — A József- és ősz-utczák sarkán levő kis tér szabályozására a tanács 1700 irtot szavazott meg. F­ő v. tanács ülése 10 órakor. Állatkert egész nap nyitva. A „HON“ m­agántársürgöny­ei. Bécs, jul. 31. (Ered. sürg.) Az orosz kormány az osztrák-magyar kormánynak hi­vatalosan kijelentette, hogy Kelet-Al­urélia teljesen ki van ürítve. Bulgáriában, kü­lönféle európai bizottságok védörségekép még három lovas­ezred időzik, de a megállapított határidőig ezek is el fogják hagyni Bulgáriát. A »Temesvarer Ztg.­­ama híre, hogy a békeállományba helyezett ezredek Boszniá­ban, a szabadságoltak és tartalékosok egy ré­sze ismét behivatott, teljesen koholt. Szeged, jul. 31. (O. E.) Tisza Lajos kir. biz­tos a vásárhelyi küldöttség meghívásának engedve, vasárnap reggel Hódmező-Vásárhelyre utazik, s a várost és a töltési munkálatokat megtekintvén ugyan­azon nap esti 6 órakor visszatér. Kisérik Dáni főis­pán, — ki ezután szabadságra megy — Lechner La­jos, a műszaki osztály főnöke és Stesser kir. biztosi titkár. Bécs, jul. 31. (Ered. sürg.) Az osztrák ke­reskedelmi kamara gyűlése alkalmával egy indít­vány hozatalát tervezik, mely szerint az osztrák-ma­gyar vám- és kereskedelmi szerződés 21. czikke ér­telmében egy vám és kereskedelmi értekezlet hivas­sák egybe. Prága, jul. 31. (Ered. sürg.) A »Politik« jelenti: Stremeyr egy önálló cseh tartományi is­kola-tanács felállítása mellett volt az által, hogy­­ Strecsek volt kultuszminiszternek a cseh tartomá-­­ nyi­ iskolatanács ketté osztására vonatkozó rendeletét, mely annak idején eltöröltetett ismét életbe akarta léptettetni. T a a f f e, tekintettel az alkotmánypártra, ez ellen opponált; ő ez engedményt nagyon messzi menőnek találta, ama nézetét fejezvén ki, hogy a cse­hek a tartományi iskolatanács felével elégedjenek meg. Auersperg Károly herczeg visszatérése Prágába a kérdés megoldására vonatkozik. Nándorfehérvár, júl. 31. (Pol. Corr.) A mi­nisztertanács az osztrák-magyar-szerb vasúti kon­­­en­­czió tervezetét lényegtelen módosításokkal hagyta jóvá. A szerb delegátusok kinevezését a konvenczió végleges megkötése czéljából várják. Bécs, julius 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitel­részvény 272.60. Lombard 90.—. Aranyjár. 78.80. London 115.75. Ezüst—.—. Hitelsorsjegy 168.25. Porosz pénzutalv. 56.80. Arany 5.46. Török-sorsjegy 20.%. Angol-osztrák 127.10. Államvasut 281.25. Napoleondor 9.22%. Kente 66.85. Galicziai 238.50. 1864-es 158.25.1860-as 126.50. Frankfurt 56.40. Bécs, julius 31. (Magy. ért. zárlatja.) M. föld­­teherm. kötv. 87.%. Salgó-Tarján —...Magy. Zá­loglevél 102.25. Erdély 104.75. M. kel. vas. 74.3/4. M. sorsjegy 102.1/,. Magy. földhitel —.—. Kincst. utalv. 1874. —.—. Magy. vas. kölcsön 111.1/*. Magy.hitel 258.1/4. Alföld 138.—. Magy. éjszakkel. vas. 127.% Kel. vasúti elsőb. kötv. 71.70. Tiszai vasút 215.—. Kincst. utal. 1873 150.—. Aranyjáradék 93.45. Bécs, jul. 31. (Magánforgalom.) Hitelrészvény 272.40. Magy. hitelrészv. 241.—. Lombard 77.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 66.82. Magy. földhite­lb. —.—. Angol-osztrák 116.60 Államvasut 280.25. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleonder 9.36—. Aranyjáradék 93.50. Unió-Bank —.—. Galicziai 241.25. Páris, julius 31. (Zárl.) Liszt 61.25, 61.25, 61.1/3. —. Búza 28.­%, 28.’/*. —. Olaj 81.%, 80.%, 80.80, 80.%. Szesz 55.%, 56.—, 56.%, 56.—. Rozs 18.—, 18.—, 18.—, 18.%. Páris,, jul. 31. (Zárlat.) 3°/0 Évjárulék 82.57. Olasz Évjárulék —.—. Mobilier Hitelrészvény —.—. Törüksorsjegy 46.—. Magyar jár. 81.%. 5% Évjárulék 117.77. Osztr. államvasut 617.—. Lombard 198.—. Osztr. földhitelrészv. 670.—. Őszei, aranyjá­radék 69.%. Berlin, jul. 31. (Zárlat.) Papir-járadék 58.%. Magyar járadék 82.—. 1877. 10 mill. kölcsön 63.%. Hitelrészvény 481.%. Lombard 158.%. Kas­­sa-Oderberg 49.90. Orosz papírpénz 213.%. Ezüst járadék —.—. Magy. kincst. utalvány 102.10. K. vas. elsőbb. kötv. 73.90. Állam­vasút 497.%. Galicziai 104.3­.. Romániai 34.90. Váltóárf. Bécsre 175.—. Frankfurt, jul. 31. (Zárlat.) Papir-járadék 58.43. Osztr. aranyjáradék 69.—. Osztr. hitelrészv. 239.37 Osztr. államv. rész. 247.12. Lombard 78.—. Magy. Galicz. vas. 91.—. Váltóárf. Bécsre. 175.95. Ezüstjáradék 59.93. Magy. aranyjáradék 82.06. Osztr. bank-r. 726.—. K­a­licziai 208.50. Erzs. nyug. vas. 161.62. Tisza. v. vasúti elsőbbs. 85.75. Stettin, jul. 81. Búza 195.%. Rozs —.—, 123.%. Repczeolaj 531/2, 53.%, 54. % Szesz 53.20, 52.90, 53.—. Cöln, jul. 31. Búza 20.50, 20.-.-. Rozs 12.75, 12.90. Repczeolaj 29.40, 28.70. . . Amsterdam, julius 31. Rozs 153.—. Rep­czeolaj —.—. —.—.­­ ' Berlin, julius 31. Búza 198.—, 199.—. Rozs 127.—, 126.—, 127%.—.—. Zab 130.—.—.—. Repczeolaj 54.70, 54.50, 54.30. Szesz 52.90, 52.90, 53.20, —. Napirend aug. 1-én. Múzeumban ásványtár 9 — 1-ig. Orsz. képtár 9—1-ig. Utolsó posta. A nihilista perek iránti interpelláczió. Az angol alsóházban O 0 w e­n jul. 29-én a külügyi államtitkárhoz a következő kérdéseket intézte a mó­dot illetőleg, melylyel orosz alattvalók aj puszta gya­núból, hogy politikai vétségeket követtek el ezer­számra hurczoltatnak a szibériai rabszolgaságra : 1. Van-e a kormánynak arról tudomása, hogy 700 sze­mély, nagyobbrészt műveit férfiak és asszonyok egy Saghaliába menő kis hajó teknőjében világosság és elegendő élelmiszer nélkül csomagoltatott, hogy azok közül 2700 meghalt a hajón és 150 kimúló állapotban szállíttatott partra ; 2. igaz-e továbbá, hogy nagy­számú kozákot erőszakkal űznek ki házaikból és otthonukból és arra kényszerítenek,hogy az Usuri-folyó torkolatától Wladevostokban letelepedjenek abból a czélból, hogy katonai őrlánczot képezzenek a khinaiak ellen, és 3. nem szolgáltatnak-e ez esetek előzetes ese­teket, hogy Oroszország intessék állítólagos politikai vétkesekkel való ily bánásmód ellen, minthogy ő fel­sége kormánya intéseket intézett a nápolyi kormány­hoz Ponzio és társai iránti bánásmód ellen 1855- ben és Oroszországhoz a lengyelek iránti bánás­módja ellen az 1861-diki inturrekezió után és Törökországhoz 1876-ban Chef két pasa eljá­rása ellen és másokhoz Bulgáriában. B­o­u­r­k­e azt válaszolta: A külügyi hivatalba különféle oly tartalmú tudósítás érkezett, hogy Orosz­ország különféle részeiben politikai vétség miatt az utóbbi kevés hónap alatt számos elfogatás történt, és hogy ez elfogatásokat a deportác­ió követte; de nem vagyok abban a helyzetben, hogy hivatalosan közöl­hetném, melyik az elfogott egyéniségek rendendeltési helye. Hallottuk, hogy a hajó, mely által e foglyok elvitetnek, külön be volt rendezve foglyok szállítá­sára a Feketetengerről Saghaliába és értesíttettem, hogy a foglyok szállítása iránti intézkedések lehető humánusak voltak, a­mennyiben a foglyok kellő fel­ügyeletével összeegyeztethető. Ezek nem voltak politikai vétkesek,­ hanem a szállítmány 600—700 egyénből állt, kik különféle vétség és bűntett miatt ítéltettek el. A nagyszámú kozákok kényszerű átköltözésére vonatkozó hírt a klinai határ felé, se meg nem erősíthetem, se meg nem c­áfolhatom. Nem szokása a kormánynak ily­nemű esetekben külföldi kormányoknak intéseket adni, ha nincs oka a föltevésre, hogy azok üdvös és gyakorlati eredmények által lesznek kisérve. (Ironi­kus nevetés.) M­­­ajd e 1r a tudakozódik, igaz-e, hogy a foglyok közül 250 a hajón meghalt és 150 haldokló állapot­ban szállíttatott partra. A külügyi államtitkár azt válaszolja, hogy ez iránt nincsenek informác­iói. A hajó csak néhány hét előtt hagyta el a Vöröstengert és nem jutott tu­domásra, hogy, mióta Suezt elhagyta, bármily fog­lyokat partra tett vagy bárhol kikötött. KÖZGAZDASÁGI ROVAT — A magyar aranyjáradék. A magyar aranyjáradék utolsó szelvényének beváltása lehetővé teszi megközelítőleg megbecsülni azt, hogy az egyes országokban mily nagy összegre menő m. aranyjára­dékok lettek elhelyezve. Az áttekintés most annyi­val érdekesebb, miután f. év július 1-én úgyszólván az egész kibocsátandó összeg el volt már helyezve. 1878. végéig a régibb aranyjáradékokból 221,6 mil­lió frt névértékű volt elhelyezve. 1876-ban elhelyez­tetett 160 millió. Az összes kibocsátás tehát kerek összegben 380 millió irtot tesz. A magyar aranyjá­radék kibocsátása és annak sikere az újabb pénz­ügyi műveletek egyik legnevezetesbike. A járadék­elhelyezésből arra is következtetést lehet vonni, hogy a kibocsátó consortium nemzetközi működése az egyes országok közt hogyan oszlik meg. A magyar járadéknak beváltásra bemutatott szelvényei, mint az új »Pressé«-ben olvassuk, a különböző álla­mok szerint következő összegeket képviselt: Ausz­triában 80, Magyarországban 120, Franczia és Angolországban 130, Németországban 130, a többi államokban 20 millió forintot. E számok alapján megtudjuk, hogy az egyes tartományok a magyar aranyjáradék elhelyezésében mennyiben vettek részt. Ausztria nagy összeggel 80 millióval van képviselve, Magyarország 20 millióval, nálunk a legnagyobb vevők takarékpénztárak és a papság voltak. Németországban annyi lett elhelyezve, mint Franczia és Angolországban együttvéve. Angliában különben nem igen volt már elhelyezhető nagy ösz­­szeg, mert a járadék csak ez évben volkroztatott a londoni tőzsdén. Ezen adatok azonban nem egészen pontosan fejezik ki a magyar aranyjáradék megosz­lását, mert köztudomású, hogy a szelvények lejárat előtt is fizetésül használtatnak. A »P. Lt.« határo­zottan állítja, hogy a Magyarországon elhelyezett összeg 20 milliót tetemesen meghalad.­­ Az iparos mozgalom a beállott holt saison daczára nem szünetel. A közeledő őszi idény­re való tekintettel több irányban folynak az előké­születek a nagyobb mérvű ac­ió megkezdésére. Az első teendő minden­esetre az, hogy mindazon szak­férfiak és buzgó iparpártolók, kik a megindítandó mozgalomban szereplésre vannak hivatva, részint be­folyásuknál, részint kiváló szakértelmüknél fogva, az iparemelés zászlaja körül összecsoportosittassanak. E végből az orsz. m. Iparegyesület igazgatósága több irányban megkezdte a működést. Mindenek előtt fel­hívta az egyesület törekvései iránt melegen érdeklő­dő tagokat, hogy ismerőseik köréből ajánlatba hoz­zák azokat, kik az ipar ügyének az egyesület kebelé­ben hasznos szolgálatot tehetnének, s az ajánlandó­­kat meg fogja választani az egyesület tagjaivá.­­ Továbbá miután a székesfehérvári kiállításon több jelentékeny szakerő tűnt fel, az igazgatóság lépése­ket tett, hogy az illetők az egyesület számára meg­keressenek, végül megkezdte az igazgatóság az ipar­társulatok egyesítését, és e végett egyfelől külön szakosztály szervezését kezdte meg, másfelől felhívta az iparos kongresszuson részt vett ipartársulatokat az egyesülethez való csatlakozásra. A megindított mű­ködés még alig kezdetett meg, máris szép sikert mu­tat , mely remélni engedi, hogy mire a tervezett ad­ió megindulhat, a számba vehető szakerők legnagyobb részt egyesítve lesznek az iparegyesület kebelében. Az újonan csatlakozott tagok névsorát közlendőnek véljük s a közlést azon megjegyzéssel kezdjük meg, hogy azt közelebb folytatni fogjuk. Beléptük az ipar­egyesületbe és pedig mint alapítók: ifj. gróf Eszterházy Móricz, Freystädter Vilmos, Az előszál­­lási uradalom, mint rendes tagok: Cservenka és Grossmann, Weimer N., Darvassy Károly, Deutsch Simon, Gruber D., Gonda Béla, Winkelhofer M. Hold András, Knapff T. utódai, B. Máthé Domon­kos, Neruda F., Márton L., Brogle F. és Müller. Schmidt Soma, Braun Miksa, Lang Ferencz, Rup­­rich Károly, Singer D. A. Stühmer Frigyes, Vesz­prémi vegyes ipartársulat, Svertetzky István, Kluge Károly, Szilágyi Mihály, Pataky Jánost Bécsi olaj­ipartársulat pesti fiókja, Lipták Lajos, Ats és Társa, I. szerémi borkereskedő részv. társulat, Sigmond test­vérek, ifj. Hoffer József, Szigethy József, Szeglethy József, Szilvay Lajos, Schoenichen Raimund, Engl J. L. fiai, Scherer Károly. — Az »Első magyar átalános biz­tositó tár­saság«-nál 1879. julius hó folyama alatt életbiztosítási 539,080 frt erejéig köttettek s az életbiztosítások díjbevétel­e. évi január hó elsejé­től julius hó végéig 697,130 frt 25 krra, a bejelen­tett halálesetek összege pedig ugyanezen idő alatt 264,130 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta július hó végéig 4.585,897 frt 07 krt fizetett ki.­­ A kisbirtokosok földhitelinté­zete ma d. u. 6 órakor tartott II. nyilvános zálog­levélsorsolása alkalmával, a következő záloglevelek huzattak ki: 15 évesek 8 drb 1000 frtos : 13, 33, 54, 65, 68, 87, 96, 104 7 drb 500 frtos: 7, 14, 48,52, 56, 60, 76; 15 drb 100 frtos 37, 45, 55, 64, 65, 78, 89,90,93,109,131,132, 133, 138, 176. 30 éve­se­k: 1 drb 500 frtos : 3; 32 évesek: 1 drb 1000 frtos : 85 ; 1 drb 500 frtos : 12 ; 2 drb 100 forintos 16, 60. Összesen 15,200 frt értékben. Ezen kívül az előző években kisorsolt záloglevek közül, még a kö­vetkezők vannak forgalomban. 15 évesek: 7 drb 1000 frtos : 4, 31, 34, 62, 84, 93, 106; 7 drb 500 frtos : 5, 27, 43, 44, 65, 75, 80; 15 db 100 frtos : 29, 33, 85, 70, 82, 87, 112,116, 117, 122, 137, 139, 140, 175, 177. 32 évesek: 2 drb 1000 frtos: 20, 50, 6 drb 100 frtos: 2, 18, 28, 39, 51, 68. — A hg. Clary sorsjegyek júl. 30-iki húzá­sán a 25,000 frtos főnyeremény a 21,208. számra esett. 100 frtot nyertek 422 373 4871 7130 14666 15480 16623 17259 18033 18932 22073 23130 25726 26745 27261 27813 28681 30527 31907 33205 33209 33272 33398 35004 37227 37693 39499 40635 és 41474.­­ Az osztrák-magyar bank új részvé­nyeinek első példányai néhány régi részvény átíratása alkalmából pár nap előtt már forgalomba jöttek, az átalános kicserélés azonban csak az ősz folyamán in­­díttatik meg. A kibocsátott új részvények f. é. július 1-től vannak kiállítva.A részvényekhez használt pa­pír vizjegyét a bank magyar és német c­égének kez­dő­betűi képezik s az alapszabályszerű részvényszö­veg magyar és német nyelven van reá nyomva és pedig magyarul a jobb-, németül a baloldalon s az ezen kettős szöveget záró czégirat Moser A. kor­mányzó, báró Wodianer (magyar) főtanácsos és Leonhard vezértitkár által van alájegyezve. A rész­­vényboriték második és harmadik oldala va­n, a ne­gyedik oldalra pedig, szintén magyar és német nyel­ven az alapszabályoknak a részvények átíratására, az osztalékok felvételére stb. vonatkozó szakasza van­nak kivonatozva. A kibocsátott új részvényekhez 20 db félévi szelvényt tartalmazó szelvényiv van mellé­kelve, a mely szelvényeknek elseje az 1879-iki má­sodik, utolsója pedig az 1889-iki első félévre szól. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, jul. 31. A tőzsde irányzata válto­zatlanul szilárd, az üzérkedési és járadék papírok emelkedtek. Pénznemek nem változtak. Az esti tőzsde szilárd és üzlettelen volt. Osztr. hitel 274.80, m. hitel 258.25, m. aranyjáradék 93.45—93.50 p. Glabnaüzlet. Igen gyér forgalmuk van, a kínálat csekély, az irányzat bágyadt, árak gyenge vételkedv mellett nehezen maradhatnak fenn. Búzá­ból mintegy 5000 méter mázsa adatott el. Kukoricza 20 krral feljebb ment. Repcze %—% írttal olcsóbb Hivatalos feljegyzés szerint eladatott: Uj tiszavidéki búza 100 m. 79 11.60; fehér­megyei 400 m. 78.5 11.75; marosi 76.8 11.30 3 hó­ra; bánsági 100 m. 79 11.20; aradi 100 m. 76 11; pestmegyei 200 m. 77.2 11.40, — mind három havi fizetésre. Régi bácskai 700 m. 77.5 9.50, 1000 m. 75 10.10, 700 m. 73.8 9.90, — mind 3 havi fizetésre. Zab 800 m. 5.80 készpénzen. Kukoricza bánsági 1000 m. 5.75, tiszavi­déki 2200 m. 5.621 12, 500 m. 5.60, készpénzen. Oláh­országi 2500 m. 5.50,1500 m. 5.47% készpénzen. Takarmánynak való árpa 200 m. 6 frt készpénz. Határidőre búza tavaszra 15 krral lement, kukoricza 10 krral emelkedett. Búza tavaszra 11.65—11.70, őszre 10.85— 10.90, zab őszre 5.80—5.85, bánsági kukoricza aug. 5.70—5.75, káposztarepere aug. szept. 11%—12, bánságijuk aug. 10%—11 frt. Kivonat a­­ Budapesti Közlöny­­-ből (Julius 31-én.) Pályázatok: II. vagy III. oszt. erdőgyakornok áll. Az óbuda-gödöllői jószágigazgatóságnál aug. 31-ig. — ír­nok áll.­az eperjesi tszknél 2 hét. Árverések a fővárosban: Andrássy Teréz 21520 írtra b. ingd­. aug. 27 (I—III. ker.) Árverések a vidéken. Scher János és Erzsébet 14000 írtra b. ingtl. aug. 30. Beszterczebánya. — Bálint Ma­­rianne 3296 írtra b. ingtl. aug. 20. Kovaszincz. — N. Hor­váth István 2150 írtra b. ingd­. K.­Szt. Péter (székesfehérvári tszk.) — Rosenfeld Márton 2633 írtra b. ingdl. aug. 8. Erkes­­ny (székelyhídi jb.) — Vuchetich József 6566 írtra b. ingdl. sept. 1. (n.-kikindai jb.) — Kappe Mihály 4970 írtra b. ingdl. sept. 18. Bánfalu (nezsideri jb.) — Gratzl Ferencz és neje 2053 írtra b. ingdl. aug. 29. Pécs. — Özv. Szécsényi K­árolyné 7364 írtra b. ingd­. sept. 3. Bánocz (homonnai jb.) — Sándor István­ná 2000 írtra b. ingd­. aug. 21. Zsadány. — Vasilyi Jánosné 3642 ftra b. ing. sept. 3. H.­Zalacska (ungvári jb.) — Ős Antal 2130 ftra b. ing. sept. 3. Bodán (pécsi tk.) — Cseresnyés János­né 4571 írtra b. ingd­. sept. 15. Szempcz. — Kenet, Mihály 3074 írtra b. ingd­. aug. 4. Domony (pestvidéki tszk.) — Kor­mos Ferenczné 3176 írtra b. ing. aug. 8. Eger. — Benedik Pál 2500 írtra b. ing. sept. 11. Szarvkő (kismartoni lb.) — Hahne­kamp Kajetán 2810 írtra b. ing. sept. 9. Szt.-György. — Gangl Mátyás 2900 írtra b. ing. aug. 27. Feketeváros. — Thumer Rozália 2500 írtra b. ing. aug. 26. Lorcz (kismártoni jb.) — Dr. Mollnárffy József 120,047 írtra b. ing. aug. 21. Lipót­­falva (felső-eöri tszk.) — Protity Mladen 4319 forintra becsült ing. sept. 2. N.-Kikinda. — Gyarmatba községe 75864 írtra b. ing. aug. 22. NÉPSZÍNHÁZ. Ma, agusztus 1-én: N I N I S S. Énekes bohózat 3 felv. írták Hennequin és Millaud ; fordí­totta Csepreghy Ferencz. Ze­néjét szerző Marius Boullard. Személyek: Korinszki Együd A grófné Sziklai E. Boperszil Solymosi De.tablett Horváth Gregoár Tihanyi Dapiton Jány Szillery özvegye Lukácsyné Egy ur Karikás Baptiszt, Egri A kulcsár Pártényi A fogadó futárja Hatvani E. Kezdete 7 és fél órakor. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1879. jul. 31-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyomás keveset változott. — A­ hőmérsék kevéssel emelkedett, Prá­gában 3,3 fokkal. — Eső: nem méretett. — Ózonmérő: Budapesten nappal 5, éjjel 0. — A tenger Lesina mellett csendes, Póla mellett fodros, Fiume könnyen hullámzó. Észle­lési állomás Légnyomás I m.m. I Hő­mérséklet C ° Szél . , 1 erős­­b­ánya .égő Fel­hőzet Bregenz 763.3 +18.1— — derült Prága 63.2 17.5— —­­ Bécs 63.6 17.4 EK 1 felhős Sopron 63.2 17.0D 1 derült M.-Óvár 64.0 19.2— — ‚ Trencsén 63.1 17.0 DNy3 » Beszterczebánya 64.6 16.5E 1 felhős Budapest 63.9 19.4— — derült Szolnok 62.9 19.8E 1 » Debreczen 64.8 19.0E 1 Ungvár 62.8 14.8 DK4 » Szatmár 64.6 16.2 DK2 » Nagy-Szeben 63.3 13.8 DK1 Orsóvá 63.2 20.6— — > Temesvár 65.0 19.0 EK1 > Szeged— — — Csáktornya 62.9 16.0 Ny1 [derült Zágráb— — —­— — Fiume 62.1 21.1E 1 derült Póla 62.3 24.7E 1 · Lesina 61.9 21.8— · Vízállás julius hóban. Napja Hol?1­0 fölött méter1­0 alatt méter Időjárás 31 Budapesten3 84_ •1 tiszta» Pozsonyban3 24— — száraz» M.-Szigeten0 89— » Szatmáron1 60— — 20 Tokajban5 00_ — — » Szolnokon* 70— — — » Szegeden4 89— — — 30 Aradon— 0 35— » Becskereken6 45— — _ Bezdán Fer.-csat._ — — — __ Verbászon— — — 1 — 32 Eszéken— — — — — Sziszeken0 30— — — Mitroviczon— — — — — — Zimonyban— — — — — Ó-Orsován3 53— — — — Barcson— — — — Felelős szerkesztő : Jókai Mór, az YILT-TÉR. **• szüksége van hegyi utain bi szerre, mely erősítse, s a nagy fáradságot, ....«»...it az eresztő szomjat enyhítse. A valódi hamisítat­lan csokoládé ezen hatéit theobromin tartalmánál fogva tényleg valóban előidézi, mint ezt merész hegymászók ismételve meg is kisérlették s nekünk bebizonyították m mi tehát ezen czélra könnyen élvezhető alakban (szele­itekben) gyártunk csokoládét, mely a nyers élvezetre igen isényelmes, kétféle minőségben, csomagját 65 és 90 tarjá­val, s tourist­a csokoládénak nevezzük azt. Minden csomag ■ 6 szeletet tartalmaz. Mindkét faj tökéletesen tiszta, min­­den hamisítási vegyízék nélkül készítve. A drágább nem,­ finomabb kakaót tartalmaz. 965 4—4 l1 Merle Józs. és Társ. K­i­ rh .tó Szenes Ede urnái Dorottya-utcza 5. sz. && A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei julius 31. ~co Értékp­apirok Utolsó árkelet «3­2 pénz áru Államadósság. Magyar vasúti kölcsön . 111 50 112 — „ gömöri áll. zálogl. 5%— -------­„ keleti vasút I. kib. . 72­­72 50 „ keleti vasút II. kib. . 83 50 84 50 államkötv. 100 frt ar. 74 50 75­­„ sorsjegykölcsön 100 frt 103 — 103 25 50 frt darab 102 — 103 — 1871-iki magy. államkötv. .— — 1872-iki n „ - • —— 1874-iki m. kir. kincst. ut. —■ — — — Magy.­ar. jár. 6°/0 adómentes 93 40 93 50 Földteherm. kötv. magy. 87 50 88 25 „ „ 1867. zár. 85 50 86 50 „ „ temesi 85 50 86 50 „ „ 1867. zár. 85 — 86 -„ „ erdélyi 84 75 85 50 Magy. jelz. urb. válts. kötv.— — Szölödézsma válts. kötv. 90 --— — M. k. kam. pénztárj. (6) hó 100 — 100 — Osztr. áll. adós. pap. 5°/0 66 50 67 -„ „ „ ezüst. kam. jan. jul. 5% 68 — 68 50 _ „ ezüst. kam. apr. okt. 5V. 68 — 68 50 Osztrák aranysár. 4 kamat 78 50 78 75 Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 126 50 127­­­, 1864-ből á 100 frt 12!) — 130­­* 1864-ből á 100 frt 158 — 159 — 1864-ből á 50 frt 157 — 158­­Pestv. köles. 1871 ből 5°/o 98 50— 200 Részvények, a) Bankok. Által. magy. munk­. hitelb. 120Angol-osztrák bank . 126 — 126 50 200Által. magyar hitelbank 258 -258 50 140Bihari ker.ipar s term.­hitb.— — 200Frankó-magyar bank . . 100Horvát leszámitoló­ bank— — 100Iparbank................................ 45 -46 — 80Kisbirtok. földhitelintézete . --- --­— — 100Központi ipart. hitelintézet— — 100Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.) 38 50 33 -120Magy. áll. földhitel-részv.-t.— — 60Magyar jelzálog-hitelbank .— — 160Osztrák hitelintézet . . 272 50 273 -600Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) 826 — 129 — 200Pesti hitelbank .... 138 — 140 — 500Pesti kereskedelmi­ bank 614 —— 100Pest budai kézművesbank . 72 — 73 — 100„Unió bank. .... 88 25 88 75 800 b) Biztositó társulatok. Első magyar biztositó-társ. 2825 — 2835 — 300Pannónia-viszbiztositó-társ. 790 — 800 — 100Pesti biztositó-társulat . . 115 -116 — 300Unió viszbiztositó-társulat . 158 — 160 — Értékpapírok Utolsó árkelet 3© Érté­kpapirok Utolsó ár kelet pénz áraá pénz ára c) Gösmalmok. Záloglevél­eb. 645 — 650 — Magy. földhitelintézet 61/*0/« 102 50 — — Első budapesti­ malom . 1600 —1620 — „ » 5"A 94 25 94 75 327 — 329 — „ arany v- ezüst 5°/» 110 — — — Henger-malom .... 860 —— „ Jelzálogbank 51 /90/° 87 — 87 50 Luiza-malom.......................... 326 — 328 — „ ált. földh.-r.-v.-t 6°%— — Molnárok- és sütök-malma . 865 — 368 — — n n 51/«*/® — — — — 1680 —1690 — Osztr.m. b. (ezer. sz.o. n. b.) 101 50 102 — Viktoria-malom .... 558 — 760 — Pesti kereskedelmi­ bank 6°/ 101 50 101 — Kisbirt. földhitelintézet 7°/ 96 50 97 — d)Közlekedési vállalatok * „ 6“/ 86 50 87 50 Alföldi fiumei vasút . 137 50 138 50 Elsőbbségek. 70 25 Báttaszék-domb.-zákányi v.— — 300 Báttaszék-domb.-zákányi v. 70 75 Déli vasút................................— — 300Dunagőzhajózó-társulat 5%— — Éjszakkeleti vasút . . 127 — 127 50 100 Erdélyi vasút.......................... 104 50 105 50 900 n 6%­— — Győr-sopron-ebenfurti vasút Kassa-oderbergi vasút . Osztrák állami vasút . . 113 -- 281 — iiii i i 300 300 500 Éjszakkeleti vaspálya 5% m n (an) 5% Magy.-galicziai vaspálya 5% i i i i i i --- --­Tiszavidéki vasút . . . Osztr. dunagőzhajózás . . 215 — 216 — 200 200 200 I. erdélyi vaspálya 5% Győr-sopr.-ebenf.-vasut 5°/0 Kassa-oderbergi vasút 5°/0 79 — 79 50 Budai közúti vaspálya . . Pesti közúti vaspálya 90 — 278 — 92 — 279 — 200 200 1879. kibocsátvány Vágvölgyi vaspálya 5°/# „ Részkötel. 7 /9% Budapesti lánchíd 6% 92 -92 50 100 97 50 98 — e) Takarékpénztárak. 100Budapesti malom 6%— — 100Kösz. és téglagy. köt. 6% — —’ — — Czeglédi................................ — —----------100Lloyd- és tőzsde-épület 5% 82 — 82 50 Országos központi . . 110 2p 111 — 200Stír.-N­orvát fényszén b. társ. 86 50 87 50 Pesti első hazai .... 2705 —2715 — Pest-budai fővárosi . . . Pesti külvárosi .... 382 -52 — 385 — 53­­Magán-sorsjegyek. 168 — 169 — Pakrác-daruvár-kuzinjai— Osztrák­ hitelintézet . . Vas-zalamegyei első.— Pénznemek. f) Különféle vállalatok. Császári kir. arany . . . Osztr. magyar 8 fztos arany 5 45- 9 22-5 47 — 9 24 — Alagút....................................... 95 — 98 -is 20 frankos arany .... 9 22-9 24 — „Franklin“ társulat . 110 — 120 — Török arany lira . . .— — Gans és társa-féle vasöntöde 317 — 320 — Osztrák és magyar ezüst— — Gschwindt-féle szeszgyár . 272 — 275 — Német kir. bankf. 100 m. 56 73 56 85 Gyapjú-mosó és bízom. I. m. — —— Kereskedő testületi épület . Könyvnyomda „Athenaeum“ 380 — 390 —%­5­ Váltók árfolyama (3 hóra) „ Pesti 570 — 600 -5—Berlin 100 n. bir. márk — — — — Kőszén és téglagy. (Dräsche) 63 50 69 --5-Hamburg 100 n. bir. márk— — Salgó-tarjáni kőszénbánya 101 — 102 --3%Majnai Frankf. 100 n. b. m.— — „ vasöntöde . 95 — . —. — 3—Más n. pénzn. 100 n. b. m. 50 30 56 50 Schlick-féle vasöntöde . . 72 — 76 — V-Amsterdam 100 doll. írtért 95 60 95 80 Serfözöde első magyar . . 475 — 485 — 2_ Brüssel 100 frankért. Sertéshizlaló.......................... 150 — 155 —2_Páris 100 frankért . 45 70 45 80 Sóskúti kőbánya .... 23 — 24 —2_Marseille 100 frankért .— — Spodium- és csontliszt-gyár . 239 — 242 —3_Svájci pénzpiacok 100 frank 45 60 45 70 Szálloda-részvénytársaság .— — 3__Zürich 100 frankért . 45 60 45 70 Tégla- és mészégető ujja :1. Téglagyár kőbányai . . . 28 —— 2_London 10 font sterlingért . 115 75 116 — 90 — 92 —6 Szentpétervár 100 rubelért . 500 500 200 500 160 200 1000 300 100 1000 200 150 50 100 105 150 400 200 200 210 200 500 200 100 100 200 500 200 200 200 200 200 200 Termény B­íz a bánsági 6 tiszavidéki pestvidéki fehér n­egye „ „**01. éjszakiid. „ Minőség hectol. 74 76 78 80 74 7 » 78 80 74 76 78 80 78 80 75 76 78 80 Ar 100 kilogr. Minőség hectol. Ar 100 kilogr. 75 10.20—10.40 10.75—10.85 10.50—10.60 10.90—11.10 77 79 81 10 80-Il ­ni. 35-11.55 11.80—11.90 7* 77 79 81 11 10­ 11.20 11.65—11.75 — 10. 50—10.60 10.85—10.90 11.30—11.40 77 79 10 .65—10.75 11.------11.20 1-* 10.65—10.75 11.10—11.25 77 79 10.85—11.05 11.35—11.45 76 77 10.10—10.30 10^40—10.50 10.60­ 10.80 79 10.85—10.« T­ermény Minőség hectoli­­terben Ar 100 kilogrammké Rozs................................uj 70—72 6 90 7 15 Árpa takarmánynak 60—62— - -9 malátának . » • 62—64 - -- -Zab....................................... 36- 40 5 45 5 65 Tenger bánsági « • 75 5 70 5 75 „ másnemű . . .. 73 5 60 5 65 Repcze káposzta . . . nélkül 10*/.­H*/.­„ bánsági . . .n 10*/.­11*/.— Köles.................................» - -- -

Next