A Hon, 1880. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1880-02-01 / 28. szám
vagy erősen hamisítva találtattak, mely körülmény miatt azok az egészségre ártalmassak lehetnek, hatóságilag megsemmisitendők oly vörös borok ellenben, a melyekből vett mustrákban a vegy vizsgálat eredménye szerint a fuchsinnak csak parányi menynyisége vagy nyoma találtatott, meg nem semmisitendők, hanem az illető fél költségére a C. alatt ide zárt mellékletben foglalt módon legottan hatóságilag élvezhetenekké teendők(denaturalisálandók) s ennek megtétele után — szeszkifőzés czéljából — a tulajdonos birtokában hagyandók; nem lévén szándékban értékeknek az elkerülhetlen szükségen felül való megsemmisítése. Mindkét fentebbi esetben azonban s igy mihelyt valamely vörös borban fuchsintartalom találtatotott, tekintet nélkül a hamisítás mérvére vagy arra, vájjon a bornak megsemmisítése elrendeltetett-e vagy sem? az illető tulajdonos ellen hamisított italnak áruba bocsátása miatt, az 1876-dik évi 14-dik törvényczikk 8-dik §-a alapján, az eljárás az illetékes első fokú hatóság utján megindítandó. Ezen hatóság illetékessége mindenütt azon területhez van kötve, a melyen működik. Ezen első fokú hatóság illetékes az 1876. évi 14. t. sz. azon áthágásai megbüntetésére, a mely áthágások működése területén követtettek el, ha ezen cselekmények bűntettet vagy vétséget nem képeznek, mint például az 1878-ik évi 5-dik törvényczikkben foglalt, de jelenleg még életbe nem léptetett büntető törvénykönyv 314-dik §-ában »közegészség elleni vétségnek « megjelölt cselekmény. Ha tehát a nevezett elsőfokú hatóság nem csupán az 1876. évi 14. törvényczikk áthágásának, hanem közegészség elleni vétségnek tényálladékát vagy ennek nyomait látja fennforogni: mielőtt az 1876 ik évi 14-ik törvényczikk 7-ik §-a alapján bíráskodnék, át kell tennie az iratokat az illetékes büntető bírósághoz, amely annak megítélésére, hogy a nevezett vétség tényálladéka fenforog-e , egyedül illetékes. A mi a megvizsgált fehér borokat illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy azon borok, amelyekben a vegyvizsgálat alapján szabad kénes savnak erős tartalma állapíttatott meg, mint az egészségre ártalmasak, az üzletforgalomból kitiltandók és pinczekezelés alá helyezendők mindaddig, míg a szabad kénes sav a lassú oxydatió által teljesen el nem tűnt. Ily borok azonban, melyek leginkább csak a túlságos kénezés által válnak ártalmasakká, minthogy egy részt ártalmasságuk idővel elenyészik, másrészt pedig ezeknél a hamisítás szándéka föl nem tehető, meg nem semmisítendők s az illető tulajdonosok ellen is az eljárásnak csak azon esetben van helye, ha a hatósági tilalom ellenére mégis ily borokat a közforgalomba bocsátanának. Ami a felmerülő költségeket illeti, megjegyeztetik, hogy úgy az eljárási, valamint a vegyvizsgálati költségek viselése a tulajdonost illeti, kinek borai hamisítva találtattak. Ezen költségek az államkincstár terhére csak akkor eshetnek, ha a megvizsgált borok közül valamennyi teljesen tisztának találtatott és ennek folytán az illető tulajdonos ellen elmarasztaló határozat hozható nem volt. Súlyt fektetvén arra, miszerint egyfelől az üzletforgalom az elkerülhetlen szükségen túl ne korlátoztassék, másfelől pedig, hogy a vétkesek gyors elmarasztalása megnyugtatólag hasson a külföldre is: azon óhajtásomnak adok kifejezést, hogy úgy a vegyvizsgálatok eszközlése, valamint a vétkesek ellen folyamatba teendő eljárás a lehető gyorsasággal keresztülvitessék. Az ügy érdekében végül szükségesnek mutatkozik az, hogy az egyes borhamisítási esetekben eszközlött vizsgálatok eredménye minél tágasabb körben közöltessék : felhívom a törvényhatóságot, hogy a hatósága területén ezentúl megindítandó ily vizsgálatok eredményét a D. alatt idezárt mellékletben foglalt módon úgy hozzám, valamint a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztériumhoz is — a bel- és külföldi kereskedés hivat, köröknek megfelelő értesithetése végett — egyidejűleg följelenteni siessen. Tisza, s. k. — A novibazári konvenexió jegyzőkönyvei. A »Vakít« czimü török lap közzéteszi ama tárgyalások jegyzőkönyveit, melyek a novibazári konvenczióhoz vezettek s mi ezekből a következőket veszszük át: A fényes porta részéről jelen voltak a külügyminiszter, Karatheodory Sándor pasa és Musu f efendi kultuszminiszter, Ausztria-Magyarország részéről Zichy gróf és Kosek. A tárgyalások kezdetével az ozmán delegátusok kijelentették, hogy a vita alapjául a következő alapelveknek kell szolgálniok: 1. Bosznia és Herczegovina vilajetjeiben ő felsége a szultán szuverénségi jogait kell elismerni. A berlini kongresszuson az osztrákmagyar delegátusok által aláírt jegyzőkönyv szerint el kell ismerni, hogy az okkupáczió természete ideiglenes. 3. Oly személyekkel, kik a boszniai vagy herczegovinai lakosságához tartoznak és a két villajeten kívül tartózkodnak vagy utaznak, úgy kell bánni, mint a többi ozmán alattvalóval. 4. A Novibazárban rendes időben levő osztrák-magyar katonák számának és tartózkodási helyének meg kell határozva lenni. Zichy gróf kijelenti, hogy utasításai nem terjednek addig, hogy a második pont megvitatásába bocsátkozzék. Az ozmán képviselők erre azt válaszolák, hogy fentartják maguknak e kérdés további felvervével megtámadott hitfeleit — különösen Treitschke ellenében. Ez utóbbi azzal is vádolja Graetzet, hogy ez a zsidók történetéről írt, különben igen jeles munkájában, a német faj iránti gyűlöletet és ellenszenvet szítja , hogy a kereszténység ellenségekép ir. Csoda-e, ha e szellem aztán ráragad hitfeleire is ? Graetz inkriminált munkájában egyebek közt ezeket is mondja, az I. Napóleon bukása után bekövetkezett német viszonyokról szólván: »Ekkor a zsidóknak uj ellensége támadt, veszedelmesebb és makacsabb, mint a czéhrendszer irigysége és szelleme — a teutománia. A németekre nézve, kik addig szunnyadtak, kik mint nemzet soha sem vettek határozottan részt a történelemben, nagy Napóleon és nagy hadseregeinek bukása meglepetés és csodaszerű esemény volt, melyről nem szűntek meg beszélni és álmodozni. A gondolat, hogy kénytelenek voltak hordozni a franczia igát s hogy kénytelenek valónak lemondani nemzeti egyediségekről, gyűlöletessé tett előttök nem csak mindent, a mi franczia, hanem azt is, a mi idegen volt s nem viselte magán az eredeti német jelleget. A fiatalságnak még megbocsátható volt ez, de az már megbocsáthatlan és valóban gyermekes volt, hogy még érett emberek is átadták magukat a legszélsőbb germanomániának, mely a németeket nem csak nevetségessé tette, de ártott is nekik,« stb. Ezek s ezekhez hasonlók volnának Graetz könyvében a »német-ellenes« passusok. — Ama vádja, hogy Graetz a németek előbb legkedveltebb s legünnepeltebb neveket sem kiméle, a miért ezek »antisemita« gondolkozásuak voltak, ezt feleli Graetz : »Ami Fichtét és Göthét illeti, a múlt század végén, midőn a zsidók Francziaországban és Hollandiában megnyerték a polgári egyenlőséget, nem lehetett volna-e várni e nagy szellemektől a humanitás hangját egy oly népfaj emanczipatiója érdekében, melylyel Németországban még mindig úgy bántak, mint egy nyomorult barommal, megfizettetvén vele a vámot minden ország határán ? E helyett azonban Göthe és Fichte állást foglaltak a zsidók ellen. A gyűlölet szólett-e belőlem, midőn azt mondom, hogy két elsőrangú ember, azon kor legnagyobb költője és legnagyobb gondolkozója, kik mindketten szakítottak volt a kereszténységgel, sőt atheistáknak tartottak, nem kevésbé bizonyították magukat a zsidók kérlelhetetlen ellenségeinek.« Így foly a tusa Németországban — de sőt még »emigyebben«, mert nem is legkirívóbb oldalait tüntettük föl, — elégnek tartván ezt is, hogy olvasóinkkal legalább nagyjában és futólag megismertessük e németországi második kiadású »kulturharczot.« Most az ultramontán és porosz junker, kik eddig halálos ellenségeskedésben éltek, kezet fognak s egyesült erővel ütik mindkettőjük zsidaját. — A franczia sajtó pedig — könnyen érthető okokból— e vitában állást foglal s pártolja a zsidókat, mint ahogy a pártolta az előbbi »kulturharcz« alatt az aultramontánokat, Sz. Gy. tegetését. Áttérve az első pontra, megjegyzik, hogy az első jegyzőkönyvben az áll, hogy az okkupáczió nem tekinthető okul a szultán souverainségi jogának csorbítására . Andrássy gróf azonban javítást ajánlott, mely szerint e mondat igy hangzanék : A katonai megszállás a szultán szuverén jogait egyátalán nem fogja megrövidíteni. A két mondat közt különbség van. Az ozmán képviselők óhajtják, hogy a második álljon fenn továbbra. Zichy gróf kijelentette, hogy utasításai szerint nevezett mondat új formulázásánál tovább nem mehet s ajánlotta, hogy azonnal a konvenczió egyes czikkeinek megvitatásához fogjanak. Azonkívül megemlítette, hogy fel van hatalmazva, mihelyt a konvenczió alá lesz írva, a következő nyilatkozatot tenni az osztrák-magyar csapatok bevonulásáról és tartózkodásáról Novibazárban : Készek vagyunk arra vonatkozólag, mily számú csapat küldessék Novibazárba és hol szállásolandók el a jövőben, ha ez szükséges volna, különös ajánlatokat tenni. A berlini szerződés 26. czikkéből eredő jogaink megőrzése mellett egyelőre csak az a szándékunk, hogy Mitroviczáig vagy Novibazárig is menjünk. Ezután áttértek a tulajdonképi konvenczió vitatására és teljesen megegyezéssel a következő pontok fogadtattak el : 1. §: Bosznia és Herczegovina közigazgatása a berlini szerződés 25. czikke által Ausztria által vitetik. Mindazáltal az osztrák kormány hajlandó a most működő tiszteket, kik teljesítik kötelességüket és kiknek tehetsége ki van mutatva, hivatalukban továbbra is meghagyni. Új hivatalnokok kinevezésénél az osztrák kormánynak mindig lesz gondja Bosznia és Herczegovina benszülötteinek alkalmazására. 2. §. Minden, Boszniában jelenleg létezővallásfelekezet szabadsága és függetlensége és minden vallásos cselekedet szabad gyakorlata az összes, e tartományokban élő lakosságnak biztosíttatik. Különösen a mohamedán papság lesz minden vallási szertartás gyakorlásánál szabad és független. Az osztrák parancsnokok és polgári hatóságok különösen arra fognak ügyelni, hogy a lakosság szokásai és erkölcsei számba vétessenek és a muzulmánok sajátja és személyes jogai megőriztessenek. A szultán nevét, mint eddig, hangoztatni fogják a szószékről. 3. §. Bosznia és Herczegovina bevételei csak oly reformokra és javításokra fordíthatók, melyek a tartományban szükségeseknek mutatkoznak. 4. §. Az ozmán pénzek Boszniában és Herczegovinában mint eddig fognak keringeni. 5. §: A török kormány a tulajdonát képező, az erődökben és kaszárnyákban levő fegyverek és a tulajdonát képező többi hadiszerek fölött óhaja szerint fog rendelkezni és mindkét kormány részéről leltárak készítendők e készletekről. E pontok elfogadása után az ozmán delegátusok által a következő pont ajánltatott: 1. §. A Bosznia és Herczegovina lakosságához tartozó személyek, kik e vilajeten kívül utazásokat tesznek vagy ott tartózkodnak, mint ezelőtt, az ozmán törvény és ozmán törvényszékek alá tartoznak. Ami az ozmán államban létező osztrák konzulok diplomácziai közlekedését illeti, az a jövőben a fényes porta és az osztrák-magyar nagykövetség közt szabályoztatik. 2. §. Ami a két vilajet vámforgalmat illet az ozmán állammal ez iránt később fog mindkét kormány megyezni. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtti üléséről még a következőket jelenthetjük : Simonyi Ernő nem tarja helyesnek, hogy némely adófelügyelő az állami végrehajtót ajánlja. Harkányi az ellen tesz kifogást, hogy az adókivetések sok helyen igen későre történnek. Szapáry gr. miniszter és Márfy tanácsos azon felvilágosítást adják, hogy májusig minden kirovás megtörténik. He 1fy esetet említ fel, midőn egyes adózók már januárban adót fizetve kérdezték, hogy tartoznak-e adóval, az adóhivatal azt mondotta: nem — és mégis később, midőn a választásra jogosultak névsorát összeállították, neve kimaradt. Ezen kellemetlenségek elhárítását is kéri. Adóhivatalok czimén kiadásokra 1.094,030 frt, bevételre 8,122 frt. Pénzügyi, illetőleg vám-és adóilleték czimén kiadásokra 2.160,000 frt, bevételekre 42,590 frt. Jogügyi igazgatóságok czimén kiadásokra 55.413 írt szavaztatott meg. Ezen igazgatóság most szerveztetik először, de határozottan az ügy érdekében, s ez okból a dologi kiadások (4323 frt) a jelen esetben kivételesen átalányképen lettek megszavazva. Pénzügyi törvényszékek czimén kiadásokéra 6075 frt. Állandó kataszter czimén kiadásokra 396.000 frt. Bányászati és erdészeti akadémia Selmeczbányán és bányásziskolák czimén kiadásokra 105.000 frt. Egyenes adók czimén kivetési és beszedési költségek rovatába kiadásokra 635.500 frt szavaztatik meg. E tételnél Szapáry gr. miniszter, — miután bruttó költségvetésünk van, s igy a hadmentességi Voyage au pays des Tziganes. — Tissot Viktor uj könyve Magyarországról. — Egy régen hirdetett könyv jelent meg ma a könyvpiaczon: Tissot Viktor könyve Magyarországról. Tissot egy ilynemű útirajza, Utazás a milliárdok hazájában, olvasott íróvá tette s ez ad különös jelenséget művének. Olvasni fogják mindenfelé s Magyarország nem lesz utána elannyira ismeretlen a külföld franczia része előtt, mint eddig volt. Más kérdés, hogy amiről e könyv nyomán ismertté lesz, az mind igaz, helyes, tapintatos-e? Nem mernék állítani, ámbátor a legmelegebb rokonszenv érzik az egészen. Hanem írója sokkal inkább kereste az extravagancziákat, semhogy mindig igazat, vagy helyeset mondhatott volna s igy nem vetkőzhette le azt a hajlandóságot, mely Európa minden keleti országában puszta tulságok gyűjteményét kívánja láttatni. Ezt csak röviden előrebocsátva (a könyvet ma, az esti órákban kaptuk kézhez), ismertetjük a könyv némely részét. Tissot Fiumén keresztül jött hazánkba s igy előzőleg Horvátországon tartózkodott. Hosszan s érdekesen i e tartózkodása felől s legközelebb tán fogunk mi is közölni egyet s mást belőle, most inkább a magyarországi dolgokra szorítkozunk. Zákánynál érkezik Magyarországba s e helységet megnézve, a zákány-báttaszéki vasúton megy egész Nagy-Adádig, hova egy ismerőse, valószínűleg b. Sina örökösei simongáti uradalmának egyik gazdatisztje, meghívta. Itt látja először a magyar életét, a pusztát sebből kifolyólag dicséri a magyar szabadságszeretetet, melyet a svájcziakéhoz hasonlít. Mindjárt első este hallja a mint a dajka gyermekaltató dalt énekel. »Nem először hallottam, igy ír, magyarul énekelni, de soha e dal ily édesnek s ily dallamosnak nem tűnt föl előttem. A magyar nyelv, mint az olasz, erőteljes nyelv, de durvaság nélkül való, s hajlékony, édes, simulékony, fordulataiban csodás szép hangzás nyilvánul. Néha mintha a falevek közt játszadozó szellőt, vagy a csörgedező patakot hallaná az ember. Eredeti, virágos, gazdag, színben gazdag, kifejezésben bővelkedő nyelv ez, kiválólag a képzelet, a költészet, a szív nyelve. Mit mondhatott az a dajka a gyermeknek ? Bizonyára a leggyöngédebb mondásokat, minek valaha anya ajkairól elröppentek.« A következő fejezetben betyártörténeteket beszéltet el magának, Patkóról, Sobriról s utódaikról. A magyar élet festésére csak a következő fejezetben tér át, melyben a birtokviszonyokat, a gazdálkodás módját ismerteti s azután a nagyatádi vásárt s a gulyás, csikós, kanász és juhász fogalmait. Elmegy az atádi barátok francziskánusok kolostorába s azok priorjával ellátogat a sörházba, megnézi, hogyan tánczolnak a parasztok, megnézi a börtönt is s két paraszttal beszéltet magának furcsa dolgokat arról, hogy a parasztnak jobb sorsa volt az urbér idején. Nagyatádról egy más somogymegyei faluba, Nagykorpádra megy s ott hosszan leírja, a czigányéletet, majd át megy Keszthelyre, onnét Füredre s itt kezd foglalkozni a magyar irodalommal s meglehetős alapos dolgokat mond el. Jókairól külön fejezetben emlékezik meg. »Az irodalomnak is megvan a maga képviselője Füreden, igy szól, Magyarország legnagyobb élő regényírójának, Jókai Mórnak, villája van ott s ott tölti minden évben a nyarat. Jókait, ki Angolországban s Németországban népszerű, Francziaországban csak azon beszélgetése után ismerik, mely 1872-ben köztes Bismarck herczeg közt Berlinben történt. Pedig más jogczime is lenne a hírnevességre : elsősorban is az a százötven kötet könyv, melyet huszonöt év óta megirt. Jókai termékenységét idősb Dumas Sándoréhoz hasonlíthatjuk ; egy várost lehetne abból épitni, mit ő megirt.« Ezután rokonszenvesen adja elő életrajzát s egészen közli egy kisebb elbeszélését. Ad azután választási jeleneteket, egy kis politikai ismertetést, átmegy a Bakonyon s Budapest felé közeledve, egész történeti értekezést ad hazai viszonyaink fejlődéséről. Könyvét a fővárosi élet ismertetésével zárja be. Mint mondok, mindenütt a legnagyobb rokonszenvvel szól rólunk, amint azt legközelebb közlendő mutatványainkkal is be fogjuk bizonyíthatni. A könyv Párisban, Dentunél jelent meg, közel hatodfélszáz (536) lapra terjed, ára három frank ötven centimes s a példány, melyet mi kaptunk, már »troisième edition«-t, harmadik kiadást, viseli homlokán, adó egész összegében fog bevételbe jönni — a kiadások közt azon 857.470 frtot is felvétetni kéri, mely a közös alaphoz fog kifizettetni. A bizottság határozata szerint külön rovat alatt fog ez összeg felvétetni. Az egyenes adók bevételeinek tárgyalásánál Szapáry gr. miniszter, hivatkozva a sok elemi csapásra és az ez által szükséges adóleírásokra, a bevételek rovatában irt összegből 2 milliót törülni kér, mégpedig a földadónál 900.000 frtot, az átalános jövedelmi pótadónál 300.000 frtot, adóhátralékoknál 800.000 frtot, összesen 2.000.000 frtot. Beható eszmecsere után a következő megállapodások jöttek létre: a) a földadónál 38.400,000 frt helyett 37.200,000 frt; b) házadónál 8.200,000 frt helyett 8.000,000 frt; c) keresetadónál 18.800,000 frt helyett 18.000,000 frt; d) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 2.500,000 frt, marad 2.500,000 forint; e) bányaadó 82,000 forint, marad 82,000 forint; f) tőke, kamat és járadékadó 3.300,000 forint, marad 3.300,000 frt; g) jövedelmi adó 130,000 forint, marad 130,000 forint; h) malomadó 40,000 frt, marad 40,000 frt; i) kereskedelmi, ipar- és védelmi adó 300,000 frt, marad 300,000 frt; k) vasúti és gőzhajózási szállítás utáni adó 3.000,000 frt helyett 2.200,000 frt; l) tekeasztal- és játékhely-adó 70,000 frt, törültetett; m) nyereményadó 200,000 forint helyett 300,000 forint; n) vadászatra használható fegyverek adója 270,000 forint, marad 270.000 forint ; o) hadmentességi adó 2.500.000 forint helyett 3.000.000 forint ; p) átalános jövedelmi pótadó 9.500.000 frt, marad 9.500.000 frt; q) késedelmi kamat 1.800.000 frt, marad 1.800.000 frt; r) adóbehajtási illeték 400.000 frt, marad 400.000 frt; s) adóhátralékok 2.000.000 frt helyett 1.500.000 frt lett felvéve. Az adóhátralékok tételénél Szapáry gr. miniszter megjegyzi, miszerint erélyes intézkedést tett, hogy az adóhátralékok ügye lehetőleg községenként tisztáztassék, s azon összegek amelyekről kitűnt, hogy behajtatlanok, töröltessenek. Ezen intézkedésnek eredménye a zárszámadásokban kifejezést fog nyerni. Ezzel a mai ülés véget ért. A tárgyalás holnap d. e. 11 órakor fog tovább folytattatni. A képviselőház pénzügyi bizott-ságának két albizottsága tartott ma este ülést. Az egyik Móricz Pál elnöklete alatt a Budapesten a sugárúton létesítendő nőtanítóképezde számára szerzett telek és ház átalakításának módozataival foglalkozott, melynek megvételét a ma délután megejtett helyszíni szemle után szakértők közbejöttével helybenhagyta. A másik albizottság, mely Kemény Géza b. elnöklete mellett küldetet ki, a Kolozsvárott építendő vegytani intézet tervének megvizsgálásával foglalkozott. Hosszabb eszmecsere után, melyben a meghívott szakértők is részt vettek, Hegedüs Sándor indítványára 10.000 forint törléssel a nagyobb tervet fogadta el, de takarékosabb beosztással s a költségeket 100,000 forintban állapította meg. Ezenkívül még a losonczi gymnázium terve is tárgyalás alá került, de az tekintettel az ország jelenlegi pénzügyi viszonyaira és a költségek (79,000 forint) nem csekély voltára, elhalaszthatónak tartotta. Gazdasági értekezlet a Köztelken. (3-ik nap.) Korizmics László elnök megnyitván az ülést, megkezdettek az írásbeli vélemények fölolvasása. Hazay Kálmán (Kakasd) a hegyi tanácsok felállítását szükségesnek mondja. A trágyázásnál a vörös borok talaját nem ajánlja érett trágyával művelni. Óhajtja az egyöntetű bortermelést s a vinczellérképezdék fölállítását. A nép oktatása végett borászati és szőlészeti szaklap megindítását javasolja. A bor javítást a Chaptal vagy Gall rendszere szerint ajánlatosnak véli. A pincze-egyesületek felállítandók s a kormány felügyelete alatt működnének. A kivitelre szánt borokat hatósági vizsgálatnak vetné alá, hogy boraink hírneve megóva legyen. Dr. Hubert János (Eger) a már elmondottakat ismétli: s a bortőzsde felállításától sikert nem vár. Wimmer Ferencz (Esztergom) az újbólitáshoz táblákra osztatná föl a szőlőket s azokat a vénülési időszakonkint njittatná. A derítésre a gelatint ajánlja az első évben, a másodikban a vizahólyagot. A cementhordókat jóknak mondja s azok használatát ajánlja. Az exportnál Németországra irányítaná a figyelmet, mert ez jó fogyasztó. Lónyay Gábor nem kíván külön hegyrendőri törvényt, mert a szőlőt megóvni, elég a jó községi szabályzat is. A mesterséges trágyázást ajánlja megpróbálásra. A kopasz fejmetszést jobbnak tartja a csaposnál. A ma délután folytatott értekezleten felolvastatott : Gábor József (Ér-Diószeg) írásbeli nyilatkozata, melyben a szakoktatást pártolja s óhajtaná, hogy ily kiképzett pinczemesterek vezetnék a szüretet egész a bor elhelyezéséig, s azután a kezelésig, hogy a nép megtanulja az elbánást. Az erjesztésre megjegyzi, hogy a fajok elkülönítve szüretelendők s szőlőmalmokban csomaszolandók. A bor javítására a Gall rendszerét ajánlja. A bor és szőlő melléktermékeinek feldolgozását nem véli még szükségesnek. Bohus László (Arad) nézete az, hogy az újbólitást nagyban segítené elő az adókedvezmény. A borjavítást nem ajánlja. Dr. Apor Károly (Maros-Vásárhely) az alföldön termelt sok kerti bort és az átalában divó kevert termelést tartja borászatunk fejlődésében akadályokul. Ezeken segíteni kell és pedig a kerti borokat szeszszé főzni s a bajokat redukálni. A hegyvidéki tanácsok felállítását pártolja. Paget János (Erdély, Gyéres) a vékonyhaju szőlőtermelést ajánlja. A trágyázást ajánlja, de okszerűen. Az erjesztést zárt edényben javasolja, s a sajtolást nem véli czélszerűnek. Az ekével való dolgozást óhajtaná behozni. Dr. Szabó Gyula (Hegyalja) az elnök fölkérésére a tokaji bornak, mint speciális csemegebornak készítéséről értekezett igen érdekesen. Szerinte kétféle a tokaji bor: szomorodni, amely asszú, de nem egész érett, tehát a fürt természetes állapotába készíttetik, a másik az asszu. A tokaji borok készítéséhez okvetlenül szükséges a furmint faj s mentül több van ebből, annál jobb a bor. A tokaji egy évtizedben rendesen csak egyszer-kétszer sikerül, mert nem mindig van asszu-bogyó. A tokaji csinált borok (1., 2., 3., 4. s ritkán 5 puttonos) a legtermészetesebbek a világon, mert azokhoz idegen anyag nem jön. Készítése a szüret után történik, és pedig az assza széttapostatik: erre egy hordóval mostan 140 liter must van, egy puttony felöntetik, s 24 órai áztatás után lecsapoltatik, adja az egy puttonos bort, ha egy hordóra 2 puttony assza adatik, az a két puttonos, s igy tovább. Ennek kifejlődése soká tart, 3— 4 évig is készül. Az igen szakavatott és érdekes fölolvasás után Tavassy Antal adta elő röviden nézeteit. Szerinte 1. jó hegyi termény, 2. egyöntetű termelés és 3. országos borkereskedési társulat felállítása lendítene sokat a borászat ügyén. Parragh Gábor fojtatva a tegnapelőtt félbeszakított beszédét, hangsúlyozza újólag a hegyi tanácsok, hegyi pinezék felállítását. Az értékesítést nagyban mozdítanák elő a transit a-pinezék berendezése és a sherry-készítés. Molnár István e filloxéra állásáról s az ezen rovar pusztítására irányított törekvésekről tesz megjegyzéseket. Paget János és Korizmics erre vonatkozó megjegyzései után felolvastattak még a Nádassy György és Miklós Gyula írásbeli véleményei, amelyek valami újabbat nem tartalmaznak. Ezzel az értekezlet véget ért. Államháztartási kimutatás. A m. k. pénzügyminiszteri központi számvevőség most tette közzé az 1879. év utolsó negyedéről szóló hivatalos kimutatást. A bevétel az év utolsó negyedében 61.829.504 frtot tett, az előző év utolsó negyedében 64.979,550 frtot; az 1879-iki utolsó negyed tehát 3.150,045 frttal volt kedvezőtlenebb, mint az 1878-iki. Hasonló eredményt látunk a kiadásoknál. Az 1879. év utolsó negyedében tett a kiadások öszszege 52.192,664 frtot, 3.076,667 frttal többet, mint 1878.ban. A fentebbi összeghez járul még 1.223.715 frtnyi rendkívüli közösügyi költség s a szegedi árviz következtében felmerült 628.584 frtnyi rendkívüli kiadás. A kimutatáshoz csatolt felvilágosítások szerint az 1878. év IV-ik évnegyedében előfordult bevételekkel szemben az 1879. évi IV-ik negyed eredménye kedvezőbb: a vámkezelési átalánynál 42.778 írttal, a bélyegnél 30.573 frttal, a jogilletékeknél 148.498 frttal, a fémjelzésnél 971 írttal, a dohányjövedéknél 503.681 frttal, a lottójövedéknél 143.365 frttal, a sójövedéknél 47.765 frttal, az állami erdőknél 341.051 frttal, a bányászat és pénzverésnél 14.734 frttal, az állami vasutaknál 683.567 frttal, az ingó államvagyonnál 69.485 frttal, az átmeneti bevételeknél 20.524 frttal, a szőlődézsmaváltságnál 271.084 frttal, a maradvány- és irtványföldek megváltásánál 25 943 frttal, a postajövedéknél 79.054 frttal, a távírdánál 73.086 frttal, egészben 2.396.165 forinttal. Hozzájárul még a fogyasztási adóvisszatéritések felosztásából 1878. évi XIX. t.-cz. 2. §-a alapján Magyarországnak megtérített összegnél mutatkozó 212.896 frt többlet, valamint az állami javak eladásából 1879. augusztus 1-je, tehát a 76*/* millió frtos kölcsön törlesztése után befolyt, és e szerint az állam szabad rendelkezésére maradt 120.411 frt, a bevételi többlet tesz 2.729.474 frtot. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebblet öszesen 5,879.520 frt mutatkozik, az összes nettó eredmény tehát egészben véve kedvezőtlenebb 3,150.045 frttal. Az egyenes adóknál mutatkozó 4,666.708 frt 660/a krnyi visszaesést okozták azon számos elemi csapások, melyek az országot 1879. év folyamában váltakozva sújtották; már az év elején rendkívüli vízáradások pusztítoták és károsították a folyók mentében fekvő vidékeket és az árvizek miatt nagy kiterjedésű területek nem voltak művelés alá vehetők; később a nyár derekán a nedves időjárást nagy szárazság váltotta fel, ésannyira, hogy amit az árvíz megkímélt, azt a hosszasan tartó rendkívüli szárazság semmisítette meg. Ily súlyos viszonyok között a megyék közönségeinek felterjesztései folytán, a főispánok és közigazgatási bizottságok meghallgatása mellett negyven törvényhatóság területén az adóbeszedést nemcsak enyhíteni, sőt számos községben végében beszüntetni kellett. Ugyanezen okokból az 1876. XV. t.-czikk 49. §. értelmében nagymérvű föladóleírásokat kellett engedélyezni, melyeknek öszszege az év végéig elintézhetett kárfelvételi munkálatok alapján máris 1.386.000 frtot meghalad. A fogyasztási adóknál mutatkozó 218.008 frt 26 krnyi bevételi kevesebbletnek oka az 1879. évi silány burgonya- és kukoriczatermés, melynek következtében a szesztermelés egyátalán csökkent, de főleg a burgonyát feldolgozó szeszfőzdékben, minthogy azok nagyobb száma anyaghiány miatt az 1878/9 -ki termelő idényben vagy teljesen szünetelt, vagy pedig csak leszállított termelőképesség mellett működött. Az 1879. évi IV. negyedben a kiadások egészben 3.076,667 frt 29 krral kedvezőtlenebb eredményt mutatnak fel. A közösügyi költségeknél a IV. negyedben mutatkozó 1.627,834 frt 39/2 krnyi kiadási többlet a határvámbevételek visszamaradásából, illetőleg a fogyasztási adóvisszatérítések emelkedéséből ered. Egészben, t. i. januártól deczember végéig azonban, e czimén az 1878. évi eredménynyel szemben 1.257,313 frt 26 krnyi megtakarítás mutatkozik. Az aranyjáradékkölcsön kamatainál mutatkozó 2.368,327 frt 30*/2 kr kiadási többlet nagyobbrészt a kamatmegtéritések elmaradásából ered. Ezen 2.368,327 frt kiadási többletből azonban levonandó a 153 millió forintos kölcsönkötvények kamatainál 1.391,823 frt, valamint az 1878. évi előlegkölcsön kamatainál, a kölcsönelőlegek törlesztése folytán mutatkozó 565,018 frt kamatmegtakarítás, miáltal a kiadási többlet csak 411.485 frtot tesz. Egészben, t. i. januártól deczember végéig fordított: a) az aranyjáradékkölcsön kamatainak fedezésére 17,796.086 frt, b) a 153 millió forintos kölcsön kamatainak fedezésére 3,727.222 frt, c) a köl Csönelőleg kamatainak fedezésére 279.486 frt. Öszszesen e három czimén 21,802.795 frt. Az e czimeken 1879. évre előirányzott 23,930.670 frttal szemben mutatkozik megtakarítás 2,127.874 frt. A többi államadóssági czímeknél mutatkozó kiadási kereslelet, illetőleg többlet részint az ágró csökkenéséből, részint a lejárt kamatösszegeknek más időközökben való felvételéből ered. A dohányjövedéknél mutatkozó 239.737 frt 161/1 krnyi kiadási többlet a gyártmányoknak nagyobb eladása folytán fokozódott dohánygyártás következménye. Az átmeneti kiadásoknál mutatkozó 524.731 frt 52 krnyi kiadási többlet az 1879. évi XXVII. t. sz. alapján a vágvölgyi vasút megvétele folytán 1879. deczember hóban kiszolgáltatatott 778.614.sa írtban találja felvilágosítását. Végre a közmunka- és közlekedési minisztériumnál mutatkozó 1.499.736 frt 21 krnyi kiadási többlet, részint a szegedi árviz következtében elodázhatlanul szükségesnek mutatkozott vizépitkezésekkel járó költségek, részint a dálya-vinkovcei vasút építése — és végre a Tiszánál létesítendő szabályozásra 1879. évre engedélyezett 700.000 frtnyi hitelen felül — az 1879. év állami költségvetés tárgyalása alkalmával a törvényhozástól nyert felhatalmazás folytán teljesített munkákkal járt több költségek által idéztetett elő. A többi czimeknél mutatkozó különböző eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek és kiegyenlítik egymást, mivel ezen közigazgatási költségek az államköltségvetésen alapulván csakis annak keretén belül eszközöltetnek. A múlt évi eredményekkel szemben az 1879. január 1-től deczember hó végéig az eredmény kedvezőbb . A fogyasztási adóknál 1.513.717 frttal, a fogyasztási adóvisszatérítéseknél 2.036.553 frttal, a vámkezelési átalánynál 106.502 frttal, a jogilletékeknél 639.599 forinttal, a díjaknál 17.868 forinttal, a fémjelzésnél 4.154 forinttal, a dohányjövedékeknél nettóban 1.784.859 forinttal , a sójövedéknél nettóban 365.989 frttal, az állami jószágoknál nettóbban 123.775 frttal, az állami erdőknél nettóban 133.139 frttal, a bányászat és pénzverésnél nettóban 2.252.107 frttal, az állami vasutaknál 1.364.743 frttal, az állami lótenyész-vntézeknél nettóban 82.666 frttal és a távírdánál nettóbban 156.946 frttal, kedvezőtlenebbek : az egyenes adóknál 2.170.391 frttal, a bélyeknél 69.752 frttal, az út- és hídvámnál 5.337 frttal, a lottójövedéknél nettóban 194.635 frttal, az állami nyomdánál nettóban 79.066 frttal és a postajövedéknél nettóban 143.799 frttal. Az 1879. évi kezelés az egyes évnegyedi kimutatás szerint következő eredményt tüntet fel: 1879. I. negyedben Bevétel 49,992.533 forint Kiadás 71,911.131 frt, 1879. II. negyedben bevétel 49,913.606 frt, kiadás 50,288.301 frt, 1879. III.negyedben bevétel 58,967.605 frt, kiadás 74,597.556 frt, 1879. IV. negyedben bevétel 61,829.504 frt, kiad. 52,192.664 frt, összesen bevétel 220,703.248 frt, kiadás 248,989.654 frt; levonván a bevételt a kiadásból 220,703.248 frt, marad hiány 28,286.405 frt; összehasonlítva azt az 1879. évre előirányzott hiánynyal a megszavazott póthitelekkel együtt 26,829.591 frttal, mutatkozik tényleg több hiány 1,456.814 frt. Nem szenved kétséget, hogy a bevételi és kiadási eredményekre vonatkozólag föntebb kitüntetett adatok és a zárszámadásilag megállapítandó eredmények között némi eltérés fog mutatkozni, a tapasztalás mindazáltal egyszersmind arról is tanúskodik, hogy ezen körülmény a mérleg eredményére aránylag inkább kedvező hatással leend. Az 1879. évi kezelési eredményeknek föntebb látható összevonásából és egybevetéséből továbbá az derül ki, hogy a tényleges hiány az előirányzott hiányt kerek számban 1,5 millióval ugyan meghaladja, de ha tekintetbe vétetik, hogy a lefolyt évben országszerte bekövetkezett silány termés és az ország legtermékenyebb vidékein pusztított árvíz és egyéb súlyos elemi csapások az állam jövedelmeinek beszolgáltatására fölötte kedvezőtlen visszahatást gyakoroltak és ha továbbá tekintetbe vétetik, hogy a sokoldalú súlyos elemi csapás okozta adófizetési nehézségekkel szemben, az adóknak végrehajtás útján megkísérlendő beszedését az ország legtöbb vidékén teljesen be kellett szüntetni, akkor legkevésbbé lehet megütközni az előre nem látható mostoha viszonyok .folytán szükségesnek bizonyult adóvégrehajtás beszüntetésének tulajdonítható azon 4.666.708 írtban mutatkozó visszamaradás fölött, mely az 1879. év IV. negyedében az előző év hason időszakának eredményével szemben az egyenes adóknál fölmerült és mely visszamaradás által leginkább idéztetik elő a kérdéses 1.500.000 frt tulhaladás, így tehát tekintettel azon pangásra, melyet a efolyt évnek átalán tul silány termése a forgalom, kereskedelem és ipar terén előidézett: a fennebb emitett 1 5 millió forintnyi tényleges visszamaradást kedvezőtlennek mondani nem lehet, miután az 1879. év tényleges végeredményei az azon évi állami költségvetés előirányzatát megközelítik.