A Hon, 1880. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1880-01-01 / 1. szám
ízen elemek tehát nem nyugodtak eddig mert az éber kormányzat alatt mindszor rajta vesztettek, most az utolsó shoz folyamodtak, a királygyilkosságde szerencsére ez sem sikerült ; a mi tonyival inkább örülünk, mert a különsographiailag s másképen is tőlünk fáló Spanyolország trónját Alfonzóval oldasza meg, ki a Habsburg-uralkodóház Tekintve, hogy Spanyolország, midőn zó trónra lépett, tejesen fölforgatott, a társadalmi és állami rendet nélkülöző fia volt s tekintve a trónralépés körülit, hogy 1874. decz. 30-án Martinez ** tábornok csak két zászlóalj élén tróban kiáltá őt ki királynak, mely máczióhoz aztán az akkor még a carellen küzdő hadsereg többi része is hozott, tehát csak a katonaság vitte a tét azón helyreállításában s a spanyolt eleinte egészen passiv módon viselte ;: csodálatos, hogy Alfonzónak sikerült amaz megnyerni a spanyol nemzet nap részét és még csodálatraméltóbb, hogy is — úgy a hogy — békésen volt kétalkodni amaz anarchikus természetű ta- Epen ezért nagy hálával tartozik Sparszág Alfonzónak, hogy öt éven át rendéket honosított meg a végső nyomorba Hispániában s hiszszük is, hogy a jobb spanyolok, kik kétségkívül a nemzet igét teszik, undorral fordulnak el e mesttől és annál hivebben fogják támogatótai, tetterős királyt a trónon, mely ha meg találna dőlni, ennél nagyobb csatig érhetné a Pyrenaes félszigetet. Hogy a merénylő, a szélső felforgató ek, vagy pedig Carlos legitimistának tábovaló-e, (mert ez utóbbi sem lehetetlen), most nincs kiderítve. Az 1879. évi 52., 53. és 55. törvények végrehajtása tárgyában a m. kir. pénztiszter 1879. decz. 27-én a következő körbenintézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságvámhivatalhoz. 880. január 1-től kezdve Martinschizza, Bucorto-Ré, Zengg és Carlopago szabad kikötők fat vámkürzet, továbbá Dalmátia, Bosznia és Igovina az ált. osztrák-magyar vámterülethez fák és a sör, szesz és czukor gyártásánál szogyasztási adók iránt az osztrák-magyar mo- t, mindkét felében egyenlő elvek szerint fennálló pék és kezelési szabályok az említett vámkürzet Dalmátiában, Boszniában és Herczegovinarényre lépnek. Az eddigi ált. vámterületből az említett tervbe irányuló áruforgalom 1880. évi január 1-től szabad lesz. A vámkürzetekben, valamint az említett tartóinak monarchiánkkal szomszédos határain a vámhivatalok ennélfogva azon árakra nézve, az említett naptól kezdve az eddigi osztrák vámterületből az említett vámkülzetekbe és ányákba kivitetnek, különösen a kivitt sör, 5 czukorra, valamint az átviteli árakra nézve féle vámkezelést nem teljesítenek és jelesül aről igazolványokat nem adhatnak. Az említett naptól fogva a mostani osztrák vámterületről az említett vámkürzetekről és ányakba történő kivitel a sör, szesz és czukorn ad több igényt a fogyasztási adó visszatériaz átviteli áraknál pedig a letett vámbiztosibaadására illetőleg a beviteli vámért való kelt meg nem szünteti. Ehhez képest 1880. jan kezdve a többi vámhivatalok és pénzügyőrségik az osztrák-magyar átalános vámterületből :esz- és czukorküldeményeket, valamint átviteli a Bosznia, Dalmátia és Isztria irányában beárúkra nézve fenmaradó ideiglenes vámvonalon ámhivatalokhoz a kilépés igazolása czéljából jónak. A Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Zeng és Lago vámkürzetein át külföldre szállítandó áruik akkor lehet 1880. január 2-től kilépetteknek sni, ha a monarchia területét, illetőleg Bosznia czegovina területét elhagyták. Csak ez esetben teljesíthetik tehát a megszünő vámkürzetekben fennálló vámhivatalok azon relést, mely a kiviteli és átviteli áruk kilépésérele van szabva. Az 1880. évi január elseje előtt, az említett fő vámvonalon fennálló vámhivatalokhoz szánt élmények utalásánál, a felek különösen figyelendők, hogy azon esetben, ha a kivitel a közvámvonalon át csak az említett napon, vagy két bolyongva megtanulnak angolul, frannémetül, törökül, perzsául annyit, a menya bejárt országban érthetővé tudják matenni. És épen annyit tudnak a saját orurnakvaló nyelvéből is. Igenis, ez a tóépe. Hanem azért az ő apáik harczolikóczyval végső csatái alkonyatáig, s az ő fatromolták meg 1848-ban a legelső sán Szenttamás első megrohanásánál. Beszélni idnak magyarul, hanem érezni a haja szereszt nagyon jól tudják s vérzeni is tudnak érte többet is: tűrni és dolgozni is tudnak érte. Mást képeznek s mégis egygyé vannak forrva azzal ,rvvel, mely kezdettől mostanáig oly hü volt tehez, mint áldozatkész a szabadságáért; s me-i furcsa tájkiejtéséért annyiszor kigunyolunk s ezért nem neheztel. Itt van a »tótok országa.« Tájképünket az ő krumpli és pohánkaföldeik, zilvásaik, káposztás kertjeik, kender és lentábik, az ő pirosvirágu paszulylyal, selyem tökkel asott zsuppfödelű házikóik egészítik ki. Tengeri lő ott már nem tenyész; délnövényeket csak a nevelhetnek, akik télire üvegházat rakatnak ját almafa fölé. Ezen a földön tiszta búzát nem k már. Azért mégis via dal hangzik végig a Most már vasút kanyarog át a völgyön. Mikor a tó vonatról az elragadó panorámán végig telt, a láttani csalódás azt a káprázatot játszsza , mintha a távol hegyhátak, rengeteg erdőikkel futnának egymás alul, tornyos épületeikkel, kalasik lapály pedig csendesen bontakoznék , boglyarakta mezőiből, zöld vetés szalagjaiból, en jókedvű nép hangyamunkája foly, —egy ugyanazon képpé. Miért futnak azok a nagy erdős hegyhátak, kai együtt ? s hová futnak olyan nagyon ? — beszél a mi történetünk. Először elmondja, hogy mi történt »Tegnap,« , meg azt, hogy mi történik »Ma« ? (Folytatása következik.) azután történik, a kivitel bizonyításának nem lesz helye. Az említett ideiglenes vámvonalon fennálló következő vámhivataloknak, jelesül a podgorjei cs. kir. vámhivatalnak, továbbá a zupanjei, bródi, ógradiskai, kosztejniczai és zavaljei kir. vámhivataloknak a fogyasztási adóvisszatérítés igénye mellett kiviendő sör, szesz és czukor, valamint az átviteli árak kilépésének igazolására nézve engedélyezett hatáskör az előbbieknél fogva megszűnik. Megszűnik egyszersmind a dubiczai mellékvámhivatal felhatalmazása pamutfonalak megvámolására. A következő vámhivatalok, jelesül a rajevosellói, samáczi, kobási, svajári, jassenováczi, korlati, obláji, maljeváczi, prosicseni, kameni, modrágrédai, szerbi, svanigrádi, máliháláni vámhivatalok a boszniai határon, szentvidi és szentmártoni vámhivatalok a zenggi vámkürzetben 1880. évi január 1-ével megszűnnek. A boszniai határon megszüntetett vámhivatalok állomásain vám- és adóőrségi szakaszok fogják az ideiglenes vámvonal fennállása alatt a Boszniából hozott azon árukat kezelni, melyek már 1880. jan. 1-jével vámmentesekké válnak. Ami a Bosznia és Herczegovina, továbbá az istriai vámkürzet, valamint Dalmácziából az eddig osztrák-magyar átalános vámterület felé irányzott áruforgalmat illeti, ez iránt külön rendelet intézkedik. A Németországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés. A Németországgal ma megkötött ideiglenes kereskedelmi szerződés, valamint a kikészítési eljárás autonóm szabályozása tárgyában a »Budapesti Közlöny« holnapi száma két kormányrendeletet fog közzétenni. E két rendelet szószerinti szövegét a következőkben közölhetjük: Rendelet, melylyel a minisztérium a kereskedelmi viszonyokat a német birodalommal 1880. junius 30-ág ideiglenesen szabályozza. A kereskedelmi viszonyoknak a német birodalommal leendő ideiglenes rendezéséről szóló 1879. LVIII. törvényczikk alapján, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg, a német birodalom kormányával következő nyilatkozat jött létre: Nyilatkozat. A cs. és kir. osztrák-magyar kormány, tekintettel arra, hogy a Németországgal 1879. decz. 16-án kötött kereskedelmi szerződés XXVI. czikke értelmében, folyó évi deczember 31-én lejár, egy uj kereskedelmi szerződés megkötése pedig ezen utóbbi időpontig kilátásba nem helyezhető, a német kormánynak azt az ajánlatot tette, hogy az 1878. decz. hó 16-án kötött szerződés félévre 1880. jun. 30-áig meghosszabbíttassék. A császári német kormány kijelentette ugyan azt, hogy ehhez az ajánlathoz megszorítás nélkül már csak azért sem járulhat, mert a fennálló szerződés oly határozatokat is tartalmaz, melyeknek továbbra fentartása a német birodalmi gyűlés jóváhagyását igényli, ez utóbbi azonban nincsen együtt, és összehívása az év lejárta előtt nem szándékoltatik. Ezzel szemben mindazonáltal késznek nyilatkozott arra, hogy az 1878. deczember 16-án kötött szerződésnek azon határozmányait, melyeknek további hatálya a német birodalmi gyűlés jóváhagyásától nem függ, a szerződés lejárta után és 1880. június 30-ig fentartja. Ezen nyilatkozat, valamint azon javaslatok alapján, melyeket a cs és kir. kormány a szerződés további módosítása végett tett, a két kormány megállapodott abban, hogy az 1878. deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződést s a hozzá tartozó zárjegyzőkönyvet 1880. január 1-től ugyanazon évi junius 30-ig a következő módozatokkal meghosszabbítja: 1. A szerződés VI. czikkében, továbbá a zárjegyzőkönyvnek ugyanazon czikkhez szóló pontjaiban nagy A. és B. betű alatt foglalt határozatok, valamint az 1878. deczember 16-án kelt jegyzékekkel kölcsönösen közölt részletes szabályzatok hatályon kívül helyeztetnek. 2. A szerződés X. czikkének 1. és 2-dik szakaszaiban ezen szerződéshez, mint melléklet csatolt vámkartellben és a zárjegyzőkönyvnek ide vonatkozó nyilatkozataiban foglalt határozatok az 1880. június 30-ig terjedő időtartamáig is végrehajtandók, annyiban, amennyiben az a fennálló törvényekkel nem ellenkezik. Az ezen határozat alapján miadandó utasítások kölcsönösen közöltetni fognak. 3. A szerződés 15. czikkében foglalt, a közzé nem tett vasúti viteldíjak tilalmát s alkalmaztatások büntetését illető határozat hatályát veszti. 4. A szerződés XVII. czikkének a vasúti forgalmi eszközök lefoglalásának tilalmát illető második szakasza hatályon kívül lép. Minek hiteléül az alulírottak kormányaik nevében a jelen nyilatkozatot két példányben aláírták és pecsétjeikkel ellátták. Kelt Berlinben, 1879. deczember 31-én, gróf Széchenyi s. k., gróf Stolberg s. k. A mi ezennel közhírré tétetik. Budapest, 1879. deczember 31-én. A minisztertanács megbízásából: Tisza s. k. , br. Kemény s. k. Rendelet, melylyel a minisztérium az 1879. LVIII. törvényczikk alapján és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg a német vámterülettel való kikészitési forgalmat 1880. január 1-től ugyanazon évi julius 30-ig ideiglenesen szabályozza. A Németországgal 1878. decz. 16-án kötött kereskedelmi szerződés VI. czikkének hatályon kívül helyezése következtében az 1879. LVIII. törvényczikk alapján és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg a német vámterülettel való kikészítési forgalom 1880 január 1-től kezdve ugyanazon év 30-ig ideiglenesen a következő módon szabályoztatik: 1. §. Belföldön készült szövetek, melyek szinnyomatozás vagy festés végett kivitetnek és a kiszabott határidőn belől szinnyomatozva vagy festve visszahozatnak, a visszahozatalnál. a) vámmentesek, ha a kivitelre való vámkezelési eljárás bezárólag 1880. febr. 15—19. foganatosittatik. b) 100 kilogramm után 14 aranyforint vám alá esnek, ha a kivitelre való vámkezelési eljárás 1880. február 16-tól kezdve ugyanazon év junius 30-ig foganatosittatik. 2. §. Tekintet nélkül a kivitel megtörténtének időpontjára, a visszahozatalnál a jelen rendelet hatályának tartama alatt beviteli illetékektől mentesek : a) a belföldön készült szövetek, melyek nem az 1. §-ban megjelölt, hanem másféle feldolgozás végett vizetetnek ki és feldolgozva hozatnak vissza; b) a belföldön készült fonalak, melyek mosás, fehérítés, festés, szinnyomatozás s szövés végett, szintúgy fonadékok (a szükséges hozzávalókkal együtt) csipkék és paszomántáruk készítése végett vitetnek ki és a teljesített munka után visszahozatnak; c) kijavítás végett kivitt és ismét visszahozott mindenféle tárgyak; d) belföldön készült egyéb áruk és tárgyak, melyek feldolgozás végett a határkerületből kivitetnek és lényeges minőségük és a kereskedésben szokásos megnevezésük megváltoztatása nélkül ismét visszahozatnak. 3. §. A visszahozatalnál nyújtott vámkedvezmény a következő feltételekhez van kötve: a) a kivitt és ismét visszahozott áruk és tárgyak azonossága biztosítandó; b) a feldolgozandó árú belföldi származása a kivitelnél igazolandó; c) a vámkedvezmények eljáráshoz az illetékes vámhatóságtól engedély szerzendő. A két utolsó feltétel teljesítése a kijavítás végett kivitt és ismét visszahozott áruknál, továbbá a határkerületben lakó kézművesek és bérmunkásoknál nem követeltetik. 4. §. Ezen elvek végrehajtása végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, valamint a pénzügyi miniszter a vámhatóságokhoz a megfelelő utasításokat ki fogja bocsátani. Budapest, 1879. deczember 31-én. A minisztertanács megbízásából: Tisza Kálmán, s. k. B. Kemény Gábor, s. k. A VIDÉK, Szeged, decz. 30. (A helyzet: iskola s egyéb ügyek.) Árvizes népünk a város több pontján fölállított barakkokban nagyobb baj nélkül élte át a roppant hideget; tüzelőfáról részükre gondoskodva volt; gyermekeik föl lettek ruházva annyira, hogy iskolába járhattak. Ami saját élelmezésüket illeti, abban sem igen szenvedtek hiányt, mert volt az árvíz óta — és van jelenleg is — oly pénzkeresetük, mint amilyen a boldogabb évek egyikében sem. Ki egyszer máskor megfordult a barakk-csoportok közt, az láthatott nem egy disznóölést; természetesen oly barakk előtt, hol a bent lakó családfő a szép keresményt a bugyellárisba rakosgatta és nem a gége csapján eregette le. Az ország különböző részeiből s a külföldről küldött ruhaneműből 2000 darabnál több lett kiosztva a szegényebb sorsú tanulók közt, s így ezeknek alkalom adatott az iskolába való járásra. Lábbelire igen sok tanulónak volt szüksége e rendkívüli szigorú télben, azért is a város 500 frtot utalványozott e czélra, s a tanhatóság intézkedése folytán még 150 fi- és leánytanuló kapott különféle lábbelit. Városunknak, ami új iskolaépülete volt a külvárosokban, az — kivéve a kálvária mellett valót — az árvízben összedőlt. Ezeket a jövőben, ha más helyekre is, mind újra kell fölépíteni. Köztudomás szerint a belvárosnak sincs rendes népiskolája, az osztályok bérben tartott alkalmatlan épületekben vannak elhelyezve; a város által fizetett évi bér valamivel fölülhaladja a 2000 frtot. Ahány utcza van a belvárosban, majd mindegyikben van egy népiskola. A város a múlt évben 40 ezer forintot egy rendszeresen építendő iskolára már a takaréktárba is tett és midőn az épület tervét megkészittette, ki kellett a pénzt venni s a Tisza partjába tömködni, így nem lett iskolánk a belvárosban és a város is utána úszott. A népiskolák összpontosítására tehát a belvárosban múlhatatlanul szükség van. Majdnem elsőbbrendű kérdés ez, mint az egyetem. Előbb a legszükségesebb, azután a »szükséges«. Királyunk ő felsége által engedélyezett sorsjáték jövedelme humánus czélokra fog adatni, mint mondva volt; s e tekintetben helyesen cselekedett a tanhetóség, midőn egy nagy bizottságot alakított, melynek feladata lesz oda működni, hogy a sorsjáték jövedelméből minél több iskolai épületek fölállítására, szóval iskolai czélokra jusson. Elterjedt a hite, — s ez nem volt elég alapos — hogy Bonnaz Sándor megyés püspök városunkban egy felsőbb leányiskolát fog építtetni. Pénzértékét e jótékonyságnak 200 ezer frtra tették a vérmesreménynek. A napokban küldöttség is tisztelgett e tárgyban a püspök urnát Temesvárott. Volt fényes fogadtatás, díszebéd, szívesség, hanem azért a felsőbb tanintézet Temesvárott fog fölemeltetni, mint mondják, már az épület terve is készen van. Majd ránk is kerül a sor, ha a fölséges úristen bennünket soká éltet. A Maros torkolatának kitisztítása erélyesen folyik, a jég közé szorult nagy mennyiségű fenyőszálak és összeroncsolt malomtöredékek egymásután vonatnak ki a jég közül a partra. Hogy időjárásunk a mai nappal egészen az eső hullásáig meglágyult, az említett marosi munkát megkétszerezték, nehogy a beállható olvadás, s így a Maros duzzadása következtében a víz szabad lefolyása a torkolatnál akadályra találjon. A segélypénz kiosztását a nép már-már türelmetlenül várja, no de nem sokáig kell várniok, mert az eszközöltetni fog a valódi nép háta mögött suttogó nép teljes örömére. Átéltük e roppant gyászos évet, adjon az ég városunknak boldog új esztendőt! — y. — KÜLÖNFÉLÉK. TW“ Lapunk legközelebbi száma pénteken, jan. 2-jén reggel fog rendkívüli kiadásban megjelenni. — Az újévi köszöntés alkalmából az országgyűlési szabadelvű párt holnap csak a miniszterelnöknél fog tisztelegni. — A képviselőház elnöke Szávy József, egy családjában előfordult halálozási gyászeset következtében távol van a fővárostól, s Andrássy Gyula gróf — kinek itteni lakása sincs még fölszerelve — csak január 8-án vagy 4-én fog ideérkezni. — Az ó-évben, Szilveszter napján a hagyományos szokás szentségimádásra gyűjti össze az esti órákban a catholica egyház híveit. Fővárosunkban különös diszszel és roppant közönség részvételével szokott végbe menni az esti istentisztelet, mit jó időben rendesen ünnepélyes körmenet koronáz. A mai délutáni órákban a templomok látogatottsága megint meglepő nagy volt: az ezreket befogadni képes belvárosi, ferencziek, a várbeli és terézvárosi templom zsúfoltan állott ájtatoskodó hívektől, kik az ó-évért hálát adni s az újra áldást könyörögni mentek az Ur hajlékába. Az előkészületek minden kerületben megtérettek a körmenetre is; a belvárosban a városház és környékén minden ház kivilágittatott; Ó-Budán taraczkok dörögtek. A körmenet azonban — legalább a belvárosban — a hideg szél és síkos kövezet miatt elmaradt s az ájtatosságot csak a templom falai között végezték. — Az orsz. képtár képeinek restaurálása. A vallás és közoktatás miniszter a napokban küldötte le utasításait az Eszterházy képtár restaurálandó képeire vonatkozólag, s megbízta egyúttal Pulszky Ferenczet, hogy Hauser müncheni festő és kiváló restaurátorral tegye magát érintkezésbe — minthogy jó hazai restaurátorunk nincs. — A kormány elhatározta a szükséges lépéseket Hauser szabadságoltatása iránt, a bajor kormánynál is megtenni. — Mint halljuk Rákosy, ki e tekintetben szintén szakértelemmel bir, — szintén meg fog bízatni néhány kép restaurálásával, mert különben is évekig fog e fárasztó munka elhúzódni, minthogy az enquette által 53 kép találtatott kijavitandónak. — A munkálatok a tavaszszal fognak csak megkezdetni. — A Nemzetgazdasági egylet közelebb tartott választmányi ülésén Gagóczy János, az egylet eddigi titkára, a magyar-franczia biztositó társaság titkárává neveztetvén ki, az egylet titkárságáról leköszönt s helyébe egyhangúlag Galgóczy Károly választatott. Dr. "Weisz Béla nagyváradi jogtanárrá neveztetvén ki, Budapestről elköltözött s a választmányi tagságról leköszönt. Olvastatott Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszternek leirata, melyben az egylet juh 16-ki feliratára válaszolóig kijelenti, hogy méltányolván az iskolatakarékpénztárak terjesztésének lehető nemzetgazdasági és nevelési horderejét, ezen intézményt jövőre anyagilag gyámolítani is kész, és felhívja az egyletet, hogy az 1879/80. tanév befejezése után, az iskola-takarékpénztárak terjedéséről és az a körül leginkább érdemeket szerzett tanítókról hozzá, hiteles adatok alapján, összeállított jelentést tegyen. A miniszter úrnak a fontos tárgy iránti ezen érdeklődésért köszönet szavaztatott. A jelentéshez szükséges hiteles adatok gyűjtésére s annak idejében azok összeállítására Weisz B. Ferencz ur, mint az ez ügygyel foglalkozó albizottság elnöke kéretezett fel. — A gyűlés főtárgya : Galgóczy Károlynak a telepítés ügyben tett kirándulásairól szóló jelntése és ugyanazon ügyet tárgyazó zárértekezése volt. Az ügy fontossága szerint méltányló elismeréssel fogadott jelentést és értekezést a gyűlés önálló füzetben kinyomatni határozta, melynek kapcsában illetékes előterjesztésekkel fogja az egylet továbbra is ezen közgazdasági érdek előmozdítása körül befolyását érvényesíteni. ■— Múzeumból. A nemzeti muzeum régiségtára a napokban igen érdekes emlékkel gyarapodott. Beszállították ugyanis Duna-Bogdányból a talált római sarcophagot. Egy Marcus Aurelius Marcianus ó-budai polgárnak koporsója ez, kinek atyja óbudai tanácsos volt. A sarcophagon következő felirat olvasható: M. AVREL. MARCIANO. INFLORE. AETATIS CONSTITUTO. HOMINIS EREPTO. AUR. MARCUS. DEC. COL. PATER. E. SIBI. — »Keleti viszonyok. Jogbölcsészeti, társadalmi és történeti tanulmány«. E czim alatt jelent meg a Franklin-társulatnál egy 15 évre terjedő füzet dr. Herrich Károly miniszteri osztálytanácsostól, melyben nemcsak a Balkán-félsziget tartományairól, de Egyptomról s Tunisról is megemlékezik s különösen a közigazgatási s jogi viszonyokat veszi szemügy alá. Mondanunk sem kell, hogy e viszonyokkal teljesen elégedetlen. Gyakorlati szempontból sürgeti a consularis jurisdictió szervezését, keleti kereskedelmünk gyámolítását s nemzetközi szerződések kötését. A műben sok érdekes s megfigyelésre méltó részlet van. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Az orsz. képzőművészeti társulat az új elnök, Ipolyi Arnold vezetése alatt szebb korszakot fog élni. A lelkes főpap a legelső választmányi gyűlésen buzdító beszédet tartott, melyben egyenesen hangsúlyozó a magyar művészet teljes mértékben pártolásának szükségét. E beszéd nagy hatást idézett elő s kétségtelen előjelül szolgál, hogy a magyar művészet elvégre az lesz a műcsarnokban, hol eddig jóformán csak megtűrt vendég volt. A mozgalom első jele abban mutatkozik, hogy legközelebb fölmondanak a bécsi műtársulatnak, mely eddig a magyar képzőművészeti társulat albumlapjairól gondoskodott s azokba csaknem kizárólag külföldi műveket adott, mely miatt a tagok között nagy ingerültség volt. Kár, hogy a művészek közül két derék tag (Keletis Weber) kiléptek a választmány tagjai sorából s a választmány a szabályok rosszul magyarázása folytán a megválasztottak után legtöbb szavazatot nyert Lotzot s Vastaghot nem hívta be, holott ezeknek nagy hasznát vehette volna. A kiállítási bizottság előadói tiszte Keleti lemondásával megürülvén, miután azt Pállik sem akarta elfogadni, e tiszt Hauszmannra ruháztatott. Az új életre kelt társulat bizonynyal nagy támogatásban fog részesülni a közönség részéről, ha magyar jellegét tovább is megtartja. De megvárjuk tőlük, hogy e hazafias irány komoly legyen s ne csak kaczérkodás a közvéleménynyel, mint már néhányszor történt a művészet, de egyúttal a maguk kárára is. — Somoskeőy Géza a bécsi törvényszéknél több rabbal van egy szobába zárva, kik szintén már azelőtt megszöktek s igy le vannak lánczolva. A fogház igazgatója rögtön felismerte benne »Vysey grófot«, ki tudvalevőleg előbb el volt fogva, de megszökött. A szédelgő magát is e néven nevezi, tagadja, hogy ugyanaz volna Somosheőyvel. A Vysey ellen hozott ítélet három évi fogságra szól s először ezt kell S.-nek leülni s azután még Magyarország, Franczia s Belgaországoknak kellene kiadni, úgy hogy legújabb csintevése Bobrovski Géza gróf név alatt nagyon későn kerülne büntetés alá. Az eddigi kutatások szerint I. a Magyar király fogadón kívül még egy másik fogadóban is bérelt szállást Galizyn herczeg név alatt s Párisból és Londonból Yysey név alatt a Hotel Imperialba küldette a táviratokat s leveleket, ahol azokat le is fogták. S. elfogatásakor merészen viselte magát, fenyegetőzött azzal, hogy Beust, Károlyi s Orczy bizalmas barátai, de midőn a rendőrségnél arczképét bemutatták, megrendült s nehány perczig nem is tudott szólani. Azután ismét nyugodt lett. 1876-ban a philadelphiai kiállításon kormánybiztosnak adta ki magát s elmenekülése előtt angol s német lapokban kihirdette, hogy a kontinens különböző nagy városaiban az ő neve alatt valaki mindenféle csalásokat visz végbe s ezért ő a csaló fejére 6000 dollárt tűz ki. E nyilatkozat által akarta a rendőrséget félrevezetni. A hírhedt egyén előéletét a rendőrség erélyesen nyomozza.• Nyolcvanadik évét tölti be ma, színészetünk egyik derék úttörője: Ujfalussi Erdélyi Borbála. A derék nő, ki 57 évet töltött a színészi pályán, és a régiek egyik jelese volt, most elvonultan, sokaktól, sőt fájdalom, még a színészek nagy részétől is elfeledve ; a Radnótfáy-féle alap végtelenül csekély adományából és kevés ösmerőseinek szívességéből éldegél; pedig korának egyik kedvencz alakja és ösmerőseitől most is becsült egyénisége több figyelmet érdemel; bár nem kér, nem kunyerál senkinél. Ép emlékező tehetsége egy félszázadot meghaladó kortörténelem élő tárháza; pályája a jutalom nélküli küzdelem, oly változatos és szenvedésekben, eseményekben dús történetet nyújt, hogy azzal máskor, tüzetesebben kell foglalkoznunk; most csak emlékezetbe idézzük őt, ki a múlt egyetlen, élő emléke és kívánunk neki még több évet, de kevesebb szenvedést, iránta több kegyeletet. — Hymen. Singer Zsigmond, a »Neue Freie Presse« levelezője eljegyezte Deutsch Borcsa kisasszonyt. Az esketési szertartás január hó 6-án délben fél órakor a budapesti (dohány-utczai) izraelita templomban tartatik meg. — Sajtópör. Dr. Ernst Lajos helybeli orvos sajtópört indított dr. Szalárdy Mór orvos ellen, egy a »Neues Pester Journal«-ban megjelent s panaszos orvosi tudományát ócsárló czikk miatt. A vád vezetésével dr. Stiller Mór ügyvéd bízatott meg. — Révai magyar-ugor nyelvhason- litásáról a »Nyelvtudományi közlemények« 15-ik kötetében tudományos értekezést irt dr. Szinnyei József, mely most külön lenyomatban is megjelent. A tudósi értekezés Révainak tévedéseit egyenként mutatja ki, e mellett azonban gondosan feljegyzi mindazon adatokat, melyekben a helyes utat ő eltalálta. — Uj verskötetek. Bagyik Ferencz, a nemzeti szinháznál »Uj dalok« czimű verses kötetre hirdet előfizetést. Szerző még csak 20 éves, de Benőfi Ferencz, Siós Batonyay Ferencz álnevek alatt már több költeménye jelent meg. A kötet februárban hagyja el a sajtót, előfizetési ára egy forint. — Pap Kálmán aradi honvédhadnagy a jövő hóban szintén sajtó alá rendezi újabb költeményeit. — A »Magyar Bazár« mint a nők munkaköre XV-ik évfolyamából az első szám megjelent. A rendkívüli támogatás, melynek e kitűnő női közlöny a magyar haza legműveltebb hölgy-közönsége részéről örvend, szükségtelenné teszi ugyanannak újabb dicséretét — azonban még sem mulaszthatjuk el, hogy a vidéki olvasót újból figyelmeztessük e lapra, mely a nővilág s a család szellemi és anyagi követelményeinek oly fényesen felel meg. A »Magyar Bazár« szépirodalmi részét a magyar irodalom legjobb erői támogatják eredeti munkáikkal s a külföld legértékesebb termékeit kitűnő fordításban közli, még külön regény-mellékleten is, és a közhasznú s művelődési kérdéseknek, mindenkor meleg terjesztője. A divat terén rendes párisi levelezője, a legújabb mozzanatokról értesíti a »Magyar Bazár« olvasóit s mellékletei által is az ország legdíszesebb, leggazdagabb női lapjává emelkedett. Minden számához csatolt pompás, színezett párisi divatképei, a műhimzést terjesztő, műbecscsel biró rendkívüli himzőlapjai, a kitűnő kivágott szabásminták, s más tárgyak élénkítik a tartalmat. A »M. Bazár« ára egész évre 10 frt. Félévre 5 frt. Előfizethetni az Athenaeumnál. Barátok tere. — A budapesti kir. Ítélő táblaszéknél 1879-ben 4352-el kevesebb; a legfőbb itélőszéknél azonban 1390-nél, a semmitőszéknél pedig 288-al több volt az ügyszám, mint 1878-ban. Ugyanis a semmitőszéknek 1878-ban 27.552 ügyszma volt, — 1879-ben pedig 27.840 ; a legfőbb itélőszéknek 1878-ban: polgári 14.206, büntető 10.823, váltó és kereskedelmi 913, úrbéri 244, — 1879-ben polgári 14.532, büntető 11.498, váltó és kereskedelmi 1136, úrbéri 410; a budapesti magyar kir. ítélő táblánál 1878-ban: polgári 71.135, büntető 41.585, váltó és kereskedelmi 5187, úrbéri 721, — 1379-ben polgári 63.532, (tehát 7603 ügyszámmal csökkent), büntető 44.704, váltó és kereskedelmi 5306, úrbéri 734 ügyszáma volt. Az ügyszámok tehát csakis a polgári ügyekben csökkentek a táblán, mit a bagatell-törvény idézett elő, miután annak értelmében az 50 írton alóli perekben a királyi táblához sem lehet felebezni. — Jótékonyczélu hangverseny. A budapesti III. kerületinép és iskolai könyvtár egylete a könyvtár javára 1880. január 5-én 1árt belépti dij mellett az óbudai »Korona« vendéglőben tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez s a népnevelésügy érdekében felülfizetéseket köszönettel fogad. Közreműködnek: Tamásy József, Murányi Kálmán gordonkás, az »Óbudai Dalkoszoru, Kosovits József és Feigenbaum Bernát hegedűművészek, Gőth Gyula, Stacke Arnold és Schinabeck Engelbert zongoraművészek. Az egylet az ügybarátokat pártolásra kéri. — Özv. Toldy Ferenczné a következő köszönetnyilvánítás közlésére kért fel bennünket: A nagy közönséghez, a városi tanácshoz, a különböző testületekhez s a magyarországi és lajtántúli sajtó képviselőihez intézem e soraimat, akik elfelejthetetlen fiam halálakor valódi kegyeletet és szeretetet tanúsítottak. Ne tekintsék kötelességmulasztásnak hoszszas hallgatásomat s fogadják mindannyian, kik bármily módon is igyekeztek ez újabb csapásnál, melyet a sors reám mért, fájdalmamat enyhíteni, legforróbb köszönetemet s legbensőbb hálámat. Habár az én számomra nincs is vigasz, mégis jól esett látnom hogy velem együtt Önök is kényeztek, mert az Önök könye, vigasza és részvéte adta csak tudtomra azt, hogy a szerető fián kívül mi mindent vesztettem el István fiamban, hogy ő nemcsak szelemi képessége és tehetsége, hanem becsületessége és jelleme miatt is megérdemelte, hogy büszkesége, reménye, öröme legyen az anyának. Én a gyermekek mintaképének tartottam őt. — Önök igazat adtak nekem, elismerésük édes, vigasztaló volt. Részvétük meggyőzött arról, hogy fiam elhunyta nemcsak engem és családomat, hanem a társadalom legműveltebb rétegeit is fájdalommal töltötte el s csakis e tudat tévé elviselhetővé fájdalmamat. Elégtételem s egyszersmind jutalmam volt az Önök részvéte s büszkévé tett, hogy Önök is osztoztak bánatomban, mert a valódi szeretetet és részvétet az elhunyt iránt mi sem bizonyíthatta volna be fényesebben, mint az, hogy ravatalánál a társadalom majdnem minden rétege képviselve volt. Különös köszönettel és hálával tartozom még nagyságos és főtisztelendő Györy Vilmos úrnak, a Kisfaludy társaság tagjának, ki remek búcsúbeszédében oly híven ecsetelte az elhunyt jellemét, kedélyét és munkásságát, hogy a jelenlevők midegyikét meghatotta, — továbbá Lukácsy Sándor szinműirónak s a népszínház főrendezőjének, ki tevékenysége és munkássága egyik temploma előtt — és Komócsy József urnak, ki a sir hideg köszöbén búcsúztatta el fiamat a világtól, a melyet oly korán, este tavaszán kellett itt hagynia. Fogadják mindannyian ismételt köszönetemet és hálámat, — legyen jutalmuk az a tudat, hogy csakis részvétük enyhítette és tette elviselhetővé bánatomat. — A farkasokról, s garázdálkodásaikról mindenfelől érkeznek tudósítások. A kőröshegyi plébános , Kommandinger Kálmán udvarába két farkas állított be — a minap éjjel, s a rájuk támadó két nagy kutyát széttépték, s egyiket föl is falták. Azután tovább állottak. — Kalandos életű úriember állott tegnap a pestvidéki törvényszék előtt. A neve Kiss Dániel, Szathmáron jó családból született, s bünlajstroma abból az időből is, melyet tegnap a törvényszék földerített, csinos terjedelmű. Hősünk 1872-ben 23 éves korában Szathmárti házasságra lépett a 20 éves Zborovszky Terézzel, majd innen elpárologva Tökölön tűnt föl, mint községi segédjegyző. Miután e minőségben több rendbeli sikkasztást követett el, innen is odébb állott s lett adóvégrehajtó. E minőségben boldogította pestmegyei Áporka községét, ahol régi szokásához híven szintén elkezelt néhány illetéktelenül fölvett forintot. De itt már nagyobb dolgokra is adta a fejét. Megunta a csavargó életet s meg akart házasodni. Devecseri Mari, csinos és vagyonos árvaleány, volt a boldog választott s ezzel háromszor ki is hirdettette magát, miközben Szathmárti szalmaözvegykedő régi feleségének sorra irta a szentimentális leveleket, erősen fogadkozván, hogy »képeddel alszom el, képeddel ébredek«, s könyörögve, hogy fogadja vissza magához. Hogy Devecseri Marit, meg az áporkai és laczházai papokat tévútra vezethesse, honvédkönyvében a »nős« megjelölést »nem nős«-re kijavította, s ha ezt a javítást K. Tóth Kálmán, laczházai pap, pár nappal az esküvő előtt föl nem fedezi, a kettős házasság megtörténik. Nem volt ezután hát Áporkán sem maradása, s Buda- Eörsre került, hol ismét a jegyző mellett irnokoskodott. S bár sikkasztás miatt innen is csúfosan elcsapták, mégis mikor — a megindított vizsgálat folytán — elfogták, a jegyző és biró aláírásával egy gyönyörű bizonyítványt találtak nála. A tegnapi végtárgyaláson, ahol az ügyész sikkasztások, kettős házassági kísérlet, okmányhamisítások és hamis okiratkészítés miatt emelt ellene vádat, természetesen mindent tagadott, de tanúk és okiratok rábizonyítottak s a törvényszék 2 évi börtönre ítélte.