A Hon, 1880. július (18. évfolyam, 166-196. szám)

1880-07-01 / 166. szám

sátort üttetett az Orczy-kertben s testületileg jelen volt e nagy versenyen. Úgy számitnak, hogy az 50 angol midet este 10 órától reggeli 5 óráig meghalad­ják a pályázók. Miután H­o­ff­m­a­n­n Ferencz visz­­szalépett, a versenyjárást csak R­á­t­h Lajos és ifj. Kossuth Péter kezdték meg és sokáig egyformán haladtak; éjfélig 15-ször kerülték meg az egy kilo­méternyi kört , 7—8 percz esett egy-egy megke­rülésre. — Napi újdonságok. Edelsheim-Gyulay báró szemleútjából visszatérve a budapesti Csapatok­kal fog gyakorlatot tartani. — Az orsz. képző­művészeti társulat igazgatóját Perlaky Kálmánt küldte ki, hogy a társulatot a fővárosi képzőművé­szeti bizottságban képviselje. — A rabbi­képző intézetben a jövő tanévre a beiratások s felvételi vizsgák szeptember két első napján történnek. — Ligeti Antal aldunai tanulmányútára holnap in­dul el. — V­i­z­v­á­r­y és Helvey Laura a napokban Nagyváradra utaznak vendégszerepelni. — A föld­hitelintézet jogügyi tanácsosa Péczely Ferencz 4000 fit nyugdíjat kapott, az osztály vezetését Arany László vette át. — A munkáspárt ve­zetői ellen elrendelt vizsgálat alkalmából letartóztat­va lett Politzer Zsigmond, úgyszintén a Brassó­ban letartóztava lett S­i­m­o­t­h­a szabad lábra he­lyeztettek. — Gyűrűs alakú napfogyatko­zás lesz jul. 7-én Afrika és Amerika déli csúcsán és a világtenger déli vidékén. — Hermann Ma­riska hegedüművésznő a jövő hónapban hir szerint Franzensbadban fog hangversenyezni. A „HON“ magántávsürgönyei. A jezsuiták kiutasítása. Paris, jun. 30. A megyékből érkezett tudósí­tások szerint a jezsuiták mindenütt azzal a nyilatko­zattal hagyták el zárdáikat, hogy csupán az erőszak­nak engednek. Semmiféle erőszakoskodás vagy ren­detlenség nem fordult elő. Bordeauxban a jezsuiták azt kérték, hogy fogják meg őket karjaiknál, csak­hogy konstatálhassák, hogy személyes erőszakot kö­vettek el rajtuk. A zárda főnöke a házjog megsértése ellen tiltakozást nyújtott be. Avignonban a jezsuitáknál összegyűlt royalis­ták botütéssel fenyegették a rendőrbiztost. Lyonban jegyzőkönyvet vettek föl a jezsuiták s péntekre tör­vény elé idézték a prófétet és a rendőrbiztost. Mar­­seilleban néhány egyén a kápolna ajtaját akarta fel­törni. A rendőrbiztos szétkergette őket. Angersban a rendőrügynök feltörette a kaput; Freppel püspök tiltakozott ez ellen s kijelentette, hogy csak az erőszaknak engednek. A közönség kö­zül többen éltették Freppelt és a jezsuitákat, mire a másik oldalról »éljen a köztársaság!« kiáltá­sok hangzottak fel. — Grenobleban a jezsuiták a bí­rósághoz panaszt nyújtottak be. Nantesban szintén panaszt emeltek a bíróságnál, a ház-, személy- és tu­lajdonjog megsértése miatt. Paris, jun. 29. (Ered. sürg.) Tegnap este­felé az egész előkelő világ, köztük az Orléans-ház tagjai, továbbá Broglie, Mun stb. a jezsuita­kápolnába mentek. Fogataik elzárták a szomszéd utczákat. Egy jezsuita­ páter búcsúbeszédet mondott. Az isteni tisztelet után az előkelő világ a kolostorba ment és elbúcsúzott a páterektől. Később a jezsuiták háza előtt összegyűltek azok barátai és ellenei. Tíz óra után megjelent két biztos a nemzeti vállszalagok­kal és a főnöknek felolvasták a praefektus parancsát a kápolnát bezárni. Az épen jelen volt Ernőll volt miniszter tiltakozott. A biztos a kapott parancsra mutatott. A jezsuiták azt kérdezték a biztostól, hozhatják-e a szentséget valahova máshová, mire a biztos kijelen­tette, hogy nincs felhatalmazva ezt nekik megenged­ni, mire a pecsétek először a belső s azután a főajtó­ra nyomattak és egy tiltakozás és jegyzőkönyv szer­kesztettek. Midőn a biztos eltávozott, a tömeg is szétoszlott. Ma reggel 4 órakor körülbelül 1000 személy gyűlt össze a Sévre-utcza 35. számú háza előtt és él­tették a jezsuitákat, de körülbelül 500 rendőrkatona által visszanyomattak. Andrieux rendőr­ elnök személyesen jelen volt. A kaput és valamennyi czel­­lát a kovács kalapácscsal és vasrúddal egymásután törte föl. A páterek, miután a házijog megzavarása miatt jegyzőkönyvileg tiltakoztak, egyenként hagyták el a kolostort. Néhány embert elfogtak, köztük az »Union« szerkesztőjét, ki Andrieux-t provokálta. B­a­u­d­r­y d’A­s­s­o­n ismert heves klerikális lármás föllépése által vonta magára a figyelmet. Most este az utczák többé nincsenek elzárva, jóllehet még egyes jezsuiták elhagyják a kolostort. A szomszédos házak ablakaiban folyvást látni kiván­csi embereket. Köztársasági manifesztácziók nem fordultak elő, csak az »Éljenek a jezsuiták« kiáltá­sokra válaszolnak mindig »Éljen a köztársaság«-gal. Páris, jun. 30. A legtöbb helyen a jezsuiták panaszt emeltek a bíróságnál a házjog és a szemé­lyes szabadság megsértése miatt. Skutari, jun. 30. (E­red. s­o­r­g.) F. hó 26-án 4000 albán dulcignoi N­adsi Mehe­­med és skutarii Jsufaga Sokeli parancs­noksága alatt megszállotta a Musura,­­Gorana és Kruta hegyeket. A liga további 6000 fér­fit fegyverre szélít, hogy a határterületeket védelmezzék. Ali bej Gusinyében az albá­nokat a montenegróiak megtámadására hívja fel és ígéri, hogy saját hadi erejével fogja őket támogatni. Mathiból és Dibrából, Tira­na­ és Elbassanból segélycsapatokat várnak. P­r­e­n k B­i­b D o­d­a és H o­d­o bej Tusit 5000 emberrel védelmezik. Tegnap a liga két küldötte Durazzóba és Kavajába ment segélyt kérni. Az Antivari és Skutari közti összeköt­tetés meg van szakítva; a dulcignói bazár be­záratott. London,jun. 30. (Ered. sürg.) Irreguláris khinai csapatok megszállották K­u­­­d­s­a városát. Brüsszel, jun. 30. (Ered. sürg.) A »Mo­niteur Belge« megerősíti, hogy a Belgium és a Vati­kán közti diplomácziai összeköttetés véglegesen megszakíttatott. Ugyanez a lap diplomácziai okmányok közzétételét kezdte meg, melyekben F­r­é­­re-Orban a többi közt elháríthatatlan represszá­­liókat jelent be a klérus ellen, a­mennyiben az to­vább is fog áskálódni az állam törvényei ellen. Frére-Orbán utolsó sürgönye, mely a szaka­dást tudatja s mely még nem jelent meg, rop­pant szenzácziót fog kelteni és a pápaságot hihetőleg súlyosan kompromittálni fogja. Berlin, jun. 30. (E­r­e­d. sür­g.) A kabinetek válaszai az azonos jegyzéket illetőleg még nem ér­keztek be minden oldalról. Azért a mai értekezlet egyelőre holnapra halasztatott. Valószínűleg ez lesz a zárülés. A konferenczia már megállapította nyilatko­­zatának szövegét az uj határra vonatkozólag, mely nyilatkozat a két hatalomnak mint jegyzék fog át­­nyujtatni. Berlin, jun. 30. A »Prov. Corr.« ezt írja : » Európa közvéleménye csak megelégedéssel tekint­het amaz egyetértésre, mely a hatalmak közt, a kon­ferenczia tanácskozásai alkalmával, oly sikeresen nyilvánult és bizonyítékát adta az átalánosan ural­kodó békés érzelmeknek. A konferenczia hivatása abból állt, hogy erkölcsileg hasson ama két államra, melyeknek érdekeit kellett ezúttal összhangzásba hozni : hihetőleg egyike közülök sem fogja félre­is­merni az európai hatalmak egyesült akarata folytán összelépett bíróság határozatának jelentőségét.« Berlin, jun. 30. (Pol. Corr.) Holnap, legké­sőbb pénteken fejezi be a konferenczia működését. Még csak a tegnap megállapított végleges jegyzék aláírása és a Törökországhoz és Görögországhoz in­tézendő azonos jegyzékek szövegezése van hátra. E szövegezés elfogadása vagy elvetése fölött a hatal­mak fognak határozni. Garácsó, jun. 30. A tartománygyűlésen dr. Schutz kérdést intéz a kormányhoz, vajon szán­­dékszik-e intézkedni arra nézve, hogy Sziria szlovén részében a szlovén lakosság a hivatalokkal anyanyel­vén közlekedhessék és akarja-e a középtanodákban és az egyetemen a szlovén nyelv oktatását akkép be­­rendezni, hogy a szlovén országrészben levő hivata­lokra aspirálok annyira elsajátíthassák a nyelvet, hogy hivatásuknak kellőleg megfelelhessenek. A helytartó csak később fog beható választ adni erre az interpelláczióra, megjegyzi azonban, hogy a poli­tikai hatóságoknál és törvényszékeknél a szlovének használhatják anyanyelvüket. Brüsszel, jan. 30. (H i­v a t a l o s.) Valósul, hogy a belga követ már június 5-én utasítást kapott, hogy utazzék el Rómából. Az erre vonatkozó levél­váltás közzététele már megkezdődött. Frére-Or­­ban november 21-én tudatja a Vatikánnal, hogy a katholikus hírlapok azt állítják, hogy a püspökség legközelebb okmányokat fog közzé tenni, melyekből világosan ki fog tűnni, hogy a pápa egyetért a 10üü­s­pökség intézkedéseivel. Nina bíbornok azzal a kérdéssel válaszolt november 23-án, vájjon azt kívánja-e a minisztérium, hogy a pápa tiltsa meg a püspököknek a beszédet? Előre­ Orbán erre azt óhajtotta tudni, váj­jon a püspököknek ellenkezőjét írták-e annak, a­mit a kormánynyal közöltek ? Nina bíbornok azt válaszolta, hogy a pápai szentszék mindenkor egyetértett a püspökség vélemé­nyével. Ő rosszalja az oktatási törvényt, azonban minden alkalommal nyugalmat, elővigyázatot és mér­séklést ajánlott. Bécs, jun. 30. Schönbrunnban a szerb fejede­lem tiszteletére díszesbéd volt, melyen a miniszterek, a főrangú tisztviselők, a szerb követ és a szerb feje­delem kísérete vettek részt. Ebéd után az uralkodó hosszabb időn át társalgott a fejedelemmel, ki köszö­netét fejezte ki a kitüntető fogadtatásért, melyben az uralkodó őt részesítette. Ő felsége ma este 8 órakor Ischlbe utazott. Milán fejedelem, orvosi tanács folytán, pénteken utazik el Emsbe. Bécs, jun. 30. (Magy. ért. zárlatja.) M. föld. teherm. kötv. 94.80. Erdélyi föld. kötv. 94.75. Magy. Záloglevél 101.75. Erdélyi vas. 140.75. Magy. kel. vas. 88.30. Magy. sorsjegy 114.9. Szőlő-dézsm. 93.70. Aranyjáradék­ 111.30. Magy. vas. kölcsön 127.25. Magy. hitel 269.—. Alföld 159.—. Magy. éjszak-kel. v.­l60.—. Kel.-vasuti elsőb. 84.30. Tiszai vasút 248.50. Kincst. utalv. 1873 150. Magy. leszá­mítoló b. 131.25. Bécs, jun. 30. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrész­vény 284.50. Lombard 82.—. Arany járadék 88.90. London 117.40. Galicziai 288.75. 1864-es 173.25. 1860-as 133.50. Frankfurt 57.—. Nemz. bank 825.—. Angol-osztrák 136.50. Államvasut 287.—. Napoleon­­d’or u.161/^ Járadék 73.77. Hitelsorsjegy 180.75. Porosz pénzutasv. 57.70. Arany 5.55. Török­ sorsjegy 16.—. Ezüstjáradék 74.40. JSéca, junius 30. (Magánforg.) Hitelrészv. 284 50. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 73.80. Magy. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut 283.25. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleonhor .—.—. Magy. járadék 111.72. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Osztr. arany —.—. Tiszai sorsjegy —. Páris, junius 30. (Z­á­r­­­a­­.) 3°/0 Évjárulék 85.15.Törlesz. Évjárul.87.­/2 MobilierHitelrészvény —.—. Török sorsjegy —.—. Magyar jár. 98.06. 5°/1. Évjárulék 119.00 Osztr. államvasut 623.—. Lombard 178.—. Os­z* __elrészv. —.—. Oszti aranyjá­radék 76.'/s. Berlin, junius 30. (Z­á­r­­­a t.) Papír­járadék 63 60. Magyar járadék 96.20. 187'’. 10 mill. kölcsön 72.60. Hitelrészvény 494.—. Lombard 142.—. Kas­­sa-Oderberg 67.—. Orosz papírpénz 217.—. Ezüst járadék 641/4. Magy. kincst. utalvány—.—. K. vas. elsőbb. kötv. 87.70. Állam­vasút 499.—. Galicziai 125.10. Romániai 56.60. Váltóárf. Bécsre 172.35. Frankfurt, jun. 20. (Esti zárt.) Papir-járad. —.—. Osztr. arany-járad. 76.8­4. Osztr. hitelrészv. 247.7/4. Osztr. államv.-részv. 249.87. Lombard 70.*/2. Magy. galicz. vas. —.—. Váltóárf. Becsre —.—. Ezüst-járadék 1 64.—. Magy. arany-járadék 96.*/8. Osztr. bank-r. —. Galicziai 247.*/9. Erzs. nyug. vasút —.—. Tisza v. vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utasv. —.—. Frankfurt, junius 30. (Zárlat.) Papir-járadék 63.*­2. Osztr. aranyjáradék 77.—. Osztr. hitelrészv. 246.87. Osztr. államv.-részv. 2489/4. Lombard 761/2. Magy. Galicz. vas. 124.37. Váltóárf. Bécsre. 173.—. Ezüstjáradék 64.7/g. Magy. aranyjáradék 96.—. Osztr. bank­ r. 717.‘/a- G.‘ licziai 250.‘/1. Erzs. nyug. vas. 167.—. Tisza. v. vasúti elsőbbs. 84.8/—. Stettin, jun. 30. (Gabonatőzsde.) Búza junius 218.—. őszi 193.—. Rozs junius 188.—. őszi 162.—. Repczeolaj junius 54.^2, junius—júliusra 55.1 /*. őszi. —.—. Szesz helyben 63.30, junius.—jul. 63.60, aug.—szept. 63.20, okt. 57.50. Amsterdam, május 30. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Búza jun. 272.—, okt. 240.—. Rozs helyben jun. —.— jul. 192.—. Repczeolaj helyben 32.3/4. nov. 33.1/8, őszi 34.818. Őszi repcze 353.—. Berlin, jun. 30. G­a­b­n­a­ü­z­l­e­t. (Zárlat.) Búza jun.—jul. 214112, szept.—októberre 194.1/2. Rozs helyben 201.—, júniusra 199.—, juniu— júliusra 188.—, szept.—októberre 165.—. —Zab jun.—jul. 1551/2, szept.—okt. 1421/2.— Repcze­olaj helyben 55.1 /2, junius—júliusra 55.—, sept.— októberre 56.10. — Szesz helyben 64.60, junius— júliusra 64.60, augusztus—szeptemberre 63.60, szept. —októberre 58.60. Páris, junius 30. (Zám­.) Búza jun. 30.3/4, jul. 28.60, jul.—aug. 28.10, szept.—decz. 26.10. Liszt jun. 65.1/a, jul. 62.3/4, jul.—aug. 61.­­2, szept.—decz. 55.8/4. Olaj jun. 77.—, jul. 77»/«, jul.-aug. 77.»/4, szept.—decz. 78.1/4. Szesz junius 64.1/a, jul. 64.1/a, jul.—aug. 64.—, szept.—decz. 591/2. Szesz bágyadt, búza tartva, a többi csendes. KÖZGAZDA­SÁGI ROVAT. A forgalmi főfelügyelőség jelentése. A m. k. vasúti és hajózási főfelügyelőség most tette közzé a közmunka- és közlekedési miniszterhez intézett jelentését, múlt évi működéséről és a magy­ vasutak állapotáról. A jelentésnek legérdekesebb részét az üzlet­eredményről szóló kimutatás képezi. És ez örvende­tes adatokat tartalmaz, mert azt látjuk a jelentésből, hogy úgy a személy-, mint az áruforgalom, valamint a bevétel is igen tetemes gyarapodást tapasztalt. A felügyelőség lehetőleg elkülönítve igyekszik feltün­tetni a közös vasutak magyarországi forgalmát is s igy a tiszta magyar vonalak múlt évi összes személy forgalmát 10.810,576-ra teszi, 1.446,632-vel többre, mint a megelőző évben; a szállított árumennyisége tett 11.568,183 tonnát, 357,647 tonnával többet, mint 1878-ban, az összes nyersbevétel pedig volt 54.144,689 frt, 1.534,014 írttal több mint az elő­ző évben. 1879. végével forgalomban volt 7197,7 kilomé­ter vasút 68,3 kilomt. több mint 1878. végén. A meg­nyílt új vonalak: orsova-verd­erovai 4’1 km., brassó­­tömösi 25'2 km., bród-busidi 3'6 km., sopron-eben­­furti 32 km. és a dálya-bródi vonal szárnyvonala 3'4 km. Az év végén építés alatt maradt 20-40 kilom. A hajózási vonalak hosszúsága az év végén 3542 kilo­métert tett. Az üzleteredményről szóló fejezetet egész ter­jedelmében közöljük. Az 1879. évben a magyar korona területén lévő vasutak forgalma, az előző 1878. évivel szemben, ked­vezőbb eredményt tüntet elő, daczára annak, hogy a termés átalában gyengébb volt és egyes vasútvonala­kon árvízrongálások miatt a közlekedés huzamosabb ideig szünetelt. Ez ideig, egy-két vasút kivételével, a végleges üzleteredmények már ismeretesek lévén, azok alapján a vasutak forgalmánál a következő átalános képet kívánjuk nyújtani, megjegyezvén, miszerint a közös vasutak forgalma, a két állam területén fekvő vona­lak szerint elkülönitve vannak kitüntetve, tehát az alább közlendő számok a magyar korona területén lévő összes vasutak összforgalmát adják: Személy szállíttatott 1879. évben 10.810,576 » » 1878. » 9.363,944 1879. évben tehát . . \ ( ' ' . ’ személylyel több, mint az előző * e,v^n‘ . . E körülmény — mint a vasutak pl^­isztikai ada­taiból kitűnik — főleg a szegedi katasztrophára ve­­zethető vissza, a­mennyiben a személyforgalom lénye­gesen csak a Szegedet érintő vonalakon emelkedett. Áru szállíttatott 1879. évben 11.568,183 tonna » » 1878. » 11.210,536 » 1879. évben tehát.................... 357,647 tonná­val szállíttatott több, mint az előző 1878. évben. Ezen szállitmányi eredményekkel együtt a pénz­ügyi eredmény is kedvezőbb az előző 1878-diki évitel szemben. Az összes nyers bevétel 1879. évb. 54.144,689 frt » » » » 1878. » 52.610,675 » 1879. évben tehát......................... 1.534,014 ittál nagyobb a nyers bevétel, mint az előző 1878. évben. Az 1879. évi üzleteredmény kedvezőbb volt: a m. kir. államvasutak éjszaki és déli vonalain, az osz­trák államvasút vonalain, a tiszavidéki vasúton, az I. erdélyi, a mohács-pécsi, az éjszakkeleti, az arad-te­­mesvári, a nyugati, az eperjes-orlói, a győr-sopronyi, a duna-drávai és az arad-körösvölgyi vasúton. Kedvezőtlenebb volt: a m. kir. államvasutak ke­leti vonalain, a déli vasúton, az alföldi, a pécs-barcsi, a kassa-oderbergi és az I­­gácsországi vasúton. Kilométerenként az egyes vasutakon 1879. év­ben a következő bevételek érettek el: 1. Az osztrák államvasut 14,350 frt. 2. Mohács-pécsi vasút 13,873 frt. 3. M. k. államvasutak északi vonalai 10,575 frt. 4. Tiszavidéki vasút 10,519 frt. 5. Déli 10,138 frt. 6. Pécs barcsi 9,082 frt. 7. Kassa-oderbergi 7,180 frt. 8. Ar­ad-temesvári 6,043 frt. 9. I. erdélyi 4,914. 10. Győr-sopronyi 4,650 frt. 11. Alföldi 4,623 frt. 12. Északkeleti 4,356 frt. 13. M. k. államvasutak vág völ­gyi vonala 4,194 frt. 14. Kel. vonalai 4,091 frt. 15. Dália-bródi 3,997 frt. 16. Nyug. v. 3,837 frt 17. M. k. államvasutak déli vonalai 3,408 frt. 18. Arad-körös v. v. 3,279 frt. 19. Duna-drávai 2,726 frt. 20. Gömöri vas­utak 2,364 frt. 21. I.­gácsországi vasút 1,973 frt. 22. Eperjes-orlói 1,899 frt. 23. M. k. kincstári 1,664 frt. A kilométerkinti átlagos nyers bevétel 1879. évben az előadottakból folyólag 5,814 frtot tett. Ezen átlagot meghaladta: 1. az osztrák állam­vasut, 2. a mohács-pécsi vasút, 3. M. kir. államvas­utak északi vonalai, 4. Tiszavidéki vasút 5. Déli, 6. Pécs-barcsi, 7. Kassa-oderbergi és 8. Arad-temesvári vasút, mig a többi vasút azon alul maradt.­­ A magyar gazdasági egyesület ma délután 4 órakor választmányi gyűlést tartott. Elnök Kor­izmi­ch László a gyülést am­i mindenek előtt felolvastatott a pénztári jó-’ egyelőre tudomásul szolgál. Örvendetes szolgál továbbá az elnök azon bejelentése, hogy az Assicuracione Generali c­ímű biztosító társulat az egy­et czéljaira 250 frtot ajándékozott. Tóth László se­gédtitkár elhalálozása alkalmából a választmány el­határozta, hogy az elhalt özvegyének egyelőre néhai férje 3 havi fizetését s­zolgáltatja ki, őszre hagyván a nyugdíjazás kérdésének érdemleges tárgyalását. K­á­­r­o­l­y­i Sándor gróf az év elején azt indítványozta, hogy a gazdasági egyesület a fiumei víziutak megte­kintése és tanulmányozása czéljából őszre Fiuméba és Horvátországba kirándulást rendezzen. Ezen in­dítvány azon időben nagy lelkesedéssel fogadtatott s a mai választmányi gyűlés is a kirándulás eszméjét magáévá tevén, a kirándulásban leendő részvételre Gr. Károlyi Sándor,gr. Dessewffy Aurél, gr. Szécsenyi Pál, gr. Apponyi Albert, Türr István tábornok, Hieronymi Károly, Beretvás Endre, Miklóssy Ödön, Kvas­­s­a­y Jenő, Katona Antal, György En­dre, T­a­­­n­a­y Lajos, M­á­t­r­a­y Jenő, urak, kéretnek fel azzal, hogy a kirándulásban mindenki, ki a czél érdekében megjelenni óhajt, részt vehet. Ugyanezen czélból a horvát bán, a fiumei kormányzó, az alföldi ipar és kereskedelmi kamarák és gazdasági intézet értesíttetni fognak azon kérelemmel, hogy a kivándorlást hatáskörükben támogatni, illetve ke­belükből is küldötteket meneszteni szíveskedjenek. — Örvendetes tudomásul szolgál továbbá az elnök ab­beli jelentése, hogy a közoktatási miniszter a Köz­telekben elhelyezett gazdasági múzeum lakbére fejé­ben évenként fizetendő 600 frtnyi lakbért tett folyó­­vá. Végre Lederer Sándor bemutatja a mezőgaz­dasági szövetkezetek alakítása tárgyában a gazdasági egyesület kebelében folytatott tárgyalások adatairól szerkesztett füzetet, mely egy-egy példányban a gaz­dasági egyesületeknek meg fog küldetni. Ezzel a gyű­lés véget ért. — Sorshúzási jegyzék. A magyar jel­zálogos úrbéri (maradvány- és irtványföld) váltsági államkötvényeknek 1880. évi junius hó 26-án Buda­pesten tartott harmadik kisorsolása alkalmával a kö­vetkező kötvény­számok huzattak ki: 50 frtos: 21 34 szám. IOO frtos: 153 157 317 340 szám IOOO frtos: 4 158 171 185 245 327*) 337 341 349 394 881 évi ja­nuár 1. napjától noiu­l t®gn..B. az­ esedékes szelvé­nyekkel együtt az adóhivatalok bizományos közre­működése mellett a pénzügyminiszteri hitelszámvevő­ség érvényesítése alapján a m. kir. központi állam­­pénztárnál Budapesten teljes névértékben beváltatni. Jegyzéke a kisorsolt s már visszafizetésre alkalma­tossá vált, ha mindeddig fel nem vett tőkéknek. 100 frt: 1, 7, 53, 62, 63, 64, 66, 92, 93, 212, 217, 230, 246, 260, 303. szám. 500 frtos : 26, 27. szám. 1000 frt: 81, 82. szám. Névre szóló: 50. sz. 140 írttal, 55. sz. 1110 írttal, 56 szám 330 írttal, 57 sz. 150 írttal, 58. sz. 1160 frttal, 59 sz. 30 írttal. *) Az utoljára kihúzott 827. számú 1000 frt névérté­kű kötvény, csak 50 frt erejéig sorsoltatott ki. — Az »Első magyar általános biz­tosit­ó-t­á­r­s­a­s á­g«-n­á 1 1880. junius hó folyama alatt életbiztosítások 920344 frt 60 kr. erejéig köt­tettek 8 az életbiztosítási díjbevétel I. évi január hó elsejétől június hó végéig 771094 frt. 17 krra, a beje­lentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 241305 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fe­jében fennállása óta június hó végéig 4,966,052 frt 7 krt fizetett ki.­­ A herendi porczellángyár fen­­tartása és újjászervezése ügyében kiadott gyűj­tőívek tulajdonosai tisztelettel felkéretnek, hogy az aláírási íveket — akár eredménytelenül — e hó 15-ig a bi­zottsághoz (az 1. első magyar biztosító társasághoz czímezve) beküldeni szíveskedjenek. Üzlet- és termény tudósítás, Budapest, jun. 30. Az esti tőzsdén a hausse irányzat előbbre haladt. Osztr. hitel 284.50 körül mozgot , realizálási eladások folytán lement 283.80-ra, később megjavult 284.20 és 284.50-re, aztán 284.70- re emelkedett és 284.40 záródott. Magy. aranyjára­dék 111.25 —111.40 és 111.55—111.621/*, zárlatkor 111.57­­/g. Dräsche téglavető igen élénk üzletnek ké­pezte tárgyát s egyes tételek 126 írton köttettek. Gabnaüzlet. Ma csekély üzletünk volt , bú­zából lanyha kínálat, korlátolt vételkedv, nyugodt irányzat mellett mintegy 5000 méter mázsa kelt el változatlan árakon. Rozs változatlan maradt, ten­geri csöndes, zab változatlan. Határidőre búza 5 krral drágább, minden más gabona változatlan. Eladatott : Búza : Tiszai 800 mm. 77 11.86, 1100 m. 74 ki. 11.25, 100 m. 73 ki. 11.25. Fehérme­gyei 700 m. 76.4 11.70, 400 m. 77 ki. 11.70, aranz 800 m. 75.8 11.35, dunai 200 m. 75 ki. 11.15, mind időre. Rozs készpénzfizetéssel 300 m. 10.20, kevert 400 m. Árpa 300 m- 8 20- Zab kP- 370 m 6.90, 400 m. 7.10, készfizetéssel, hajóállomástól szál­lítva. Búza őszre 10.15—10.20. Tengeri júniusra 7.15—7.20. Zab­eszre 5.65—5.70. Káposztarepcze aug.—szept. 13.8/s —13.4/8. Nemzeti színház. Ma, julius 1-én. Az orsz. szinészeti tanoda operai (részben drámai) osztályának nyilvános vizsgája. (3 szakaszban.) I. szakasza. a) Hamlet, Thomas A. ope­rájának néhány jelenete. b) Kegyenczné. Donizetti operáiénak néhány jelenete. A rablógyilkos. Vigját. 1 felvonásban. a) Linda Opera első felvo­násából. b) Mignon. Opera I. felvo­násából. b) A király mondta. Deli­bes II. operájából néhány je­lenet. Népszínház. Ma, julius 1-én. FATINICZA. Operett 3. felv. Egy régibb franczia szöveg után írták Zell F. és Genée R. Fordítot­ták Rákosi Jenő és Évva La­jos. Zenéjét szerzette Suppé Ferencz Személyek : Timofej Gavrilovics Kancsukoff Solymosi Lidia Ivanovna Sziklai E. Iczczet basa Együd Vaszil Andrejevics Kovács I. Oszip Vaszilovics Egri Sztejpán Komáromi Vladimir Abonyiné Golcz Julián Kápolnai Haszszán bej Füredi Zuejka Csatai Zs. Diána Vámosi P. Kezdete 8-adfél órakor. '­­y.éva egesz nap. Margitszigetre közlekedés vámháztól és a te­­ . állomásoktól félóránkint. A rimaszombati ez­­g'á.­n­y­o­k zenéje. Mezei János daltársulata a komlókertben 8 órakor Múzeumban képtár 9—1-ig. Orsz. gazd. és tanszermuzem 10 —12-ig és 2—4-ig. Egyetemes tanitógyülés végrehajtó bizott­ságának ülése 5 órakor kétnyulutczai iskolában. Történelmi társulat ülése 5 órakor Akadé­miában. Értekezik b. Rosner Ervin az indigenatusról. Orsz. közép t. tanáregylet vál. ülése 8 órakor felsőbb leányiskolában. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1880. jun. 30-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra előtti tünemények. — A légnyomás mindenütt kevéssel sülyedett, Bregenzben 6.2 m. m.-rel. — A hőmérsék többnyire kevéssel emelkedett, M.-Óvártt 4.3 fokkal. — Eső: Bécs 9, Sopron 4, Trencsén 2 m. m. — Ozon S érő Budapesten nappal 6, éjjel 5. Vízállás junius hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Elér. BT Y I II T - T JE II. Conraetz-féle legrégibb gyáriparjegy Osz­­trák-Magyarországon. A tőlünk vett evőeszközöket még törött állapotban is a vételár 20-én visszavesszük. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. A Bécs I. Graben 11. szám alatt létező egye­düli raktára Conraetz (Hacker Mar)­china ezüstgyárának mostantól kezdve a régi üzlethelyen 1. Operngasse 2. (az Albrecht,s­ Brunnen­ átellenében) fog létezni, megbíz­ásokat s fizetéseket csak a Con­raetz (Hacker Mór) egyedüli raktárához 1. Operngasse Pf. 2. szíveskedjenek intézni. 3 — 1 566. Észle­lési állomás Légnyomás m. m.­­**CD • M­o 35 ° W £ ° 1 Sz irányr­­ól erős­sége Fel­hősét Bregenz 761.2 15.4 DK1 derült Prága 61.0 16.9D 1­­ Bécs 60.9 18.0— — felhőt Sopron 60.7 18.0 Ny1 derült M.-óvár 60.8 22.0 ___» Trencsén 59.7 16.5— — » Beszterczebánya­i 60.2 15.1E 1 felhős Budapest 59.7 20.7— — » Szolnok 59.0 18.2— ___ derült Debreczen 60.4 21.6E 3 — Un­gvár 58.3 16.4 EK1 borult Szatmár 59.7 14.8D 2 felhős Nagy-Szeben 58.7 16.0E 2 derült Orsova 59.6 18.0— — — Temesvár ___ ___— ___— Szeged 59.2 18.2— ___ felhős Csáktornya 60.6 18.0 Ny8 derült Zágráb 60.7 16.2 ENy1 » Fiume 62.7 18.5 ENy1 borult Póla 61.3 22.3— — derült Sidsimn 60.7 22.5E 2 — Selmeczbánya 59.8 17.4 Ny4 1­0fölött 0 alatt 11 Napja Holo méter­ méter [! Időjárás­­! 30 Budapesten3 80_ _1! tiszta» Pozsonyban3 20— — száraz› Komáromban— — — » Szatmáron1 30— felhős» Tokajban1 85— — borult¡ Szolnokon1 38— — derült­ Szegeden3 46— |, száraz 29 Aradon1 05— —f --* Becskereken K­ezdán Fér.-csat.1 34— —i; —— _ — — — — — VerbánzOD— — — — — M.-Szigeten0 68— — derült 30 Eszékis3 22— — _ Sziszeket:5 37— —ji -— Zimonyban Ó-Orsován— — *—— — — 3 09— — tiszta— Barcs ■2 22— — — A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei junius 30. 90 75 102 50 Értékpapirok Utolsó árkelet pénz ára WH> 120 200 100 80 100 100 120 2000 60 100 160 600 200 53 500 100 100 800 300 100 800 Állama<ltf0sAxok Magyar vasúti kölcsön 120 ftnyi egyes dbokban a göm.államv. zálogl. b^/a „ keleti vasút I. kib. . _ keleti vasút II. kib. . , államkötv. 100 frt ar. Borsiegykölcsön 100 frt , 50 frt darab Tiszai és szegedi kölcsön . 1872 ikl magy. államkötv. Magy. ar. jár. 6°/v adómentes Föld teher m. kötv. magy. n „ 1867. zár. temesi „ 1887. jár.I . erdélyi Magy. Jel., urb. válts. kötv Bzőlődézsm. vált», kötv. M. k. kam. pénztárj. (6) hé­kazd­. áll. adós. pap. 5% „ ezüst, kam * jan. iul. 5“/ ezüst, kam * s apr. okt. 5“/. Osztrák arany,­ár. 4 kamat Kisorad­ás 1860-ból á 500 n 1864-böl á 100 frt­h 1864-ből á 100 frt 1864-böl á 50 frt Pestv. köles. 1871 böl 6V6 Részvények, a) Bankok. Által. magy. munk­. hitelb. Angol-osztrák bank . • Által. magyar hitelbank Kisbirtok. földhitelintézete Ki­zp. ipart, hitelint. . Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.) Magy. ált. földhitel-részv.­t. Magyar ált. hitelbank sz.n. Magyar Jelzálog-hitelbank . M. leslámitoló és pvbank Osztrák hitelintézet . . . Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) I. magyar iparbank . . . „ II. kibocs Pesti kereskedelmi­ bank Pest-budai kézmüvesbank . „Unió bank“ .... b) Biztosító társulatok. Első magyar bi­­tó-társ. Pannonia-visz .“■Hó-társ. Pesti birtositó- Unio viszbiztositó-társulat 127 75 128 — 84 50 100 75 88 25 114 75 114 108 10 103 — 111 30 94 75 93 75 94 50 93 75 94 25 91 — 94 25 73 90 74 60 74 60 88 90 133 75 133 75 173 50 173 — 103 — 190 — 137 — 51 — 63 50 150 — 268 75 43 — 123 — 284 90 828 — 152 — 620 — 88 — 113 50 3740 — 1100 — 128 128 85 101­­ 88 1 115 • 114 1 108­­ 103 5 111 — 95 94 95 94 95 91 1 94 1­74 25 74 SC 74 89 134 134 174 174 195 13750 53 — 64 151 269 43 123 285 830 155 50 625 89 11376 3770 • 1120 ■ 178 —­­ Utolsó árkeleti Értékpapírok Utolsó árkele *3 Értékp­­apirok pénz­e SA­SS pénz ára (2 árú­s) Gőzmalmok. Záloglevelek. 500Concordia-malom . . 535 — 540 — Magy. földhitelintézet 5­/,°/ - n 101 75 102 — 500Első budapesti-malom 1530 —1550 _ 99 25 99 50 200Erzsébet-malom ... 277 — 279 — „ arany v. ezüst 6°/* 117 25 117 75 500 „ „ II. kibocs. 108 — 112 _ „ jelzálogbank 61 /■•/** 98 — 98 50 1001Tenger-malom . 680 — 700 — „ ált. földh.-r.-v.-t 6°/« 104 50 105 — 200Luiza-malom.......................... 262 — 264 — n „ » 5 '/.♦/« 100 — 101 — 200Molnárok- és sütök malma . 343 — 847 — Osztr.m. b. (ezel. sz.o. n.b.) 102 75 103 — 1000Pannonia-malom . . . 1335 —1350 — Pesti kereskedelmi­ bank 6*/ 102 75 103 — 300Viktoria-malom . 466 — 470 — Kisbirt. földhitelintézet 7°/ — —— Pesti magyar keresk. bank 98 50— d ^Közlekedési vállalatok „ Albina“ tak. és hitelintézet 98 — 98 50 200Alföldi fiumei vasút . . . 159 — 160 — 300 Elsőbbségek: 200Báttaszék-domb.-zákány! v. 88 — 348 50 800Báttaszék-domb.-zákány! v. 84 2b 84 50 200Déli vasút................................ féjszakkeleti vasút . . 82 50 83 — 100Dunagörhijóz.-társulat 6°/e _____ _____ 200 150 — 151 — D 6°/s __ ________ 200 200 Erdélyi vasút . . . . Kassa-oderbergi vasút . 140 50 132 75 141 — 133­­300 800 500 200 ÉJ­szak­kel­eti vaspálya 5®/« „ „ (ar.) 5% vaspálya 5% I. erdélyi vaspálya 6*/, 85 — 85 50 200 200 200 Osztrák állami vasút Pécs-barcsi vasút .... 287 — 192 — 249 75 287 50 193 — 250 — 84 50 84 75 500 100 200 200 Osztr. dunagőzhajózás Budai hegypálya .... Budai közúti vaspálya . Pesti közúti vaspálya „­z élvezeti jegyek 90 — 378 — 195 — 91 — 380­­198 — 200 200 200 100 Oyer-sopr.-ebenf.-vasút 5° * Kassa oderbergi vasút 5°/* 1879. kibocsátvány Vágvölgyi vaspálya 5•/» „ Részk­ötés. 7 /,•/, Budapesti lau oh id 6’/. 90 — 102 25 e) Takarékpénztárak. 100 100 Budapesti malom 6°/. Kösz. és téglagy. köt. 6«/— 7­7 60 Budapest III. kerületi . — —— 100 Lloyd- és tőzsde-épület 5°/ Stb­.-Horvát fényszén b. tár 1 93 — 94 100Országos központi . . 151 75 152 — 200 __ __ 1000Pesti első hazai . 3875 —3910 — 200 150 Pest-budai fővárosi . Pesti külvárosi . . . 420 — 63 — 425 — 65 — Magán-sorsj­egyek 180 25 181 — 100Van-zalamegyei első.— Osztrák­ hitelintézet . f) Különféle vállalatok. Pénznemek. 5 53—5 55 — S-2 Császári kir. arany (vert) 105Alagút ....................................... 105 — 106 — . » * (k»r) 5 50—5 52 — 200Alt* nagyonköles. társ. . — _— a1 S Osztr. magyar 8 frtos arany 9 35—9 37 — 150nFranklin- társulat . 148 — 149 — 20 frankos arany .... 9­35—9­37 — 400Gaus és társa-féle vasöntöde 475 — 477 — Török arany lila— — 200Gschwrindt-féle szeszgyár 305 — 310 — Osztrák és magyar ezüst— — 200Gyapju-mosó és bízom. I. m.— — — v. Német kir. bankj. 100 m. 57 55 57 65 210Kereskedő testületi épület .— — — 200 500 Könyvnyomda „Athenaeum“ 550 — 640 — 555 — 660 ——Váltók árfolyama (3 hóra) 200 Kőszén és téglagy. (Dräsche) 121 — 122 — —Berlin 100 n. bir. márk— — Rimamurányi vasmű . . _____ — ——Hamburg 100 n. bir. márk— -----100 Salgó­tarjáni kőszénbánya 108 — 110­­4—Más n. pénzn. 100 n. k. m. 56 90 57 05 100­­ vasöntöde . 149 50 150 —3—Amsterdam 100 holl. frtéri 96 75 96 60 200iJchlick-féle vasöntöde . 153 — 154 — 3'/.Brüssel 100 frakkért. . . 46 40 500Serfözöde első magyar . . 553 — 560 —3—Pária 100 frankért . 46 30 200 186 —188 —3- Marseille 100 frankért . .— — — 200Sóskúti kőbánya ....— 3 —Svájci pénzpiacok 100 frank 46 20 46 30 200Spodium- és Csontliszt-gyár . 260 —— 3 -Zürich 100 frankért . . 46 20 46 30 200Tégla- és mészégető ajla .l. 85 50 86 503—London 10 font sterlingért 117 15 117 30 200Téglagyár kőbányai . . . 156 —158 —6—Szentpétervár 100 rubelért Termény Búza jánsági új tiazavidék pestvidék­i „ fehér megy a * n m. éjszakvid. n Minőség hectol. 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 75 76 78 Az 100 kilogr. 11.35—11.45 11.70—11.75 11.45—11.55 11.80—11.85 11.30—11.35 11.60—11.65 11.40—11.50 11.75—11.80 11.------11.10 1*1.40—11.50 Minőség hectol. Ar 100 kilogr­aermény Minőség hectoli­ter­ben Ar 100 kilogrammként 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 11.15—11.30 11.55—11.65 11.20—11.35 11.65—11.75 Rozs . 11.15—11.25 11.45—11.55 11.15—11.30 11.60—11.70 10.80—10.95 11.20—11.30 Árpa takarmánynak c égetni való . * sörfőzdéi . Zab................... Teoger bánsági « « „ másnemű . . Répcze káposzta . „ bánsági . . Köles........................... 70—72 60—62 62—64 64—66 37—40 75 78 nélkül 10 05 7 30 7 30 7 25 8­­10 30 7 60 7 35 7 30 8 25

Next