A Hon, 1880. április (18. évfolyam, 80-107. szám)
1880-04-01 / 80. szám
megérdemli rokonszenvünket, becsülésünket és tiszteltünket. Rokonszenvünket azért, mert szereti a franczia nemzetet, pártolja az irodalmat és művésszetet, vendégszerető és lovagias. Becsülésünket azért, mert lételének legszomorúbb korszakaiban méltóságteljesen viselte a sors csapásait s nem kimért semmi áldozatot, hogy polgárositó feladatának mindenkor megfeleljen . Tiszteletünket azért, mert szereti a szabadságot és függetlenséget, melyek az ember erkölcsi nagyságét s az állampolgárnak legfőbb javát képezik.« Mielőtt soraimat befejezném, megemlítem, hogy Julia ur nem sokára terjedelmes munkát teend közszó Magyarországról s csak örvendenünk kell, hogy azon sok rossz akaratú vagy téves közlemények után melyek hazánk felöl megjelentek, oly jeles és alapos író vállalkozik e munkára, minőt Julia urban tisztelhetünk. Dr. csatári Grósz Lajos. Törvényjavaslat a közmunka-és közlekedésügyi miniszteri tárcza részéről az 1879. évre szükséges póthitel iránt. 1. §. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter tárczája részére az 1879. évre már engedélyezett összegeken felül a Tisza folyón Csongrádon alul eszközli”'‘^ő átmetszésekre póthitelképen még 700,000 irt engedélyeztek. 2. §. Az előbbi SzakaDi,iján jelölt pótkiadás fedezése az 1879. évi II. törvényczikk 1. és 3. §§. értelmében eszközlendő. 3. §. E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, és végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi- és pénzügyminiszter bízatnak meg. Budapest, 1880. márczius 31. Péchy Tamás, 8. k. közmunka- és közlekedési miniszter. Törvényjavaslat a részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkönyvek pótlásáról, továbbá a telekkönyvi napló vezetésének megszüntetéséről és a sommás, valamint részleges telekkönyvi kivonatokról. 1. §. A részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetetlenné lett vagy elveszett telekjegyzőkönyv (telekkönyvi betét) az illető kir. biróság, mint telekkönyvi hatóság által: a) rendelkezése alatt álló kezelési és segédkönyvek és egyéb adatok alapján — és : b) ha azok nem kielégítők, új helyszínelés útján pótlandó. Az újraszerkesztés a telekjegyzőkönyv A) lapjára bejegyzendő. 2. §. Az 1. §. a) pontja szerint újraszerkesztett telekjegyzőkönyv közzétételével a bíróság a netaláni hibák kiigazítása és a kihagyások vagy hiányos bejegyzések pótlására 45 naptól 3 hóig terjedhető fölszólalási határidőt tűz ki. Ha a telekjegyzőkönyv pótlása czéljából újabb helyszínelés (1. §. b) pontja) teljesíttetett a különös betétek szerkesztése és ennekutána a netaláni hibák kiigazítása, valamint a kihagyások vagy hiányos bejegyzések pótlása végett, a bíróság az érvényben levő telekkönyvi rendelet I. részének intézkedéseit a jelen pótlási eljárás természetében rejlő eltérésekkel alkalmazza. 3. §. A felszólalási és hirdetményi határidő elteltével a részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetetlenné lett vagy elveszett, és az újraszerkesztés következtében forgalmon kívül helyezett telekjegyzőkönyvbe nyert bejegyzések és azokkal kapcsolatos jogok harmadik személyek ellenében többé nem érvényesíthetők. 4. §. Az 1855. évi deczember 15-én kelt telekkönyvi rendeletnek a naplóra vonatkozó intézkedései hatályon kívül helyeztetnek. 5. §. A telekkönyvből a hatóságok és felek kívánságára sommás és részleges kivonatok’''’ adandók . Az idézett jel ’. esetén felsőbb dek.atalmaztatik, .záridejét és azatározza. 1-én. . i V a d a r s. k. ,/i miniszter. aslat itartásáról. ET. ..ok gondozAgArtíl. szat. Történeti vagy műalatti vagy földfölötti min.. a jelen törvény védelme és a jyi miniszter felügyelete alá hevezés bejelentése. A ki ily építményt ezt az illetékes közigazgatási hatógal bejelenteni. A közigazgatási hatóság szól a műemlékek országos bizottságát a késedelem nélkül értesíti s e fölfedezett , érintetlen fentartásáról időközben gondos-A műemlékek országos bizottsága a felfedezés iránt 40 nap alatt intézkedik, mit ha nem teljesít, megszűnik a tulajdonosnak az építmény érintetlen hagyására vonatkozó kötelezettsége. 3. §. A fentartandó műemlékek meghatározása és az ásatások elrendelése. A műemlékek országos bizottsága véleménye alapján a vall és közoktatásügyi miniszter esetrőlesetre határozza meg, mely építmények tartandók fenn mint műemlékek, valamint az iránt is a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz, hogy föld alatt gyanított történeti vagy műemlékek becsével bíró építmények felfedezése, vagy a részben felfedezettek feltakarása végett ásatások eszközöltessenek-e ? Ily ásatások a föld tulajdonosának beleegyezése, illetőleg az illető terület tulajdonának kisajátítása nélkül nem eszközölhetők. 4. §. A fentartandónak nyilvánított műemlék fentartásáról tartozik a tulajdonos gondoskodni. Javításokat, bővítéseket vagy átalakításokat rajta, csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélnyel és az általa meghatározott módon tehet. A és közoktatásügyi miniszter a műemlékek orvbizottságának meghallgatása után intézkedik. ■. Ha a tulajdonos a fentartásra vonatkozó cégét a vallás- és közoktatásügyi miniszter aégjának jelentése szerint nem teljesíti. A műemlékek fentartását a vallás- és közoktatásügyi miniszter eszközli. Ha azonban az elhanyagolt műemlék nem istentiszteletre használt templom vagy kápolna, a fentartás elhanyagolásának esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a műemlék kisajátítását is az alábbi szabályok szerint elrendelheti. 6. §. Megszűnik a tulajdonosnak a fentartásra vonatkozó kötelezettsége: 1- szer; Ha a műemlék az istentiszteletre használt templom v. kápolna, mihelyt az illető egyház a műemlékek országos bizottságának bejelenti, hogy a műemléket istentiszteletre többé nem használják, és egyébként fentartani nem akarja. 2- szer. Egyéb esetekben, mihelyt a tulajdonos az országos bizottságnak bejelenti, hogy a műemléket fentartani nem akarja. Mindkét esetben tartozik a tulajdonos a műemléket, ha a szabad rendelkezésre a vallás és közoktatásügyi miniszter által előbb fel nem jogosíttatik a bejelentéstől számítandó 40 napig érintetlenül hagyni. 7. §. Ha a tulajdonos az előző §-ban előírt bejelentést megtette, a vall. és közoktatásügyi miniszter vagy feljogosítja őt szabad rendelkezésre vagy elrendeli az alábbi szabályok szerint a műemlékek kisajátítását. Ezen utóbbi esetben a tulajdonos tartozik a műemléket érintetlenül hagyni, a kisajátítás befejezéséig. . . . 8. §. Ásatás. Ha a vall. és közoktatásügyi miniszter által a föld alatt gyanított műemlékek felfedezése vagy feltakarása czéljából elrendelt ásatásokhoz a földtulajdonos beleegyezésével hozzá nem járul: az ásatások megkezdése előtt az illető terület; 1- ször. Midőn kő- vagy tégla építmény, vagy más anyagból készült laképület van rajta, véglegesen; 2- szer. Midőn ily építmény vagy épület nincs rajta, ideiglenesen kisajátítandó. 9. §. Áthágások. Az a ki ellen bebizonyittatik, hogy történeti vagy műemlék becsével biró földalatti építményt vagy földfölötti építménynek történeti vagy műemlék becsével biró, eltakarva volt tartozékát fedezte fel, és a kiről műveltségi állapotánál fogva fel kell tenni, hogy a felfedezett tárgy emlékbecsének ismeretével birt, és a 2-ik §-ban előszabott feljelentést a felfedezés napjától számítandó 8 nap alatt megtenni elmulasztotta 5—100 frtig terjedhető és a műemlékek fentartására szolgáló lapba szá állítandó pénzbírságban marasztal 10. §. Az is fentartandónak nyilvánított műemlékek vagyok tartozékát önhatalmilag ledönti, lebontja vagy nyálja vagy ennek ledöntését, lebontását vagy rongálását elrendeli, vagy saját telkén megengedi. 50—500 frtig terjedhető és a műemlékek fentartására szolgáló alapba számítandó birságban marasztalandó, s tartozik tűrni, hogy a műemlék amennyiben helyreállítható, az ő költségén állittassék helyre. Ha ezen törvényellenes cselekvény azon törvényhatóság, község vagy egyház képviselőség testülete, határozatának kifolyása, amely birtokosa a műemléknek : azon képviselők marasztalandók el a birságban, akik az illető határozat hozatalánál igennel szavaztak. 11. §. Bírói illetőség. Az 5, 9. és 10. §-ok esetében az eljárás és ítélethozatal, valamint a végrehajtás is azon kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik, amely az illető műemlékre vonatkozólag területi illetőséggel bir. 12. § Eljárási szabályok. A járásbíróság a birság tárgyában a kihágások iránti eljárás szabályai szerint jár el. Az eljárás csakis a vall. és közokt. miniszter kivonatára indítandó meg, s a pénzbüntetés a szabadságbüntetéssel át nem változtatható. A helyreállítást valamint a fentartási költségek megtéríttetése iránti jog a járásbíróság előtt sommás eljárás útján érvényesíttetik. 13. §. Országos bizottság a műemlékek orsz. bizottsága, mely hivatva van a műemlékekre felügyelni, a vallás- és közoktatásügyi minisztert a jelentvény végrehajtásánál szakszerű véleményével támogatni egy elnökből, egy előadóból, egy titkárból, egy építészből, s több rendes és levelező tagból áll, kiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. 14. §: Az elnök és bizottsági tagok fizetést nem kapnak, az előadónak és az irodai és a levéltári teendők végzésére is hivatott titkárnak rendes évi fizetése a költségvetésben a műemlékek fentartására évenként megszavazott összegből állapíttatik meg. Kiküldetés esetén az elnök és a bizott ág tagjai két lovas kocsi bérét, vaspályán a Il-ik osztály, ,gőzhajón az I-so hely árát számíthatják fel és napi dija az elnöknek naponkint 8 írtra, a bizottság tagjainak naponkint 5 írtra van igényök. A műszaki felvételek diját esetről-esetre a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 15. §. Az országos bizottság a műemlékek felett a felügyeletet közvetlenül a vall. és közoktatásügyi miniszter által kiküldött tagjai vagy a közigazgatási bizottságok által gyakorolja. A közigazgatási bizottságok tartoznak az országos bizottság felszólítására eljárni, eljárásukról jelentést tenni és minden esetben évnegyedenként időszaki jelentést tenni. 16. §. Az országos bizottság kiadásai, valamint a kisajátítások, a felvételi, a tatarozási, és helyreállítási munkálatok költségei, amennyiben az utóbbiak a műemlékek kegyurai vagy tulajdonosai által nem viseltetnek, illetőleg meg nem téríttetnek (5. §.) a műemlékek fentartására évenként megszavazott országos javadalomból, s amennyiben egyházakról van szó, az azok fentartására rendelt egyéb forrásokból fedeztetnek. 17. §. A műemlékek országos bizottságának levéltárában őrzött törzskönyvek és rajzok mindenki által megtekintethetnek, azok lemásolására a bizottság elnökének engedélye szükséges. II. FEJEZET. A műemlékek biztosítása czéljából szükséges kisajátítás s az annál követendő eljárás tárgyában. 18. §. Végleges kisajátítás. Végleges kisajátításnak helye van az ország egész területén a jelen törvény értelmében, a tulajdonjognak értelmében a műemlékek országos alapja részére leendő megszerzése végett: 1- szer. Azon földterületre és tartozékaira nézve, a melyben vagy a mely alatt a fentartandónak nyilvánított műemlék van; az 5-ik és 7-ik §-ok értelmében ; 2- szor: azon földterületre és tartozékaira nézve, melyen a vallás- és közoktatásügyi miniszter ásatásokat rendel, és a mely fölött kő- vagy téglaépület áll a 8. §. esetében, 3- szor. Azon fönterület és tartozékaira nézve, amelyek ideiglenesen kisajátíttattak, s amelyek a vall. és közoktügyi miniszter által egy évnél tovább szükségeltetnek, ha a tulajdonos az ideiglenes kisajátítás meghosszabbításába bele nem egyez. 19. §. Végleges kisajátítás iránti eljárást a vall. és közoktügyi miniszter rendeli el. 20. §. A kisajátítás tárgya. Véglegesen kisajátítható nemcsak a 18. §-ban említett földterület tartozékaival együtt, hanem a rajta vagy alatta lévő műemléket környező földterületből is annyi, amennyi a tudományos czél elérésére szükséges, valamint a műemlékhez juthatás végett a legközelebbi közútig terjedő annyi földterület is, a mennyi a kocsin való közlekedést lehetősíti. 21. §. Ha valamely ingatlannak ’/.része kisajátítás alá esik, a tulajdonosnak joga van követelni, hogy a felül maradó rész is kisajátíttassék. 22. §. A kisajátítás csak oly módon engedtetik meg, hogy általa a tulajdonosnak a kisajátítás alá nem eső birtokrészére vonatkozó, és a szomszéd birtokosoknak, a szomszéd birtokrészekre vonatkozó használata se ne akadályoztassák se a szükségen túl ne nehezittessék. . . §. A kisajátítandó területen levő épület, VÍZI mutartó ék nem részben, hanem mindig egeiz ben sajátitandók ki. , 4. 8. A tulajdonos az egész birtok kisajátítását s annak kisajátítási terve felvételét követelheti. Ii) ha az épület, amelyhez tartozó udvar, kert telek részben vagy egészben kisajátítás alá esik, kisajátítás folytán előbbi czéljának vagy rendelének megfelelőleg többé nem használható; b) ha valamely gazdasági gyári és ipari épülettartozó több épület közül egy vagy a hozzájukózó beltelek esik kisajátítás alá, és ez által a fenn itt üzlet lehetetlenné válik ; c) ha valamely belteleknek csak része esik kiálltás alá, felülmaradó része pedig előbbi czéljánakfelelőleg többé nem használható. d) Végre, ha valamely eddig a beltelekkel kapcsolatban volt jog vagy üzlet gyakorlatától a tulajdonos akár egészen megfosztatnék,^akár annak folytatása tetemesen költségesebbé válnék. 25. §. A vallás- és közoktatási miniszter megbbizottja a kisajátítás elrendeléséről a tulajdonost, s ezen felül azon birtokost, haszonélvezőt vagy tisztet, aki az illető ingatlanra felügyel, értesítvén, a kijátítandó területet felméri és elkészíti a kisajátítási tervet, mely: a) a tervrajzból és : b) a tervleirásból áll. 26. §. A tervleirásnak a tervrajzzal egyhangzásban kell lenni. Rovatai a következők : 1- szer, a tulajdonos neve ; 2- szer, ott ahol telekjegyzőkönyvek vannak, telekjegyzőkönyvi, helyszínelési vagy helyrajzi és földadókönyvi száma azon birtokrészletnek, amelyből a kijavítás eszközöltetik; 3- szor, a városrész, utcza vagy dűlő, amelyben a kisajátítandó földterület fekszik és ennek művelődési adói ; 4-szer, az egész birtoknak térfogata a szerint, a hogy ez a telekkönyvbe vagy az adóföldkönyvbe be van jegyezve; 5 szer, a kisajátítandó területnek térfogata; 6- szor, a kisajátítandó egyéb tárgyak leírása; 7- szer, a kisajátítandó földterületnek és tartozékának kisajátítási ára tételenként és összesen 8- szor, észrevételek. A 7-ik rovat, melyet a bíróság tölt ki, a miniszteri megbízott által kitöltetlenül hagyandó. 27. §. A tervleírás elkészítésénél ott ahol telekkönyvek vannak, a telekkönyvi hatóság közreműködni s a vallás és közoktatási miniszter megbízottjának, a tervezett kisajátítás által érintett birtokrészletek helyszinelési számait kitüntető kérvénye alapján az illető telekízó könyvekben az iktató számot feljegyezni (telek k., rend. 161. §.) tartozik. 28. §. A tervrajz és leirás elkészülte utána vall, és közokt. miniszter megbízottja azon községben, melyhez a kisajátítandó terület tartozik, tárgyalási határnapot tűz ki, s erre mind a községi elöljáróságot, mind az összes érdekelteket hirdetmény által megidézi oly megjegyzéssel, hogy a kisajátítási terv ellen minden érdekelt észrevételeit írásban, vagy jegyzőkönyvileg, vagy élő szóval a tárgyalási határnapon a miniszteri megbízott előtt annyival inkább adja elő, mert különben jogilag az fog vélelmeztetni, hogy a nem nyilatkozó a kisajátítási tervet elfogadja. Ezen hirdetmény a hivatalos lapban egyszer közzéteendő, s a tervrajznak és a tervleirásnak egy példányával együtt a község elöljáróságának megküldendő a tárgyalási határnap előtt legalább nyolcz nappal. A községi elöljáróság tartozik ezeket a községbeli birtokosoknak tudomására juttatni, illetőleg a helybeli szokás szerint kihirdetni, és a kihirdetés megtörténtét hivatalosan bizonyítni, s ezen bizonyítványt a miniszteri megbízottnak átadni. 29. §. A távollevő érdekelt fél részére a tárgyalási határnapon a miniszteri megbízott gondnokot nevez. 30. §. A tárgyalási határnapon a barátságos egyesség mind a kisajátítandó területre, mind az arra nézve előzetesen megkísérlendő, s a kisajátítási területre nézve a tulajdonossal vagy meghatalmazottjával, a kisajátítási árra nézve a tulajdonossal vagy meghatalmazottjával, s a telekkönyvi érdekeltekkel, vagy ezek meghatalmazottjaival a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyben hagyásának feltétele mellett jogérvényesen megköthető. A miniszteri megbízott által kinevezett gondnokokkal egyezséget kötni nem lehet. 31. §. Ha az egyezség meg nem köthető, a miniszteri megbízott a felek írásbeli nyilatkozatait átveszi, nyilatkozataik jegyzőkönyvbe írására nekik alkalmat ad, s azok nyilatkozatait, akik szóval nyilatkoznak, jegyzőkönyvbe íratja. 32. §. Ezen tárgyalás alapján és minden esetben a helyszínen nyomban teljesítendő jegyzőkönyvbe veendő szemle után a miniszteri megbízott határozataikhoz, melyben megállapítja, hogy a kisajátítási tervezet, mely részben hagyatik helyben, és viszont, mely részben s minő változást szenved ? 33. §. Ezen határozat nyomban kihirdettetik s Írásban foglalva az iratokhoz csatoltatik. A felek észrevételei ezen határozat ellen jegyzőkönyvbe veendők, különben írásbeli nyilatkozataikat, a kihirdetés után 24 óra alatt, a miniszteri biztosnál vagy 8 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál be is nyújthatják. 34. §. A miniszteri megbízott tartozik az öszszes iratokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azonnal fölterjeszteni, aki az igazságügyminiszterrel egyetértve, szükség esetében a póttárgyalás tartása után mind a kisajátításra, mind a létrejött egyezségre vonatkozólag a tárgyalási, illetőleg póttárgyalási iratok felérkeztétől számítandó 60 nap alatt határoz, esetleg a kisajátítási tervet megállapítja, s erről a miniszteri megbízottat és ez utóbbi azon község elöljáróságát értesíti, amelynek területén a kérdéses ingatlan fekszik. Ezt a község eljárósága a szokott módon kihirdetni tartozik. 35. §. Haszonbérlők és használati élvezettel vagy más szorgalmi joggal bírók igényei, a kisajátítási eljárás folyamát nem gátolhatják. 36. §. A megállapított kisajátítási tervet a vallás és közoktatási miniszter a 40 §-ban megjelölt bírósághoz teszi át. (Folytatása következik.) adások födöztettek, mégis remélhető, hogy könyvárusi után a könyv oly élénk forgalomba kerül, hogy a szegedi károsultak javára bizonynyal tisztességes összeget fognak átnyújthatni. A könyv elé Keleti Gusztáv egy gondolatban és kivitelben egyaránt sikerült szép rajzzal járult az »Árvízkönyv« díszének emeléséhez. A Társaság Szász Károlynak jegyzőkönyvben is kifejezni határozta meleg köszönetét. A felolvasó asztalt először Bartalus István foglalta el. »Tehát« czímmel egy kis vígjátékot olvasott fel, melynek izetlen meséje alig volt képes a közönség jóakarata figyelmét föntartani. A darab személyes , az a fő lapszerkesztő, Bodrogi segédfogalmazó és zenereferens, Makó joggyakornok és újságíró. Peták Miska bandafőnök, Julia, Bodrogi neje és Bella, Makó neje. Történik Budapesten, Bodrogi lakásán. A két fiatal asszony a tanügyi bizottság előtt vizsgát szeretne tenni, hogy egy ezer forintos tanítónői álláshoz juthassanak, melynek jövedelme jól esnék gombostűre, színházra, nyalánkságra s a mi fő, megvédené a női függetlenséget. A menyecskék, hogy másnap a vizsga sikerüljön, maguk közt próbaelőadást rendeznek. Egy szék az iskola, azon ülve Bella képviseli a gyermekleányokat. A ruhatartó Bodrogi czilinderével a tanfelügyelő , az öreg bunda pedig a tanügyi bizottság. Az ártatlan kísérletet azonban megzavarja Peták Miska a czigányprimás, aki Bodrogi nagyságos urat keresi. Bodrogi nincs itthon. Ej, pedig őt 5 órára magához rendelte. Julia kikérdezi a jámbor »hegedüművészt« s ez elég bőbeszédű an a, hogy a féltékeny asszonyka fejét elcsavarja. Tegnap a Zrinyiben czigánypárbaja volt neki, ami közönséges nyelven azt jelenti, hogy este matinét rendezett a Zrinyi-kávéházban, hogy legyőzze Párizs Jancsit, aki nagy büszkén az ő játékát ócsárolni merészelte. A matinén Bodrogi is részt vett, mint legnagyobb szakértő, a feleségével együtt. A feleségével ? Azzal bizony ! Júliának se kell több , olyan féltékeny lesz, mint Othello. A c.cigányt a mellékszobába rejtik s az érkező Bodrogit rettenetes villámtűz fogadja. Makó is belekerül a krédóba, akit felesége szintén gyanúsít. Folyik a szóharcz, a férjek mindent tagadnak, üldözik a czigányt, ez megszeppenve egyik szobából a másikba menekül, végre szembe jut a dühös férfiakkal. De semmi eredmény, mert a prímás nem vall be semmit. Végre az előcsöppent Hazafy oldja meg a nagyszerű csomót. Ő volt tegnap a Zrinyiben a feleségével s a czigányt azért rendelte Bodrogi lakására, mert igen szépen muzsikált s óhajtaná, hogy Bodrogi, a zenereferens, írjon dicsérőleg a fekete ficzkó játékáról. Ez a deus ex machina. Miért nevezte el a szerző vigjátékát »Tehát«nak ? Tehát azért, mert a féltékeny asszonynyal feleselő Bodrogi folyton »tehát«-tal bizonyítja, hogy ő nem volt a Zrinyiben, hanem Poncziustól Pilátushoz futkosott hivatalos ügyekben. S amint a lapszerkesztő kifejezi, ebben a czudar világban minden »tehát”. Tehát az ember, tehát az élet, tehát a halál, tehát a miniszter és tehát az egész világ. Az egész vígjáték is csupa tehát. Nincs egyetlen sor, mely különböznék a köznapi társalgás nyelvétől. Üres szójáték, közönséges motívum, nyakatekert élet, unalmas fecsegés negyvenkét lapon keresztül. A darabnak az a szellemes pointeja, hogy Bodroginak és Makónak egyegy hivatalos levelet hoz a szerkesztő, melyekből kitűnik, hogy Bodrogit fogalmazónak, Makót pedig segédfogalmazónak nevezték ki. G reguss Ágoston felolvasása »Adalékok a magyar verstanhoz« a jövő ülésre halasztatott, minthogy már korábban Szabó István a társaság veterán tagja jelentett be egy kisebb fordítást. Ebből Csiky Gergely olvasott pár rövid verset mutatóra. Az egész hexameterekben írt versnek czíme »A képcsarnok.« Tulajdonképen nem is költemény; egyszerűen csak egy nagyobb szoborcsarnoknak a versbe szedett leltára, Christodoros görög költő és történész írta az egyptomi Koptos városban 450 körül. Ez a Christodoros Anastasios császár korában virágzott, akinek hadjáratait meg is énekelte. A felolvasott részletek a hős Deiphobosról, Demosthenesről, akit a vers Attika tárogatójának nevez, Hesiodosról, aki Helikon múzsáihoz óhajt szólni, a kegyes Kaldhas látnokról, a rózsakezű Amymoneról és Aphroditéről adtak körülményes leírást a krónikák költöietlen hangján. Szabó István buzgólkodását legfölebb kegyeletből nevezhetjük dicséretesnek. Végül néhány folyó ügy tárgyaltatott, köztük Berczik Árpád jelentése a Moliére »Psiche«-jének fordításáról, melyet nem ajánl elfogadásra. A Kisfaludy-Társaság ülése márcz. 31-én, Gyulai Pál elnöklete alatt, nagy számú közönség és mindössze hét társulati tag előtt, ma este 5 órakor érdektelen, száraz havi ülés folyt le. Mindjárt az ülés megnyitása után Csiky Gergely titkár olvasta föl Gönczy Pálné levelét, aki Ilona leánya emlékezetére 100 frtos alapítványt ajánl a Társaságnak. Jarava Antal külföldi tag és Sturm Albert levelező tag megválasztásukért köszönő levelet intéztek a Társasághoz. A pesti első hazai takarékpénztár ismét 200 forint kiutalványozásával bizonyította be áldozatkészségét. A Virág-emlék ünnepélyt rendező bizottság aláírási ívet küldött be. Erre Szász Károly adott néhány szóval jelentést az általa összeállított »Árvizkönyv«-ről, melynek első díszkötésű példányát a Társaság asztalára tette. A könyvben 39 tag becses dolgozata található , habár az előfizetések által eddig csak a ki- f A főváros közgyűlése. Az ülés megnyitása után Busbach P. interpellációt nyújt be az iránt, van-e kilátás arra, hogy az építési szabályok, melyeknek elkészítése már többször megígértetett — még ez év folytán összeállíttatnak ? Rada M. alpolgármester azon választ adja, hogy az építési szabályok már összeállittattak és átdolgoztattak s csak azért nem kerültek még a közgyűlés elé, mert e szabályok az építési és kövezési járulék és csatornázási szabályokkal együtt fognak előterjesztetni, de ezek még nincsenek egészen befejezve. — Busbach és a közgyűlés a választ tudomásul veszi. Fenyvesi figyelmezteti a közgyűlést, hogy a múlt közgyűlés jegyzőkönyve egyik pontjában az foglaltatik, hogy a felveendő kölcsön nyilvános concurrentia útján fog elhelyeztetni, holott ez a gyűlésen nem így fogadtatott el, hanem a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, kérdi ennélfogva mi módon lehetne azon hibát kijavítani. Ráth Károly főpolgármester kiemelvén, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésének két módja van. i. vagy a közgyűlés színe előtt történik, vagy a gyűlés kebeléből kiküldött bizottság végzi a hitelesítést, két módot lát a netáni orvoslásra. i. vagy Fenyvesi egy a jegyzőkönyv megváltoztatását czélzó indítványt tesz, mely kitüzetik napirendre s felette a közgyűlés határoz , vagy pedig a kifüggesztett jegyzőkönyvi határozat ellen minden adózó polgár 8 nap alatt fellebbezhet. Fenyvesi azt ajánlja, hogy ezen kérdést tárgyalja a jövő közgyűlés, de külön indítványt erre nem nyújt be. Tudomásul vétetik a főpolgármester válasza. Nagy Lajos felolvassa a belügyminiszter leiratát a népszámlálás ügyében megteendő intézkedések tárgyában; ez intézkedések május elején megkezdendők. A tanács előterjesztése Eötvös Károly azon módosításával, hogy az előmunkálatok megkezdhetésére előleg vereséy,. *31, elfogadtatik. Rupp tanácsnok a másik belügymin. leiratot, mely a Duna jobb- és bal parti vízvezeték építését helybenhagyja, felolvassa. Tudomásul vétetik. Horváth tanácsnak előadja, hogy az adókivető bizottság bevégezte munkálatait és a kivetések elleni felfolyamodványok tárgyalására az adófelszólamlási két rendes és két póttag választandó. Rendes tagokul: Havas Sándor és Zmeskál; póttagokul Auspitz Róbert és Takács neveztettek ki. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre. 1. A pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztése ; a városmajori épületben két lakás kiadásáról; a vízivárosi plébániaépület földszinti helyiségeinek bérbeadása iránt; és a lipótvárosi Havas-féle utczanyitásra szánt telek bérbeadásáról, elfogadtatik. 2. A városligeti Széchenyi-szigeten létező kioszk iránt Gruber Amáliával kötött szerződés lejárt, a tanács ajánlja, hogy újabb három évre meghosszabbíttassék az eddigi bérfeltételek mellett. A tanács javaslata elfogadtatik. Az üllői-út mell a Dimaszabályozási bizottságból. A Dunaszabályozási bizottság a végleges szabályozási munkálatok tárgyalása iránt ma Boross Frigyes kir. tanácsos elnöklete alatt tartotta első ülését, melyben már részt vettek a bizottságba a közlekedési miniszter által legutóbb kiküldött Krasz Márton kir. tanácsos és a főváros által kiküldött Hunfalvy János is. Elnök kijelenti, hogy minden tekintet félretételével, ő a főváros menti Duna-rész szabályozásával, a főváros teljes biztosítását az árvízveszély ellen tartó feladatának. Zsigmondy Vilmos köszönetet mond elnök eddigi tapintatos eljárásáért s erős meggyőződése, hogy hasonló tapintatossággal fogja elnök a bizottság további tárgyalásait vezetni; azt hiszi azonban, hogy a főváros biztosítása mellett Pest megye érdekeire is tekintettel lesz a bizottság. Földváry Mihály azt hiszi, hogy a bizottságba történt meghivatása is kezességet nyújt neki az iránt, hogy a főváros biztosítása mellett Pest megye érdekei is figyelembe fognak vétetni. Elnök eziránt megnyugtatja az alispánt és felszólítja Krasz Márton kir. tanácsost, hogy a Dunaszabályozás tárgyában eddig történteket, mely előnyös és mely hátrányos körülmények forognak fenn. Mire Krasz egy általa készített memorandumot olvas fel, s megjegyzi, hogy folyóiratokból, felolvasások és szakközleményekből már ismeretesek a memorandum adatai, s azokat a tárgyalás megkönnyítése czéljából sorrendben s hitelesen állította össze elnök felszólítására. A felolvasott emlékirat felett bővebb felvilágosítást senki sem kívánván, elnök a külföldi szakértők jelentését tűzi ki tárgyalás alá s azon nézetének ad kifejezést, hogy a Dunának a fővároson alul fekvő részének szabályozási kérdése lenne mindenek előtt tárgyalandó. Ezek alapján tehát elnök e tárgyalásokat a Duna azon részéről veszi fel, mely a Gellért hegytől lefelé vonul. Felolvastatott a külföldi szakértők jelentése, mely szerint a Dunának a Gellérthegy alatti szabályozását, a soroksári ág elzárási műveletét azon elvből kifolyólag, mert a víz elágazása mindig zavarólag hat és legczélszerűbb minden vizet egy ágba terelni, elvileg helyesnek és észszerűnek tartják. Zsigmondy Vilmos kijelenti, hogy a soroksári elzárás nem lett volna még kiviendő. Földváry Mihály határozottan elítéli a soroksári ág elzárását. A bizottság Földváry ellenvéleményével szemben határoz. A második kérdés, mely szerint a külföldi szakértők sajnálatukat fejezik ki az iránt, hogy a promontori ág nyílása 370 merre szoríttatott össze s czélszerűbb lett volna az összekötő vasúti hidat meghosszabbítni, a Duna medrét 94 méterrel, 474 méterig kiszélesítni. A bizottság osztja a külföldi szakértők ebbeli nézetét, de az ennek folytán szükséglendő szabályozás költségei oly tetemesek, az eredmény pedig oly jelentéktelen, hogy itt szabályozni mit sem tart a bizottság szükségesnek. Harmadik kérdés a külföldi szakértők véleménye szerint: nagy vízállásnál a Duna vizének is része folyik le a soroksári ágon s ez a főváros mellett a vizszin leszállását eredményezi — elfogadtatott. A külföldi szakértők azon nézete azonban, hogy a Dunának 370 méterre szándékolt összeszoritása a jégnek mérföldekre terjedő összeszorulását, a víznek a fővárosra jégdugulások esetén kívül is nagyon veszélyes áradását eredményezi, a bizottság nem osztja, mert a külföldi szakértők által téves adatok emlittetnek, nevezetesen csak a kis viz van 370 méter mederben, mig a nagy víznek állandó ártér van kihagyva s ebből kiszorittatni nem szándékoltatik. Az ülés ezzel mára befejeztetett, lett létező és az angol kisasszonyok bérelt telek iránt a szerződés meghoss. A tanácsi előterjesztés két tabáni városások és a várbeli 85. számú házban egy .. fáról, helyben hagyatik. 14. A városliget pénzszedés bérbeadása iránt tartott árverés alkalmát val 7 ajánlat érkezett be; legelőnyösebb. Günzel Edéé, ki 550 frtot ajánlt, ennélfogva Günzelnek bérbeadatik. 15. A tanácsi előterjesztés, a lipótvárosi templomépitési munkák és azok költségvetése tárgyában . 8 Altenburger Adolf volt városi tanácsjegyző árvái neveltetési pótlékának további időre utalványozása iránt elfogadtatott. Trukáts Ferencz dijnok azon kérelemmel fordul a közgyűléshez, hogy reá nézve a szervezési szabályzat azon intézkedése, mely szerint 40 éven felüli egyén életfogytiglan betöltendő állomásokra meg nem választható, hatályon kívül helyeztessék, mert különben, miután ő a 40 évet már túlhaladta, nem lehetne kilátása arra, hogy rendszeres állomásba juthasson. A kérelemnek hely adatott. Négy jelentéktelenebb folyamodvány elintézése után Bucher József mint Stampfer Frigyes-féle csődtömeg gondnokának kérvénye, a gyapjú utczai német színházban előadások tartásának hat havi engedélyezése került tárgyalásra. A tanács 1880. jan. 1-től véli megengedni, ha az Ivor báró azon kérdést teszi fel: szükséges-e a német színház? Úgy látja nem. Bukásból bukásba ment egyik társulat ki, másik be. Az egész csak annyi, hogy a bécsiek a mi pénzünkkel fedezzék hiányaikat. Nem ajánlja az engedély megadását. Fuchs Gusztáv már biztossági szempontból sem pártolja, mert azon épület nem színháznak való. Szavazásra bocsájtatván a kérdés, senki sem állott fel a tanács javaslata mellett. A gyapjuutczai német színház bezáratása iránt a rendőrség megkerestetik. Müller Róbertnek új német nyári színkör építésének engedélyezésére beadott kérvényét a gyűlés szintén elutasította. Az őszutczai iskola már szűk lett, a tanügyi bizottság azon véleményben van, hogy egy más épület béreltessék ki e czélra, mit a közgyűlés elfogadott. — A IV. kerületi reáliskola fennállása 25-ik évfordulójának megünneplését a közgyűlés nem tartja szükségesnek s a kérvényt elvetette. A többi tárgy a jövő közgyűlésre halasztatott. KÜLÖNFÉLÉK. — »A ra ny e 80.« Jogosan nevezhető el igy a csendes, de tartós eső, mely ma éjjel óta az ország nagy részében esik. A vele összekötött hűvös idő meggátolja a férgek kikelését s e mellett termékenynyé teszi az anyaföldet. Óhajtjuk, hogy hozzákötött reményeink megvalósuljanak s legyen elvégre ez évben Magyarországon dús termés s jó aratás. — A fővárosi adókivető bizottságok holnap csütörtökön ápril hó 1-én a következő régi telekkönyvi házszámok alatt lakó III oszt. kereseti adókötelesek adóját fogja tárgyalás alá venni : az I. és II kér. az országúti 85—292 ; a IV. ker. (belvárosi) 646—652; a VI kér. 1436—1438; a VII kér. 677—688; a VIII—X kér. a kőbányai 1701-től bezárólag végső házszámig. — Huszár Adolf műterme építtetéséhez már a következő hetekben hozzá fog. A műterem a sugárút mellett, az epres kertben, az aradi és Kajtsár utcza sarkán lesz s a főváros nevezetesebb épületei közé fog tartozni. Homlokzatán, mint a művész városligeti