A Hon, 1879. október (17. évfolyam, 236-262. szám)
1879-10-01 / 236. szám
tás költsége is. Kissé komplikáltabb a helyzet az állami közegek belenyugvása mellett. De én azt hiszem, hogy az administratív jog sehol sem ismer esetet, hol az ellenőrzés elmulasztása mellett végbevitt factum alapján kártérítést követelhet maga a factum végbevivője — illetőleg jogutódja — az ellenőrzést nem teljesítő államtól. Emlékeztetne ez azon gyermekre, ki új ruhával sárba mászott és nyakig sárosan kiabálta: »Verje meg az Isten még azt is, a ki nem ügyel a pályára.« Ezen felül pedig az állam pénzügyi helyzete sem olyan, hogy politikai szempontokból igazolható lenne ily követelésekkel állani elő. A Tiszavölgy egyátalában nem panaszkodhatik arról, hogy mostoha gyermeke lett volna az államnak. Közel 10 millióra rúg már ez év végével az átvágásokra fizetett összeg, melynek egy része kétségkívül az érdekeltek javára befektetettnek jogosan tekinthető. Ezen felül a só felemelt árából kapott 1.341,646 és az inségi kölcsönből 1863-ban nyert 1.416,300 forinton kívül az 1869. évi direkt államsegély világosan mutatja a kormány állandó jóindulatát a Tiszavölgy érdekei iránt. Nem volna tanácsos tehát épen most, a midőn többi folyóinknál is megkezdődnek a szabályozás műveletei, oly praecedenst alkotni, amely jogosulatlan igényeket támaszthatna, s a »quod um aequum, alteri justum« alapján vagy nagy terheket szabna a költségvetésre, vagy rossz vért keltene az elutasított érdekeltekben. Direkt államsegélyről ezek szerint szó sem lehetvén, az állam közreműködését a tiszavölgyi társulatok pénzügyi helyzetének javítására két úton vélem igénybe vehetőnek. Az egyik mód az, hogy a társulatok központosításával és technikai unificatiójával, amelynek elutasíthatlan szüksége többé egy oldalról sem vonatik kétségbe, párhuzamosan legalább részleges gazdasági unificatio s ezzel együtt az ártérfejlesztés is keresztülvitetik. Vízszabályozási törvényeink jelen helyzetében nincs sem a technikai, sem az administratív egység biztosítva. A mi törvényeink nem ismerik a franczia kényszerítő, felhatalmazott és önkénytes társaságok közt levő distinctiót, s a törvény mai helyzetében Mindszent csodálatos helyzete legélénkebben igazolja a változtatás szükségét. Az 1830-iki vízmagasság alapul vétele nem tartható tovább. Jogi scrupulusokat kelthet talán azon ellenvetés, hogy az ezen árvíz alapján szabályozott Tisza mederszorulatai okozzák részben tagadhatatlanul a duzzadást, de miután a jogi igazság legjobb esetben sem ad árvíz esetén kárpótlásra igényt, helytelennek vélném ilyen finom jogi distinctiók mellett elöntetni engedni egy nagy termő vidéket. A bevonás pedig csak átalános törvénynyel eszközölhető. Azt hiszem, hogy az igazság legközelebb úgy érezik el, ha a legmagasabb (idei) árvíz niveauja egyelőre csak az új munkálatok vagy töltésemelések czéljából terjesztetik ki. Hogy e kiterjesztés mind jogilag helyesen, mind gyakorlatilag tapintatosan csakis a gazdasági unificatiónak a jelenleginél előrehaladottabb stádiumában vihető keresztül, az nem szenved kétséget. Ezen szempontból az emlékirat oly sok tapintatot mutat, hogy teljes megnyugvással nézhetünk annak bekövetkezte elé. Csak ily módú egységesítés mellett volna nézetem szerint elérhető az alsó és felső Tiszavölgy között levő érdekellentétnek kiegyenlítése, míg ugyanakkor az ártér kiterjesztése új területeket is vonván be, a felmerülő új költségek fedezésére biztos alap kínálkoznék az államkincstár igénybevétele nélkül. A másik mód, ahol az államsegély igénybe vehető, és nézetem szerint okvetlenül meg is adandó, a pénzbeszerzés kérdése. Nem akarok szemet hunyni e tény előtt, hogy a bonifikáló társaságoknak minden állam több előnyt ad, mint mi. Még az olasz 1873-as irrigationalis törvény is nyíltan kimondja azt, amit a mi törvényhozásunk olyan félénken kerülget — az állami biztosítást. Az egyéni kezdeményezés honában Sir Robert Peel 200 millió kölcsönt szavaztat meg alagcsövezési munkára ; az egymásután hozott törvények fényes sora, a Drainage Board, Commissioneres of Sewage, Inclosure Commissioners, mindenek felett pedig az 1864-ki Improvement of Land Act — az államférfim bölcsesége ragyogó bizonyítéka, az állam pénzét adják a bonifikáló munkálatoknak . Francziaország 1856. július 17-kén szintén 100 milliót szavaz meg e czélra olcsó kölcsönök nyerése végett. Ez államok példáját utánoznunk nem lehet ma pénzügyi viszonyaink között, legalább nem oly mértékben, mint a milyen mértékben fönforog a szükség. De azt vélem, hogy a mint Poroszország ellátta 1843- ban az allsensteini kerület, 1849-ben az alsóoderai társaság papírjait állambiztositékkal, a mint fölállította Szászország a Landesculturrentenbankot állami kamatbiztosítékkal , nekünk is kötelességünk végre valahára bátran kimondani természetes consequentiáját törvényeink szellemének. E tekintetben igen becses kezdemény az emlékirat. Nem késem már ez alkalommal határozottan kijelenteni azon meggyőződésemet, hogy az ily kölcsönöknél a czimleteknek névlegesen is kijelentett állami biztosítékát tartom a megfelelő módozatnak. Mind régibb, mind újabb törvényeinkben biztosíttatik úgy is ezt a czimleteken is kifejezni, az csak nevén nevezni a gyermeket. Óhajtom továbbá, és félek, hogy ezen óhajom is eltér a központi bizottságban uralkodó felfogástól , hogy egy központi bank bocsásson ki a szükséghez képest, megkiván- t tató mennyiségű czimletet. E központi bankra az állambiztosítás természeténél fogva az állam döntő befolyást gyakorolna, ép úgy, mint a szász intézetre, ép úgy, mint az állami pénzre Angliában a Public Works Commissioners. Óhajtom, hogy bank legyen és pedig azért, mert uj és uj különböző — ma tiszai, holnap rábai, holnapután öntözési stb. czimletekkel egymásután helytelennek vélném terhelni a pénzpiaczot, a mellett magát a szükségeltető összeget sem lehet megállapítani, hiszen maga a tiszavölgyi érdekeltség által ma igényelt összeg sem állapítható meg pontosan, a mellett — mint az emlékirat is helyesen jegyzi meg — előreláthatólag folytonos beruházásokra lesz itt is szükség, — ha pedig — mint remélnünk kell — az országban a bonificationális munkák nagyobb mérvben indulnak meg, s ily kölcsönök szüksége mindennapi dolog lesz : folytonos, egy természetű appellálást a pénzpiachoz csakis egy bank egyminőségű papírjai bízhatnak meg. Ez okok döntők előttem ; különben is mindezen pénzművelet közös alappal bírna gazdaságilag abban, hogy az általa eszközölt befektetés új értéket teremt, jogilag abban, hogy a törvény értelmében minden más terhet megelőz, belsőleg abban, hogy az adókkal hajtazik be, külsőleg abban, hogy állami biztosítást élvez. E részletes kérdésekre valóban óhajtva várná a közvélemény az illetékes szakférfiak nézetét. Gróf Károlyi Sándor emlékirata kissé határozatlan ez irányban. Pedig azt hiszem, ha adminisztratív és törvényhozási úton akarunk valamit tenni ez irányban , szükséges egészen, részleteiben is kész tervet nyújtanunk, hogy az, amit ma csinálunk, ne csak a tegnap szülötte legyen, hanem egyszersmind előképe a holnapnak is, s midőn egyes részleteket állapítunk meg , azokat a háttérben — előttünk — lebegő nagy egészhez is mérjük, hogy így nemcsak toldozásfoldozás, hanem tervszerű mű legyen, a mi kikerül. S mert gr. Károlyi Sándor emlékirata kétségkívül ily szabású mű : szolgálat az a közügynek, melynek hatása kimaradhatlak. György Endre: Az archaeologiai társulat ülése. A régészeti társulat Puszky Károly elnöklete alatt ma tartotta szünet után első ülését. A tárgysorozatot Zsigmondy Gusztáv nyitotta meg a legutóbbi római leletekre vonatkozó értekezésével. A Grünwald és társa-féle óbudai szeszgyár felépítése, illetve renoválása alkalmával többek között egy kőkoporsó találtatott, melyben közel 1500 év óta egy női csontváz nyugodott. A gyár déli részén római fürdőhelyiségek, északi részén római sírhelyek nyomaira s maradványaira akadtak. A leletek legérdekesebbike a római házhelyek maradványai, mert a falvakolat tanúsága szerint a rómaiak Aquincumban a falakat be szokták volt festeni. Hampel József szintén a szeszgyár telkén történt kutatások eredményeiről értekezik. Bemutat egy igen érdekes római feliratot, mely a római kereskedő testület tiszteletére egy Lutius Valerius Italus nevű egyén által emelt emléken találtatott. A felirat így hangzik: » J. O. M. Junoni, Neptuno, Marti Latius Valerius Italus, optimo collegio negotiantiunt, donum dedit.« Ez egyszersmind a legelső biztos emlék arra nézve, hogy Aquincumban kereskedő testület létezett. Hampel felolvassa továbbá Torma Károly levelét, mely egy majgrádi római feliratos emlékről értekezik. Ez emlék az ősszel találtatott 85 cm. magas s 23 cm. széles s a dolichei Jupiter tiszteletére Kr. u. mintegy 93 évvel Daciumban emeltetett. Puszky Ferencz Erdélyben tett régészeti kutatásairól tesz jelentést. Különösen a kolozsvári múzeum volt az, mely leginkább meglepte értekezőt ritka leleteivel. E múzeumban egy római fazekas műhelyében talált oly formájú edények őriztetnek, melyek nálunk arentin edényeknek neveztetnek, s melyekről azt hittük, hogy azok nem itt készültek. E lelet azonban kétségkivülivé teszi, hogy a rómaiak ezen iparágat a provinciába is átvitték. Marosvásárhelyen Apor Károly b. gyűjteményében egy érdekes vadászserleget, Gátfalván egy rézbaltát talált. Szebenben, hol a hires erzsébetfalvi lelet őriztetik, igen sok réztárgyak fordultak elő, különösen rézkarpereczek oly díszítésben, a minőben csak a bronzkarpereczek fordulnak elő. — Van ott továbbá egy rézkard, mely nagyon különbözik a mi bronzkardjainktól, a mennyiben igen keskeny s a gerincze igen erősen domborodik ki. Segesvárita többek között egy lándzsahegyet talált, melynek tokja nem volt öntve, hanem kalapácsolva. Henszlmann és Pulszky Károly szintén az Erdélyben tett régészeti kutatásaikról adnak előleges jelentést. Henszlmann figyelmét különösen magára vonta a torony az u. n. Királyföldön. A templomok tornya itt nagyon tömör, széles s oly tömörségű, hogy a torony a templom függelékének látszik. A tornyok itt nincsenek úgy emeletekre felosztva mint átalában a középkoriak, hanem csak keskeny párkányzatuk van az emeletek közt. Értekeztek továbbá dr. T h a 11 óczy Lajos a bukaresti régiséggyüjteményekről. Hampel titkár az északnémet és skandináviai múzeumokról ad áttekintést, végre Varázséji Gusztáv a szegedi öthalmi ásatásról. Nehány folyó ügy elintézése után a gyűlés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. — Lukács György belügyminiszteri tanácsosnak ő felsége — a »Bud. Corr. értesülése szerint — a szegedi árveszély alkalmával tanúsított tevékenységéért az Szent-István-rend lovagkeresztjét adományozta. — A fővárosi egylet mai értekezletét választmányi ülés előzte meg, melyen Kiss Péter kérdést intéz az iránt, nem volna-e lehetséges a közvágóhídon behozni a kötelező sertésvágást ? Ez pénzügyi tekintetben még kivihetetlen. Légrády K. kérdi az elnöklő Kamermayer polgármestert, hogy van-e tudomása azon botrányokról, melyeket az Erzsébetszegényház igazgatója Rácz Gyula — mint a lapok írják — elkövet a szegényházban ? A polgármester válaszában kijelenti, hogy mihelyt olvasta ezeket a dolgokat, azonnal szigorú vizsgálatot rendelt el nevezett igazgató ellen. A választmány e választ megnyugtató tudomásul veszi. — Weisz B. F. panaszát fejezi ki a felett, hogy a szegényügy érdekében nem történik újabban semmi. A jelenlegi szegényházak elégtelenek a sok fővárosi szegényt befogadni. Felhozza, hogy a két elöljáróságok elutasítják a jelentkezőket, holott a főváros kötelessége ellátni szegényeit. Kamermayer erről nem tud, de csakugyan belátja maga is, hogy intézkedni kell még legalább 300 szegény befogadására szükséges helyiség berendezése iránt. Jelenleg 8—900 szegényt lát el a város. — Ugyancsak Weisz B. F. kérdi, hogy mi történt azon alapítványnyal, melyet a főváros a királyi pár ezüstmenyegzője alkalmából tett. Ez alapítvány 100,000 frt. A polgármester kijelenti, hogy az ügy egy bizottságnál van, s majd eziránt tudakozódni fog az ügy állásáról. Az egyesület kebelében már régebben megpendítetett a hullaégetés eszméje. Bizottság is lett kiküldve e tárgyban. Weisz B. F. tudni akarná, hogy mi lesz a dologból ? Meg lesz sürgetve a bizottság jelentését megtenni. A választmány értekezletté alakulván át, Tenczer a virilisták qualifikálása tárgyában szólal föl. Királyi P. és Morfin felvilágosításai után Kamermayer jelentést tesz a Donau-Verein tagjainak az egyesület által történt fogadásáról, mely helyeslő tudomásul vétetett. Királyi Pál azt a figyelemreméltó kérdést veti föl, hogy nem volna-e czélszerű a Miklós Ödönnel Amerikából hozzánk érkezett két híres vizimérnökkel megvizsgáltatni Dunaszabályozási munkálatainkat? Reményi annyival inkább helyesli ez eszmét, mert az amerikai mérnökök véleményére nagy súly fektet, mivel az amerikai folyók hasonlók a mi folyóinkhoz. Légrády K. is pártolja az indítványt. E végett Weisz B. F. érintkezésbe teszi magát Miklós Ödönnel. Ezután a holnapi közgyűlés tárgyait vitatta meg az értekezlet. — A muzeumból. A nemzeti muzeum régiségtára, — most miután díszesen berendeztetett, — az úgynevezett római termek uj szekrényeket kaptak s azokban a tárgyak a legújabb leletekig — korszerint — elhelyeztettek, október elejétől a rendes napokon a közönség számára megnyittatik. A látogatási napok, mint eddig is kedd és péntek, melyeken 9—1-ig a tárlat megszemlélhető. Az első nyitási nap péntek okt. 3-ika. Az utóbbi napokban a nemzeti múzeumnak igen érdekes vendégei voltak. Bécs város celebritásai: Hofstätter udv. tanácsos és a bécsi csász. természetrajzi muzeum főfelügyelője és Kanitz, az ismeretes Balkánutazó. Mindketten igen meg voltak lepetve a muzeum gazdagsága felett s különösen — minthogy már ezelőtt egyszer látták — az utóbbi 10 év alatti haladását bámulták. Földváry László földbirtokos Tót-Györkön (Pestmegye) igen érdekes leletdarabbal gazdagította a nemz. muzeum gyűjteményét, t. i. egy rendkívüli nagyságú őskori rézcsákányt ajándékozott, mely épség és nagyság tekintetében ritkítja párját.— Régi pecsétet ajándékozott Varga Ignácz építőmester a múzeumnak. A pecsétnyomó az 1693-ban újból megalakult budai ácsmesterek czéhétől való. Ismeretes előttünk, hogy Budapest akkori mesteremberei ha nem is mind, de kevés kivétellel német származásúak voltak és igy nem feltűnő, hogy német feliratot alkalmaztak, s hogy nagyra tartották magukat, látszik a »Zimmerleite der königlichen residens Stadt« feliratból. — A többi érdekes tárgyból még felemlítjük ritkaságánál fogva a római kémény-tornyot (cserépből), melyet az adományozó nem rég Ó-Budán lelt egy építése alkalmával. — Abudai dalárdának — mely jelenleg 12 tiszteletbeli, 66 működő és 154 pártoló tagból áll — szeptember 26-án tartott rendes közgyűlésén, a jövő egyleti évre következő tisztviselők választattak meg: Elnökül: Dr. Országh Sándor; Alelnöki Titl István; Jegyzők: Jáhl Nándor és Vuskits József ; karmester : Schweida Rezső ; pénztárnok: Fogarascher Károly; ellenőr: Hejduk Gyula; gazda: Turner Károly; levéltárnok : Haszmann János — A helyi gőzösök menetrendje f. é. oct. 1.-én változást szenved, amennyiben további rendelkezésig a vámháztól az ó-budai Dunaágon át Újpestre és onnan vissza az összes közben eső állomások s a sziget felső kiszállóhely érintésével reggel 6 órától esti 6-ig történik a menet, — a félórára eső menetek a vámház és Ó-Buda közt, szintúgy a margitszigeti alsó kiszálló helyhez ugyanaznap megszűnnek. A »Magyar athletikai klub« ma d. u. 4 órakor Thaisz E. alelnök elnöklete alatt ülést tartott. Elnök indítványozta, hogy az október 12-ére kitűzött közgyűlés Esterházy Miksa gr. egyesületi elnök betegsége miatt halasztassék október 2-ik felére. A választmány a közgyűlést okt. 25-én este 6 órakor határozta megtartani. Lisznyay Tihamér jelentette, hogy a kiküldött bizottmány a versenypályát teljesen rendbe találta s azt a vállalkozótól átvette. A versenybizottság utasíttatott az okt. 12-diki nyilvános viadal és az okt. 16-ki székesfehérvári gyalogverseny módozatainak kidolgozásával. A magyar athletikai klub rendszeres gyakorlatait id. Keresztesi József vívó-tanár október l-sején kezdi meg s tartja: hétfőn, szerdán és pénteken a kardvívásban, míg kedden, csütörtökön és szombaton az athletikai gyakorlatok folynak Zsingor művezető vezetése alatt. Beiratkozhatni a klub helyiségében a gyakorlatok alatt, vagy a titkárságnál (üllői út 4. sz.) naponkint 3—5 óra közt. Rendes tagok 20 frt, egyet, polgárok 12 frt évi dijat fizetnek. Beiratási díj nincs. Az egyet, polgárok fölkéretnek, hogy a beiratáshoz indexüket is elvigyék igazolásul.A garamvölgyi vasut tárgyában Bars megye törvényhatósági bizottságának legközelebbi rendes évnegyedes közgyűlésén az alispán következő indítványt tett: »Tekintettel arra, hogy a szerbiai vasúti csatlakozás megállapítása a bevégzés stádiumában áll; tekintettel arra, hogy a zimonybudapesti vasúti összeköttetést úgy az ország közvéleménye, valamint a törvényhozás egyaránt óhajtja, s ugyanazt a kir. kormány számos nyilatkozataiban is minden kétségen kívül levőnek nyilatkoztatta, s tekintettel arra, hogy az államvasút-társaság legújabban egy, Budapestről az esztergomi határt érintve, Új-Szőnyig vezetendő vaspálya kiépítését vette foganatba, határozza el Bars megye törvényhatósági bizottsága, hogy az Esztergom-Nánától Málnáig, illetve Garam-Berzenczéig vezetendő garam-völgyi vasút kiépítése iránt — mint a mely vasút a megyei, országos és nemzetközi forgalmi érdekeknek teljes mérvben megfelelt s mint a mely vasút gróf Széchenyi István eredeti tervezetétől kezdve, az országos magyar gazdasági egyesület, s 1876-ik év óta az egymást felváltó kormányok által is országos jellegű és érdekűnek nyilváníttatott — a kir. kormánynál s a törvényhozásnál szorgalmazni, e szorgalmazás teljesítését egy kiküldendő deputatióra bízni, s ezen határozat pártolására a szomszédos és érdekelt hatóságokat atyafilágosan felkérni méltóztassék. Ez indítványt a törvényhatósági bizottság egyhangúlag és egész terjedelmében elfogadta, s tekintve, hogy ezen ügyet folyvást melegen ápolta és keresztülvitele folytonos gondoskodás tárgyát képezte; az indítvány értelmében a miniszterelnök és az illető szakministerhez egy indokolt felterjesztéssel járul s annak átadása végett a megye alispánjának elnöklete s az országgyűlési képviselők részvéte mellett bizottságot küldött ki. — Nemzeti színház. Operánk kitűnő vendége Wilt Mária asszony ma negyedszer lépett föl s eddigi nagy sikereit ismét jelentékenyen gyarapitá. Donizetti drámai mozzanatokban gazdag operája, »Borgia Lucretia« a repertoiie ritkább darabjai közé tartozik s ez is egyik oka annak , hogy a nézőtér ma zsúfolásig megtelt s a közönség szokatlan lelkesedéssel és érdekkel dicsérte az előadást, mely minden tekintetben sikerült. Wilt Mária asszony mint Borgia Lucretia ép oly bevégzett, sőt az ének tiszta classicitására nézve majdnem utolérhetlen alakítást nyújtott, mint előbbi fellépései alatt »Valentine« vagy »Norma« szerepében. Az első felvonásban, valamint később a férjével való küzdelem alatt s a haldoklás előtt riadó tapsokra ragadta a közönséget s dicséretére mindazt ismételnünk kellene, amit eddigi vendégszereplése alatt irtunk róla. Mellette Perotti és Odry tűntek ki. Az előbbi hévvel énekelt s különösen a nagy hármas alatt hatást keltett. Odry Alfonzo herczege jobb szerepei közé tartozik. Végül ki kel emelnünk Saxlehner Emma asszonyt, ki a bordalt művészileg adta elő s a közönséget sürü tapsokra ragadta. Népszínház. Előadás helyett ma főpróba volt Suppé »Boccaccio« operettejéből. Az operette szövege Boccaccio, a hírneves olasz novellista életéből van merítve, még pedig azon időszakból, mikor Florenczbe ment novelláihoz tapasztalatokat szerezni. Az egyes jelenetek aztán épen egyegy novellái Boccaccionak, természetesen csak főbb vonásaikban. Az egyes jeleneteket egységes mesébe Boccaccio üldöztetésének története olvasztja, ugyanis a jókedvű novellista ellen a florenczi férjek fellálázadnak s őt üldözőbe veszik, meg akarják verni, a városból kiutasíttatni. Boccaccio pedig ez alatt álöltözetekben szövetkezve pajkos diákokkal és Pietro, palermói herczeggel, nemcsak pusztán szemléleti, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szerez novelláihoz a hölgyek körében. — Ezek után mondanunk sem kell, hogy a szöveg meglehetősen hasonlít Boccaccio novelláihoz. A zene kedves, pajkos, könnyű; egyes áriái kivétel nélkül dallamosak, a karok sűrűn fordulnak elő, de mindannyi mesterileg van összeállítva. Boccaccio első indulója, Fiametta dala a rózsáról, a tanulók kara, a levélzerzette s a híres keringő különösen fognak hódítani a holnapi előadáson, melyre a jegyek már jóformán mind elkeltek. A főbb szerepek Blaháné (Boccaccio) és Komáromi Marosa (Fiametta) kezeiben vannak. Mellettök Sziklay Emíliának, Kápolnainak, Komáromi Jenőnek, Solymossynak, Együdnek, Jeney Annának és Csatai Zsuzsinak vannak hálás szerepeik. — Gróf Károlyi Ede ravatala, ma d. e. fél tizenegyre készült el. A test kettős koporsóba tétetett, egy üveggel bélelt díszes renaissance stylben készült érczkoporsóba. A ravatal a muzeumutcza felé levő első földszinti szobában volt, mely a melette levő teremmel a lépcsőzettel együtt feketébe volt borítva. A halott fejénél félkörben 10—10 viaszgyertya égett, melyek közt egy-egyik oldalon 20 karú csilláralakú nagy gyertyatartó volt. Ezen kívül még számos más gyertya s még más nagy candeláberek lobogtak a szobában. A ravatal el volt halmozva, a számos családtag, rokon, jó barátok és tisztelők koszorúival, úgy hogy ezek száma meghaladta a 40-et. A gyászoló családtagok mind együtt voltak, csak az agg István gróf nem jöhetett, lesújtva a csapástól, otthon, Fóthon várja fiát. Délután 3 órakor Kanovits józsefvárosi plébános végezte fényes egyházi segédlettel a házi beszentelést, mely előtt kevéssel a koporsó elzáratott. A végső tiszteletre a fővárosban levő aristokraták majd teljes számmal — ezen kívül, a közös hadsereg és honvédségből törzstisztek, a képviselőházból számosan, papok s más előkelők, úgy hogy mindkét terem terve volt, ezenkivül számosan azs udvaron állottak. Az utczán is nagy néptömeg hullámzott, hol a rendet 50 lovas és 50 gyalog rendőr tartotta fenn. A beszentelés után a közönség eloszlott. A holt tetem ma este 7 órakor fog a családtagok kíséretében Fóthra vitetni, hol holnap eltemetik. sj. Parisból. A »Figaro« beszéli a következőket : R... úr nemrégiben egy fiatal, 16 éves leányt vett nőül. Már egy évig voltak boldog házasok, de az »ég áldása« csak nem mutatkozott a fiatal menyecskén. Csodálkozva kérdezte egy ízben R... úz ennek okát felesége jelenlétében a háziorvostól. Az orvos nagy komolysággal kérdezi a férjtől: »Talán házassága előtt volt önnek gyermeke?« — »Nem volt.« — felelt őszintén a férj. — »S önnek, nagyságos aszszony?« — puhatolózott tovább az orvos. — Kék rák. A napokban az odessai piaczon óriási kék rák volt látható, melyet a halászok a limani partok közelében fogtak, s nagy szertartással vitték Odessába. A halászok azt beszélték, hogy míg a kék rákot nem fogták, alig akadt egy pár rák a hálójukba, de a kék rák kifogása után alig győzték a rákokat a ladikokba szedni. A ritka rákot az odessai zoológiai egyetem múzeumában helyezték el. — Tűzvészek Muszkaországban. A »Pravitolysztvennyj Vjesztnik« hivatalos kimutatást közöl az augusztus hó folyamában előfordult tüzesetekről, mely szerint 66 kormányzóságban előadódott tüzesetek száma 2923, az okozott kár pedig 20.777,212 rubelre, vagyis 33 millió 655 ezer 983 frt 44 krra rúg. — A térítgetések haszna. A keresztyénségre áttérő izraeliták Budapesten az e czélra fennálló alapból 25—28 forintot szoktak kapni. Ezen aránylag csekély összeg sok zsidó fejét zavarja meg, anélkül, hogy hívővé tenné. A »Gyorsfutár« szerint most az izr. nagy ünnepek alkalmával is több ily »kikeresztelkedett« zsidó nagy buzgalommal végezte a synagógában az egyházi szertartásokat, hogy Jehovach haragját eltávolítsa magától. Vájjon mit ér az ily keresztyénség ? — A Rókusz -kórház könyvtára. Azon könyvek jó része, a melyeket a főváros közönsége a boszniai okkupáczió alkalmából a sebesültek unalma elűzésére összeadott, mind nem osztatott szét, mert nem volt rá szükség. A főváros hatósága legczélszerübbnek véli e könyveket a Rókus-kórház könyvtára alapjául áldozni s a feloszlott segélybizottság egyik tagja dr. Szabóky Adolf a könyvek rendezésével már meg is bizatott. — Az 1880. évi főv. költségvetés tervezetét a tanács ma összeállította a számvevőség előterjesztése alapján. A folytatólagos tárgyalás a közvágóhídi kiadásoknál kezdődött, több tétel töröltetett. E törlések mellett azonban a városliget útjainak föntartására az utak jókarban tartása rovatánál 6000 írttal többet vett föl, s így körülbelül kiegyenlíti egymást a törlés és növelés. A követések költségvetése érintetlen hagyatott, mivel előbb szakbizottsági véleményt kér ki e kérdésben a tanács. A magyar tisztviselők országos egyesülete tegnap f. hó 29-én dr. Pauer Tivadar elnöklete alatt választmányi ülést tartott. A titkári jelentés kiemelte, hogy az egyesület az uj helyiségben teljesen el van helyezve s az ünnepélyes megnyitás legközelebb fog megtartatni. A pénztári jelentés szerint a pénztári maradvány a múlt hóban 1748 frt 92 krt tesz. A vigalmi bizottság jelentése folytán határozatba ment, hogy az egyesület a folyó évadban 5 házi estélyt és egy nagyobb vigalmat fog rendezni (ez utóbbit a vigadóban.) A gyapjú-utczai német színház igazgatóságának ajánlata, mely szerint az egyesületi tagok minden helyre tetemesen leszállt Napirend okt. 1-én. Múzeumban képtár 9—1-ig. Orsz. gazd. és tanszermúzeumok 12-ig és 2— 4-ig. Orsz. képtár Akadémiában 9—1-ig. A. 11 t kert nyitva egész nap. Iparmúzeum 2—5-ig. Egyetemi könyvtár 3—6-ig. Angol társalgó kör első estéje este 8rakor. Magyar király, Dorottya utcza 2. Főváros közgyűlése 4 órakor. Telekkönyvvezetők közp. választmányának ülése 5 órakor. Orsz. nőiparegylet választmánya 4 órakor nagy-kereszt-utcza 2. sz. i napokon is érvényesek — köszönettel fogadtatott. — Nap újdonságok. A Gergl- Kresz-féle botrányperben a sajtóügyi újabb tárgyalás okt. 17-én lesz. — A jogászsegélyegylet választmánya, ma 24 joghallgatónak szavazott meg segélyt, összesen 200 forintot. — Az iparmúzeumban a kormány külön műrajzolót alkalmaz kiváló ipartárgyak lerajzolása végett. — Promontoron a gőzhajózási társulat díszes várótermet építtet a főállomásnál. — Rozsnyón egy 33 éves fiatal pap, Podmaniczky, neveztetett ki kanonokká. — — Sándor bolgár fejedelem anyjának nővére Hanke Luiza, Varsólaw »Wieczory Rodzinne« (Családi esték) czimű lennel lapot indított meg — A szüret Promontorba is okt. 6-ára tűzetett ki. Petőfiről 8 urcairól érdekes irodalmi röpirat jelent meg irodalmuk nagy buzgalma ismertetőjétől, Kertbenyi M.-tól, Lipcsében Friedrich Vilmos kiadásában. Röpirat czime: »Petőfi’s Tod vor dreissig Jahren 189. Jókai’s Erinnerungen an Petőfi 1879. Historischiterarische Daten und Enthüllungen, bibliographie Nachweise. Zusammen gestellt von K. M. Kerseny. Mit einem Plan der Schlacht von Schässbau — A mű első része Petőfi halálának krülményeivel foglalkozik Elmondja azon kutatások, melyeket ezen ügyben Pákh Albert tett ismert* Lengyel nyilatkozatát, szól a Manassesféle dologi. Külön fejezetben közli azután nehány jegyzet kilétében Jókai Mór »Petőfi és ellenségei« czimü jegyzett, melyek tudvalevőleg ezen év jul. 31-én, Petőfi halának 30-ik évfordulója alkalmával jelentek meg. Ismertetve ezután rövid Petőfi és Jókai, e szellemi dioskurok irodalmi küldését, kiemeli termékenységüket és statisztikailagi mutatja, hogy Goethe 334, Schiller 177, Platengr07, Heine Spleiben 498, Beranger 414, Lenauesi 143 és Beck K 122 lyrai verset írtak hosszú életű alatt, Petőfi pedig csak 5 év alatt 775 lyrai és 1 epikai költeményt. Jókairól megemlíti önvallomás hogy 27 év alatt (1846-1873.) 652,100 példán munkát és rapirTt adott a magyar közönség kezébe; ezért neki a magyar olvasó közönség 1,523,60 frtot fizetett, miből szerzőnek 246,200 frt jutott int honorárium — 1873-tól 1879-ig Jókai uj regénkben, lapokban és politikai iratokban legalább 200,16 példányt bocsátott forgalomba. Ily nagy kelendégre német példa nem is létezik s a külföldiek köztg legfölebb Dickens, Dumas pére, George Sand, Bret Harte, Krassewsky és talá Turgenyew említhetők. Több honoráriumot sok külföldre kapott, de német — legfölebb Hackländer, Auerbach kivételével — aligha. Ezután ismerteti a Petőfi- és ókai-fordításokat. Petőfi 12 nyelvre van fordítva; Jans vitéz maga németre, francziára, angolra és szerbi Jókait már 1850-ben kezdték németre fordítani.Első fordítói voltak : Dr. Falk, Kárfy Titusz, dreux Adolf, Chézy W., Glatz Ede, dr. Brody S. és Sonnensels. Kertben 28 kötetet forditlt és mások 69 kötetet. Azonkívül fordítottták Jóait franczia, olasz, spayol, angol, hollandi, svéd, dorfinn, orosz, lengyel, cseh, román és szerb nyelvekre, összesen tehát 14 nyelvre 151 kötetet s minden nagyobbrészt 1870. óta. A füzet ezután közli Jókainak a »La«-ban f. évi augusztus 10-én megjelent czikkét Peőfi hasonmásáról s végül Petőfi nehány versét mutatja be többféle fordításban. A füzethez a segesvári csaftér rajza van mellékelve. A „HON“ magántársürgönyei. PancsOVa, szept. 30. (Ered. sürg.) Id. Ráday Gedeon gróf három napi itt-tartózkodás után hagyta el Pancsovát, folytatván útját, mint a református egyház felügyelője, Orsovába. Mint e választókerület képviselője, beszámoló beszéde megtartásakor a legszívesebb és legmegtisztelőbb ovácziók tárgya volt és működéséért teljes bizalom szavaztatott neki. Az egykori határtartomány érdekében kitön kéretett, hogy 1. jobb és egyenlő igazságszolgáltatás keresztülvitelére törekedjék az anyaországnál ; 2. a végházközlekedési kérdés megoldását és szabálozását pendítse meg; 3. a gyarmatosítási és víztelenítési kérdést támogassa; 4. az itteni reáliskola átalakítását gimnáziummá a magyarosítás érdekében eszközölje ki, és végre 5. egy Pancsováig menő vasút kiépítését eszközölje ki. A választók benső közlekedését képviselőjökkel a reáliskola igazgatójának tapintatlansága, sajnos, nagyon megzavarta, ki a bankettnél, melyen a legelőbbkelő polgárok, tisztviselők és hivatalnokok vettek részt, a reáliskola magyarosítása iránti óhaj sophista elferdítése által egy pohárköszöntőben a képviselőt, úgyszintén a polgárságot megsértette. Bécs, szept. 30. (E r e d. s ü r g.) A felsőház elnökévé Trauttmansdorff eddigi alelnökök szerint már kineveztetett. Cattaro, szept. 30. (E red. sü r g.) A porta Antivariban követséget állít fel. A prizrendi liga fölkérte a portát, tudassa vele pontosan a területeket Epirusban, melyeket Görögországnak átengedni akar, hogy a liga haladéktalanul bocsáthassa el az e területekből toborzott katonáit. Krakkó, szept. 30. (Ered. sürg.) A Krassewsky-ünnepélyhez nagyszerű előkészületek léteznek; számos küldöttség van bejelentve. Zimialkowsky miniszter személyesen fogja Tartezewszkynek a Ferencz József rend nagykeresztjét átadni. Pária, szept. 30. (Ered. sürg.) Tegnap csaknem 4000 személy vett részt az itt tartott royalista banketteken. A felirat mindenütt felolvastatott és aláíratott. Rövid beszédeket is mondottak, helylyelközzel verseket is szavaltak. A bankettek zárt ajtók mellett tartattak. Kívülről semmit se lehetett észrevenni. Chambordban körülbelül 2000 legitimista ünnepelt. Midőn Blois-n vonultak keresztül, az ottani lakosság nem mozdult, de azelőtt való estén köztársasági tüntetést rendezett. A banker sátrak alatt volt a chambordi parkban. London, szept. 30. A »Reuter office« jelentése Simlából: Tegnap Dakká városát ellenállás nélkül szállották meg az angol csapatok. Kabul nyugodt. Roberts tábornok tegnapelőtt hosszabban értekezett Jakub khán emirrel, ki készséggel felajánlotta támogatását, nemkülönben élelmi készletet és szállítási eszközöket.