A Hon, 1879. szeptember (17. évfolyam, 210-235. szám)

1879-09-01 / 210. szám, esti kiadás

a méhhez kell hasonlítania, mely az idegen anyagot maga dolgozza fel. A kész anyagot az egyetem a középtanodáktól veszi, de hiba, hogy középta­nodáinkban mindent csak könyvekből tanulnak s az ítélő tehetség fejlesztésére oly kevés gondot fordíta­nak. Ez az oka, hogy a tanuló ifjúság egy része nem eléggé komoly s egészen más tárgyakkal foglalkozik, mint hivatása hozná magával, más része pedig csak a kenyérkeresetre néz s nem a tudományos kutatás kellékeire. Az utóbbiakra is baj a tanszabadság. Az új rector iránybeszéde mindennapi tárgyak­ról szól, de eltekintve attól, hogy kidolgozása itt-ott laza s második része aránytalanul terjedelmes volt, a hallgatók komolyabb részénél nagy tetszésben ré­szesült, mert magvas eszméi s az egészen átvonuló mély gondolkozásra mutató szelleme messze túlhalad­ták a közönséges alkalmi beszédek színvonalát. Az aránylag más évekhez képest kevéssé láto­gatott ünnepély 8/*12-kor ért véget. A VIDÉK, Szeged, aug. 30. (0. É.) Szapáry gróf pénzügyminiszter ittléte alatt figyelmét a város kül­­védelmi kérdésére is kiterjesztő. Délutáni kirándulá­sa alkalmával Szeghő főmérnököt is igénybe vette, s tőle első­sorban felvilágosítást kért a percsovai véd­vonal és azon viszony kérdésében, mely Szeged és a Pallavicini-féle uradalom közt fennáll. Uj-Szegeden megtekintették Tisza Lajos királyi biztos vezetése mellett Bakay biztosi tanácsos s a nevezett főmérnök jelenlétében az úgynevezett »százlábú hid« pontját, — melynek irányában most az osztrák államvaspálya töltése van, s hol úgy a Maros, mint a Tisza fölös vize korább lefolyt, megnézték a holt Maros azon ré­szét, hol a felduzzadt s szembejövő tiszai árban meg­ütközve a Maros kitört és a Tisza vize visszafelé fel­tolult. Mind e pontokon részletes műszaki felvilágo­sítást kért a főmérnöktől, különösen a viz sodrára is kiterjesztvén figyelmét. Esti 8 órakor elesteledvén, a királyi biztossal Deszkre ment, honnan éjjel visszatérve, a gyorsvo­nattal hazatért. A műszaki csapat ma kitartó erős munka után Ybl hadnagy jelenlétében megnyitotta a szilléri töltésen át a belvíz lefolyását. A töltés átvágása és a levezető árok elkészülte után a belvíz nagy zuhogás­­sal folyt be a folytonosan apadó ártérbe. A laktanya-ügy rendben van, a Mars-té­ren a hely délelőtt kijelöltetvén, a szerződést képező jegyzőkönyv 7 óra tájban a felek által aláíratott. r-—------------------------------------------------------­ A „HONa magán távsürgönyei. — Tegnap érkeztek. — Bécs, aug. 31. A jövő évi költségvetés fölött, melyet a kormány legutóbb fog a birodalmi tanács elé felterjeszteni, a »Montagsrevue« egy czikke kö­vetkezőleg nyilatkozik : A Lajthán inneni defic­it, — Bosznia részére történt kiadások kizárásával — ez évben kerek 21 millióra fog rúgni ; azonban a ter­melés és fogyasztás örvendetes fokozása által, mely már az ez idei bevételek tényleges többletében találja bebizonyítását, továbbá a hadsereg költségvetésének leszállítása folytán az elérhetőség határáig a jövő év­ben 10 milliónál alábbra fog szállítatni. De ezen hiány is fedezve lesz, s már az 1880. évi előleges költségve­tés — eltekintve a netaláni, de nem valószínű kiadá­soktól, Bosznia és Herczegovina számára deficzitet nem fog kimutatni, ha a kormány által tervezett adó­Konstantinápoly, szept. 1. A görög kérdés tegnapi ülésében a török küldöttek válaszoltak a görö­gök által az első ülésben felolvasott kérdésre. Mond­ják, hogy a török küldöttek, a tanácskozás alapjául a berlini kongresszus 13-ik jegyzőkönyvét fogad­ták el. KÜLÖNFÉLÉK.. . Királyunk rendkívüli munkássága köz­tudomású, de a minőt a múlt héten kifejtett, épenség­­gel páratlan. Kedden a brukki hadgyakorlatokon 13 óra hosszat ü­lt lovon, szerdán reggel Bécsbe rándult, hol is 10 órától 1 óráig 150 egyént kihallgatott, 1-től 2-ig két miniszterrel értekezett, ekkor Prágába uta­zott, csütörtökön a prágai hadgyakorlatokon volt je­len s ismét öt óra hosszat volt lovon, délután nagy cerclet tartott, este ismét Bruckba utazott, a hol pénteken s szombaton nyolcz-nyolcz óra hosszig ült lovon. — Személyi hírek. József főherczeg Püs­­pök-Ladányra utazott az összpontositó hadgyakorla­tokra. — Péchy Tamás miniszter a tegnap Bécsbe érkezett. — Jekelfalussy Lajos min. tanácsos a fővá­rosba érkezett. — Hollán Ernő honvédtábornok teg­nap este Székes­ Fehérvárra utazott. — Trefort köz­oktatásügyi miniszter hosszabb szemleútjából vissza­érkezett. — Távozó franczia vendégeink Grouzien, Laurengon és Rops a következő meleg sorokat intézték a szerkesztőségekhez: »Szer­kesztő úri Mély sajnálattal hagyjuk el Magyaror­szágot, mert távol hazánktól, az önökében éreztük lüktetni a mi Francziaországunk lelkét. Az édes fel­indulások, melyeket éreztünk, mióta az önök földjére léptünk, egyenesen szívünkbe hatoltak és ide kitöröl­hetetlenül vannak bevésve. Visszatérünk és megírjuk, a­mit e nemes nép körében, e szép országban láttunk, és azok , kik nálunk még nem isme­rik eléggé a magyar népet és hazát, álta­lunk fogják megtanulni kedvelni. — Nem akarunk elutazni a­nélkül, hogy ne nyilvánítsuk köszönetün­­ket: a Türr tábornok elnöklete alatti bizottság tagjainak, kiknek eszméje volt a felebaráti szeretet­e megindító műve a franczia tengerészek javára ; a ki­váló tisztviselőknek, kik oly nemes környezetükkel tiszteltek meg ; e nemes és barátságos népnek, mely bennünk a franczia nevet üdvözölte, ez annyira distinguált sajtónak, mely oly ékesszólóan üdvözölt minket, és mely megingathatatlan jóakaratában oly egyhangú rokonszenvvel beszélte el utazásunk előz­ményeit ; — valamennyi művésznek, kik tehetségük­kel oly hatalmasan járultak szerencsétlen hazánk fiai javára rendezett ünnepély sikeréhez. Kérjük az ön lapjától, szerkesztő úr, vigye mindazokhoz, kiket elhagyunk, szomorúságunk valódi érzetét, baráti »isten hozzád«unkat; fogadja köszönetünket stb. G­o­u­z­i­e­n Armand, Laurengon L., a franczia bizottság tagjai. — Tegnap temették el Kabos Lászlót,a m.-vásárhelyi kir. Ítélő tábla hirtelen elhunyt tanács­elnökét. A család későn jutván tudomására a szomo­rú esetnek, csak az elhunyt fia: Ferencz, valamint helybeli sógora, Gidófalvy István miniszteri titkár képviselték a családot. A temetői halottas házban volt kiterítve a holt tetem, s a koporsót számos ko­szom diszi­é, melyek egyikét a marosvásárhelyi kir. tábla küldé. Az utolsó tiszteletre megjelentek: Pau­­ler Tivadar, Kemény Gábor báró miniszterek, Per­­czel Béla itélőszéki tanácselnök, számos táblai biró s sok ismerőse, barátja az elhunytnak. A temetői halottas házból a koporsót a sirhoz 4 lovas kocsi vit­te, melyet az egybegyült közönség kisért Török Pál superintendenssel az élén, ki úgy a halottas házban, mint a simán megható beszédeket mondott a halott fölött. Béke hamvaira. — A »két oroszlány« vendéglőnek fele tudvalevőleg a városé, most a másik rész tulaj­donosa Rajner Gyula ajánlatot tesz a fővárosnak, hogy az ő részét is venné meg. A kiküldött albizott­ság e végett megejtvén az alkudozásokat, a vételárra nézve 58,000 írtban állapodott meg s igy ajánlja a megvételt. E kérdés függőben marad addig, a mig a nevezett telek másik felének megvétele helybenha­­gyatik. — Csontváz a padozat alatt, Szol­nokon az iskola-utczában, a Dobos Antal féle telken, Fülöp János uj tulajdonos pinczét ásatott és munka­közben a hátsó szoba fölszakitott padozata alatt, mintegy másfél lábnyi mélyen régi, korhatag csont­vázra akadtak.­­ A tetem­maradványokon már nem volt ruha, sem hús, de ujján volt egy gyűrű, melynek czifrázatai régen elmúlt időkre utalnak. Tudva levő, hogy Szolnok a török hódoltság idejében erős vár és pasa székhelye volt, valószínű tehát, hogy az azon idő­­tájt volt háborús világban, valamelyik buzgó keresz­­tyén atyafi házi­gazda tette el láb alól a hozzá be­­kvártélyozott igazhitű mohamedán katonát. — A csontváz koponyája Szolnok város rendőrkapitánysá­gánál helyeztetett el, a gyűrű pedig az építőmester birtokában maradt. — A budai gymnasuum tulajdonjo­gának kérdésére nézve, — mely régóta képezi vita tárgyát, — kiküldött városi bizottság és az egye­temi alap képviselői között megállapodás jött létre, mely szerint a kormány — tekintve a város által már hozott áldozatokat — 10.000 frtért átengedi a kér­déses telket és épületet a fővárosnak. A bizottság, Márkusz J. erélyes felszólalása daczára, hozzájárul a­­ megállapodáshoz. — Földrengés. Szombat reggel 5 és fél órakor Szegeden földrengést észleltek. A lökés kö­zépszerű erővel két másodperczig tartott és hatása nagyon észrevehető volt az épületek megrendülése által. A közel Szent-Iván szigeten ugyanazon időben jóval erősebben jelentkezett a földrengés. A földren­gés Szeged vidékén a legritkábban előforduló termé­szeti tünemény. — El­jegyzés. Kaas Ivor báró, a »P. N.« főmunkatársa a napokban eljegyezte Lónyay Hona kisasszonyt, Lónyai Albert, volt ugocsamegyei főis­pán kedves leányát. — Szabadka város jubilaeuma. Sza­badka városa szabad királyi várossá tevésének száza­dik évfordulóját nagy ünnepélyességekkel ülte meg tegnap. A város fel volt lobogózva, minden házon zászló lengett. A népünnep délután 2 órakor kezdő­dött. A róka- és Bara-térségen óriási néptömeg hul­lámzott, mely estig megnőtt vagy 20,000 főnyire. 5 órakor a város nyolcz kerületének képviselői zászlók­kal kivonultak a rendező bizottság sátorához, hol je­len volt a papság és a városi hatóság. A néphez Szkenderovics János népköri elnök beszélt az ün­nep jelentőségéről, figyelmébe ajánlá a jelen­levőknek az ősök tiszteletét, továbbá azt, hogy a város jövő felvirulására törekedjenek. Ezután a már korábban elővezetett és földiszitett ökröt a helyszí­nen megsütötték és szétosztották a nép közt, szétosz­tottak továbbá nagy mennyiségű bort, melyet egyes lelkes polgárok ajándékoztak az ünnepélyre. A vá­rosnak az ünnep átalában mibe sem került. Este fé­nyes kivilágítás rendeztetett. A városháza erkélyein Mária Terézia képe körül 1500 láng égett; a piacz­­téren levő, többnyire emeletes, házak kivilágítva im­pozáns benyomást tettek. Az utczákon folyton nagy néptömeg hullámzott. — A szeretet angyalai. Répcze-Szent- Györgyről írják a »Magyarország«-nak, hogy az ottani kastélyban három grófnő: Zichy Mária, Fáni és Leóna kisasszonyok kötő- és varró iskolát ren­deztek be lakosztályaikban s ott szerető oktatásban részesítik a környékbeli szegény sorsú leánykákat. Mintegy 35 kis­lány gyer­ekkép oktatást naponkint d. u. 3 órától 6-ig, s a jó lelkű grófnők a legnagyobb szeretettel és önfeláldozással működnek a növendé­kek kiképzésén. Ők veszik a varráshoz és kötéshez szükséges tárgyakat és anyagokat, s a­mit a kis ta­nulók kötnek vagy varrnak, azt mindenik magának készíti, ünnepnapokon aztán kiosztják a kész mun­kákat. Fő gondjuk van a szegény sorsú leányokra. Ezeket a ruha­szabásban is oktatják, hogy majd idő­vel e módon is tudjanak kenyeret keresni. Azonfelül könyvtárt szereztek a helybeli iskolának s ismeret­­terjesztő lapot járatnak a közönség számára. Meg­említjük itt egyúttal, hogy a lánykák oktatásában szintén nagy tevékenységet fejt ki Ürményi Miksáné (a grófkisasszonyok nagynénje) és leánya, Arna, ki Damonyán szintén ad oktatást a gyermekeknek s a fel­nőttebb leányoknak népszerű oktatást is szándékozik tartani a természettanból. E főrangú hölgyek valóban megérdemlik, hogy mintaképül állíttassanak a társa­dalom minden osztálya elé! — Somoskeőy ékszerei. Somoskeőy, ki Ausztriában több alkalommal gr. Vécseynek, majd ismét Bethlen Istvánnak adta ki magát s a bécsi tör­vényszék által elítéltetvén, az őt kisérő rendőröktől megszökött, Welsben több rendbeli ékszert hagyott hátra. Ez ékszerekről, melyek eddig letétben voltak Welsben, az ottani törvényszék azt hiszi, hogy So­moskeőy lopás útján jutott azokhoz. Minthogy az ék­szerek tulajdonosa mindez ideig nem jelentkezett, az említett törvényszék most közzé teszi az ékszerek so­rozatát, s felhívja a törvényszerű tulajdonost a jelent­kezésre. Az ékszerek közt van egy ezüst érdemkereszt, nem tudni, mely államból, rajta kék zománcz paizson a szeplőtlen fogantatás van ábrázolva, szalagja »Vir­­tute et merítő« felirattal. Egy másik kis ezüst ér­demkereszt piros, zöld és fehérre zománczozva; elül a szűz Mária képét s »Religion Independencia union« feliratot, hátul zománczos lapon »al Merítő y Virtudes« feliratot visel. A keresztet borostyánko­­szoru övedzi, melyet egyfejü sas tart, melynek kör­mei közt kígyó van. Van továbbá az ékszerek közt egy aranyláncz és medaillon, egy gyémántos arany­gyűrű, egy saphirral és 12 gyémánttal kirakott gyűrű, két arany óra, melltű stb. — Szúnyogok ellen harangoztak a minap Náraiban. Egy asszony — írja a »Vasm. Közi.« — tűzi lármájára a harangokat kongatták, az embe­rek futottak a vész színhelyére, az asszonyok fejükhöz kapkodva jajgattak, sajtár, veder, csöbör forgott min­den kézben, Sárffy János birtokos pajtája fölött lát­tak füstöt, keresték a tüzet hol ég, hol kell oltani, de nem akadtak reá; végre nagy nehezen rájöttek a va­lóra, egy nagyobb szúnyogtábor kavargott a légben a pajta fölött, és azt vélték a füstnek, ez riasztotta fel az egész községet. — A Martinovics-féle házat a Lipót­­utczában csakugyan lebontják egészen és újra építik úgy, hogy teljesen más alakot nyer, mert a kapu, mely eddig a ház közepén volt, ezután a szélére építtetik. A czimer, mely még most is a kapu fölött látható, szintén veszélyben forog, a mennyiben a ház­­tulajdonos kőfaragóval a vakolatot lekapartatni és az egészet »kitisztitatni« szándékszik. Hogy egy ügyet­len kéz mennyit árthat, azt fölösleges bizonyítani. Ha már nem fényképezték le a házat, legalább ipar­kodjék a n. múzeum, hogy a czimert mentse meg, és vagy szerezze meg a muzeum számára vagy pedig akadályozza meg, hogy az ügyetlen kéz elrontsa. — A belvárosi főreáliskolában az érettségi vizsgálatok írásbeli része 1. évi szeptem­ber 4, 5. és 6-án, a s­z­ó­b­e­l­i pedig 9-én fog megtar­tatni. Az illetők reggel 8 órakor kötelesek megjelen­ni. Ney Ferencz igazgató­ javaslatokat a birodalmi tanács elfogadja. Ez utób­biak nem egy átalános adófelemelést, vagy uj pótadók behozását akarják, hanem azokban olyan illetékek emeléséről és behozásáról van szó, melyeket — bizo­nyos hasznot hozó üzletek, esetleges nyeremények s több efélék — fizetni tartoznának. A politikai pártok át­alakításának feladatai közé tartozik, a kormányt missziójának kivitelében, azaz az államháztartás egyensúlyának helyreállítási szándékában, az előterjesztendő adótörvények meg­szavazása által támogatni. A­­ Montagsrevue« továbbá oda nyilatkozik, hogy az eddig érkezett jelentések szerint, a katonai bizottság előmenete Novi-Bazárban ellenállásra nem talált, miből következtetni lehet, hogy a bevonuló osztrák csapatok megtámadtatás nélkül fogják a Lim­­vonalat megszállani. Pétervár, aug. 31. A »Nischin-Novgorod« hajó parancsnoka, sürgöny útján jelenti, hogy tegnap hajójával Saghariába megérkezett. Az orvosi vizsgá­lat szerint a rabok egészségi állapota teljesen ki­elégítő és közöttük csak négy szembajban szenvedő beteg van. Cattaro, aug. 31. A montenegrói fejedelem ide érkezett. A határon a cettinjei osztrák-magyar ügyvivő és az itteni kerület főnöke fogadta. A be­szálló helyen a katonai- és polgári hatóságok várták a fejedelmet, hol tiszteletére egy század katonaság zenével volt felállítva. A fejedelem azonnal hajóra szállt s tovautazását folytatta. Winterthur, aug. 31. Utólagosan jut — helyreigazitásképen — nyilvánosságra, hogy a nem­zetközi bizottság az egész nemzeti vasutat 4,410,000 frankért megvette. Konstantinápoly, aug. 31. A berlini szer­ződés 23-ik czikkében említett kormányzási rendsza­bályok ki vannak dolgozva, egyszersmind a tartomá­nyi közigazgatás tanácsosainak is előterjesztettek. Az európai bizottság jóváhagyása után ezen rendszabá­lyok azonnal érvényesítve lesznek. Páris, aug. 31. Tirard kereskedelmi miniszter szerdán tér vissza Párisba és megjövetele után a ke­reskedelmi szerződések meghosszabbítására vonat­kozó tervet, Waddington miniszterelnök közreműkö­désével meg fogja állapítani. Azután az ez iránti al­kudozások veszik kezdetüket. — Ma érkeztet. — Bécs, szept. 1. Az 1864-ki államsor­jegyek ki­húzott számai : 3564 s. 89. sz. 200.000, 3564 s. 87. sz. 20,000, 3223 s. 92. sz. 15,000, 1142 s. 39. sz. 10.000 forintot. Továbbá hozattak: 3690, 3050, 2078, 2102, 2434, 2351, 1037, 2502, 56, 1870, 3578. Bécs, aug. 31. A linzi képviselői tanácskozás egyhangúlag elfogadta a tizenhármas bizottság által kidolgozott határozatokat. Bécs, szept. 1. A »Fremdenblatt« az alkot­mánypárt határozatáról szól és kijelenti, hogy a ha­tározat olyan kívánságokat és követeléseket tartal­maz, melyek nem csupán az ellenzék vezéreinek jelszavát képezik, sőt inkább mindazok működésének közös talaját fogják képezni, kik az állam békéjét megőrizni s annak fejlődését oltalmazni és elősegíteni igyekeznek. Zala-Egerszeg, szept. 1. (Ered. sürg.) A zalaegerszegi Deák szobrot nagy közönség je­lenlétében és Svastics alispánnak általános lelke­sedést keltett szónoklata után ma délelőtt leplezték le. Este kivilágítás és hangverseny lesz. Zala-Egerszeg, szept. 1. (Ered. sürg.) A Deák-szobor leleplezése egy méltó pietási ünnepély lett és az ellenzéki lapok különböző hírei tendencziózus, alaptalan koholmányoknak bizonyul­tak. A képviselők közt senkinek esze ágában sem volt itt politikai demonstratiónál résztvenni vagy azt előidézni. Széll Kálmán, több ba­rátja előtt határozottan tiltakozott az ellen, hogy nevét folytonosan meghurczolják minden ok nél­kül. A képviselők közül csak Kovách Lász­­ló, Szabó Imre és Bersenyei vannak itt, még a megyebeli képviselők sem jöttek. Annál számosabban jelentek meg a megyéből a birtokosok és törvényhatósági képviselők, úgy hogy valóságos megyei ünnepély volt. Kilencz óra előtt gyülekeztek a megyei képviselői tagok Svas­tics alispánnál, többnyire magyar díszben; innét el­mentek Ürményi József főispánhoz tisztelegni és testületileg a megyeház nagytermébe, hol a főispán rövid alkalmi beszédben megnyitotta a megye évne­­gyedes közgyűlését. Az egész képviselőtestület indult azután a tem­plomba, istentisztelet után a Deák­ térre, hol a szo­bor a törvényszék előtt elfödve állt. Roppant nagy néptömeg várta a leleplezést. Az alispán egy nagyon hatásos, Deáknak különben a megyei életben kifej­tett nagy működését kiemelő beszéddel vezette be az ünnepélyt és a leleplezés lelkes éljenzések közt tör­tént meg. A szobor nagyon csinos, Deákot azon alakban ábrázolja, mint a harminczas évekből maradt képek feltüntetik és V­ay báró műve, mely 16.000 forintba került. Utána a főispán berekeszti ott a téren a mai ülést. Délután ünnepi banker lesz. (B. C.) Hódmezővásárhely, aug. 31. (O. É.) Tisza Lajos kir. biztos ma este 8 órakor ide érkezett az it­teni népünnepélyre. Az indóháznál a polgármester vezetése alatt a városi elöljáróság üdvözölte. Ezután a kir. biztos és kísérete, mely Kelemen, Stesser és Kende biztossági tisztviselőkből állott, a fényesen kivilágított és mintegy 2000 ember által el­lepett népkertbe kocsizott, hol nagy ovatiókkal és mozsárlövésekkel fogadtatott. A mulatság megtekintése után a kir. biztos kí­séretével együtt az esti 11 órai vonattal visszatért Szegedre. Az ünnepély jövedelme, mely jótékony czélra fordittatik, mintegy 6—800 frt. Páris, aug. 31. Ma volt Bordeaux-ban a Blan­­qui helyébe választandó képviselőnek választása. Blanqui 3939 szavazatot, s két köztársasági verseny­társa összesen 3226 szavazatot nyertek. Eszerint pót­választás szükséges. Madrid, aug. 31. Mondják, hogy a miniszterta­nács ma a cortesek összehivását j nov. 15-re és Al­f­o­n­z király egybekelése napját nov. 28-ra rendelte el. M­á­­ria Christina főherczegnő a spanyol senatorok és képviselők küldöttségét Bécsben fogja fogadni. A főherczegnőt Triestben négy spanyol pánczélhajó várja, melyek kíséretében Barczellonába fog utazni. A király házassága feletti vita körülbelül 15 ülést fog igénybe venni. Manuel Silvela La­ Granjába hi­vatott. Eisenach, aug. 31. A journalisták gyűlésén Kletke és Stein Boroszlóból, Schembra (Bécs) elnökökké, Löwenheim (Eisenach) és Wen­zel (Berlin) jegyzőkké választattak. Székhelyül is­mét Frankfurt lett­ választva. A legközelebbi gyűlés helyéül Köln és Berlin hozattak javaslatba. A nagyherczeg a »Wartburg« parancsnokát, Arnswaldt báró alezredest megbízta, hogy a »Wart­burgot« meglátogatandó hírlapírókat személyesen kalauzolja. Eisenach, aug. 31. A journalisták gyűlése ma megnyittatott. Harminczkét hirlapb­an képviselve, köztük Berlinből a »Politische Zeitung«, a »Volkszei­­tung« a »Berliner Börsencourier«, a »Bürgerzeitung« a »Fremdenblatt«, továbbá a boroszlói elberfeldi és königsbergi hírlapok és a »Neues Wiener Tagblatt«. A segélyző pénztár alapszabályai en bloc lettek el­fogadva. A pénztár székhelye Berlinben van. KÖZGAZDASÁGI ROVAT A kisbirtokosok orsz. földhitelintézeté­nek alakuló gyűlése. A kisbirtokosok országos földhitelintézete teg­nap aug. 31-ikén Pest megyeházának nagy termében tarta alakuló gyűlését Festetich Pál gróf elnökle­te alatt. A terem zsúfolásig megtelt az ország minden részéből idesereglett, de a fővárosi közönséget is minden osztályában képviselő alapítókkal, oly annyi­ra, hogy a d. e. tíz órára hirdetett gyűlés a nagy­számú igazolások miatt csak tizenegy óra után volt megnyitható. A kormány részéről Beretvás Antal kor­mánybiztos lett bemutatva. Jegyzőül Végh Ignácz közfelkiáltással lön megválasztva. Ezután elnöklő gr. constatálja, hogy 1341 iga­­zolványi jegyek 1868 szavazattal jelentettek be, s miután az 1.640,700 frtnyi alaptőke után a megfe­lelő összeg az intézet pénztárába befizettetett a kis­birtokosok országos földhitelintézetét ezennel meg­alakulnak nyilvánítja. (Éljen). A gyűlés további le­folyása igen sima volt. Az egyszerűen felolvasottnak tekintett jelentésből a következőket közlünk. Az 1863 óta fennálló »Magyar földhitelintézet« csak a nagy- és középbirtokosok részére lévén alapítva, az 1873-iki pénzválság után igen élénken nyilvánult az óhaj mindenfelé, hogy az uzsorások kezében levő kisbirtokosok részére is alapittassék egy hasonló szer­vezetű földhitelintézet, minthogy azon részvénytársa­ság, mely a kisbirtokosok földhitelintézete czim alatt működik, nem képes az igényeknek, épen részvényes voltánál fogva, megfelelni. A nagy pénzválság évében született meg az eszme, de a létesítő bizottság az alapszabályok terve­zetét csak 1876. deczember 8-ára tudta felterjeszteni a kormányhoz, mely enquéte tanácskozmányt tartván, a bizottsághoz 1877 julius elején leküldött határoza­tával helyeselte a hitelszövetségek tervét s megígérte, hogy a kért kedvezmények kijelölt részének meg­adását a törvényhozás előtt javaslatba hozni kész. Az intézet valósulására az első lépést ő fel­sége a király tette meg 10.000 frt alapítványá­val, mit gyorsan követett az állam 500.000 frt kamat­mentes segélye. Az aláírások megkezdődtek, hathatós gyámo­­lításul szolgált itt Tisza Kálmán kormányelnök és Trefort Ágoston közokt. miniszter körlevele a törvényhatóságokhoz, községekhez, egyházi főmélta­­tóságokhoz stb. Ennek köszönhető, hogy az alapít­ványok oly örvendetes gyorsasággal szaporodtak, hogy csakhamar túlhaladták azt a minimumot, a­mihez az állam félmilliónyi alapítványainak kiszolgál­­gáltatása kötve volt. A legközelebb múlt országgyűlési ülésszak fog­lalkozott az intézettel. Tisza kormányelnök és gróf Szapáry pénzügyminiszter urak hazafias jóaka­rata a legmelegebb köszönetre érdemes. A törvény­­hozás bokros teendői közepette az ő hazafias buzgó­­ságuknak sikerült csak a parlament előtt gyorsan s egyhangúlag keresztülvinni az alapszabály tervezet jóváhagyását, mire ő felsége jóváhagyása is leér­kezvén­ — az alapszabályok végleg megerősíttettek. Össze kelle hívni az alakuló gyűlést. A jegyzett alapítványok összege ma már 1.640.700 frt, a­mi nemcsak messze túlhaladja az alakulás feltételeihez szükséges összeget, de fényes tanúsága a közönség ér­deklődésének s kezességül szolgál a sikerre. Az ügy jó vezérletétől és lelkiismeretes ellenőrzéstől függ most már az intézet virágzása. A létesítő bizottság leteszi megbízatását a köz­gyűlés kezeibe, — az igazgatóság és felügyelő bizott­ság, mely most választandó, lesz hivatva az intézet alapszabályszerű szervezetét valósítani. Ezek java­dalmazása iránt egy későbbi közgyűlés intézkedhetik csak czélszerűen. Az alapszabályok en bloc lettek elfogadva. Ez­után az elnök indítványa folytán ő felsége a király­nál egy küldöttség fog tisztelegni, mely hálás köszö­netét fogja kifejezni azon alapítványért, mel­lyel ő felsége az intézetet gyámolítani kegyes volt. Végül egy szavazat­szedő bizottság lett Feste­tich Pál elnöklete alatt megválasztva, ennek tagjai: Gullner Gyula és Kovácsy Gyula. Pont hat órakor Festetich Pál gróf újra meg­nyitotta a közgyűlést s kihirdette a szavazás eredmé­nyét, mely következő : Megválasztatott elnökké : gr. Festetich Pál (Lipthay B. báró 10 szavazatot ka­pott) ; alelnökké : Bittó István 1175 szavazattal (Ti­sza László kapott 377, Ordódi Pál 149, Bujanovics 10, Liptai B. 2 szavazatot) ; igazgatósági tagok: Gr. Wenckheim Frigyes 1665 szavazattal, gr. Csekonics Endre 1622, Végh Ignácz 1300, Piasich Frigyes 1182, Sporzon 1175­, Zuber 1173, Sztrokay Bol­dizsár 1142, Somssich Iván gróf 978 és gróf Szatmáry Károly 744 szavazattal (Nagy György kapott 527, gr. Károlyi Tibor 525 szavazatot) ; felügyelő bizottsági tagok : Helfy Ignácz 1634 szó­zattal, Wahrmann Sándor 1232, Tisza László 1186, és Nagy György 1080 szavazattal (b. Rudics kapott 539, Tarnóczy Gusztáv 523 és Uhl Sándor 499 sza­vazatot.) Összesen szavazott 156 szavazó 1727 sza­vazattal. Az eredmény kihirdetése után mindenki azt kérdezte, kicsoda az a gróf Szatmáry Károly, ilyen név nincs Magyarországon. A tévedés csakhamar ki­derült. A szavazatokat ugyanis nyomtatott névsorban adták be és a szedő a P. betű helyett a Gr.-t szedte. A választás tehát semmisnek nyilváníttatott és egy kis vita után megnyugodtak abban, hogy ha a kilen­­czedik igazgatóra szükség leend, annak betöltéséről az elnök gondoskodni fog. Végül az elnök megkö­szönte a benne helyezett bizalmat, s egy részvényes indítványa folytán jegyzőkönyvileg köszönet szavaz­tatott a létesítő bizottságnak s ezzel a közgyűlés vé­get ért. — Az angol kormány — mint a »Bud. Corr.« értesül — a magyar kereskedelmi minisztéri­um közvetítésével megvásárolt a magyar lótenyésztési társulattól az angol sereg számára 320 lovat; darab­ja Angolországba szállítva 40 fontba kerül. — Az angol kormány megbizottjai már meg is érkeztek és a lovakat 8 nap alatt akarják sorozni. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből (Augusztus 31-én.) Csőd: Granner Károly bpesti kép- és tükörkereskedő ellen, bej. hat. idő okt. 12. 13. 14. Perügy. Dr. Fayer László. Árverés a fővárosban. Deneinger Ignácz és neje 15,206 írtra b. ingatl. sept. 16. (I—III. ker.) Árverések a vidéken: Márkusits Gáspár 6676 írtra b. ingatl. sept. 18. Körtvélyes (m.-óvári jk.) — Nagy Ferencz és társai 35,240 f.tra b. ingatl. sept. 1. Temesvár. — Hortopán Dénes 2970 írtra b. ingatl. sept. 22. Széchen. — Er­délyi András 2296 írtra b. ingatl. sept. 12. Sarmaság (zilahi tk.) — Soós Ferenczné 2098 írtra b. ingatl. okt. 1. Sepsi-Sz.­­György. — Blaskovits János és neje 2865 forintra becsült in­gatlanai September 6. Bezenye (m.-óvári sb.) — Dük György 2200 írtra becs. ingatl. október 1. Vidonbák (brassói tvszék.) Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Kun Menyhért 9632 írtra b. ing. okt. 18. Kecskemét. — Frei­­virth Mór 25558 írtra b. ingtl. sept. 23. Mária-Család. — Gie­­sek Vilhelmina 1773 írtra b. ingtl. sept. 30. Temesvár. — Wat­­zig Frigyes 3684 írtra b. ingtl. okt. 15. Borsodbánya. (sz.-né­­meti tszk.) — Budai Lázár 84947 írtra b. ing.l. sept. 22. Beregszász. — Schreiber Lipótné 3693 írtra b. ingtl. sept. 30. Ungvár. — Herczeg Mária 5560 írtra b. ingtl. sept. 22. Teke­­leváros (kismartoni jb.) — Gróf Toldalagi Viktor 100.000 ftra b. ingtl. ok. 31. M.-Vásárhely. — Andresz János 4655 írtra b. ingtl. sept. 15. Szakálháza. — Renner Mihály 5398 írtra b­ iigtl. sept. 3. Tőke. A budapesti értéktőzsde jegyzete szept. 1-én. Államadósság­. M. v. kötv. (á o. Szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 89.— 89.50 frc. ezüstb.) 110.50110.75 0. egys. áll.­ad. M. keleti v. el­*>. jegyekben 66.25 66.50 többs. kötv.I. 0. egys. áll.­ad. kibocs. 70.75 71.15 Részvények. Ált. m. munk­. M. ált. földhitel hitelintézet 127.—127.50 részv. társ. —._ M. ált. hitelb. 245.50246.— M. jelzálogb. —._ —­— Anglo osztr. 126.—127.— O. hitelintézet 255.25255.75 Fr. m. bank (l­­Pesti iparbank 130.—135.— számol. alatt) » keresk. b. 605.—610.— Ipar­bank 43 — 45.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.— Kisbirt. földhi­Unió bank 88.25 88.75 telintézete 32.— 34.— Osztr.­m. b. 823.—826.— Lipótv. b. 100 ft39.— 40.— Kőzmalmok Concordia 555.— 560.— Moln. és sat.m. 325.— 335.— I. budapesti 1480.—1500.— » » » » Erzsébet-mal. 270.— 275.— III. kibocs. 265.— 270 — Henger-malom 770.— 800.— Pannónia 1396.—1400.— Lujza-malom 272.— 275.— Viktoria 470.— 475.­— Biztosító társulatok. VJSZ.UUI-bizt. intézet 785.— 795.— intézet 165.— 158.— Köziek, vállalatok. Győr - Sopron-Ebenfurti —.— _ Kassa-Oderb. v. 111.50 112.— O. államvasp. 271.— 272.__ Pécs-barcsi 282.76 501.— Tiszai vasút —.— ____ O. gőzh. társ. —.— _,__ Pesti közúti v. 280.— 281._ Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.— 108.50 Pesti hazai I. 2760.—2800.— Bpesti fővár. Pest külvárosi 382.— 385. 51.— 52. Különf. vállalatok: Alagút 99.— 99.50 S.-Tarj. kőszén 103.— 103.50 Ganz és tsa­vas­» vasfinom. 95.— —.— öntöde 333.— 334.— Schlick-féle vas­Gschwindt- féle öntöde 78—. 500— szeszgyár 282.—283.— I. m. serfőződe 480.— 490.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 161.— 165.— bízom. 152.—160.— Sóskúti köb. 238.-242. — Athenaeum Sped. és csont­könyvny. 390.— —.— liszt-gyár 242.— 245.— Pesti könyvny.­Újlaki tégla- és részv.­társ. 580.—590.— mészégető 28.— —.— Kőszén-és tégla­köb. téglaég. 85__87.— gyár —.— 66.— Franklin Záloglevelek. M. földh.i.5Vnc/d­0O.—100.50 M. ált. földh. r. » » » 5 °/o 94.— 94.25 társ. S­/zVo 75.— 78.— » » »ar.v. ezüstben 5 »/<, 110.— 111.— jelzbb. 5»/. 87.50 88.50 Pesti keresk. b. 101.5/s 101 .B/8 Kisb. fldh. i. 7 °/o 96.75 97.— » » » 6% 86.50 87.50 Osztr.­m. b.5% 101.— 101.50 Elsőbbségek. Sorsjegyek. O. hit. intézet 168.50 169.50 Pénznemek. Cs. k. reczés ar. 5.52 5.54 0. m. ezüst 100.—100.10 ezüstben jan. M. keleti v. el­jut. kamat 67.75 68.25 főbbs. kötv. 0. egys. áll.­ad. H. kibocs. 82.25 82.77 ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt. kamat 68.— 68.50 1877-ről, 100­0. egys. áll.­ad. ft­al.-ban 5 °/o 73.50 74.— 1860-ki kisrs. M. dijjegy köl­500 frt 124._125.— csön 100 ft d. 98.25 98.75 0. egys. áll.­ad. M. díjjegy kör­1860-ki kisks. csön 50 ft d. 97.50 98.— 100 frt 125.50126.50 M. ar.-járad.6“­0­0. egys. áll.­ad. adóm. 9135 91.50 1864-ki kisrs. M. földt. kötv. 87.25 87.75 100 frt 158.—158._ M. földteherm. O. egys. áll.­ad. kötv., temes-1864-ki kisrs. bánsági 85.— 85.50 50 frt 157.50158.50 M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 98.75 99.25 kisisl. zárad.84.— 85.50 Pestváros köles. M. földteherm.86.— 86.50 1871-ből 98.75 98.25 kötv., erdélyi Osztr. ar.j. 78.50 78.75 Alf.-fium. vasp. 134.— 134.— Ar.-körösv. » —.— —.— Báttaszék-Dom­bor.-Zákányi 118.— 120.— Déli-vasut —.— —.— Éjsz.-keleti v. 125.50 126.50 Erdélyi vasút 104.50 105.50 Hegyi vasút 90.— 92.— Báttasz. - Dom­­bor.-Zákányi vasút 5 °/„ 69.75 70.25 Dunagőzhajóz. társulat 5 °/o —.— —.— Dunagőzhajóz. társulat 6 °/0 —.— —.— Északk. vp. 5% 74.55 75.— » vasp. ar­bau 5«/o 91.75 92.25 M.-gal. v. 5 °/o —.— —.— I. érd. vasp. 5 °/0 72.— 73.— Sziriai-Horvát —.— 87.— Győr - Sopron-Ebenf. v. 5"/o —._ _.__ Kassa-Oderber­­gi vasp. 5 °/„ 79.25 79.75 O. áll. » 5 °/o ——.— Epsti lánch. 6 °/­ 98.— —._ » malom 6% —.— —._ Kőszén és tégla­gyár­t. 6% Pesti Lloyd és 87__—.— börze-ép. 5*/o 82.50 83.50 Alföldi vasp. 86.— 87.— 0. m. 8frtos ar. 9.35 9.38 Ném. bir. bank­20 francos ar. 9.35 9.38 jegy 100 k.m. 57.85 57.90 Török ar.­líra 9.22 9.24 Váltók. Ném.bankpiacz 67.20 57.40 Svájczi pénzpiac Amsterdam 100 ezek 100 frk 46.10 46.20 Koll. start 97.25 97.50 Zürich 100­­ 46.10 46.20 Paris 100 frk 46.50 46.60 London 10 fnr­st 118. —118.25 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —,— olasz. 1. —.— — — A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, szept. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 255.‘/2. Magyar hitelrészvény 245.1/*. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 123.‘­8. Állam­vasút —.—. 1860-as —.—. Magyar sors­jegy—.—. Napoleon d’or 934.—. Aranyjáradék 91. 07. Unio­ bank —.—. Bécs, szeptember 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 255.90. Magyar hitelrészvény 246.—. Lombard 87­­—• 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék — Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 126.30. . Államvasut 271.—. 1860-as —.—. Magy sors­­jegy —. Napoleond’or 934.‘/z- Magy. járadalék 91 19. Unio-bank 85.—. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nemzeti színház. Ma, szeptember 1-én: A CZ ÁR­NŐ. Dráma 5 felv. Irta Seribe, for­dította Huszár Imre. Személyek: 8. Péter, czár Egressy Katalin, czárné Felekiné Mencsikof Szigeti I. Olga, leánya Márkus E. Sapieha gróf Náday Willerbeck Újházi Kezdete 7 órakor. NÉPSZÍNHÁZ Ma, szeptember 1-én: Trikoss és Kakolé. Bohózat 5 felv. írták H. Meil­hac és L. Halévy; fordította Fáy J. Béla. TrikossSzemélyek: Solymosi Kakolé Van der Puff b.Bakonyi Tihanyi Bernardin, neje H. Dancz N. Emil herczeg Eöry Brelokk Egri Oszkár basa Karikás Bombánsz Fáni Lukácsyné Bokéné asszony Klárné Deszkopett ur Horváth Zsorzsett Hargittai A. Pierr, inas Miksai Hipolic Bakonyi Virginia Erdei Berta Zsüsztén Vasvári Szolgáló Béni Irma. Kapus Csalóközi Egy vendég V. Kovács Kezdete 7 és fél órakor.

Next