A Hon, 1880. április (18. évfolyam, 80-107. szám)

1880-04-01 / 80. szám

megérdemli rokonszenvünket, becsülésünket és tiszte­­ltünket. Rokonszenvünket azért, mert szereti a franczia nemzetet, pártolja az irodalmat és művésszetet, ven­dégszerető és lovagias. Becsülésünket azért, mert lételének legszomo­­rúbb korszakaiban méltóságteljesen viselte a sors csapásait s nem kimért semmi áldozatot, hogy polgá­­rositó feladatának mindenkor megfeleljen . Tiszteletünket azért, mert szereti a szabadsá­got és függetlenséget, melyek az ember erkölcsi nagyságét s az állampolgárnak legfőbb javát ké­pezik.« Mielőtt soraimat befejezném, megemlítem, hogy Julia ur nem sokára terjedelmes munkát teend közs­zó Magyarországról s csak örvendenünk kell, hogy azon sok rossz akaratú vagy téves közlemények után melyek hazánk felöl megjelentek, oly jeles és alapos író vállalkozik e munkára, minőt Julia urban tisz­telhetünk. Dr. csatári Grósz Lajos. Törvényjavaslat a közmunka-és közlekedésügyi minisz­­teri tárcza részéről az 1879. évre szük­séges póthitel iránt. 1. §. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter tárczája részére az 1879. évre már engedélyezett összegeken felül a Tisza folyón Csongrádon alul esz­közli”'‘^ő átmetszésekre póthitelképen még 700,000 irt engedélyeztek. 2. §. Az előbbi SzakaDi,iján jelölt pótkiadás fe­dezése az 1879. évi II. törvényczikk 1. és 3. §§. ér­telmében eszközlendő. 3. §. E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, és végrehajtásával a közmunka- és közlekedés­­ügyi- és pénzügyminiszter bízatnak meg. Budapest, 1880. márczius 31. Péchy Tamás, 8. k. közmunka- és közlekedési miniszter. Törvényjavaslat­ a részben vagy egészben megsemmisült, hasznave­hetetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkönyvek pótlásáról, továbbá a telekkönyvi napló vezetésének megszüntetéséről és a sommás, valamint részleges te­lekkönyvi kivonatokról. 1. §. A részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetetlenné lett vagy elveszett telekjegyző­­könyv (telekkönyvi betét) az illető kir. biróság, mint telekkönyvi hatóság által: a) rendelkezése alatt álló kezelési és segéd­könyvek és egyéb adatok alapján — és : b) ha azok nem kielégítők, új helyszínelés út­ján pótlandó. Az újra­szerkesztés a telekjegyzőkönyv A) lap­jára bejegyzendő. 2. §. Az 1. §. a) pontja szerint újra­szerkesztett telekjegyzőkönyv közzétételével a bíróság a netaláni hibák kiigazítása és a kihagyások vagy hiányos be­jegyzések pótlására 45 naptól 3 hóig terjedhető föl­­szólalási határidőt tűz ki. Ha a telekjegyzőkönyv pótlása czéljából újabb helyszínelés (1. §. b) pontja) teljesíttetett a különös betétek szerkesztése és ennekutána a netaláni hibák kiigazítása, valamint a kihagyások vagy hiányos be­jegyzések pótlása végett, a bíróság az érvényben levő telekkönyvi rendelet I. részének intézkedéseit a jelen pótlási eljárás természetében rejlő eltérésekkel al­kalmazza. 3. §. A felszólalási és hirdetményi határidő el­teltével a részben vagy egészben megsemmisült, hasz­navehetetlenné lett vagy elveszett, és az újra­szerkesz­tés következtében forgalmon kívül helyezett telek­jegyzőkönyvbe nyert bejegyzések és azokkal kapcso­latos jogok harmadik személyek ellenében többé nem érvényesíthetők. 4. §. Az 1855. évi deczem­ber 15-én kelt telek­könyvi rendeletnek a naplóra vonatkozó intézkedései hatályon kívül helyeztetnek. 5. §. A telekkönyvből a hatóságok és felek kí­vánságára sommás és részleges kivonatok’''’ adandók . Az idézett jel ’. eseté­n felsőbb dek.­atalmaztatik, .záridejét és az­atározza. 1-én. . i V a d a r s. k. ,/i miniszter. aslat itartásáról. ET. ..ok gondozAgArtíl. szat. Történeti vagy mű­­alatti vagy földfölötti min­­.. a jelen törvény védelme és a jyi miniszter felügyelete alá he­vezés bejelentése. A ki ily építményt ezt az illetékes közigazgatási ható­­­gal bejelenteni. A közigazgatási hatóság szól a műemlékek országos bizottságát a késedelem nélkül értesíti s e fölfedezett , érintetlen fentartásáról időközben gondos-A műemlékek országos bizottsága a felfedezés iránt 40 nap alatt intézkedik, mit ha nem teljesít, megszűnik a tulajdonosnak az építmény érintetlen hagyására vonatkozó kötelezettsége. 3. §. A fentartandó műemlékek meghatározá­sa és az ásatások elrendelése. A műemlékek országos bizottsága véleménye alapján a vall­ és közoktatásügyi miniszter esetről­­esetre határozza meg, mely építmények tartandók fenn mint műemlékek, valamint az iránt is a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz, hogy föld alatt gyanított történeti vagy műemlékek becsével bíró építmények felfedezése, vagy a részben felfedezettek feltakarása végett ásatások eszközöltessenek-e ? Ily ásatások a föld tulajdonosának beleegyezé­se, illetőleg az illető terület tulajdonának kisajátítása nélkül nem eszközölhetők. 4. §. A fentartandónak nyilvánított műemlék fentartásáról tartozik a tulajdonos gondoskodni. Javításokat, bővítéseket vagy átalakításokat rajta, csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedé­lnyel és az általa meghatározott módon tehet. A és közoktatásügyi miniszter a műemlékek or­­vbizottságának meghallgatása után intézkedik. ■. Ha a tulajdonos a fentartásra vonatkozó cégét a vallás- és közoktatásügyi miniszter aégj­ának jelentése szerint nem teljesíti. A mű­emlékek fentartását a vallás- és közoktatásügyi mi­­niszter eszközli. Ha azonban az elhanyagolt műem­lék nem istentiszteletre használt templom vagy ká­polna, a fentartás elhanyagolásának esetében a val­lás- és közoktatásügyi miniszter a műemlék kisajátí­tását is az alábbi szabályok szerint elrendelheti. 6. §. Megszűnik a tulajdonosnak a fentartásra vonatkozó kötelezettsége: 1- szer; Ha a műemlék az istentiszteletre hasz­nált templom v. kápolna, mihelyt az illető egyház a műemlékek országos bizottságának bejelenti, hogy a műemléket istentiszteletre többé nem használják, és egyébként fentartani nem akarja. 2- szer. Egyéb esetekben, mihelyt a tulajdonos az országos bizottságnak bejelenti, hogy a műemlé­ket fentartani nem akarja. Mind­két esetben tartozik a tulajdonos a műem­léket, ha a szabad rendelkezésre a vallás és közokta­tásügyi miniszter által előbb fel nem jogosíttatik a bejelentéstől számítandó 40 napig érintetlenül hagyni. 7. §. Ha a tulajdonos az előző §-ban előírt beje­lentést megtette, a vall. és közoktatásügyi miniszter vagy feljogosítja őt szabad rendelkezésre vagy elren­deli az alábbi szabályok szerint a műemlékek kisajá­títását. Ezen utóbbi esetben a tulajdonos tartozik a műemléket érintetlenül hagyni, a kisajátítás befeje­zéséig. . . . 8. §. Ásatás. Ha a vall. és közoktatásügyi mi­niszter által a föld alatt gyanított műemlékek felfe­dezése vagy feltakarása czéljából elrendelt ásatá­sokhoz a földtulajdonos beleegyezésével hozzá nem járul: az ásatások megkezdése előtt az illető terület; 1- ször. Midőn kő- vagy tégla­ építmény, vagy más anyagból készült laképület van rajta, véglegesen; 2- szer. Midőn ily építmény vagy épület nincs rajta, ideiglenesen kisajátítandó. 9. §. Áthágások. Az a ki ellen bebizonyittatik, hogy történeti vagy műemlék becsével biró földalatti építményt vagy földfölötti építménynek történeti vagy műemlék becsével biró, eltakarva volt tartozékát fe­dezte fel, és a kiről műveltségi állapotánál fogva fel kell tenni, hogy a felfedezett tárgy emlékbecsének ismeretével birt, és a 2-ik §-ban előszabott feljelentést a felfedezés napjától számítandó 8 nap alatt megten­ni elmulasztotta 5—100 frtig terjedhető és a műem­lékek fentartására szolgáló lapba szá állítandó pénz­bírságban marasztal 10. §. Az i­s fentart­and­ónak nyilvánított műemlékek vagy­o­k tartozékát önhatalmilag le­dönti, lebontja vagy nyálja vagy ennek ledöntését, lebontását vagy rongálá­sát elrendeli­, vagy saját telkén megengedi. 50—500 frtig terjedhető és a műem­­lékek fentartására szolgáló alapba számítandó birság­ban marasztalandó, s tartozik tűrni, hogy a műemlék a­mennyiben helyreállítható, az ő költségén állittassék helyre. Ha ezen törvényellenes cselekvény azon tör­vényhatóság, község vagy egyház képviselőség testü­lete, határozatának kifolyása, a­mely birtokosa a műemléknek : azon képviselők marasztalandók el a birságban, a­kik az illető határozat hozatalánál igennel szavaztak. 11. §. Bírói illetőség. Az 5, 9. és 10. §-ok ese­tében az eljárás és ítélethozatal, valamint a végre­hajtás is azon kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik, a­mely az illető műemlékre vonatkozólag területi il­letőséggel bir. 12. § Eljárási szabályok. A járásbíróság a bir­ság tárgyában a kihágások iránti eljárás szabályai szerint jár el. Az eljárás csakis a vall. és közokt. miniszter kivonatára indítandó meg, s a pénzbüntetés a sza­badságbüntetéssel át nem változtatható. A helyreállítást valamint a fentartási költségek megtéríttetése iránti jog a járásbíróság előtt sommás eljárás útján érvényesíttetik. 13. §. Országos bizottság a műemlékek orsz. bizottsága, mely hivatva van a műemlékekre felü­gyelni, a vallás- és közoktatásügyi minisztert a jelen­tvény végrehajtásánál szakszerű véleményével támo­gatni egy elnökből, egy előadóból, egy titkárból, egy építészből, s több rendes és levelező tagból áll, kiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. 14. §: Az elnök és bizottsági tagok fizetést nem kapnak, az előadónak és az irodai és a levéltári teen­dők végzésére is hivatott titkárnak r­endes évi fize­tése a költségvetésben a műemlékek fentartására évenként megszavazott összegből állapíttatik meg. Kiküldetés esetén az elnök és a bizott ág tag­jai két lovas kocsi bérét, vaspályán a Il-ik osztály, ,gőzh­ajón az I-so hely árát számíthatják fel és napi dija az elnöknek naponkint 8 írtra, a bizottság tagjai­nak naponkint 5 írtra van igé­nyök. A műszaki felvéte­lek diját esetről-esetre a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 15. §. Az országos bizottság a műemlékek fe­lett a felügyeletet közvetlenül a vall. és közoktatás­­ügyi miniszter által kiküldött tagjai vagy a köz­­igazgatási bizottságok által gyakorolja. A közigazgatási bizottságok tartoznak az or­szágos bizottság felszólítására eljárni, eljárásukról jelentést tenni és minden esetben évnegyedenként időszaki jelentést tenni. 16. §. Az országos bizottság kiadásai, valamint a kisajátítások, a felvételi, a tatarozási, és helyreállí­tási munkálatok költségei, a­mennyiben az utóbbiak a műemlékek kegyurai vagy tulajdonosai által nem viseltetnek, illetőleg meg nem téríttetnek (5. §.) a műemlékek fentartására évenként megszavazott orszá­gos javadalomból, s a­mennyiben egyházakról van szó, az azok fentartására rendelt egyéb forrásokból fedeztetnek. 17. §. A műemlékek országos bizottságának levéltárában őrzött törzskönyvek és rajzok mindenki által megtekintethetnek, azok lemásolására a bizott­ság elnökének engedélye szükséges. II. FEJEZET. A műemlékek biztosítása czéljából szüksé­ges kisajátítás s az annál követendő eljárás tárgyában. 18. §. V­é­g­l­e­g­e­s k­i­s­a­j­á­t­í­t­á­s. Végleges kisajátításnak helye van az ország egész területén a jelen törvény értelmében, a tulaj­donjognak értelmében a műemlékek országos alapja részére leendő megszerzése végett: 1- szer. Azon földterületre és tartozékaira néz­ve, a melyben vagy a mely alatt a fentartandónak nyilvánított műemlék van; az 5-ik és 7-ik §-ok ér­telmében ; 2- szor: azon földterületre és tartozékaira néz­ve, melyen a vallás- és közoktatásügyi miniszter ása­tásokat rendel, és a mely fölött kő- vagy téglaépület áll a 8. §. esetében, 3- szor. Azon fönterület és tartozékaira nézve, a­melyek ideiglenesen kisajátíttattak, s a­melyek a vall. és közokt­­ügyi miniszter által egy évnél tovább szükségeltetnek, ha a tulajdonos az ideiglenes kisajá­títás meghosszabbításába bele nem egyez. 19. §. Végleges kisajátítás iránti eljárást a vall. és közokt­­ügyi miniszter rendeli el. 20. §. A kisajátítás tárgya. Véglegesen kisajátítható nemcsak a 18. §-ban említett földterület t­artozékaival együtt, hanem a rajta vagy alatta lévő műemléket környező földterü­letből is annyi, a­mennyi a tudományos czél elérésé­re szükséges, valamint a műemlékhez juthatás végett a legközelebbi közútig terjedő annyi földterület is, a mennyi a kocsin való közlekedést lehetősíti. 21. §. Ha valamely ingatlannak ’/.része kisa­játítás alá esik, a tulajdonosnak joga van követelni, hogy a felül maradó rész is kisajátíttassék. 22. §. A kisajátítás csak oly módon engedtetik meg, hogy általa a tulajdonosnak a kisajátítás alá nem eső birtokrészére vonatkozó, és a szomszéd bir­tokosoknak, a szomszéd birtokrészekre vonatkozó használata se ne akadályoztassák se a szükségen túl ne nehezittessék. . . §. A kisajátítandó területen levő épület, VÍZI mu­tartó ék nem részben, hanem min­dig egei­­z ben sajátitandók ki. , 4. 8. A tulajdonos az egész birtok kisajátítását s anna­k kisajátítási terve felvételét követelheti. I­i) ha az épület, a­melyhez tartozó udvar, kert telek részben vagy egészben kisajátítás alá esik, kisajátítás folytán előbbi czéljának vagy rendel­­ének megfelelőleg többé nem használható; b) ha valamely gazdasági gyári és ipari épület­­tartozó több épület közül egy vagy a hozzájuk­­ózó beltelek esik kisajátítás alá, és ez által a fenn itt üzlet lehetetlenné válik ; c) ha valamely belteleknek csak része esik ki­­álltás alá, felülmaradó része pedig előbbi czéljának­­felelőleg többé nem használható. d) Végre, ha valamely eddig a beltelekkel kap­csolatban volt jog vagy üzlet gyakorlatától a tulaj­­d­onos akár egészen megfosztatnék,^akár annak folyta­­tása tetemesen költségesebbé válnék. 25. §. A vallás- és közoktatási miniszter meg­­b­bizottja a kisajátítás elrendeléséről a tulajdonost, s e­zen felül azon birtokost, haszonélvezőt vagy tisztet, a­ki az illető ingatlanra felügyel, értesítvén, a kijá­títandó területet felméri és elkészíti a kisajátítási te­rvet, mely: a) a tervrajzból és : b) a tervleirásból áll. 26. §. A tervleirásnak a tervrajzzal egyhangzás­­­ban kell lenni. Rovatai a következők : 1- szer, a tulajdonos neve ; 2- szer, ott a­hol telekjegyzőkönyvek vannak, telekjegyzőkönyvi, helyszínelési vagy helyrajzi és földadókönyvi száma azon birtokrészletnek, a­mely­ből a kijavítás eszközöltetik; 3- szor, a városrész, utcza vagy dűlő, a­melyben a kisajátítandó földterület fekszik és ennek művelődési adói ; 4-szer, az egész birtoknak térfogata a szerint, a hogy ez a telekkönyvbe vagy az adóföldkönyvbe be van jegyezve; 5 szer, a kisajátítandó területnek térfogata; 6- szor, a kisajátítandó egyéb tárgyak leírása; 7- szer, a kisajátítandó földterületnek és tarto­zékának kisajátítási ára tételenként és összesen­ 8- szor, észrevételek. A 7-ik rovat, melyet a bíróság tölt ki, a mi­niszteri megbízott által kitöltetlenül hagyandó. 27. §. A terv­leírás elkészítésénél ott a­hol te­lekkönyvek vannak, a telekkönyvi hatóság közremű­ködni s a vallás és közoktatási miniszter megbízott­jának, a tervezett kisajátítás által érintett birtok­részletek helyszinelési számait kitüntető kérvénye alapján az illető telekízó könyvekben az iktató szá­mot feljegyezni (telek k., rend. 161. §.) tartozik. 28. §. A tervrajz és leir­ás elkészülte utána vall, és közokt. miniszter megbízottja azon község­ben, melyhez a kisajátítandó terület tartozik, tárgya­lási határnapot tűz ki, s erre mind a községi elöljá­róságot, mind az összes érdekelteket hirdetmény által megidézi oly megjegyzéssel, hogy a kisajátítási terv ellen minden érdekelt észrevételeit írásban, vagy jegyzőkönyvileg, vagy élő szóval a tárgyalási határ­napon a miniszteri megbízott előtt annyival inkább adja elő, mert különben jogilag az fog vélelmeztetni, hogy a nem nyilatkozó a kisajátítási tervet elfogadja.­­ Ezen hirdetmény a hivatalos lapban egyszer közzéteendő, s a tervrajznak és a tervleirásnak egy példányával együtt a község elöljáróságának meg­küldendő a tárgyalási határnap előtt legalább nyolcz nappal. A községi elöljáróság tartozik ezeket a község­beli birtokosoknak tudomására juttatni, illetőleg a helybeli szokás szerint kihirdetni, és a kihirdetés megtörténtét hivatalosan bizonyítni, s ezen bizonyít­ványt a miniszteri m­egbízottnak átadni. 29. §. A távollevő érdekelt fél részére a tár­gyalási határnapon a miniszteri megbízott gondnokot nevez. 30. §. A tárgyalási határnapon a barátságos egyesség mind a kisajátítandó területre, mind az arra nézve előzetesen megkísérlendő, s a kisajátítási területre nézve a tulajdonossal vagy meghatalmazott­jával, a kisajátítási árra nézve a tulajdonossal vagy meghatalmazottjával, s a telekkönyvi érdekeltekkel,­­ vagy ezek meghatalmazottjaival a vallás- és közok­tatásügyi miniszter helyben hagyásának feltétele mellett jogérvényesen megköthető. A miniszteri megbízott által kinevezett gondno­kokkal egyezséget kötni nem lehet. 31. §. Ha az egyezség meg nem köthető, a mi­niszteri megbízott a felek írásbeli nyilatkozatait át­veszi, nyilatkozataik jegyzőkönyvbe írására nekik al­kalmat ad, s azok nyilatkozatait, a­kik szóval nyilat­koznak, jegyzőkönyvbe íratja. 32. §. Ezen tárgyalás alapján és minden esetben a helyszínen nyomban teljesítendő jegyzőkönyvbe veendő szemle után a miniszteri megbízott határoza­taikhoz, melyben megállapítja, hogy a kisajátítási tervezet, mely részben hagyatik helyben, és viszont, mely részben s minő változást szenved ? 33. §. Ezen határozat nyomban kihirdettetik s Írásban foglalva az iratokhoz csatoltatik. A felek észrevételei ezen határozat ellen jegy­zőkönyvbe veendők, különben írásbeli nyilatkozatai­kat, a kihirdetés után 24 óra alatt, a miniszteri biz­tosnál vagy 8 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál be is nyújthatják. 34. §. A miniszteri megbízott tartozik az ösz­­szes iratokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez azonnal fölterjeszteni, a­ki az igazságügyminisz­terrel egyetértve, szükség esetében a póttárgyalás tartása után mind a kisajátításra, mind a létrejött­­ egyezségre vonatkozólag a tárgyalási, illetőleg póttár­gyalási iratok felérkeztétől számítandó 60 nap alatt határoz, esetleg a kisajátítási tervet megállapítja, s erről a miniszteri megbízottat és ez utóbbi azon köz­ség elöljáróságát értesíti, a­melynek területén a kér­déses ingatlan fekszik. Ezt a község el­járósága a szokott módon kihirdetni tartozik. 35. §. Haszonbérlők és használati élvezettel vagy más szorgalmi joggal bírók igényei, a kisajátí­tási eljárás folyamát nem gátolhatják. 36. §. A megállapított kisajátítási tervet a vallás és közoktatási miniszter a 40 §-ban megjelölt bírósághoz teszi át. (Folytatása következik.) adások födöztettek, mégis remélhető, hogy könyváru­si után a könyv oly élénk forgalomba kerül, hogy a szegedi károsultak javára bizonynyal tisztességes összeget fognak átnyújthatni. A könyv elé Keleti Gusztáv egy gondolatban és kivitelben egyaránt si­­ke­rült szép rajzzal járult az »Árvízkönyv« díszének emelés­éhez. A Társaság Szász Károlynak jegyző­könyvben is kifejezni határozta meleg köszönetét. A felolvasó asztalt először Bartalus István foglalta el. »Tehát« czímmel egy kis vígjátékot olvasott fel, melynek izetlen meséje alig volt képes a közönség jóakarata figyelmét föntartani. A darab személyes , a­­z a f­ő lapszerkesztő, Bodrogi segédfogalmazó és zenereferens, Makó joggyakornok és újságíró. Pe­ták Miska banda­főnök, Julia, Bodrogi neje és Bella, Makó neje. Történik Budapesten, Bodrogi lakásán. A két fiatal asszony a tanügyi bizottság előtt vizsgát szeretne tenni, hogy egy ezer forintos tanítónői álláshoz juthassanak, melynek jövedelme jól esnék gombostűre, színházra, nyalánkságra s a mi fő, megvédené a női függetlenséget. A menyecs­kék, hogy másnap a vizsga sikerüljön, maguk közt próbaelőadást rendeznek. Egy szék az iskola, azon ülve Bella képviseli a gyermekleányokat. A ruhatartó Bodrogi czilinderével a tanfelügyelő , az öreg bunda pedig a tanügyi bizottság. Az ártatlan kísérletet azonban megzavarja Peták Miska a czigányprimás, a­ki Bodrogi nagyságos urat keresi. Bodrogi nincs itthon. Ej, pedig őt 5 órára magához rendelte. Julia kikérdezi a jámbor »hegedü­művészt« s ez elég bő­beszédű an a, hogy a féltékeny asszonyka fejét elcsa­varja. Tegnap a Zrinyiben czigány­párbaja volt neki, a­mi közönséges nyelven azt jelenti, hogy este mati­nét rendezett a Zrinyi-kávéházban, hogy legyőzze Párizs Jancsit, a­ki nagy büszkén az ő játékát ócsá­rolni merészelte. A matinén Bodrogi is részt vett, mint legnagyobb szakértő, a feleségével együtt. A feleségével ? Azzal bizony ! Júliának se kell több , olyan féltékeny lesz, mint Othello. A c.cigányt a mellékszobába rejtik s az érkező Bodrogit rettenetes villámtűz fogadja. Makó is belekerül a krédóba, a­kit felesége szintén gyanúsít. Folyik a szóharcz, a férjek mindent tagad­nak, üldözik a czigányt, ez megszeppenve egyik szo­bából a másikba menekül, végre szembe jut a dühös férfiakkal. De semmi eredmény, mert a prímás nem vall be semmit. Végre az előcsöppent Hazafy oldja meg a nagyszerű csomót. Ő volt tegnap a Zrinyiben a feleségével s a czigányt azért rendelte Bodrogi la­kására, mert igen szépen muzsikált s óhajtaná, hogy Bodrogi, a zenereferens, írjon dicsérőleg a fekete ficzkó játékáról. Ez a deus ex machina. Miért nevezte el a szerző vigjátékát »Tehát«­­nak ? Tehát azért, mert a féltékeny asszonynyal fe­leselő Bodrogi folyton »tehát«-tal bizonyítja, hogy ő nem volt a Zrinyiben, hanem Poncziustól Pilátushoz futkosott hivatalos ügyekben. S a­mint a lapszerkesz­tő kifejezi, ebben a czudar világban minden »tehát”. Tehát az ember, tehát az élet, tehát a halál, tehát a miniszter és tehát az egész világ. Az egész vígjáték is csupa tehát. Nincs egyetlen sor, mely különböznék a köznapi társalgás nyelvétől. Üres szójáték, közön­séges motívum, nyakatekert élet, unalmas fecsegés negyvenkét lapon keresztül. A darabnak az a szel­lemes pointeja, hogy Bodroginak és Makónak egy­­egy hivatalos levelet hoz a szerkesztő, melyekből ki­tűnik, hogy Bodrogit fogalmazónak, Makót pedig se­gédfogalmazónak nevezték ki. G r­e­g­u­s­s Ágoston felolvasása »Adalékok a magyar verstanhoz« a jövő ülésre halasztatott, mint­hogy már korábban Szabó István a társaság vete­rán tagja jelentett be egy kisebb fordítást. Ebből C­s­i­k­y Gergely olvasott pár rövid verset mutatóra. Az egész hexameterekben írt versnek czíme »A kép­csarnok.« Tulajdonképen nem is költemény; egysze­rűen csak egy nagyobb szoborcsarnoknak a versbe szedett leltára, Christodoros görög költő és történész írta az egyptom­i Koptos városban 450 körül. Ez a Christodoros Anastasios császár korában virágzott, a­kinek hadjáratait meg is énekelte. A felolvasott részletek a hős Deiphobosról, Demosthenesről, a­kit a vers Attika tárogatójának nevez, Hesiodosról, a­ki Helikon múzsáihoz óhajt szólni, a kegyes Kal­­dhas látnokról, a rózsakezű Amymoneról és Aphro­ditéről adtak körülményes leírást a krónikák köl­­töietlen hangján. Szabó István buzgólkodását leg­­fölebb kegyeletből nevezhetjük dicséretesnek. Vé­gül néhány folyó ügy tárgyaltatott, köztük Ber­czik Árpád jelentése a Moliére »Psiche«-jének fordításáról, melyet nem ajánl elfogadásra. A Kisfaludy-Társaság ülése márcz. 31-én, Gy­u­l­ai Pál elnöklete alatt, nagy számú kö­zönség és mindössze hét társulati tag előtt, ma este 5 órakor érdektelen, száraz havi ülés folyt le. Mindjárt az ülés megnyitása után C­s­i­k­y Gergely titkár olvasta föl G­ö­n­c­z­y Pálné levelét, a­ki Ilona leánya emlékezetére 100 frtos alapítványt ajánl a Társaságnak. J­a­r­a­v­a Antal külföldi tag és Sturm Albert levelező tag megválasztásukért köszönő levelet intéztek a Társasághoz. A pesti első hazai takarékpénztár ismét 200 fo­rint kiutalványozásával bizonyította be áldozatkész­ségét. A Virág-emlék ünnepélyt rendező bizott­ság aláírási ívet küldött be. Erre Szász Károly adott néhány szóval je­lentést az általa összeállított »Árvizkönyv«-ről, mely­nek első díszkötésű példányát a Társaság asztalára tette. A könyvben 39 tag becses dolgozata talál­ható , habár az előfizetések által eddig csak a ki- f A főváros közgyűlése. Az ülés megnyitása után Busbach P. interpellá­­ciót nyújt be az iránt, van-e kilátás arra, hogy az épí­tési szabályok, melyeknek elkészítése már többször megígértetett — még ez év folytán összeállíttatnak ? Rada M. alpolgármester azon választ adja, hogy az építési szabályok már összeállittattak és átdolgoztat­tak s csak azért nem kerültek még a közgyűlés elé, mert e szabályok az építési és kövezési járulék és csa­tornázási szabályokkal együtt fognak előterjesztetni, de ezek még nincsenek egészen befejezve. — Busbach és a közgyűlés a választ tudomásul veszi. Fenyvesi figyelmezteti a közgyűlést, hogy a múlt közgyűlés jegyzőkönyve egyik pontjában az fog­laltatik, hogy a felveendő kölcsön nyilvános concur­­rentia útján fog elhelyeztetni, holott ez a gyűlésen nem így fogadtatott el, hanem a pénzügyi bizottság­hoz utasíttatott, kérdi ennélfogva mi módon lehetne azon hibát kijavítani. Ráth Károly főpolgármes­ter kiemelvén, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésének két módja van­­. i. vagy a közgyűlés színe előtt történik, vagy a gyűlés kebeléből kiküldött bizottság végzi a hitelesítést, két módot lát a netáni orvoslásra­­. i. vagy Fenyvesi egy a jegyzőkönyv megváltoztatását czélzó indítványt tesz, mely kitüzetik napirendre s fe­lette a közgyűlés határoz , vagy pedig a kifüggesztett jegyzőkönyvi határozat ellen minden adózó polgár 8 nap alatt fellebbezhet. Fenyvesi azt ajánlja, hogy ezen kérdést tárgyalja a jövő közgyűlés, de külön indít­ványt erre nem nyújt be. Tudomásul vétetik a főpol­gármester válasza. Nagy Lajos felolvassa a belügyminiszter le­iratát a népszámlálás ügyében megteendő intézkedé­sek tárgyában; ez intézkedések május elején meg­­kezdendők. A tanács előterjesztése Eötvös Károly azon módosításával, hogy az előmunkálatok meg­­kezdhetésére előleg veresé­y,. *31, elfogadtatik. Rupp tanácsnok a másik belügymin. leiratot, mely a Duna jobb- és bal parti vízvezeték építését helybenhagyja, felolvassa. Tudomásul vétetik. Horváth tanácsnak előadja, hogy az adó­­kivető bizottság bevégezte munkálatait és a kivetések elleni felfolyamodványok tárgyalására az adófelszó­­lamlási két rendes és két póttag választandó. Rendes tagokul: Havas Sándor és Zmeskál; póttago­kul A­u­s­p­i­t­z Róbert és T­a­k­á­c­s neveztettek ki. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre. 1. A pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztése ; a városmajori épületben két lakás kiadásáról; a vízi­városi plébániaépület földszinti helyiségeinek bérbe­adása iránt; és a lipótvárosi Havas-féle utczanyi­­tásra szánt telek bérbeadásáról, elfogadtatik. 2. A városligeti Széchenyi-szigeten létező kioszk iránt Gruber Amáliával kötött szerződés lejárt, a ta­nács ajánlja, hogy újabb három évre meghosszabbít­­tassék az eddigi bérfeltételek mellett. A tanács javaslata elfogadtatik. Az üllői-út mel­l a Dimaszabályozási bizottság­­ból. A Dunaszabályozási bizottság a végleges sza­bályozási munkálatok tárgyalása iránt ma Boross Frigyes kir. tanácsos elnöklete alatt tartotta első ülését, melyben már részt vettek a bizottságba a köz­lekedési miniszter által legutóbb kiküldött Kr­a­s­z Márton kir. tanácsos és a főváros által kiküldött Hunfalvy János is. Elnök kijelenti, hogy minden tekintet félreté­­telével, ő a főváros menti Duna-rész szabályozásával, a főváros teljes biztosítását az árvíz­veszély ellen tartó feladatának. Zsigmondy Vilmos köszönetet mond elnök eddigi tapintatos eljárásáért s erős meggyőződése, hogy hasonló tapintatossággal fogja elnök a bizott­ság további tárgyalásait vezetni; azt hiszi azonban, hogy a főváros biztosítása mellett Pest megye érde­keire is tekintettel lesz a bizottság. Földvár­y Mi­hály azt hiszi, hogy a bizottságba történt meghiva­­tása is kezességet ny­újt neki az iránt, hogy a főváros biztosítása mellett Pest megye érdekei is figyelembe fognak vétetni. Elnök eziránt megnyugtatja az al­ispánt és felszólítja Kr­a­s­z Márton kir. tanácsost, hogy a Dunaszabályozás tárgyában eddig történte­ket, mely előnyös és mely hátrányos körülmények forognak fenn. Mire Kr­a­s­z egy általa készített me­morandumot olvas fel, s megjegyzi, hogy folyóiratok­ból, felolvasások és szakközleményekből már ismere­tesek a memorandum adatai, s azokat a tárgyalás megkönnyítése czéljából sorrendben s hitelesen állí­totta össze elnök felszólítására. A felolvasott emlékirat felett bővebb felvilágo­sítást senki sem kívánván, elnök a külföldi szakértők jelentését tűzi ki tárgyalás alá s azon nézetének ad kifejezést, hogy a Dunának a fővároson alul fekvő részének szabályozási kérdése lenne mindenek előtt tárgyalandó. Ezek alapján tehát elnök e tárgyaláso­kat a Duna azon részéről veszi fel, mely a Gellért hegy­től lefelé vonul. Felolvastatott a külföldi szakértők jelentése, mely szerint a Dunának a Gellérthegy alatti szabá­lyozását, a soroksári ág elzárási műveletét azon elv­ből kifolyólag, mert a víz elágazása mindig zavarólag hat és legczélszerűbb minden vizet egy ágba terelni, elvileg helyesnek és észszerűnek tartják. Z­s­i­g­m­o­n­­d­y Vilmos kijelenti, hogy a soroksári elzárás nem lett volna még kiviendő. Földváry Mihály határo­zottan elítéli a soroksári ág elzárását. A bizottság Földváry ellenvéleményével szemben határoz. A második kérdés, mely sze­rint a külföldi szakértők sajnálatukat fejezik ki az iránt, hogy a promontori ág nyílása 370 merre szo­­ríttatott össze s czélszerűbb lett volna az összekötő vasúti hidat meghosszabbítni, a Duna medrét 94 mé­terrel, 474 méterig kiszélesítni. A bizottság osztja a külföldi szakértők ebbeli nézetét,­­ de az ennek folytán szükséglendő szabályozás költségei oly tete­mesek, az eredmény pedig oly jelentéktelen, hogy itt szabályozni mit sem tart a bizottság szükségesnek. Harmadik kérdés a külföldi szakértők véleménye szerint: nagy vízállásnál a Duna vizének i­s része folyik le a soroksári ágon s ez a főváros mellett a vizszin leszállását eredményezi — elfo­gadtatott. A külföldi szakértők azon nézete azonban, hogy a Dunának 3­70 méterre szándékolt összeszoritása a jégnek mérföldekre terjedő összeszorulását, a víznek a fővárosra jégdugulások esetén kívül is nagyon ve­szélyes áradását eredményezi, a bizottság nem osztja, mert a külföldi szakértők által téves adatok emlit­­tetnek, nevezetesen csak a kis viz van 370 méter me­derben, mig a nagy víznek állandó ártér van kihagyva s ebből kiszorittatni nem szándékoltatik. Az ülés ezzel mára befejeztetett, lett létező és az angol kisasszonyok­­ bérelt telek iránt a szerződés meghoss. A tanácsi előterjesztés két tabáni váro­sások és a várbeli 85. számú házban egy .. fáról, helyben hagyatik. 1­4. A városliget pénzszedés bérbeadása iránt tartott árverés alkalmát val 7 ajánlat érkezett be; legelőnyösebb. Günzel Edéé, ki 550 frtot ajánlt, ennélfogva Günzelnek bér­­beadatik. 1­5. A tanácsi előterjesztés, a lipótvárosi templomépitési munkák és azok költségvetése tárgyá­ban . 8 Altenburger Adolf volt városi tanácsjegyző ár­vái neveltetési pótlékának további időre utalványo­zása iránt elfogadtatott. Trukáts Ferencz dijnok azon kérelemmel fordul a közgyűléshez, hogy reá nézve a szervezési szabályzat azon intézkedése, mely szerint 40 éven felüli egyén életfogytiglan betöltendő állomásokra meg nem választható, hatályon kívül helyeztessék, mert különben, miután ő a 40 évet már túlhaladta, nem lehetne kilátása arra, hogy rendszeres állomás­ba juthasson. A kérelemnek hely adatott. Négy jelentéktelenebb folyamodvány elintézése után Buch­er József mint Stampfer Frigyes-féle csődtömeg gondnokának kérvénye, a gyapjú ut­­czai német színházban előadások tartá­sának hat havi engedélyezése került tár­gyalásra. A tanács 1880. jan. 1-től véli megengedni, h­a a­z Ivor báró azon kérdést teszi fel: szükséges-e a német színház? Úgy látja nem. Bukásból bukásba ment egyik társulat ki, másik be. Az egész csak annyi, hogy a bécsiek a mi pénzünkkel fedezzék hiá­nyaikat. Nem ajánlja az engedély megadását. Fuchs Gusztáv már biztossági szempontból sem pártolja, mert azon épület nem színháznak való. Szavazásra bocsájtatván a kérdés, sen­ki sem állott fel a tanács javaslata mellett. A gyapjuutczai német színház bezáratása iránt a rendőrség megke­restetik. Müller Róbertnek új német nyári színkör építésének engedélyezésére beadott kérvényét a gyűlés szintén elutasította.­­ Az őszutczai iskola már szűk lett, a tanügyi bizottság azon véle­ményben van, hogy egy más épület béreltessék ki e czélra, mit a közgyűlés elfogadott. — A IV. kerületi reáliskola fennállása 25-ik évfordulójának meg­ünneplését a közgyűlés nem tartja szükségesnek s a kérvényt elvetette. A többi tárgy a jövő közgyűlésre halasztatott. KÜLÖNFÉLÉK. — »A r­a n­y e 8­0.« Jogosan nevezhető el igy a csendes, de tartós eső, mely ma éjjel óta az or­szág nagy részében esik. A vele összekötött hűvös idő meggátolja a férgek kikelését s e mellett termé­­kenynyé teszi az anyaföldet. Óhajtjuk, hogy hozzákö­tött reményeink megvalósuljanak s legyen elvégre ez évben Magyarországon dús termés s jó aratás. — A fővárosi adókivető bizottsá­gok holnap csütörtökön ápril hó 1-én a következő ré­gi telekkönyvi házszámok alatt lakó III oszt. kere­seti adókötelesek adóját fogja tárgyalás alá ven­ni : az I. és II kér. az országúti 85—292 ; a IV. ker. (belvárosi) 646—652; a VI kér. 1436—1438; a VII kér. 677—688; a VIII—X kér. a kőbányai 1701-től bezárólag végső házszámig. — Huszár Adolf műterme építtetéséhez már a következő hetekben hozzá fog. A műterem a sugárút mellett, az epres kertben, az aradi és Kajtsár utcza sarkán lesz s a főváros nevezetesebb épületei közé fog tartozni. Homlokzatán, mint a művész városligeti

Next