A Hon, 1881. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1881-02-01 / 31. szám

cziáknak lehetetlenné teszi, hogy ab­ban részt vegyenek.« Németország válasza az volt, hogy elhatározását függővé teszi Ausztria-Ma­­gyarországétól s ezzel az egész tervezet megbukott. Államháztartási kimutatás. A m. kir. központi számvevőség közzé tette a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1880. évi október hó 1-től december hó végéig előfordult bruttó bevételekről szóló kimutatást, ösz­­szehasonlitva azokat az 1879. évi hason időszaki eredményekkel. A tényleges eredmény a kv-ok elha­gyásával e következő: Felvilágosítások. Az 1879. év negyedik negyedében előfordult bevételekkel szemben az 1880. év IV. negyed ered­ménye kedvezőbb: az egyenes adóknál 6.476,980 frt, a fogyasztási adóknál 475,277 frt, a fogyasztási adó­­visszatéritéseknél 269,598 frt, a bélyegnél 235,316 frt, a jogilletékeknél 794,306 frt, a díjaknál 4871 frt, a fémjelzésnél 801 frt, az út-, hio- és révvámnál 779 frt, az állami erdőknél 337,061 frt, a bányászat és pénzverésnél 175,338 frt, az államnyomdánál 144,342 frt, az államépületeknél 31,205 frt, az államvasutak és gyárak tiszta jövedelménél 962,022 frt, az ingó államvagyonnál 49,647 frt, a különféle bevételeknél 248,522 frt, az állami előlegeknél 323,278 frt, az át­meneti bevételeknél 116,969 frt, a szőlődézsmaváltság bevételeinél 64,607 frt, a sorsolási kölcsön bevételei­nél 101,327 frt, az állami lótenyészintézeteknél 5086 frt, a postajövedéknél 152,887 frt és birtokeladásnál 197,753 frt, egészben 11.467,983 frt 98 krral. Hozzájárul még az uj bevételi czim, t. i. a ticzai. is szegedi kölcsönalapból, az 1880. évi XX. t. ez. ■lapján adott kölcsönök kamat- és tőke­törlesztési j­áruléka 181,864 forint. A bevételi többlet tesz 1.649,848 frt. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebblet sszesen 1.223,467 frttal mutatkozik, az összes nettó eredmény tehát egészben véve kedvezőbb 10.426,380­ frt 54 kr. A dohányjövedéknél mutatkozó 223,766 frt visszaesés onnan ered, hogy külkivitelre, tekintet­tettel az 1879. évi rossz termésre, a múlt évhez ké­pest 458.649 frt értékkel kevesebb nyers dohány adatott el. Ezen kevesebblet nélkül a bevételi többlet 234.883 frtot tenne, mely többlettel szemben áll a kiadási többlet 630.125 frt, mely onnan ered, hogy belföldi dohánybeváltásra az 1880 évi bő termés foly­tán 1880. nov. decz. hóban nagyobb összegek lettek kiutalványozva. A belföldi dohányeladás az utolsó negyedben 15.000 írttal csökkent. A lottójövedéknél mutatkozó 121.320 frt bevételi csökkenéssel szemben áll a kiadásoknál mutatkozó 64.042 frt keresllet. A sójövedéknél mutatkozó 205.657 frt bevételi csökkenéssel szemben áll a 132.535 frt kiadá­si keresllet. Az államjószágoknál mutatkozó 490.790 forint bevételi csökenéssel szemben áll a 157.296 frt kiadási keresllet. Végre a távirdánál még mutatkozó 86.312 frt, bevételi keveseblettel szemben, van egy kiadási keveseblet 18.310 frttal. A kiadások egészben nagyobbak 2.795.146 frt 30 frral. Ha ezen többletből levonatnak a vissza­fizetendő állami előlegek, melyek az 1880. évi III. és IV. törvényczikk alapján vetőmag beszerzésére, vala­mint a földrengés által sújtott Zágráb városa és vi­déke segélyezésére előlegesen a törvényhozás jóváha­gyása reményében egészben 1.281,309 írttal adat­tak, a kiadások nagyobbak egészben véve csak 1.513,836 frt. Ezen többletben foglaltatik egy uj kiadási tétel, t. i. a Tisza- és szegedi kölcsön kamat és törlesztési járuléka 317.564 írttal. Nagyobb kiadási többlet mu­tatkozik : a vasúti kamatbiztositási előle­geknél 627.818 írttal, mely többlet részben az 1876. évi XI. t.-cz. alapján kibocsátott 11.191.600 frt vas­úti beruházási kötvények kamatja, részben az által idéztetik elő, hogy az éjszakkeleti vasútnak az előbbi évekből származó követeléseinek kiegyenlítésére 100.000 frt utalványoztatok. Az állami erdőknél mutatkozó 278.983 frtnyi kiadási többlettel szemben álló 337.061 forint­nyi nagyobb bevétel. A közmunka és közlekedési min­is­z­­teriumnál mutatkozó 909.055 forint ki­adási többlet felvilágosítását találja beruházásokra engedélyezett póthitelek felhasználásában, és pedig: az 1880 évi XXXII. törv. czikk alapján a szamos­­völgyi vasút, az 1880. évi XXXIX. törv. czikk alapján a szegedi rakpart és hid-épités, az 1880. évi XL. törv. czikk alapján, a Dunán teljesítendő szabályozásokra és végre a Budapest-zimonyi vasút építésének előmun­kálatai költsége. A földmivelés-, ipar-és kereskedel­mi minisztériumnál mutatkozó ... 262.094 frtnyi kiadási többlet felvilágosítását találja az 1880. évre közgazdasági czélokra és beruházásokra engedé­lyezett nagyobb hitelek felhasználásában. Szintén a vallás- és közoktatásügyi miniszté­riumnál mutatkozó 799.012 frtnyi ki­adási többlet csak látszólagos, mert ezen minisztérium kiadása 1880. év január—szeptember végéig tesz 3.304.793 frt, hozzá az utolsó negyed kiadása 895509 frttal; az összes kiadás tesz 4.200.307 frt. Ezen tárcza 1880. évi nettó előirányzata tesz 4.109.348 frtot. A többi kiadási czimeknél látható eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek, tapasztalat szerint azonban az év végével kiegyenlítik egymást, minthogy ezen közigazgatási kiadások csak­is a költségvetés keretén belül eszkö­­zölhetők. Ha a fentebb kimutatott 10.426.380 frtnyi be­vételi többletből levonatik az 1880. év január 1-től szeptember hó végéig mutatkozó 2.267.524 forintnyi bevételek csökkenése,­­ a bevételek többlete tesz 1880. évben 8.158.856 frtot. Ezzel szemben áll a ki­adási többlet 1880. január 1-től szeptember végéig 1.883.217 frt és az utolsó negyedben 2.795.146 írttal és e szerint az 1880. január 1-től deczember végéig terjedő kezelés mérlege végeredményében, a múlt év mérlegéhez képest 3­480.492 forint 121 ,­2 krajczárral kedvezőbb. Ezen utóbbi összegben foglaltatik a kamatbiz­tosi­tást élvező vasutaknak az 1875. évi XLI. és 1876 évi XI. törvényczikk alapján beruházási czélokra adott 8.555.978 frt 20 krnyi előlegek és kölcsönökért nyert 11.191.600 frt névértékű beruházási kötvények értékesítéséből az állam javára elszámolt nyere­ség is.­­ A közlekedési minisztérium, vala­mint a vasúti és gőzhajózási főfel­ügyelőség az 1881-iki költségvetési törvényben már előrelátott lényeges újjászervezésen men­tek át, melynek keresztülvitele felől, — a­mint érte­sülünk — a hivatalos közlöny holnapi száma több rendbeli kine­vezés alakjában fog hírt adni. Mi­után Langer és Herich miniszteri tanácsosok nyugalmaztattak és R­i­b­á­r­y miniszteri taná­csos ez idő szerint a magyar állam­vasutak igazgató tanácsának elnöke gyanánt műkö­dik,­­ az egész közlekedési minisztériumnál és fő­felügyelőségnél huzamosabb idő óta egyetlen minisz­teri tanácsos sincs hivatalban, úgy­hogy ennélfogva nem is léteztek valóságos osztályfőnökök; eltekintve tehát ezen újjászervezéstől, elkerülhetlenül szükséges­nek mutatkozott néhány miniszteri tanácsos kineve­zése is, kik egyidejűleg osztályvezetők. Ezen kívül ő felsége egy műszaki tanácsot is nevezett ki, mely következő tagokból áll: Elnöke O­r­d­ó­d­y Pál miniszter, alelnök Hieronymi Károly államtitkár; ezen kívül a műszaki tanácsban szak­férfiakként kineveztettek: Nagy János ed­digi osztálytanácsos miniszteri tanácsossá, B­o­d­o­k­i Lajos és Ludvigh Gyula főfelügyelők osz­tálytanácsosokká , továbbá felügyelőkké a műszaki tanácsban. B­a­r­v­i­t­s Albin, Randall Gusztáv és S­z­u­m­r­á­k Pál eddigi felügyelők a főfelügyelőség létszámából, s a közlekedési minisztérium létszámából Jé­z­s­i­s Mihály, H­a­y­n­a­l­d István, K­i­s­z­e­l­y Ká­roly, Ji­ej­t­é­n­y­i Ferencz, M­o­k­r­y András, P­é­c­h József, Szombathy Károly, Vtjesenovics Mihály és Zal­ay Alajos felügyelők. A közlekedési útinisztériumban a következő kinevezések foganatosíttattak: Lövész­­k­y Adolf és Záhorszky Kálmán osztálytanácso­sok valóságos miniszteri tanácsosokká, Nagy János -r, mint fennebb emlittetett — a műszaki tanácsba hasonlóképen miniszteri tanácsossá, továbbá Borosa és H­o­rl­á­n Sándor mint titkárok valóságos osztályta­nácsosokká s ezenkívül —­ a mint fennebb emlittetett — a műszaki tanácsba Bodoki és Ludvigh főfel­ügyelők szintén valóságos osztálytanácsosokká nevez­tettek ki. — D­e !­­ Ferencz osztálytanácsos min. taná­csosi csimet nyert, míg Kedves Alajos min. titkár czimzetes osztálytanácsossá és G­a­­­á­n­f­y Elek fo­galmazó valóságos miniszteri titkárrá neveztettek ki. A most megfelelően korlátoltabb hatáskört nyert fő­felügyelőség elnökévé egyidejűleg miniszteri taná­csossá való előléptetés mellett Nagy László lett ki­nevezve. I. Kimutatás. Bevételek. 1880- 1879. évi IV-ik negyedben. Egyenes adók.................................... 31.372,310 24.895,324 Fogyasztási adók.............................. 4.363,722 3.888,445 Fogyasztási adóvisszatéritések . . 979,124 709,525 Vámkezelési átalányból .... 78,451 167,821 Bélyeg...................... . . . . 2.052,823 1.817,516 Jogilletékek......................................... 4.682,921 3.888,615 Dijak................................................... 125,316 120,445 Fémjelzés......................................... 6,152 5,351 Út-, híd- és révvám.......................... 4,133 3.353 Dohányjövedék.................................... 6.781,415 7.005,181 Lottójövedék.................................... 894,709 1.016,029 Lójövedék......................................... 4.750,489 4.956,146 Állami jószágok ....... 942,580 1.433,370 Állami erdők . ........................... 2.423,643 2.086,582 Bányászat és pénzverés .... 4.522,021 4.356,683 Állami nyomda............................... 240,313 95,971 Állami épületek............................... 40,364 9,158 Állami vasutak és gyárak tiszta jö­vedelme ......................................... 2.395,590 1.433,567 Ingó állami vagyon ...... 50,947 1.300 Különféle bevételek..................... 376,123 127,600 Állami előlegekből.......................... 482,522 159,243 Átmeneti bevételek..................... 340,182 223,212 Szőlődézsmaváltság bevételei . , 650,973 586,365 Maradvány- és irtványföldek meg­váltásából ........ 29,850 36,100 Sorsolási kölcsön bevételei . . . 207,065 105,737 Tiszai és szegedi kölcsönalapból nyert kölcsönök kamat- és tör­lesztési járuléka.......................... 181,864 Állami lótenyészintézetek bevételei 491,450 486,363 Posta.................................... . . . 1.765,857 1.612,969 Távírda.............................................. 394,799 481,111 Birtokkiadás.................................... 618,165 120,411 Összesen: 72.255,884 61.829,504 n. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1880. évi október hó 1-től deczember hó végéig előfordult bruttó kiadásokról, összehasonlítva azokat az 1879. évi hason időszaki eredményekkel. Kiadások 1880 1879 évi IV-ik negyed A királyi udvartartás költségei 1,156.218 1,156.239 Ő cs. és ap. kir. fels. kabineti irodája .................................... 23.158 17.417 A főrendi és képviselőház szükségletei 332.788 448.270 Közösügyi kiadások .... 7,274.765 7,667.163 Az 1849.—1867. évi központi kor­mány közegeinek nyugdijai 70.992 60.345 Nyugdijak (az illető miniszteri tár­csáknál) ............................... — — Állami adósságok, és pedig: Államadóssági járulék . . . 7,003.149 7,037.332 Földtehermentesítés és örök­váltság ............................... 5,338.538 5,377.774 Szőlődézsmaváltság .... 92.247 159.538 Maradvány- és irtványföldek megváltása ...... 6.791 42.644 Vasúti kölcsön kamatai s tör­lesztése .............................. 75.310 109.091 Sorsolási kölcsön törlesztési já­radéka .......................... . . . — Gömöri vasúti kölcsön kamatai s törlesztése . 37 60 30 millió forintos kölcsön ka­matai s törlesztése . . . 1,479.088 1,461.408 54 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése................ 85 81 153 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése................ 3.768 42.466 Arany járadékkölcsön kamatai 505 789.845 Keleti vasút államkötvények ka­matai .................................... 1.258 6.454 1878—9. évi kölcsön kamatai — 18.446 Tiszai és szegedi kölcsön . . 317.564 — Függő államadósságok kamatai 130.601 127.742 Vasúti kamatbiztosítási előlegek 2,107.658 1,479.839 Horvát-Szlavonországok beligaz­gatási szükséglete .... 1,257.417 1,335.759 Fitnjie ............................................... 21.324 21.691 Állami számvevőszék .... 29.989 32.172 Miniszterelnökség .......................... 64.427 36.021 Ő­felsége személye körüli minisz­térium .................................... 17.475 20.388 Horvát-Szlavon-Dalmát minisztérium 8.369 9.587 Belügyminisztérium........... 1,915.964 1,756.247 Pénzügyminisztérium, és pedig: Pénzügyigazgatás, adóbeszedési és kezelési költségek s nyug­dijakkal együtt........... 3,040.628 2,916.850 Dohányjövedék................ 2,604.871 1,974.746 Lottójövedék ...... 597.956 571.999 Lójövedék ....... 549.256 681.791 Állami jószágok ..... 634.623 791.919 Állami erdők ...... 1,110.547 831.563 Bányászat és pénzverés . . . 4,502.288 4,561.290 Állami nyomda ...... 188.544 109.457 Állami épületek ..... 36.100 3.539 Különféle kiadások .... 164.611 87.816 Földadószabályozási költségek 552.124 440.611 Átmeneti kiadások .... 943.845 932.764 Közmunka- és közlekedési minisz­térium .................................... 3,697.172 2.788.116 Földművelés-, ipar- és kereskedel­mi minisztérium . . . . . 479.283 217.188 Állami lótenyészintézetek . 683.446 587.348 Posta .................................... 1,326.955 1,829.800 Távirda ............................... 443.348 461.658 Vallás- és közoktatásügyi minisz­térium ......... 895.509 96.496 Igazságügyi minisztérium . . . 2,614.568 2,584.420 Honvédelmi minisztérium . . . 1,197.890 1,009.262 Rendkivüli közösügyi költségek 725.359 1,223.715 Szegedi árvíz következtében fel­merült költségek az 1879. évi XX. és XXV. tvcz. alapján 69,631 628.584 Összesen: 55,558.800 54,044.963 Azonkívül még: Állami előlegek az 1880. év III. és IV. tvcz. alapján, va­lamint a zágrábi­­autonom kormánynak a földrengés ál­tal sújtott Zágráb város és vidéke segélyezésére . . . 1,281.309 — Összesen: 56,840.110 54.044.963 A képviselő­ház ülése január 31-én. (Folytatás esti lapunkhoz). Következett a kérvények sorozása, Maros-Tor­­da megye kérvénye a »sajtótörvény módosítása tár­gyában«. Vécsey Tamás előadó felolvassa a kérv. biz. javaslatát, a­mely szerint ez a sajtótörvény és eljárás szabályozásának előkészítésével leendő megfontolás végett áttétetik az igazságügyminiszterhez. Ugron Gábor: A­mit a kérvény akar, az lehe­tetlen, hogy t. i. a lapok szerkesztői minden közle­ménynek megbízhatóságáról és valóságáról győződ­jenek meg, mielőtt közölnének valamit. És azért szó­ló óhajtaná, hogy e kérvény felett a ház térjen na­pirendre. Vécsey Tamás: tekintettel a megyékre, a ház soha sem szokott a kérvényekkel így elbánni, bár sok van azok között olyan is. Visza nem utasíttatnak fel­iratok, hanem a ház ki szokta mondani, hogy a kér­vény a ház irodájában letétetik.­­ A bizottság nem akarja azt, hogy a miniszter a sajtó megszorítására adjon be javaslatot, s igy nincsen ok, a miért a bsz. javaslata ne fogadtatnék el. (Helyeslés). Bereczky Sándor kéri a kérvénynek irattár­ba tételét. — Ugron Gábor előbbi indítványát visz­­szavonva, hozzájárul a Bereczky javaslatához. — A ház többsége azonban a bizottság javaslatát fo­gadta el. Szeged város kérvényére, — a­melyben a Sze­ged ujjáalkotása folytán az ottani választókerület uj beosztását s annak törvényhozási kimondását kéri, hogy a központi választmány az 1881-re érvényes névjegyzékben előforduló választókat az uj kerüle­teknek megfelelőleg oszthassa be, — a kérvényi bi­zottság véleménye az, hogy ezen kérvény oly felhívás­sal tétetik át a belügyminiszterhez, hogy, a­mennyi­ben szükségesnek mutatkoznék a szegedi választóke­rületek iránt az 1874. XXXIII. t. sz. 113. §-a értel­mében tegye meg az előterjesztést még a jelen ülés­szak befejezte előtt. Ezzel kapcsolatban van a következő kérvény, a­melyben Szeged város több választó­polgára a fenti kérvényben hangoztatott határozat ellen kérvényez. Bakay Nándor: hosszasabb indokolás nélkül határozati javaslatot ad be, a­mely szerint midőn a kormánynak kiadatnak e kérvények, egyúttal hivas­­sék fel, hogy a beadandó­­javaslatban intézkedjék Szeged városának három képviselő által való képvi­­seltethetési jogának megadatása iránt. Tisza Kálmán miniszterelnök: Ha Szeged vá­rosa kérvénye a minisztériumnak kiadatik, természe­tesen kifogásom az ellen annyival inkább nem lehet, mert hisz a város hatósága már régebben a miniszté­riumhoz is fordult ezen ügyben és azt gondolom, hogy nem­sokára azon helyzetben leszek, hogy a felett magam részéről határozván, ahhoz képest a t. ház elé léphessek, miután,­­ ha és a­­mennyiben a közlött adatok arról győznek meg, hogy változtatás szüksége fenforog, természetesen ez a törvények szerint csakis törvényes úton történhetik. A­mi Bakay I. képviselő úr indítványát illeti, ha azt is méltóztatik egyszerűen, de nem utasítás­ké­pen kiadni, részemről az ellen sincs kifogásom. Meg­fontolás alá vehető: két képviselő maradjon-e, vagy lehetséges, czélszerű-e így kivételesen kiszakítva a többiből, egyik vagy másik helyre nézve intézkedni. De arra igen kérném, hogy most már elfogadni, hogy Szegeden három képviselő legyen és oda utasítani a minisztert, hogy úgy terjeszszem le a törvényjavasla­tot, ne méltóztassék. Pedig a határozati javaslatnak egyszerű elfogadása azt involválná. Én azt gondolom ha a törvényjavaslat a ház előtt lesz, akár proponál­jon a miniszter kettőt, akár hármat, a háznak mód­jában lesz e felett határozni. (Helyeslés jobbfelől.) Az én kérésem tehát az, hogy úgy a kérvénye­ket, mint — ha tetszik — Bakay képviselő úr javasla­tát is, méltóztassék egyszerűen, minden elvi megál­lapodás nélkül a miniszterhez utasítani, hogy vegye fontolóra az azokban foglaltakat. (Helyeslés jobb­felől.) Szederkényi Nándor: nem látja szükségét annak, hogy Szegeden új beosztás történjék, egyálta­lában, ha valami olyan okok nem forognak fen, me­lyeket szóló nem ismer. Előadó hivatkozik a kérvényre, a­melyben az okok eléggé ki vannak mutatva. A Bakay határozati javaslatát , mint olyat, minden bővebb utasítás nél­kül elfogadja, egyébként ajánlja a bizottság javas­latát. Ugron Gábor az ellen­kérvény ügyében szólalt fel s kijelenti, hogy a kettőt nem lehet egyszerre ki­adni a miniszternek, hogy a 3-dik kerület felállít­­tassék, mert ez nem lenne orvoslás az elkövetett visz­­szaélések ellen. (Nagy zaj.) Elnök figyelmezteti szólót, hogy nem értette meg, miről van szó. Bakay indítványozta, hogy Szeged 3 kerületre osztassák. (Derültség.) Ugron Gábor: Azt óhajtja, hogy azon kér­vény, mely a hatodik szám alatt Szeged város több polgára részéről beadatott, azért helyeztetett át a belügyminiszterhez, hogy az ott szükséges orvoslást a törvényhatósági közgyűlés eljárásával szemben meg­tegye. Már­pedig azt az eljárást orvoslásnak nem tartja, hogy a kerületek szaporíttatnak. (Zaj): Tisza Kálmán miniszterelnök: Redukáljuk a dolgot oda, a­hol van (ügy van­ jobbfelől). Ha Sze­derkényi képviselő úrnak a törvény szempontjából abban igaza volna, amit az imént felhozott, akkor ér­teném Ugron képviselő úr felszólalását, mert akkor Szeged város hatóságának két kerület újra beosztá­sára vonatkozó javaslata már érvényes volna és ha állanának, a­miket az előttem szóló t. képviselő úr elmondott, mindezen borzasztó sérelmeket elkövette volna Szeged város hatósága, és pedig azért, hogy nekünk itt egy kerületet szerezzen (Derültség), mert eddig a minisztérium részéről ezen ügyben egy lépés sem történt, hanem Szeged város hatósága fölterjesz­tette a minisztériumhoz a kérvényt, hogy a történtek után a kerületek új beosztása lesz szükséges, s ő ezt az előadott módon találja helyesnek. Minthogy azonban az én felfogásom nem egye­zik Szederkényi képviselő úréval, s minthogy nem hi­sz­i, hogy a városi hatóság fölterjesztésének alapján az új beosztás, ha a minisztérium ellene szót nem tesz, — mert a kerületek miniszteri jóváhagyással vol­tak megállapítva — már érvényes volna, azért mond­tam azt, hogy méltóztassék a kérvényeket Bakay kép­viselő úr indítványával együtt minden princ­ipium ki­mondása, minden vita nélkül a belügyminiszterhez átteni, mert különben is, ha változás történik, annak törvényhozási úton kell történnie. (Helyeslés jobb felől.) Igen kérem tehát, egyfelől méltóztassék most már legalább elismerni, hogy nem a miniszteri hatás­kört akarom tágítani, mert Szederkényi képviselő úr­ral szemben védtem a törvényhozás jogkörét, és más­felől méltóztassék az előttem szólott korteskedési filippikáját majd akkorra hagyni, mikor a kormány előterjesztése a ház előtt lesz. (helyeslés jobb felől.) A ház erre a kérvényeket a bizottság javaslata alapján intézte el, s a szakasz határozati javaslatát is a miniszterhez utasította. Ezután letárgyaltattak a többi kérvények is, és pedig: Sopron város kérvénye a felállítandó har­madik egyetem székhelyéül Pozsony városát kél ki­jelöltetni. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek kiadatai véleményeztetik. Mármaros megye Nógrád­­megye feliratát pártolva, kéri a földbirtokos tulaj­donjogát a kőt­ajra is kiterjeszteni. A bányatörvény­­javaslat beterjeszt,es enyi leendő figyelembe vehetés czéljából áttétetik a női-­mivelés-, i­al- és kereske­delmi miniszterhez. Arad sz. kir. város a vidéki váro­sok új épületeire az adókedvezmény kiterjesztését kéri. E kérvény, melynek tartalma megfontolást ér­demel, kiadatik a pénzügyminiszternek. Tárkány és több biharmegyei község, Zselic község, a kis üstö­kön gyakorolt mezőgazdasági pálinkafőzésnek bi­zonyos díj melletti gyakorolhatásáért esedeznek. (Átttéretnek a pénzügyi bizottsághoz.) A siklós­vidéki tanítóegyesület kéri, hogy a tanítóegyesü­letek a tanítók fegyelmi ügyeiben véleményezési joggal ruháztassanak föl. (Ezen kérvényt a val­lás és közoktatásügyi miniszterhez véleményezi uta­síttatni a bizottság.­ Ezzel a kérvények 44. sorjegy­zéke be lévén fejezve. Következik a napirend további tárgya : A c­ukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóz­tatásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori föl­olvasása. A ház elfogadta, s az most átküldetik a fő­rendekhez. Az igazságügyi bizottság jelentése a csődtör­vény függőben hagyott szakaszairól a holnapi ülés napirendjére maradt. Következett a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter válasza a hozzá inté­zett interpellác­iókra. Miután azonban ezen válaszadás hosszabb időt veendett volna igénybe, előbb Madarász tette meg interpelláczióját, a­melyben kérdést intéz a horvát-szlavon-dalmát miniszterhez : 1. Való-e az, hogy az idei zágrábi országgyűléshez intézett királyi leiratban több kifejezés foglaltatik, a­melyek a tör­vény rendeletével össze nem egyeznek ? és 2. ha való, mivel igazolja a miniszter ezen Magyarország közjogával, sőt még az 1867 : XII. és 1868: XXX. törvények rendeleteivel is ellenkező kifejezések hasz­nálatát ? — Az interpelláczió kiadatik az illető mi­niszternek. Kemény Gábor dr. keresk. miniszter kijelenti, hogy a választ csak holnap adja meg a hozzá intézett interpellác­ióra, mert ma az idő kevés hozzá. A holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napi­rendje a következő: az igazságügyi bizottság jelentése a csőd­j­avaslat hozzáutasított szakaszai tárgyában; a mentelmi bizottság jelentése Szalay Imre, Mocsári Géza és Hermann Ottó képviselők mentelmi ügyében; végül a keresk. miniszter válasza Orbán és Chórin képviselők interpelláczióira. (Megjegyezzük itt, hogy a Gömör és Kishont megye kérvényénél Tisza miniszterelnök Szontagh Pál (gömöri) után szólalt fel, s nem, mint esti la­punk tévesen közölte, előtte.) Törvényjavaslat a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. ez. némely határo­zatainak módosításáról. 1. §. A szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. ez. 19. §-a II. pontja szerint megengedett szabad egyezkedés lisztes anyagokat feldolgozó oly szeszfőz­dékre is kiterjeszthető, melyeknél csak egy s oly nemű főzőkészülék van alkalmazásban, mely az idézett tör­vény 20. §. II. pontja alatt felsorolt főzőkészülékek valamelyikének megfelel, ha egyszersmind a törvény 51. §-a határozmányainak elégtétetik és a vállalko­zók mezőgazdák, kik a pálinkafőzéssel csak azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek. A szeszadónak akként egyezkedés alapján lero­vása csak azon üzletre nézve engedhető meg, mely szeptember, október vagy november hónapokban kez­dődő 8 havi időszakon. 2. §. Az idézett törvényc­ikk 47. §. 4. pontja 3. bekezdésében foglalt határozat oda módosíttatik, hogy azon esetben, ha a főzőkészülékek literekben kifeje­zett naponkénti termelőképessége 11-el nem osztható, az fölfelé akként kikerekítendő, illetőleg kiegészí­tendő, hogy 11-el osztható legyen. 3. §. Az idézett t. ez. 56 §. intézkedése érvé­nyen kívül helyeztetik és a helyett a következők ren­deltetnek : Az adó alá eső művelet rendszerint legalább 48 órával megkezdése előtt bejelentendő, a pénzügy­igazgatóság azonban ezen határidőt a vállalkozó ké­relmére rövidebbre is szabhatja, a­mennyiben azt az ellenőrzés időszerű foganatosításával összeegyeztet­­hetőnek tartja. Az adó alá eső műveletnek, ha az említett t. ez. 49. §-a a) betűje alatt nevezett anyagok feldolgoz­tatnak, legalább 36 órai, ha pedig ugyanazon §, b) és c) betűje alatt felsorolt anyagok használtatnak, legalább 24 órai szakadatlan időre kell terjednie. 4. §. Ezen törvény 1881. évi..........hó 1-jétől lép érvénybe, s végrehajtásával a pénzügyminiszter, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminiszter egyetértőleg Horvát-Szlavonországok bánjával biza­­tik meg. Budapest, 1881. január 31-én. Gr. Szapáry Gyula, m. k. pénzügyminiszter. Fővárosi ügyek. — A YIL kerületi templom. A fővá­ros a Yll-ik kerületben, a leendő Erzsébetvá­rosban katholikus plébánia és templom felállítá­sát s építését határozta el és erre évi 25.000 frtot szánt, mihelyt a ferenczvárosi templom építése befe­jeződik. Ez már a folyó évben megtörténik s 1882-től kezdve az összeg a VIL kerületi templom czéljára tétetik folyóvá. E czélra már S­i­m­o­r herczegprimás telket is ajándékozott. A plebánia-épület már közel áll befejezéséhez s igy az ügy oly stádiumba jutott, hogy a társadalmi mozgalmat a gyűjtés által s a vég­rehajtást az előmunkálatok által meg kell kezdeni. Hogy a nevezett díszes templom másfél, sőt két évti­zed alatt várható felépültéig is az egyházi szertartá­sok végezhetők legyenek, ideiglenes templom építése válik szükségessé s első­sorban ez képezi gon­doskodás tárgyát. A főv. közgyűlés által kiküldött bizottság felhatalmazáshoz képest 200 tagra egé­szítvén ki magát, e 200 tagú nagy bizottság ma az új városház dísztermében G­e­r­l­ó­c­z­y Ká­roly alpolgármester elnöklete alatt értekezletet tar­tott, melyen elnök az ügy előzményeit terjedel­mesen ismertetvén, előadta, hogy az ideiglenes templom 15—16.000 forint költséget igényel s a kerületi polgárok közül már is, a gyűjtés megindítása előtt Mendl István és győri Gschwindt Mihály 1000 —1000 frtot adtak. (Éljenzés.) Erre a VII. ker. templom építési bizottsága megalakultnak jön elnök által kijelentve, ki fölhivta a tagokat, hogy mondja­nak véleményt a szervezet­i teendők felől. Rado­­c­z­a János igen lelkes szavakban ecsetelte Gerlóczy érdemeit ez ügy körül s az értekezlet élénk helyes­lése közt kérte, hogy a 25-ös bizottságnak, mely ed­dig az előmunkálatokat teljesité, továbbra is elnöke maradjon. Gerlóczy éljenzés közt köszönte meg a nyilvánult rokonszenvet s éljenzés közt mutatta be N­­ó­z­s­a Pétert, az építési bizottság állandó jegyző­jét. Ekkor levél érkezik, melyben Adler Antal tu­datja, hogy betegeskedés miatt nem vehet részt a bi­zottságban, de a templomba 50 frtot küld, mit elnök Menyinek adván át, ez jelenti, hogy W­allen­­f­e­l­d Károly is 50 frtot adott át az ő kezeihez. Ez­zel napirendre térve, Tarcsay J. kérte, hogy a teendők felől irányadóul olvastassák föl a kisebb bizottságnak kész munkálata, mely az egész szer­vezetet felöleli. Az értekezlet a fölolvasott ja­vaslatot elfogadta s ehhez képest egy 23 tagú végre­hajtó bizottság kiküldését határozta el, mely azután maga alakítja meg úgy a g­y­ű­j­t­ő, mint az építést ellenőrző bizottságokat. A gyűjtőbizottság elnökévé K­­­e­m­p­a Simon apát-plébános, pénztárnokká Mendl István, ellenőrré Gajdos Károly vá­lasztottak. A részletesen is felsorolt teendők, melyek a bizottságok körébe tartoznak, a végrehajtó bsz.-ra bí­zattak, mely eljárásáról annak idején a 200-ashoz jelen­tést tesz. Végül a végrehaj­tó bizottság a követ­kező tagokból alakíttatott meg: Bobula György, Do­bos Ferencz, Emerling Vilm, Fuchs Ignácz, Gardos Károly, Gschwindt Mihály, Halbauer Nánd, Hulitius Kár. Jamnitzky Lajos, Reiner József, Klempa Simon, Mendl Istv. Morzsányi Károly, Nagel Mór, Detl Ant. Pescher J. Radocza János, Romeiser V. Schim­mer György, Schön József, Schneider M. Sebestyén Géza, Tarcsay János, Weigert Kár, Zettner Ede. A főv. magánépítési bizottság mai ülésén a következő említésre méltóbb építési engedé­lyeket adta ki: Ernszt Henriknek (sugárút 93.) 3 emeletes lakó­házra, Horváth J.-nak (ostromutcza 1.) őr házra, Schwarczenbrunner Jánosnak (Donáti utcza) egy emeletes toldalékra, Klinzny Borbálának (X. ker. kápolnaút) földszintes lakó­házra, Apáti-Stoccz Arankának (hollóutcza 14.) egy emeletes toldalékra s végre az I. budapesti gyermekkertegyletnek megen­gedték, hogy a budai várszínházban febr. 8-án tar­tandó thea­dansantra gőzmotort állíthasson az ud­varra a villamos világítás végett. Törvényszéki csarnok. Sikkasztás Pestmegyénél. (Folytatás). A bizonyítási eljárás befejeztetvén, ügyész K­o­s­su­thány vádlottat a hivatali sikkasztás bűntettében kéri bűnösnek kimondani s megfelelő büntetéssel sújtani. Védő dr. Polonyi Géza hivatali sikkasztás bűntettét már csak azért sem lát fenforogni, mivel védettje nem hivatalos minőségben, hanem magán megbízásból kezelte a vadászjegyeket s az azok el­adása után befolyt pénzeket. De sikkasztás miatt sem marasztalható el vádlott, mert egyátalán nincs bizo­nyítva, hogy a hiányzó pénzt tényleg elsikkasztotta s el kell fogadnunk abbeli védekezését, hogy a pénzt elvesztette. Kéri tehát védettjét felmenteni, esetleg pedig az enyhítő körülmények túlsúlya miatt sikkasz­tás vétségében elmarasztalni. A törvényszék vádlottat a hivatali sikkasztás büntette alól felmenti, ellenben a sikkasztás vétségében vétkesnek mondja ki s tekintettel a számos enyhítő körülményekre, 6 havi fogházra ítélt. Ezen ítélet ellen vádlott s a kir. ügyész is feleb­­beztek. Halálra ítélték a legfőbb ítélőszék I. büntető tanácsának Csemegi Károly elnöklet alatt ma tartott ülésében Hudi Jánost. A bűnügy követ­kező: Hudi Márton fiai, István, János és Károly foly­tonos viszályban éltek egymással vagyoni irigység miatt János sokszor halállal fenyegette Istvánt, ki a legszorgalmasabb, legtekintélyesebb és legerősebb volt köztük.­­1878. szept. 13-án János a kis-szebeni járásbíróság területén fekvő Jedlina erdőbe titkon ki­ment s ott Károly fiával a tizenkilencz éves Hudi Pállal előre kiforralt tervük értelmében az éjjeli álmát alvó Hudi István nyakára kettős hurkot ve­tettek s őt megfojtották. A gyilkosokat elfogták Hudi János eleinte mindent tagadott s azt mondta, hogy Pál volt a gyilkos, kivel együtt aludt István az erdőben, de János nem tudta bebizonyítani, hogy a gyilkosság éjjelén miért ment el a háztól és hol volt az egész éjjelen. Az eperjesi kir. törvényszék halál­ra ítélte Hudi Jánost, bűntársát pedig 10 évi börtönre ; a kir. tábla helybenhagyta az ítéle­tet ; a legfőbb ítélőszék azonban, több formahiba miatt, mindkettőt feloldta. Az eperjesi tvszék új tár­gyalást tartott, Hudi Jánost halálra, társát pedig tíz tíz évi börtönre ítélte. Ez utóbbi rövid idő alatt meg­halt, így került az ügy a kir. táblára, hol Hudi Pál­ra már intézkedés nem tétetett, de Jánosra nézve a legszigorúbb büntetés újra kiszabva lett. A legfőbb ítélőszék hosszabb tanácskozás után helybenhagyta a másodbiróság ítéletét. A HON magántávsürgönyei. Pária, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Temps« jelenti: Anglia végre elvben elfogadta a porta aján­latát. Az eszmecsere ama kérdés fölött, fentartassék-e a berlini konferenczia határozata az esetben, ha a ter­vezett tárgyalások semmire se vezetnek, még egyre tart. Anglia még egyedül tesz kikötéseket a berlini konferenczia határozatait illetőleg. Bécs, jan. 31. (E­r­e­d. sü­r­g.) A »Pol. Corr.« egy konstantinápolyi levele szerint a taskidzai mufti szándékolt missziójának Albániába tett figyelmezte­tések következtében felhagytak és elutazása elma­radt. Calice báró kifogásokat tett egy osztrák­magyar delegátus Plevlyében történt feltartóztatása miatt, a­kinek Üsküpbe kellett mennie folytatni a prizrendi cs. kir. dragoman meggyilkoltatása feletti kutatásokat, nehézségek miatt­ melyeket a török ha­tóságok a Bojánán át az osztrák és montenegrói hajózásnak készítenek. Bécs, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Pol.Corr.« egy párisi levele szerint ott, minthogy Gladstone az európai konc­ertet minden áron fenn akarja tar­tani, remélik, hogy Anglia csatlakozni fog egy egye­sült akc­ióhoz Konstantinápolyban és némi biztosság­gal számítanak egyetértés létrejövésén London és Berlin közt. Felteszik, hogy a porta Volot, Larisszát és Prevesát át fogja engedni. Görögország a nagy­kö­vetek által egyenkint folytatandó konstantinápolyi negocziácziók lefolyásáról és haladásáról értesittet­­ni fog. Konstantinápoly, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Egy állítólag megbízható hír szerint a szultán egy minisztertanácsban határo­zottan kijelentette, hogy a görög kérdés békés meg­oldását óhajtja. Török miniszterek nyilatkozatai kö­vetkeztében, a­kik Angliát vádolták, hogy a jan. 14- iki török ajánlat elfogadását megakadályozni és meg­gátolni iparkodik, az angol ügyvivő biztosítja, hogy az angol kabinet sem az európai konc­ertet megaka­dályozni, se szántszándékos nehézségeket a görög kér­désben okozni nem akar. Brüsszel, jan. 31. (Ered. sürg.) Rudolf trónörökös Brüsszelt jövő vasárnap hagyja el. A­mennyire itt egiptomi utazásáról értesülnék, Egip­­tomban negyven napig szándékozik maradni. Rövid tartózkodás után Kairóban a trónörökös a Nílus jobb partja Assuanig fog menni, a­hol nagy vadásza­tok fognak tartani és a balparton Heinauig fog utazni. London, jan. 31. (Ered. sürg.) Az angolok veresége, melyet a boerokkal szemben szenvedtek, teljes , 231 embert vesztettek; a tiszteket először öl­ték meg. A boerok, kitűnő lövők, jól fedezett pozí­­czióban csekély veszteséget szenvedtek. Konstantinápoly, jan. 31. (Pol. Corr.) A norta jónak látta, Angolországot felelőssé tenni ama hálasztásért, melyet a hatalmaknak a legutolsó török torkrat adandó válasza szenved; ennél fogva az angol ügyvivő indíttatva érzi magát a portát határozottan arról biztosítani, hogy Angolország nem fogja meg­zavarni az európai konc­ertet sem nem fog a békés kiegyenlítés létrejöttje elé szánt szándékkal akadályt gördíteni. Bécs, jan. 31. (A költségvetési bizottság ülése.) Az igazságügyminisztérium költségvetése fölötti tár-

Next