A Hon, 1879. november (17. évfolyam, 263-288. szám)
1879-11-01 / 263. szám
ségi vizsgával, a III. osztályba átbocsáttatott 11, II-ba 6 rendes az I. osztályból, és 3 rendkivüli, kik a kultusminiszteri engedélylyel rendes tanulókat vétettek fel, az I. osztályba iratkozott 9, mint érettségi bizonyitványnyal. 1878. évben nyittatott a IV. osztály, ebbe iratkozott 10, a III-ba 9, II-ba 8, az I-be 11. (ezek közül 7 érettségi bizonyítványnyal, az államvizsga bizonyítványával Bécsben hallgatta a jogot.) Szép könyvtára van az intézetnek; nincs saját épülete, hanembérbe használja a városi iskolai épületet már 85 év óta. Ez intézetnek nincs más fentartási kutforrása, mint »a nemzeti clericalis alap«. Kiadatott pedig az 187 tanévre a rendes tanárok mindenikének 1400 frt, a segédtanároknak a 200 frt, az igazgatónak 400 frt, öszszesen 3800 frt;az 1876/,-ben 4200 frt,az 187+ 4150 frt; 1878/9 5200 frt, összesen 17,350 frt. — Ösztöndijakra kiadatott ez alapból 1875/9 1380 frt;187+ 1740 frt; 187 + 2000 frt; 1878/9 3460 frt; összesen 8580 frt. — Továbbá kiadatott a tantermek kijavitására s felszerelésére 1397 frt; a könyvtárra 1251 frt, 92 kr. kiszolgálására, kivilágítására s egyéb kisebb szükségletekre 455 frt 92 kr. és hozzáadva a tápintézetre kiadott 3870 frt, a négy évi összes kiadás tesz 32,904 frtot. — Ez évben végzett 10 növendék. — Minthogy ez intézet 8010 frtjába került ez idén a nemzeti alapnak, a 38 növendék mindegyike került átalánosan 294, minden végzett növendék pedig 801 írtba, az ösztöndíjon s a tápintézeten kívül Természetes dolog, hogy kevésbe kerülne mindegyik növendék, ha többen iratkoznának, de a pályától elijeszti őket a túlszigorú leirat szabálya (érettségi vizsga), mely szigorúság nem áll arányban a lelkészek javadalmazásával. Ha tovább is igy marad, az intézetben nem lesz elég növendék s a templomok és a nép lelkész nélkül lesznek. Ez értesítő felolvasása után felszólalt Stojsics (szeghi lelkész és horvát országgyűlési képviselő) előadva, hogy tudomására jutott, hogy tavaly és az idén növendékül felvetettek érettségi bizonyítványon alól is, de még olyanok is a kormányengedélylyel, akik IV—V osztályt végeztek, minthogy pedig csak egyforma készültséggel bíró növendékeknek lehet egyöntetű oktatást adni, interpellálja az elnökséget, vájjon miért engedi ez abnormális eljárást, miért nem ragaszkodik híven a törvényhez vagy nem változtatja a törvényt ? miért és mely alapon osztja a kultuszminiszter a rendkivüli engedélyeket? 2. A karloviczi és újvidéki főgymnáziumok. Ez intézetek működése számbavétetetik az 1871-ik évtől, mióta a kongresszusi határozat folytán húzzák a nemzeti alap segélyét. A karlovitzi főgymnáziumban működik 7 okleveles-, 4 segédtanár és 1 hittanár, úgyszintén az újvidékiben is. Tanulók száma : 1871. 1872. 1873.1874.1875. 1876. Karloviczi : 121 108 122 125 161 155 Újvidéki: 180 168 146 124 134 181 1877. 1878. 1879. összesen 176 212 220 = 1400. 221 203 Érettségi vizsgát tett: 211 = 1568. 1871. 1872. 1873.1874.1875. 1876. Karloviczi : 2 166 5 8 Újvidéki: 10 15 188 139 1877. 1878. 1879. összesen 11 66 = 51 18 138 = 112 A karloviczi főgymnázium épülete igen hiányos, szűk, roskadte végett interpellálta az elnökséget igazgatója, mint kongr. képviselő : mikor foganatosíttatik az intézet elhatározott fölépítése ? feleletet kapott, hogy folyamatban van a terv összeállítása, az újvidéki ellenben igen jó karban van. A karlovitzi gyamazluima, azukoegolbclik cvcukiui ae ezer frt, de bennfoglaltatik a 4000 frt adó, egyenérték, a szőlők munkáltatása, a házak javítása s egyéb kiadásai, ha tehát az ingatlanságok elárvereztetnének, tisztább volna a számadás. A gymnáziumi alap évi jövedelme 11—15 ezer forint az ingatlanságok bizonytalan jövedelméhez képest s igy húz a nemzeti alapból évi 7—8—11 ezer subventiót. Az újvidéki gymnázium évi kiadása 19000 frt, de bennfoglaltatik az 1300 frtig terjedő adóra, javításokra s egyéb szükségletekre kivetett évi kiadás. Az alap jövedelme 8500—9000 frt. Ehhez képest kap az intézet a nemzeti alapból 9500—10,000 frt évi subventiót. Szándics megjegyzi, miként tudomására jutott, hogy a karlovitzi gymnasiumba a vizsgák vezetésére rendesen küldetik egy kormánybiztos, mivel pedig ez eljárás bizalmatlanságot tanúsít a kormány részéről, indítványozza, hogy elháríttassék ezen sértés (?) és emancipáltassék a főgymnasium. Elfogadtatott. 3. Azombori és károlyvárosi tanítóképezdék. A beszámolás itt is azon időre terjed, mióta az intézetek subventiót húznak a nemzeti alapból. A zomboriban működik 4 rendes, 4 segédtanár és egy segédtanitónő. A károlyvárosiban 4 rendes, 2 segédtanár és 1 segédtanitónő. A tanárok kiképezték magukat szakmáikban a német főiskolákban. Mind a két intézetbe felvétetnek ez időszerint azon növendékek, kik legalább az alsó gymnasiumott, vagy az alsó reáltanodát jó sikerrel végezték leányok pedig, kik a felső leányiskolát végezték. Növendékek száma: 1872. 1873. 1874. 65+20 43+24 35 + 29 Zomborbafi Károlyvárosb, Zomborban Károlyvárosb. 1875. 38+36 6+12 1879. 38+40 17+09 1876. 1877. 1878. 45+43 39 + 45 38+39 _____ 11 + 16 14+14 18 + 09 (finövendékek és nőnövendékek.) A zombori képezdei növendékek kapnak ösztöndíjat a nemzeti alapból: tizen á 80 frt, a platoneumból (tőkéje 19,140 frt), hárman á 80 frt, négyen 60 frt és nyolczan 50 frt. — Balyáé 40 — 50 fr. — Ezenkívül segélyt nyújtanak egyes legelőkelőbb hitközségek 100—150 írttal, u. m. pancsovai, verseczi, temesvári stb. A károlyvárosi növendékek tizenöten 80 írttal, Musiczki-féle alapból hárman 120 forinttal és a tizenöt pakróczi növendék ösztöndíjai a nemzeti alapból egyenkint 80 frtad, akik itten folytatják tanulmányaikat. Azombori növendékekre kiadott összeg tett: 1872. évben 1730 frt 40 krt; 1873-ban 1980 frt 40 krt; 1874-ben 2180 frt 40 krt; 1875-ben 2580 frt 40 krt; 1876-ban 2380 frt 40 krt; 1877-ben 2180 frt 40 krt; 1878-ban 2735 frt 40 krt; 1879-ben 3357 frt 40 krt,’összesen 19,145 frt 20 kr. — A károly-városi növendékekre pedig 1876-ban 1160 frt; 1877-ben 1560 frt; 1878-ban 1560 frt; 1879-ben 2120 frt, öszszesen 6400 frt. Most fog felállitatni az intézetek részére tápintézet. A zombori intézetre szüség volt 1877-ben 7020 frt, 1878-ban 7240 frt és az idén 7180 frt, az évi összes kiadás. Ez összegek fedeztetnek az intézeti alapból 1865 frt, a kikindiai kerület részéről 918 frt, a Raczkovics-féle alapból 50 frt, a zombori hitközség utalványoz évről-évre 315 frtot, összesen tehát 3133 frt, a hiányt pótolja a nemzeti alap, éspedig 1877. évben adott 3832 frtot, 1878-ban 3768 frtot és az idén 4032 frtot. Eszerint minden növendék került az idén az idén 51, a múlt évben 48 és a harmadévi tanévben 45 írtjába a nemzeti alapnak, és így minden ez idén 19 végzett növendék (beleszámítva az 1440 frt nemzeti alap ösztöndíjakat) került 298 +tba, a képezdei alappal együtt pedig 456 írtba. A károlyvárosi fentartatik egészben a nemzeti alap által, s ez idén került 4330 írtba, a múlt évben 3420 írtba; ha a 4330 írthoz hozzáadjuk a nemzeti alap által adott 1760 írt ösztöndijakat, akkor minden növendék a 27 közül került az idén 225 írtba, és minden végzett (ez idén 14) 435 írtjába került a nemzeti alapnak. 4. Az újvidéki és pancsovai felső leányiskolák. E két tanintézet alapszik az 1872. évben szentesített szerb népiskolák szervezése II. szakaszán. Megnyittatták 1874. decz. 1-én. A növendékek száma: 1875, 1876, 1877, 1878, 1879., összesen újvidéki: 27, 33, 38, 53, 65= 217 pancsov.:58, 60, 73, 71, 87= 349. Végsett pedig: ujv.: 20, 29, 37, 49, 60= 195 pancs.: 54, 50, 59, 64, 70= 297. A pancsovaiban volt városi ösztöndíjas 1876- ban egy 100 frtos, 1877-ben egy 100 frtos és négy 50 frtos. Az újvidékiben nem volt ösztöndíjas. Bútorzatai mind újak; az újvidékiben van 90 növendék számára, a pancsovaiban pedig 100 növendék számára ülőhely s asztal. Alapja van : az újvidékinek 1692 frt, a pancsovainak 3660 frt. Az egész jövedelem tőkésittetik. Az újvidékinek van taneszközökre 450 frt és a mi befolyik a beiratások- s tanpénzekből a 250 frt, a szegény gyermekek a munkaanyag segélyére 292 frt. A pancsovainak van taneszközökre 150 frt, a szegény gyermekek segélyezésére 400 forint, könyvekre 80 forint. Az intézetek fentartatnak a nemzeti alapból ; az újvidéki kapott az idén 4720 frtot, a múlt évben 4840 frt, a harmadévben 4800 frtot; a pancsovai ez idén valamint a múlt évben a 4840 frt, a harmadévben pedig 3920 frt. A szerint került tehát minden egyes újvidéki növendék a nemzeti alapnak 78 írtjába, és mindegyik teljesen végzett 590 írtba; a múlt évben nyolcan, mindegyike 605 írtba. Pancsován kevesebbe kerül; az idén minden végzett 70 közül mindegyike 75 írtba és a kilenc teljesen végzett közül mindegyike 537 forintjába került a nemzeti alapnak. Ezt körülményesen és legkisebb részletekig leírtam, hogy a közönség meggyőződjék a felől, várjon mennyit költ a szerb nemzetiség magzatainak nevelésére s belátva ezt, hiszem méltányolni fogja e nép fájdalmát, ha e nemes törekvésében bármely oldalról is háborgattatik (?) s akadályoztatik. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése október 31. A miniszterelnök után felszólalt Simonyi Ernő, ki a bizottság többségének szövegezését pártolja. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi Simonyi ellenében, hogy nem helyes kiindulópont annak a föltevése, hogy a horvát bán olyanokat fog honosíthatni, kik a törvény szerint nem honosíthatók. Továbbá megjegyzi, hogy ha ez egy esetben meg is történnék, ez ellen intézkedni a magyar törvényhozás kezében van, mert a bán a magyar miniszterelnök fölterjesztésére neveztetik ki s bocsáttatik el, s a háznak mindig joga van a törvénysértő bűn miatt a miniszterelnököt megtámadni. (Felkiáltások a szélső balon: Igen, de nem engedik a mamelukok!) Tessék elhinni, hogy azoknak, akik ezen az oldalon ülnek, Magyarország s a magyar állam épen úgy hazája s legalább is annyi szeretettel s áldozatkészséggel viseltetnek iránta, mint önök a túlsó oldalon. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Irányi Dániel sajnálja, hogy nem érthet egyet okLa.x'A.+o.iv’r, 1, movf 1/-.U o+/-v4-l^rvr»ok tartja. 10'gVP fifi-ki horvát-magyar kiegyezési törvényt egyoldalulag meg lehessen változtatni. Lehetetlennek tartja ezt a jog, a nemzeti méltóság és az eszélyesség szempontjából. (Helyeslés jobb felől.) A béke művét akarja művelni s azért óvakodjunk, hogy a hazának Dráván túl lakó népeit megsértsük. Azért az eredeti kormányi szerkezetet pártolja. (Élénk éljenzés s helyeslés jobbról. A miniszterelnök eltávozik.) Horváth Lajos tiltakozik a miniszterelnök és Irányi azon felfogása ellen, hogy akik a bizottság többsége által előterjesztett szöveget pártolják, azok a Horvátországgal fennálló viszony ellen működnek. A Veszter által előterjesztett indítványt pártolja, minthogy állami jogokat nézete szerint Magyarországon csak a kormány gyakorolhat. (Élénk helyeslés a mi oldalon.) Mihajlovics Károly megvallja, hogy Irányi D. szavai rá mély benyomást tettek s kívánja, hogy ez az engesztelékenység mindkét részen terjedjen. Ő eddig is s ezután is mindig a két országnak egy államiságát fogja védelmezni s a jövő meg fogja mutatni ámbár nem kívánja, hogy beálljon az idő — hogy Horvátország az összes magyar állam függetlensége mellett fog harcsolni, hogy ebben saját függetlenségét is megtalálja. Különben pártolj a kisebbség véeményét. (Helyeslés jobbról.) Szilágyi Dezső rosszalja, hogy a miniszterelnök még azt sem tartja érdemesnek, hogy e kérdés fejtegetése alatt kötelességszerűleg a házban legyen. Helyeslés a baloldalon. Nyugtalanság a jobbon.) nagy kisértést érez magában arra azt indítványozni, hogy míg e törvényjavaslat törvényes képviselője itt meg nem jelenik, szakítsuk félbe tanácskozásainkat. (Mozgás jobbról) De ez indítványt nem teszi, mert abban a nézetben van, hogy el kell kerülnünk minden oly kérdés belevegyítését ez ügy tárgyalásába, mely annak teljesen objectív megvizsgálását gátolhatná. Hegedűs Sándor : De mégis belekeveri. Szilágyi Dezső : Ha a közbeszóló képviselő úr nem érzi szükségét annak, hogy magát, ha talán a miniszterelnök nézetét megváltoztatná, a kellő időben tájékozhassa, könnyen bajos helyzetbe juthatna, mert könnyen ellentétbe jöhet pártja vezérével. (Derültség a baloldalon.) Magára a tárgyra térve kijelenti, hogy kész minden oly befolyást megengedni, mely nagy közjogi elvek sérelme nélkül lehetséges s ennélfogva indítványozza, hogy azon idegenekre, a kik Horvát-Szlavonországok területén laknak, a honosítás adományozása a horvát bán kezdeményezésére és ajánlatára a magy. miniszterelnököt, a határőrvidéken lakó egyénekre nézve pedig addig, amíg azon részek Horvátországba bekebeleztettek, a magyar miniszterelnököt illeti, egyszersmind indítványozza, hogy a javaslat azon szakaszainak, amelyek az állampolgárság elnyerését vagy elvesztését tárgyazzék, ezen határozatnak megfelelő módosítása végett a tövényjavaslat a bizottsághoz utasíttassék vissza. (Helyeslés balfelől.) Hegedűs Sándor: Akármilyen csekély személy legyek is Szilágyi Dezső képviselő úrral szemközt, azt hiszem, sem eddigi rövid parlamenti életem, sem egyetlen tettem nem jogosítja fel őt azon személyes invectivára, melylyel velem szemben élt. Egészen a t. ház méltányosságára bízom az ítéletet. Én voltam a közbeszóló, mert azt láttam, hogy a képviselő úr fogadkozik tárgyilagosságra és mégis mindig személyes invectivákkal él. A t. ház ítéletére bízom, hogy csak egy hajszálnyira is eltérek-e az igazságtól ? És most áttérek a személyes kérdésre. Szilágyi Dezső képviselő úr jónak látta állítani — sajnálom, hogy nem bírom a gyorsírói jegyzeteket, mert filk, hogy viszonmagyarázattal fog előállani; erre joga van, provokálok reá — azt méltóztatott állítani, hogy igénytelen szavazatomra a miniszterelnök úrnak e teremben léte vagy nem léte, véleménynyilvánításomnak megváltoztatására a miniszterelnök úr személye befolyással volna. Azt hiszem ezt mondta s én megvallom tehát, hogy egész bátran provokálhatok e tekintetben Szilágyi Dezső nagy emlékező tehetségére, és fényes tehetségére, hogy bármely szavazatomnál, akár politikai tekintetből, akár személyes tekintetekből, utóbb adott véleményem változásokon ment volna keresztül bármikor, akár ezen ülésszak előtt, akár ezen ülésszak alatt, azt hiszem, hogy erre adatot nem szolgáltathat. (Élénk helyeslés jobb felől.) Engedjen meg a t. képviselő úr, (Halljuk!) hogy ezen személyes kérdést részint saját érdekemben, de azt hiszem, hogy a ház méltósága érdekében is felhasználjam. Akármilyen magas lovon ül a t, képviselő úr, akármilyen magas tehetségei legyenek is, sem tehetségeinek fényét, sem a ház méltóságát nem fogja emelni, ha folytonosan másokat lenézve azok szavazatait insinuálja, és azt hiszi, hogy nem meggyőződésből, hanem részrehajlásból, utasításra szavaznak, amint tegnap átalánosságban mondta e pártról, mintha mi nem gondolkodva, nem töprenkedve, nem megfontolva szavaznánk, (Élénk helyeslés jobb felől, mozgás balfelől) hanem vakon mennénk bárkinek parancsszavára, vagy utasítására. Higgye meg a t. képviselő úr, hogy erre bárki is, de én legkevésbbé jogosítottam föl, mert ha az én szavazataimban, vagy véleményeimben az önzés legkisebb fokát be fogja bizonyítani, akkor bélyegezzen meg, de addig ne insinuáljon. Visszautasítom azt. (Élénk helyeslés jobbfelől, mozgás balfelől.) Szilágyi Dezső szintén személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy joga van a közbeszólást felfogni és észrevételeket tenni, mit a közbeszólási kedv fékentartására jövőre is gyakorolni fog. Ebben — legyen Hegedűs meggyőződve — nem személyének lenézése, hanem kitüntetése foglaltatik, mert lehetnek olyanok, kiknek közbeszólását nem fogja fejtegetésben részesíteni. (Tetszés a balon, mozgás jobbról.) Ami azt illeti, hogy szavai értelmére nyilatkozzék, azt legszívesebben teszi. Szavaiban sértés nem foglaltatott s csak annyit kívánt mondani, hogy a pártvezérnek egy kényes kérdésben pártja tájékozására jó jelen lenni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra senki sem lévén följegyezve .... Apponyi Albert úr. tekintettel arra, hogy közjogunk alapelvének kiforgatásáról van szó, kéri a házat, hogy az újonnan fölvetett kérdés fölött minden vitatkozás nélkül ne térjen egyszerűen napirendre szavazás által. Az idő úgy is előre haladt, kéri a házat zárja be tanácskozását s halaszsza a tárgyalás folytatását holnapra. (Helyeslés balról, felkiáltások jobbról: szavazzunk!) Helfi Ignácz sajnálja, hogy a miniszterelnök nem volt jelen Szilágyi beszéde alatt s e szerint nem hallhatta az új indítványt. Az aggodalmakat agyonhallgatni egyrészről nem parlamentáris eljárás, más részről oly gyanúkra vezet, hogy a kormány a kamarillával kezet fogva Magyarországot Jellasichék kezére játszsza. (Igaz a szélső balon) Az indítvány feletti tanácskozás elől nem akarja, hogy az ut elzárassék. Tisza Kálmán miniszterelnök tagadja, hogy a tett indítványt nem ismerné, mert hallotta s tagadja annak a vádnak alaposságát, hogy a fenforgó kérdésben a kormány álláspontját nem igazolta. E tekintetben utal ma mondott beszédére. Az ellen is tiltakozik, mintha a tárgyalás folyamán behozott indítványok felett akárhányszor nem szavazott volna a ház azonnal, mert hiszen a dolog természetében van, hogy ha a vita közt indítvány merül fel, a felett a szavazás is a vita berekesztésével bekövetkezzék. Ami pedig az indítványt illeti, ez módosítja ugyan némileg az eredeti indítványt, melyet az előadó előadott, de lényege, tenorfa egyes.Ugyanaz sima az ésikre, mind pedig a másikra nézve ugyanaz áll. Mert igaz — így folytatja a miniszterelnök — az nem opportunitási kérdés, hogy a törvény, melyet ez esetben az általam is elmondottaknál fogva respectálni kell, mit mond. Ha opportunitási kérdés volna, ha nem a törvény értelme iránti meggyőződés vezetne bennünket nézetünkben, sokkal több indokot lelhetnénk abban, hogy egy második, egy harmadik indítványt az opportunitási mérlegen mérlegeljünk de mikor épen a törvény egyenes rendelete iránti meggyőződés vezet minket, kénytelenek vagyunk még az opportunitásból helyesnek tetsző indokok előtt is nem meghajolni, hanem azokkal szemben is saját meggyőződésünket fentartani. Arra sem akarok reflectálni, amit a t. képv. ur a kamarilláról, abszolutismusról, Jellasichról felhozott. Én t. hát sem külföldön, sem a belföldön az országnak semminemű viszonyai közt, mióta alkotmányunk van, conspirálni, szövetkezni nem szoktam, nem is fogok. Adná isten, hogy mindenki ebben egyforma helyzetben legyen. Én azért nem tartom szükségesnek, hogy reflektáljak a mondottakra. De midőn a képviselő úr hazafias hangon intéz hozzánk felszólítást arra nézve, hogy oszlassuk el az aggodalmakat, hivatkozhatom rá, és ez talán mégis a képviselő úrnak a camarilla iránti aggodalmát némileg enyhítheti — hogy hiszen — s nézetem szerint végsoraiban talán s ezért bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, a kellő határon túlmenőleg is — de ugyancsak szép hazafias felszólítást kapott a ház arra nézve, hogy fogadja el a kisebbségi véleményt. Hiszen szebben, melegebben, hazafiasabb indulatból csakugyan baj is volna szólani, mint ahogy Iványi képviselő úr szólott e tárgyról. De a magam részéről ismételten hangsúlyoztam és szerintem ismét igen helyes hazafias szempontból, hogy már azért is — ha egyéb ok nem volna — szorosan tartsuk meg — még ha nem is tetszik — azt, amit a törvény ad Horvátországnak, mert ez alapfeltétele annak, hogy ha kell, annál erélyesebben és sértés nélkül lehessen visszautasítani, ha túl akarnának rajta menni. Én azt gondolom, ez is hazafias szempont, s ez is hazafiasfelszólalás. Én tehát azt a vádat, mintha e kérdésben azon hallgatni akarnék az érveket, mintha nem mondtuk volna el, miért akarjuk ezen javaslatot a kisebbség véleménye szerint elfogadni, határozottan visszautasítom és nem fogadhatom el, hogy agyonhallgatásnak, vagy az érvek elő nem adásának vétessék az, ha valaki egyik vagy másik szónoknak, legyen az bár a legjelesebb is, beszédére külön nem felel. Én kérném a t. házat, ha úgy tetszik, akkor a mikor, de méltóztassék a szakaszt a kisebbség véleménye szerint elfogadni (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor arra a meggyőződésre jut, ha végig tekint a miniszterelnök működésén, hogy azon van, hogy továbbra is zsarnokoskodhassék az országon. (Nagy zaj, nyugtalanság jobbfelől.) Elnök: Ha a képviselő urnak szándéka talán a szavazást ma megakadályozni, méltóztassék legalább más szavakat használni s más modort, de illőbb modort követni. (Zajos helyeslés jobbról.) Csanády Sándor: A miniszterelnök jónak látta a 68-as közös ügyes törvényre hivatkozni, (Nagy derültség az egész házban.) pedig ő mondta azt az ellenzéki padokon átkosnak. (Zaj s derültség.) Végül kijelenti, hogy a többségi szöveget pártolja. Elnök arról értesülvén, hogy az előadó, de még az indítványozó is elállt a szótól, fölteszi a kérdést szavazásra : Elfogadja-e a ház a honosítási bizottság többsége által ajánlt szöveget, igen vagy nem ? A ház többsége ülve marad, mire az ellenzék a fejenkinti összeszámlálást kívánja. Ez megtörténvén. Egy könyv a kataszterről. Dobner Rudolf »A földadó kataszter, tekintettel a mezőgazdaság és a földbirtokos osztály viszonyaira« czim alatt egy igen érdekes és sok készültségről tanúskodó könyvet adott ki. A könyvet, a mostani válság folytán irta. Elől néhány átalános reformeszmét vet fel , melyeket nemzetgazdaságunk és mezőgazdaságunk szükségeképen már régen emlegetnek, de ezeket (iparfejlesztés, gazdasági egyletek szervezése stb.) részletesebben ki nem fejti, hanem annál alaposabban ismerteti a kataszter történetét hazánkban. Az ideiglenes kataszter egész rendszerét bőven kifejti, alaposan bírálja. Azután előadja az általunk elfogadott porosz rendszert és annak előnyeit. Kimutatja az országgyűlési tárgyalásokból a pártok álláspontját, az elkövetett hibákat, részletesen ismerteti a törvény végrehajtásának eddigi fázisait, az utasítások aprólékos részleteiben levő hibákat. Végül a következő javaslatokat teszi: Alakítani kellegy önálló központi kataszteri igazgatóságot. Előzetesen gyűjtött adatok alapján állapíttassanak meg a termésviselési, költség- és terményárfokozatok. Ezek tételeinek maximumát tízre kell szabni. A becslő biztosok ezeket és az osztályok leírását és a tiszta jövedelmi fokozatokat közöljék a járások becslő biztosaival ; ezek működésére, az arányosság szempontjából ügyelnének a kerületi felügyelők. Ezeket a járási bizottság tagjai, a helyszínen tanulmányozva, előzetesen megállapítják, azután 2—2 tagú küldöttséggel, az osztályokat, mintatereket a helyszínen megvizsgáltatja; munkálatát átadja a kataszteri igazgatónak, ez a kerületi felügyelőkkel megvizsgálja azt és véleményével a kerületi bizottság elé terjeszti. Ez is küldöttségileg vizsgál és azután állapodik meg; ettől megy a pénzügyminiszterhez, ki a kataszteri igazgatósággal és központi felügyelőkkel vizsgálja azt meg és véleményével terjeszti az országos bizottság elé. Mikor végleg megállapíttatott az osztály, jövedelmi fokozat, akkor kezdődik az osztályozás. Mindenütt egy járási bizottsági tag és egy a kataszteri igazgató által kinevezett ügyvezető végzi az osztályozást. A mintatereket a becslőbiztos jelölné ki a sorozókkal együtt, ugyanaz vezetné be azokat a sorozási műveletekbe is.A járási bizottság figyelemmel kisérné a sorozásokat , azok befejezése után, a pénzügyminiszter felhívására, összeülne s a becslőbiztossal együtt megbírálná, hogy a sorozók helyesen alkalmazták-e a tiszta jövedelmi fokozatokat, s ha azt találná, hogy a sorozásnál a fokozatok helytelenül alkalmaztattak, javaslatot tenne a kerületi bizottsághoz az iránt, hogy mely községi határok azok, melyekben alacsonyabb vagy magasabb fokozatok lennének alkalmazandók. A kataszteri igazgató s azután a kerületi bizottság e javaslatot tárgyalná s azután saját véleményével felterjesztené a pénzügyminiszterhez, a ki azt közegeivel tanulmányoztatná s a fokozatok végleges megállapítása végett ez országos bizottság elé teresztené. Magától értettetik, ismétlem, hogy ez alkalommal új osztályok nem lennének felállíthatók, mivel új osztály felállítása új sorozást von maga után, az pedig a műveletek ezen stádiumában, hacsak a munkálatokat felzavartatni nem akarjuk, meg nem engedhető. Ez alapon rendeltetnének el a felszólalások. A IbibióObilyouknál o w o j&r&o og^ooornoifond lenne. Mindenekelőtt elhagyandó lenne a 47. §-nak az az intézkedése, hogy a felszólalások élőszóval is bejelentendők s az élőszóval tett bejelentésekről a helyszínen jegyzőkönyv veendő fel. Ez véghetetlen hosszadalmas eljárásra vezet. Az ok, mely a kataszteri bizottságot e módozat ajánlására vezeté, az volt, hogy az Írástudatlan parasztosztály megkíméltessék a zuglikászok zsarolásaitól. De ez az ok nem elég erős arra, hogy a műveletek folyamát késleltetik, küönben is a mi földmivelő népünk oly értelemmel és élelmességgel bír, hogy érdekeit tudni fogja maga is védeni. Elhagyandó lenne a 48. §-nak az az intézkedése, hogy a járási bizottság a felszólalásokat küldöttségileg a helyszínen vizsgáltatja meg. Ez a helyszínelés megakasztja a műveletek folyamát, költséges s mégsem sok haszonnal jár. E végből leghelyesebb lenne, ha a járási bizottság a felszólalások felett a becslőbiztos, a községi elöljáró és a községi bizottság két berendelt tagjának meghallgatása mellett tüstént határozna. Nem kell félni, hogy határozata e módon nem lenne eléggé alapos, mert a helyi viszonyokkal ismerős említett közegek bizonyára oly alapos felvilágosítással szolgálhatnának, mely a helyszíni küldöttséget nélkülözhetővé tenné.« Ezek javaslatai. Alkalmilag még visszatérünk rájuk. Most a könyvet ajánljuk a szakkörök figyelmébe. kitűnt, hogy a többségi szövegre csak 75, ellene pedig 141 képviselő szavazott. E szerint a többség szövegezése elvettetett, Szilágyi Dezső indítványával együtt. A tárgyalás folytatása hétfőre tűzetik ki. Ülés vége 2 óra 10 perczkor. KÜLÖNFÉLÉK. HSo“ Lapunk legközelebbi száma rendkívüli kiadásban hétfőn, azaz nov. 3-án reggel fog megjelenni. — A király jövő csütörtökön, azaz november hó 6-án Budapesten legfelsőbb kihallgatást fog adni. Előjegyzések a mondott napig a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. — A magyar tudományos akadémia első (nyelv- és széptudományi) osztálya nov. 3-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Budenz József r. t. »Az indogermán és ugor nyelvek állítólagos rokonsága.« II. Dr. gr. Zichy Ágost mint vendég »A japáni művészetről«, felolvassa Pulszky Ferencz t. t. — Halottak estéjére ma nagyban folynak a készületek. A kerepesi út s koronaherczegutcza boltjai, részben a járdák is telve vannak koszorúkkal, az omnibuszok s lóvonatú vasúti kocsik »Temető« felirattal pár nap óta nagy számmal láthatók a kerepesi uton s a derék Vasvári Kovács térképei, melyek csakugyan érdemesek a megvételre, 10 kvért áruba bocsátva mindenütt láthatók. Legnagyobb az élénkség különben a temetőben, hol a sírokat már egy hét óta díszítik. A halottak estéje ez évben vasárnap délután lesz kivételesen, mivel rendes körülmények közt Mindszent napja délutánján tartatik. Madách Imre összes művei,melyeket Gyulai Pál rendezett sajtó alá, az Athenaeum társulat kiadásában megjelentek 3 kötetben. A nevezett műről bővebben fogunk megemlékezni, addig is felemlítjük, hogy az első kötet (a legkisebb) a verseket tartalmazza, a költő arczképével s életrajzával, a második kötet, si a harmadiknak egy része drámai költeményeket s az utolsó kötet második része vegyes műveket. Ára a három kötetnek 7 frt 50 kr. — A »Magyar Népvilág« mai száma a következő tartalommal jelent meg: Az 1880. évi kölségvetés. Irta : Láng Laos. — A »Magyar Népvilág« tárczája: A hazajáró lelkek. (Elbeszélés) irta Jókai Mór. — Olaszország és Ausztria-Magyarország. — Porosz miniszter az osztrák-magyar és német szövetségről. — Gondolkozzunk. Irta : Rarkovsz k y István. — Az afgán ügy. — A zsidók emanczipálása. — A franczia ügyek. — A kereskedelmi tárgyalások Németországgal. — Mit költ az ország egy esztendőre. — Elzász és Lotharingia. — Az orosz czár és a német császár. — Az osztrák rajksztárból. — Monarchiánk diplomácziai képviseletéről. — Mi történt az az országgyűlésen. — Szegeden. — Az okkupáti tartományról. — A kávé. — Szegedről — Csetevájó elfogatása. (Képpel.) — Deák tetemeinek nyugvó helye. (Képpel.) — Különfélék. Alapos mentség. A ki megérzi halálát. — Olvasni való . Halottak napján. (Vers képpel.) Akaratlan utazás. (Biár Luczián után francziából.) Tizenkettedik fejezet. Melegország királya. — Minek köszönheti Hermann Ottó megválasztatását.— Kijavított hirdetmény.— Hogy utaznak az emberek.— Polgárjogi kutyák. — Mi újság ? — Gazdáknak. Üzleti szemle. — Képek : Csetevájó elfogatása. — Halottak napján. — Deák tetemeinek nyugvó helye. — Meghívás a hajósok ünnepélyére. — A »Magyar Népvilág«, Jókai Mór képes néplapja, melyet Vis Imre szerkeszt, hetenkint egyszer, szombaton, jelenik meg. Előfizetési ára : Negyedévre tart. Az előfizetési pénzek legczélszerübben postautalványnyal a kiadóhivatalba (Athenaeum-épület, Ferencziek-tere) küdendők. A székely egyesület tegnap délután négy órakor ülést tartott. A megjelent tagokat kellemetlenül érintette azon bejelentés, hogy a székely múzeum a lehető legrendetlenebb állapotban van, s az négy-ötöd részben halmaza a tudatlanságból összegyűjtött lomoknak. Elhatároztatott, hogy a múzeum felügyelése és gyarapítása czéljából egy múzeumi bizottság alkottassák, melynek tagjai azonban csak akkor fognak megválasztatni, ha Pulszky Ferencz ígért jelentését az egyesületnek meg fogja küldeni. ■— Múzeumból. A nemzeti múzeum természettára újabban vásárlás folytán Syriából hozott állatokkal szaporodott. Ezek közt két ritka szép és nagy teknőcz érdemel kiváló figyelmet. Még ezenkívül 20 darab különféle fajú — néhány kiváló nagy mérges kígyó Elő-Ázsiából. — Dr. Má cs ik a hollandi társulat kiküldötte szintén megemlékezett múzeumunkról s Afrikából igen szép gyűjteményt küldött ajándékba. Vannak közte emlősök, hüllők, halak, rovarok. — A budapesti állami közép ipartanodába a beiratások az intézet igazgatójánál — Kodzafantera 28. sz. — november 2-ik napjától 15-kéig tartanak. — Az »Üstököse humorisztikai képes hetilap erre a hétre következő tartalommal jelent meg : »Egy kórista életéből.« — Mindegy csak pap legyen (képpel.) — A műszeres boltban (képpel.) — A sasfalvi orgonát meg kellene csináltatni. (képpel.) — Mint az urak. — A ballet után (képpel.) — A szolid, becsületes ember (képpel.) — Náczi czigányról. — Iphygenia kisasszony szívdobogása (képpel.) — Tudja már mért jó. — A szénafelezés (képpel.) — De ember ! — Jobban tudja azt a diák (képpel.) — A különös szűcs. — Pisti a fővárosi bácsinál (képpel.) — Cheramen Fries. G.—n.—E.—d.— A képeket rajzolja Jankó. Az »Üstökös« előfizetési ára évnegyedre 2 forint. — Színházakból. A nemzeti színháznál több új darabra készülnek elő. Jövő hóban is kettő kerül színre, így november 9-én. »A nagyralátó«. — 23-án »Leonarda.« — Vörösmarty Mihály halála évfordulóján »Csongor és Tünde« fog adatni. A régiek közül nov. 14-ére »Coriolán« kerül színre.— A népszínházban vasárnap Blaháné a »Piros bugyelláris«-ban fog föllépni. — »Nótás Kata«, Győri Vilmos új népszínműve f. hó 14-én kerül először színre; utána a legközelebbi újdonság Offenbach legutóbbi operettje »Favárné« lesz. — A fővárosnak jövő 1880-dik évre kivetett állami hátbéradója. Összesen : 18.000,070 frt 2.307,473 frt 14 fr. Ezen kivetés a fővárosi adószámviteli hivatal által eszközöltetett s felülvizsgálat végett a kir. fővárosi adófelügyelőséghez tétetett át. Lehet, hogy e tételek a felülvizsgálat folytán még jelentékenyen megváltoznak. — Laukának jubileumi emléket szándékoznak adni a Péchy Jenő tulajdonát képező »Szatmármegyei Közlöny« czimü lap s olvasó közönsége, mivel Lanka is szatmármegyei születésű író és említett lap munkatársa. — Statisztika az egyetemről. A budapesti tudományegyetemen a f. tanév első felében beiratkozott: theologus, 1569 joghallgató, 803 orvosnövendék, 569 bölcsészethallgató, 1100. éves gyógyszerész, 80 II. éves, és 125 bába; összesen 3336, vagyis a tavalyihoz képest a szaporodás 290. — Hízelgés. Prágában e hó 29-én délelőtt Rudolf koronaörökös a kaszárnyát meglátogatván, néhány tisztnek azt mondta, hogy a kiborotvált szakállakat jobban szereti, mint a telt szakállakat. Midőn ugyanaznap délben 1 óra tájban a tiszti ebédnél az Orsolya-kaszárnyában megjelent, csodálkozva látta, hogy a tisztek szakállaikat már mind kiborotválták. Az országos tanszermúzeum állandó bizottsága nov. hó 13-án d. u. 5 órakor tartja meg havi értekezletét a Köztelken, melynek tárgyai lesznek : 1-szer miniszteri leiratok felolvasása, 2-szor bírálatok, a) lenéző romák, b) horvát taneszközök, c) női rajzminták, d) Fürth-féle számológép bemutatása és 3-szor kapott ajándékok bemutatása. It A szerencse forgandóságáról egy párisi lap következő példát hozza fel: Bur, nemrégiben még bankhivatalnok, régebben egy millióval rendelkezett. Játék által vagyonát egész 20 frankra apasztotta. Ezzel egy lóverseny alkalmával öt louisdor-t nyert, mely összegen egy sorsjegyet vett. A sorsjegyet nemsokára kihúzták s B. . . úr 2000 frank urává lett. Ez nagyon lehetővé tette, hogy egy tehetős leányt feleségül vegyen, a kivel 40,000 frank hozományt kapott. Hat hónap múlva meghalván feleségének egy nagybátyja, vagyona évi 25,000 franknyi jövedelemmel gyarapodott. Most B. . . a börzén kezdett játszani s nemcsak saját, hanem felesége vagyonát is elvesztette. Kénytelen volt tehát egy banküzletbe lépni, hol havonkint 200 frank fizetést kapott. Nemrégiben keresi őt egy ember, ki a francziaországi bank 300 részvényét adja át neki. Ez azon összeg volt, melyet az átadó egyszer B... atyjától kölcsön vett, hogy üzletét megmentse, s melyet csak most volt képes visszafizetni. Most mindenki kiváncsi rá váljon megint szerencsét fog-e próbálni B.uruj vagyonával. — A VI. kerületi klub helyiségeiben nagyszámú választó értekezletet tartott, melyben egyhangúlag határozatba ment, hogy a VI. kerületi választók a vasárnap délután 3 órakor tartandó közgyűlésre hivassanak egybe, hogy e közgyűlésen, mint ez a többi kerületben is történik, a virilistajelöltek névjegyzéke megállapíttassék, tekintet nélkül az annak idején kiküldött kilenczes kijelölő bizottság működésére, minthogy ez ellentétben kapott megbízásával elhatározta, hogy a virilistajelöltek névjegyzékét nem fogja egy utóbbi közgyűlés határozata alá bocsátani. Arra utaltak, hogy a közgyűlés általi megállapítása eme névjegyzéknek annál szükségesebb, mert különben a központi bizottság azt el nem fogadja. — A budapesti korcsolyázó egyenes tegnap d. u. 6 órakor a Vigadóban Busbach A várban A Vízivárosban Tabán Krisztina város Országút Ó-Buda Újlak Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferenczváros házbérjövedelem 350,268 frt 771,082 » 323,716 » 301,164 » 143,675 » 277,964 » 93,128 » 3.629,635 » 3.779,366 » 4.949,130 » 2.431,088 » 949,855 » kivetett áll. adó 68,712 frt —kr. 111,227 61,287 49,118 27,271 35,431 17,580 500,122 517,818 574,551 232,419 112,231 39 66 95 02 34 52 63 65 41 63 94