A Hon, 1881. március (19. évfolyam, 59-89. szám)
1881-03-26 / 84. szám
84. szám. 19-dik évfolyam. Reggeli kiad.is. Budapest, 1881. Szombat, márczius 26. Szerkesztési iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épület A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert, kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. ♦ nílrDEtÉSEK Szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kiadó-Hiivatal Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint, Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 írt 5 hónapra ••••••••••, 8 » -6 hónapra .IS :' Az esti kiadás postai különküldéséért felül*fizetés negyedévenkint ....... 1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Előfizetési felhívás A HÓIT XIX. évi folyamára. Előfizetési firak : Egy hónapra . . . . 2 frt Évnegyedre . . . . 6 » Fél évre . . . . 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre A HON kiadóhivatalába (barátok tere Athenaeum-épület küldendő. A HON kiadóhivatala. Budapest, márczius 25. Lapokban olvassuk, hogy az orosz diplomáczia fölhívni szándékozik az összes európai kormányokat, miszerint egyesült erővel segítsenek elnyomni az internationálét, a szoczializmust,a nihilizmust. Nincs olyan képtelenség, amit Oroszországtól várni ne lehessen, azért el kell rá készülve lennünk, hogy ez a szándék csakugyan megvan. Ennek a valósítása pedig képtelenség. Először azért képtelenség, mert azok a forradalmi elemek, amik Európa más országait nyugtalanítják, semmi rokonságban nincsenek az orosz nihilizmussal . Angliában a fénnek szövetsége, Németországban a szocziáldemokraták, Olaszországban az irredentisták, Spanyolországban a kárlisták mind olyan speciális alapokon állnak, oly külön czélok után törekesznek, hogy az ezektől támasztott bajokat ugyanegy orvossággal meggyógyítani nem lehet. Maguk a franczia intranzigensek, a kovina mnardok egészen más elementum mint az orosz nihilisták , amazoknak az áramlata dezorganizáló, kulturellenes, emezeké pedig épen a miveit elemekre terjed ki, s organizáló erőt tanúsít. Azonkívül is az orosz úgynevezett nihilismus, minden tettében, nyilatkozataiban azt tanúsítja, hogy nem cosmopolita ideálok után, de kizárólag orosz nemzeti érdekekért törekszik , amit az bizonyít legjobban, hogy nem a proletariátusból, hanem a tanult osztályokból, nemességből, birtokosokból támad. Ezeket a háborgó elemeket mind egymással összetéveszteni: a legvégzetesebb csalódás ! Közös orvosságnak nem lehet tartani azt, hogy valamennyi európai hatalom alkalmazza az orosz gyógyszert , tömeges elfogatást, ólombányákba küldést, bitófát, cenzúrát, titkos rendőrséget , azért, mert ez nem segít. Mentül több összeesküvőt öszszefognak, annál több támad odakinn, mentül több martírt csinálnak, annál jobban nő a vágy azzá lehetni, mentül jobban elhallgattatják a szabad szót, annál jobban terjed az eszme. Hiszen próbálta már ugyanezt a közös népleigázási rendszert Oroszország kezdeményezni Európaszerte, a század első negyedében s emlékezhetnének rá a diplomaták, hogy ez a kísérlet legelébb magát Oroszországot vitte a forradalomba bele, amit aztán csak nagy vérontással lehetett elfojtani , s ez a rendszer Európa többi államain is megboszulta magát és tarthatatlannak bizonyult. Minden állam specziális bajának specziális orvossága van, s hogy minden állam a maga baja ellen a legczélravezetőbb módszert alkalmazza, az valóban mindnyájunknak közös érdeke. De hogy mik legyenek azok a módszerek ? azt csak az illető állam vezérférfiai tudhatják. Jó, ha azok tudják ! Mi nem űzünk sem kedélypolitikát, sem machiavelli politikát. Mi nem örvendünk annak, hogy ha akármelyik állama is a kerek földnek válságos veszedelembe került, nem spekulálunk concurrens, vagy rivális államok baleseteire , (bár a politikában ez szokás) sőt határozottan szerencsétlenségnek tartunk az egész világrend érdekében minden olyan katastrophákat,aminek Oroszországban napirenden vannak. De az a meggyőződésünk, hogy az ilyen katastrophákat egyedül egy módon lehet csak kikerülni: az okok (nem a jelenségek) eltávolítása által. Ha akarnak Európa vezérállamférfiai az Oroszországból széteredő nihilismus meggátlására valami együttes lépést tenni, hát ez nem lehet más, mint az, hogy tanácsolják az uj czárnak, hogy elégítse ki népei kívánságát, szabad intézmények által. (Megtették volt az ottomán birodalom uralkodójánál is.) Az uj czár még nincs lekötve múltja által ; ő nem tett fogadást haldokló atyja ágyánál, hogy semmit sem változtathat az eddigi rendszeren; ő szabad az elhatározásával. Rajta, és csak egyedül ő rajta áll, hogy az a pestis, ami most Oroszországban a társadalom legműveltebb osztályaiban elharapózott, megszűnjék. Világosítsák fel a czárt, hogy egy absolutista államban a kormányzat minden bűnéért, hibáiért egy ember a felelős, az uralkodó, annak a fejére összpontosul minden vád, minden gyűlölet; míg az alkotmányos államban a kormány, a parlament, az egész nemzet fedezi testével, lelkével az uralkodó személyét. Ne kívánja az orosz államhatalom, hogy azt a pestist a többi államok is oltsák be a saját testükbe, s akkor segítsenek az ő nagy baján, hogy azt maguk között feloszszák. Hogy mit fognak tenni a többi államok, ha ilyen kívánság intézietik hozzájuk ? az az ő dolguk. Elfogadják-e a Borisz-Mellikoff rendszerét egészen, a maguk communardjai, fémjei, szocziáldemokratái, irredentistái megrendszabályozására ? alig hiszszük. Hanem egyet határozottan mondhatunk: hogy ami minket illet, mi a magunk szabadelvű intézményeit, államunk létföltételét, trónunk legbiztosabb őrét, jövőnk biztosítékát, semmi idegen állam bajaiért megszorítani nem fogjuk. Nálunk nincsenek forradalmi elemek — nálunk az ellenzéknek minden árnyalata lejális és hazaszerető, nálunk a béke utáni vágy, a rendszeretet a közérzületben gyökerezik, s netaláni ellenkező, káros irányzatok legyőzésére mostani szabad intézményeink is mindenképen elégséges módszert nyújtanak; azon módszereket erélyesen használni, ha kell, de el nem használni szükségtelenül, ezt tartjuk kormányunk feladatának. — A főrendiház f. hó 26-án d. e. 11 órakor ülést tart. — Ő császári és Apostoli királyi Felsége a következő legf. parancsot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: Hogy ama benső barátság, mely köztem és néhai II. Sándor orosz császári Felsége között fennállott, valamint ama különös jóindulat, melyet a boldogult császár hadseregem iránt mindenkor tanusitott, ez utóbbinak tiszteletteljes emlékezetében maradandólag fentartassék, — parancsolom, hogy all. számú dzsidás-ezred, Felséges tulajdonosának, néhai II. Sándor orosz császárnak nevét, örök időkre megtartsa. E dzsidás-ezred tulajdonosává III. Sándor orosz császár Ő Felségét nevezem ki. A Czezarevits Sándor orosz nagyherczeg trónörökös nevét viselő 61. számú gyalogezred ezentúl III. Sándor orosz császár nevét fogja viselni. Bécsben, 1881. évi márczius hó 20-án. Ferencz József s. k. — A tanítók honosítási kérdése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, f. évi febr. 25-én valamennyi egyházi főhatósághoz s valamennyi megye és város közigazgatási bizottságához s általok a tanítókhoz a következő rendeletet intézte. Az 1868. évi 38. t.-cz. 133. §-ának a tanítói minőségben működő, illetőleg működni szándékolt idegen állampolgárokra való alkalmazása tekintetéből, a magyar minisztertanács f. évi február bó 4-én tartott ülésében hozott határozathoz képest, az 1868. évi 38., az 1879. évi 18. és az 1879. évi 50. t.-czikkekben foglaltak alapján a következőket rendelem: 1. A már alkalmazott nyilvános népiskolai tanítók (igazgató-, vezér-, rendes- és segédtanítók,illetőleg tanítónők), a mennyiben külföldön nyert és általam nostrifikált illetőleg nostrifikálásra számot tartható tanképesítő okmánynyal bírnak, állomásuk különbeni elvesztésének terhe alatt köteleztetnek, hogy a magyar állampolgárságot előbbeni állampolgári kötelékükből való kilépésük mellett haladéktalanul megszerezzék s ha az öt évi itt lakás hiányában ezt azonnal nem tehetnék, nyilatkoztassák ki, hogy mihelyt a törvény által e részben kívánt kellékekkel bírni fognak, a magyar állampolgárságot azonnal megszerzik. Úgyszintén állomásuk különbeni elvesztésének terhe alatt utasítandók az érdekelt tanítók, hogy a magyar nyelvből az 1879. évi 18. t.-cz. 3. §-ában előirt módon, a hazai történelemből, a hazai földrajzból és a hazai alkotmánytanból, — a mennyiben ezen tantárgyakból tanképesitő okmánynyal eddig nem bírnának — valamelyik hazai állami tanitóvagy tanitónőképezdénél a tanképesítő vizsgálatot az tanév végéig tegyék le. Azon tanítók, kiknek tanképesítő okmányuk notrifikálásra számot nem tarthat, vagy akik tanképesítő okmánynyal nem bírnak, ha a tanképesítő vizsgálatot valamelyik hazai állami tanítóképezdénél az tanév végéig sikerrel le nem teendik, állomásuktól elmozditandók; a tanképesitő vizsgálat sikeres kiállása esetében pedig a honosításuk iránti kötelezettségre nézve a fentebb mondottak tekintendők irányadóiul. 2. Jövőre nézve pedig csak magyar állampolgár alkalmazható népiskolai tanítónak s igy idegen csak is oly feltétel mellett választható meg, illetőleg nevezhető ki népisk. tanítói állomásra, ha igazolja, hogy a magyar állampolgárságot megszerezte és előbbeni állampolgári kötelékéből elbocsáttatott; továbbá, ha bir azon képzettséggel, mely Magyarországban a néptanítóktól megkivántatik. Ennélfogva, ha nem magyarországi illetékes tanítóképezdénél nyerte volna tanképesítő okmányát, alkalmaztatása előtt tartozik azon tárgyakra nézve, melyek ezen felül Magyarországban különösen is kívántatnak, valamelyik m. kir. állami tanító- vagy tanitónőképezdében letett vizsgálat utján a képesitvényt megszerezni, s azután néptanítói oklevelét valamelyik magy. kir. állami tanitóképezde utján leendő felterjesztéssel általam nostrifikáltatni. 3. Magán népiskolák felállítása és fentartása a honosítás iránt fentebb említett kikötések fentartása mellett csak azon idegen állampolgároknak engedtetik meg, kik ehhez való jogosultságukat a fentebbi 1. és 2. pontban foglaltak alapján igazolni tudják ; úgyszintén eme tanintézeteknél a rendes tantárgyak tanítására csak azon idegen állampolgárok birandnak jogosultsággal, kik egyébiránt a most említettekhez képest magánintézet fentartására is jogosítva volnának. Miről is ezimedet tudomás és miheztartás végett azzal értesítem, hogy az érdekelt nyilvános és magán népiskolai tanítókat a fentebbi 1. pontban foglaltakhoz képest, megfelelőleg utasítsa és e részbeni eljárásáról a tett intézkedéseit előtüntető kimutatást f. évi május hó végéig terjessze fel hozzám, a 2. pontban foglaltak megtartását pedig szigorúan ellenőrizze. Kelt Budapesten, 1881. évi február hó 25-én. Trefort, s. k. — A kormány — mint a B. L. értesül — legközelebb terjedelmes törvényjavasltot fog a lánczhajózás tárgyában a képviselőház elé terjeszteni. — Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsonyi elnök megnyitván, Ékes Henrik kérdést :intézi a honvédelmi miniszterhez, van-e tudomása arról, hogy a »Magyar országos bank« »Banc nationale de Hongrie« czimet akarja felvenni s szándékozik-e a helytelen elnevezés bejegyzését megakadályozni ? Kemény Gábor b. miniszter kijelenti,hogy épen ma jutott hivatalos tudomására az, hogy a nevezett banktársaság csakugyan az említett franczia czímmel jegyeztette be magáta kereskedelmi törvényszéknél. Miután azon nézetben van, hogy a franczia elnevezés nem felel meg a bank magyar nevének , miután az eddigi gyakorlat az volt, hogy ha ily téves bejegyzés történt, a kereskedelmi törvényszék a minisztériumtól vett figyelmeztetést tekintetbe véve, a kívánt eredmény előretett, ma kiadta azon rendeletet, hogy a kereskedelmi törvényszék az érintett elnevezés helytelen voltára figyelmeztettessék. Éles Henrik kijelenti, hogy a válaszban megnyugszik. Ezután felvétetett a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat. Pauler igazságügyminiszter előrebocsátván, hogy Teleszky betegsége miatt nem jelenhetett meg az értekezleten, tüzetesen indokolja a törvényjavaslatot, mely hosszú vita után átalánosságban elfogadtatott. A tárgyalásban részt vettek: Kemény János b., Dárday Sándor, Emmer Kornél, Apáthy István, Hegedűs Sándor, Bethlen András gr., Ivánka Imre, Vargics Imre, Kemény Géza b., György Endre, Stissics János és Tisza Kálmán miniszterelnök. A részletes tárgyalás a közelebbi értekezletre halasztott. Ezután Baross Gábor szóbahozta az öt éves mandátumra vonatkozó indítványt s ezzel kapcsolatban a házszabályok módosításának kérdését. Tisza Kálmán miniszterelnök az elsőre nézve megjegyzi, hogy az időt ezúttal nem tartja alkalmasnak arra, hogy ily nagy fontosságú indítvány tárgyaltassék, a jövő országgyűlésen azonban lehet egy alkalmas pillanatban a kérdést elvileg megvitatni, a házszabályok tudósítására nézve azonban nem lát akadályt. Baross Gábor kijelenti, hogy nézete szerint az idő kérdése nem döntő ezen országos és nem pártérdekű ügyben, azonban kénytelennek érzi magát a párt határozatának engedni. Végül Vécsey Tamás a holnap tárgyalandó kérvényekre vonatkozólag adja elő a kérvényi bizottság jelentését, melyhez Baross Gábor és Herics Antal szólnak. Ezzel az értekezlet este fél 10 óra körül véget ért. (D. É.) — Az országgyűlési mérsékelt ellenzék mai értekezletén tárgyalás alá vette a polgári perrendtartási javaslatot; ellene szóltak Szilágyi Dezső, Hódossy Imre és Zay Adolf, a javaslat mellett pedig Horváth Lajos, Juhász Mihály, Chorin Ferencz és Mandel Pál. Miután a kérdés tudományos szakkérdés, az értekezlet természetesen határozatot nem hozott. Az országgyűlési függetlenségi párt ma tartott értekezletén tárgyalás alá vette a képviselőház kérvényi bizottsága által tárgyalt s a napirendre kitűzött kérvényeknek 51. sorjegyzékét, s ebben Szabadka város közönségének azon kérvényét, melyben kérvényez a vallás- és közoktatási miniszter leirata ellen, mely a kalocsai érsekség által kinevezett hitelemzők fizetésének kiutalványozását elrendeli. Az értekezlet által a kérvényi bizottság e felett hozott határozata azon módosítással fogadtatott el, hogy a közoktatási miniszter »haladéktalanul« intézkedjék. A módosítvány megtételével Mukics Ernő bízatotta meg. Tárgyaltatott ugyancsak e kérvények sorozatában felvett azon kérvény is, melyet a magyarországi helvét és ágostai hitvallású ev. egyházak az 1868. Lili. és 1879. XL. t.-czikkek szükségelt kiegészítése végett pótló tezikkek behozatalát kérik. Az értekezlet elhatározta, hogy a kérvényi bizottság azon határozata helyett, hogy a kérvény áttétetik a minisztériumhoz »megfontolás és szükségessé válható eljárás tekintetéből« tétessék »szükséges törvényhozási eljárás kezdeményezése tekintetéből.« S ezen módosítás benyújtásával Vidliczkay Józsefet bízta meg. Az országos tanitóegyletek szövetsége ügyében beadott kérvény tárgyalásánál, az értekezlet megbízásából pártolólag felszólal Thay Kálmán. Tárgyaltatott végül a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi törvényczikk módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat s azt az értekezlet az átalános tárgyalás alapjául elfogadta. A törvényjavaslat részletes tárgyalásánál több szakaszra nézve Unger Alajos, Vidliczkay József és mások, több lényeges módosítást fognak megtenni. Az osztrák tartományi bank képviselői ma este ide érkeznek s a legközelebbi napok folyamában ismét tárgyalásokba lépnek a kormánynyal a budapest-zimonyi vasutat illetőleg. A magyar aranyrente konverziója tárgyában — mint az »U. P.« értesül — a legközelebbi napokban megkezdődik az értekezlet a pénzcsoport és a magyar pénzügyminisztérium közt. Weiss az osztrák földhitelintézet igazgatója megérkezett Budapestre, hogy az ajánlatokat megtegye. A törvényjavaslat, mely e tárgyban a törvényhozás elé terjesztetik, hír szerint felhatalmazás alakjában fogja megbízni az üzlet megkötésével a pénzügyminisztert. ■— A boérokkal kötött béke. Az angol parlament mindkét házában felolvastattak a boérokkal Sir Wood által megkötött s az angol kormány által jóváhagyott következő határozatok: 1. A királynő souzeranitása a Transvaal felett el van ismerve. 2. A boéroknak teljes önkormányzat igértetik. 3. Az idegen összeköttetések felett az ellenőrködés fentartatik. 4. A jövendő székvárosban lesz egy residens. 5. A királyi bizottságot fogják képezni: Sir Robinson Hercules, Sir Wood Evelyn, De Villiers, a Capföld főbírája. 6. A bizottság hatáskörébe fog tartozni a nemzeti érdekek megvédése s a határügyekre vonatkozó intézkedés. 7. A bizottságnak lesz feladata határozni a felett is, váljon a Transvaal-testületnek valamely s minő része, keletre bizonyos határok közt, elkülöníttessék-e a Transvaaltól. 8. A boérok feladják a Neck-en levő hadállásaikat s otthonaikba oszlanak el. 9. A britt helyőrség Transvaalban marad, a végleges egyezmény megkötéséig. 10. A boérok a fentebbiekhez beleegyezésüket adván, Sir Wood E. megígéri nekik, hogy nem fog hadiszereket a Transvaalba küldeni. A pontozatokat Gladstone terjeszte a ház elé, s ez alkalommal három pontra nézve kérdés is intéztetek hozzá, melyekre azonnal megfelelt. Northcote kérdé,hogy mit ért a kormány a külhatalmakkal való viszony ellenőrzése felett,mire Gladstone azt felelte, hogy a külügyek intézése fenn van tartva a koronának. Bartelot kérdi, hogy a boérok be fogják-e szolgáltatni a fegyvert, Gladstone válaszolja, hogy ilyesmit a kormány nem is követelt. Végül Yorke azt kérdé, vájjon a souzeranitás alatt souveranitás értendő-e, s erre Gladstone azt válaszolta, hogy a souzeranitás a nemzetközi jog értelmében van használva. Churchhill: Tehát a Transvaal oly viszonyban lesz Angliához, mint Rumélia Törökországhoz. Gladstone: Igen a souzeranitás mindkét esetben fenn áll, de azt nem mondhatnám, hogy Keletrumélia alkotmányát fogadtuk volna el. — Chambord gróf levele, melyet Görczből f...hó 15-én intézett Mun grófhoz, igy hangzik: »Örömmel helyeslem vannesi beszédét és üdvözlöm önt; egyúttal legnagyobb köszönetemet fejezem ki önnek. Miden igaz, amit pénzügyeink hamis prosperitásáról, kereskedelmünk és iparunk és földmívelésünk sajnálatra méltó helyzetéről, a szerény és szent papok kiűzetéséről mondott, akiket mint gonosztevőket hajtottak el. Köszönöm önnek azt is, hogy ama bírói osztályt se felejtette el, aki lelkiismeretét nem akarta lealacsonyítani a diadalmaskodó istententelenség szeszélyei és igazságtalanságai előtt, számíthat legélénkebb hálámra. Ez oly szerencsés mind e bajok orvosszereinek megszerzésében, mint lealacsonyításaink és megaláztatásaink felsorolásában. A hagyományos monarchiával, mely a keresztyén monarchiát jelenti, minden jelenkori problémát meg fog oldani. A politikai közömbösség, megbotránkozhatik állításainak világosságán, gyönge lelkűek megijedhetnek tőlük, a felizgatottak felháborodhatnak — én ezt értem; de ha a tévedés fényes nappal ezer alakban terjeszkedik, merészen kell ellene a tisztességet és becsületet szembe állítanunk. Arról van szó, hogy tudjuk, visszatérjen-e a világ a barbársághoz, vagy ne követeljen-e a forradalomtól számot borzasztó bűntetteiért. Amaz elv megszilárdítására, mely az emberi vétkeket és a cselszövényt legyőzi, mely a lelkiismeret méltóságát megőrzi és a munkásnak, mely ön előtt oly drága, mindennapi kenyerét biztosítja, elveszett jótétemények visszaadására szükséges, hogy Francziaországnak istene és királya visszaadassák. Henri.« — A szentpétervári események. A czárgyilkosok elleni per tárgyalását— mint már jelentettük — elhalasztották, mert az elfogott Perovszka nihilista nőtől, ki segédje volt Riszakovnak, a czár megölésénél, s Hartmannak a moszkvai vasúti merényletnél fontos leleplezéseket várnak. Perovszka, mint a vizsgálat kiderítette, a márcz. 13-iki merénylet főintézője volt s hosszabb ideig Szentpétervárit lakott. Az utczán fogták el, amint szánkázott, Perovszka kis termetű, sovány nő, külseje szerény, senki se gyanítaná benne a nihilistanőt. A vizsgálatnál hírszerint bevallotta, hogy ő adta a jelt a merényletre. Beismerte, hogy létezik munkásszövetség, a forradalmár végrehajtó bizottság rendeleteinek végrehajtására. E munkásszövetségnek 17 tagja vállalkozott a czár elleni merényletre. Riszakov atyja, hír szerint, kivégezte magát. — Zselyakov nem akar védőt. A többi vádlott, mint az előbbi perök alkalmával is szokásos volt, nem kap hivatalos védőt, hanem 3 szabadelvű híres szentpétervári ügyvédet, kik az előbbi szoczialista párokból ismeretesek, és pedig Ankovszky lesz Riszakovnak, Khartulah Michajlovnak és Gerke Hessze-Helfmann asszonynak védője. A perben 80 tanú fog szerepelni, köztük 5 haldokló. A tárgyalás három napon át félbeszakítás nélkül fog folyni. Az összes szentpétervári hírlapokhoz rendelet érkezett, mely a legszigorúbban megtiltja nekik, hogy a legújabban eszközölt politikai elfogatásokról tudósításokat adjanak, mert ez a vizsgálat folyamára hátrányos lenne. A kórházban elhalt gonosztevő fejét, aki hír szerint a második bombát vetette a császárra, elválasztották törzsétől és bebalzsamozták, hogy a törvényszéki tárgyalásra eltegyék. — Az összes elfogottak számát 200-ra teszik. — Tegnapelőtt lóvonatú vasúti kocsikban számos fiatal embert és leányt fogtak el. — A »Herold«-ot magánforrásból értesítik, hogy a merénylet napján a Newski-prospektuson egy szánkázó rendőraltiszt egy főtisztnek ezt kiáltotta: »Hál’ isten, meghalt!«, mire mindketten gyorsan tovább hajtattak. Kétségtelenül átöltözött nihilisták voltak. A német trónörökös tegnap meglátogatta a katasztrófa színhelyét. A homály, mely eddig az ismeretlen gyilkos személyiségét fedte, a ki, midőn a második bombát dobta a czárra, maga is halálosan megsebesült s nemsokára meg is halt, kezd oszolni. Márczius 17-én az 59. sz. ház 22 számú lakásának bérlőnője a Szimbicskajában a wyborgi oldalon, a rendőrségnek jelentette, hogy lakosa, a ki papírjaiban magát Jeniczky-nek nevezte, márcz. 1 óta nem tért vissza lakásába. Ennek következtében felmutatták az asszonynak a kórházban elhalt egyén holttestét , ő ebben felismerte egykori lakását. Cselédje is megerősítette vallomását. Jelniczky körülbelül egy hónapig lakott a wyborgi oldalon, csendes életet vitt, csaknem egész nap nem volt honn s a háziasszonynak azt mondta, hogy írnoki állomása van. Gers köriratának Londonban — mint a »Pol. Corr.«-nak írják— kevés jelentőséget tulajdonítanak, minthogy kifejezési módja sokkal határozatlanabb, hogy sem abban az uj czár által inaugurálandó politikára bármely határozott cérzást lehetne találni. Csak a philhellének remélik, hogy Oroszország most annál mélyebben fogja a görög ügy pártját fogni, minthogy a görög király az orosz császárné testvére. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara ma d. e. 10 órakor tartotta rendes évi tisztújító közgyűlését Hodossy Imre elnöklete alatt. Elnök az ülést kevéssel 10 óra után nyitotta meg s üdvözölvén a megjelent tagokat, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította. A közgyűlés első tárgyát képező választmányi jelentésből — melyet a közgyűlés felolvasottnak tekintett — a következőket veszszük. Az ügyforgalmat tekintve a lefolyt évben a kamarához érkezett 2444 folyó és 1016 fegyelmi beadvány; összesen 3460; elintéztetett összesen 3466 drb, elintézetlenül maradt 30. Az ügyvédek száma az év végén 778, ügyvédjelölteké 907 volt, e szerint a kamara lajstromaiba bejegyzettek összes létszáma volt 1685. Fegyelmi panasz emeltetett 148 és pedig 2 ügyvéd és 146 ügyvédjelölt ellen, melyek folytán 38 fegyelmi eljárás rendeltetett el s csak kilencz végtárgyalás tartatott, melynek alapján hat esetben találtatott vádlott vétkesnek s itt is ideiglenes felfüggesztés és az ügyvédségtől elmozdítás csakis 1- 1 esetben alkalmaztatott. Függőben maradt 23 fegyelmi ügy, hatályban maradt az év végével 9 felfüggesztés. Az utóbbi három év adatai szerint az ügyvédek létszáma évről-évre apadt, míg az ügyvédjelöltek száma növekedett. A fegyelmi panaszok, fegyelmi eljárás és vizsgálat száma a lefolyt évben volt a legnagyobb, azonban legkevesebb végtárgyalás tartazott; az elutasított fegyelmi panaszok száma legkisebb, pénzbírság-büntetés kiszabása legtöbb, a felfüggesztett ügyvédek száma egyenlő volt. A végtárgyalás alapján vétkeseknek talált vádlottak száma évről-évre apadt. A választmánynak a három évi ciklus alatt tett átalános érdekű határozatai kiterjedtek a tagdíjfizetés behajtásának módozataira, a kiadandó lajstrom-kivonatok tartamára, a fegyelmi panasz illetékességére, s számos kisebb házi ügyre. Véleményes jelentést tettek a bélyeg- és illeték-törvényjavaslat s a Bosznia, Herczegovinában honosítandó perrendtartás tárgyában. Ezenkívül a választmány terjedelmes feliratot intézett a pénzügyminiszterhez az ügyvédek aránytalan s a semleges viszonyoknak meg nem felelő megadóztatása tárgyában s hiszi a választmány, hogy ennnek eredménye már a folyó évi adókivetésnél nyilvánulni fog. Megemlékezik a jelentés a kamara elhunyt tagjairól is. Az özvegyek és árvák segélyalapja — melyhez Baintner Imre, dr. Kern Tivadar, Spett Vincze és dr. Ullmann Pál adományaikkal járultak — örvendetesen gyarapodott. Hasonló örvendetes gyarapodást mutat a könyvtár is. Végül a jelentés jelzi, hogy az ügyvédrendtartás módosítására vonatkozó előmunkálatok befejeztettek s az új törvényjavaslat — mely hivatva van az ügyvédi kar számos, súlyos bajait orvosolni s idővel megszüntetni — a képviselőház elé terjesztetett. A jelentés e pontjánál dr. De 11’ Adami Rezső emel szót, mert — úgymond — tudomására esett, hogy ezen, az ügyvédi karra számos sérelmes pontozatot tartalmazó javaslat, az ügyvédi kar érdekei iránt érzéketlen képviselőházi jogügyi bizottságában minden módosítás nélkül ment keresztül s még a jelen ülésszak alatt tárgyalás alá fog kerülni. Kívánatosnak találta volna, hogy az elnökség az ország összes ügyvédeit közös értekezletre hívta volna egybe, hogy ez közösen emelje fel tiltakozó szavát a sérelmes törvényjavaslat ellen. A javaslat, mely az ügyvédséggel szemben nyíltan a magánfél mellett foglal állást, reform alszim alatt újabb, sérelmes terheket ró az ügyvédekre. A kormány úgy látszik, az ügyvédség privilegiált üldözésében keresi feladatát, megvonja a közgyűlésen az indítványozás jogát s az e feletti diskuszsziót, s a választmánynak a javaslat szerint csak akkor van joga a törvényjavaslat felett véleményt mondani, ha a kormány által erre felhivatik, így a közgyűlés csak néma tanúja lesz a választmánynak, a választmány pedig a kormány reporterje, s így degradálják az ügyvédi kamarát a széhek alá. Az egy amit kárpótlásul ad, a visszatartási jog, oly klauzulákkal, melyek gyakorlását legtöbb esetben kizárják. A jog szabadelvűséget, melyet minden állam megadott ügyvédeinek — a magyar kormány nem adja meg csak azért, mert német reakczionárius minták után indul. Ezt a kamara tétlenül nem nézheti, erkölcsi kötelessége jogainak megvédésére síkra szállani, miért is a következő határozati javaslatot terjeszti elő : »Az évi jelentésnek az ügyvédi perrendtartásra vonatkozó része azzal fogadtatik el, hogy a budapesti ügyvédi kamara, mely sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy az e tárgyban a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat mellőzi azon alapelveket, azon szükséges és jogosult javításokat, melyeket a kamarai tervezet kijelölt, és melyek nélkül a kar életérdekei nem biztosíthatók. Ehhez képest a választmány utasíttatik minden törvényes eszköz felhasználására a végből, hogy ama javaslat jelen alakjában törvénynyé ne váljék, hanem a kamarai tervezet szerint szellemében módosíttassák.« Chorin Ferencznek nincs ugyan kifogása Deli Adams indítványa ellen, de ő több eredményt