A Hon, 1880. május (18. évfolyam, 108-136. szám)
1880-05-30 / 135. szám
r Előfizetési felhívás «Jbc^ssiss sJL*s| XVIII. évi folyamára,. Előfizetési árak: Fél évre . . . . 12 frt Évnegyedre .... 6 » Egy hónapra . . . . 2 » Az esti kiadás postai különküldáseért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. CSF" Az előfizetés postai utaltánynyal Budapestre, a »Hon« kiadó-hivatalába (barátok tere, Athenaeum-épület) küldendő. A »Hiúk szerk. « kiadóhivatala. 135. szám. 18-ik évfolyam. Budapest, 1880. Vasárnap, május 30 Reggeli kiadás. össeresztésísnionas Barátok-tars. Athenaeum-épület A lap szolemi részit illető mindes tüsisnínj « szerkesztőséghez intézendő. Bér mentetlen levelek csak inaort kezikiel fogadtatnak a» « Kéziratok neat adatnak visas». HIRBETÉBEK szintúgy mint előfizetések a kledó-kiviteliss (Bardícktara, Athenaeum-épülst) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. líridő-hivatali Barátok-Isre, Athenaeum-épület földszint Előfizetési díj: Poetia küldte, togy Budapesten házhoz hordta reggeli és esti kiadás együtt: 1 hi'nepra ••••••••••• * 3 holnapra •■•«••••••• * » 6 hónapra • •••••• Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés negyedévenként............................................ 1 % Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg kezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, május 29. Többet érdemel a legutóbbi hitelművelet, azon futólagos méltatásnál, melyben a napi sajtó részesíté , és azon mélységes hallgatásnál, melylyel az ellenzéki lapok fogadták azt. Mert az eredmény, melyet felmutat és a mód, amint az eléretett, egyaránt figyelemre méltó és nem csak pillanatnyi vagy véletlen siker következménye. És talán épen azért akarják, ellenzéki részről, agyonhallgatni azt, mert Európa elsőrendű pénzhatalmasságai vettek részt a kormány által kiírt pályázatban, és oly árfolyamon nyerte el a leghatalmasabb pénzcsoport a vasúti beruházási kötvényeket, melyek az állam tulajdonát képezik, amilyen magasan (tekintetbe véve a kamatot is) magyar állami vagy biztosított papír kibocsátva még nem volt. Nem hasonlíthatjuk ugyan a keleti háború vagy annak előzményei alatt megzavart pénzpiaci kedvezőtlen esélyei mellett értékesített papírok árfolyamával a most elért árfolyamot; s talán ha a korábbi prioritásokhoz mérnék azt, ez ellen is méltán lehetne azt az ellenvetést tenni, hogy kezdetleges viszonyaink és ismeretlen hitelünk mértékét a mai helyzetre alkalmazni nem lehet, de a 30 év alatt törlesztendő, kedvező pénzviszonyok között kibocsátott 54 milliós ezüst kölcsön árfolyamát, mely 74°/%-on volt realizálva, felvehetjük összehasonlításul , mert az ezüst és arany közti agro most 10°/o-al nagyobb ugyan mint 1872-ben volt; tehát ez levonandó a most elért 106 frt 11 kr árfolyamból; de még akkor is: a két papír között 22 */o különbség van a mostani hitelművelet javára és ezt csak nem lehet egészen annak a körülménynek betudni, hogy most nagyobb a pénzbőség, mint 1872-ben volt, a mikor szintén az 1873-as szédelgéshez közeledett a pénzpiacz. Tehát a két árfolyam közötti különbséget két körülménynek kell tulajdonítani ; egyik az, hogy most pénzügyeinket rendezettebbeknek tartja a pénzvilág, mint akkor voltak ; a másik az, hogy hitelünk megszilárdítására nevezetes befolyással volt a vasútügyek oly módon való rendezése, hogy egyfelől : az államosítás a főbb fontosságú vonalakra gyorsan halad ; másfelől , mint az épen eladott papír bizonyítja, kisebb vasutaink nem voltak kénytelenek a rossz hitelviszonyok közt, a pénzpiachoz, csekély értékű papírokkal folyamodni, mert az állam vasútpolitikája nem kényszerré őket a végletekre , hanem előlegekkel előmozdító pénzügyi zavaraikból való kibontakozásukat. Négy évi pénzügyi és vasúti politika előkészítésének tetemes része van abban, hogy a vasúti beruházási kötvények 106 frt 11 krán keltek el, és ha ebből Széktől gr. Szapáryig mindenkinek kiadjuk az érdem megfelelő részét, nem szabad elfelednünk azt sem, hogy bizonyos rendszer érvényesül itt is , holott az ellenzék részéről csak a rendszertelenség vádját hallottuk hangoztatni. Örvendetes haladásnak tekinthetjük azt is, hogyha a magyar ellenzék legalább anynyira le van fegyverezve, hogy hallgat a siker előtt, és nem igyekszik abban a kormány érdemét elvitatni; a bécsi sajtó még méltányosabb és nyíltan elismeri a siker meglepő nagyságát , holott eddig a magyar hitelről nagyon lenézőleg nyilatkozott. Nem mondjuk azt, hogy az a mód, amelyen a hitelművelet keresztülvizetett, t. i. az offert-tárgyalás, most még nálunk, minden hitelműveletre alkalmazható lenne , mert nagyobb és bonyolultabb hitelműveleteknél, hol sok függ a keresztülvitel módozatától és évekre kiterjedő érvényesítésétől, talán nem lehetne a véletlen ajánlatokra bízni a sikert; de épen abban van az örvendetes haladás, hitelügyünk rendezése tekintetében, hogy nem voltunk és — reméljük — nem leszünk egyhamar kényszerhelyzetben; már a múlt évről fenmaradt járadékkészlettel kényelmesen várhattuk a kedvező pillanatot, és most pedig, Magyarországon először, megkísérthettük a zárt ajánlatokat ; az összeg nem volt nagy (és reméljük, hogy ezentúl is csak ilyen hitelműveleteink lesznek; addig, míg a Conversio ideje elérkezik) a pénzügyminiszter 102°/o-ban megszabhatta a minimumot, melyen alul nem adta volna a papírokat és a versenyben résztvettek Európa legnagyobb pénzerői. És ha mégis az a consortium lett a győztes, melylyel eddig is, állandó összeköttetésben voltunk, ha ez E/o/o-kal meghaladta valamennyi versenytársát, tulajdonítsuk ezt annak, hogy ez nemcsak a börzei árfolyamok nyomán tette ajánlatát, hanem az eddigi papírok emelésére ható és Magyarország hitele mellett tüntető ajánlatot kívánt tenni. Szigorú börzei spekuláczióból is helyes cselekedet, de annál fényesebb bizonyíték állapotaink és jövőnk mellett, mert ha az ember állandó hitelezője, a kedvező viszonyokat azzal jelzi, hogy legkedvezőbb feltételek mellett tesz ajánlatot — a zárt versenyajánlatok közt; ez igazolja azt, hogy eddig jó összeköttetésben voltunk, de egyszersmind azt is, hogy nem véletlen és ismeretlen tényezőkre fektetett ajánlat teszi legmagasabbra hitelünket. Itt a hitel belső értéke nyilvánul és ebben van része a kormány politikájának, ebben van eredménye a nemzet erőfeszítésének, ezért mondjuk azt: suum cuique! Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 30-án d. u. 7 órakor értekezletet tart. — József főherczeg ő fensége, mint az országos magyar iparegyesület fővédnöke, az egyesület és a hazai ipar iránti meleg érdeklődését tanúsítandó, részt fog venni az iparegyesület június 6-án d. e. 10 órakor az új városház közgyűlési termében tartandó ünnepélyes közgyűlésén. A fővédnök személyes megjelenése kiválóan ünnepélyessé teendi a közgyűlést, melynek érdekességét még azon körülmény is emeli, hogy elnök és két alelnök lesz újból választandó, amennyiben Tisza László leköszönését az igazgatósághoz előzetesen bejelentette: Ráth Károly működési ideje lejárt, dr. Szabóky Adolf pedig egészségi okokból lemondott. A tüzérségi anyagszerek javítására vonatkozólag úgy értesül a »Lloyd«, hogy nem csak a bécsi arsenál szergyárában, hanem mióta javult az időjárás, Bécs-Ujhely mellett a Steinfelden is érdekes kísérletek történtek ez irániban, melyek azonban nem tábori, vagy hegyi tüzérségünk javítására vonatkoznak, melyek annyira beváltak, hogy újabb javítások szüksége nem forog fenn. A kísérletek tehát csupán a nehéz parti és várágyukra vonatkoznak. Remélik, hogy még a tavaly konstruált 18 centiméternyi, hátultöltő rövid aczélbronz ostromágyúval sikeres kísérlet fog létezni. Ezen új ágyúnak rendeltetése, az indirekt lövés erődítvényekre irányzott támadásoknál s az 1873-ban alkotott 15 centiméternyi rövid hátultöltő vaságyút fogja helyettesíteni. Lövege ék alakú, 2-2 m. hosszú és 2046 kilogr. súlylyal bir. Rövid, 40 párhuzamos vonással ellátott fúrása van. Az ehhez való űrlövet 56 kilogr. s robbantó töltése 3-5 kilogr. ágyúlőpor. A shrapnel ellenben 670 db ólomgolyóval és csaknem 1 kilogr. puskaporral van töltve. A töltés 3 kilogr. lőporból áll. Az eddigi kísérleteknél 35° eleváczióval 4755 m. lőtávot éretett el, ami bizonyára impozáns eredmény. Az érdekelt körök azonkívül még egy másik kísérlet, egy 15 cm. aczélbronz tengerparti ágyú által vannak elfoglalva, jóllehet ez ma még nem érte el az elsőnek előhaladott stádiumát. A kísérleti bizottságnak e mellett az a szándéka, hogy a csőnek legnagyobb igénybe vétele mellett 2600 atmoszférával a pánczéllöveg torkolatánál 660 mmázsányi eleven erőt nyerjen. A legalább 50 kilogrammot nyomó pánczéllöveg kezdő sebessége másodpercenkint 500 méterre lesz hozandó. A legközelebbi kísérleteknek fog kelleni kimutatniok, elérhető-e ez a czél. Végre jelenleg két új revolver-fajt is próbálnak, melyek a hadsereg mostani revolvereivel szemben jelentékeny tökélyesítést mutatnak fel. Ez új rendszerek egyikének feltalálója a jelenlegi német hadifegyver ismert készítője, Mauser fegyvergyáros, a württembergi Oberndorfból. Ez revolverénél a ferde síkot használja a henger mozgatásánál, miáltal a fogkerékrevolver több baja elhárítottnak látszik. A másik tervezet Gasser osztrák fegyvergyárostól ered s már nem egy pártolót szerzett magának. El fog-e fogadtatni az egyik vagy másik tervezet a katonai revolver helyett, már a legközelebbi időben lesz eldöntendő. — Angol-szerb szerződés. A kereskedelmi szerződés Anglia és Szerbia közt szentesítve lett. Az 14 §-ból áll. Az első rész a kerületi igazságszolgáltatást szabályozza, a második rész a kereskedelmi és vámügyekről szól. Angliából jövő kőolaj, szőtt-kötött áruk, érez- és porczellán áruktól 8% os vám fizetendő. Minden más áruknál a vámtételt vagy az új szerb autonóm tarifa szerint lehet kimérni, vagy tíz százalékos érték vámot lehet fizetni. A kereskedelmi szerződés a becslési eljárást is szabályozza, mely az egész megvámolás alapját képezi. Ezen szerződés ratificatiojával életbe lépnek egyszersmind azon külön egyezményi határozatok, melyek Gould és Risztics közt lettek megállapítva. Ezekben ki van mondva, hogy Szerbia az angol áruknak meg fogja adni mind azon kedvezményeket, melyeket netán később más államoknak adna, ha azok jelen szerződés keretén túlmennek is. Az országgyűlési függetlenségi párt ma este tartott értekezletén mindenekelőtt egy öt tagú küldöttség választatott, mely a párt szervezése körül bizonyos teendőkre nézve a bekövetkező szünidő alatt javaslatot készítsen, s e javaslattervezetet az őszi ülésszak elején a pártnak bemutassa. A küldöttségbe megválasztottak Mocsáry Lajos, Simonyi Ernő, Eötvös Károly, Hefy Ignácz és Ugron Gábor. A szünidő alatt a párt ügyének intézésére és vezetésére mint eddig az állandóan a fővárosban tartózkodó és a vidékről időközönkint bejövő tagok bízattak meg. Ideiglenes elnökökül Hefy Ignácz és Eötvös Károly választottak. Kossuth László síremlékének Dabason junius 18-án tartandó ünnepélyen való részvételre a párt tagjai közül önként ajánlkozók elnökileg fölhivattak. (»D. É.«) — Az orsz. magy. iparegyesület képviselő bizottsága kedden, junius hó 1-jén az egyesület helyiségeiben (ferencziek hazára I. em.) rendes ülést tart, melyen a t. bizottsági tagok részt venni keretnek. A napirend főtárgya: a junius 6-án tartandó közgyűlés előkészítése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 6 órakor Prónay József elnöklete alatt ülést tartott. A kormány részéről jelen voltak : Tisza Kálmán miniszterelnök, Szapáry Gyula gr., Ordódy Pál miniszterek, és Hieronymi államtitkár. Tárgyalás alá vétetett elsősorban a tiszavidéki vasút megváltásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőháznak hozott azon határozata, mely szerint a szerződés 5. §-a kihagyatni rendeltetett. Élénk vita után, melyben Wahrmann, a pénzügyminiszter, Lukács, Hefy, Hegedűs és Dániel vettek részt, a bizottság abban állapodott meg, hogy a törvényjavaslat 1. és 2. §-a helyett Szapáry gr. miniszter által szerkesztett következő szöveget fogja a képviselőháznak elfogadásra ajánlani. »A kormány felhatalmaztatik, hogy a tiszavidéki vasutat az ezen társulattal 1880. ápril 11-kén kötött szerződés alapján beválthassa és üzletbe vehesse oly kikötéssel azonban, hogy ezen szerződés 5. §-a a kormány kezdeményezése folytán a társulati közgyűlés hozzájárulásával oly intézkedéssel helyettesíttessék, hogy a tartalékalap teljesen az állam tulajdonába menjen át, és a társulat felszámolása a kereskedelmi törvény ide vonatkozó határozatainak megfelelőleg történjék. Ezután Wahrmann a törvényjavaslat 3-ik §-nak oly módon való szövegezését kívánta, hogy a gyakorlati végrehajtás tekintetében a társulati alapszabályok nehézségeket ne képezzenek. A bizottság e kérdésben határozatot nem hozott, mert a képviselőháztól erre felhatalmazást nem kapott, fennhagyatott azonban Wahrmannak azon joga, hogy módosítványát a ház elé terjeszthesse. Következett a Szeged mentén a Tisza folyó medrének kiszélesítéséről, valamint a szegedi rakpart és a tiszai állandó híd építéséhez megkívántató póthitelről szóló törvényjavaslat, mely épen úgy, mint a közlekedési bizottságban úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett a láncz vagy kötélhajózásról szóló törvényjavaslat. Hegedűs Sándor előadja, hogy most két kérdés áll a bizottság előtt, egyik az eredeti törvényjavaslat s a másik a közlekedési bizottság azon megállapodása, hogy a törvényjavaslat mellőzésével a kormány utasíttassék a lánchajózás berendezésének módozatainak tanulmányozására, melynek alapján előterjesztést tegyen arra nézve, miképen lehetne a lánczhajózást állami kezelés alá venni. Tisza miniszterelnök röviden ismétli a közlekedési bizottság határozata létrejöttének indokait s megjegyzi, hogy bár elvileg nincs kifogása ellene, de nem hallgathatja el azon körülményt, hogy ha a lánczhajózás állami költségen rendeltetik el, akkor az ország jelen pénzügyi viszonyai között az a lehető legjobb esetben is csak évek múlva, a költségvetésekbe felveendő összeg erejéig léptethető életbe. A hazai ipar és kereskedelemre nézve mindenesetre nagy időhalasztás s ebből származó veszteség támad. Óhajtotta volna ezért a törvényjavaslat elfogadását, mert ezáltal remélhető, hogy a lánczhajózás rövid idő alatt életbe léphet; ami pedig azon aggodalmakat illeti, hogy állami kezelés nélkül egyes társulatok ki fogják előnyükre zsákmányolni, megjegyzi hogy szigorú szabályok és részrehajlatlan állami ellenőrzés mellett, ezen aggodalom legalább is nem eléggé indokolt. György Endre, mint a közi.bizottság előadója, hosszasabban indokolja a közi.bizottság határozatát s arra is kiterjeszkedik, hogy a Dunát kereskedelem és szállítás tekintetében szerinte az fogja teljesen uralni, aki a lánchajózást kezeli, s miután előtte bizonyosnak látszik, hogy a Duna gőzhajózási társulat ezt az alkalmat fel fogja használni, hogy más versenyzőkkel szemben érdekét biztosítsa, s mert szerinte is az elutasításra ok nem lehet, fél, hogy az a saját bajói által eszközölt szállításokat fogja elősegíteni mások hátrányára. Ezért tehát már csak a gabonaexport biztosításáért is méltányosnak tartja még nagy áldozattal is állami kezelést rendezni be. Kautz Gyula igazat ad előtte szólottnak abban, hogy a lánczot, mintegy a Duna fenekén levő vasutat bírja, ha nem is egészen, de nagy mértékben uralja, aki azt kezeli, s bár ha szigorú szabályok és ellenőrzés által azon enyhíteni lehet, mégis miután a gyakorlati életben nagyon sok szabály csak papíron marad, ő is legbiztosabbnak tartja, ha lánchajózás az állam tulajdonában és kezelése alatt van. Lukács Béla méltányosnak tartja, hogy midőn vasutakat vásárolunk a forgalom és kereskedelem érdekében, hogy a közlekedés ezen ágát is az állam kezéből ki ne engedjük. Csatlakozik a közibizottság javaslatához. Láng Lajos a láncz tulajdonosának előnyös helyzetét elismeri, csakhogy azt nem tartja teljesen ellenőrizhetetlennek. Hegedűs Sándor következő feltételek mellett elfogadná a törvényjavaslatot: a) a láncz letétele és kezelése csak olyan társulatnak adassék, amelynek igazgatósága Budapesten székel; b) ne csak a láncz, hanem a remorqueurhajózás tariffájára is határozott ellenőrzési joga legyen az államnak; c) a Tisza Lajos volt közi. miniszter által 1872- ben kibocsátott üzleti engedély 5., 6., 7. pontjai bevétetnek. Belátja azonban, hogy a jelzett feltételeket most kivinni nem lehet , ezért csatlakozik a közi. bizottság határozatához, de azon értelmezéssel, amelyet annak a miniszterelnök adott. Tisza miniszterelnök ismétli a közlekedési bizotttságban is tett azon világos kijelentését, hogy a bizottság határozatát csak olyannak tekinti, mely által a kormány fölhivatik ugyan a dunai lánczhajózás berendezői és üzlete tárgyában tanulmányokat tenni s hogy annak mily módon behozatala iránt a jövő költségvetéskor tegyen előterjesztést, de ez legkevésbé sem prejudikál annak, hogy ezen előterjesztés okvetetlenül az állami kezelést tartalmazza, hanem csakis azon értelemben, amint azt a tanulmányozás és az állam pénzügyeinek figyelembe vétele mellett czélszerűbbnek, helyesebbnek és felvihetőbbnak fogja bizonyítani. Wahrmann bizonyos feltételek mellett a javaslatot elfogadhatónak tartja. Figyelmezteti a bizottságot, hogy 72-ben is a privilégium iránti aggodalom miatt a dologból nem lett semmi. Most is, ha nagyon is félünk attól, hogy talán egy vagy más társulatnak haszna lesz belőle, elhalasztjuk újra a dolgot, s évekig nem lesz belőle semmi. Igaz, hogy másnak sem lesz semmi haszna benne, de a kereskedelem és a szállítás igen sokat veszt. Óhajtaná a javaslatot tárgyalás alá venni. Dániel Ernő azt hiszi, hogy az aggodalmak miatti elhalasztás által sokkal több kárt szenved az export ügye, mint amennyi előnynyel járna, még monopolizálás mellett is, a lánczhajózásnak rövidebb idő alatt életbeléptetése. Helly a közibizottság határozatának egyenesen azon értelmezést kívánja adni, hogy a lánchajózás határozottan államilag rendeztessék be, s a kormány előterjesztése csak ezen kivitel módozataira vonatkozhassék. Szapáry dr. miniszter kéri, hogy a közibizottság határozatának ne adassék ily értelmezés, mert ez a költségvetés összeállításakor nagy nehézségeket támasztana. Ha a tanulmányozás és a körülmények úgy fogják mutatni, szívesen teszi a kormány az előterjesztést az állami berendezés mellett, de előre megkötni a kormány kezét nem lehet. György Endre a közibizottság értelmezésére nézve megjegyzi, hogy a bizottság többsége azon meggyőződésben volt, hogy a lánchajózásnak állami költségen való berendezése helyesebb és kivihető is volna, azonban a miniszterelnök akkor világosan kifejezte, hogy ez által maga az ügy évekig tartó elhalasztást szenved, amelyet elkerülni szeretne, annál is inkább, mert az állami berendezést körülményeink között rövid idő alatt kivihetőnek nem tartja, s arra vonatkozólag határozott ígéretet nem is tehet; a közibizottság megnyugodott tehát abban, hogy anélkül, hogy praejudikálni akarná az előterjesztés tartalmát, a tanulmányozás eredményétől tegye függővé a kormány. Ezután a bizottság kimondta, hogy a kérdésben csatlakozik a közibizottság véleményéhez. Ezzel az ülés esti 3/4 9 órakor véget ért. (Orsz. Ért.) A földadó-szabályozási szakértekezlet zárülése. — május 29. A pénzügyminiszter által a múlt év őszén a földadószabályozás tárgyában összehívott szakértekezlet f. hó 29-én tartotta meg a pénzügyminiszter elnöklete alatt zárülését, amidőn a feltett kérdésekre a szakértekezlet 12-es albizottságának megállapodásai s az azok alapján szerkesztett két törvényjavaslat képezvén a tanácskozmány tárgyát, az 1., 3., 5., 6-ik kérdésre nézve a 12-es albizottság megállapodásai változatlanul, s a 2-ik kérdés indokolásának b. Majthényi László egy módosításával egyhangúlag elfogadtattak, akik kérdésre nézve a szakértekezlet egyhangúlag azon meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a katasteri közegek s választott becslők által a legközelebb megtartott értekezletek alkalmával arányosított tiszta jövedelmi fokozatok magasak és a valóságnak nem felelnek meg; ellenben a kérdés azon részére nézve, amely a fokozatoknak a törvény által felállított járási, kerületi és országos földadó bizottságok által az osztályba sorozás megindítása előtt való letárgyalását tartalmazza, tulajdonképeni megállapodás annyiban nem jött létre, amennyiben a szakértekezletre meghívottak egy része a 12-es albizottság azon nézetéhez, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok az osztályba sorozás megindítása előtt a földadó bizottság által tárgyaltassanak, ragaszkodott; másik része azonban a pénzügyminiszter előterjesztésére a kataszteri közegek és választott becslők által értekezletileg arányba hozott munkálatok, és a már összehívott járási földadó bizottságok megállapodásai alapján a részletes osztályba sorozást annyival inkább már most kívánja folyamatba tétetni, mivel úgy véli, hogy a fokozatok előzetes letárgyalása által a munkálatok helyessége tekintetében elérhető eredmény az arra fordítandó sok idő, munka, és nagy költséggel nem fog arányban állani, és mert a törvény végrehajtására hivatott közegeknek épen az osztályba sorozás tartama alatt lesz leginkább idejük s alkalmuk arra, hogy mindazon tényezőkkel, amelyek a tiszta jövedelmi fokozatoknak helyesen való felállítása s megbírálására befolyással bírnak, még részletesebben megismerkedjenek; de arra nézve ismét egyhangú megállapodás jött létre, hogy a kellő alapossággal s nem elhirtelenkedve végrehajtandó osztályba sorozáshoz a törvény értelmében közreműködésre hivatott községi földadóbizottságok és érdekelt birtokosok oly módon hivassanak meg, hogy annál jelen is lehessenek. A feltett kérdés és azokra adott feleletek alapján kidolgozott két törvényjavaslat Bittó Béni értekezleti tag által tett egy módosítással egyhangúlag elfogadtatott. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a jövedelmi becslések, melyek Magyarországon (a határőrvidékkel együtt) 222 millióra voltak téve, máris leszállttattak 181 millióra és az osztályba sorozás alkalmával még lejebb szállítható lesz ez. Ite missa est! Fényes ravatalra tették, koszorúkkal elhalmozták; nyugodt, méltóságteljes arczára sárga viaszfényt vetettek a gyertyák. Jöttek nagy hatalmú urak, jöttek barátai és ellenségei, hogy térdre boruljanak mindannyian. Az engesztelődés gyászünnepe volt ez! Akik megjelentek, fájdalmat vagy bánatot éreztek; fájdalmát a veszteségnek és bánatát az elkövetett méltatlankodásnak. De ő már mindezekről semmit sem tudott. Halvány arczán az élet viharainak semmi nyoma többé; a gonoszul megalázott nemes homlokra a bocsánat glóriája vet sugarat és a szemek szelíden, mindörökre behunyvak, mintha megelégelték volna a társadalom nyomorúságát szemlélni. Délután 3 és fél órakor föltették a ravatalra. Előbb a fényképész, utána a balzsamozó végezte munkáját, erre felöltöztették a grófot fekete szalonkabátba s kiterítették a gyászravatalra. A kettős, gazdag díszítésű érczkoporsó körül harminczhat viaszgyertya égett s a ravatal el volt halmozva koszorúkkal. Koszorút küldtek a ravatalra a belügyminisztérium összes hivatalnokai, Zichy Ödön gróf, Königsegg-Csáky Gizella grófnő, Königsegg Irma grófnő, Andrássy Aladár gróf, Csáky László gróf, az országgyűlési szabadelvű párt, Szerencs János, báró Inkey Nándor és neje Deym Ludmilla grófné, a főrendiház jegyzői kara nevében : Szapáry Antal gróf, Hunyady László gróf, IvánkaIrén, báró Atzél Béla, báró Atzél Béláné, Barcsetics Félix, Széchenyi Gyula gróf, gróf Szapáry Gézáné, gróf Czirákyné, báró Edelsheim Gyulainé és mások. A család részéről három szép koszorú létetett a koporsóra. Az idő elég kedvezőtlen volt arra, hogy a temetésen sokan vehessenek részt. A nagy közönséget azonban a szakadatlan erős zápor se volt képes elriasztani. Már 4 óra után gyülekeztek az emberek az utczákon s a Damjanich-utczai palota előtt mintegy háromszázan gyűltek össze a végtisztességre. A palota körül a fogatok hosszú sora állt. Klempa terézvárosi plébános fényes segédlettel pont 5 órakor érkezett a ravatalhoz. A palota minden része megtelt a gyászközönséggel, a kapu-tornácz, a ravatal-szoba s valamennyi mellékterem zsúfolva volt. Megjelentek az összes családtagokon kívül Tisza Kálmán és neje, Trefort, Pauler, Bedekovich, Szende, Ordódy, Szapáry miniszterek, Sennyey Pál báró, Majláth György és neje, Edelsheim-Gyulai báró és neje, Inkey Nándor br. és neje, Atzél Béla bív és neje, Zichy Ödön gróf, Zichy József gróf, Zichy Ágost gróf, Majthényi László br., Odescalchi herczeg, Cziráky János gróf, Andrássy Aladár gróf és neje, Szapáry tábornok, herczeg Lobkovitz, Paar gr., Széchen Antal gr., Széchenyi Pál gr., Széchenyi Gyula gr., Türr tábornok, Ráth főpolgármester, Thaisz főkapitány, Jekelfalussy rendőrfőnök, a belügyminisztérium számos hivatalnoka, igen sok országgyűlési képviselő, főúr és közéleti nevezetesség. Az egyházi szertartás 5 -14 órakor vette kezdetét. Klempa plébános 12 tagú papi segédlettel végezte a beszentelést és a búcsúztató szertartást, melynek befejezése után a családtagok megcsókolták Zichy Viktor homlokát s ezzel a gyászközönség viszszavonult. A következő jelenet egészen a családé volt. Együtt maradtak a mélyen megszomoritott agg szülők és bánatos testvérek, hogy még egyszer lássák a felejthetetlen áldozatot. Este 63/4 órakor a halottat kettős (egy érez és egy gyöngébb pléh) koporsóban a vasúti állomáshoz szállították, honnan Faller József komornok kíséri még ma éjjel Tüskevárig és holnap Nagy-Szőllősre. Ite missa est ! A fényes jövő meg van szakítva mindörökre; a nagy tehetség elenyészett, az előkelő nemes főúr nincsen többé, az állam egy tevékeny szakemberét, a társadalom egy kimagasló munkás tagját, a család büszkeségét, szíve örömét, neve csillagát vesztette el. . . . Vájjon gondolkoznak-e nagy Magyarországon arról, hogy az a golyó mit érdemel: áldást-e vagy átkot? A pestvidéki törvényszék ma terjeszte föl kérvényét a főrendiházhoz, Károlyi Pista gróf és párbajsegédei mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Zichy-Ferraris Viktor gróf vérfoltos inge, melyet a végzetes napon viselt, mint corpus delicti, ma szintén átvitetett a pestvid. fény. törvényszékhez. Kórisme: Lőcsatorna, mely a jobboldali 5-ik bordaközben a mutató ujj számára átjárható szakadt el nem égett szélű bemeneti nyílással kezdődik, a borda közt áttöri az 5 -ik jobb bordaporcz felső szélét, sérti, a máj domború felületén vízszintes barázdát képezve felületesen roncsolja, a szívburkon át a jobb szívgyomor hátsó falzatán ezüst garasnyi roncsolási góczot okozott, a rekesz bal felét áttöri, a 7-ik balbordát hátsó végén széttöri ugyanott a 6-dik balborda közt átsikasztja és 4 ctéternyi távolságban a baloldal hónalja alatt 13 méternyi élesszélű bőr repedéssel végződik. 200 grammnyi vérömleny a jobb mellűrben a jobb tüdőalkaréj összenyomatásával 70 grammnyi vérömleny, a bal mellűrben 180 grammnyi hasürben baloldali nagyobb, jobboldali csekélyebb fokú mellhártyalob. Nagy fokú véres rostanyás szívburoklob. A szívizomzat csekély fokú hájas elfajulása csekély zúzódási vérömlenyek a baltüdő felületén. Vélemény: A kórismében említett lőseb, mint kimeneti nyílása mutatja, elöltöltő pisztolygömb golyójával, és mint az el nem égett szélű bemeneti nyílásra úgy a test, mint a ruházaton elárulja, nem legközelebb szomszédságból ejtetett, és mi sem szól ellen azon állításnak, hogy 20 lépésnyi távolságban történt volna A lőseb életveszélyes és adott esetben szívburoklob által valóban okozta a halált. Azon körülmény, hogy a vizsgált már a sérülés előtt a szivizomzat hájas elfajulásában szenvedett, elősegítette a szivburoklob által beállott szivhüdést és így a halált. Jelenlevők: Vasziljevics Vazul vizsgálóbíró. Tutschner Ágoston, kir. ügyész. Dr. Scheithauer Gusztáv, törvényszéki bonczoló. Dr. Lechner Károly, törvényszéki orvos. Dr. Patrubány Gergely és dr. Turoch József tanult és Szlávy Sándor, jegyzőkönyv, vezető.