A Hon, 1881. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1881-07-01 / 179. szám
Munkácsról Deskó István beregi főesperes úr megkeresett minket annak közlésére, hogy a lapunk 170. számában személyére vonatkozó névtelen közleményre válasza az,1-ször, hogy ő nem mint nemzetiségi, hanem mint mérsékelt ellenzéki képviselőjelölt lépett fel, nem keresve, de elfogadva a bizalmat. 2 ov: elfogadta a jelöltséget azért, mert látta a szabadelvű jelölt gyöngeségét és a szélbal nagy erőfeszítését, mert továbbá a nép minden költekezés nélkül ajánlotta fel neki szavazatát és így közönyös nem maradhatott. 3. válaszolja, hogy a névtelen magamagát cáfolja meg, azt írva, mikép Deskó úr nemzetiségi politikát akar űzni azon kerületben, melyben még ily nemű irányzat soha elő nem fordult. Tehát 26 évi ott léte alatt, mikor lehetett volna és másutt űzték azt, itt nem volt nemzetiségi politika, nem pedig azért, mert a magyar-orosz nép vezetői, nem tekintve sem jobbra sem balra, mindig a közös haza érdekében vezérelték azt, — most ezen százados eljárástól eltérni sem következetességnek, sem hazafiságnak nem tarthatják. 4. végre válaszolja, hogy illetlen és rosszakaratú insinuatiónak tartja valakit a kormány figyelmébe és jóakaratába ajánlani, ha az ezzel mindenekben nem egyenlő politikai nézetben van. Kun Szt.Miklós, jun. 28. (Ered. tud.) A fülöpszállási választókerületben a függetlenségi párt jutott győzelemre. Hentaller Lajos Dr. Szivák Imre ellenében 1014 szavazattal 680 ellen országos képviselővé választatott. Hentallerről annyit tud saját pártja (és többet nem is tudhat) hogy Verhovaynak »Függetlenség« czímű, nagyon is szűk körben mozgó, lapjánál van alkalmazva. Verhovay lapjának irányához méltó nyers gondolkozás, és nagy hangú üres szavak főbb jellemvonásai, minden állampolitikai ismeret nélkül. Az országos függetlenségi párt végrehajtó bizottsága nagyobb kímélettel lehetett volna kerületünk iránt és nagyobb tiszteletben tarthatta volna azt, melynek minden időben értelmes és hírneves képviselői voltak. Meg lett választva Hentaller 1014 szóval 680 ellen ; dr. Szivák Imre bukott. — Nem! — nem dr. Szivák bukott el, ne örüljenek ennek a veres tollasok, dr. Szivák szellemi nagyságát, értelmi ereját ármány s bosszuállás nem buktathatja meg soha! hanem[igenis , (és ezt jól jegyezték meg az illetők) megbukott a fülöpszállási választókerület. Nem kárhoztatjuk a választóközönséget, hanem igenis kárhoztatjuk azon tapasztalatlan vezérférfiakat, kik a józan felfogás, érett megfontolás hiányában, az egyszerű nép gondolkodását fölhasználva, odaterelték az eseményeket, hogy egy ismert hazafi egy teljesen ismeretlen egyénnel szemben botrányosan ignoráltassék. De hát hogyan is történt a megválasztatás ? Az országos függetlenségi párt végrehajtó bizottsága, midőn a fülöpszállási választókerület függetlenségi pártbizottsága által, képviselőjelölt adás végett megkerestetett, szorultságában nem ajánlhatott mást, mint Hentaller Lajost; magában gondolván : csináljatok vele a mit tudtok — ha magatok közt nem találtok különbet. Hentaller a rákövetkező héten a kerület minden községében felolvasta programmbeszédét és lett képviselőjelölt. Dr. Szivák Imre Kunszentmiklósra a nagyszámú értelmiség által meghivatván, a megalakult pártbizottság közvetítésével, a június 19-én nagyszámú hallgatóság sűrű éljenzései közt remek politikai beszédet tartott, csengő tiszta hangja, gyönyörű beszéde s kifejtett határozott elvi meggyőződése átalános visszhangra talált s elragadta a közönséget, és az ellenpártból is sokan csatlakoztak pártjához. A Hentaller-párt már Szivák bevonulásakor kezdte éretlenségének jeleit mutogatni, a főutczán, melyen a menet vonult, minden házon még a melyik pártjához nem tartozott is . »Éljen Hentaller !« falragaszokkal és zászlóinak csoportosításával tüntetett, a programmbeszéd alatt folyvást közbe kiabált, éltetve Hentallert és a függetlenséget. Megemlítésreméltó, hogy a függetlenségi párt vezérférfiai közt két, a népoktatás terén működő gimnáziumi tanár is szerepelt. A tisztességes független pártiak folyvást tisztességtelenül kiabáltak, mit a Szivák-pártiak türelmesen elhiggattak. Szivák programmbeszédének elmondása után átalános kedveltje lett Kunszentmiklós város értelmes közönségének legnagyobb részben, itt, de máshol is a kerületben. A függetlenségi párt roppantul lehangolva. Kellett kigondolni tehát módot, mely által a választóközönség félrevezettessék. Szivák távozása után ámításhoz fogtak, azt a hirt terjesztették, hogy visszalépett, hogy a népet csak bolonditja, hogy lélekvásárló stb. De ezen rágalmak terjesztésében még nem bíztak; —kellett egy szájhős, a ki Szivák után a néphez beszédet tartson s az ő pártjukhoz terelje. Ezt a beszélőt megtalálták Yerhovayban. — Yerhovay 3 nap alatt befutotta a kerületet, tartott a községekben tüzes lázító beszédet hétköznapi nyersmodorban, a vezérek által összecsődített és a munkáról honmarasztott férfiak, vénasszonyok, ifjú menyecskék és gyermek sereg előtt. Először is leszidta a járás szolgabiráit, (a kiket már Tóth Péter Szabadszállás város szülöttje s hírlapi újdondász, két ízben a nép közé szórt nyomtatványában bántalmazott) a kik Verhovay szójárása szerint »korteskednek, a népet ijesztik, hazudnak, vesztegetnek, tehát nem kell rájuk hallgatni, mert piszkos emberek stb. Azután neki esett Sziváknak, lehordta kedvére, már t. i. úgy háta mögött, hogy a népet ámítja, bolondítja, mindenütt egy beszédet mond, mert nem is tud többet egynél stb. Rákerült a sor a kormányra, a rossz törvényekre, azután elemezte az adót, hogy minő roppant nagy az adó, eleinte csak akkora volt mint egy szopós bornya, most már akkora mint egy nagy ökör, de még nagyobb is lesz, ha Szivákot választják képviselőnek. Jött most az adóvégrehajtó, aki elviszi a vánkost, tudja Isten miféle adóért, mert már nemcsak nagy az adó, hanem annyiféle is, hogy annak minéműségeit még az adóvégrehajtó sem tudja, pedig hát az a legokosabb ember a városban. Szóval Verhovay úr tudtára adta a hallgatóságnak, hogy a roppant adóterhet, mely alatt az adófizető nép már összeroskad, leszállítani, némelyeket eltörülni vagyis a bajon segíteni kell, — és ezt csak a függetlenségi képviselők tehetik, ha többségben lesznek. Ilyen függetlenségi elvet valló nevezetes ember Hentader Lajos is,s aki igen becsületes és lélekismeretes ember, de legfőbb az, hogy őneki személyes barátja, és ez elég garanczia, hogy képviselőnek megválasztassék, tehát ajánlja őt. Éljen Hentaller Lajos!« Ez volt a bemutatás, Hentaller jelen nem létében. Szűnni nem akaró harsány éljenzés követte, különösen az asszony népség részéről Verhovay úr beszédét. Hangos zokogásban adtak kifejezést azon reményeknek, hogy ha Hentallert választják meg követnek, hát Yerhovay ur beszéde szerint a még most méhekben hordozott magzatokat 20 év múla nem viszik el katonának, nem állítják idegen országban idegen hadseregbe gyilkos golyó elé. Az adó kevesebb lesz, vagy talán épen semmi sem lesz, vagy ha lesz is, majd Hentaller úr kifizeti és nem húzzák ki a vánkost a nyomorult nép feje alól. Ily gondolatok és beszéd közt oszlott szét a Verhovnyt hallgató asszonysereg, s otthon ráparancsolt a férjre, hogy Hentallerre kell szavazni, mert akkor nem kell adót fizetni, de ne is próbáljon ám az az adóvégrehajtó a házba belépni, ha Hentaller meg lesz választva, mert kilöhetik. Verhovay lázító beszéde 3 nap alatt szerzett a szótalan Hentallernek 1014 szavazatot, és lett belőle honatya. Hanem ha már csakugyan Hentaller kapta, csókoljon kezet érte Verhovay Gyula princzipális úrnak, és három év alatt készüljön el rá, hogy ha a fülöpszállási választókerületben saját választói várakozásához képest az adó le nem szállíttatik, vagy némely bolondok felfogása szerint el nem törültetik, az a nép, mely most rászavazva üdvhozsannákat hangoztatott, azt fogják kiáltani, levele! Feszítsd meg! és megdobálni fogja, mint most megdobálta a becsületes józan gondolkodású higggadt férfiakat, azokat t. i. akik Szivákra szavazván, a választásról haza érkeztek. A vizsgálat ezek, és azok ellen, akik a zsidókat , ha Szivákra szavaznak »agyon verés- és felgyújtással« fenyegették, meg fog indíttatni, és ami eddig történt és még ezután történni fog: mind a derék Verhovay Gyula szépséges műve, aki a hallgatók előtt vértanúkép mutogatta mellét, mondván: itt a reakczió golyója, — aki a törvényekre azt mondá: szedjétek össze, gázoljátok a mocsárba, mert azok nem másra valók. Aki Izsákon azzal ámított, hogy Hentaller csak álnév, mert ez az ember nem más, mint Kossuth Lajosnak kisebbik fia! Kunszentmiklóson azt mondá : »menjetek Zemplénbe (ő is oda való) ott még találtok embert, a ki egy kupicza pálinkáért és egy darab prószáért eladja lelkét, mert azok mind marhák. Így tisztelte meg saját nemzetségét Verhovay ur! Bors Károly. Helyreigazításul. Az »Egyetértés« f. é. jun. 27-iki számában a kis-czelli képviselőválasztásról azt állítja valamely kemenesaljai levelező, hogy Fack Károly »kortesei ijesztgették az oly választó polgárokat, kiknek gyermekeik vagy rokonaik a vasútnál vannak alkalmazva.« Ez állítás teljesen alaptalan vád. Tény az, hogy a vasúti hivatalnokok kivétel nélkül Fack Károlyra szavaltak s igyekeztek másokat is meggyőzni arról, hogy az ő jelöltjük mind állását, mind képzettségét tekintve, méltóbban képviselheti a kerületet, mint az ellenfélé. De alig is volt és van Kemenesalján intelligens ember, aki ezt el nem ismerné ma is. Csak egy kifogás volt, csak egyetlen egy, Fack Károly ellen, és pedig az, hogy: nem függetlenségi párti! Márpedig az, hogy váljon ilyen vagy amolyan programmá képviselőt válasszunk-e, az valóban csak egyéni dolog. Talán csak túl vagyunk már azon az időn, amikor — nem számítva Csanády Sándort — egyik párt hazaáruló czímmel tisztelte meg a másikat csak azért, mivel az más úton-módon vélte boldogíthatni a hazát. És ha egyik félnek szabad a korteskedés, ha Békássy embereinek — köztük papoknak is — szabad volt faluról falura járni, miért vehetik rossz néven, ha Fack emberei meg azok ellenében korteskedtek. S ha a priori felveszik, hogy Békássy korteseiben tiszta meggyőződés lángja lobogott, miért feltenni Fack embereiről azt, hogy őket kényszerítették a korteskedésre, holott kivétel nélkül mindenki elismeri, hogy Fack megérdemelte volna a bizodalmát. Ha Békássy személye tudott vonzani, úgy tudhatott Facké is, és ha mégis Békássy pártja győzött, azt nem egyébnek, mint azon szerencsétlen ábrándnak kell tulajdonítani, miszerint megszűnnek minden bajaink rögtön, mint egy varázsütésre, csak Tiszát kell megbuktatni. Vigyázzunk, hogy Aesopus békái sorsára ne jussunk. Hoc suctinete, maius ne veniat malum. Balogh Vincze: Választási határnapok. Jul. 2. Városok: Pápa (1) és Zenta (1), Nagybecskerek (1) ; összesen 3 választókerüet. Jul. 3. Megyék: Szilágy (5); városok: Czegléd (1) és Nagy-Kőrös (1); összesen 7 választókerület. Az új képviselők betűrendes névsora. (E jegyzékben a ma éjjeli 12 óráig érkezett táviratok szerint megválasztott képviselők is benfoglaltatnak.) Kormánypártiak: Apáthy István, Andrássy Gyula, Andrássy Tivadar gr., Andrássy Manó gr., Agustich Imre, Andaházi Pál, Antonescu István, Beniczky Gyula, Biazini Domokos, Bethlen András gr., Bárczsy Ödön, Bánffy Béla br., Busbach Péter, Bay Barnabás, Bánffy Dániel b., Boér Károly, Bocskor Károly, Boross Bálint, Bohus Zsigmond, Beöthy Andor, Bossányi László, Baross Gábor, Bende Imre, Bubics Zsigmond, Berzeviczy Albert, Bauszner Guidó, Bacon József, Boér Antal, Bissingen Ernő gr., Bethlen Géza gr., Bornemisza Árpád, Csernátony Lajos, Csávossy Béla, Csáky László gróf, Cselkó Ignácz, Csejtei Antal, Dőry Dénes, Dacsó Pál, Darányi Ignácz, Dimitrievics Milos, Dobránszky Péter, Dániel Gábor, Dániel Pál, Dániel Márton, Éber Nándor, Elekes György, Engelmayer József, Ercsey Géza, Éles Henrik, Fáik Miksa, Fekete Lajos, Fáy László, Forgách Antal gr., Fónagy László, Földváry Gábor, Frölich Gusztáv, S. Fekete Zsigmond, Gergelyi Tivadar, Gajzágó Ferencz, Gromon Dezső, Gábor Péter, György Endre, Gyurgyik Gyula, Gödi Károly, Gál Jenő, Galla József, Horváth Gyula, Halassy Gyula, Hoffgräf János, Harkányi Frigyes, Hieronymi Károly, Hérics Antal, Hoffmann Pál, Hegedűs Sándor, Hunyady László gr. Jókai Mór, Jánossy János, Jurka Vazul, Jónás Ödön, Justh György, Joanovics István, Jászai Antal, Istóczy Győző, Ivánka Imre, Kármán Lajos, Kálmán Imre, Kemény János b., Kammerer Ernő, Kemény Gábor b. (2 kör ), Kardos Kálmán, Kissovich József, Kégl György, Korizmics László, Knöpfler Vilmos, Károlyi Tibor gr., Königmayer Károly, Konstantin György, Králicz Béla, Karuch Józs., Kovách László, Karácsonyi Guido gr. Kemény Kálmán b., Kemény Géza b., Kiss Lajos, Lázár Menyhért, Lehoczky Egyed, Lészay Lajos, Latinovics János, Latinovics Gábor, Lipovniczky Sándor, Lukácsy Béla, Lázár Mihály, Lukács László, Lázár Lajos, Mezey Ferencz, Matlekovics Sándor, Móricz Pál, Mikó Bálint, Mihály Ferencz, Mocsáry Géza, Missies János, Miehl Jakab, Mihajlovics János, Matuska Péter, Máday Lajos, Móricz Károly, Mamusich Lázár, Mara Lőrincz, Migazzy Vilmos, Nadányi Miklós, Neppel Ferencz, Ordódy Pál (2 kör.), Országh Sándor, Odeschalcy Gyula hg, Onossy Mátyás, ifj. Ormós Zsigm. Opolcsányi Mór, Fouler Tivadar, Pulay Kornél, Probstner Arthur, Perényi Zsigmond, Prónay József, Popovics Vazul, Podhorszky György, Péchy Tamás, Plachy Tamás, Podmaniczky Frigyes, Péchy Manó gr., Porubszky Jenő, Pogány Károly, Péchy Jenő, Ráday Gedeon gr., Rónay István, Rudics József br., Rakovszky György, Rohrer Viktor, Radvánszky Béla b., Román Sándor, Rakovszky Géza, Roszival István, Rakovszky István, Rostaházy Kálmán, Rónay János, Rohonczy Gedeon, Simó Lajos, Sporzon Ernő, Szájbely Gyula, Szontágh Pál (nógr.), Szögyény László, Szeniczey Ödön, Szathmáry Miklós, Surina Károly, Szirmay Ödön, Sávy Olivér, SzentkeresztiBéla, Szitányi Bernát, Szende Béla (2 kér.), Szalay Ödön, Sváb Károly, Szerb György, Székely Elek, Szilágyi István, Szemenyey József, Szentiványi Kálmán, Szapáry Gyula gr., Szathmáry György, Tisza Kálmán (3 kér.), Tisza Lajos, Teleki Domokos gr., Trefort Ágoston (2 kör.), Török József, Tury Gergely, Tibád Antal, Tommy Béla, Tanárky Gedeon, Uzovics Pál, Urbanovszky Ernő, Zichy Ágost gr., Zámory Kálmán, Zsámbokréty József, Zsigmondy Vilmos, Zsíros Lajos, Zeyk Dániel, Wahrmann Mór, Vizsolyi Gusztáv, Wagner Károly, Wieland Arthur, Warmer Adolf, Vásárhelyi Béla, Véghseő Gellért, Wodianer Béla, Várady Gábor, Vargics Imre, Wodianer Albert, Wehrich Vilmos . 222. Egyesült ellenzékiek: Ábrahámffy Gyula, I. Almási István, Apponyi Albert gr. (2 kör.) Balogh Géza, Bessenyei Ernő, Bittó Béni, Bánhidy Béla b., Berchtold László gr., Biró Kálmán, Bittó Ltván, Bicskey Kálmán, Bereczky Sándor, Deutsch Lipót, Dessewffy Aurél gr. Dessewffy Kálmán, Ernuszt Kelemen, Fenyvessy Ferencz, Gaál Jenő, Grünwald Béla, Grecsák Károly, Hevessy Bertalan, Horánszky Nándor, Hodossy Imre, Leskó István, Ivády Béla, Jankó Miklós, Királyi Pál, Sz. Király László, Kovács Albert, Kun István gr. Máriássy Aladár, Metzner Gyula, Matkovich János, Mandel Pál, Nemeshegyi József, Nagy István, Ocskay Rezső, Pulszky Ágost, Pongrácz Adolf, Paczolay János, Pilisi Nándor, Potoczky Dezső, Pantocsek Rezső, Sponer Andor, Szakáll Antal, Szili László, Sczitovszky József, Siskovics Tamás, Szilágyi Dezső, Szemző Gyula, Széchenyi Pál gróf, Somssich Imre gr., Somssich Pál, Sennyey Pál, Tischler Vincze, Tomcsányi László, Ujváry Lajos, Veszter Imre ' 60. Függetlenségiek: Mchsbachs Leo, Almási Sándor, Bartha Miklós, Berzeviczy Imák, Békássy Gyula, Bölönyi Sándor, Bódog Albert, Bereczky László, Czierer Ákos, Csávolszky Lajos, Csanády Sándor (2 kör.) Duka Ferencz, Eötvös Károly, Farkas József, Fornszek Sándor, Földes Gyula, Ferenczy Miklós, Farkas Balázs, Füzesséri Géza, Gruber János, Geisz László, Győrfi Géza, Győry Elek, Hegedűs László, Hollósy Károly, Helfy Ignácz, Hegedűs Károly, Halász Bálint, Hentaller Lajos, Halász Géza, Hermann Ottó, Hoitsy Pál, Hevessy Benedek, Irányi Dániel, Incze Józse, Izsaák Dezső, Jeszenszky Ferencz, Kiss Dániel, Kiss Albert, Kállai János, Krisztinkovich Ede, Kaszap Bertalan, Kada Elek, Kun István, Komjáthy Béla, Lits Gyula, Lükő Géza, Lázár Ádám, Madarász József, Mezei Ernő, Micsky Lajos, Mednyánszky Árpád b., Mocsáry Lajos, Madarász Jenő, Mukits Ernő, Nagy Ferencz, Náray Imre, Odeschalchy Arthur gr., Onódy Géza, Orczy Gyula, Pázmándy Dénes, Prónay Gábor b., Papszász György, Polónyi Géza, Rády Endre, Reviczky Károly, Simonyi Iván, Simonyi Ernő, Szalay Imre, Sembery István, Szederkényi Nándor, Szabó Endre, Széll György, Szentiványi Árpád, Szilády Lajos, Suszterics Ignácz, Tassy Béla, Tors Kálmán, Turgonyi Lajos. (2 kér.) Tóth Antal, Ugrón Gábor, (2. kér.) Unger Alajos, Ugrón Ákos, Vidliczkay József, Vidovich György 1 87. Pártonkívüliek: Göndöcs Benedek, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Hunkár Béla, Lukács Béla, Széll Kálmán, Urányi Imre, Zichy Jenő, Zichy Ödön gr., Zselenszky Róbert. 110. Nemzetiségiek: Dada Traján, Dörr Soma, Graffitis Károly, Gull József, Imrich János, Kesztner Henrik, Kaiser János, Miletics Szvetozár, Maximovics Miklós, Polti Mihály, Steinacker Ödön (2 kör.) Wolff Károly, Zay Adolf. 114. A választások eddigi eredménye. Eddigelé, esti 8 óráig 388 kerületből ismeretes a választás eredménye. Ezek közül 218 a kormánypárté, 59 a mérsékelt ellenzéké, 88 a függetlenségi párté, 10 a pártonkívülieké és 14 a nemzetiségieké. A szabadelvű párt nyert, a szélsőbaltó 18 kerületet s pedig: Budapest Ferenczvárost, Csongrádot, Szirmabessenyőt, Csákvárt, Duna-Patajt, Veszprémet, Zalaegerszeget, Ó-Kanizsát, Bárándot, Berettyó-Ujfalut, Székely-Keresztúrt, Abonyt, Szeged kerületét, Ócsát, Tápét, Szabadka 1. kerületét, Debreczen két kerületét. A mérsékelt ellenzéktől: 26 kerületet és pedig: Budapest Lipót és Terézvárost, Kassát, Szeniczet, Németújvárt , Galgóczot , Rimaszombatot , Pécsváradot, Bobrót, Rozsnyót, Ilyefalvát, Oláhfalut, Sárvárt,, Alsó-Rubint, Pécskát, Borosjenőt, Gödöllőt, Kézdivásárhelyt, Oláh-Bogsánt, Eszterházát, Felső-Vissót, Eperjest Bártfát, Peért, Jászberényt és Vágújhelyit. A nemzetiségiektől: 3 kerületet: Belényest, Újvidéket, N.-Kikindát. A pártonkivüliektől Pécsváradot. Összesen nyert 48 kerületet. A mérsékelt ellenzék nyert a szabadelvű párttól 8 kerületet, u. m. Csáktornyát, Ugodot, Mádot, Mohácsot, Nagy-Szombatot, Esztergomot, M-Vásárhelyt, Verseczet. A szélső baltól nyert 2 kerületet: Putnokot, Csurgót. A szélsőbal nyert a szabadelvű párttól 18 kerületet, u. m.: Kolozsvár két kerületét, Pécset, Siklóst, Marosvásárhely I-ső kerületét, Gyöngyöst, Dunavecsét, Somlyó-Vásárhelyt, Váczot,Ráczkevét, Győrt, Gyomát, K.-Vásárhelyt, Tordát, Orosházát, Nagy-Aját, Szolnokot, Karczagot. A mérsékelt ellenzéktől nyert 15 kerüetet: Nagy- Vázsonyt, Edelényt, Szilt, Pinczehelyt,, Szent-Gothardot, Miskolcz egy kerületét, Nagy-Kapost, D.-Szerdahelyt, Köbölkutot, Kis-Várdát, Fülöpszállást, Szoboszló, Tiszahátot Aradot, Győrszigetet. A pártonkivüliektől N.Károlyt. A pártonkivüliek nyertek a szabadelvűpárttól 2 kerületet: Pozsonyt, Hidegkutat; a mérsékelt ellenzéktől 3 ( Gyula, M.-Sziget, Sz.-Fehérvár), a szélsőbaltól 1 (Kaposvár) kerületet. A nemzetiségiek nyertek a szabadelvű párttól 5 kerületet, Hermányt és Titelt, Brassó I és II. kerületét, Ujegyházát. Összegezés: nyert kér. vesztett különbség Össze-Szabadelvü párt 48 ker. 33 + 15 sen van. 218 Egy. ellenzék 10 43 —33 59 Függetlenségi p. 34 20 +18 86 Pártonkivüliek 6 3 + 3 10 Nemzetiségiek4 Összegen 102 102 + 70 387 A kormány többsége ebből 49 Megválasztott képviselők. Debreczen, jun. 30. (Ered. sürg.) Tisza Kálmán 86 szótöbbséggel győzött Mudrony Soma függetlenségi ellenében, Debreczen Ill-dik kerületében. Debreczen, jun. 30. (Ered. sürg.) Kiss Lajos 36 szótöbbséggel győzött Helfy ellenében a II. kerületben. Debreczen, jun. 30. (Felad. 126. 30 p.) Az I. kerületben Simonyira folyton többségben szavaznak. A II. ker. eddig Kiss Lajos 278, Helfy 146, a III. kerületben Tisza Kálmán 299, Mudrony Soma 161 szavazatot nyert. Debreczen, jun. 30. (Ered. sürg.) Az I. kerületben Kőrösy Sándor szabadelvű ellenében Simonyi Ernő függ. 77 szótöbbséggel képviselővé választatott. Léva, jun. 30. Szavazás foly. Hunyady László gr. 12 óráig 371, — Novák 134 szavazatot kaptak. Léva, jun. 30. Hunyady László gr. szabadelvű nagy többségével szemben Mednyánszky Árpád br. függetlenségi visszalépett. Választás kezdete előtt fél órával Novák Gusztávot kiálták ki a szélbabák jelöltül. Volt beszéd fulmináns, de eredmény nem lesz. Léva, jun. 30. Gr. Hunyady László szabadelvű Novák Gusztáv függetlenségi párti ellenében megválasztatott. Félegyháza, jun. 30. (Ered. sürg.) Szélsőbaliak legveszélyesebb jellegű forradalmi izgatásai, földfelosztást ígérő bujtogatásai, Herman Ottóék társadalmi anarchiára izgató prédikácziói folytán az összes értelmiség és vagyonos osztálynak dr. Szivák Imrére adott 345 szavazata ellenében a legvégsőig fanatizált alsóbb osztályok által adott 422 szavazattal, vagyis 77 szótöbbséggel Csanády Sándor képviselővé választatott. Girált, jun. 29. Dessewffy Kálmán mérsékelt ellenzéki újra megválasztatott. Kun-Szt.-Márton, jun. 29. Komjáthy Béla függetlenségi ismét képviselővé választatott, Pólya Béla szabadelvűvel szemben. B.Csaba, jun. 30. Gr. Apponyi Albert mérsékelt ellenzéki Zsilinszky Mihály szabadelvű ellenében 157 szavazattöbbséggel megválasztatott. Aranyos-Maróth, jun. 30. (Ered. sürg.) Migazzy Vilmos gr. kormánypárti jelölt 1373 szavazattal gróf Kegevich István mérsékelt ellenzéki jelölt 768 szavazata ellenében képviselőnek választatott. Nagy-Károly, jun. 30. (Ered. sürg.) A mátészalkai kerületben a szabadelvű párt volt képviselője, Péchy Jenő 113 szótöbbséggel választatott meg újra, Vállyi János függetlenségi ellenében. Poltvílasztáisok. Mint halljuk Margittán jul. 2-án Enyingen július 8-án és Nagylakon július 12-én lesznek a pótválasztások. Nyír-Bogdányból és Hódmező-Vásárhelyről még nincs hír. Segesvárról értesítenek, hogy a megválasztott képviselő Wehrich Vilmos nem nemzetiségi, hanem szabadelvű párti. Szász-Sebesen, Tormay és nem Tamásy Béla, mint sajtóhiba folytán közöltük, választatott meg Lyka Döme ellen. Tormay Béla a szabadelvű párthoz tartozik. Kalocsáról jelentik, hogy Ivánka Imrét, az új képviselőt nagy lelkesedéssel fogadták. Ivánka Imre tegnap tartotta programmbeszédét a városház udvarán, mely a zsúfolásig megtelt közönséggel. — Ivánka beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Nagy-Bánya, jún. 30. (Ered. sürg.) Esti 7 óráig kapott Lánczy Gyula (ellenzéki) 468, Stoll Károly (szabadelvű) 374 szavazatot. 3 + 1 14 Fővárosi ügyek. A fővárosi középítési bizottság ma délután rendkívüli ülésre hivatott össze az átalános csatornázási ügyben a Beiwinkler-féle emlékiratra adott albizottsági vélemény tárgyalására. Mivel azonban az albizottság egyik tagja nem jelenhetett meg, a tárgyalás halnaphoz egy hétre (júl. 7.) napoltatott el. Ezután több folyó ügyet intéztek el, nevezetesen elfogadták a kalaputcza zöldfa- és Lipótutcza közötti részének átkövezését 3620 frt költséggel. A magyar államvasutak igazgatósága részére megengedték, hogy egyik üzleti irodájába a Lendvayutczán át távirdavezetéket vigyen. A mérnöki hivatal javaslatára elhatározák az V. ker. fegyvergyár utcza gyalogúttal ellátását, mely 2019 frt anyag és 567 frt munkadijba kerül, de a háztulajdonosok járulékaival egy része fedeztetik. A pesti épitő társaság kertéré ugyanezen utczán egy szakadék betömését és kerítés alkalmazását javallták. A sótéri piacz átjáróinak kikövezési terve jóváhagyatott. A X. ker. piacztéren 4 petroleum lámpa fog alkalmaztatni, évi költsége 86 frt. Fegyveres Ádám nyugalmazott mérnök azon tervet adta elő egy beadványban, hogy a jelenlegi dunai vízméretek kétes értéke és nehézkes használata miatt alkalmazzanak a városházi és eskütéren száraz vízméreteket oly formán, hogy kutak lennének furandók, amiket öszszeköttetésbe hozván a Dunával, állandó és biztos méreteket érnénk el A mérnöki hivatal nem ajánlotta a tervet, mert a két kút költsége fölül rúgna 16,000 frton, a bizottság se járult hozzá a kivételhez ez idő szerint, de az eszme életrevalóságát és czélszerűségét elismervén, a mérnöki hivatalt tanulmányozásra utasította, hogy mely helyen lehetne olcsóbban valósítani az új méreteket. Végül több telekszabályozási ügy intéztetétt el. A köztárak átadása ügyében a fővárosi tanács ma vette tárgyalás alá a bizottmányi munkálatot. Rupp tanácsos adta elő úgy a Széll féle, mint az országos bank-féle ajánlatokat s a házi kezelésre vonatkozó számításokat, s végre a köztárs bizottsági véleményt. A tanács hosszabb megfontolás után hozzájárult a bizottság azon elvi kijelentéséhez, hogy a házi kezelés elejtésével a köztárak selevator Széll Kálmán s társainak átadassanak. A részletes tárgyalás folyamán is elfogadta a tanács az előterjesztett szerződési pontokat a bizottsági szöveg szerint csupán azon változással, hogy a Széli társai által letett 100,000 frt cautió maradjon letétben a városnál a szerződési 60 év egész tartama alatt, s hogy a főváros a segélys kötelezettségtől fel lesz mentve azon évben, mikor az összes üzleti jövedelem S°/0-ot ér el, tekintet nélkül arra, hogy kiosztatik-e az vagy nem. — A szerződés a julius 6-iki közgyűlésre tűzetett ki első tárgyul. Törvényszéki csarnok. A sikkasztó postahivatalnok Lukasevics Ferencz bűnügyében a budapesti királyi ügyészség vád alá helyezési határozatot hozott s azt a mai napon a kir. törvényszékhez át is tette. A kétfeleségűséggel vádolt »Fortuna« kávés, Onczay Gyula, a Cseke vizsgálóbíró által hozott letartóztatást elrendelő határozat ellen felebbezéssel élt, minélfogva az ügyiratok a kir. törvényszékhez beterjesztettek. Minthogy Onczaynak tulajdonképen semmi foglalkozása sincs, teljesen vagyontalan, és miután szökésben volt, az ellene felmerült súlyos vádakra való tekintettel a törvényszék előreláthatólag helybe fogja hagyni a vizsgálóbíró határozatát. Egy tőzsdeügylet s következményei. A királyi táblán e napokban Losonczy Ödön táblai biró egy érdekes bűnügyet referált, melynek alapját egy tőzsdeügylet képezi. Az esetet a következőkben adjuk : Kasztl Bernát helybeli kereskedő 1876 évi szeptember hó 30-án Neumann Salamon helybeli kereskedőtől két úgynevezett »Börzeschlust« vásárot, melyek egyike 1000 mmázsa S. F. jegyű hengermalmi lisztre 10 frt 70 krjával, szállítandó 1877 évi ápril—júniusban, a másik pedig 1000 mmázsa korpára 4 frt 10 krjával, szállítandó ápril— májusban vonatkozott. Ezen két körlevélre Kasztl Taub és Grünhut czégtől 1500 frtot kölcsönzött s üres forgatmánynyal mindkét kötést 1876 november 11-től 1877 január 11-ig az emlitett czégnél zálogban hagyta. Ekkor Grüner és Weisz helybeli bej, lámpa- és petroleum nagykereskedők ajánlatára a két kötést Taub és Grünhut czégtől kiváltotta s Grüner és Weisz czégnél zálogosította el; még pedig oly módon, hogy ezen czégtől váltóra 1200 frtot s 100 frtot 12%-os kamatra vett fel s ennek valamint a két rendbeli kötéstől nyerendő haszon 10°/o-jának biztosítására a kötéseket Grüner és Weiz czégnek zálogba adta. Rövid idő múlva Kasztl ügyét begombolyitani akarván, 1877 évi ápril hs 20-án Weinmann Fülöp kir. közjegyzőt 1200 és 100 frtos ki nem töltött s csupán az összeg kiírásával jelzett váltói beváltása végett elküldte Grüner és Weisz czéghez, s minthogy ez időben a két kötésbeli üzletből eredő haszon mintegy 8000 frtot tett ki, Kasztla ezégnek biztosított s ezen haszonnak megfelelő 10 százalékot is megküldte a zálogbirtokosoknak. A Grüner és Weisz ezég azonban elcsábítva a zálogban tartott két rendbeli körlevélből mutatkozó haszon által jobbnak látták a két kötést eladni, s midőn a közjegyző náluk megjelent, kijelentették, hogy Kasztl Bernát a két körlevelet nekik eladta. Kasztl ennek folytán a fűnyító törvényszékhez fordult panaszával. A vizsgálat során Grüner Dávid a panaszlott cég egyik beltagja azt adta elő, hogy a két kötést nem zálogba kapta Kasztltól, hanem megvette s hogy az 1200 frtos s 100 frtos Kasztltól kapott váltó ezen ügyhöz nem tartozik s külön kölcsönt képez Ezen váltók per utáni behajtásával ezen vádlott vallomása szerint késett ugyan, de azt kellő időben érvényesítendi. A panaszlott czég másik tagja Weisz Gyula ezzel ellenkezőleg vall. A kötések zálogtermészetét ő is tagadja, ellenben azt mondja, hogy Kasztl Bernát 1877. január 6-án egy havi lejáratú 1200 s 100 frtos váltóit beváltani képes nem lévén, a két »Börseschlust« a czégnek eladta s váltóit visszakapta. Eltekintve vádlott czégnek több tanú előtt tett azon nyilatkozatától, hogy a két kötlevelet Kasztltól zálogban bírják, vádlottak megvizsgált könyveiből kitűnt, hogy azokban a két kötlevél Kasztl számláján van elkönyvelve olyformán, hogy az árukra kifizetett összeg annak terhére, az eladásból befolyt összeg pedig annak javára van írva. A panaszlott cég ezen eljárása folytán Kasztl 25.000 írttal károsodott. A budapesti kir. fényítő törvényszék ezen ügyben az eljárást megszüntette. A kir. tábla azonban magánpanaszos felebbezése folytán vizsgálat alá vevén az ügyet, a panasztott cég beltagjait Grüner Dávid és Weisz Gyulát a btk. 355. és 356. §§-aiba ütköző sikkasztás büntette miatt vád alá helyezte. A végtárgyalás ezen ügyben legközelebb fog megtartatni. A HON magántávsürgönyei. London, jun. 30. (E re d. sü rg.) Az Abdul- Aziz meggyilkoltatása miatti perről szólva a »Times« sajnálja, hogy Midhát pasa, a nagy reformátor, e tragédiával érintkezésbe hozatott és azt hiszi, hogy Midhát csak legtávolabbról ismerte a tettet. Még a »D. News is azt hiszi, hogy Midhátot nem azért ítélték el, mert bűnös, hanem, mert alkalmatlan és veszélyes. Törökország most ott áll, ahol Nyugat-Európa a középkorban állt, midőn egy miniszter elleni hazaárulási per körülbelül annyit jelentett, mint manapság a bizalmatlansági szavazat. A »D. Tel.« behatóan nyilatkozik, hogy egyátalán semmi se történt, ami Midhát bűnrészességét bizonyította volna a szultán meggyilkoltatásában. Hasonló módon nyilatkozik a többi lap. A »Times« konstantinápolyi levelezője azt távírja lapjának, hogy Midhát válaszai a tárgyalás alatt rendkívül kedvező hatást tettek a közönségre. Minthogy azonban sok palotakém volt jelen, a törökök óvakodtak rokonszenvüket nyilvánítani. Ez azonban nem sikerült mindnyájának teljesen és Midhát kitűnő, néha gúnyos megjegyzéseit a közönség többször láthatólag méltányolta. Mindezt azonnal közölték a szultánnal. Varsó, jun. 30. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Kutaisow tábornok, a ki a zsidók elleni legutóbbi kihágások színhelyeit beutazza, hogy azok okait megvizsgálja, már meglátogatta Kievet, Smelát, Zmeriszkát és Woloczyskát, jelenleg Odesszában időzik s onnan Kisenewbe, Elisabethgradba és Alexandrowskba megy. Róma, jun. 30. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Az olasz kamara legkésőbb a jövő hét folyamában fogja elnapolni üléseit. — Olaszország a dunai kérdésben Ausztria-Magyarország óhajainak egyátalán kedvező magatartást követ. — Wimpffen gróf cs. kir. nagykövet ma szabadságra indul, mindenekelőtt Dieppebe megy s azután felső-ausztriai birtokaira. Tavera nagykövetségi tanácsos fogja őt képviselni-Konstantinápoly, jun. 30. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése : Salinje szállító gőzös hadi lőszerrel és katonai fölszerelési tárgyakkal Tripoliszba indult s egy pánczélfregátot is fölszerelnek, hogy