A Hon, 1880. március (18. évfolyam, 52-79. szám)

1880-03-01 / 52. szám, esti kiadás

ak­kor van helye, ha a kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta. Ezen felebbvitelen és az 1871. évi LTII. t. ez. 52. §-ában úgy az 1871. LV. t. ez. 27. §-ban érintett kiigazításon kívül egyéb perorvoslatnak (perújítás­nak) helye nincsen. 4. §. Az 1871. LV. t. ez. 15. §-ban megállapí­tott három évi határidő jelen törvény életbelépteté­sétől számítandó öt évre hosszabbittatik meg. 5. §. Az 1871. XV. t. ez. 18. §-nak módosítá­sával a tagosítás eszközlendő, ha a tagosítást kívá­nók birtoka a tagositandó határnak negyedét teszi. 6. §. Ezen negyedrész kiszámításánál nemcsak az 1871. XV. t. sz. 19. §-ában elősoroltak, hanem az állami, egyházi, közalapítványi javak, úgy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kí­vánók birtokához számítandók. 7. §. Az 1871 : LV. t. ez. 21. §-a következőkép egészíttetik ki : A határ tagosítása alól gazdasági okokból és a tagosítás könnyítése czéljából bármelyik érdekelt fél indokolt kérésére kivehetők havasi és külön mi­­vt lés alatt nem álló hasonnemü és értékű oly terüle­tek, melyek az 1871 : Lili. t. sz. 60—79. §-ainak intézkedése alá nem esnek. Azon kérdés, vájjon ezen területek a tagosítás tárgyává teendők, a megenged­hetőség kérdésére vo­natkozó ítéletben döntendő el­­hető.Ezen határrészek tagosítása utóbb újból két­8. §. Erdők és erdei haszonvételek szabályozása­kor egyes közbenső részletek és kisebb be nem tele­pített területek a körülfekvő erdővel együtt szabályo­zás alá veendők, értéküknek ingatlanokban vagy ilye­nek hiányában készpénzben való teljes megtérítése mellett. 9. §. Szabályozási eljárásoknál csak minősítési okmán­nyal biró gyakorlatilag képzett mérnökök al­kalmazhatók. A mérnöki minősítést megállapító és a mér­nöki eljárást szabályozó utasítás rendelvény­ után fog kibocsáttatni. 10. §. Becsléseknél, osztályozásoknál és a sza­bályozási terv elkészítésénél, a bíróság részéről rend­szerint három kifogás alá nem eső gazdászati szak­értő fog alkalmaztatni azok sorából, kik e végre az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megjelöltetni és a bíróság részéről állandóan meghi­­teleztetni fognak. A felek részéről rendszerint két-két szakértő nevezendő. Szükség esetére a bíróság és a felek részéről alkalmazandó szakértők száma a fönjelölt arányban szaporítható. 11. §. Azon birtokszabályozási ügyekben, me­lyekben a mérnök bevezetése jelen törvény életbe­léptetésekor még meg nem történt­, a felmérés, becs­lés, osztályozás, hitelesítés, műszaki ügy a szükséges bírói kiküldetések költségeit valamennyi érdekelt fél birtoka arányában köteles viselni. Ezen költségekről a felek meghallgatásával és a mérnöki szerződés alapján előirányzat készítendő, mely a bíróság véleményes jelentésével megvizsgálás és jóváhagyás végett az igazságügyminiszteriumhoz felterjesztendő. 12. §. Ezen költségek az 1876. XV. t. cz.-ben megjelölt közegek által és módon az ingatlan birtok után járó földadó arányában (kizárásával minden pótléknak) kirovandók, legfeljebb nyolcz év alatt be­­hajtandók és külön felszámitandók olyképen, hogy a befolyó rovatokra előlegezések adathassanak és kölcsönmüveletek eszközöltethessenek. Az ily rovatalok és kölcsönök a szabályzandó birtokra minden más követelést előző zálogjogi el­sőbbséggel bírnak. 13. §. Az igazságügy, a pénzügy és a földmive­­lés-, ipar- és kereskedelmi miniszterek megbizatnak jelen törvény végrehajtásával és felhatalmaztatnak az e czélra szükséges utasításokat kibocsátani. Budapest, márcz. 1. 1880. Dr. Pauler Tivadar, s. k. geti erdő tele van ilyen jégtáblával, mert a viz egy része ezen keresztül vette útját és jegét itt lerakta. Azt már most a távolból is lehet látni, hogy a jég sok fát letört és bizonyára a többiben is nagy kárt tett. A Duna balpartján pedig a posztógyár előtt a fölhalmozott jégtáblák egy valóságos nagy jéghegyet alkotnak, melyre sokan fölmászni igyekeznek, de ez veszél­lyel is jár, mert a jég nagyon puhul és nagyobb súly alatt összetörhetik. Az itt álló posztó-, papír- és enyvgyár épületei bizonyára sokat szenvedtek, de a kárt csak később lehet meghatározni. Emberélet, vagy nagyobb sérülés az egész idő alatt nem történt, daczá­ra annak, hogy az árviz éjjel jött és arra, hogy a Duna azon éjjel kiáradjon senki sem gondolt. Szombaton a­­pozsonyi Duna még 6 méter magas volt, — tegnap (t. i. vasárnap) már csak 4 méter. A Pozsony városát ért kárról, mely azonban nem igen nagy — levelezőnk legközelebb kimerítő tudósítást helyez kilátásba. Pozsony az árvíztől megszabadulván — az »Egyetértés« egy távirata szerint — a Csalló­köz végveszélyben van. A főágban Pozsony­tól egy mértföldnyire Lettenhafen és Farkastorok közt husz és magas jégtorlasz áll, mely a vizet az ér­­sekujvári ágba szorítja, úgy, hogy ez Mühlautól Ve­­reknyéig a szántóföldeken folyik. A csallóközi tölté­seken dolgoznak. Pruknál gátszakadástól rettegnek. Eperjesnél az országút elöntetett. — A balparton Szempcz és Cseklész elöntettek s a vasut­­töltés megrongáltatott. Letenyéről, febr. 27-től a következő soro­kat vettük: a létényei Murahidat elso­dorta a jég; elsodorta mint egy kártyaházat s oda van az államnak százezer forintja! Építte­tett 1872-ben s elpusztult 1880. febr. 26-án délután 4 órakor. S mi okozta e korai halált ? építés!A falum — a jég! — De talán más is! A rossz Befektetni ennyi pénzt egy hidba, s minden véd nélkül hagyni — ezt nem tudjuk, minek nevezzük ; — minden jégtábla közvetlen a hid lábaiba ütközik, nincs semmi jégtörő. Ha magántársulat épit hidat ily vizen, mint a Mura, minden hidláb elé jó jégtörőket állít, erős vasvéddel, mely a jégtáblát szétzúzza s az kétféle szakadva, szépen elmegy a hidláb mellett, annélkül, hogy érintené. S itt minden lökés a hidat rengette meg. De szolidan épített falúdnak, ha jégtörője nincs is — még ily jégzajlás mellett nem szabad romba­­dőlnie s épen az mutatja a nem szolid építést, hogy egy középszerű jégtábla az egyik hidlábnak (három) három pilótáját vágta el egy lökésre s ez bizonyítja most már valóságát azon meséknek, melyek a pilóták minősége s leveréséről, a hid épitése óta közszájon forognak, melyeket akkor is tudott, hallott, látott mindenki, csak épen az nem, a kinek kellett volna. Valóban, az a szegény állam az ám az igazi árva, mennyi gyámja van s mégis mily csekély gondot fordítanak vagyonára. Száz meg száz ember, ki jelen volt, tehet tanú­ságot arról, mennyi szú ette, pudvás, rot­hadt fa hullott a hét éves hidból a vízbe, — majd alig lehetett ép darabot látni! Pedig az állam bizonyára a legjobb, legdrágább fát fizette meg a vállalkozónak, s ime most tetszik ki, miből építte­tett s az állam közegei rá mondták, hogy jó, átvették, kifizették és ősi szokás szerint — fecerunt magnum áldomás, melyen bizonyos, hogy egy ember marká­ba nevetett, vagy tán kettő! Egy szemtanú. Árviz-hirek. A fővárosi szűkebb árvizbizottság tegnap d. e. 10 órakor Ka­da alpolgármester el­nöklete alatt ülésre gyűlt össze a Duna fenyegető ál­lása következtében szükségessé váló intézkedésekről tanácskozandó. A tagok igen nagy számmal jelentek meg. Elnök az ülést megnyitván, utalt a figyelés és őrködés szükségére s javaslatba hozta, hogy addig, míg a kétes helyzet tart, a végrehajtó bizottság na­ponta d. u. 4 órakor jöjjön össze, hogy mind a vízál­lás csökkenése esetére, mind akkor, ha a veszély nö­­kednék, megtehesse a megkivántató intézkedéseket s esetleg a permanentiát is kimondhassa. Ezen indítvány elfogadtatván, elnök bejelentette továbbá, hogy a mérnöki hivatal tegnap éjjel óta állandó éji felügyeletet tart, s ma éjjel már minden szivattyúál­lomáshoz ki lesz rendelve egy gépész, meg egy sütő, s az anyag is össze van hordva, s így rohamos vízemel­­kedés esetén a szivattyúkat rögtön használatba lehet venni. Jelenté meg elnök,hogy az ó­budai ideig­lenes védtöltés elkészült. A házilagos építés oly sikeres volt, hogy a rászánt 5000 írtból nem 23, hanem, részben 25, részben 26 lábnyira lehetett feltöl­teni. Ó­ Buda már magas vízállásig érezheti magát biztosan. A régebben megrendelt 20 ponton elkészült Schlicknél, csak második festésük van hátra, de most is használhatók, ha a szükség úgy kívánja. Végül — miután a bizottság mindezeket megnyugtató tudo­másul vette — köszönet szavaztatott Matolay, Incze és Krause uraknak, hogy a szivattyú­gépek tartalék­díjából a tulajdonosoktól tetemes leengedést sikerült elérniök. — Komáromból távirják .­Krieg vizosztály­­épitészeti felügyelő Zsák és­­ Wolfarth főmér­nökök társaságában megszemlélte a Szőny mellett levő jégtorlaszt. E hatalmas jégtorlasz egy dunai szi­get felső csúcsánál talált támpontot a képződésre, mindazonáltal ez idő szerint a szemle eredményeként remélhető, hogy mivel a jég észrevehetőleg porhangul, a Szőny melletti torlasz az ott átalá­­ban véve csekély Duna valamivel mélyebb középmed­rében le fog zajlani s helyet fog adni a felülről jövő jégzajlás lefolyására. Pozsony az árvíz veszélyétől, mint le­velezőnk múlt hó 29-ről kelt levelében írja, végleg megszabadult. Most már csak egy lehetőség volna még, ha a Duna újra befagyna, de a pozsonyi Duna mentén már ez sem történhetnék, mert Pozsonytól fölfelé a Duna és mellékfolyói egészen jégmente­sek. A pozsonyi vészbizottság eziránt minden felső vidékről részletes és teljesen megbizhatós tudósitásokat kapott, a víz pedig oly rohamosan szállott alá, hogy a vészbizottság föloszlott. Pozsony Duna­­partján ott hevernek még a borzasztó nagyságú jég­táblák és még most is két napi olvadás után magas jéghegyeket képeznek, a Dunapartnak sajátságos re­gényes kilátást nyújtva. A febr. 27-ei éjjeli áradás magában a város utczáiban és azok épületeiben kárt nem okozott, de Pozsony kültelkein és az Óligetben jelentékeny a kár, a ligeti színkör is alkalmasint so­kat szenvedett, de mindezt ma még részletesen tudni nem lehet, mert a visszamaradt borzasztó jégtáblák­tól az elöntött helyekhez jutni lehetetlenség. Az e­li­ő Az első budapesti önsegélyző egyesület febr. 29-én tartotta XI. rendes évi közgyűlését Maerle Márk elnöklete alatt. A bi­zottmány jelentése, melyből kitűnik, hogy az egyesü­letnek 724 tagja 52,743 frt 88 kr vagyona van, s kik az elmúlt évben 16 frt 40 kr díjat fizettek fejenkint, minek ellenében az egyesület jótéteményeiben része­sültek, illetve arra jogot bírnak. A közgyűlés a szám­adások alóli fölmentvényt a bizottmánynak és szám­­vizsgálóknak megadta, a számvizsgálókat újból meg­választotta és Schvarcz Vilmos indítványára az elnöknek, Ke­m­ényfy alelnöknek és Becsáry ügyésznek buzgó fáradozásaikért jegykönyvileg kö­szönetet szavazott és azután eloszlott. KÜLÖNFÉLÉK. Uj posta. Vingárd alsó-fehérmegyei községben márcz. hó 1-én új postahivatal lép életbe. Kézbesítési kerü­letét : Berve, Ó-Girbó, Spring és Vingárd képezendik. Kitüntetések: A király Ullmann Károly budpesti nagykereskedőnek sok évi közhasznú működése közben­ szerzett kiváló érdemei elismeréséül a III. oszt. vaskorona rendet, Ipoly­i-Stimmer Arnold beszterczebá­­nyai püspöknek mint az I. oszt. vaskorona-rend birtokosának a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. V­ásárügy: A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügy­i miniszter megengedte, hogy az Ugocsa megye területé­hez tartozó S­a­l­á­n­k községben évenkint május 25-ét magá­ban foglaló hétnek szerda és csütörtök napjára engedélyezett országos vásár ez évben kivételesen május 19. és 20. napján tartassák meg. Egyletek. Az egri korcsolyázó-egylet, a malaczkai Eintracht társalgó-egylet, a torontál-megyei községi és kör­­jegyzők-egylete és a munkácsvidéki műpártoló egylet alap­szabályai megerősittettek. — Petőfi összes művei németül: Abafi Lajos (ki különben minden munkáján követke­­zetesen Aignernek írja nevét) nevezetes vállalatot kezdett meg, Petőfi összes költői művének kiadatását német nyelven. Az egész vállalat 20 füzetben jelenik meg, havonkint két 4 ives füzet adatván ki. Egy fü­zet ára 30 kr. Az első füzet, melyhez Orlay Petries Soma egy illustrácziója van mellékelve, megjelent s a már ismert fordítók művein kívül Farkas Miksa, Strassmann Móritz, Gernesh Ferencz, Sponer Andor, Kolbenheyer Móritz s mások kevésbé ismert fordításai vannak. Minden egyes költeménynél ott van a dá­tum s fordító neve A fordítások műbecse természe­tesen igen különböző s van köztük egy pár olyan is, melyet mellőzni kellett volna, de a gyűjtemény becsét ez csak csorbítja, nem semmisíti meg s mi még ily alakban is óhajtjuk, hogy az külföldön minél jobban terjedjen. — A Deák síremlék bizottság tegnap délben ülést tartott, melyben Lipthay b. elnök né­hány jelentése vétetett tudomásul, ezek közt az épí­tési bizottság jelentése, melyben jelenti, hogyha az időjárás engedi, ápril hóban ismét hozzá­fognak a munkához és folytatják a síremlék építését.A bizott­ság elnöke , Szlávy tegnap látogatta meg Huszár Adolfot, hol a tervezet felett legnagyobb megelége­dését nyilvánította. A Deák szobor készítése végett a művész új telkén az epreskertben nagyszerű mű­termet is épített, melyre a bizottság 10,000 frt elő­leget szavazott meg az összegből. — Siposs Antal harmadik zeneestélye f. hó 3-án szerdán esti fél 8 órakor, a »Hungária« dísztermében lesz a gazdasszony-egylet és nő-ipar­­egylet javára. A zene-előadás után, a két egylet vá­lasztmánya, a közreműködők tiszteletére társas-va­csorát rendez, melyre az estély t. ez. látogatóit is szí­vesen meghívja. Egy teríték (bor nélkül) 1 frt 20 kr. — Legújabb lélekvesztő (Sandolin). Ocskay László v.­sellyei lakos jelenleg egy uj szer­kezetű és igen praktikus lélekvesztő összeállításán fáradozik, mely az eddigieknél súlyra nézve sokkal könnyebb, kezelése egyszerűbb, és annál is inkább czélszerűbb, mivel az egész vizi jármű szétszedhető. Súlya lesz 20 kilo, hosszúsága 1 ’/* méter, szélessége */4 méter­, viz- és légmentes, s igy az elmerülés lehető­sége fenn nem forogván, a lélekvesztő kezelője teljes biztonságban érezheti magát. — Előfizetést hirdet Bonis István, Ko­­lozs vármegye főjegyzője a közigazgatási tör­vények gyűjteményére. E gyűjtemény az 1867— 1881 évi időszakra terjed s 12 ives füzetekben há­rom havonkint fog megjelenni. Egy füzet ára 1 frt. — Báthory Románcaik Mihály Kassán »Elbe­szélések, rajzok s kalandok a magyar színész-élet­ből« czimü egy kötetes műre hirdet előfizetést. A mű márcz. végén jelenik meg, ára 1 frt. — A pozsonyi gyermekgyilkos anya, kiről annak idején részletes tudósítást közöl­tünk, úgy látszik, csakugyan ártatlan. Luc­ich Géza törvényszéki vegyész a két gyermek vérét vegy­­elemezvén, hivatalosan bizonyítja, hogy a gyermekek halálát kőszéngőz okozta, melynek esetleg az anya és a másik gyermek is áldozatul eshetett volna. Így adta ezt elő az anya is utóbbi időben, és így csak az volna még lehetséges, hogy az anya másik gyermeké­vel nem volt a szobában és szándékkal dugta be a kályha csövét.­­ A budapesti honvédegyletek köz­gyűlése tegnap a megyeház nagy termében volt Schneider Antal elnöklete alatt. A főváros két egy­letéhez tartozó 1848/49-ki 62 honvéd beadványa ké­pezte a közgyűlés legérdekesebb pontozatát, mint mely a mai közgyűlés egybehivását kérelmezte Nagy Gábor vezetése alatt. A kérvényben tanácskozási és elintézendő tárgyakul a következőket jelöljük ki. 1. A választmány f. 1879. eljárása intézkedésének, jelen­tésének, továbbá ugyanezen évben tartott ülései, vala­mint a közgyűlés jegyzőkönyveinek megvizsgálása. 2. Ha szükséges, új választások eszközlése. 3. Az egylet tekintélyének felemelését czélzó módozatok. 4. Az egylet szegény elnyomorodott tagjainak gyámo­­litása. 5. Az ügyvitelre szükséges némi pénzalapnak eszközlése. 6. Az egyleti alapszabályok kinyomatása. 7. A honvédegyletekkel való­ sp­idális érintkezés. 8. Gondoskodás arról, hogy elhunyt honvédek a buda­pesti kórházakból ezentúl nyomorult és mindenkitől elhagyatott módon ne jusssanak a földbe. 9. Tanács­kozás a fölött, hogy a főváros két honvédegylete hi­vatalához képest miként lenne egyesíthető. 10. Kü­lönösen azon törekvésnek kifejezése, hogy az 1848­9. honvédek erkölcsi elismerése országgyülésileg foga­­natosittassék. Ezek kapcsában felolvastatott a közp. választmány véleménye, mely után B­ó­c­z s mások szóknak a tárgyhoz. A közgyűlés végül B­e­ll­á­g­h tapintatos felszólalása után határozatilag kimondja, hogy a budai és ó­budai testvéregyletek csatlakozá­sát örömmel fogadja, az egylet kebelében eddig le­folytakért semminemű felelősséget nem vállal, s hogy a honvéd emlékszoborra gyűjtött pénzeket át nem ve­szi, minthogy hatáskörébe nem tartozik s erről az azt eddig kezelő bizottság a központi választmány­nak számoljon be, s hogy az alapszabályok módosí­tása s a tisztikar megválasztása végett március ha­viban közgyűlést tart, 8 ugyanakkor tárgyalja a 62 aláírással beadott fenti kérvényt is. Ezzel a közgyű­lés véget ért. — Aszódon — mint nekünk onnan írják — a főváros példáján lelkesülve, elfelejtik, hogy már vége van a farsangnak s Karnevál herczeg diadalut­­ját ott a böjt ájtatos zsolozsmái közt is teljes dicső­séggel folytatja. Február 26-án a »szegény betegse­­gélyező egyesület« javára rendeztek igen sikerült tánczmulatságot, melyben az ízléssel öltözött lady patronesse, Hannover Lipótné mellett részt vettek Fuchs Etel és Berta, Husserl Linka és Róza, Spiller Róza, Markbreiter Czeczil és Netti, Eszky Irma stb. stb. kisasszonyok. A négyeseket 60 pár tánczolta s a kedélyes bálnak csak az ifjú hajnal vetett véget. — A pesti izr. hitközség tegnap dél­előtt rendes évi közgyűlést tartott. A hitközség isko­láiban 1195 tanuló nyer oktatást, még pedig 703 in­gyen oktatásban részesült s ezek közül 362 könyve­ket és ruházatot is ingyen kapott. Kiházasításokra 4370 főt adományoztatott; a hitközség kórházaiban 620 beteg ápoltatott, még pedig ezek közül 501 in­gyen és ezen fölül valláskülönbség nélkül 3660 járó beteg gyógykezeltetett. A fi­ árvaházban 47 bennlakó, 19 binnlakó árva van. A nyugdíjintézetben 67,502 frt osztatott ki nyugdíj és segélyképen. Egészben 192,997 frt 62 kr kiadást, 190,828 frt 34 kr bevételt mutat a költségvetés, tehát a hiány csak 2169 frt 28 kr. Előterjesztetett az 1879-ik évi zárszámadás és az 1880-iki előirányzat, melyek elfogadtatván, a fede­zetlenül maradó összeg 4746 frtra rúg. Ezután a számvizsgáló bizottság és a még később megejtendő választmány választása alkalmára 10 tagból álló szavazatszedő küldöttség választatott még meg s a közgyűlés véget ért. — Gyilkos gyepmester. Hidegkút vas­megyei helységből pár nap előtt Küronya György szabómester és az ottani gyepmester fia, Pransper­­ger István együttesen eltávoztak. Ez utóbbi csakha­mar visszajött , zörgetett a szabó ablakán, segédei­nél kérdezősködve a mester holléte után, hogy már mennyi idő óta várja és a korcsmába hívta őket. Másnap Küronya Györgyöt a Hidegkútról a stájer Goriczára vezető gyalogút mellett futó Kucsnicza patakban halva találták, két golyó okozta halálát. A gyilkosság gyanúja Pranspergerre esett, a­ki eleintén egymással ellenkező va­llomásokat tett, de utóbb tö­redelmesen bevallotta szörnyű tettét. A meggyilkolt­tól még életében sokszor kérdezte, hogy mikor men­nek áru czikkért Marburgba, mire Küronya felelé, talán a jövő hétig lehet öt-hatszáz forintot szerezni, akkor indulunk. Pransperger azt hitte, hogy a pénz már a szabó zsebében van, azért rablási szándékból lőtte agyon. — A II. ker. »tanítói kör« tegnap rendes ülést tartott, melyből kiemelendők: Egy 3 tagú bi­zottságot küldött ki annak megvizsgálására és elő­terjesztésére, mi módon állíttassák fel a népkönyvtár nálunk. A szövetség-ügyet a kör fontosnak és szük­ségesnek tartja. A budapesti tantestület által a fővá­rosi iskolába hozott könyveket czélszerűnek látja meg­bírálni. A népiskolai büntetés­ nemek megállapítására a budapesti tantestület kebeléből egy bizottságot kíván kiküldeni. A mulasztásokat órákban kívánja jövőre kimutatni. — Roth Vilmos az olvasókönyvekről dr. Göőz József a magyar nyelvtan tananyagá­ról értekezik a III. osztályra nézve. — A közigazgatási bizottsági in­tézménynek a főváros különleges viszonyaihoz képest való módosítása tárgyában tegnap kezdte meg tanácskozásait a főv. közig. bizottság által ki­küldött albizottság és elhatározta, hogy oly összeál­lítás készítendő, melyből kivehető, mily teendőket róttak az 1876. VI. t. sz. óta keletkezett gyámsági, közegészségi, erdő stb. törvények a közig. bizottság­ra. Ha ez bemutattatik, megkezdődik az érdemleges tárgyalás. — Leányrablás: Görgény Libánfalva köz­ségében Martin József és Pap Juon szávini odavaló Todorán Szávéta nevű 14 éves hajadon leányt f. hó 23-án akkor, a midőn a leány mostoha atyjával szá­non ment volna haza felé, — a szánról erőszakkal lehúzták s bevitték előbb nevezett Martin Józsefhez, a ki a leányt mindaddig magánál tartotta, mig a já­rási szolgabirótól segély nem küldetett s még akkor sem akarta szabadon bocsátani, mig a csendőrök lö­vésre készen nem voltak. Ezalatt 14 óra telt el. A csendőrök a leányt kiszabadították s nevezett két rablót elfogva, a járási szolgabirósághoz bekísérték. A rablók tettöket makacsul tagadják, de a leány, ennek mostoha atyja és gyámja s 3 tanú bizonyitja, hogy a leányt erőszakkal húzták le a szánról s midőn a leány kiadását a gyám s szülői követelték, Martin József azt megtagadta. Ezalatt­­ Mártin József felesége oda hívta azt a legényt, a ki számára a leányt elra­bolták s kényszeritette ezt visszaadni. Leányrablás ezen román falukon a farsangon már 3-adszor történt s csaknem mind a g.-keletieknél. Megjegyzésre méltó, hogy a többi román falukban ily eset nem fordul elő, csak mindig ebben az egyben. A „HON“ magántáv sürgönyei. — Tegnap érkeztek. — Bern, febr. 29. A szent-gotthárdi alagút ma délelőtt 9 órakor átfuratott. Róma, febr. 29. A király fogadta a parlament küldöttségeit, melyek neki a válaszfeliratot a trónbe­szédre átnyújtották. London, febr. 29. Az alsóház elfogadta North­­cotenak a tárgyalások akadályoztatására vonatkozó indítványát és elvetette a kormány által ellenzett ös­­­szes módosításokat. Róma, febr. 29. A »Vega« Nápolyból Kop­penhágába vitorlázott. — Ma érkeztek. — Bécs, márcz. 1. Az osztrák hitelintézet igaz­gató­tanácsa elhatározta a közgyűlésnek indítvá­nyozni, hogy osztalék fejében 18 forint osztassák ki és a tartalékalap a tiszta nyeremény 20 százalékával vagyis 70,400 frttal nagyobbittassék. Az intézet épü­letének a mérlegben felvett értékéről 180,000 forint leíratott. Bécs, márcz. 1. Az 1864-iki sorsjegyek hazá­­ra. A főnyeremény a 3452 sor. 51. számú sorsjegyé. 20,00 frtot nyer 3452 sor. 47. sz., 10,000 frtot nyer 3452 sor. 29. sz., 5000 frtot nyer 3462 sor. 39. sz., 5000 frtot nyer 340 sor. 69. sz. Egyéb kihúzott so­rok : 836 1215 927 1236 770 1340 2852 1507 2145 2022 2670. Szentpétervár, márcz. 1. Az » Agence Russe« annak bizonyítékául, mily kedvező benyomást gyako­rolt Loris­z­ M­e­l­i­k­o w tábornoknak Szentpétervár lakosságához intézett hazafias felhívása, felemlíti ama tényt, hogy Gorcsakov herczeg megláto­gatta Loris­z-M­e­l­i­k­o­vi grófot, kijelentvén előtte, hogy ha a körülmények a birodalmi kanczellár közre­működését megkövetelnék, ő, daczára öregségének, kötelességének fogja elismerni, ma­gát bármelyik órában a bizottság ren­delkezésére bocsátani. Minden oldalról he­lyeslő nyilatkozatok érkeznek Loris­z­ M­e­l­i­k­o­v tábornokhoz. Konstantinápoly, márcz. 1. Egy ismeretlen egyén tegnap a v­ároson kívü­l az o­r­o­s­z d­i­p­l­o­m­á­­cziai ügynökre és a k­ö­v­e­t­s­é­g­he­z b­e­o­s­z­tott kapitányra, kik sétalovagláson voltak kétszer lőtt és az utóbbin könnyű se­bet ejtett. Ez egyszerű megtámadtatásnak lát­szik minden politikai indok nélkül.­­ A felfedezett pokolgépek végett megindított vizsgálat kiderítette, hogy a szultán élete ellen merénylet ter­­vezve nem volt. A vizsgálatot folytatják. Szentpétervár,­febr. 29. Miklós nagyher­­czeg és az edinburgi herczeg tegnap este 6 órakor ide érkeztek. Airolo, febr. 29. Az első vonat a mérnökökkel ma délután Görchenenből ide érkezett és ünnepélye­sen fogadtatott. Zágráb, márcz. 1. Pejácsevics gróf hor­­vát bán tegnap ide érkezett és M­i­h­aj­l­o­v­i­c­s bi­­bornok érsek palotájába szállt. Zivkovics osztály­főnök Dugoszelóig ment elébe. Miután a bán a hiva­talos fogadtatás mellőzését kérte, csak kevesen vol­tak értesülve jöveteléről. A bán a bibornok palotá­jában fogadta a polgármestert és a városi főkapi­tányt. Innen a báni palotába kocsizott és Mazurá­­n­i c 81 ó­r átvette az ügyeket; ezután látogatást tett Zivkovics osztályfőnöknél és Philippovics főhadparancsnoknál. Az idő rövidsége miatt a láto­gatás a többi osztályfőnököknél elmaradt. — Tegnap ebéd volt az érseknél. Pejácsevics gróf csütör­tökig fog itt maradni. Berlin, márcz. 1. A német iparosok központi szövetségének itt ülésező bizottsága következő hatá­rozati javaslatot fogadott el. A központi szövetség örömmel üdvözli a Németország és Ausztria-Ma­­gyarország közötti bensőbb viszonyokat, melyek a régi politikai hagyományokon és­ észben a két nem­zet törzsrokonságán alapszanak. Ő óhajtja, hogy azok tekintettel a kölcsönös érdekekre és az egyenlő vagy legalább hasonló termelési feltételekre a nemzetgaz­dasági térre is kiterj­esztessenek és a kölcsönös for­galom nagyobb könnyítésekben, mint eddig részesít­­tessék és szerződésileg megállapíttassék. Minthogy azonban a többi államokkal kötött szerződések, bizonyos előjogok engedélyezését a né­met birodalom és Ausztria-Magyarország között je­lenleg még akadályozzák, a központi szövetség tehát mindenek előtt egy legtöbb kedvezményű szerződés kötését a fennálló kölcsönös autonóm tariffák alapján tartja helyesnek. Ezen szerződés lényeges követelé­seit képezné a nemesítési forgalom szabályozása a kölcsönösség alapján, és az osztrák nyersvászon vám­mentes behozatalának további megszüntetése. A szövő (textil) iparosok feltételezve, hogy az osztrák-magyar kormány által febr. 15-én behozott appretura vám egészen megszüntettetni vagy leszállit­­tatni fog, amaz óhajt függeszti hozzá, hogy kívána­tos lenne, a nemesítési forgalmat? Ausztria-Magyar­­országgal következő feltételek alatt fenntartani: 1. Az illetékes országos hatóságtól kell engedélye­zési jeg­gyel bírni; 2. A leszállítandó és behozandó áruk és tárgyak azonossága pontosan megál­­lapíttatik; 3. A feldolgozás alá kerülő áruk és tárgyak belföldi eredetét a kivitelnél be kell bizonyí­tani . 4. Ha az osztrák-magyar kormány nem volna hajlandó az appretura vámot beszüntetni vagy jelen­tékenyen leszállítani, akkor német részről ellen rend­szabály képes a szövési vám behozatalán kell fára­dozni. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A budapesti értéktőzsde jegyzete márcz. 1-én. A tőzsdén ma élénk hangulat uralkodott, az osztrák hitelrészvénytársaság által fizetendő 18 frt osztalék megtudása után csaknem zajos élénkség. Az előtőzsdén osztrák hitelrészvények 305.10—304.80 és egész 303.50 és 301.80-ig szál­lottak alá , de ismét gyorsan 304.50-ig emelkedtek ; magyar aranyjáradék 101.30. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. A déli tőzsdén osztr. hitelrészvények 306.50—304.50 és 306 közt ingadoztak; magyar aranyjáradék 101.35 és 101.40; magy. hitelrészvény 84.25 ; első magyar gyapjú és bizományos társaság 185.25; Athenaeum 490.50; Államadósság, M. v. kötv. (á o. Úrbéri váltság 84.— — t. é. 120 ft 300 Szőlődézsmvlts. frc. ezüstb.­ 119.—119.25 kötv. (100 ft) 91.25 01.50 Rövid v. r. 118.—119.— O. egys. áll.­ad. M. keleti v. el­b. jegyekben 70.75 71— sebbe. kötv.I. O. egys. áll.­ad. kibocs. 80.— 80.25 ezüstben jan. M. keleti v. el­s al. kamat 71.50 71.75 sebbe. kötv. O. egys. áll.­ad. n. kibocs. 93.— 93.50 ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt. kamat 71.50 71.75 1877-ről, 100 O. egys. á­l.-ad. ft­al.-ban5 »/• 82.­/» 82 .*/» 1860-ki kisrs. M. dijjegy kör­500 frt 129— 129 75 csön 100 ft d. 113.25113.50 O. egy a. áll.-ad. M. díjjegy kör­1860-ki kisrs. csön 50 ft d. 111.25111.75 100 frt 182.—133.— M. ar.-járad.6 °/6 O. egys. áll.­ad. adóm. 101.25101.35 1864-ki kism­. M. földt. kötv. 90.5/­ 91— 100 frt 174.—174.50 M. földteherm. 0. egys. áll.­ad. kötv., temes-1864-ki kism­. bánsági 89 — 89.50 50 frt 174.—174.50 M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 101.25101.50 kisisl. zárad. 88.50 89.50 Pestváros köles. M. földteherm. 101.—101.25 kötv., erdélyi 88.25 88.75 Osztr. ar. j. 85.2515.60 Részvények. Ált. m. munk­. M. ált. földhitel hitelintézet 185.— —— részv. társ. 50.— 52 — M. ált. hitelb. 284.—284.50 M. jelzálogb. 53.— 54— Anglo osztr. 156­75157.— 0. hitelintézet 303.50304— Fr. m. bank (l­­Pesti iparbank 155.—157.— számol. alatt) » keresk. b. 620.—621.— Ipar­bank 60.— 61.— Bpesti kézm. b. 92.— 95.— Ki sbirt. földhi­Unió bank 120.—121 — telintézete 42.— 42.— Osztr.­m. b. 820.—830.— Lipótv. b. 100 ft 65.— 67__M.leszám. és pvb. 127. —129— Biztosító társulatok. Első m. bizt. 3350.—— Pesti bizt. int. 115.75116— Pann. viszont-Unió visz.-bizt. bizt. intézet 1275.—­ M.-­intézet 202.—206.— Záloglevelek. M. földh.i.5>///o­02.—102 25 M. ált. földh. r. » > » 5 °/o 99.— 99.50 társ. 6% 101.—101.50 » » » ar.v. » 5>/2 °/o 95— 95.50 ezüstben 5 °/­ 116.25 —.— Osztr.­m. h.5% 103.25103.50 jelzőb. 5 °/, 98.— 94— Kisb.földh.i. 7 °/o —.— 45— Pesti keresk. b. 102.—102 25 » » 6"/o — — 65— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom-Győr - Sopron­bav.-Zákányi Ebenf. v. 5% —•— — .__ vasút 5 °/o 80.— 80.50 Kassa-Oderber-Dunagőzhajóz. gi vasp. 5 °/o 87.50 88 — társulat 5”/o —• — —.— 0. áll. » 5»/0 —.—_ _ Dunagőzhajóz. Epsti lánch. 6 °/„101.’/8 társulat 6 °/0------.— » malom 6Vo-----_ _ Északk. vp. 5 °,o 84 75 85— Kőszén és tégla­» vasp. gyár­t. 6»/» 87— — , . ar­ban 5 °/o 90.50 90.75 Pesti Lloyd és M.-gal. v. 5 °/o------­—.— börze-ép. 5’/o 90 75 91 25 I. érd. vasp. 5 °/0 81.75 82.25 Alföldi vasp. 86.— 87.— Sziriai-Horvát —.— 87.— Gőzmalmok Concordia 515.—520.— Moln. és süt.m. 350.—355. -I. budapesti 1765.--1775.— » » » » Erzsébet-mal. 294.—295— III. kibocs. 308 —310.— Henger-malom 780.—785— Pannónia 1330.—1350.— Lujza-malom 260.—265.— Viktoria 542.—545.— Köziek, vállalatok: Alf.-flum. Vasp. 149.50150.— Kassa.Oderb. v. 125.75­126.25 Ar.-körösv.­­ 140.—141.— 0. államvasp. 175.—276— Báttaszék-Dom-Pécs-barcsi 193.—194— bev.­Zákányi 138.50 139.— Tiszai vasút 228—229— Dél-vasút 89.— 89.50 0. gőzh. társ. 615.—620.— Éjsz.-keleti v. 142.—142.50 Pesti közúti v. 346.50 347.50 Erdélyi vasút 136.—136.50 — » élve­Hegyi vasút 96.— —­— Hetijegyek 155.— Győr - Sopron-Ebenfurti 114.75 115 50 Takarékpénztárak. Orsz. központi 139— 140— Pest külvárosi 70.50 71.— Pesti hazai I. 8350 — 3375.— III kerületi 57— 58— Bpesti fővár. 433— 435— Különf. vállalatok. Alagút 101— 101.50 S.-T. vasfinom.151.—153.— Ganz és tsa­vas-Schlick-féle vas­öntöde 451— 452.— öntöde 126 50 129.— Gschwindt- féle I. m. serfőződe 541 — 542 — szeszgyár 305— —— Sertéshizlaló 190 —195__ I. m. grapium. Sóskúti köb. 42 — 44— bizo . 185— —— Sorsjegyek. O. hit. intézet 179.— 179.75 Pénznemek. Cs. k. reczés ar. 5.52 5.54 0. m. ezüst 100— 100.10­0. m. bsrtos ar. 9.41 9.43 Ném. bir. bank­ 20 francos ar. 9.41 V,1 9.43­/2 jegy 100 b.m. 57.90 57 95 Török ar.­lira 9.22 9.24 Váltók. Ném.bankpiacz 57.80 57.40 Svarczi pénzpiac Amsterdam 100 ezek 100 frk 46.65 46.75 holl. fte*t 97.60 97.80 Zürich 100­­ 46.65 4H.75 Párig 100 frk 46.70 46.30 London 10 fnt­st 117.7­5118.20 Brüssel 100 » 46.65 46.70 Milánó 100 Marseille 100» —.— —— lira 40.80 41— 1871-ből Spod. és cgont- Ath­enae­m liszt-gyár 245.—248— könyv ny. 515— —.— Újlaki tégla- és Pesti kö­­­r 1 ny. mészégető 62 — 63 — részv.­ társ. 655 — 665— Költ. téglaég. 121— 123 — Kőszén-és égi a Franklin 139— 141 — gyár 120 50 121 — M. vagyonköl-S.-Tarj. kőszén 115.— 118.— csön int. 57—— ,— Eima-Murányi 3100 A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, márcz. 1. (Ered. sürg.) Búza tavasz­ra 14.45—14.50; rozs magyar 11.25—11.65 zab tavaszra 8.00—8.05, merkantil 7.95—8.10; tengeri május—júniusra 9.00—9.05, készáru 8.45—8.60, új 8.15—8.25, repeteolaj készáru 31.50—30.75, febr.—márcziura 31.75—32.—; szesz febr.—márcz. 34.25—34.50,37.50—37.75. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, márcz. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 302.40. Magyar hitelrészvény 282.1[2. Lombard 89.30. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.— Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 156.60. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sors­jegy—.—. Napoleon d’or 943.A­. Aranyjáradék 101. 05. Unio­ bank —.—. Bécs, márczius 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 302.—. Magyar hitelrészvény 282.—. Lombard —. —. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 156.60 Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy sors­jegy 1121/2. Napoleond’or 943.*1*. Magy. járadalék 100.97. Unio­ bank 120.8/4. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Nemzeti színház. Ma, márcz. 1-én A proletárok. Eredeti színmű 4 felv. Irta Csiky Gergely. Szedervári Kam. Sz. Prielle C. Irén Márkus E. Zátonyi Bencze Halmi Mosolygó Újházi Timót Bál Darvas Károly Kovács Nagy I. Bankó Béni Vízvári Elza, neje Helvey L. Tulipán, szabó Szigeti Imre Tulipánná Szathmáryné Borosa, szakácsné Vizváriné Ordas Péter Kőrösmezei Mákony Bálint Pintér Mákonyné Györgyné Zelma Csillag T. Népszínház. Ma,márcz. 1-én: A sárga csikó. Eredeti népszínmű dalokkal, 3 felv. Irta Csepreghy F. Bakai András Kovács I. Erzsike, leánya Komáromi M. Csorba Márton Eőri Ágnes, felesége Pártényiné Laczi, fiuk Vidor Gelecséri Tihanyi Peti, fia Karikás Harasztos Sánta Boltos Iczig Solymosi Csárdás gazda Horváth Bogár Imre Veres Szúnyog Szeréti Gazsi Pártényi Bagó Bakonyi

Next