A Hon, 1879. november (17. évfolyam, 263-288. szám)

1879-11-01 / 263. szám

ségi vizsgával, a III. osztályba átbocsáttatott 11, II-ba 6 rendes az I. osztályból, és 3 rendkivüli, kik a kultusminiszteri engedélylyel rendes tanu­­lókat vétettek fel, az I. osztályba iratkozott 9, mint érettségi bizonyitványnyal. 1878. évben nyittatott a IV. osztály, ebbe iratkozott 10, a III-ba 9, II-ba 8, az I-be 11. (ezek közül 7 érettségi bi­zonyítványnyal,­­ az államvizsga bizonyítványával Bécsben hallgatta a jogot.) Szép könyvtára van az intézetnek; nincs saját épülete, hanem­­bérbe hasz­nálja a városi iskolai épületet már 85 év óta. Ez in­tézetnek nincs más fentartási kutforrása, mint »a nemzeti clericalis alap«. Kiadatott pedig az 187 tanévre a rendes tanárok mindenikének 1400 frt, a se­gédtanároknak a 200 frt, az igazgatónak 400 frt, ösz­szesen 3800 frt;az 1876/,-ben 4200 frt,az 187+ 4150 frt; 1878/9 5200 frt, összesen 17,350 frt. — Ösztöndi­jakra kiadatott ez alapból 1875/9 1380 frt;187+ 1740 frt; 187 + 2000 frt; 1878/9 3460 frt; összesen 8580 frt. — Továbbá kiadatott a tantermek kija­­vitására s felszerelésére 1397 frt; a könyvtárra 1251 frt, 92 kr. kiszolgálására, kivilágítására s egyéb kisebb szükségletekre 455 frt 92 kr. és hozzáadva a tápintézetre kiadott 3870 frt, a négy évi összes ki­adás tesz 32,904 frtot. — Ez évben végzett 10 nö­vendék. — Minthogy ez intézet 8010 frtjába került ez idén a nemzeti alapnak, a 38 növendék mindegyike került átalánosan 294, minden végzett növendék pe­dig 801 írtba, az ösztöndíjon s a tápintézeten kívül Természetes dolog, hogy kevésbe kerülne mind­egyik növendék, ha többen iratkoznának, de a pályá­tól elijeszti őket a túlszigorú leirat szabálya (érett­ségi vizsga), mely szigorúság nem áll arányban a lelkészek javadalmazásával. Ha tovább is igy marad, az intézetben nem lesz elég növendék s a templomok és a nép lelkész nélkül lesznek.­­ Ez értesítő fel­olvasása után felszólalt Stojsics (szeghi lelkész és horvát­ országgyűlési képviselő) előadva, hogy tudo­mására jutott, hogy tavaly és az idén növendékül felvetettek érettségi bizonyítványon alól is, de még olyanok is a kormány­engedélylyel, a­kik IV—V osztályt végeztek, minthogy pedig csak egyforma ké­szültséggel bíró növendékeknek lehet egyöntetű ok­tatást adni, interpellálja az elnökséget, vájjon miért engedi ez abnormális eljárást, miért nem ragaszkodik híven a törvényhez vagy nem változtatja a tör­vényt ? miért és mely alapon osztja a kultuszmi­niszter a rendkivüli engedélyeket? 2. A karloviczi és újvidéki főgy­m­­náziumok. Ez intézetek működése számbavéte­­tetik az 1871-ik évtől, mióta a kongresszusi határozat folytán húzzák a nemzeti alap segélyét. A karlovitzi főgymnáziumban működik 7 okleveles-, 4 segédtanár és 1 hittanár, úgyszintén az újvidékiben is. Tanulók száma : 1871. 1872. 1873.1874.1875. 1876. Karloviczi : 121 108 122 125 161 155 Újvidéki: 180 168 146 124 134 181 1877. 1878. 1879. összesen 176 212 220 = 1400. 221 203 Érettségi vizsgát tett: 211 = 1568. 1871. 1872. 1873.1874.1875. 1876. Karloviczi : 2 166 5 8 Újvidéki: 10 15 188 13­9 1877. 1878. 1879. összesen 11 66 = 51 18 138 = 112 A karloviczi főgymnázium épülete igen hiá­nyos, szűk, roskadt­­e végett interpellálta az elnök­séget igazgatója, mint kongr. képviselő : mikor foga­­natosíttatik az intézet elhatározott fölépítése ? fe­leletet kapott, hogy folyamatban van a terv összeál­lítása, az újvidéki ellenben igen jó karban van. A karlovitzi gyamazluima, azukoegolbclik cvcukiui ae ezer frt, de bennfoglaltatik a 4000 frt adó, egyenér­­ték, a szőlők munkáltatása, a házak javítása s egyéb kiadásai, ha tehát az ingatlanságok elárvereztetné­­nek, tisztább volna a számadás. A gymnáziumi alap évi jövedelme 11—15 ezer forint az ingatlanságok bizonytalan jövedelméhez képest s igy húz a nemzeti alapból évi 7—8—11 ezer subventiót. Az újvidéki gymnázium évi kiadása 19000 frt, de bennfoglaltatik az 1300 frtig terjedő adóra, javí­tásokra s egyéb szükségletekre kivetett évi kiadás. Az alap jövedelme 8500—9000 frt. Ehhez képest kap az intézet a nemzeti alapból 9500—10,000 frt évi subventiót. Szándics megjegyzi, miként tudomására jutott, hogy a karlovitzi gymnasiumba a vizsgák vezetésére rendesen küldetik egy kormánybiztos, mivel pedig ez eljárás bizalmatlanságot tanúsít a kormány részéről, indítványozza, hogy elháríttassék ezen sértés (?) és emancipáltassék a főgymnasium. Elfogadtatott. 3. Azombori és károlyvárosi taní­­tóképezdék. A beszámolás itt is azon időre ter­jed, mióta az intézetek subventiót húznak a nemzeti alapból. A zomboriban működik 4 rendes, 4 segéd­tanár és egy segédtanitónő. A károlyvárosiban 4 rendes, 2 segédtanár és 1 segédtanitónő. A tanárok kiképezték magukat szakmáikban a német főisko­lákban.­­ Mind a két intézetbe felvétetnek ez idő­­szerint azon növendékek, kik legalább az alsó gymna­­siumott, vagy az alsó reáltanodát jó sikerrel végezték leányok pedig, kik a felső leányiskolát végezték. Növendékek száma: 1872. 1873. 1874. 65+20 43+24 35 + 29 Zomborbafi Károlyvárosb, Zomborban Károlyvárosb. 1875. 38+36 6+12 1879. 38+40 17+09 1876. 1877. 1878. 45+43 39 + 45 38+39 _____ 11 + 16 14+14 18 + 09 (finövendékek és nőnövendékek.) A zombori képezdei növendékek kapnak ösz­töndíjat a nemzeti alapból: tizen á 80 frt, a plato­­neumból (tőkéje 19,140 frt), hárman á 80 frt, négyen 60 frt és nyolczan 50 frt. — Balyáé 40 — 50 fr. — Ezenkívül segélyt nyújtanak egyes legelőkelőbb hit­községek 100—150 írttal, u. m. pancsovai, verseczi, temesvári stb. A károlyvárosi növendékek tizenöten 80 írttal, Musiczki-féle alapból hárman 120 forinttal és a tizenöt pakróczi növendék ösztöndíjai a nem­zeti alapból egyenkint 80 frtad­, akik itten folytatják tanulmányaikat. Azombori növendékekre kiadott összeg tett: 1872. évben 1730 frt 40 krt; 1873-ban 1980 frt 40 krt; 1874-ben 2180 frt 40 krt; 1875-ben 2580 frt 40 krt; 1876-ban 2380 frt 40 krt; 1877-ben 2180 frt 40 krt; 1878-ban 2735 frt 40 krt; 1879-ben 3357 frt 40 krt,’összesen 19,145 frt 20 kr. — A károly-városi növendékekre pedig 1876-ban 1160 frt; 1877-ben 1560 frt; 1878-ban 1560 frt; 1879-ben 2120 frt, ösz­­szesen 6400 frt. Most fog felállitatni az intézetek ré­szére tápintézet. A zombori intézetre szüség volt 1877-ben 7020 frt, 1878-ban 7240 frt és az idén 7180 frt, az évi összes kiadás. Ez összegek fedeztetnek az intézeti alapból 1865 frt, a kikindiai kerület részéről 918 frt, a Raczkovics-féle alapból 50 frt, a zombori hitköz­ség utalványoz évről-évre 315 frtot, összesen tehát 3133 frt, a hiányt pótolja a nemzeti alap, éspedig 1877. évben adott 3832 frtot, 1878-ban 3768 frtot és az­ idén 4032 frtot. Eszerint minden növendék került az idén az idén 51, a múlt évben 48 és a har­madévi tanévben 45 írtjába a nemzeti alapnak, és így minden ez idén 19 végzett növendék (beleszámítva az 1440 frt nemzeti alap ösztöndíjakat) került 298 +tba, a képezdei alappal együtt pedig 456 írtba. A károly­városi fentartatik egészben a nemzeti alap által, s ez idén került 4330 írtba, a múlt évben 3420 írtba; ha a 4330 írthoz hozzá­adjuk a nemzeti alap által adott 1760 írt ösztöndijakat, akkor min­den növendék a 27 közül került az idén 225 írtba, és minden végzett (ez idén 14) 435 írtjába került a nemzeti alapnak. 4. Az újvidéki és pancsovai felső leányiskolák. E két tanintézet alapszik az 1872. évben szentesített szerb népiskolák szervezése II. sza­kaszán. Megnyittatták 1874. decz. 1-én. A növendékek száma: 1875, 1876, 187­7, 1878, 1879., összesen újvidéki: 27, 33, 38, 53, 65= 217 pancsov.:58, 60, 73, 71, 87­= 349. Vég­sett pedig: ujv.: 20, 29, 37, 49, 60= 195 pancs.: 54, 50, 59, 64, 70= 297. A pancsovaiban volt városi ösztöndíjas 1876- ban egy 100 frtos, 1877-ben egy 100 frtos és négy 50 frtos. Az újvidékiben nem volt ösztöndíjas. Bú­torzatai mind újak; az újvidékiben van 90 növendék számára, a pancsovaiban pedig 100 növendék szá­mára ülőhely s asztal. Alapja van : az újvidékinek 1692 frt, a pancsovainak 3660 frt. Az egész jövede­lem tőkésittetik. Az újvidékinek van taneszközökre 450 frt és a mi befolyik a beiratások- s tanpénzekből a 250 frt, a szegény gyermekek a munkaanyag segélyére 292 frt. A pancsovainak van taneszközökre 150 frt, a szegény gyermekek segélyezésére 400 forint, könyvekre 80 forint. Az intézetek fentartatnak a nemzeti alapból ; az újvidéki kapott az idén 4720 frtot, a múlt évben 4840 frt, a harmadévben 4800 frtot; a pancsovai ez idén valamint a múlt évben a 4840 frt, a harmadév­ben pedig 3920 frt. A szerint került tehát minden egyes újvidéki növendék a nemzeti alapnak 78 írtjá­ba, és mindegyik teljesen végzett 590 írtba; a múlt évben nyolc­an, mindegyike 605 írtba. Pancsován kevesebbe kerül; az idén minden végzett 70 közül mindegyike 75 írtba és a kilenc­ teljesen végzett közül mindegyike 537 forintjába került a nemzeti alapnak. Ezt körülményesen és legkisebb részletekig le­írtam, hogy a közönség meggyőződjék a felől, várjon mennyit költ a szerb nemzetiség magzatainak nevelé­sére s belátva ezt, hiszem méltányolni fogja e nép fájdalmát, ha e nemes törekvésében bármely oldalról is háborgattatik (?) s akadályoztatik. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése október 31. A miniszterelnök után felszólalt Simonyi Ernő, ki a bizottság többségének szövegezését pártolja. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi Si­monyi ellenében, hogy nem helyes kiinduló­pont an­nak a föltevése, hogy a horvát bán olyanokat fog ho­nosíthatni, kik a törvény szerint nem honosíthatók. Továbbá megjegyzi, hogy ha ez egy esetben meg is történnék, ez ellen intézkedni a magyar törvényhozás kezében van, mert a bán a magyar miniszterelnök fölterjesztésére neveztetik ki s bocsáttatik el, s a ház­nak mindig joga van a törvénysértő bűn miatt a mi­niszterelnököt megtámadni. (Felkiáltások a szélső balon: Igen, de nem engedik a mamelukok!) Tessék elhinni, hogy azoknak, a­kik ezen az oldalon ülnek, Magyarország s a magyar állam épen úgy hazája s legalább is annyi szeretettel s áldozatkészséggel vi­seltetnek iránta, mint önök a túlsó oldalon. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Irányi Dániel sajnálja, hogy nem érthet egyet okLa.x'A.+o.iv’r, 1, movf 1/-.U o+/-v4-l^rvr»ok­ tartja. 1­0'gV­P fifi-ki horvát-magyar kiegyezési törvényt egyoldalulag meg lehessen változtatni. Lehetetlennek tartja ezt a jog, a nemzeti méltóság és az eszélyesség szempontjából. (Helyeslés jobb felől.) A béke művét akarja művelni s azért óvakodjunk, hogy a hazának Dráván túl lakó népeit megsértsük. Azért az eredeti kormányi szer­kezetet pártolja. (Élénk éljenzés s helyeslés jobbról. A miniszterelnök eltávozik.) Horváth Lajos tiltakozik a miniszterelnök és Irányi azon felfogása ellen, hogy a­kik a bizottság többsége által előterjesztett szöveget pártolják, azok a H­orvátországgal fennálló viszony ellen működnek. A Veszter által előterjesztett indítványt pártolja, minthogy állami jogokat nézete szerint Magyarorszá­gon csak a kormány gyakorolhat. (Élénk helyeslés a mi oldalon.) Mihajlovics Károly megvallja, hogy Irányi D. szavai rá mély benyomást tettek s kívánja, hogy ez az engesztelékenység mindkét részen terjedjen. Ő eddig is s ezután is mindig a két országnak egy álla­miságát fogja védelmezni s a jövő meg fogja mutatni ámbár nem kívánja, hogy beálljon az idő — hogy H­­orvátország az összes magyar állam függetlensége mellett fog harcsolni, hogy ebben saját függetlensé­gét is megtalálja. Különben pártolj a kisebbség vé­­eményét. (Helyeslés jobbról.) Szilágyi Dezső rosszalja, hogy a miniszterel­nök még azt sem tartja érdemesnek, hogy e kérdés fejtegetése alatt kötelességszerűleg a házban legyen. Helyeslés a baloldalon. Nyugtalanság a jobbon.) nagy kisértést érez magában arra azt indítványozni, hogy míg e törvényjavaslat törvényes képviselője itt meg nem jelenik, szakítsuk félbe tanácskozásainkat. (Mozgás jobbról) De ez indítványt nem teszi, mert abban a nézetben van, hogy el kell kerülnünk min­den oly kérdés belevegyítését ez ügy tárgyalásába, mely annak teljesen objectív megvizsgálását gá­tolhatná. Hegedűs Sándor : De mégis belekeveri. Szilágyi Dezső : Ha a közbeszóló képviselő úr nem érzi szükségét annak, hogy magát, ha talán a miniszterelnök nézetét megváltoztatná, a kellő idő­ben tájékozhassa, könnyen bajos helyzetbe juthatna, mert könnyen ellentétbe jöhet pártja vezérével. (De­rültség a baloldalon.) Magára a tárgyra térve kijelenti, hogy kész min­den oly befolyást megengedni, mely nagy közjogi elvek sérelme nélkül lehetséges s ennélfogva indítványozza, hogy azon idegenekre, a kik Horvát-Szlavonországok területén laknak, a honosítás adományozása a horvát bán kezdeményezésére és ajánlatára a magy. miniszter­­elnököt, a határőrvidéken lakó egyénekre nézve pedig addig, a­míg azon részek Horvátországba bekebelez­­tettek, a magyar miniszterelnököt illeti, egyszersmind indítványozza, hogy a javaslat azon szakaszainak, a­melyek az állampolgárság elnyerését vagy elveszté­sét tárgy­azzék, ezen határozatnak megfelelő módosí­tása végett a tövényjavaslat a bizottsághoz utasíttas­­sék vissza. (Helyeslés balfelől.) Hegedűs Sándor: Akár­milyen csekély személy legyek is Szilágyi Dezső képviselő úrral szemközt, azt hiszem, sem eddigi rövid parlamenti életem, sem egyetlen tettem nem jogosítja fel őt azon személyes invectivára, melylyel velem szemben élt. Egészen a t. ház méltányosságára bízom az ítéletet. Én voltam a közbeszóló, mert azt láttam, hogy a képviselő úr fogadkozik tárgyilagosságra és mégis mindig szemé­lyes invectivákkal él. A t. ház ítéletére bízom, hogy csak egy hajszálnyira is eltérek-e az igazságtól ? És most áttérek a személyes kérdésre. Szilágyi Dezső képviselő úr jónak látta állítani — sajnálom, hogy nem bírom a gyorsírói jegyzeteket, mert fi­l­k, hogy viszonmagyarázattal fog előállani; erre joga van, pro­vokálok reá — azt méltóztatott állítani, hogy igény­telen szavazatomra a miniszterelnök úrnak e terem­ben léte vagy nem léte, véleménynyilvánításomnak megváltoztatására a miniszterelnök úr személye befo­lyással volna. Azt hiszem ezt mondta s én megval­lom te­hát, hogy egész bátran provokálhatok e tekintet­ben Szilágyi Dezső nagy emlékező tehetségére, és fé­nyes tehetségére, hogy bármely szavazatomnál, akár politikai tekintetből, akár személyes tekintetekből, utóbb adott véleményem változásokon ment volna keresztül bármikor, akár ezen ülésszak előtt, akár ezen ülésszak alatt, azt hiszem, hogy erre adatot nem szolgáltathat. (Élénk helyeslés jobb felől.) Engedjen meg a t. képviselő úr, (Halljuk!) hogy ezen személyes kérdést részint saját érdekem­ben, de azt hiszem, hogy a ház méltósága érdekében is felhasználjam. Akár­milyen magas lovon ül a t, képviselő úr, akármilyen magas tehetségei legyenek is, sem tehetségeinek fényét, sem a ház méltóságát nem fogja emelni, ha folytonosan másokat le­nézve azok szavazatait insinuálja, és azt hiszi, hogy nem meggyőződésből, hanem részrehajlásból, utasí­tásra szavaznak, a­mint tegnap átalánosságban mondta e pártról, mintha mi nem gondolkodva, nem töprenkedve, nem megfontolva szavaznánk, (Élénk helyeslés jobb felől, mozgás balfelől) hanem vakon mennénk bárkinek parancsszavára, vagy utasítására. Higgye meg a t. képviselő úr, hogy erre bárki is, de én legkevésbbé jogosítottam föl, mert ha az én szava­zataimban, vagy véleményeimben az önzés legkisebb fokát be fogja bizonyítani, akkor bélyegezzen meg, de addig ne insinuáljon. Visszautasítom azt. (Élénk he­lyeslés jobbfelől, mozgás balfelől.) Szilágyi Dezső szintén személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy joga van a közbeszólást felfogni és észrevételeket tenni, mit a közbeszólási kedv fékentartására jövőre is gyakorolni fog. Ebben — legyen Hegedűs meggyőződve — nem személyé­nek lenézése, hanem kitüntetése foglaltatik, mert le­hetnek olyanok, kiknek közbeszólását nem fogja fej­tegetésben részesíteni. (Tetszés a balon, mozgás jobbról.) A­mi azt illeti, hogy szavai értelmére nyi­latkozzék, azt legszívesebben teszi. Szavaiban sértés nem foglaltatott s csak annyit kívánt mondani, hogy a pártvezérnek egy kényes kérdésben pártja tájéko­zására jó jelen lenni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra senki sem lévén följe­gyezve .... Apponyi Albert úr. tekintettel arra, hogy közjogunk alapelvének kiforgatásáról van szó, kéri a házat, hogy az újonnan fölvetett kérdés fölött minden vitatkozás nélkül ne térjen egyszerűen napirendre szavazás által. Az idő úgy is előre haladt, kéri a há­zat zárja be tanácskozását s halaszsza a tárgyalás folytatását holnapra. (Helyeslés balról, felkiáltások jobbról: szavazzunk!) Helfi Ignácz sajnálja, hogy a miniszterelnök nem volt jelen Szilágyi beszéde alatt s e szerint nem hallhatta az új indítványt. Az aggodalmakat agyon­hallgatni egyrészről nem parlamentáris eljárás, más részről oly gyanúkra vezet, hogy a kormány a kama­­rillával kezet fogva Magyarországot Jellasichék kezé­re játszsza. (Igaz­ a szélső balon) Az indítvány feletti tanácskozás elől nem akarja, hogy az ut elzárassék. Tisza Kálmán miniszterelnök tagadja, hogy a tett indítványt nem ismerné, mert hallotta s tagad­ja annak a vádnak alaposságát, hogy a fenforgó kér­désben a kormány álláspontját nem igazolta. E te­kintetben utal ma mondott beszédére. Az ellen is til­takozik, mintha a tárgyalás folyamán behozott indít­ványo­k felett akárhányszor nem szavazott volna a ház azonnal, mert hiszen a dolog természetében van, hogy ha a vita közt indítvány merül fel, a felett a szavazás is a vita berekesztésével bekövetkezzék. A­mi pedig az indítványt illeti, ez módosítja ugyan né­mileg az eredeti indítványt, melyet az előadó előadott, de lényege, tenorfa egy­es.Ugyanaz s­ima az ésik­re, mind pedig a másikra nézve ugyanaz áll. Mert igaz — így folytatja a miniszterelnök — az nem opportunitási kérdés, hogy a törvény, melyet ez esetben az általam is elmondottaknál fogva res­­pectálni kell, mit mond. Ha opportunitási kérdés vol­na, ha nem a törvény értelme iránti meggyőződés ve­zetne bennünket nézetünkben, sokkal több indokot lelhetnénk abban, hogy egy második, egy harmadik indítványt az opportunitási mérlegen mérlegeljünk de mikor épen a törvény egyenes rendelete iránti meggyőződés vezet minket, kénytelenek vagyunk még az opportunitásból helyesnek tetsző indokok előtt is nem meghajolni, hanem azokkal szemben is saját meg­győződésünket fentartani. Arra sem akarok reflectál­­ni, a­mit a t. képv. ur a kamarilláról,­ abszolutismus­­ról, Jellasichról felhozott. Én t. hát sem külföldön, sem a belföldön az országnak semminemű viszonyai közt, mióta alkotmányunk van, conspirálni, szövet­kezni nem szoktam, nem is fogok. Adná isten, hogy mindenki ebben egyforma helyzetben legyen. Én azért nem tartom szükségesnek, hogy reflektáljak a mondottakra. De midőn a képviselő úr hazafias hangon intéz hozzánk felszólítást arra nézve, hogy oszlassuk el az aggodalmakat, hivatkozhatom rá, és ez talán mégis a képviselő úrnak a camarilla iránti aggodalmát né­mileg enyhítheti — hogy hiszen — s nézetem szerint végsoraiban talán s ezért bocsánatot kérek a t. kép­viselő úrtól, a kellő határon túlmenőleg is — de ugyancsak szép hazafias felszólítást kapott a ház arra nézve, hogy fogadja el a kisebbségi véleményt. Hiszen szebben, melegebben, hazafiasabb indulatból csakugyan baj is volna szólani, mint a­hogy Iványi képviselő úr szólott e tárgyról. De a magam részéről ismételten hangsúlyoztam és szerintem ismét igen helyes hazafias szempontból, hogy már azért is — ha egyéb ok nem volna — szorosan tartsuk meg — még ha nem is tetszik — azt, a­mit a törvény ad Horvátországnak, mert ez alapfeltétele annak, hogy ha kell, annál erélyesebben és sértés nélkül lehessen visszautasítani, ha túl akarnának rajta menni. Én azt gondolom, ez is hazafias szempont, s ez is hazafias­­felszólalás. Én tehát azt a vádat, mintha e kérdésben az­on hallgatni akarnék az érveket, mintha nem mondtuk volna el, miért akarjuk ezen javaslatot a kisebbség véleménye szerint elfogadni, határozottan visszautasítom és nem fogadhatom el, hogy agyon­­hallgatásnak, vagy az érvek elő nem adásának vé­tessék az, ha valaki egyik vagy másik szónoknak, legyen az bár a legjelesebb is, beszédére külön nem felel. Én kérném a t. házat, ha úgy tetszik, akkor a mikor, de méltóztassék a szakaszt a kisebbség véle­ménye szerint elfogadni (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor arra a meggyőződésre jut, ha végig tekint a miniszterelnök működésén, hogy azon van, hogy továbbra is zsarnokoskodhassék az or­szágon. (Nagy zaj, nyugtalanság jobbfelől.) Elnök: Ha a képviselő urnak szándéka talán a szavazást ma megakadályozni, méltóztassék leg­alább más szavakat használni s más modort, de illőbb modort követni. (Zajos helyeslés jobbról.) Csanády Sándor: A miniszterelnök jónak látta a 68-as közös ügyes törvényre hivatkozni, (Nagy derültség az egész házban.) pedig ő mondta azt az ellenzéki padokon átkosnak. (Zaj s derült­ség.) Végül kijelenti, hogy a többségi szöveget pártolja. Elnök arról értesülvén, hogy az előadó, de még az indítványozó is elállt a szótól, fölteszi a kér­dést szavazásra : Elfogadja-e a ház a honosítási bi­zottság többsége által ajánlt szöveget, igen vagy nem ? A ház többsége ülve marad, mire az ellenzék a fejenkinti összeszámlálást kívánja. Ez megtörténvén. Egy könyv a kataszterről. Dobner Rudolf »A földadó kataszter, tekintet­tel a mezőgazdaság és a földbirtokos osztály viszo­nyaira« czim alatt egy igen érdekes és sok készült­ségről tanúskodó könyvet adott ki. A könyvet, a mos­tani válság folytán irta. Elől néhány átalános re­formeszmét vet fel , melyeket nemzetgazdaságunk és mezőg­azdaságunk szükségeképen már régen em­legetnek, de ezeket (iparfejlesztés, gazdasági egyletek szervezése stb.) részletesebben ki nem fejti, hanem annál alaposabban ismerteti a kataszter történetét hazánkban. Az ideiglenes kataszter egész rendszerét bőven kifejti, alaposan bírálja. Azután előadja az ál­talunk elfogadott porosz rendszert és annak elő­nyeit. Kimutatja az országgyűlési tárgyalásokból a pártok álláspontját, az elkövetett hibákat, részlete­sen ismerteti a törvény végrehajtásának eddigi fá­­zisait, az utasítások aprólékos részleteiben levő hi­bákat. Végül a következő javaslatokat teszi: Alakítani kell­­egy önálló központi kataszteri igazgatóságot. Előzetesen gyűjtött adatok alapján állapíttassanak meg a termésviselési, költség- és ter­mény­árfokozatok. Ezek tételeinek maximumát tízre kell szabni. A becslő biztosok ezeket és az osztályok leírását és a tiszta jövedelmi fokozatokat közöljék a járások becslő biztosaival ; ezek működésére, az ará­nyosság szempontjából ügyelnének a kerületi fel­ügyelők. Ezeket a járási bizottság tagjai, a helyszínen tanulmányozva, előzetesen megállapítják, azután 2—2 tagú küldöttséggel, az osztályokat, mintatere­ket a helyszínen megvizsgáltatja; munkálatát átadja a kataszteri igazgatónak, ez a kerületi felügyelőkkel megvizsgálja azt és véleményével a kerületi bizottság elé terjeszti. Ez is küldöttségileg vizsgál és azután állapodik meg; ettől megy a pénzügyminiszterhez, ki a kataszteri igazgatósággal és központi felügyelőkkel vizsgálja azt meg és véleményével terjeszti az orszá­gos bizottság elé. Mikor végleg megállapíttatott az osztály, jövedelmi fokozat, akkor kezdődik az osz­tályozás. Mindenütt egy járási bizottsági tag és egy a kataszteri igazgató által kinevezett ügyvezető végzi az osztályozást. A mintatereket a becslőbiztos jelölné ki a sorozókkal együtt, ugyanaz vezetné be azokat a sorozási műveletekbe is.­­A járási bizottság figyelemmel kisérné a soro­zásokat , azok befejezése után, a pénzügyminiszter felhívására, összeülne s a becslőbiztossal együtt meg­bírálná, hogy a sorozók helyesen alkalmazták-e a tiszta jövedelmi fokozatokat, s ha azt találná, hogy a sorozásnál a fokozatok helytelenül alkalmaztattak, javaslatot tenne a kerületi bizottsághoz az iránt, hogy mely községi határok azok, melyekben alacso­nyabb vagy magasabb fokozatok lennének alkalma­zandók. A kataszteri igazgató s azután a kerületi bi­zottság e javaslatot tárgyalná s azután saját vélemé­nyével felterjesztené a pénzügyminiszterhez, a ki azt közegeivel tanulmányoztatná s a fokozatok végleges megállapítása végett ez országos bizottság elé ter­esztené. Magától értettetik, ismétlem, hogy ez alka­lommal új osztályok nem lennének felállíthatók, mivel új osztály felállítása új sorozást von maga után, az pedig a műveletek ezen stádiumában, hacsak a mun­kálatokat felzavartatni nem akarjuk, meg nem en­gedhető. Ez alapon rendeltetnének el a felszólalások. A IbibióOb­ilyouknál o w o­ j&r&o og^ooornoifond lenne. Mindenekelőtt elhagyandó lenne a 47. §-nak az az intézkedése, hogy a felszólalások élőszóval is bejelentendők s az élőszóval tett bejelentésekről a helyszínen jegyzőkönyv veendő fel. Ez véghetetlen hosszadalmas eljárásra vezet. Az ok, mely a katasz­teri bizottságot e módozat ajánlására vezeté, az volt, hogy az Írástudatlan paraszt­osztály megkíméltessék a zuglikászok zsarolásaitól. De ez az ok nem elég erős arra, hogy a műveletek folyamát késleltetik, kü­önben is a mi földmivelő népünk oly értelemmel és élelmességgel bír, hogy érdekeit tudni fogja maga is védeni. Elhagyandó lenne a 48. §-nak az az intézke­dése, hogy a járási bizottság a felszólalásokat kül­döttségileg a helyszínen vizsgáltatja meg. Ez a hely­színelés megakasztja a műveletek folyamát, költséges s mégsem sok haszonnal jár. E végből leghelyesebb lenne, ha a járási bizottság a felszólalások felett a becslőbiztos, a községi elöljáró és a közsé­gi bizottság két berendelt tagjának meghallgatása mellett tüstént határozna. Nem kell félni, hogy határozata e módon nem lenne eléggé alapos, mert a helyi viszonyokkal ismerős említett közegek bizonyára oly alapos felvi­­lágosítással szolgálhatnának, mely a helyszíni kül­döttséget nélkülözhetővé tenné.« Ezek javaslatai. Alkalmilag még visszatérünk rájuk. Most a könyvet ajánljuk a szakkörök fi­gyelmébe. kitűnt, hogy a többségi szövegre csak 75, ellene pe­dig 141 képviselő szavazott. E szerint a többség szö­vegezése elvettetett, Szilágyi Dezső indítványával együtt. A tárgyalás folytatása hétfőre tűzetik ki. Ülés vége 2 óra 10 perczkor. KÜLÖNFÉLÉK. HSo“ Lapunk legközelebbi száma rend­kívüli kiadásban hétfőn, azaz nov. 3-án reggel fog megjelenni. — A király jövő csütörtökön, azaz november hó 6-án Budapesten legfelsőbb kihallgatást fog adni. Előjegyzések a mondott napig a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. — A magyar tudományos akadémia első (nyelv- és széptudományi) osztálya nov. 3-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. B­u­­d­e­n­z József r. t. »Az indogermán és ugor nyelvek állítólagos rokonsága.« II. Dr. gr. Zichy Ágost mint vendég »A japáni művészetről«, felolvassa Pulsz­ky Ferencz t. t. — Halottak estéjére ma nagyban folynak a készületek. A kerepesi út s koronaherczeg­­utcza boltjai, részben a járdák is telve vannak ko­szorúkkal, az omnibuszok s lóvonatú vasúti kocsik »Temető« felirattal pár nap óta nagy számmal lát­hatók a kerepesi­ uton s a derék Vasvári Kovács tér­képei, melyek csakugyan érdemesek a megvételre, 10 kvért áruba bocsátva mindenütt láthatók. Legna­gyobb az élénkség különben a temetőben, hol a sírokat már egy hét óta díszítik. A halottak estéje ez évben vasárnap délután lesz kivételesen, mivel rendes kö­rülmények közt Mindszent napja délutánján tartatik.­­ Madách Imre összes művei,melye­ket Gyulai Pál rendezett sajtó alá, az Athenaeum társulat kiadásában megjelentek 3 kötetben. A neve­zett műről bővebben fogunk megemlékezni, addig is felemlítjük, hogy az első kötet (a legkisebb) a verse­ket tartalmazza, a költő arczképével s életrajzával, a­ második kötet, si a harmadiknak egy része drámai költeményeket s az utolsó kötet második része vegyes műveket. Ára a három kötetnek 7 frt 50 kr. — A »M­agyar Népvilág« mai száma a követ­kező tartalommal jelent meg: Az 1880. évi köl­ségvetés. Irta : Láng La­os. — A »Magyar Népvilág« tárczája: A hazajáró lelkek. (Elbeszélés) irta Jókai Mór. — Olaszország és Ausztria-Magyarország. — Porosz miniszter az osztrák-ma­gyar és német szövetségről. — Gondolkozzunk. Irta : R­ar­k­o­v­s­z k y István. — Az afgán ügy. — A zsidók emanczipá­­lása. — A franczia ügyek. — A kereskedelmi tárgyalások Né­metországgal. — Mit költ az ország egy esztendőre. — Elzász és Lotharingia. — Az orosz czár és a német császár. — Az osztrák rajksztárból. — Monarchiánk diplomácziai képvisele­téről. — Mi történt az az országgyűlésen. — Szegeden. — Az okkupáti tartományról. — A kávé. — Szegedről — Csetevájó elfogatása. (Képpel.) — Deák tetemeinek nyugvó helye. (Kép­pel.) — Különfélék. Alapos mentség. A ki megérzi halálát. — Olvasni való . Halottak napján. (Vers képpel.) Akaratlan uta­zás. (Biár Luczián után francziából.) Tizenkettedik fejezet. Melegország királya. — Minek köszönheti Hermann Ottó meg­választatását.— Kijavított hirdetmény.— Hogy utaznak az em­berek.— Polgárjogi kutyák. — Mi újság ? — Gazdáknak. Üzleti szemle. — Képek : Csetevájó elfogatása. — Halottak napján. — Deák tetemeinek nyugvó helye. — Meghívás a hajósok ün­nepélyére. — A »Magyar Nép­világ«, J­ó­k­ai Mór képes nép­lapja, melyet V­i­s­­ Imre szerkeszt, hetenkint egyszer, szom­baton, jelenik meg. Előfizetési ára : Negyedévre t­art. Az előfi­zetési pénzek legczélszerübben postautalványnyal a kiadóhi­vatalba (Athenaeum-épület, Ferencziek-tere) küdendők.­­ A székely egyesület tegnap délután négy órakor ülést tartott. A megjelent tagokat kelle­metlenül érintette azon bejelentés, hogy a székely mú­zeum a lehető legrendetlenebb állapotban van, s az négy-ötöd részben halmaza a tudatlanságból össze­gyűjtött lomoknak. Elhatároztatott, hogy a múzeum felügyelése és gyarapítása czéljából egy múzeumi bi­zottság alkottassák, melynek tagjai azonban csak ak­kor fognak megválasztatni, ha Pulszky Ferencz ígért jelentését az egyesületnek meg fogja küldeni. ■— Múzeumból. A nemzeti múzeum ter­mészettára újabban vásárlás folytán Syriából hozott állatokkal szaporodott. Ezek közt két ritka szép és nagy teknőcz érdemel kiváló figyelmet. Még ezenkí­vül 20 darab különféle fajú — néhány kiváló nagy mérges kígyó Elő-Ázsiából. — Dr. M­á c­s i­k a hol­landi társulat kiküldötte szintén megemlékezett mú­zeumunkról s Afrikából igen szép gyűjteményt kül­dött ajándékba. Vannak közte emlősök, hüllők, halak, rovarok. — A budapesti állami közép ipar­tanodába a beiratások az intézet igazgatójánál — Kodzafantera 28. sz. — november 2-ik napjától 15-kéig tartanak. — Az »Üstököse humorisztikai képes hetilap erre a hétre következő tartalommal jelent meg : »Egy kórista éle­téből.« — Mindegy csak pap legyen (képpel.) — A műszeres boltban (képpel.) — A sasfalvi orgonát meg kellene csináltatni. (képpel.) — Mint az urak. — A ballet után (képpel.) — A szo­lid, becsületes ember (képpel.) — Náczi czigányról. — Iphy­­genia kisasszony szívdobogása (képpel.) — Tudja már mért jó. — A szénafelezés (képpel.) — De ember ! — Jobban tudja azt a diák (képpel.) — A különös szűcs. — Pisti a fővárosi bá­csinál (képpel.) — Cheramen Fries. G.—n.—E.—d.— A képe­ket rajzolja Jankó. Az »Üstökös« előfizetési ára évnegyedre 2 forint. — Színházakból. A nemzeti színháznál több új darabra készülnek elő. Jövő hóban is kettő kerül színre, így november 9-én. »A nagyralátó«. — 23-án »Leonarda.« — Vörösmarty Mihály halála év­fordulóján »Csongor és Tünde« fog adatni. A régiek közül nov. 14-ére »Coriolán« kerül színre.— A nép­színházban vasárnap Blaháné a »Piros bugyel­­láris«-ban fog föllépni. — »Nótás Kata«, Győri Vil­mos új népszínműve f. hó 14-én kerül először színre; utána a legközelebbi újdonság Offenbach legutóbbi operettje »Favárné« lesz. — A fővárosnak jövő 1880-dik évre kivetett állami hátbéradója. Összesen : 18.000,070 frt 2.307,473 frt 14 fr. Ezen kivetés a fővárosi adószámviteli hivatal által eszközöltetett s felülvizsgálat végett a kir. fővá­rosi adófelügyelőséghez tétetett át. Lehet, hogy e té­telek a felülvizsgálat folytán még jelentékenyen meg­változnak. — Laukának jubileumi emléket szándékoz­nak adni a Péchy Jenő tulajdonát képező »Szat­­mármegyei Közlöny« czimü lap s olvasó kö­zönsége, mivel Lanka is szatmármegyei születésű író és említett lap munkatársa. — Statisztika az egyetemről. A bu­dapesti tudomány­egyetemen a f. tanév első felében beiratkozott: theologus, 1569 joghallgató, 803 orvos­növendék, 569 bölcsészethallgató, 110­0. éves gyógy­szerész, 80 II. éves, és 125 bába; összesen 3336, vagyis a tavalyihoz képest a szaporodás 290. — Hízelgés. Prágában e hó 29-én délelőtt Rudolf koronaörökös a kaszárnyát meglátogatván, né­hány tisztnek azt mondta, hogy a kiborotvált szakál­­lakat jobban szereti, mint a telt szakállakat. Midőn ugyanaz­nap délben 1 óra tájban a tiszti ebédnél az Orsolya-kaszárnyában megjelent, csodálkozva látta, hogy a tisztek szakállaikat már mind kiborotválták.­­ Az országos tanszermúzeum ál­landó bizottsága nov. hó 13-án d. u. 5 órakor tartja meg havi értekezletét a Köztelken, melynek tárgyai lesznek : 1-szer miniszteri leiratok felolvasása, 2-szor bírálatok, a) lenéző romák, b) horvát taneszközök, c) női rajzminták, d) Fürth-féle számoló­gép bemutatása és 3-szor kapott ajándékok bemutatása. It A szerencse forgandóságáról egy párisi lap következő példát hozza fel: B­­ur, nem­régiben még bankhivatalnok, régebben egy millióval rendelkezett. Játék által vagyonát egész 20 frankra apasztotta. Ezzel egy lóverseny alkalmával öt louis­­dor-t nyert, mely összegen egy sorsjegyet vett. A sorsjegyet nemsokára kihúzták s B. . . úr 2000 frank urává lett. Ez nagyon lehetővé tette, hogy egy tehe­tős leányt feleségül vegyen, a kivel 40,000 frank ho­zományt kapott. Hat hónap múlva meghalván felesé­gének egy nagybátyja, vagyona évi 25,000 frank­­nyi jövedelemmel gyarapodott. Most B. . . a börzén kezdett játszani s nemcsak saját, hanem felesége vagyonát is elvesztette. Kénytelen volt tehát egy banküzletbe lépni, hol havonkint 200 frank fizetést kapott. Nem­régiben keresi őt egy ember, ki a fran­­cziaországi bank 300 részvényét adja át neki. Ez azon összeg volt, melyet az átadó egyszer B... aty­jától kölcsön vett, hogy üzletét megmentse, s melyet csak most volt képes visszafizetni. Most mindenki ki­váncsi rá váljon megint szerencsét fog-e próbálni B.­uruj vagyonával. — A VI. kerületi klub helyiségeiben nagyszámú választó értekezletet tartott, melyben egyhangúlag határozatba ment, hogy a VI. kerületi választók a vasárnap délután 3 órakor tartandó köz­gyűlésre hivassanak egybe, hogy e közgyűlésen, mint ez a többi kerületben is történik, a virilistajelöltek névjegyzéke megállapíttassék, tekintet nélkül az an­nak idején kiküldött kilenczes kijelölő bizottság mű­ködésére, minthogy ez ellentétben kapott megbízá­sával elhatározta, hogy a virilistajelöltek névjegyzé­két nem fogja egy utóbbi közgyűlés határozata alá bocsátani. Arra utaltak, hogy a közgyűlés általi megállapítása eme névjegyzéknek annál szüksége­sebb, mert különben a központi bizottság azt el nem fogadja. — A budapesti korcsolyázó egye­­n­­­e­s tegnap d. u. 6 órakor a Vigadóban Busbach A várban A Vízivárosban Tabán Krisztina város Országút Ó-Buda Újlak Belváros Lipótváros Terézváros J­ózsefvá­ros Ferenczváros házbérjövedelem 350,268 frt 771,082 » 323,716 » 301,164 » 143,675 » 277,964 » 93,128 » 3.629,635 » 3.779,366 » 4.949,130 » 2.431,088 » 949,855 » kivetett áll. adó 68,712 frt —­kr. 111,227 61,287 49,118 27,271 35,431 17,580 500,122 517,818 574,551 232,419 112,231 39 66 95 02 34 52 63 65 41 63 94

Next