A Hon, 1881. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1881-02-01 / 31. szám
cziáknak lehetetlenné teszi, hogy abban részt vegyenek.« Németország válasza az volt, hogy elhatározását függővé teszi Ausztria-Magyarországétól s ezzel az egész tervezet megbukott. Államháztartási kimutatás. A m. kir. központi számvevőség közzé tette a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1880. évi október hó 1-től december hó végéig előfordult bruttó bevételekről szóló kimutatást, öszszehasonlitva azokat az 1879. évi hason időszaki eredményekkel. A tényleges eredmény a kv-ok elhagyásával e következő: Felvilágosítások. Az 1879. év negyedik negyedében előfordult bevételekkel szemben az 1880. év IV. negyed eredménye kedvezőbb: az egyenes adóknál 6.476,980 frt, a fogyasztási adóknál 475,277 frt, a fogyasztási adóvisszatéritéseknél 269,598 frt, a bélyegnél 235,316 frt, a jogilletékeknél 794,306 frt, a díjaknál 4871 frt, a fémjelzésnél 801 frt, az út-, hio- és révvámnál 779 frt, az állami erdőknél 337,061 frt, a bányászat és pénzverésnél 175,338 frt, az államnyomdánál 144,342 frt, az államépületeknél 31,205 frt, az államvasutak és gyárak tiszta jövedelménél 962,022 frt, az ingó államvagyonnál 49,647 frt, a különféle bevételeknél 248,522 frt, az állami előlegeknél 323,278 frt, az átmeneti bevételeknél 116,969 frt, a szőlődézsmaváltság bevételeinél 64,607 frt, a sorsolási kölcsön bevételeinél 101,327 frt, az állami lótenyészintézeteknél 5086 frt, a postajövedéknél 152,887 frt és birtokeladásnál 197,753 frt, egészben 11.467,983 frt 98 krral. Hozzájárul még az uj bevételi czim, t. i. a ticzai. is szegedi kölcsönalapból, az 1880. évi XX. t. ez. ■lapján adott kölcsönök kamat- és tőketörlesztési járuléka 181,864 forint. A bevételi többlet tesz 1.649,848 frt. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebblet sszesen 1.223,467 frttal mutatkozik, az összes nettó eredmény tehát egészben véve kedvezőbb 10.426,380 frt 54 kr. A dohányjövedéknél mutatkozó 223,766 frt visszaesés onnan ered, hogy külkivitelre, tekintettettel az 1879. évi rossz termésre, a múlt évhez képest 458.649 frt értékkel kevesebb nyers dohány adatott el. Ezen kevesebblet nélkül a bevételi többlet 234.883 frtot tenne, mely többlettel szemben áll a kiadási többlet 630.125 frt, mely onnan ered, hogy belföldi dohánybeváltásra az 1880 évi bő termés folytán 1880. nov. decz. hóban nagyobb összegek lettek kiutalványozva. A belföldi dohányeladás az utolsó negyedben 15.000 írttal csökkent. A lottójövedéknél mutatkozó 121.320 frt bevételi csökkenéssel szemben áll a kiadásoknál mutatkozó 64.042 frt keresllet. A sójövedéknél mutatkozó 205.657 frt bevételi csökkenéssel szemben áll a 132.535 frt kiadási keresllet. Az államjószágoknál mutatkozó 490.790 forint bevételi csökenéssel szemben áll a 157.296 frt kiadási keresllet. Végre a távirdánál még mutatkozó 86.312 frt, bevételi keveseblettel szemben, van egy kiadási keveseblet 18.310 frttal. A kiadások egészben nagyobbak 2.795.146 frt 30 frral. Ha ezen többletből levonatnak a visszafizetendő állami előlegek, melyek az 1880. évi III. és IV. törvényczikk alapján vetőmag beszerzésére, valamint a földrengés által sújtott Zágráb városa és vidéke segélyezésére előlegesen a törvényhozás jóváhagyása reményében egészben 1.281,309 írttal adattak, a kiadások nagyobbak egészben véve csak 1.513,836 frt. Ezen többletben foglaltatik egy uj kiadási tétel, t. i. a Tisza- és szegedi kölcsön kamat és törlesztési járuléka 317.564 írttal. Nagyobb kiadási többlet mutatkozik : a vasúti kamatbiztositási előlegeknél 627.818 írttal, mely többlet részben az 1876. évi XI. t.-cz. alapján kibocsátott 11.191.600 frt vasúti beruházási kötvények kamatja, részben az által idéztetik elő, hogy az éjszakkeleti vasútnak az előbbi évekből származó követeléseinek kiegyenlítésére 100.000 frt utalványoztatok. Az állami erdőknél mutatkozó 278.983 frtnyi kiadási többlettel szemben álló 337.061 forintnyi nagyobb bevétel. A közmunka és közlekedési miniszteriumnál mutatkozó 909.055 forint kiadási többlet felvilágosítását találja beruházásokra engedélyezett póthitelek felhasználásában, és pedig: az 1880 évi XXXII. törv. czikk alapján a szamosvölgyi vasút, az 1880. évi XXXIX. törv. czikk alapján a szegedi rakpart és hid-épités, az 1880. évi XL. törv. czikk alapján, a Dunán teljesítendő szabályozásokra és végre a Budapest-zimonyi vasút építésének előmunkálatai költsége. A földmivelés-, ipar-és kereskedelmi minisztériumnál mutatkozó ... 262.094 frtnyi kiadási többlet felvilágosítását találja az 1880. évre közgazdasági czélokra és beruházásokra engedélyezett nagyobb hitelek felhasználásában. Szintén a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál mutatkozó 799.012 frtnyi kiadási többlet csak látszólagos, mert ezen minisztérium kiadása 1880. év január—szeptember végéig tesz 3.304.793 frt, hozzá az utolsó negyed kiadása 895509 frttal; az összes kiadás tesz 4.200.307 frt. Ezen tárcza 1880. évi nettó előirányzata tesz 4.109.348 frtot. A többi kiadási czimeknél látható eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek, tapasztalat szerint azonban az év végével kiegyenlítik egymást, minthogy ezen közigazgatási kiadások csakis a költségvetés keretén belül eszközölhetők. Ha a fentebb kimutatott 10.426.380 frtnyi bevételi többletből levonatik az 1880. év január 1-től szeptember hó végéig mutatkozó 2.267.524 forintnyi bevételek csökkenése, a bevételek többlete tesz 1880. évben 8.158.856 frtot. Ezzel szemben áll a kiadási többlet 1880. január 1-től szeptember végéig 1.883.217 frt és az utolsó negyedben 2.795.146 írttal és e szerint az 1880. január 1-től deczember végéig terjedő kezelés mérlege végeredményében, a múlt év mérlegéhez képest 3480.492 forint 121 ,2 krajczárral kedvezőbb. Ezen utóbbi összegben foglaltatik a kamatbiztositást élvező vasutaknak az 1875. évi XLI. és 1876 évi XI. törvényczikk alapján beruházási czélokra adott 8.555.978 frt 20 krnyi előlegek és kölcsönökért nyert 11.191.600 frt névértékű beruházási kötvények értékesítéséből az állam javára elszámolt nyereség is. A közlekedési minisztérium, valamint a vasúti és gőzhajózási főfelügyelőség az 1881-iki költségvetési törvényben már előrelátott lényeges újjászervezésen mentek át, melynek keresztülvitele felől, — amint értesülünk — a hivatalos közlöny holnapi száma több rendbeli kinevezés alakjában fog hírt adni. Miután Langer és Herich miniszteri tanácsosok nyugalmaztattak és Ribáry miniszteri tanácsos ez idő szerint a magyar államvasutak igazgató tanácsának elnöke gyanánt működik, az egész közlekedési minisztériumnál és főfelügyelőségnél huzamosabb idő óta egyetlen miniszteri tanácsos sincs hivatalban, úgyhogy ennélfogva nem is léteztek valóságos osztályfőnökök; eltekintve tehát ezen újjászervezéstől, elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozott néhány miniszteri tanácsos kinevezése is, kik egyidejűleg osztályvezetők. Ezen kívül ő felsége egy műszaki tanácsot is nevezett ki, mely következő tagokból áll: Elnöke Ordódy Pál miniszter, alelnök Hieronymi Károly államtitkár; ezen kívül a műszaki tanácsban szakférfiakként kineveztettek: Nagy János eddigi osztálytanácsos miniszteri tanácsossá, Bodoki Lajos és Ludvigh Gyula főfelügyelők osztálytanácsosokká , továbbá felügyelőkké a műszaki tanácsban. Barvits Albin, Randall Gusztáv és Szumrák Pál eddigi felügyelők a főfelügyelőség létszámából, s a közlekedési minisztérium létszámából Jézsis Mihály, Haynald István, Kiszely Károly, Jiejtényi Ferencz, Mokry András, Péch József, Szombathy Károly, Vtjesenovics Mihály és Zalay Alajos felügyelők. A közlekedési útinisztériumban a következő kinevezések foganatosíttattak: Lövészky Adolf és Záhorszky Kálmán osztálytanácsosok valóságos miniszteri tanácsosokká, Nagy János -r, mint fennebb emlittetett — a műszaki tanácsba hasonlóképen miniszteri tanácsossá, továbbá Borosa és Horlán Sándor mint titkárok valóságos osztálytanácsosokká s ezenkívül — a mint fennebb emlittetett — a műszaki tanácsba Bodoki és Ludvigh főfelügyelők szintén valóságos osztálytanácsosokká neveztettek ki. — De ! Ferencz osztálytanácsos min. tanácsosi csimet nyert, míg Kedves Alajos min. titkár czimzetes osztálytanácsossá és Gaánfy Elek fogalmazó valóságos miniszteri titkárrá neveztettek ki. A most megfelelően korlátoltabb hatáskört nyert főfelügyelőség elnökévé egyidejűleg miniszteri tanácsossá való előléptetés mellett Nagy László lett kinevezve. I. Kimutatás. Bevételek. 1880- 1879. évi IV-ik negyedben. Egyenes adók.................................... 31.372,310 24.895,324 Fogyasztási adók.............................. 4.363,722 3.888,445 Fogyasztási adóvisszatéritések . . 979,124 709,525 Vámkezelési átalányból .... 78,451 167,821 Bélyeg...................... . . . . 2.052,823 1.817,516 Jogilletékek......................................... 4.682,921 3.888,615 Dijak................................................... 125,316 120,445 Fémjelzés......................................... 6,152 5,351 Út-, híd- és révvám.......................... 4,133 3.353 Dohányjövedék.................................... 6.781,415 7.005,181 Lottójövedék.................................... 894,709 1.016,029 Lójövedék......................................... 4.750,489 4.956,146 Állami jószágok ....... 942,580 1.433,370 Állami erdők . ........................... 2.423,643 2.086,582 Bányászat és pénzverés .... 4.522,021 4.356,683 Állami nyomda............................... 240,313 95,971 Állami épületek............................... 40,364 9,158 Állami vasutak és gyárak tiszta jövedelme ......................................... 2.395,590 1.433,567 Ingó állami vagyon ...... 50,947 1.300 Különféle bevételek..................... 376,123 127,600 Állami előlegekből.......................... 482,522 159,243 Átmeneti bevételek..................... 340,182 223,212 Szőlődézsmaváltság bevételei . , 650,973 586,365 Maradvány- és irtványföldek megváltásából ........ 29,850 36,100 Sorsolási kölcsön bevételei . . . 207,065 105,737 Tiszai és szegedi kölcsönalapból nyert kölcsönök kamat- és törlesztési járuléka.......................... 181,864 Állami lótenyészintézetek bevételei 491,450 486,363 Posta.................................... . . . 1.765,857 1.612,969 Távírda.............................................. 394,799 481,111 Birtokkiadás.................................... 618,165 120,411 Összesen: 72.255,884 61.829,504 n. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1880. évi október hó 1-től deczember hó végéig előfordult bruttó kiadásokról, összehasonlítva azokat az 1879. évi hason időszaki eredményekkel. Kiadások 1880 1879 évi IV-ik negyed A királyi udvartartás költségei 1,156.218 1,156.239 Ő cs. és ap. kir. fels. kabineti irodája .................................... 23.158 17.417 A főrendi és képviselőház szükségletei 332.788 448.270 Közösügyi kiadások .... 7,274.765 7,667.163 Az 1849.—1867. évi központi kormány közegeinek nyugdijai 70.992 60.345 Nyugdijak (az illető miniszteri tárcsáknál) ............................... — — Állami adósságok, és pedig: Államadóssági járulék . . . 7,003.149 7,037.332 Földtehermentesítés és örökváltság ............................... 5,338.538 5,377.774 Szőlődézsmaváltság .... 92.247 159.538 Maradvány- és irtványföldek megváltása ...... 6.791 42.644 Vasúti kölcsön kamatai s törlesztése .............................. 75.310 109.091 Sorsolási kölcsön törlesztési járadéka .......................... . . . — Gömöri vasúti kölcsön kamatai s törlesztése . 37 60 30 millió forintos kölcsön kamatai s törlesztése . . . 1,479.088 1,461.408 54 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése................ 85 81 153 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése................ 3.768 42.466 Arany járadékkölcsön kamatai 505 789.845 Keleti vasút államkötvények kamatai .................................... 1.258 6.454 1878—9. évi kölcsön kamatai — 18.446 Tiszai és szegedi kölcsön . . 317.564 — Függő államadósságok kamatai 130.601 127.742 Vasúti kamatbiztosítási előlegek 2,107.658 1,479.839 Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete .... 1,257.417 1,335.759 Fitnjie ............................................... 21.324 21.691 Állami számvevőszék .... 29.989 32.172 Miniszterelnökség .......................... 64.427 36.021 Őfelsége személye körüli minisztérium .................................... 17.475 20.388 Horvát-Szlavon-Dalmát minisztérium 8.369 9.587 Belügyminisztérium........... 1,915.964 1,756.247 Pénzügyminisztérium, és pedig: Pénzügyigazgatás, adóbeszedési és kezelési költségek s nyugdijakkal együtt........... 3,040.628 2,916.850 Dohányjövedék................ 2,604.871 1,974.746 Lottójövedék ...... 597.956 571.999 Lójövedék ....... 549.256 681.791 Állami jószágok ..... 634.623 791.919 Állami erdők ...... 1,110.547 831.563 Bányászat és pénzverés . . . 4,502.288 4,561.290 Állami nyomda ...... 188.544 109.457 Állami épületek ..... 36.100 3.539 Különféle kiadások .... 164.611 87.816 Földadószabályozási költségek 552.124 440.611 Átmeneti kiadások .... 943.845 932.764 Közmunka- és közlekedési minisztérium .................................... 3,697.172 2.788.116 Földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium . . . . . 479.283 217.188 Állami lótenyészintézetek . 683.446 587.348 Posta .................................... 1,326.955 1,829.800 Távirda ............................... 443.348 461.658 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium ......... 895.509 96.496 Igazságügyi minisztérium . . . 2,614.568 2,584.420 Honvédelmi minisztérium . . . 1,197.890 1,009.262 Rendkivüli közösügyi költségek 725.359 1,223.715 Szegedi árvíz következtében felmerült költségek az 1879. évi XX. és XXV. tvcz. alapján 69,631 628.584 Összesen: 55,558.800 54,044.963 Azonkívül még: Állami előlegek az 1880. év III. és IV. tvcz. alapján, valamint a zágrábiautonom kormánynak a földrengés által sújtott Zágráb város és vidéke segélyezésére . . . 1,281.309 — Összesen: 56,840.110 54.044.963 A képviselőház ülése január 31-én. (Folytatás esti lapunkhoz). Következett a kérvények sorozása, Maros-Torda megye kérvénye a »sajtótörvény módosítása tárgyában«. Vécsey Tamás előadó felolvassa a kérv. biz. javaslatát, amely szerint ez a sajtótörvény és eljárás szabályozásának előkészítésével leendő megfontolás végett áttétetik az igazságügyminiszterhez. Ugron Gábor: Amit a kérvény akar, az lehetetlen, hogy t. i. a lapok szerkesztői minden közleménynek megbízhatóságáról és valóságáról győződjenek meg, mielőtt közölnének valamit. És azért szóló óhajtaná, hogy e kérvény felett a ház térjen napirendre. Vécsey Tamás: tekintettel a megyékre, a ház soha sem szokott a kérvényekkel így elbánni, bár sok van azok között olyan is. Visza nem utasíttatnak feliratok, hanem a ház ki szokta mondani, hogy a kérvény a ház irodájában letétetik. A bizottság nem akarja azt, hogy a miniszter a sajtó megszorítására adjon be javaslatot, s igy nincsen ok, a miért a bsz. javaslata ne fogadtatnék el. (Helyeslés). Bereczky Sándor kéri a kérvénynek irattárba tételét. — Ugron Gábor előbbi indítványát viszszavonva, hozzájárul a Bereczky javaslatához. — A ház többsége azonban a bizottság javaslatát fogadta el. Szeged város kérvényére, — amelyben a Szeged ujjáalkotása folytán az ottani választókerület uj beosztását s annak törvényhozási kimondását kéri, hogy a központi választmány az 1881-re érvényes névjegyzékben előforduló választókat az uj kerületeknek megfelelőleg oszthassa be, — a kérvényi bizottság véleménye az, hogy ezen kérvény oly felhívással tétetik át a belügyminiszterhez, hogy, amennyiben szükségesnek mutatkoznék a szegedi választókerületek iránt az 1874. XXXIII. t. sz. 113. §-a értelmében tegye meg az előterjesztést még a jelen ülésszak befejezte előtt. Ezzel kapcsolatban van a következő kérvény, amelyben Szeged város több választópolgára a fenti kérvényben hangoztatott határozat ellen kérvényez. Bakay Nándor: hosszasabb indokolás nélkül határozati javaslatot ad be, amely szerint midőn a kormánynak kiadatnak e kérvények, egyúttal hivassék fel, hogy a beadandójavaslatban intézkedjék Szeged városának három képviselő által való képviseltethetési jogának megadatása iránt. Tisza Kálmán miniszterelnök: Ha Szeged városa kérvénye a minisztériumnak kiadatik, természetesen kifogásom az ellen annyival inkább nem lehet, mert hisz a város hatósága már régebben a minisztériumhoz is fordult ezen ügyben és azt gondolom, hogy nemsokára azon helyzetben leszek, hogy a felett magam részéről határozván, ahhoz képest a t. ház elé léphessek, miután, ha és amennyiben a közlött adatok arról győznek meg, hogy változtatás szüksége fenforog, természetesen ez a törvények szerint csakis törvényes úton történhetik. Ami Bakay I. képviselő úr indítványát illeti, ha azt is méltóztatik egyszerűen, de nem utasításképen kiadni, részemről az ellen sincs kifogásom. Megfontolás alá vehető: két képviselő maradjon-e, vagy lehetséges, czélszerű-e így kivételesen kiszakítva a többiből, egyik vagy másik helyre nézve intézkedni. De arra igen kérném, hogy most már elfogadni, hogy Szegeden három képviselő legyen és oda utasítani a minisztert, hogy úgy terjeszszem le a törvényjavaslatot, ne méltóztassék. Pedig a határozati javaslatnak egyszerű elfogadása azt involválná. Én azt gondolom ha a törvényjavaslat a ház előtt lesz, akár proponáljon a miniszter kettőt, akár hármat, a háznak módjában lesz e felett határozni. (Helyeslés jobbfelől.) Az én kérésem tehát az, hogy úgy a kérvényeket, mint — ha tetszik — Bakay képviselő úr javaslatát is, méltóztassék egyszerűen, minden elvi megállapodás nélkül a miniszterhez utasítani, hogy vegye fontolóra az azokban foglaltakat. (Helyeslés jobbfelől.) Szederkényi Nándor: nem látja szükségét annak, hogy Szegeden új beosztás történjék, egyáltalában, ha valami olyan okok nem forognak fen, melyeket szóló nem ismer. Előadó hivatkozik a kérvényre, amelyben az okok eléggé ki vannak mutatva. A Bakay határozati javaslatát , mint olyat, minden bővebb utasítás nélkül elfogadja, egyébként ajánlja a bizottság javaslatát. Ugron Gábor az ellenkérvény ügyében szólalt fel s kijelenti, hogy a kettőt nem lehet egyszerre kiadni a miniszternek, hogy a 3-dik kerület felállíttassék, mert ez nem lenne orvoslás az elkövetett viszszaélések ellen. (Nagy zaj.) Elnök figyelmezteti szólót, hogy nem értette meg, miről van szó. Bakay indítványozta, hogy Szeged 3 kerületre osztassák. (Derültség.) Ugron Gábor: Azt óhajtja, hogy azon kérvény, mely a hatodik szám alatt Szeged város több polgára részéről beadatott, azért helyeztetett át a belügyminiszterhez, hogy az ott szükséges orvoslást a törvényhatósági közgyűlés eljárásával szemben megtegye. Márpedig azt az eljárást orvoslásnak nem tartja, hogy a kerületek szaporíttatnak. (Zaj): Tisza Kálmán miniszterelnök: Redukáljuk a dolgot oda, ahol van (ügy van jobbfelől). Ha Szederkényi képviselő úrnak a törvény szempontjából abban igaza volna, amit az imént felhozott, akkor érteném Ugron képviselő úr felszólalását, mert akkor Szeged város hatóságának két kerület újra beosztására vonatkozó javaslata már érvényes volna és ha állanának, amiket az előttem szóló t. képviselő úr elmondott, mindezen borzasztó sérelmeket elkövette volna Szeged város hatósága, és pedig azért, hogy nekünk itt egy kerületet szerezzen (Derültség), mert eddig a minisztérium részéről ezen ügyben egy lépés sem történt, hanem Szeged város hatósága fölterjesztette a minisztériumhoz a kérvényt, hogy a történtek után a kerületek új beosztása lesz szükséges, s ő ezt az előadott módon találja helyesnek. Minthogy azonban az én felfogásom nem egyezik Szederkényi képviselő úréval, s minthogy nem hiszi, hogy a városi hatóság fölterjesztésének alapján az új beosztás, ha a minisztérium ellene szót nem tesz, — mert a kerületek miniszteri jóváhagyással voltak megállapítva — már érvényes volna, azért mondtam azt, hogy méltóztassék a kérvényeket Bakay képviselő úr indítványával együtt minden principium kimondása, minden vita nélkül a belügyminiszterhez átteni, mert különben is, ha változás történik, annak törvényhozási úton kell történnie. (Helyeslés jobb felől.) Igen kérem tehát, egyfelől méltóztassék most már legalább elismerni, hogy nem a miniszteri hatáskört akarom tágítani, mert Szederkényi képviselő úrral szemben védtem a törvényhozás jogkörét, és másfelől méltóztassék az előttem szólott korteskedési filippikáját majd akkorra hagyni, mikor a kormány előterjesztése a ház előtt lesz. (helyeslés jobb felől.) A ház erre a kérvényeket a bizottság javaslata alapján intézte el, s a szakasz határozati javaslatát is a miniszterhez utasította. Ezután letárgyaltattak a többi kérvények is, és pedig: Sopron város kérvénye a felállítandó harmadik egyetem székhelyéül Pozsony városát kél kijelöltetni. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek kiadatai véleményeztetik. Mármaros megye Nógrádmegye feliratát pártolva, kéri a földbirtokos tulajdonjogát a kőtajra is kiterjeszteni. A bányatörvényjavaslat beterjeszt,es enyi leendő figyelembe vehetés czéljából áttétetik a női-mivelés-, ial- és kereskedelmi miniszterhez. Arad sz. kir. város a vidéki városok új épületeire az adókedvezmény kiterjesztését kéri. E kérvény, melynek tartalma megfontolást érdemel, kiadatik a pénzügyminiszternek. Tárkány és több biharmegyei község, Zselic község, a kis üstökön gyakorolt mezőgazdasági pálinkafőzésnek bizonyos díj melletti gyakorolhatásáért esedeznek. (Átttéretnek a pénzügyi bizottsághoz.) A siklósvidéki tanítóegyesület kéri, hogy a tanítóegyesületek a tanítók fegyelmi ügyeiben véleményezési joggal ruháztassanak föl. (Ezen kérvényt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez véleményezi utasíttatni a bizottság. Ezzel a kérvények 44. sorjegyzéke be lévén fejezve. Következik a napirend további tárgya : A cukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori fölolvasása. A ház elfogadta, s az most átküldetik a főrendekhez. Az igazságügyi bizottság jelentése a csődtörvény függőben hagyott szakaszairól a holnapi ülés napirendjére maradt. Következett a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter válasza a hozzá intézett interpellációkra. Miután azonban ezen válaszadás hosszabb időt veendett volna igénybe, előbb Madarász tette meg interpelláczióját, amelyben kérdést intéz a horvát-szlavon-dalmát miniszterhez : 1. Való-e az, hogy az idei zágrábi országgyűléshez intézett királyi leiratban több kifejezés foglaltatik, amelyek a törvény rendeletével össze nem egyeznek ? és 2. ha való, mivel igazolja a miniszter ezen Magyarország közjogával, sőt még az 1867 : XII. és 1868: XXX. törvények rendeleteivel is ellenkező kifejezések használatát ? — Az interpelláczió kiadatik az illető miniszternek. Kemény Gábor dr. keresk. miniszter kijelenti, hogy a választ csak holnap adja meg a hozzá intézett interpellációra, mert ma az idő kevés hozzá. A holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendje a következő: az igazságügyi bizottság jelentése a csődjavaslat hozzáutasított szakaszai tárgyában; a mentelmi bizottság jelentése Szalay Imre, Mocsári Géza és Hermann Ottó képviselők mentelmi ügyében; végül a keresk. miniszter válasza Orbán és Chórin képviselők interpelláczióira. (Megjegyezzük itt, hogy a Gömör és Kishont megye kérvényénél Tisza miniszterelnök Szontagh Pál (gömöri) után szólalt fel, s nem, mint esti lapunk tévesen közölte, előtte.) Törvényjavaslat a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. ez. némely határozatainak módosításáról. 1. §. A szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. ez. 19. §-a II. pontja szerint megengedett szabad egyezkedés lisztes anyagokat feldolgozó oly szeszfőzdékre is kiterjeszthető, melyeknél csak egy s oly nemű főzőkészülék van alkalmazásban, mely az idézett törvény 20. §. II. pontja alatt felsorolt főzőkészülékek valamelyikének megfelel, ha egyszersmind a törvény 51. §-a határozmányainak elégtétetik és a vállalkozók mezőgazdák, kik a pálinkafőzéssel csak azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek. A szeszadónak akként egyezkedés alapján lerovása csak azon üzletre nézve engedhető meg, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon. 2. §. Az idézett törvénycikk 47. §. 4. pontja 3. bekezdésében foglalt határozat oda módosíttatik, hogy azon esetben, ha a főzőkészülékek literekben kifejezett naponkénti termelőképessége 11-el nem osztható, az fölfelé akként kikerekítendő, illetőleg kiegészítendő, hogy 11-el osztható legyen. 3. §. Az idézett t. ez. 56 §. intézkedése érvényen kívül helyeztetik és a helyett a következők rendeltetnek : Az adó alá eső művelet rendszerint legalább 48 órával megkezdése előtt bejelentendő, a pénzügyigazgatóság azonban ezen határidőt a vállalkozó kérelmére rövidebbre is szabhatja, amennyiben azt az ellenőrzés időszerű foganatosításával összeegyeztethetőnek tartja. Az adó alá eső műveletnek, ha az említett t. ez. 49. §-a a) betűje alatt nevezett anyagok feldolgoztatnak, legalább 36 órai, ha pedig ugyanazon §, b) és c) betűje alatt felsorolt anyagok használtatnak, legalább 24 órai szakadatlan időre kell terjednie. 4. §. Ezen törvény 1881. évi..........hó 1-jétől lép érvénybe, s végrehajtásával a pénzügyminiszter, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminiszter egyetértőleg Horvát-Szlavonországok bánjával bizatik meg. Budapest, 1881. január 31-én. Gr. Szapáry Gyula, m. k. pénzügyminiszter. Fővárosi ügyek. — A YIL kerületi templom. A főváros a Yll-ik kerületben, a leendő Erzsébetvárosban katholikus plébánia és templom felállítását s építését határozta el és erre évi 25.000 frtot szánt, mihelyt a ferenczvárosi templom építése befejeződik. Ez már a folyó évben megtörténik s 1882-től kezdve az összeg a VIL kerületi templom czéljára tétetik folyóvá. E czélra már Simor herczegprimás telket is ajándékozott. A plebánia-épület már közel áll befejezéséhez s igy az ügy oly stádiumba jutott, hogy a társadalmi mozgalmat a gyűjtés által s a végrehajtást az előmunkálatok által meg kell kezdeni. Hogy a nevezett díszes templom másfél, sőt két évtized alatt várható felépültéig is az egyházi szertartások végezhetők legyenek, ideiglenes templom építése válik szükségessé s elsősorban ez képezi gondoskodás tárgyát. A főv. közgyűlés által kiküldött bizottság felhatalmazáshoz képest 200 tagra egészítvén ki magát, e 200 tagú nagy bizottság ma az új városház dísztermében Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen elnök az ügy előzményeit terjedelmesen ismertetvén, előadta, hogy az ideiglenes templom 15—16.000 forint költséget igényel s a kerületi polgárok közül már is, a gyűjtés megindítása előtt Mendl István és győri Gschwindt Mihály 1000 —1000 frtot adtak. (Éljenzés.) Erre a VII. ker. templom építési bizottsága megalakultnak jön elnök által kijelentve, ki fölhivta a tagokat, hogy mondjanak véleményt a szervezeti teendők felől. Radocza János igen lelkes szavakban ecsetelte Gerlóczy érdemeit ez ügy körül s az értekezlet élénk helyeslése közt kérte, hogy a 25-ös bizottságnak, mely eddig az előmunkálatokat teljesité, továbbra is elnöke maradjon. Gerlóczy éljenzés közt köszönte meg a nyilvánult rokonszenvet s éljenzés közt mutatta be Nózsa Pétert, az építési bizottság állandó jegyzőjét. Ekkor levél érkezik, melyben Adler Antal tudatja, hogy betegeskedés miatt nem vehet részt a bizottságban, de a templomba 50 frtot küld, mit elnök Menyinek adván át, ez jelenti, hogy Wallenfeld Károly is 50 frtot adott át az ő kezeihez. Ezzel napirendre térve, Tarcsay J. kérte, hogy a teendők felől irányadóul olvastassák föl a kisebb bizottságnak kész munkálata, mely az egész szervezetet felöleli. Az értekezlet a fölolvasott javaslatot elfogadta s ehhez képest egy 23 tagú végrehajtó bizottság kiküldését határozta el, mely azután maga alakítja meg úgy a gyűjtő, mint az építést ellenőrző bizottságokat. A gyűjtőbizottság elnökévé Kempa Simon apát-plébános, pénztárnokká Mendl István, ellenőrré Gajdos Károly választottak. A részletesen is felsorolt teendők, melyek a bizottságok körébe tartoznak, a végrehajtó bsz.-ra bízattak, mely eljárásáról annak idején a 200-ashoz jelentést tesz. Végül a végrehajtó bizottság a következő tagokból alakíttatott meg: Bobula György, Dobos Ferencz, Emerling Vilm, Fuchs Ignácz, Gardos Károly, Gschwindt Mihály, Halbauer Nánd, Hulitius Kár. Jamnitzky Lajos, Reiner József, Klempa Simon, Mendl Istv. Morzsányi Károly, Nagel Mór, Detl Ant. Pescher J. Radocza János, Romeiser V. Schimmer György, Schön József, Schneider M. Sebestyén Géza, Tarcsay János, Weigert Kár, Zettner Ede. A főv. magánépítési bizottság mai ülésén a következő említésre méltóbb építési engedélyeket adta ki: Ernszt Henriknek (sugárút 93.) 3 emeletes lakóházra, Horváth J.-nak (ostromutcza 1.) őr házra, Schwarczenbrunner Jánosnak (Donáti utcza) egy emeletes toldalékra, Klinzny Borbálának (X. ker. kápolnaút) földszintes lakóházra, Apáti-Stoccz Arankának (hollóutcza 14.) egy emeletes toldalékra s végre az I. budapesti gyermekkertegyletnek megengedték, hogy a budai várszínházban febr. 8-án tartandó theadansantra gőzmotort állíthasson az udvarra a villamos világítás végett. Törvényszéki csarnok. Sikkasztás Pestmegyénél. (Folytatás). A bizonyítási eljárás befejeztetvén, ügyész Kossuthány vádlottat a hivatali sikkasztás bűntettében kéri bűnösnek kimondani s megfelelő büntetéssel sújtani. Védő dr. Polonyi Géza hivatali sikkasztás bűntettét már csak azért sem lát fenforogni, mivel védettje nem hivatalos minőségben, hanem magán megbízásból kezelte a vadászjegyeket s az azok eladása után befolyt pénzeket. De sikkasztás miatt sem marasztalható el vádlott, mert egyátalán nincs bizonyítva, hogy a hiányzó pénzt tényleg elsikkasztotta s el kell fogadnunk abbeli védekezését, hogy a pénzt elvesztette. Kéri tehát védettjét felmenteni, esetleg pedig az enyhítő körülmények túlsúlya miatt sikkasztás vétségében elmarasztalni. A törvényszék vádlottat a hivatali sikkasztás büntette alól felmenti, ellenben a sikkasztás vétségében vétkesnek mondja ki s tekintettel a számos enyhítő körülményekre, 6 havi fogházra ítélt. Ezen ítélet ellen vádlott s a kir. ügyész is felebbeztek. Halálra ítélték a legfőbb ítélőszék I. büntető tanácsának Csemegi Károly elnöklet alatt ma tartott ülésében Hudi Jánost. A bűnügy következő: Hudi Márton fiai, István, János és Károly folytonos viszályban éltek egymással vagyoni irigység miatt János sokszor halállal fenyegette Istvánt, ki a legszorgalmasabb, legtekintélyesebb és legerősebb volt köztük.1878. szept. 13-án János a kis-szebeni járásbíróság területén fekvő Jedlina erdőbe titkon kiment s ott Károly fiával a tizenkilencz éves Hudi Pállal előre kiforralt tervük értelmében az éjjeli álmát alvó Hudi István nyakára kettős hurkot vetettek s őt megfojtották. A gyilkosokat elfogták Hudi János eleinte mindent tagadott s azt mondta, hogy Pál volt a gyilkos, kivel együtt aludt István az erdőben, de János nem tudta bebizonyítani, hogy a gyilkosság éjjelén miért ment el a háztól és hol volt az egész éjjelen. Az eperjesi kir. törvényszék halálra ítélte Hudi Jánost, bűntársát pedig 10 évi börtönre ; a kir. tábla helybenhagyta az ítéletet ; a legfőbb ítélőszék azonban, több formahiba miatt, mindkettőt feloldta. Az eperjesi tvszék új tárgyalást tartott, Hudi Jánost halálra, társát pedig tíz tíz évi börtönre ítélte. Ez utóbbi rövid idő alatt meghalt, így került az ügy a kir. táblára, hol Hudi Pálra már intézkedés nem tétetett, de Jánosra nézve a legszigorúbb büntetés újra kiszabva lett. A legfőbb ítélőszék hosszabb tanácskozás után helybenhagyta a másodbiróság ítéletét. A HON magántávsürgönyei. Pária, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Temps« jelenti: Anglia végre elvben elfogadta a porta ajánlatát. Az eszmecsere ama kérdés fölött, fentartassék-e a berlini konferenczia határozata az esetben, ha a tervezett tárgyalások semmire se vezetnek, még egyre tart. Anglia még egyedül tesz kikötéseket a berlini konferenczia határozatait illetőleg. Bécs, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy konstantinápolyi levele szerint a taskidzai mufti szándékolt missziójának Albániába tett figyelmeztetések következtében felhagytak és elutazása elmaradt. Calice báró kifogásokat tett egy osztrákmagyar delegátus Plevlyében történt feltartóztatása miatt, akinek Üsküpbe kellett mennie folytatni a prizrendi cs. kir. dragoman meggyilkoltatása feletti kutatásokat, nehézségek miatt melyeket a török hatóságok a Bojánán át az osztrák és montenegrói hajózásnak készítenek. Bécs, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Pol.Corr.« egy párisi levele szerint ott, minthogy Gladstone az európai koncertet minden áron fenn akarja tartani, remélik, hogy Anglia csatlakozni fog egy egyesült akcióhoz Konstantinápolyban és némi biztossággal számítanak egyetértés létrejövésén London és Berlin közt. Felteszik, hogy a porta Volot, Larisszát és Prevesát át fogja engedni. Görögország a nagykövetek által egyenkint folytatandó konstantinápolyi negocziácziók lefolyásáról és haladásáról értesittetni fog. Konstantinápoly, jan. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Egy állítólag megbízható hír szerint a szultán egy minisztertanácsban határozottan kijelentette, hogy a görög kérdés békés megoldását óhajtja. Török miniszterek nyilatkozatai következtében, akik Angliát vádolták, hogy a jan. 14- iki török ajánlat elfogadását megakadályozni és meggátolni iparkodik, az angol ügyvivő biztosítja, hogy az angol kabinet sem az európai koncertet megakadályozni, se szántszándékos nehézségeket a görög kérdésben okozni nem akar. Brüsszel, jan. 31. (Ered. sürg.) Rudolf trónörökös Brüsszelt jövő vasárnap hagyja el. Amennyire itt egiptomi utazásáról értesülnék, Egiptomban negyven napig szándékozik maradni. Rövid tartózkodás után Kairóban a trónörökös a Nílus jobb partja Assuanig fog menni, ahol nagy vadászatok fognak tartani és a balparton Heinauig fog utazni. London, jan. 31. (Ered. sürg.) Az angolok veresége, melyet a boerokkal szemben szenvedtek, teljes , 231 embert vesztettek; a tiszteket először ölték meg. A boerok, kitűnő lövők, jól fedezett pozíczióban csekély veszteséget szenvedtek. Konstantinápoly, jan. 31. (Pol. Corr.) A norta jónak látta, Angolországot felelőssé tenni ama hálasztásért, melyet a hatalmaknak a legutolsó török torkrat adandó válasza szenved; ennél fogva az angol ügyvivő indíttatva érzi magát a portát határozottan arról biztosítani, hogy Angolország nem fogja megzavarni az európai koncertet sem nem fog a békés kiegyenlítés létrejöttje elé szánt szándékkal akadályt gördíteni. Bécs, jan. 31. (A költségvetési bizottság ülése.) Az igazságügyminisztérium költségvetése fölötti tár-