A Hon, 1879. szeptember (17. évfolyam, 210-235. szám)

1879-09-11 / 219. szám

kálataira vonatkozó ajánlatok beadási határideje. A határidőig beérkezett összesen 17 ajánlat. Pont 10 órakor a kir. biztos elnöklete alatt Jankovich Miklós, Komjáthy Béla biztosi tanácsosok és Szeg­­heő Attilla főmérnökből álló bizottság megkezdte az ajánlati tárgyalást, illetőleg az ajánlatok nyilvános felbontását. A jegyzőkönyvet Stesser József a kir. biztos titkára vezette. A beérkezett ajánlatok a kir. biztos által egyenként felbontatván, felolvastattak, ajánlati felté­teleik pedig jegyzőkönyvbe foglaltattak. A tárgyalás, mely nyilvános volt, 10-től déli 1 óráig tartott. Az egyes ajánlatok részletes felemlítését utánpótolva itt csak azt említjük meg, hogy az ajánlatok közül Stren­ge és Herkner szegedi, Bentom és Wessely komáro­mi, Braun, Kien és Steinberger tiszaroff és Deutsch A. et Sohn budapesti, tehát magyarországi czégek, német nyelven itt ajánlatokat nyújtottak be, me­lyeknek felolvasása a jelen volt hallgatóságra nem épen kedvezően hatott. Az ajánlatok, melyek mindegyike a szükséges biztositékkal el volt látva, tárgyalás után kiadattak Szegheő főmérnöknek megbirálás és jelentéstétel vé­gett, a mellékelt összeg pedig Laczkovics biztossági számtanácsosnak. A kir. biztos döntő határozata csak a folyam­mérnökség jelentése és a számvevőség számításai után fog meghozatni, mely nehány napot okvetetle­­nül igénybe fog venni. Ma délután a kir. biztos kirándulást tett Makó és Kis-Zomborra. London, szept. 10. (Erjed, sürg.) Indiából érkezett újabb hírekből kitűnik, hogy az emir és C­a­­vagnari közti viszony meghidegülése aug. 7-ikén vette kezdetét. Az angol őrkiséret és az emir csapa­tai közti viszályok gyakoriak voltak, melyeknél a nép mindig ez utóbbiak pártján állott. Bécs, szept. 10. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) H­a­y­m­e­r 1­e báró ma ideérkezett. Megérkezése után András­­s­y gróffal hosszabb értekezlete volt. Bécs, szept. 10. (Er. sürg.) Hohenwarth gróf a jogi párti képviselőknek meghívást küldött, hogy a birodalmi tanács megnyitása előtti napon Bécsben jelenjenek meg a klub megalakítása végett. Nándorfehérvár, szep. 10. (Ered. sürg.) Gorcsakovnak Milán fejedelemhez intézett levelében a következő passzus foglaltatik : Szerbiá­nak és Bulgáriának, Oroszország által fölszabadított két tartománynak egymáshoz való jó viszonya igen nagy megelégedéssel tölti el a czár keblét, mert ez által Oroszországnak hagyományos politikája csak előmozdittatik. Lemberg, szept. 10. (Ered. su­rg.) Vala­mennyi lap, mely Hausner lemondási nyilatkoza­tát közölte, ma lefoglaltatott. A szerkesztők T­a­a­f­­f­e grófhoz egy emlékiratot intéztek, melyben óvást emelnek az oly gyakori lefoglalások ellen, daczára annak, hogy ők a jelenlegi minisztériumot támo­gatják. Berlin, szept. 10. A »Prov. Corr.« írja, hogy az alexandrovói találkozás újólag bebizonyitá a két császár között fennálló szives viszonyt. London, szept. 10. Cranbrook lord ös­­­szehivta az indiai tanácsot. Minisztertanács még nem tartatott és katonai intézkedések felől még eddig semmiféle jelentés nem érkezett. Az afgán felkelők a Kabul és az angol katona­ság őrállomásai közötti közlekedést megszakították, úgy látszik, hogy a zendülés nagyobb mérvet öltött, mint gondolták s e szerint a Roberts tábornok rendelkezése alatt álló csapatok aligha lesznek ele­gendők a fölkelés elnyomására. Bécs, szept. 10. A »Pol. Corr.« egy T­a­affe grófhoz a sedlecsi kerület képviselősége által intézett táviratot közöl, melyben — mint a Csehországból folytonosan érkező egy számos beleegyező­ és üdvözlő táviratokban — a németek és a csehek közti alkot­mányos utón leendő mielőbbi kibékülés van hangsú­lyozva. Debreczen, szept. 10. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A felü­gyelet tárgyában emlékirat küldetik a kormányhoz negatív szellemben. A pontozatok tárgyalását M­o­­c­sáry és Hegedűs eredménytelenül kívánták. V­a­y külön bizottságot akar az autonóm jogok meg­védésére ; a bizottság holnap referál. Két órakor a »Biká«-ban a debreczeni egyház konvent tagjait fé­nyesen megvendégelte. Konstantinápoly, szept. 10. Savfet pasa a görög-török kérdés mai ülésében egy részletes em­lékkönyvet fog átnyújtani a görög küldötteknek, egy­szersmind azok nyilatkozatait megczáfolandja és ki­fogja fejteni amaz okokat, melyek a portát a berlini kongresszus 13-dik jegyzőkönyvének elfogadására bírták. Mondják, hogy a görög küldöttek utasítást kaptak egyelőre ez iránt nem nyilatkozni s a portá­nak a 13-ik jegyzőkönyvre vonatkozó fejtegetése alapján, a fenforgó kérdések tárgyalásába bocsát­kozni. Bécs, szept. 10. A montenegrói fejedelem tisz­teletére, ma a schönbrunni várpalotában családi ebéd adatott, melyen a felségek, a koronaherczeg és a fő­­herczegek vettek részt. — Ebéd után a fejedelem el­búcsúzott, ki is holnap reggel utazik vissza Cettin­­jébe. Berlin, szept. 10. A »Nordd. Alig. Ztg.« alap­talannak nyilvánítja mindama hírlapi tudósításokat, melyek a müncheni pápai nuncziussal, R­o­n­c­e­ll­i bibornokkal való állítólagos érintkezésekről szólanak. Irányadó körök előtt teljesen ismeretlen, hogy Ron­­c­e 11 . bibornok a birodalmi kormánnyal való alku­dozásra megbízást avagy meghatalmazást kapott. Bécs, szept. 9. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitel­részvény aöS.1­«. Lombard 82.—. Aranyjár. 79.80. London 117.80. Ezüst —.—. Hitelsorsjegy 170.—. Porosz pénzutalv. 57.3/4. Arany 5.60. Török-sorsjegy 20. *|,. Angol-osztrák 129.60. Államvasut 271.x/s. Napoleondor 9.34—. Rente 66. */». Galicziai 23­3.’/2. 1864-es 166.x/a. 1860-as 123.x/2. Frankfurt 57.20. Bécs, szept. 10. (Magy. ért zárlatja.) M. föld­­teherm. kötv. 87.1/,. Salgó-Tarján 102.—. Magy. Zá­loglevél 99.—/a. Erdély 104.—. M. ker. vas. 74.—. M. sorsjegy 98.75. Magy. földhitel —.—. Kincst. utalv. 1874. —.—. Magy. vas. kölcsön 110.8­4. Magy. hitel 247.—. Alföld 133.*/4. Magy. éjszakkel. vas. 126.—. Kel. vasúti elsőb. kötv. 71.50. Tiszai vasút 211.—. Kincst. utal. 1873 150.—. Aranyjáradék 91.45. Bécs, szept. 9. (Magánforgalom.) Hitelrészv. 254.75. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 66.45. Magy. földhite­lb. —.—. Angol-osztrák —.— Állam­vasút 276.25. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleondor 9.32. Magy. járadék 91.45. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Páris, szept. 10. (Z­á­r­l­a­t.) 3 °­ C Évjárulék 83.85. Törlesz. Évjárul. 85.85. Mobilier Hitelrészvény —.—. Töröksorsjegy 44.x/a. Magyar tár. 79,56. 5% Évjárulék 117.65. Osztr. állam­vasút 583.—. Lombard 181.—. Osztr. földhitelrészv. —.—. Osztr aranyjá­radék 70.35. Berlin, szept. 10. (Zárlat.) Papír­járadék —.—. Magyar járadék 78.8­4. 1877. 10 mill. kölcsön 61.90. Hitelrészvény 441.x/2. Lombard 144.—. Kas­­a-Oderberg 48.—. Orosz papírpénz 210.3/4. Ezüst járadék 58.‘/a. Magy. kincst. utalvány —.—. K. vas. elsőbb. kötv. 71.30. Állam­vasút 472. x/7. Galicziai 101.—. Romániai 37.80. Váltóárf. Bécsre 172.—. Frankfurt, szept. 10. (Esti zárlat.) Papir-já­­radék —.—. Osztr. aranyjáradék 68.x/2. Osztr. hi­telrészvény 219.37. Osztrák államv.­részv. 233.1/,. Lombard—.—. Magyar-Galicziai vas. —.—.Ezüst járadék —.—. Magyar arany járadék —.—. Osz­trák bankrészvény —.—. Galicziai 200.*/«. Erzsé­bet nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbb­ségi —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Frankfurt, szept. 10. (Zárlat.) Papir-járadék 57.V*. Osztr. aranyjáradék 69.—. Osztr. hitelrészv. 220.—.Osztr. államv.­rész. 234. x/2. Lombard 70.1/«. Magy. Galicz. vas. 91 .*/,. Váltóárf. Bécsre. 172.*/2. Ezüstjáradék 58.68. Magy. aranyjáradék 79 .1/8. Osztr. bank­ r. 712.—. (■ licziai 201.x/2. Erzs. nyug. vas. 148.—. Tisza, v. vasúti elsőbbs. 83.56. Amsterdam, szept. 10. Rozs 156. 168, Rep­­czeolaj 32.»/4, 32.8/,, 33.8/4. Berlin, szept. 10. gBuza 203.—, 216.—. Rozs 132.—, 132.’h, 136.x/2, 145.—. Zab 130.—. 136-Va- Repczeolaj 51.80, 51.60, 54.70. Szesz 54.90, 54.50. 53.70, 53.70. Páris, szept. 10. (Zárt.) Liszt 62.—, 62.—, 62.»U, 62.1/a, Búza 28.30, 28.x/„ 28.30, 28.»­a, Olaj 78.8/4, 79.—, 79.—,79.x/4. Szesz 62.x/4, 61.8­, 61.*/,, 60’/4. Rozs —.—, —.—, —.—, —.—. Utolsó posta. Az alexandrovói császári találkozásra vonatkozólag a »D. Tel.« magas és hiteles berlini forrás­ból a következőkről értesül: Mihelyt a c­ár tudomást szerzett a Bismarck és Andrássy közti gasteini találkozásról, sajátkezű levelet küldött a német császárnak, melyben az Ausztria-Magyaror­szág és Németország közti ez uj baráti manifesz­­táczió feletti idegeskedésének­­ adott kifejezést. Erre Vilmos császár Manteuffelt bízta meg a c­ár­­hoz való küldetéssel, hogy őt a gasteini találkozásra vonatkozólag megnyugtassa , de azt is óhajtotta, hogy Manteuffel Bismarcktól valami barátságos üzenetet is hozzon magával, miért is Manteuffel utasittatott, hogy magát Bismarckkal összeköttetésbe tegye. Bis­marck ezt azonban kereken visszautasította, mire a császár eltökélte magát az alexandrovói utazásra. Szentpétervár, sept. 10. A »Journal de St Petersbourg« kijelenti, hogy az orosz és a külföldi hírlapok ama tudósításai, melyek az orosz magasabb diplomácziai testületben végbe­menendő és állítóla­gosan már elrendelt változásokról tesznek említést, eddig még semmiféle hivatalos jelleggel nem bírnak. nyás kormány visszaállítása óta újonnan alapított, részben átalakított gazdasági tanintézetek közül a debreczeni és keszthelyi Temes vármegyétől s a szom­széd megyéktől távol fekszenek, s az azokkal kapcso­latos gazdaságok, a bánságiaktól eltérő éghajlati gaz­dászati viszonyok alatt vezettetnek, egy lehetőleg gyakorlati irányú gazdasági tanintézetnek, esetleg földmíves-iskolának Temes megyében felállítása, né­zetem szerint mellőzhetlennek mutatkozik. Jól tudom, hogy az ország pénzügyei a kiadá­sok lehető apasztását, a takarékosság elvének szigorú érvényesítését igénylik. Félreértett, sőt káros intézkedés lenne azonban, a takarékosságot ott is alkalmazni, a­hol produktív kiadásról, a jövedelmek fokozásáról, a közjólét emel­kedéséről van szó. Nem kétlem, hogy nagyméltóságod az általam jelzett, egyébiránt köztudomású állapotokat nagybe­csű figyelmére méltatni sziveskedendik, s egy gazda­sági tanintézetnek, esetleg földmivelési iskolának, Délmagyarország számára életbeléptetését szemügy­re veendi; részemről eleve is kijelentvén, miszerint kedves kötelességemnek ismerendem nagyméltóságo­dat e téren, a mennyiben hatáskörömben áll, a leg­melegebben támogatni. Minthogy pedig túlnyomólag gyakorlati isko­láról lehet szó, erre pedig első­sorban egy alkalmas kiterjedésű gazdaság szükséges, hajlandó vagyok, mint ez a kolos-monostori tanintézetnél is történt, valamely alkalmas helyen egy 400 — 500 holdas ala­pítványi birtokot mérsékelt haszonbér mellett hosz­­szabb időre e czélra átengedni, annak kellő gazdasági épületekkel fölszereléséről gondoskodni s a szegé­nyebb jeles tehetségű­­ tanulók számára nehány ösz­töndíjnak alapítását O cs. és Apóst. kir. Felségénél, mint az alapítványok legfőbb kegyuránál kieszközöl­ni. A mennyiben Nagyméltóságod, mint nem kétlem, nézeteimet osztani s hozzájárulását velem elvileg kö­zölni sziveskedendik, egyúttal arra kérem Nagymél­tóságodat, méltóztassék a gazdasági tanintézetnek előadóját mielőbb utasítani, miszerint magát az álta­lam ez ügy vezetésével megbízottakkal a részletes megállapodások végett mielőbb személyesen érintke­zésbe tegye. Meg vagyok győződve, hogy ezen eszmének megvalósítása által nemcsak egy élénken érzett szük­ség lenne kielégítve, szeretett hazánk egyik legter­mékenyebb részének anyagi fölvirágoztatása előmoz­dítva, de egyúttal szorosabbra is füzettetnének azon kötelékek, melyek az egykori temesi bánság jóakaró népességét a közös hazához csatolják. Egy ily tan­intézet létesítése a dicső emlékű királyasszony fent­­jelzett száz év előtti intézkedésének legszebb, legál­dásosabb emlékét képezné. Fogadja stb. piaczuk lehet. A »P. L.« jelenti, hogy több franczia borkereskedő érdeklődést tanúsít boraink iránt, s azt hiszik, hogy ha a" vasúti díjtételek borkivitelünkre vonatkozólag tetemesen leszállíttatnának, akkor jelen­tékeny kivitelt lehetne szerezni bo­rainknak Franczia­­országba. A Délfrancziaországba menő vasutak a kí­vánt díjleszállítást mégis adták, de éppen oda nem számíthatnak jelentékeny kivitelre, mert annak a vi­déknek borimportra nincs szüksége. A magyar borok Közép-francziaországon lehetnek kedveltek s ott ta­lálhatnak jó piaczra, csak a kiállítási díjtételeket kel­lene mérsékelni, a­mibe a vasutak annyival készsége­sebben megadhatnák beleegyezésüket, miután Ma­gyarországból a rész aratás miatt tömeges gabna­­szállitmányokra úgy sem számíthatnak. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, szept. 10. A tőzsde ma üzlettelen volt. A papírok alantabb keltek, malmok olcsóbbak, Ganz után jó tudakozódás volt. Az esti tőzsde lany­ha volt. Osztr. hitel 255.20, magy. aranyjáradék 91.55 záródott. Gabnaüzlet. Búza után ugyan jó volt a tudakozódás, de többnyire alsóbbrendű búza volt kínálatban. A vételkedv jó, az irányzat csendes, az árak fönnmaradtak. Mintegy 10,000 méter mázsa adatott el, más szemes életből kevés kelt el változat­lan áron. Hivatalos feljegyzésre a következő kötések lettek bejelentve. Tiszavidéki uj búza 100 m. 77 11.80, 100 m. 77 11.65, 300 m. 77 11.60, 100 m. 76 11.75, 200 m. 76 11.75, 300 m. 76 2 11.90, 100 m. 75­ 5 11.70, 100 mm. 73 11 .­fehérmegyei 200 m. 80 11.50, 400 m. 75 11.40, — pestmegyei 300 m. 77.4 31.77 *­a, 300 m. 76 11.50, 100 m. 75.5 11.65; marosi 100 m. 78 12.25, 200 m. 75 11.55, 100 m. 75 11.65; bánsági 400 m. 76.5 11.80, 400 m. 76.5 11.95, 100 m. 75­ 8 11.40, 200 m. 76 11.60, 100 m. 73­ 5 és 200 m. 74 11.10; felvidéki 200 m. 77 11.90,100 m. 78 11.60; régi ti­szavidéki 500 m. 77.5 11.50,200 m. 77.5 11.50, 100 m. 77 11.40, 200 m. 77 11.45, 100 m. 76­ 5 11.35, 200 m. 77 11.45, 100 m. 76.5 11.35, 200 m. 76.2 1­ 30, 100 m. 76.2 11.60, 200 m. 73.5 10.75, 100 m. 78 11.60, pestmegyei 200 m. 77 11.60, 100 m. 76.5 és 100 m. 75 11, — mind 3 havi fizetésre. Határidőre átalában szilárdultak az árak. Búza tavaszra 15 őszre 12 >/g krral, zab őszre és tavaszra 2 *1 s­orral ment feljebb. Kukoricza és repcze változatlan. Búza tavaszra 12.70—12.75, őszre 11.87x/a— 11.92x/a, bánsági kukoricza sept. oct. 6.85—6.90, máj. jan. 7.90—7.95, zab tavaszra 6.82—6.87, zab őszre 6.22x/s—6.27x/j. Káposzta repcze sept. oct. 118/>—11 ®/8. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Gazdasági tanintézet, Dé­l-Magyarország számára. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az ország déli részén az alapítványi uradalmak megszem­lélésére tett körútjából visszaérkezve, a gazdasági viszonyokra nézve ott tett tapasztalataiból kifolyólag a következő átiratot intézte a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerhez : Száz éve, hogy dicső emlékű Mária Terézia, Magyarország apostoli királyasszonya a szorgalmatos gyarmatosokkal benépesített egykori temesi bánságot az anyaországgal egyesítette. Ez idő óta, tagadhatlan, sok történt az ország ezen részének úgy anyagi, mint szellemi gyarapítá­sára, de szintoly kétségtelen, hogy a nagy királynő dicső műve maiglan sincsen teljesen befejezve. A csákovári kerülethez tartozó alapítványi ura­dalmakon tett körutam közben alkalmam volt ma­gamnak az ott létező bajokról közvetlen szemlélet által tudomást szerezni. Erősen el vagyok határozva, a­mennyiben tisztemtől telik, azok orvoslásáról gon­doskodni. Van azonban az ország Maroson túli részének egy komoly baja, melynek orvoslásánál Nagymél­tóságod hazafias közreműködésére számolnom kell. Amint Nagyméltóságod előtt tudva van, az egy­kori temesi bánságot már évek során át rósz­ter­mések sújtották. Habár az éghajlati viszonyok, gya­kori vizáradásokkal váltakozó szárazság, ezen ba­joknak szembeszökő okai gyanánt mutatkoznak, tagadhatlan az is, hogy létezik egy mélyebb ok mely a mulólagos elemi csapásokon túl a kiváló­­lag földmivelésre utalt népességet az elpusztulás veszélyével fenyegeti. Ez ok a marhalétszám csök­kenésével, az ugarolás és tárgyazásnak elhanyago­lásával, a legelők feltörésével, évtizedeken át űzött rablógazdaság, melynek következményei helyenként immár, a haszonbérek leszállásában, a földérték csökkenésében aggasztó mérvben mutatkoznak, s mely gazdálkodás végeredményében a talaj kimerü­lésére vezet.­­ Az észlelt bajt egyszerre gyökeresen orvosolni, évtizedek vétségeit egy csapással helyrehozni lehe­tetlen, de a kór tovább harapódzását megakadályoz­ni, a gyógykezelést megkezdeni, ez után egy szebb és jobb jövőt előkészíteni, a kormány elodázhatlan köte­lessége. Egy tekintet az országnak Maroson túli ré­szében létező gazdálkodási viszonyokra, meggyőződ­­teti a figyelmes szemlélőt, miszerint úgy a nagy, valamint a kisebb birtokosok gazdaságai épen nem, vagy csak csekély részben kezeltetnek azon, a tudo­mány és tapasztalat által szentesített elvek szerint, melyeken az okszerű gazdászat mai napon Európa haladottabb országaiban, sőt hazánk dunáninneni és túli megyéiben alapul. Korunk szövevényesebb közgazdászai viszo­nyai között, a tudományos elmélet s a tapasztalás eredményein alapuló gazdászati ismeretek terjesztése nézetem szerint az első lépés, mely a délmagyaror­szági kedvezőtlen gazdászati állapotok javulására vezet. E c­élra, a­mennyiben hatáskörömhöz tartozik, törekedni kívánván, legutóbbi körutam alkalmával egy 2000—2500 holdas alapítványi birtoknak föl­szerelését és házi kezelés alá vételét találtam elren­­delendőnek. Habár nagyobbszerű financziális ered­ményeket egyelőre ez intézkedéstől nem várhatok, indít arra többek között azon körülmény is, misze­rint az ottani alapítványi birtokokon, — a tőke és munkaerő hiánya, a vállalkozási szellem pangása s egyéb körülmények miatt több ezer holdra, illő bér mellett, megbízható haszonbérlőket nyerni nem sikerült. Egy okszerűn berendezett és a gazdaság helyes elvei szerint kezelt birtok az egész környék mezőgaz­dászati fejlődésére jótékony hatással leend: mindaz­­által csak közvetve, csak kisebb körre szorítkozva s csak hosszabb idő múltával terjesztheti a helyesebb gazdálkodás elveit, az okszerű mezőgazdászati isme­reteket. — Egy ily birtok házi kezelése szolgálhat gazdászatilag mivelt tisztek és ügyes cselédek kiké­­peztetésére; a nagyszámú kisbirtokosságra azonban egyenes hatást csak kevésbé gyakorolhat, költségesebb mezőgazdasági kísérletek nagyobb mérvben megté­telére pedig, figyelemmel az alapok jövedelmeinek rendeltetésére, nem lehet hivatva. Tekintve mindezen, általam csak röviden jel­zett viszonyokat s azon körülményt, hogy az alkotmá­­ nz orsz. m. iparegyesülettől. A szeszesitalok szakosztálya f. év szept. 6-án nagy számú tagok részvéte mellett ülést tartott Fromm Antal szakosztályi alelnök elnöklete alatt. A gyűlés főtárgyát a tanácshoz intézett regale ügyi emlékirat képezte; előterjesztetett e végből az albizottság tanácskozásai alapján Mudrony Soma igazgató által szerkesztett munkálat, mely hivatko­zással a főv. bizottság közgyűlésének múlt év szept. 18-án hozott határozatára, a fővárosi regálénak köz­vetett fogyasztási adózásra (octroi) leendő átalakítá­sát sürgeti s ez utóbbi adózásnak a jelenleg érvényes kettős megadóztatás feletti pénzügyi és közgazdasági előnyeit tüzetesen kifejti. — A szakosztály élénk he­lyesléssel fogadta a munkálatot s hosszabb eszme­csere alapján, azt egy-két toldással egész terjedelmé­ben magáévá tette, egyszersmind az emlékirat átadá­sát küldöttségileg kívánja eszközölni, melyben való részvételre a szakosztály részéről Fromm Antal, Parragh Gábor, Grauer J­enő, Lápossy Ferencz és Weisz Lajos urak, továbbá a szakosztályban képvi­selt következő ipartársulatok elnökségei kéretnek fel, u. m. a budapesti vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata, a budapesti, — budai, — ó-budai sza­tócs ipartársulatok, a fővárosi és a budapesti szesz­gyárosok ipartársulatai, a budapesti kávésok, végre a budapesti kávémérők ipartársulatai. Az igazgató­ság felkéretni határoztatott, hogy az emlékirathoz hozzájáruljon és magát a küldöttségben szintén kép­viseltesse. Ezen regateügyi emlékiratban súly lévén fe­j­tetve az octroivel kapcsolatos restitutióra, szükség forog fenn egy m­egbízható, könnyen kezelhető szesz fokmérő készülékre. Molnár István a budai vinczel­­lér-képezde igazgatója ilyenül bemutatja a Maligand- Vidal-féle »Ebullioscope«-ot, mel­lyel igen egyszerű és megbízható módon ki lehet mutatni minden­nemű szeszes italnak szesztartalmát. Molnár úr e készüléket részletesen megmagyarázta, ismertette annak előnyeit és kezelési módját és azzal gyakor­lati próbát tett és pedig négyféle szeszes itallal, és pedig bánhidai asztali borral, mely 10.4 százalékkal, Graner-féle pezsgővel, mely 8 százalékkal, Zwack­­féle anisette-liqueurrel, mely 19.5 százalékkal, végre sörrel, mely 5.5 százalék szesztartalmat mutatott. A szakosztály ez érdekes előadásért és mutatványért Molnár úrnak meleg köszönetét nyilvánította. Végre többféle szeszes italok mutattattak be a szakosztálynak, nevezetesen: 1. ) Fromm Antal bemutatta a syrmiai borke­reskedő társulatnak silvoriumait és pedig 1878-ikit, 1872-ikit, 1865-ikit, cabinet szilvoriumot 1860-ikit és 1840-iki a szilvoriumot. Már az 1878-iki gyárt­mány tiszta jó anyagánál fogva feltűnést keltett, — az 1872-iki a szó teljes értelmében kitűnőnek talál­tatott ; igen finom zamattal, melyre a nevezett társu­lat méltóan büszke lehet, — az 1865-iki cabinet sli­­vovitz, hasonlag jó gyártmány, azonban csak specziá­­lis ízlésnek felel meg, miután (úgy látszik a szilvórium nyers­anyagával való kezelés által) színe és édessége mesterségesen fokozva van. Az 1860-iki és 1840-iki gyártmányok magától érthetőleg szintén kitűnő mi­nőségűek, de az 1872-ikihez képest nem mutatnak lényegesebb előmenetelt. 2. ) Bemutattatott továbbá versetzi 1878-iki 83 fokú borszesz, Neukomm gyárából mely kitűnőnek találtatott és a gyártás tökéletességéről tanúskodik, ezzel párhuzamban Zwack Miksa is bemutatott ma­gyar borszeszt, mely hasonlag a tökély jó magas fokát éri el. 3. ) A Graner-féle pezsgő, melylyel szeszmérési kísérlet is tétetett, könnyebb fajta, kellemes minőségű italnak találtatott; — tetszést nyert a bánhidai bor is és Zwack Anisette Liqueurje is melyekkel hason­lag kísérlet tétetett. 4. ) Végül Fromm Antal bemutatott hazai ké­szítésű szőlőszállító kosarakat, és Tabermann velsiczi gyárában készült mustárüvegeket. Az orsz. magy. iparegyesület értesíteni kí­vánja a tagokat, átalában a nagy közönséget, hogy a hivatalos irodai órák naponkint az ünnepek kivé­telével — reggeli 8 órától 12-ig, és délután 3-tól 2-ig tartatnak, mikor is egyesületi és átalában iparü­gyekben, mindennemű értesítések adatnak. — Egyszersmind figyelmezteti azokat, kik az igazgató­ság elé terjesztendő kérvényeket, javaslatokat beadni kívánnak, hogy az igazgatóság mint az előbbi évek­ben is, úgy ezentúl is minden hét csütörtöki napján, délután 5 órakor ülést tart. — A magyar boroknak nem csak Svájczban, de Franczia­országban is jó kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. (Árverések (Szeptember 10-én.) a fővárosban.)­,Kolonyi Julia 1248 írtra becs. ing. (IX. ker.) nov. 3. (Árverések a vidéken.) Glogovitz János 7800 frtra. b. ing oct. 18. Újfalu. — Schuster Mátyás 8000 frt. ing. oct. 8. Kismárton. — Bereczki Karolin 5027 frt b. ing. szept. 19. Kolozsvár. — Gróf Wartensleben Károly 46624 frtra b. ing. (Puszta Fark­ad) okt. 11. Gomba. — Özv. Beze­­rédy Karolina 343779 írtra b. ing. nov. 9. N. Cséb.— Özv. Báró Pacasi Anna 811 frtab. ing. szept 25. Tétény.—Klausz Györgyné 4500 frt ing. b [oct. 16. Győr. —Balázs József 4184 b. ing. oct. 10.jVarrasur. — Nyisztori Flóra 4200 írtra b. ing. szept. 30. Jánosda — Zeltmayer Hugó 4210 frtra b ing. szept. 16. Burita. — Jankovich Aurél ill.200 frt b. ing. nov. 7. B. Gyarmat. — Vág-Ujhely községi bor, must s hús fogy. adójának az 1880 évre az árszabás m­. oszt. szerinti beszedési joga a pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóságnál, szept. 24. Ki­kiáltási ár 4551 frt 30 kr.— (Pályázást.) Irodatiszti állo­más a pestvidéki törvényszéknél ; pály. hat. idő 4 hét. — (Csődök.) Lavlovits Sándor oraviczabányai kereskedő el­len ; perügy. Lepa János.’ Bejelentési határidő octóber 15-ikén ajfehértemplomi tvszéknél. — Keder Károly pécsi lakos ellen; perügy. Kengyel Mór, bej. h. oct. 1.2.3. Néhai Wagner Antal szatmári kanonok hagyatéka ellen ; bej. h.i. 2. decz 21. perügy. Papp István. — Özv. Harácsek Béláné nagy-bányai kereskedő ellen ; bej. h. i. oct. 21, 22, 23., a szatmárnémeti tvszéknél. Perügy. Somossy Béla. Csődök megszüntetése. Klein Ferencz seges­vári kereskedő ellen ; — Szombathy János és neje aradi la­kosok ellen; Pauncz Adolf pécsi kereskedő ellen; Grosz Guszt. Adolf nagy-szebeni kereskedő ellen ; — Schuntz Mátyás nagy­­becskereki lakos. — Herllinger Mór Csáktornyai kereskedő ellen. Nemzeti színház. Ma, szeptember 11-én: Levasseur Henriette k. a. vendégjátékául. A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zené­jét szerzette Rossini. Személyek: Gróf Almaviva Pauli Bartolo, orvos Kőszeghi. Rosina Levasseur H. Bazilio, Ódry Figaro Fekter F. Bertha Saxlehner E. Örtiszt Széphegyi. NÉPSZÍNHÁZ Ma, szeptember 11-én: Erdösi Eugenia k. a. mint vendég. A KIS NAGYSÁM. Operett 3 felv. írták H. Meil­hac és L. Halévy; fordította Fáy J. Béla. Zenéjét szerzé Charles Lecocq. Szemé­l­y­e­k: Egy utazó hölgy) Trompett Kameroni grófnő­) Erdősi Eng. Manikán) Lambén) Victor Taburu Solymosi Zsaklin Sziklai E. Boávilett Farkas Zsüvinnyé Kápolnai Pontóbré Kovács I. Sátóbrön Vasvári De­sztilyi Egri Monkávrol V. Kovács Perpinnyász Hatvani Hentes Pártényi Madlen Jenei A. Filufini Tihanyi Monflámbér Bakonyi Kezdete 7 órakor. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1879. szept. 10-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyomás kevéséi változott. — A hőmérsék mindenütt kevéssel, sülye­­dett, Óvártt 6.1 fokkal. — Eső: Budapesten 1, Óvár 1, Trencsén (égi háb.) 2, B.­Bánya (égi háb.) 3, Csáktornya (égi háb.) 1, Zágráb (égi háb.) 5, Fiume (égi háb.) 4 m. m. — Ózon­­mérő: Budapesten : nappal 5, éjjel 5. — A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Észle­lési állomás Légnyomás m. m. Hő­mérséklet C « Szél . . iránya 1 erős­­­­sége Fel­hőzet Bregenz— — — — — Prága— — — — — Bécs— — — — — Sopron 761.3 +12.7 ENy1 derült M.­Óvár 62.3 15.1 ENy4 T> Trencsén 59.8 20.5 E 1 » Beszterczebánya 59.7 14.8— — Budapest 60.4 14.4 Ny7 » Szolnok 58.9 15.8 ENy3 > Debreczen 60.0 16.6 DK1 borult Ungvár 58.6 19.2 K 2 derült Szatmár 60.3 19.0 DK2 felhős Nagy-Szeben 60.1 15.8D 1 derült Orsová 62.3 17.6— — borult Temesvár 60.6 20.5 DK2 felhős Szeged 59.6 16.3 ENy3 — Csáktornya 61.3 14.2E 2 » Zágráb 60.8 15.2K 2 — Fiume 59.2 19.7— — derült Póla— — — — — Lesina— — — — Vízállás szeptember hóban. A »Kis Lap« XVI. köt. II. sz. tartalma. A kakuk-óra. Elbeszélés. (X. folyt.) —A rém (Vers. képpel.) — A cserpelyű és a harkály. Állatmese. (Pali bácsi.) — Sárkány-eregetés. (Vers. képpel) — Üres hajó. (Képpel.) — Ferike és Térike. Kicsi elbe­szélés a kicsinyeknek. (Négy képpel.) — Képrejtvény.­­ A görbecsőrü gém. (Képpel.) — Megfejtések és megfejtők. — Forgó bácsi postája. A »Kis Lap« előli, ára: Negyedévre 1 frt. 40 kr. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol? 0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 10 Budapesten2 28— — száraz» Pozsonyban1 94— — — M.-Szigeten0 32 —1’— felhős» Szatmáron0 30— — száraz 2» Tokajban0 76— — felhős— Szolnokon0 80— — száraz— Szegeden1 50— — — 9 Aradon— — 0 94 szeles— Becskereken— — 0 38 száraz—­­ Bezdán Fer.­csat.— _7!— — — — Verbászon— — — — — 10 Eszéken2 70— — száraz— Sziszeken1 70— — száraz— Mitroviczon— — — — — — Zimonyban— — — — — _ Ó­ Orsovány 16— — felhős— Barcson1 32— — felhős A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei sept. 10 É­r­t­é­k­p­apírok Utolsó árkeletL3 Értékpapírok Utolsó árkelet pénz árúS pénz árú c) Gőzmalmok. 111 — 111 50 500 Concordia-malom .... 526 — 530 — --------— 500 Első budapesti-malom . 1460 —1470 — 71 25 71 50 200Erzsébet-malom ... 265 — 270 — 82 — 82 50 500Henger-malom ... 760 — 780 — 73 75 74 26 160Lujza-malom .... 263 — 268 — 99 — 99 50 200Molnárok- és sütök-malma . 320 — 325 — 99 — 99 50 1000Pannonia-malom .... 1370 —1390 —— — 300Viktoria-malom .... 455 — 465 — — —— d)Közlekedési vállalatok 91 55 91 70 87 50 88 25 200Alföldi fiumei vasút . 134 — 135 — 185 50 86 — 200Báttaszék-domb.-zákányi v. 116 — 118 — 85 50 86 50 200Déli vasút................................ — —• — —■ 85 85 25 200Éjszakkeleti vasút 126 50 127 50 86 25 86 75 200 81 —— 200Győr-Sopron-ebenfurti vasút --- --­--------88 75 89 25 200Kassa-oderbergi vasút­­ 111 50 112 — 100 — — — 200Osztrák állami vasút 271 50 272 50 66 50 66 75 200Pécs-barcsi vasút ... --- ---— 200Tiszavidéki vasút -------— 68 — 68 25 500Osztr. dunagőzhajózás --- —— 100Budai hegypálya ...­ --- ---— 68 — 68 25 200Budai közúti vaspálya . 90 — 92 -79 75 80 — 200Pesti közúti vaspálya 279 — 2 »0 — 123 — 124­­ 125 50 156 50 126 60 167 50 e)­Takarékpénztárak. 156 50 157 50— Czeglédi................................ _ — _____ 99 25— 100 Országos központi . . 108 50 109 50 1000Pesti első hazai .... 2760 •­2775 -200Pest-budai fővárosi . 376 — 380 — 150Pesti külvárosi .... 50 — 51 — 50Pakrac- dar uvár-kutlnj ai — —— 129 50 130 — 100Va8-zalamegyei első. — —— 240 50 247 — — — f)­Különféle vállalatok _____ _ _ 105Alagút ................................ 99 — 99 60 140 50 41 50 150„Franklin“ társulat . _____— 400 Gans és társa-féle vasöntöd 337 ~ 338 — 39 — 40 — 200Gschwindt-féle szeszgyár 275 — 280 — 200Gyapjú­mosó és bízom. I. m 156 — 160 — __ _ _____ 210Kereskedő testületi épület— — 255 — 255 50 200Könyvnyomda „Athenaeum 390 —— 818 — 122 — 500 „ Pesti 580 — 590 — 125 — 130 — 200Kőszén és téglagy. (Dräsche 66 — 67 — 100Salgó­tarjáni kőszénbánya 103­­­ 103 50 606 — 610 — 100 „ vasöntöde . 95 —— 72 — 74 — 200Schlick-féle vasöntöde . 78 — 82 — 88 — 88 50 500Serfözöde első magyar . 475 — 480 — 200.Sertéshizlaló .... 163 — 165 — 200Sóskúti kőbánya . .. — 2850 — _____ 200Spodium- és csontliszt-gyár 245 — 250 — 810 —— 200Szálloda-részvénytársaság— — 111 50 112 50 200Tégla- és mészégető ujja­­i 29 —— 155 — 158 — 200Téglagyár kőbányai . . 76 — 80 — Érté­kpapírok Utolsó árkelet pénz ára 100 — 100 50 94 — 04 25 110 — 111 — 87 50 88 50 — — 101 50 102 — 101 25 101 50 96 75 97 — 86 50 87 50 69 25 69 50 74 -74 00 72 -­ • 72 50 98 —— 82 50 83 50 87 — 87 50 170 — 171 — 5 55—5 57­­ 7­9 34—9 36 — 9 34—9 36 — 57 80 57 85 k -------­- — — 57 15 57 30|­­ 96 75 97 -, 46 30 46 40­­ 46 20 46 30 . 46 20 46 30 . 117 70 117 90 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön gömöri áll. zálogl. 5% keleti vasút I. kib. , keleti vasút II. kir. államkötv. 100 frt ar. . sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. . 1872- iki „ „ 1874-iki m. kir. kincst. ut. Magy.­ar. jár. 6 °/« adómentes Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. n . temesi _ „ 1867. zár. „ „ erdélyi Magy. jelz. urb. válts. kötv. Szölodézsma válts. kötv. M. k. kam. pénztárj. (6) hó Oszti. áll. adós. pap. 5 °/C . „ „ ezüst. kam. jan. jul. 5% „ „ ezüst. kam. apr. okt. 5*/« Osztrák arany jár. 4 kamat Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 1864-ból á 100 frt ’ 1864-ből á 100 frtn 1864-ből á 50 frt Pestv. köles. 1871 ből 5 °/o Részvények, a) Bankok. Által. magy. munk­. hitelb. Angol-osztrák bank . Által. magyar hitelbank Bihari ker. ipar s term.­hitb. Frankó-magyar bank Horvát leszámitoló-bank Iparbank.......................... Kisbirtok. földhitelintézete . Lipótv. b. (tak. és hitel-egyl.) Magy. ált. földhitel-részv.-t. Magyar jelzálog-hitelbank . Osztrák hitelintézet . . Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) I. magyar iparbank . Pesti hitelbank .... Pesti kereskedelmi­ bank Pest-budai kézmüvesbank „Unió bank“ .... b) Biztosító társulatok. Első magyar biztositó-társ. Pannónia-viszbiztositó-társ. Pesti biztosító-társulat . Unió viszbiztositó-társulat 300 300 500 200 200 200 200 200 100 100 100 100 200 a 3 I 8 Záloglevelek. Magy. földhiteUntézet 51/*0/0 „ 57« arany v- ezüst 5 °/* jelzálogbank 51/»0/0 ált. földh.-v.-v.-t 6 °/« „ „ 5 ■/.*/( itr.m.b. (ezel. sz.o. n. b., Pesti kereskedelmi­ b­ank 6 °/ Kisbirt. földhitelintézet 7 °) Elsőbbségek: Báttaszék-domb.-zákány­ v. Dunagőzhajóz.-társulat 5*/« „ «7. Éjszakkeleti vaspálya 5 °/c „ „ (ar.) 5 °/t I. erdélyi vaspálya Győr-sopr.-ebenf.-vasút 5 °/( 5*/­ Kassa-oderbergi vasút 5% 1879. kibocsá Vágvölgyi vaspálya 5 °/­ „ Részkötel. 7 Budapesti lánchid Budapesti malom Kösz. és téglagy. köt. Lloyd- és tőzsde-épület Magán-sorsjegyek Osztrák­ hitelintézet . . Pénznemek. Császári kir. arany . . Osztr. magyar 8 frtos ara 20 frankos arany . . . Török arany lira . Osztrák és magyar ezüst . Német bir. bankj. 100 m. Váltók árfolyama (3 hóra) Berlin 100 n. bir Hamburg 100 n. bir, 4% 3— 2 — 2— 2— 2-2— 2— Más n. pénzű. 100 n. b. n Amsterdam 100 holl. írt és Brüssel 100 frankért. . Páris 100 frankért . Marseille 100 frankért . . Svájci pénzpiacok 100 fran Zürich 100 frankért . . London 10 font steringért Termény Minőség bectol. Ár 100 kilogr. Minőség bedtol. Ar 100 kilogr. Termény Minőség hectoli­ter­ben Ar 100 kilogrammké­nt Bóza bánsági és tiszavidéki pestvizéki fehér megye „ „wm. éjszakvid. „ 74 76 78 80 74n­1 78 80 74 76 78 80 74 •­3 78 80 75 76 78 80 11.30—11.40 11.75—11.85 11.45­ 11.66 11.95—12.05 12.30—12.35 11.36—11.45 11.85—11.95 12.20—12.25 —11.45—11.55 11.95—12.05 12.30—12.35 11.05—11.15 11.50—11.60 75 77 79 81 7« 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 11.05—11.20 11.50—11.60 11.15—11.26 11.60—11.75 12.05—12.16 11.25—11.85 11.70—11.85 12.15—12.26 10.80—10.95 11.25—11.85 ill. 70—11.80 Rozs . Árpa takarmánynak % malátának . Zab . . . * • Tenger bánsági másnemű . Repcze káposzta bánsági Köles 70—72 60—62 62—84 36—40 75 73 nélkül 8 — 6 70 7 60 5 95 6 85 6 76 10«|e— 8 15 7 — 8 — 6 10 6 90 6 80 ll»/s-

Next