A Hon, 1879. szeptember (17. évfolyam, 210-235. szám)
1879-09-11 / 219. szám
kálataira vonatkozó ajánlatok beadási határideje. A határidőig beérkezett összesen 17 ajánlat. Pont 10 órakor a kir. biztos elnöklete alatt Jankovich Miklós, Komjáthy Béla biztosi tanácsosok és Szegheő Attilla főmérnökből álló bizottság megkezdte az ajánlati tárgyalást, illetőleg az ajánlatok nyilvános felbontását. A jegyzőkönyvet Stesser József a kir. biztos titkára vezette. A beérkezett ajánlatok a kir. biztos által egyenként felbontatván, felolvastattak, ajánlati feltételeik pedig jegyzőkönyvbe foglaltattak. A tárgyalás, mely nyilvános volt, 10-től déli 1 óráig tartott. Az egyes ajánlatok részletes felemlítését utánpótolva itt csak azt említjük meg, hogy az ajánlatok közül Strenge és Herkner szegedi, Bentom és Wessely komáromi, Braun, Kien és Steinberger tiszaroff és Deutsch A. et Sohn budapesti, tehát magyarországi czégek, német nyelven itt ajánlatokat nyújtottak be, melyeknek felolvasása a jelen volt hallgatóságra nem épen kedvezően hatott. Az ajánlatok, melyek mindegyike a szükséges biztositékkal el volt látva, tárgyalás után kiadattak Szegheő főmérnöknek megbirálás és jelentéstétel végett, a mellékelt összeg pedig Laczkovics biztossági számtanácsosnak. A kir. biztos döntő határozata csak a folyammérnökség jelentése és a számvevőség számításai után fog meghozatni, mely nehány napot okvetetlenül igénybe fog venni. Ma délután a kir. biztos kirándulást tett Makó és Kis-Zomborra. London, szept. 10. (Erjed, sürg.) Indiából érkezett újabb hírekből kitűnik, hogy az emir és Cavagnari közti viszony meghidegülése aug. 7-ikén vette kezdetét. Az angol őrkiséret és az emir csapatai közti viszályok gyakoriak voltak, melyeknél a nép mindig ez utóbbiak pártján állott. Bécs, szept. 10. (Ered. sürg.) Haymer 1e báró ma ideérkezett. Megérkezése után Andrássy gróffal hosszabb értekezlete volt. Bécs, szept. 10. (Er. sürg.) Hohenwarth gróf a jogi párti képviselőknek meghívást küldött, hogy a birodalmi tanács megnyitása előtti napon Bécsben jelenjenek meg a klub megalakítása végett. Nándorfehérvár, szep. 10. (Ered. sürg.) Gorcsakovnak Milán fejedelemhez intézett levelében a következő passzus foglaltatik : Szerbiának és Bulgáriának, Oroszország által fölszabadított két tartománynak egymáshoz való jó viszonya igen nagy megelégedéssel tölti el a czár keblét, mert ez által Oroszországnak hagyományos politikája csak előmozdittatik. Lemberg, szept. 10. (Ered. surg.) Valamennyi lap, mely Hausner lemondási nyilatkozatát közölte, ma lefoglaltatott. A szerkesztők Taaffe grófhoz egy emlékiratot intéztek, melyben óvást emelnek az oly gyakori lefoglalások ellen, daczára annak, hogy ők a jelenlegi minisztériumot támogatják. Berlin, szept. 10. A »Prov. Corr.« írja, hogy az alexandrovói találkozás újólag bebizonyitá a két császár között fennálló szives viszonyt. London, szept. 10. Cranbrook lord összehivta az indiai tanácsot. Minisztertanács még nem tartatott és katonai intézkedések felől még eddig semmiféle jelentés nem érkezett. Az afgán felkelők a Kabul és az angol katonaság őrállomásai közötti közlekedést megszakították, úgy látszik, hogy a zendülés nagyobb mérvet öltött, mint gondolták s e szerint a Roberts tábornok rendelkezése alatt álló csapatok aligha lesznek elegendők a fölkelés elnyomására. Bécs, szept. 10. A »Pol. Corr.« egy Taaffe grófhoz a sedlecsi kerület képviselősége által intézett táviratot közöl, melyben — mint a Csehországból folytonosan érkező egy számos beleegyező és üdvözlő táviratokban — a németek és a csehek közti alkotmányos utón leendő mielőbbi kibékülés van hangsúlyozva. Debreczen, szept. 10. (Ered. sürg.) A felügyelet tárgyában emlékirat küldetik a kormányhoz negatív szellemben. A pontozatok tárgyalását Mocsáry és Hegedűs eredménytelenül kívánták. Vay külön bizottságot akar az autonóm jogok megvédésére ; a bizottság holnap referál. Két órakor a »Biká«-ban a debreczeni egyház konvent tagjait fényesen megvendégelte. Konstantinápoly, szept. 10. Savfet pasa a görög-török kérdés mai ülésében egy részletes emlékkönyvet fog átnyújtani a görög küldötteknek, egyszersmind azok nyilatkozatait megczáfolandja és kifogja fejteni amaz okokat, melyek a portát a berlini kongresszus 13-dik jegyzőkönyvének elfogadására bírták. Mondják, hogy a görög küldöttek utasítást kaptak egyelőre ez iránt nem nyilatkozni s a portának a 13-ik jegyzőkönyvre vonatkozó fejtegetése alapján, a fenforgó kérdések tárgyalásába bocsátkozni. Bécs, szept. 10. A montenegrói fejedelem tiszteletére, ma a schönbrunni várpalotában családi ebéd adatott, melyen a felségek, a koronaherczeg és a főherczegek vettek részt. — Ebéd után a fejedelem elbúcsúzott, ki is holnap reggel utazik vissza Cettinjébe. Berlin, szept. 10. A »Nordd. Alig. Ztg.« alaptalannak nyilvánítja mindama hírlapi tudósításokat, melyek a müncheni pápai nuncziussal, Roncelli bibornokkal való állítólagos érintkezésekről szólanak. Irányadó körök előtt teljesen ismeretlen, hogy Ronce 11 . bibornok a birodalmi kormánnyal való alkudozásra megbízást avagy meghatalmazást kapott. Bécs, szept. 9. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrészvény aöS.1«. Lombard 82.—. Aranyjár. 79.80. London 117.80. Ezüst —.—. Hitelsorsjegy 170.—. Porosz pénzutalv. 57.3/4. Arany 5.60. Török-sorsjegy 20. *|,. Angol-osztrák 129.60. Államvasut 271.x/s. Napoleondor 9.34—. Rente 66. */». Galicziai 233.’/2. 1864-es 166.x/a. 1860-as 123.x/2. Frankfurt 57.20. Bécs, szept. 10. (Magy. ért zárlatja.) M. földteherm. kötv. 87.1/,. Salgó-Tarján 102.—. Magy. Záloglevél 99.—/a. Erdély 104.—. M. ker. vas. 74.—. M. sorsjegy 98.75. Magy. földhitel —.—. Kincst. utalv. 1874. —.—. Magy. vas. kölcsön 110.84. Magy. hitel 247.—. Alföld 133.*/4. Magy. éjszakkel. vas. 126.—. Kel. vasúti elsőb. kötv. 71.50. Tiszai vasút 211.—. Kincst. utal. 1873 150.—. Aranyjáradék 91.45. Bécs, szept. 9. (Magánforgalom.) Hitelrészv. 254.75. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 66.45. Magy. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.— Államvasút 276.25. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Napoleondor 9.32. Magy. járadék 91.45. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Páris, szept. 10. (Zárlat.) 3 ° C Évjárulék 83.85. Törlesz. Évjárul. 85.85. Mobilier Hitelrészvény —.—. Töröksorsjegy 44.x/a. Magyar tár. 79,56. 5% Évjárulék 117.65. Osztr. államvasút 583.—. Lombard 181.—. Osztr. földhitelrészv. —.—. Osztr aranyjáradék 70.35. Berlin, szept. 10. (Zárlat.) Papírjáradék —.—. Magyar járadék 78.84. 1877. 10 mill. kölcsön 61.90. Hitelrészvény 441.x/2. Lombard 144.—. Kasa-Oderberg 48.—. Orosz papírpénz 210.3/4. Ezüst járadék 58.‘/a. Magy. kincst. utalvány —.—. K. vas. elsőbb. kötv. 71.30. Államvasút 472. x/7. Galicziai 101.—. Romániai 37.80. Váltóárf. Bécsre 172.—. Frankfurt, szept. 10. (Esti zárlat.) Papir-járadék —.—. Osztr. aranyjáradék 68.x/2. Osztr. hitelrészvény 219.37. Osztrák államv.részv. 233.1/,. Lombard—.—. Magyar-Galicziai vas. —.—.Ezüst járadék —.—. Magyar arany járadék —.—. Osztrák bankrészvény —.—. Galicziai 200.*/«. Erzsébet nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbségi —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Frankfurt, szept. 10. (Zárlat.) Papir-járadék 57.V*. Osztr. aranyjáradék 69.—. Osztr. hitelrészv. 220.—.Osztr. államv.rész. 234. x/2. Lombard 70.1/«. Magy. Galicz. vas. 91 .*/,. Váltóárf. Bécsre. 172.*/2. Ezüstjáradék 58.68. Magy. aranyjáradék 79 .1/8. Osztr. bank r. 712.—. (■ licziai 201.x/2. Erzs. nyug. vas. 148.—. Tisza, v. vasúti elsőbbs. 83.56. Amsterdam, szept. 10. Rozs 156. 168, Repczeolaj 32.»/4, 32.8/,, 33.8/4. Berlin, szept. 10. gBuza 203.—, 216.—. Rozs 132.—, 132.’h, 136.x/2, 145.—. Zab 130.—. 136-Va- Repczeolaj 51.80, 51.60, 54.70. Szesz 54.90, 54.50. 53.70, 53.70. Páris, szept. 10. (Zárt.) Liszt 62.—, 62.—, 62.»U, 62.1/a, Búza 28.30, 28.x/„ 28.30, 28.»a, Olaj 78.8/4, 79.—, 79.—,79.x/4. Szesz 62.x/4, 61.8, 61.*/,, 60’/4. Rozs —.—, —.—, —.—, —.—. Utolsó posta. Az alexandrovói császári találkozásra vonatkozólag a »D. Tel.« magas és hiteles berlini forrásból a következőkről értesül: Mihelyt a cár tudomást szerzett a Bismarck és Andrássy közti gasteini találkozásról, sajátkezű levelet küldött a német császárnak, melyben az Ausztria-Magyarország és Németország közti ez uj baráti manifesztáczió feletti idegeskedésének adott kifejezést. Erre Vilmos császár Manteuffelt bízta meg a cárhoz való küldetéssel, hogy őt a gasteini találkozásra vonatkozólag megnyugtassa , de azt is óhajtotta, hogy Manteuffel Bismarcktól valami barátságos üzenetet is hozzon magával, miért is Manteuffel utasittatott, hogy magát Bismarckkal összeköttetésbe tegye. Bismarck ezt azonban kereken visszautasította, mire a császár eltökélte magát az alexandrovói utazásra. Szentpétervár, sept. 10. A »Journal de St Petersbourg« kijelenti, hogy az orosz és a külföldi hírlapok ama tudósításai, melyek az orosz magasabb diplomácziai testületben végbemenendő és állítólagosan már elrendelt változásokról tesznek említést, eddig még semmiféle hivatalos jelleggel nem bírnak. nyás kormány visszaállítása óta újonnan alapított, részben átalakított gazdasági tanintézetek közül a debreczeni és keszthelyi Temes vármegyétől s a szomszéd megyéktől távol fekszenek, s az azokkal kapcsolatos gazdaságok, a bánságiaktól eltérő éghajlati gazdászati viszonyok alatt vezettetnek, egy lehetőleg gyakorlati irányú gazdasági tanintézetnek, esetleg földmíves-iskolának Temes megyében felállítása, nézetem szerint mellőzhetlennek mutatkozik. Jól tudom, hogy az ország pénzügyei a kiadások lehető apasztását, a takarékosság elvének szigorú érvényesítését igénylik. Félreértett, sőt káros intézkedés lenne azonban, a takarékosságot ott is alkalmazni, ahol produktív kiadásról, a jövedelmek fokozásáról, a közjólét emelkedéséről van szó. Nem kétlem, hogy nagyméltóságod az általam jelzett, egyébiránt köztudomású állapotokat nagybecsű figyelmére méltatni sziveskedendik, s egy gazdasági tanintézetnek, esetleg földmivelési iskolának, Délmagyarország számára életbeléptetését szemügyre veendi; részemről eleve is kijelentvén, miszerint kedves kötelességemnek ismerendem nagyméltóságodat e téren, a mennyiben hatáskörömben áll, a legmelegebben támogatni. Minthogy pedig túlnyomólag gyakorlati iskoláról lehet szó, erre pedig elsősorban egy alkalmas kiterjedésű gazdaság szükséges, hajlandó vagyok, mint ez a kolos-monostori tanintézetnél is történt, valamely alkalmas helyen egy 400 — 500 holdas alapítványi birtokot mérsékelt haszonbér mellett hoszszabb időre e czélra átengedni, annak kellő gazdasági épületekkel fölszereléséről gondoskodni s a szegényebb jeles tehetségű tanulók számára nehány ösztöndíjnak alapítását O cs. és Apóst. kir. Felségénél, mint az alapítványok legfőbb kegyuránál kieszközölni. A mennyiben Nagyméltóságod, mint nem kétlem, nézeteimet osztani s hozzájárulását velem elvileg közölni sziveskedendik, egyúttal arra kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék a gazdasági tanintézetnek előadóját mielőbb utasítani, miszerint magát az általam ez ügy vezetésével megbízottakkal a részletes megállapodások végett mielőbb személyesen érintkezésbe tegye. Meg vagyok győződve, hogy ezen eszmének megvalósítása által nemcsak egy élénken érzett szükség lenne kielégítve, szeretett hazánk egyik legtermékenyebb részének anyagi fölvirágoztatása előmozdítva, de egyúttal szorosabbra is füzettetnének azon kötelékek, melyek az egykori temesi bánság jóakaró népességét a közös hazához csatolják. Egy ily tanintézet létesítése a dicső emlékű királyasszony fentjelzett száz év előtti intézkedésének legszebb, legáldásosabb emlékét képezné. Fogadja stb. piaczuk lehet. A »P. L.« jelenti, hogy több franczia borkereskedő érdeklődést tanúsít boraink iránt, s azt hiszik, hogy ha a" vasúti díjtételek borkivitelünkre vonatkozólag tetemesen leszállíttatnának, akkor jelentékeny kivitelt lehetne szerezni borainknak Francziaországba. A Délfrancziaországba menő vasutak a kívánt díjleszállítást mégis adták, de éppen oda nem számíthatnak jelentékeny kivitelre, mert annak a vidéknek borimportra nincs szüksége. A magyar borok Közép-francziaországon lehetnek kedveltek s ott találhatnak jó piaczra, csak a kiállítási díjtételeket kellene mérsékelni, amibe a vasutak annyival készségesebben megadhatnák beleegyezésüket, miután Magyarországból a rész aratás miatt tömeges gabnaszállitmányokra úgy sem számíthatnak. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, szept. 10. A tőzsde ma üzlettelen volt. A papírok alantabb keltek, malmok olcsóbbak, Ganz után jó tudakozódás volt. Az esti tőzsde lanyha volt. Osztr. hitel 255.20, magy. aranyjáradék 91.55 záródott. Gabnaüzlet. Búza után ugyan jó volt a tudakozódás, de többnyire alsóbbrendű búza volt kínálatban. A vételkedv jó, az irányzat csendes, az árak fönnmaradtak. Mintegy 10,000 méter mázsa adatott el, más szemes életből kevés kelt el változatlan áron. Hivatalos feljegyzésre a következő kötések lettek bejelentve. Tiszavidéki uj búza 100 m. 77 11.80, 100 m. 77 11.65, 300 m. 77 11.60, 100 m. 76 11.75, 200 m. 76 11.75, 300 m. 76 2 11.90, 100 m. 75 5 11.70, 100 mm. 73 11 .fehérmegyei 200 m. 80 11.50, 400 m. 75 11.40, — pestmegyei 300 m. 77.4 31.77 *a, 300 m. 76 11.50, 100 m. 75.5 11.65; marosi 100 m. 78 12.25, 200 m. 75 11.55, 100 m. 75 11.65; bánsági 400 m. 76.5 11.80, 400 m. 76.5 11.95, 100 m. 75 8 11.40, 200 m. 76 11.60, 100 m. 73 5 és 200 m. 74 11.10; felvidéki 200 m. 77 11.90,100 m. 78 11.60; régi tiszavidéki 500 m. 77.5 11.50,200 m. 77.5 11.50, 100 m. 77 11.40, 200 m. 77 11.45, 100 m. 76 5 11.35, 200 m. 77 11.45, 100 m. 76.5 11.35, 200 m. 76.2 1 30, 100 m. 76.2 11.60, 200 m. 73.5 10.75, 100 m. 78 11.60, pestmegyei 200 m. 77 11.60, 100 m. 76.5 és 100 m. 75 11, — mind 3 havi fizetésre. Határidőre átalában szilárdultak az árak. Búza tavaszra 15 őszre 12 >/g krral, zab őszre és tavaszra 2 *1 sorral ment feljebb. Kukoricza és repcze változatlan. Búza tavaszra 12.70—12.75, őszre 11.87x/a— 11.92x/a, bánsági kukoricza sept. oct. 6.85—6.90, máj. jan. 7.90—7.95, zab tavaszra 6.82—6.87, zab őszre 6.22x/s—6.27x/j. Káposzta repcze sept. oct. 118/>—11 ®/8. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Gazdasági tanintézet, Dél-Magyarország számára. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az ország déli részén az alapítványi uradalmak megszemlélésére tett körútjából visszaérkezve, a gazdasági viszonyokra nézve ott tett tapasztalataiból kifolyólag a következő átiratot intézte a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerhez : Száz éve, hogy dicső emlékű Mária Terézia, Magyarország apostoli királyasszonya a szorgalmatos gyarmatosokkal benépesített egykori temesi bánságot az anyaországgal egyesítette. Ez idő óta, tagadhatlan, sok történt az ország ezen részének úgy anyagi, mint szellemi gyarapítására, de szintoly kétségtelen, hogy a nagy királynő dicső műve maiglan sincsen teljesen befejezve. A csákovári kerülethez tartozó alapítványi uradalmakon tett körutam közben alkalmam volt magamnak az ott létező bajokról közvetlen szemlélet által tudomást szerezni. Erősen el vagyok határozva, amennyiben tisztemtől telik, azok orvoslásáról gondoskodni. Van azonban az ország Maroson túli részének egy komoly baja, melynek orvoslásánál Nagyméltóságod hazafias közreműködésére számolnom kell. Amint Nagyméltóságod előtt tudva van, az egykori temesi bánságot már évek során át rósztermések sújtották. Habár az éghajlati viszonyok, gyakori vizáradásokkal váltakozó szárazság, ezen bajoknak szembeszökő okai gyanánt mutatkoznak, tagadhatlan az is, hogy létezik egy mélyebb ok mely a mulólagos elemi csapásokon túl a kiválólag földmivelésre utalt népességet az elpusztulás veszélyével fenyegeti. Ez ok a marhalétszám csökkenésével, az ugarolás és tárgyazásnak elhanyagolásával, a legelők feltörésével, évtizedeken át űzött rablógazdaság, melynek következményei helyenként immár, a haszonbérek leszállásában, a földérték csökkenésében aggasztó mérvben mutatkoznak, s mely gazdálkodás végeredményében a talaj kimerülésére vezet. Az észlelt bajt egyszerre gyökeresen orvosolni, évtizedek vétségeit egy csapással helyrehozni lehetetlen, de a kór tovább harapódzását megakadályozni, a gyógykezelést megkezdeni, ez után egy szebb és jobb jövőt előkészíteni, a kormány elodázhatlan kötelessége. Egy tekintet az országnak Maroson túli részében létező gazdálkodási viszonyokra, meggyőződteti a figyelmes szemlélőt, miszerint úgy a nagy, valamint a kisebb birtokosok gazdaságai épen nem, vagy csak csekély részben kezeltetnek azon, a tudomány és tapasztalat által szentesített elvek szerint, melyeken az okszerű gazdászat mai napon Európa haladottabb országaiban, sőt hazánk dunáninneni és túli megyéiben alapul. Korunk szövevényesebb közgazdászai viszonyai között, a tudományos elmélet s a tapasztalás eredményein alapuló gazdászati ismeretek terjesztése nézetem szerint az első lépés, mely a délmagyarországi kedvezőtlen gazdászati állapotok javulására vezet. E célra, amennyiben hatáskörömhöz tartozik, törekedni kívánván, legutóbbi körutam alkalmával egy 2000—2500 holdas alapítványi birtoknak fölszerelését és házi kezelés alá vételét találtam elrendelendőnek. Habár nagyobbszerű financziális eredményeket egyelőre ez intézkedéstől nem várhatok, indít arra többek között azon körülmény is, miszerint az ottani alapítványi birtokokon, — a tőke és munkaerő hiánya, a vállalkozási szellem pangása s egyéb körülmények miatt több ezer holdra, illő bér mellett, megbízható haszonbérlőket nyerni nem sikerült. Egy okszerűn berendezett és a gazdaság helyes elvei szerint kezelt birtok az egész környék mezőgazdászati fejlődésére jótékony hatással leend: mindazáltal csak közvetve, csak kisebb körre szorítkozva s csak hosszabb idő múltával terjesztheti a helyesebb gazdálkodás elveit, az okszerű mezőgazdászati ismereteket. — Egy ily birtok házi kezelése szolgálhat gazdászatilag mivelt tisztek és ügyes cselédek kiképeztetésére; a nagyszámú kisbirtokosságra azonban egyenes hatást csak kevésbé gyakorolhat, költségesebb mezőgazdasági kísérletek nagyobb mérvben megtételére pedig, figyelemmel az alapok jövedelmeinek rendeltetésére, nem lehet hivatva. Tekintve mindezen, általam csak röviden jelzett viszonyokat s azon körülményt, hogy az alkotmá nz orsz. m. iparegyesülettől. A szeszesitalok szakosztálya f. év szept. 6-án nagy számú tagok részvéte mellett ülést tartott Fromm Antal szakosztályi alelnök elnöklete alatt. A gyűlés főtárgyát a tanácshoz intézett regale ügyi emlékirat képezte; előterjesztetett e végből az albizottság tanácskozásai alapján Mudrony Soma igazgató által szerkesztett munkálat, mely hivatkozással a főv. bizottság közgyűlésének múlt év szept. 18-án hozott határozatára, a fővárosi regálénak közvetett fogyasztási adózásra (octroi) leendő átalakítását sürgeti s ez utóbbi adózásnak a jelenleg érvényes kettős megadóztatás feletti pénzügyi és közgazdasági előnyeit tüzetesen kifejti. — A szakosztály élénk helyesléssel fogadta a munkálatot s hosszabb eszmecsere alapján, azt egy-két toldással egész terjedelmében magáévá tette, egyszersmind az emlékirat átadását küldöttségileg kívánja eszközölni, melyben való részvételre a szakosztály részéről Fromm Antal, Parragh Gábor, Grauer Jenő, Lápossy Ferencz és Weisz Lajos urak, továbbá a szakosztályban képviselt következő ipartársulatok elnökségei kéretnek fel, u. m. a budapesti vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata, a budapesti, — budai, — ó-budai szatócs ipartársulatok, a fővárosi és a budapesti szeszgyárosok ipartársulatai, a budapesti kávésok, végre a budapesti kávémérők ipartársulatai. Az igazgatóság felkéretni határoztatott, hogy az emlékirathoz hozzájáruljon és magát a küldöttségben szintén képviseltesse. Ezen regateügyi emlékiratban súly lévén fejtetve az octroivel kapcsolatos restitutióra, szükség forog fenn egy megbízható, könnyen kezelhető szesz fokmérő készülékre. Molnár István a budai vinczellér-képezde igazgatója ilyenül bemutatja a Maligand- Vidal-féle »Ebullioscope«-ot, mellyel igen egyszerű és megbízható módon ki lehet mutatni mindennemű szeszes italnak szesztartalmát. Molnár úr e készüléket részletesen megmagyarázta, ismertette annak előnyeit és kezelési módját és azzal gyakorlati próbát tett és pedig négyféle szeszes itallal, és pedig bánhidai asztali borral, mely 10.4 százalékkal, Graner-féle pezsgővel, mely 8 százalékkal, Zwackféle anisette-liqueurrel, mely 19.5 százalékkal, végre sörrel, mely 5.5 százalék szesztartalmat mutatott. A szakosztály ez érdekes előadásért és mutatványért Molnár úrnak meleg köszönetét nyilvánította. Végre többféle szeszes italok mutattattak be a szakosztálynak, nevezetesen: 1. ) Fromm Antal bemutatta a syrmiai borkereskedő társulatnak silvoriumait és pedig 1878-ikit, 1872-ikit, 1865-ikit, cabinet szilvoriumot 1860-ikit és 1840-iki a szilvoriumot. Már az 1878-iki gyártmány tiszta jó anyagánál fogva feltűnést keltett, — az 1872-iki a szó teljes értelmében kitűnőnek találtatott ; igen finom zamattal, melyre a nevezett társulat méltóan büszke lehet, — az 1865-iki cabinet slivovitz, hasonlag jó gyártmány, azonban csak specziális ízlésnek felel meg, miután (úgy látszik a szilvórium nyersanyagával való kezelés által) színe és édessége mesterségesen fokozva van. Az 1860-iki és 1840-iki gyártmányok magától érthetőleg szintén kitűnő minőségűek, de az 1872-ikihez képest nem mutatnak lényegesebb előmenetelt. 2. ) Bemutattatott továbbá versetzi 1878-iki 83 fokú borszesz, Neukomm gyárából mely kitűnőnek találtatott és a gyártás tökéletességéről tanúskodik, ezzel párhuzamban Zwack Miksa is bemutatott magyar borszeszt, mely hasonlag a tökély jó magas fokát éri el. 3. ) A Graner-féle pezsgő, melylyel szeszmérési kísérlet is tétetett, könnyebb fajta, kellemes minőségű italnak találtatott; — tetszést nyert a bánhidai bor is és Zwack Anisette Liqueurje is melyekkel hasonlag kísérlet tétetett. 4. ) Végül Fromm Antal bemutatott hazai készítésű szőlőszállító kosarakat, és Tabermann velsiczi gyárában készült mustárüvegeket. Az orsz. magy. iparegyesület értesíteni kívánja a tagokat, átalában a nagy közönséget, hogy a hivatalos irodai órák naponkint az ünnepek kivételével — reggeli 8 órától 12-ig, és délután 3-tól 2-ig tartatnak, mikor is egyesületi és átalában iparügyekben, mindennemű értesítések adatnak. — Egyszersmind figyelmezteti azokat, kik az igazgatóság elé terjesztendő kérvényeket, javaslatokat beadni kívánnak, hogy az igazgatóság mint az előbbi években is, úgy ezentúl is minden hét csütörtöki napján, délután 5 órakor ülést tart. — A magyar boroknak nem csak Svájczban, de Francziaországban is jó kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. (Árverések (Szeptember 10-én.) a fővárosban.),Kolonyi Julia 1248 írtra becs. ing. (IX. ker.) nov. 3. (Árverések a vidéken.) Glogovitz János 7800 frtra. b. ing oct. 18. Újfalu. — Schuster Mátyás 8000 frt. ing. oct. 8. Kismárton. — Bereczki Karolin 5027 frt b. ing. szept. 19. Kolozsvár. — Gróf Wartensleben Károly 46624 frtra b. ing. (Puszta Farkad) okt. 11. Gomba. — Özv. Bezerédy Karolina 343779 írtra b. ing. nov. 9. N. Cséb.— Özv. Báró Pacasi Anna 811 frtab. ing. szept 25. Tétény.—Klausz Györgyné 4500 frt ing. b [oct. 16. Győr. —Balázs József 4184 b. ing. oct. 10.jVarrasur. — Nyisztori Flóra 4200 írtra b. ing. szept. 30. Jánosda — Zeltmayer Hugó 4210 frtra b ing. szept. 16. Burita. — Jankovich Aurél ill.200 frt b. ing. nov. 7. B. Gyarmat. — Vág-Ujhely községi bor, must s hús fogy. adójának az 1880 évre az árszabás m. oszt. szerinti beszedési joga a pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóságnál, szept. 24. Kikiáltási ár 4551 frt 30 kr.— (Pályázást.) Irodatiszti állomás a pestvidéki törvényszéknél ; pály. hat. idő 4 hét. — (Csődök.) Lavlovits Sándor oraviczabányai kereskedő ellen ; perügy. Lepa János.’ Bejelentési határidő octóber 15-ikén ajfehértemplomi tvszéknél. — Keder Károly pécsi lakos ellen; perügy. Kengyel Mór, bej. h. oct. 1.2.3. Néhai Wagner Antal szatmári kanonok hagyatéka ellen ; bej. h.i. 2. decz 21. perügy. Papp István. — Özv. Harácsek Béláné nagy-bányai kereskedő ellen ; bej. h. i. oct. 21, 22, 23., a szatmárnémeti tvszéknél. Perügy. Somossy Béla. Csődök megszüntetése. Klein Ferencz segesvári kereskedő ellen ; — Szombathy János és neje aradi lakosok ellen; Pauncz Adolf pécsi kereskedő ellen; Grosz Guszt. Adolf nagy-szebeni kereskedő ellen ; — Schuntz Mátyás nagybecskereki lakos. — Herllinger Mór Csáktornyai kereskedő ellen. Nemzeti színház. Ma, szeptember 11-én: Levasseur Henriette k. a. vendégjátékául. A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Személyek: Gróf Almaviva Pauli Bartolo, orvos Kőszeghi. Rosina Levasseur H. Bazilio, Ódry Figaro Fekter F. Bertha Saxlehner E. Örtiszt Széphegyi. NÉPSZÍNHÁZ Ma, szeptember 11-én: Erdösi Eugenia k. a. mint vendég. A KIS NAGYSÁM. Operett 3 felv. írták H. Meilhac és L. Halévy; fordította Fáy J. Béla. Zenéjét szerzé Charles Lecocq. Személyek: Egy utazó hölgy) Trompett Kameroni grófnő) Erdősi Eng. Manikán) Lambén) Victor Taburu Solymosi Zsaklin Sziklai E. Boávilett Farkas Zsüvinnyé Kápolnai Pontóbré Kovács I. Sátóbrön Vasvári Desztilyi Egri Monkávrol V. Kovács Perpinnyász Hatvani Hentes Pártényi Madlen Jenei A. Filufini Tihanyi Monflámbér Bakonyi Kezdete 7 órakor. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1879. szept. 10-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyomás kevéséi változott. — A hőmérsék mindenütt kevéssel, sülyedett, Óvártt 6.1 fokkal. — Eső: Budapesten 1, Óvár 1, Trencsén (égi háb.) 2, B.Bánya (égi háb.) 3, Csáktornya (égi háb.) 1, Zágráb (égi háb.) 5, Fiume (égi háb.) 4 m. m. — Ózonmérő: Budapesten : nappal 5, éjjel 5. — A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Észlelési állomás Légnyomás m. m. Hőmérséklet C « Szél . . iránya 1 erőssége Felhőzet Bregenz— — — — — Prága— — — — — Bécs— — — — — Sopron 761.3 +12.7 ENy1 derült M.Óvár 62.3 15.1 ENy4 T> Trencsén 59.8 20.5 E 1 » Beszterczebánya 59.7 14.8— — Budapest 60.4 14.4 Ny7 » Szolnok 58.9 15.8 ENy3 > Debreczen 60.0 16.6 DK1 borult Ungvár 58.6 19.2 K 2 derült Szatmár 60.3 19.0 DK2 felhős Nagy-Szeben 60.1 15.8D 1 derült Orsová 62.3 17.6— — borult Temesvár 60.6 20.5 DK2 felhős Szeged 59.6 16.3 ENy3 — Csáktornya 61.3 14.2E 2 » Zágráb 60.8 15.2K 2 — Fiume 59.2 19.7— — derült Póla— — — — — Lesina— — — — Vízállás szeptember hóban. A »Kis Lap« XVI. köt. II. sz. tartalma. A kakuk-óra. Elbeszélés. (X. folyt.) —A rém (Vers. képpel.) — A cserpelyű és a harkály. Állatmese. (Pali bácsi.) — Sárkány-eregetés. (Vers. képpel) — Üres hajó. (Képpel.) — Ferike és Térike. Kicsi elbeszélés a kicsinyeknek. (Négy képpel.) — Képrejtvény. A görbecsőrü gém. (Képpel.) — Megfejtések és megfejtők. — Forgó bácsi postája. A »Kis Lap« előli, ára: Negyedévre 1 frt. 40 kr. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol? 0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 10 Budapesten2 28— — száraz» Pozsonyban1 94— — — M.-Szigeten0 32 —1’— felhős» Szatmáron0 30— — száraz 2» Tokajban0 76— — felhős— Szolnokon0 80— — száraz— Szegeden1 50— — — 9 Aradon— — 0 94 szeles— Becskereken— — 0 38 száraz— Bezdán Fer.csat.— _7!— — — — Verbászon— — — — — 10 Eszéken2 70— — száraz— Sziszeken1 70— — száraz— Mitroviczon— — — — — — Zimonyban— — — — — _ Ó Orsovány 16— — felhős— Barcson1 32— — felhős A budapesti árus értéktőzsde hivatalos árjegyzetei sept. 10 Értékpapírok Utolsó árkeletL3 Értékpapírok Utolsó árkelet pénz árúS pénz árú c) Gőzmalmok. 111 — 111 50 500 Concordia-malom .... 526 — 530 — --------— 500 Első budapesti-malom . 1460 —1470 — 71 25 71 50 200Erzsébet-malom ... 265 — 270 — 82 — 82 50 500Henger-malom ... 760 — 780 — 73 75 74 26 160Lujza-malom .... 263 — 268 — 99 — 99 50 200Molnárok- és sütök-malma . 320 — 325 — 99 — 99 50 1000Pannonia-malom .... 1370 —1390 —— — 300Viktoria-malom .... 455 — 465 — — —— d)Közlekedési vállalatok 91 55 91 70 87 50 88 25 200Alföldi fiumei vasút . 134 — 135 — 185 50 86 — 200Báttaszék-domb.-zákányi v. 116 — 118 — 85 50 86 50 200Déli vasút................................ — —• — —■ 85 85 25 200Éjszakkeleti vasút 126 50 127 50 86 25 86 75 200 81 —— 200Győr-Sopron-ebenfurti vasút --- ----------88 75 89 25 200Kassa-oderbergi vasút 111 50 112 — 100 — — — 200Osztrák állami vasút 271 50 272 50 66 50 66 75 200Pécs-barcsi vasút ... --- ---— 200Tiszavidéki vasút -------— 68 — 68 25 500Osztr. dunagőzhajózás --- —— 100Budai hegypálya ... --- ---— 68 — 68 25 200Budai közúti vaspálya . 90 — 92 -79 75 80 — 200Pesti közúti vaspálya 279 — 2 »0 — 123 — 124 125 50 156 50 126 60 167 50 e)Takarékpénztárak. 156 50 157 50— Czeglédi................................ _ — _____ 99 25— 100 Országos központi . . 108 50 109 50 1000Pesti első hazai .... 2760 •2775 -200Pest-budai fővárosi . 376 — 380 — 150Pesti külvárosi .... 50 — 51 — 50Pakrac- dar uvár-kutlnj ai — —— 129 50 130 — 100Va8-zalamegyei első. — —— 240 50 247 — — — f)Különféle vállalatok _____ _ _ 105Alagút ................................ 99 — 99 60 140 50 41 50 150„Franklin“ társulat . _____— 400 Gans és társa-féle vasöntöd 337 ~ 338 — 39 — 40 — 200Gschwindt-féle szeszgyár 275 — 280 — 200Gyapjúmosó és bízom. I. m 156 — 160 — __ _ _____ 210Kereskedő testületi épület— — 255 — 255 50 200Könyvnyomda „Athenaeum 390 —— 818 — 122 — 500 „ Pesti 580 — 590 — 125 — 130 — 200Kőszén és téglagy. (Dräsche 66 — 67 — 100Salgótarjáni kőszénbánya 103 103 50 606 — 610 — 100 „ vasöntöde . 95 —— 72 — 74 — 200Schlick-féle vasöntöde . 78 — 82 — 88 — 88 50 500Serfözöde első magyar . 475 — 480 — 200.Sertéshizlaló .... 163 — 165 — 200Sóskúti kőbánya . .. — 2850 — _____ 200Spodium- és csontliszt-gyár 245 — 250 — 810 —— 200Szálloda-részvénytársaság— — 111 50 112 50 200Tégla- és mészégető ujjai 29 —— 155 — 158 — 200Téglagyár kőbányai . . 76 — 80 — Értékpapírok Utolsó árkelet pénz ára 100 — 100 50 94 — 04 25 110 — 111 — 87 50 88 50 — — 101 50 102 — 101 25 101 50 96 75 97 — 86 50 87 50 69 25 69 50 74 -74 00 72 - • 72 50 98 —— 82 50 83 50 87 — 87 50 170 — 171 — 5 55—5 57 79 34—9 36 — 9 34—9 36 — 57 80 57 85 k -------- — — 57 15 57 30| 96 75 97 -, 46 30 46 40 46 20 46 30 . 46 20 46 30 . 117 70 117 90 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön gömöri áll. zálogl. 5% keleti vasút I. kib. , keleti vasút II. kir. államkötv. 100 frt ar. . sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. . 1872- iki „ „ 1874-iki m. kir. kincst. ut. Magy.ar. jár. 6 °/« adómentes Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. n . temesi _ „ 1867. zár. „ „ erdélyi Magy. jelz. urb. válts. kötv. Szölodézsma válts. kötv. M. k. kam. pénztárj. (6) hó Oszti. áll. adós. pap. 5 °/C . „ „ ezüst. kam. jan. jul. 5% „ „ ezüst. kam. apr. okt. 5*/« Osztrák arany jár. 4 kamat Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 1864-ból á 100 frt ’ 1864-ből á 100 frtn 1864-ből á 50 frt Pestv. köles. 1871 ből 5 °/o Részvények, a) Bankok. Által. magy. munk. hitelb. Angol-osztrák bank . Által. magyar hitelbank Bihari ker. ipar s term.hitb. Frankó-magyar bank Horvát leszámitoló-bank Iparbank.......................... Kisbirtok. földhitelintézete . Lipótv. b. (tak. és hitel-egyl.) Magy. ált. földhitel-részv.-t. Magyar jelzálog-hitelbank . Osztrák hitelintézet . . Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) I. magyar iparbank . Pesti hitelbank .... Pesti kereskedelmi bank Pest-budai kézmüvesbank „Unió bank“ .... b) Biztosító társulatok. Első magyar biztositó-társ. Pannónia-viszbiztositó-társ. Pesti biztosító-társulat . Unió viszbiztositó-társulat 300 300 500 200 200 200 200 200 100 100 100 100 200 a 3 I 8 Záloglevelek. Magy. földhiteUntézet 51/*0/0 „ 57« arany v- ezüst 5 °/* jelzálogbank 51/»0/0 ált. földh.-v.-v.-t 6 °/« „ „ 5 ■/.*/( itr.m.b. (ezel. sz.o. n. b., Pesti kereskedelmi bank 6 °/ Kisbirt. földhitelintézet 7 °) Elsőbbségek: Báttaszék-domb.-zákány v. Dunagőzhajóz.-társulat 5*/« „ «7. Éjszakkeleti vaspálya 5 °/c „ „ (ar.) 5 °/t I. erdélyi vaspálya Győr-sopr.-ebenf.-vasút 5 °/( 5*/ Kassa-oderbergi vasút 5% 1879. kibocsá Vágvölgyi vaspálya 5 °/ „ Részkötel. 7 Budapesti lánchid Budapesti malom Kösz. és téglagy. köt. Lloyd- és tőzsde-épület Magán-sorsjegyek Osztrák hitelintézet . . Pénznemek. Császári kir. arany . . Osztr. magyar 8 frtos ara 20 frankos arany . . . Török arany lira . Osztrák és magyar ezüst . Német bir. bankj. 100 m. Váltók árfolyama (3 hóra) Berlin 100 n. bir Hamburg 100 n. bir, 4% 3— 2 — 2— 2— 2-2— 2— Más n. pénzű. 100 n. b. n Amsterdam 100 holl. írt és Brüssel 100 frankért. . Páris 100 frankért . Marseille 100 frankért . . Svájci pénzpiacok 100 fran Zürich 100 frankért . . London 10 font steringért Termény Minőség bectol. Ár 100 kilogr. Minőség bedtol. Ar 100 kilogr. Termény Minőség hectoliterben Ar 100 kilogrammként Bóza bánsági és tiszavidéki pestvizéki fehér megye „ „wm. éjszakvid. „ 74 76 78 80 74n1 78 80 74 76 78 80 74 •3 78 80 75 76 78 80 11.30—11.40 11.75—11.85 11.45 11.66 11.95—12.05 12.30—12.35 11.36—11.45 11.85—11.95 12.20—12.25 —11.45—11.55 11.95—12.05 12.30—12.35 11.05—11.15 11.50—11.60 75 77 79 81 7« 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 11.05—11.20 11.50—11.60 11.15—11.26 11.60—11.75 12.05—12.16 11.25—11.85 11.70—11.85 12.15—12.26 10.80—10.95 11.25—11.85 ill. 70—11.80 Rozs . Árpa takarmánynak % malátának . Zab . . . * • Tenger bánsági másnemű . Repcze káposzta bánsági Köles 70—72 60—62 62—84 36—40 75 73 nélkül 8 — 6 70 7 60 5 95 6 85 6 76 10«|e— 8 15 7 — 8 — 6 10 6 90 6 80 ll»/s-