A Hon, 1881. augusztus (19. évfolyam, 210-238. szám)

1881-08-01 / 210. szám

még a jégbarlanghoz s a csorbai tóhoz szándékszik elmenni. — Mandátumszerzés módja. Az ung­­megyei tanítóegyesület az orsz. tanitógyűlésre Ré­­pay András képzőintézeti tanítót választotta meg. Gabel Jakab tanító, ki kisebbségben maradt, mint az »Ung« írja, az ungvári szr. zugiskolák tanítóival szö­vetkezve néhány óra alatt egyesületet gründolt s ki­adatta magának a mandátumot. Jó lenne, ha az is­meretlen egyesületek mandátumait az orsz. tanító­­gyűlés előkészitő bizottsága szigorúan revideálná. Az ily eljárás legalább is helytelen. — A brassói zászlósértés ügye. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla jul. 16-án kelt ítéleté­vel helybenhagyta a brassói kir. járásbíróságnak a román majális alkalmából felmerült zászlósértési ügy­ben 1881. jun. 2-án hozott felmentő határozatát, mely ellen a kir. ügyész felebbezett volt. — Részegség ellen. D. J. kolozsvári hid­­elvei polgár múlt pénteken a postán névtelen levelet ka­pott, mely tintával volt czimezve, ironnal szövegezve. Ebben egy »kollegája«, »régi jó embere« elmondja neki, hogy »a berekben« három ember összeesküdött ellene, hogy lábát letörik, karját kitépik, fülét lehasitják s az­tán »nem adják ki egymást!« Inti tehát a levél írója, hogy esténkint ne járjon egyedül részegen az utczán. Tovább igy szól: »Elmondtam volna mindezt szemé­lyesen, de féltem, hogy részeg állapotban kaplak s mindent kifecsegsz, azt is, hogy kicsoda figyelmezte­tett.« Most már szegény D. J. tanfalusi kínokat szen­ved, erősen szomjúhozik, de nem mer inni. — Sarah Bernhardt Magyarország­ban. Alig érkezett Sarah B. Pan­s városába és még az­nap megkötötte a szerződést két vállalkozóval. Augusztus 25-dikétől kezdve két hónapon át Duques­­nel és Simon vállalkozókkal a franczia vidéki váro­sokban fogja játszani Hernani-t és a Kaméliás höl­gyet. Azután pedig Jarrett vállalkozóval az európai nagyobb városokat, köztük Budapestet is, veendi sorra, a német birodaloméit talán kivéve, mert isme­retes róla, hogy ő nagy porosztaló, olyannyira, hogy egy berlini impresszáriót, ki ajánlatot tett neki tenni Berlinben néhány vendégszereplésre, sajátkezűleg ki­lökött a szobából. — A szultángyilkosok számkive­tési helye. Mint távirataink jelentették, Mithad pasa kivételével a többi elitéltet Dsiddahba, Mekka kikötő városába vitték s itt fogják börtönbüntetésüket kiállni. Az arabok hagyománya szerint Dsiddah a világ legrégibb városa, mert még Adám és Éva is itt éltek. Még ma is mutogatják Éva sírját, csakhogy ez oly rendkívüli nagy, hogy aligha lesz egyetlen ember­nek sirja. Dsiddahban számos európai lakik, köztük több katonatiszt s konzuláris ügynök. Van egy szállo­dája, melynek tulajdonosa görög. Dsiddah Arabiának leggazdagabb városa, s lakosai közt több milliomos is van. — Egy leányka kalandja vaddisznó­­v­a­l. Sztribnya-Lehóczról írják: Koncsek Mátyás kis leánya Évi többed magával málnát volt szedni az erdőn. Alkonyaikor a leánykák haza érkeztek, de Évi nem volt köztük. Nem jött haza két óra múlva sem, mire az aggódó apa baltát véve magához, a renge­tegbe mélyedt. Hosszas kutatás után megtalálta a helyet, hol a társnők a kis Évit utoljára látták. Kon­csek kiabálni kezdett. Hasztalan, néma volt minden. Mintegy két órai hasztalan kutatás után neszt hallott az apa. Arra felé tart s im egy­­ fatetőn megpil­lantja Évit. A kis leány karjaival a fát átölelve tartó, meztelen lábai egy kiálló ágon pihentek, a fa alatt pedig egy vadsertés túrta a földet. Emberünk neki rontott a vadnak s a felé fordult állat agyarcsapását ügyet ugrással elkerülvén, úgy vágta torkon a ser­tést, hogy ez nyomban megszűnt élni. Erre a halálra ijedt kis leány lekuszott a fáról s elbeszélte, hogy barangolás közben a vadsertés vaczkára bukkant s a késői apró malaczok közül két darabot lefülelvén, kötőjébe szedett. A kis rabok sikolyaira aztán elő­tört az anya s a lány a fára mászott. A kis Évi lélek­jelenlétét jellemzi az, hogy bár a menhelyet adó fát majdnem kitúrta a sörtevad, de a kis­lány a két malaczot még sem bocsátotta el. Haza érvén volt diadalünnep és a harmadfél mázsás vadsertés torában részt vett az egész falu. — A magyar gazd. egyesület holnap f. hó 2-án, d. u. 3 órakor a Köztelken gépészeti szak­osztályi ülést tart. Tárgy: a Mandl Lipót által kom­binált és újólag javított dohánylevél-fűző gép meg­­birálása. — Miért van az idén oly meleg. Az 1881. év nyara — igy ir H. de Parville a »Journal des Debats«-ban — már is századunk legforróbb nyaraihoz tartozik. Az a kérdés áll elő ennek folytán, hogy nem következhetik-e be szárazság ? És erre azt feleljük: igen. A föld esőmennyisége mindig ugyanaz marad, de eloszlása a légáramok szerint folyton vál­tozik és a száraz és nedves szelek is igen egyenlőtle­nül oszlanak el. A nap évi pályája közben minden szélességi fok alatt a légáramra igen nagy befolyást gyakorol. Európában és Éj­szak-Afrikában pl. esős idő Az igaz, hogy Janka öltözéke sajátságosan ren­detlen is volt. Hátra fésült haja egy hálóba volt dug­va, amiből imitt, amott egy fürt kiszabadulva lógott elő. Fekete lustre ruhájának ujjai alig fedték könyö­kén alul sovány karjait, keze vörös volt a fagydaga­natoktól — úgy látszott, hogy azt igen resteli is — ki­nőtt szoknyájából igen bő harisnyába és elnyit czipőkbe bujtatott lábacskái látszottak elő, derekára egy ugráltató kötél volt öv gyanánt körítve s igy bi­zony Janka kisasszony nem igen volt bemutatásra alkalmas öltözékben. — Kis bohó! sóhajtá Préfére kisasszony, most már nem az anya, hanem az idősebb nővér hangján. Janka csak hamar kiszabadítá magát az igaz­gató kezek közül s árnyként siklott tova a tükörfé­nyes padlón. — Üljön mellém Janka — mondám neki — s beszéljen hozzám őszintén, mint jó barátjához. Job­ban érzi-e most itt magát, mint a múlt évben ? Egy kicsit habozott, azután azt mondta, hogy : — Nem igen jobban. Kértem, mondaná el milyen életmódot folytat e fedél alatt. Erre a gyakorlatok hosszú sorát kezdte felszámlálni előttem, mint p. o. zongora, irály, fran­czia királyok chronologiája, varrás, rajz, táncz, val­lástan, illemtan ... s az isten tudná még miféle gya­korlatokról beszélt! Tudtán kívül két kezébe fogta az említett kötél két végét s mig a tantárgyak elősorolásával foglalko­zott, úgy hajtotta azt a levegőben, mintha valakinek át kellett volna rajta ugrálni, egyszerre azonban észrevet­te helytelen mozgását, zavarodottan dadogottt valamit s igy nem lehetett a Préfére kisasszony intézetében előadott tantárgyak teljes sorozatát megismernem. Miután még több oldalról kérdezősködtem Jankától s kérdéseimre meglehetősen zavart felelete­ket kaptam, láttam hogy a kötéllel elkövetett illetlen­kedés bántja fiatal lelkét, egyenesen arra a tárgyra tértem hát én is. — Ezen a kötélen szoktak átugrálni ugy­e ? Kellemes testgyakorlat az, de nem kell vele a túl­­ságba csapni, mert az könnyen megárthatna ám az ön egészségének, én pedig vigasztalhatatlan lennék Jankám, vigasztalhatatlan, ha önt valami baj érné. (Folytatása következik.) uralkodik, ha a nap a déli félgömb fölött áll. — A hosszas megfigyelés azt is kimutatta, hogy a hold is, mely minden hónapban egyik hemishpaeráról a másik­ra megy, nagyban változtatja a légáram irányát. Az áramok változása a nedvesség vagy szárazság folytán szoros viszonyban van a nap és hold az időbeli állá­sával. A hold elhajlása az egyenlítőtől, azaz a hold pályájának declinatiója az egyenlítő síkjához minden évben egy maximum és egy minimum közt változik, s az illető év időjárási jellege főképen a declanatió legnagyobb változásától látszik függeni. S a tapaszta­lat csakugyan bizonyítja, hogy az esős évek, szigorú telek és forró nyarak periodice visszatérnek s a hold bizonyos declinatiójával esnek össze. Szélességi fo­kaink alatt az esős évek akkor következnek be, midőn a hold declinatiójának maximuma a 28, 26 és 18 év­­fokot éri el. A periodicitás 3 és 6 évre terjed. Esős évek voltak tehát 1879, 1876, 1872, 1866, 1859, 1856, 1853, 1845, 1836, 1828, 1821, 1819, 1816, 1810, 1804, 1800, 1798, 1792, 1787, 1785, 1783. A szigorú jelek majd mindig ugyanazon declinatióval esnek egybe, pl. 1879, 1875, 1871, 1867, 1859, 1857, 1853, 1846, 1835, 1829, 1827, 1822, 1820, 1819, 1816, 1815, 1812, 1809, 1804, 1801, 1798, 1792, 1788, 1785, 1782 stb. A száraz nyarak természetesen a periódus azon kerébe esnek, melyet két esős év vá­laszt el. Pl. 1874, 1869, 1863, 1857, 1854, 1849, 1842, 1832, 1825. Ha a szabályt 1881-re alkalmaz­zuk, azon eredményre jutunk, hogy a legközelebbi esős év a 18. fokú declinatióval, tehát 1884-ben kö­vetkezik be; a legutóbbi 26. fokú declinatióval 1879- ben esett össze. Következéskép a száraz nyaraknak a periódus közepére, azaz 1881. és 1882. évre kell es­­niök. Mindennek folytán, mit már fönn megjegyeztünk, jelenleg szárazság bekövetkezése elé nézhetünk. Egy kis regény. Weirotter román lovag Ga­­licziából, hová való, 10 évvel ezelőtt egy kis 8 éves lengyel leánykát hozott magával, ki rendkívül ügyes s kedves gyermek volt s itt cselédje volt. Egy évig la­kott a leányka velők, azután 1873-ban egy nap valami értékesebb cserépedényt eltört s nyomtalanul eltűnt. Megtettek minden kísérletet, köröztették, de hiában. Már csaknem elfeledték a gyermeket, midőn most 9 év után a már 18 éves leány életjelt adott magáról s maga jelentkezvén elmondta, hogy Grünwald Henrik sirkővésőnél van alkalmazva. A leány eltűnése okát s ez idő alatt lefolyt életét igy adja elő: »Velem Weirotteréknál, mint akkor felfogtam, nem a legjobb módon bántak s ezért elhatároztam, hogy elhagyom házukat s megszököm. Nem volt egy krajczár sem zsebemben s éhesen kullogtam az utczá­­kon, mig egy bizonyos Oppolczerné asszonynak, a ki­nek a városmajor mellett kocsmája volt, megesett szive rajtam s magához vett mint cselédet. Kocsmánk a »Trombitái-hoz volt czimezve. Oppolczernénál jól folyt dolgom, mert midőn Újpestre költözött, vele mentem. Legjobban fájt lelkemnek, hogy nem tud­tam még saját nevemet sem. Úgy rémlett előttem, mintha sem atyám, sem anyám nem lenne, mert nem tudtam azt sem, hogy hová való vagyok. Oppolczerné »Pepinek« hitt s e névben meg­nyugodtam, sőt ezt meg is szoktam. Sokszor tanács­koztunk, hogy milyen vezetéknevet vegyek fel, míg egy idegen asszony azt tanácsolta, hogy legyek »Romlaki Pepi« és én az lettem. Ha valaki vallásom felől tuda­kozódott könybe lábadtak szemeim, s ha imádkozni kellett, csak sírtam. Midőn Oppolczerné ezelőtt öt és fél évvel Újpestről elköltözött, engem nem vihetett magával s én egyedül magamra maradtam. Egy mun­káshoz mentem szállásra, kinek ajánlata folytán az ottani Wolfner-féle gyapjú gyárban találtam alkal­mazást. Gyenge testem, mert igen szorgalmasan dol­goztam, nem bírta el az erős munkát s napról napra fogytam. A mit kerestem többnyire kapzsi szállás­adóim emésztették föl. Öt évvel ezelőtt egy jószivü asszony ajánlatára Grünwald Henrikné asszony vett magához, hol némi megnyugvást találtam előbbi szenvedéseimért, mert itt igen jól bántak velem, s ma is még itt vagyok, de nem szolgálatban, hanem, mint saját gyermekük, bár asszonyomnak több gyermeke, s így nagy családja van. Grünwaldné többször unszolt, hogy találjak módot igazi nevem felderítésére, mert neki a­miatt, hogy bejelentve nem vagyok, kellemetlensége lehet. E hó elején házunkban levő bolt előtt egy asszonyt vettem észre, s úgy láttam, mintha ismerném arczát Megszólítottam s midőn elmondottam élet­­történetemet reám ismert. Én is megismertem őt. Weirotteréknál láttam valaha. Könyörögtem néki, mondaná meg Weirotterék lakását, s ő megmondá. Lélekszakadva szaladtam fel a lépcsőn, ezt elbeszélni asszonyomnak. Sírtam örömömben, hogy másnap megtudtam miszerint »Fanni«-nak hivnak, mert e név hallása egyszerre úgy megkapott, s oly jól esett. Grünwaldné unszolására másnap én is „elmentem a háznagyné leányával Weirotterékhez. Összeszorult keblem, hogy küszöbüket átléptem mert eszembe jutott, hogy velük mégis nem jól cselekedtem. Midőn Weirotter úr sze­mei előtt álltam a zokogástól nem tudtam szóhoz jutni. Senki sem ismert rám, csak vártak, hogy mit akarok, míg végre összekulcsolt kezekkel kértem bocsánatot s esdekeltem, hogy mondanák meg, váljon élnek e még szüleim, hol laknak, ki vagyok én s mi az én nevem s vallásom. Weirotter úr igen meg volt lepetve, hirtelen előtünésem által, kissé pirongatni kezdett tettemért, de megmondta, hogy nevem : Tribusz Franczisba, Galicziában a sandezi kerületben Schimbarthban szü­lettem, a hol atyám erdőkerülő s hogy vallásom hel­yét. Szüleim még élnek s több testvéreim is vannak. Weirotter azt mondta, hogy maradjak nála. Én igen jól érzem magamat Grünwaldéknál s a­mig csak el nem küldenek, náluk maradok, mert sok jót tettek velem.« Eddig a leány elbeszélése. Tribusz Francziska a­mint megtudta születési helyét és saját úgy atyja nevét, azonnal hosszú leve­let írt szüleihez, megírta eddigi élettörténetét, kérve atyját, hogy születési bizonyítványát küldené meg részére. A napokban a leány atyjától egy levelet ka­pott, melyben a föltalálás örömének egy szóval sem ad kifejezést, hanem két forintot kér a bizonyítvány megszerzésére, miután ő igen szegény. Francziska gazdája által rögtön megküldötte a két forintot s mert még mai napig sem kapott választ, azt hiszi, hogy első levelét tán más kapta meg s igy valószínű­leg csalásnak esik áldozatul, miután nem hiheti, hogy azon száraz levelet szüleitől kapta volna, kiket annyi év óta nemcsak hogy nem látott, de egymás felől hirt sem hallottak. Tribusz Francziska szép, szőke, alacson, jól termett leány, kiből Grünwaldék magyar leányt te­remtettek, mert nyelvünket sokkal folyékonyabban beszéli, mint a németet. Saját anyanyelvét már elfe­lejtette. Irodalom, művészet és tudomány. — »Tátrai emlékek« czim alatt Egner Adolf iglói tanár zongorázók számára 2 füzetben megjelent zenedarabokat irt. Első füzet: 1. Csónaká­zás a csorbas tavon. 2. A Tengerszemcsúcson. 3. Bú­csú Tátra-Füredtől. 4. Emlékezés a lucsivnai fürdő­re. 5. Holdvilágos éjjel a halastónál. Második füzet. 6. Kárpát egyesületi induló. 7. A dobsinai jégbarlang­ban. 8. Kirándulás Tátra-Füredről a Nagytárpataki vízeséshez. 9. Téli nap Uj-Tátrafüreden. 10. Egy nap »Húsz« apónál Poprádon. — Ezen szerzemények a természeti benyomásokat akarják viszszaadni, a mint ezek a szerzőt a vadregényes alpesi hegység­ben éveken át folytatott vándorlás közben meg­lepték.­­ A szerző szerzeményeinek feladata: ter­mészeti alapjuk által külső édességet nélkülöző egy­szerű és egészséges tananyagot nyújtani. A czimlapon művészies kivitelű ábrák vannak. A füzetek megren­delhetők szemzőnél Szepes-Iglón. Ara az I. füzetnek 2 frt, a másodiknak 1 frt 50 kr. — Dr. K­ő­r­ö­s­y László, az »Esztergom és vi­déke« szerkesztője egy kötet »Rajzok és elbe­szélések« czimű gyűjteményt ad ki. A 15 évre ter­jedő kötet Aigner Lajosnál október elején jelenik meg, ára fűzve 1 forint 50 kr, kötve 2 frt. A HON magántávsürgönyei. Becs. aug. 1. Az 1860-iki sorsjegyek húzásá­nál a következő sorszámok húzattak ki: 198 544 1610 1619 1914 1921 2039 2177 2295 2366 2674 2747 2864 2944 3457 3539 3862 3954 4622 5541 5819 5914 6091 6249 6359 7125 7460 7524 7567 7780 7847 7935 8003 8052 8681 7701 9017 9081 9246 9276 9328 9371 9448 9507 10116 10322 10451 10877 10948 11057 11145 11296 11380 11384 11632 11793 11893 12122 12164 12350 12594 12892 12964 13084 13114 13116 13239 13560 13602 13816 14075 15078 14163 14261 14342 14778 15668 15807 16156 16186 16247 16602 16903 16993 17384 17460 17521 17642 17810 17870 18158 18178 18295 18388 18478 18599 19146 19149 19160 19421 19470 19503 19589 19743 19969. Kolozsvár, aug. 1. (Ered. sürg.) A mező­ségi román intelligentia »majális« név alatt folyó hó­z­ ikon Velkéren Torda-Aranyos megyében gyűlést tart. Brassó, aug. 1. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Élőpatak für­dőben újból szerencsétlenség történt. Ugyanis a séta­téri padozat egy hintó alatt betörvén, az két lóval együtt az árokba esett. A fürdőigazgatóság ellen nagy az izgatás, a fürdővendégek közt pedig nagy felinge­rültség uralkodik. Bukarest, aug. 1. (Ered. sürg.) Jenő fő­­herczeg tegnap délben 12 órakor Weiglsperg báró százados kíséretében kocsin Sinaiába érkezett. A ki­rály osztrák-magyar egyenruhában Bustennig ment a magas vendég elé. Sinaiában a főherczeget az osztrák­magyar követségi tanácsos Salzberg báró üdvözölte, hol számos notabilitás volt jelen. Egy díszszázad zász­lóval és zenével volt felállítva, mely a főherczeg meg­érkezésénél tisztelgett. Bukarestből és Románia más városaiból nagy sokaságu kéjutazó jött ez alkalomból Sinaiába. A király Jenő főherczegnek, ki ma délután 4 órakor Brassóba, holnap pedig Bécsbe utazik, a csillagrend nagykeresztjét adományozta. Pooli kath. püspök nevenapja alkalmából ma este diszlakomát ad, melyre a kath. hatalmak diplomácziai kara hiva­tott meg. Nándorfehérvár, aug. 1. Vitális alvál­lalkozó és a szerb vasúti építés vezetője tegnap ide érkezett. A topsideri vonal kiépítése gyorsan halad előre, azután az alagút építését fogják megkezdeni. Pária, aug. 1. Napóleon herczeg levelet intézett a bonapartista választási bizottsághoz, mely­ben az alkotmány revízióját kéri. Konstantinápoly, aug. 1. A szultán a teg­napi magánkihallgatás alatt igen szívesen beszélge­tett Montholon franczia képviselővel, mely kö­rülmény bizonyítékot ad a Törökország és Franczia­­ország közt uralkodó egyetértésről. Konstantinápoly, júl. 31. Montholon, franczia ügyvivő, ma magán kihallgatáson volt a szul­tánnál, a­ki igen szívélyesen fogadta őt. Ottawa, jul. 31. A végbement népszámlálás szerint Kanadában 4.350,933 lélek lakik; a lakosság a lefolyt tíz év alatt 680,498 lélekkel szaporodott. Washington, jul. 31. Garffield elnök egészségi állapota folyvást javul. Az orvosok egyetér­tenek abban, hogy a golyó az altestben, a köldöktől jobbra és öt hüvelyknyire alatta, épen a lágyékon fe­lül fekszik; eddig a golyó nem okozott fájdalmakat a betegnek, különben is oly helyen fekszik, a­hol meg­szűnik aggodalmassá lenni. Az orvosok biztosan re­mélik az elnök teljes felépülését és azt hiszik, hogy a sebnek semmiféle kedvezőtlen utóhatása se lesz. A mai jelentés szerint Garfield elnök állapota kedvező, erői napról napra gyarapodnak. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Az üzlet szilárd irányzattal indult meg. A lipcsei gabonavásárról jelentett hírek, melyek kiviteli üzletünkre kevés reményt nyújtanak, nem vetettek figyelembe, üzéreink termésünket határozottan gyenge középnek tartják, ez okból piaczunk teljesen önálló állást foglal el. Nem engedi magát a külföldi tőzs­dék menetétől legkevésbbé sem befolyásoltatni. Ez a fő indoka annak, hogy áraink emelkednek, a­nélkül, hogy a jelenlegiek mellett kivitelre számíthatnánk. Daczára a roppant kedvező időjárásnak, új áruk cse­kély menyiségben érkeznek piaczunkra, mely alig fe­dezi helyi szükségletünket. Búza ma új áruba alig kí­­náltatott, ezért malmaink a helyben raktározott ó bú­zákat voltak kénytelenek vásárolni. Körülbelől 10 ezer méter mázsa forgalmunk volt, múlt heti zárlathoz képest, az árak 10—15 kral emelkedtek. Legmagasb eladási ár volt 12.60 79 kilós uj fe­hérmegyei búzáért, legalacsonyabb 11.40 75.5 kilós felsőmagyarországi búzáért. Hivatalosan a következő eladások mentettek. Uj búza tiszavidéki 100 mm. 79 5 12.50, 200 mm. 78 12 50 3 hóra. — Fehérmegyei 500 mm. 79 12.60, 500 mm. 77 12.30 3 hóra. — Pest­vidéki 300 mm. 77 12.15, 600 m. 77 11.90,sárga 3 hóra, 200 m. 78 5 11.80 sárga 3 hóra.— Bánáti 300 mm. 765 12.10, 200 mm. 75 11.92*/2 3 hóra. O búza bajai 2200 mm. 73 5 12.30 3 hóra. Bácskai 500 mm. 725 11.90, 800 mm. 72­2 11.70, 400 mm. 71­4 11.60 3 hóra. Felsőmagyaror­szági 500 mm. 75­ 5 11.40­3 hóra. Más gabnanemekben gyenge hozatalok követ­keztében csekély forgalmunk volt, új rozs 10 krral csökkent, elkelt 400 m. 8.40, 200 m. 8.55 készpénzen, árpa, zab, tengeri szilárd, repcze élénken keresett ki­vitelre, jó minőségek alig kínáltatnak, emelkedett 25 krral. Határidőüzlet. A spekuláczió élénk vétel­kedvet tanúsított, melynek következtében az emel­kedő irányzat túlsúlyba lépett, nagy forgalom fejlő­dése mellett. Tegnaphoz képest búza határidők 10— 15, zab 15, tengeri 82-re 15 krral emelkedtek, rep­cze változatlan maradt. Délelőtt köttetett: Szokványbuza őszre 10,000 m. 11.50— 11.52. — Szokványbuza tavaszra 12,500 mm. 11.90—11.94. Szokványzab őszre 8400 mm. 7.09— 7.20-ig. — Bánsági tengeri 1882. máj. —jun. 10,000 m. 6.66—6.65. Határidők délelőtti jegyzése (tőzsde­tit­kári jelentés szerint.) Szokványbuza őszre 11.93—11.55. Szokványbuza tavaszra 11.90 11.95. Bánsági tengeri 1882. máj.—j­un. 6.63 6.65. — Szokványzab őszre 7.15—7.20. — Káposztarepcze aug.—szept. —132/8. Déli tőzsde. A hangulat folytatólag szilárd volt, búza 21/2, tengeri máj.—jun. 2 és zak 10 krral emelkedett, el­lenben repcze 1/8 írttal csökkent. Forgalom 7500 m. Hivatalosan felmondatott 14 rako­mány tengeri, 4000 m. repcze, átveendő e hó 5-én. Köttetett: Szokványbuza őszre 2500 m.ll.92*/2.Szokványbuza 1882. tavasz­ra 2500 m. 11.52. Bánsági tengeri aug.— szept. 2500 m. 6.30. Hivatalosan jegyeztetett. Szokvány­buza őszre 11.921/2—11.97*/* Szokványbu­za tavaszra 11.53—11.55. Bánsági tengeri 1882. máj.—jun. 6.65—6.70. Szokványzab őszre 7.25—7.27 */2. Káposztarepcze aug. —szept. 13—13*/8. É­rtéktőzsde. A mai tőzsdén szilárd hangulat uralkodott. Az előtőzsdén osztr. hitelrészvények 365.30 —366.70—366.50; beszámítoló bank 163.50—164.50. A déli tőzsdén: osztrák hitelrészvények 366.50— 366.75; magyar hitelrészvények 360.50; 4°/0-os aranyjáradék 91.20—91.30 ; papírjáradék 91.15—91.20; leszámítoló bank 164.25—164.75; Concordia-gőzmalom 505 ; Erzsébet gőzmalom 215; pesti közúti vaspálya 434. Hivatalos leszámoló árfolyamok: Magyar hitelrészvény......................... 361.— Magyar leszámítoló és váltóbank . . . 165 — Magyar át. hitelintézeti részvények . . —.— Magyar jelzálogb. részvények .... —.— Osztrák hitelrészvény......................... 366.— Angol-osztrák bank.............................. —.— Union bank ........................................ —.— Tiszai sorsjegy ................................... 115.0 5°/0-os papírjáradék.............................. 9125 6°/0-os aranyjáradék ......................... 117 50 4°/0-os aranyjáradék.............................. 91.50 Jegyzéseink: Hivatalosan a következő kö­tések jelentettek : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 91.40, ma­gyar 5 százalékos papírjáradék 91.30, egyesített ál­lamadósság papírban 78, magyar átalános hitelbank 360—361.25, magyar jelzálog-hitelbank 131.25, ma­gyar leszámítoló és pénzváltóbank 164.50—165, osz­trák hitelintézet 367.30—366.40, I. magyar iparbank 191, Lujza-malom 223.50, pesti közúti vaspálya 434, Budapest III. kerületi takarékpénztár 54.50, orszá­gos központi takarékpénztár 565, Ganz-féle vasöntöde 620, Schlick-féle vasöntöde 234, sertéshizlaló 296 —298, kőbányai gőztéglagyár 235—238. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, aug. 1. (Ered. sürg.) Búza —.-----.—, őszre 11.42—11.47, tavaszra 11.85 — 11.90; rozs magyar 9.10— 9.50; zab őszre 7.40—7.45, tavaszra 7.65—7.70, merkantil 8.75—8.85 ; tengeri julius—augusztusra 6.55— 6.65, aug. —szeptemberre 6.62—6.65, kész áru 6.80—6.95 ; uj —.------.— . r­e­pereolaj kész áru 33.06—33.25; szeptember—deczemberre 32.00—32.50 ; szesz kész áru 35.50— 35.75. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, aug. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 365.75. Magyar hitel 359.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék 117.30. Járadék 78.22. Galicziai —.—. Angol-osztrák 15. 50. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.31—. Unio­bank 148.—. Osztrák aranyjáradék 97.80. Magyar papirjáradék 91.25. Bankegyesület 140.75. Szilárd. BéCS, aug. 1. (Előtőzsde.) Hitelrészvény 365.60. Nagy hitel 359.50. Lombard 129.75. 1864-es —..—. Magyar aranyjáradék 117.60. Járadék —.—. Galieziai —.— An­gol-osztrák 154.50. Államvasut 357.25. 1860-as —.—. Ma­gyar sorsjegy 123.75. Napoleond’or 9.31’/». Unio­bank 148.10. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar papirjár. 90.90. Magy. aranyjár. 4'/o-os 91.35. Szilárd. Üzleti táviratok. PAris, julius 31. (Boulevard kölcsön.) 3«/o-os járad. 85.40. 5°/o-os járadék 119.17. Osztrák aranyjáradék 89.30. Magyar aranyjáradék 6%-os 104.»/». Magyar aranyjár. 4»/o-os 78.’/». Bágyadt, Pak­s, júl. 31. (Este.) Búza júliusra 28.40, aug. 28.10, szeptember—októberre 28.»/», szeptember—deczem­berre 28.»/». Liszt (8 márkás) júliusra 68.—, augusztusra 67.7», szeptember—októberre (9 márkás) 63.— szeptem­ber—deczemberre 62.60. Olaj júliusra 80.—, augusztusra 80.»/», szeptember—deczemberre 82.—január—áprilisra 81.— — Szesz júliusra 62.—, augusztusra 62.50, szeptember—de­czemberre 60.— október—januárra 61.—. Olaj szilárd a többi csendes. Időjárás : Meleg, Hamburg, július 31. Búza július—augusztusra 208.—, szeptember—októberre 207.—, szilárd. — Rozs julius—aug.-ra 169.—, szeptember—októberre 158.—, nyu­godt. — Olaj helyben 56.—, októberre 56.70 magasabb. — Szesz júliusra 47.»/», augusztus—szept.-re 47.»/», szeptem­ber—októberre 47.60, október—novemberre 46.—, nyimodt — Időjárás : Esős. 1 6 Me»)’«rk, julius 31. Kőolaj Newyork 7.»/». Kő­olaj Philadelphia 7.7». Liszt 500.—. Vörös búza 126 —. Fuvar 4.7». London, julius 31. Konzol 101.7». Ezüstjáradék 51.«/». Magyar aranyjáradék 6 százalékos 81.—. Osz­trák aranyjáradék 100.«/». 4 százalékos magyar aranyjára­­dék 77.»/1. Meteorológiai jegyzetek. Magyarország és környezetének időjárásáról. Aug. 1-én, reggeli 7 órakor. Vízállás augusztus 1. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei aug. 1. 200 Részvények, a) Bankok. Által. m. municip. hitelint. . 120Angol-osztrák bank . 155.50 156 — 100Budapesti bankegyesület r. t. 117.50 118.50 200Franko-magy. bank (félsz.al.) __ __ _____ 200Horvát leszámitoló­ bank . _____ __ __ 100Iparbank budapesti . . . 69. 60 — 100Központi ipartárs. hitelint. . 55 — 60 — 100Magy. ált. földhit.-részv.társ. —.— —.— 200Magy. által. hitelbank 361 — 362 — 100Magy. jelz.­hitelbank . . . 131.-131.50 100Magy. leszámit.és pénzváltók. 165.-165.50 160Osztr. hitelintézet .... 367.—865.20 300Osztr.-magyar bank . . . 830.— 835 — 150I. magy. iparbank . . . 191 — 193 — 150 „ „ II. kibocs. —,— —.— 500Pesti magy. keresked. bank . 695 — 698 — 100Sziszeki hitelbank —.— —.— 100Union bank................................. 148.­­148.50 Hazai állomások Légnyomás mm. 700 •+­Hő­mérséklet 0 » Szél iránya (1-12) Csapadék mm.1 Fel­hőzet Arad 62.7 19.2 DK2 — felhős Besztercze 62.0 16.4_ _ _ eső Beszterczebánya 62 6 15.2_ _ _ felhős Budapest 61.6 20.6— _ _ Csáktornya 60.2 19.3E 1 _ _ Debreczen— — _ _ _ _ Eger 62.6 20.6E 2 borult Eszék— _ _ _ _ Fiume 61.9 18.3E 1 _ derült Késmárk 62.8 19.8 ___ _ felhős Keszthely— — _ _ _ Kolozsvár 62.3 14.4 Ny1 _ felhős Magyar-Óvár 60.6 19.6 DK1 _ » Máramaros-Sziget— — — — _ _ Nagy-Enyed 62.2 15.5 EK1 _ felhős Nagy-Szeben 63.2 14.0K 1 _ » Nagyvárad— — — _ _ Orsova 65.0 17.0— _ _ felhős Pancsova 62.8 17.0D 1 __« Selmeczbánya 61.9 19.4— _ _ Sopron— — — _ _ Szatmár-Németi 62.4 17.4K 1 _ felhős Szeged— — — _ _ Sepsi-Szt-György 62.9 22.0E 1 — felhős Szolnok 62 1 20.0— — _ borult Temesvár 62.5 19.8E 1 — felhős Trencsén 60.1 20.0 DNy1 — gőz Ungvár 61.0 16.8 EK1 — borult Zágráb Külföldi ál­lomások 61.1 16.5 felhős Bécs 60.7 19.8_ _ derült Bregenz 61.9 20.1— — _ Konstantinápoly— — — — _ _ Lesina 63.1 22.6— — _ derült Pola 62.7 22.4— — - -« Prága 59.0 21.00 1­3 felhős Folyó Helyek: IS 0 fölött méter 0 alatt méter Változi Duna Pozsonyban2 30— — apadó Komáromban2 47— — áradó Budapesten2 82— — áradó Mohácson3 63— — apadó Vukovár2 14— — __ Újvidék3 88— — 11 áradó Zimony— — — — — Pancsován1 81— — apadó Orsován 1­­ 52— — apadó Ercsiben— — _ _ _ Dráva Barcs— — ___ _ Eszéken2 43_ _ áradó Száva Sziszeken i1 0 05— — apadó Tisza M.-Szigeten0 87— — apadó Sárospatakon0 56— — apadó Beregszász— — — — — Szatmáron0 60— — apadó Tokajban1 70— — apadó Szolnokon2 22— —­apadó Szegeden4 04— — apadó Maros Arad— — _ _­­_ Körös B.­Gyula0 32_ -_ Béga Temesvár0 48— -— Értékp­apirok Utolsó árkelet pénz áru Értékpapírok U­tolsó árkelet pénz áru Értékpapírok Utolsó árkelet pénz­­ áru Osztr.-magy. bank 0. é. 5% .101.25101.55 » n * 0. é. 4'/»°/«100.25100 75 „ „ „ 0. é. 4»/. . 96.40 96.80 Pesti m. keresked. bank 6°/0 .103 —103.50 » „ » „ 57.%102.10102.40 „AlbinaMak. és hitelint 6% . 98.50 99 — Elsőbbségek. Alföld-fiumei vasút (na­gy.­eszéki vonal) . . . 5% __ __ __.__ Alföld-fiumei vasút 187 . ki­bocs....................................5% _ ___ __.__ Báttasz.-domb.-zákányi v. 5°/0 94 — 94.50 Dunagőzhajóz.-társaság 5% — — - n 5% ~ — Éjszakkeleti vasút . . 5% 93.50 94.­„ „ aranyb. 5% — ——.— „ „ aranyb. 6°/0—.- -—.— Magyar galíciai vasút . 5% —.— —.— » - „ N­- ki­bocs...................................5% 92 40 92.70 M. nyugoti vasút (Székesf.­györ-gráczi v.) . . . 5% 91.75 92.50 M. nyugoti vasút 1874. kib.5°/0 89 — 90 — M. vasut-els. köles, beruh.czé) aranyb..............................5% 109 90110.25 I. erdélyi vasút . . . 5% 93.75 54.25 Györ-sopron ebenf. vasút 6% —.— — — Kassa-oderbergi vasút ez. 50/119/ 25 97.60 a a a­­eperj.­tarn. v. m. v.) ezüst. 5%_____ - .— Kassa-oderb. vasút (osztr.-v.) 1879 kib..........................5%­­06 75107.25 Kassa-oderb. vasút (m. v.) 1879. kib. ar. . . . 5°/0114 25114.75 Osztr. állami vasút . . 5°/o — — Tiszavid. vasút . . . 5% 1­­­­­75 102 — Budapesti lánchíd . . 6% 1­3. --.— Kőszén- és téglagy.-kötelez­vények...........................6°/«_ —.— Lloyd- és tőzsde­épület . 5°/. 05.10 96 — Államadósság. Magy. vasúti köles. 120 frto.é. (300 fc.) .... 5% 136.— 135.25 Magy. vasúti köles. 120 ftnyi egyes darabokban . 5% 135.--135.25 Magy. gömöri államvasuti zá­­loglev. .... 5%. _____ __ __ Magy. 1869. kel. v. áll.­kötv. (elsöbbs.) adóm. . . 5% 93 — 93.50 Magy. 1873. keleti v.ar. v. ezb. (elsöbbs.) adóm. . . 5% 110. v. 111 25 Magy. 1876. keleti v. arany­ban adóm. . . 6% 98.50 99 — Magy. kir. nyerem, kölcsön 100 frt....................................... 129 129.50 Magy. kir. nyerem, köles 50 frt darabja.......................... 125 50 126 50 Tiszai és szegedi kölcsön 4% 115.75 116 — 1871-ki magyar államkölcs.­­kötv. strl. f. 5% 1873-ki magyar államkölcs.­­kötv. strl. f. . . . 5% M. kir. aranyjárad. adóm.6°/0117.60 11775 „ papirjárad. adóm.5% 91 30 91.50 Magyar aranyjáradék. 4% 91.40 91.60 „ földteherment. kötv.5°/o 100 — 100.50 1887 záradékkal ? 5»/. 98 25 93.75 Magy. kir. földteherment.köt­­vények temesi . . 5% 99 — 100 — Magy. kir. földteherment.köt­­vények 1867 záradékkal 5% 98.50 93.50 Magy. kir. földteherment.köt­vények horvátországi 5*/o __.__ _____ Magy. kir. földteherment.köt­vények erdélyi . . 5°/­. 98.50 99.­­Magy. kir. orsz. jel. úrbéri válts.­kötv. (100frtja) 5°/. 98 — 93.50 Szölödézsma-válts. kötv. (100 frt­ja)..........................5%76 97.50 98 — Magy. k. kamatozó kincst. ut. (6) b. (100 frtja) . . 5%, _____ _____ Egyes. államadóss. papirb.5%, 78.— 78.20 1» » ez. kaTM jan.-jul.............................5°/p 78.75 79 — Egyesit. államadóss. ez. kam. apr.-okt...........................5% 78.75 79 — Osztr. aranyj. 4% kamat 4% 94 — 94.25 Osztrák papirjáradék 5°/0. —.— —.— „ államadóss. kis. 1854-ki 250 frt p. p. . . . 4°/o 122.50 123 — Osztr. államadóss.kis. 1860-ki 500 frt o. é. . . . 5% 132.50 133 — Osztr. államadóss.kis.1860-ki 100 frt o. é. . .5% 134.75 135.25 Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 100 frt o. é................................ 175.75 176.25 Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 50 frt o. é.................................. 173.50 174.50 Pest vár. köles. 1870. évb. 6°/0106 25 106.75 a a a 1871. „­6»/. 106 25 106.75 Budapest föv. 1880 köles. 5° 0 99.50 100 — 50 100 800 300 1000 200 150 50 100 b) Biztosító társaságok. 1000 Első magy. ált. bizt. társas. . 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. 300 Pannónia viszontbizt.­intéz. 300 Unió viszontbiztosító intézet c) Gőzmalmok. 500 Concordia-malom .... 500 Első budapesti malom . . . 200 Erzsébet-malom .... 500 Henger-malom........................... 160 Lujza-malom.......................... 200 Molnárok- és sütök-malma 600 Pannonia-malom .... 300 Viktoria-malom .... d) Közlekedési vállalatok. 200 Alföld-fiumei vasút . . 5% 200 Battasz.-domb.­zak. vasút „ 200 Déli vasút .... „ 200 Éjszakkeleti vasút . . 200 Erdélyi vasút . . . 5°/0 200 Győr-sopr.-ebenfurti vasút „ 200 Kassa-oderbergi vasút .% 200 Magy. galicziai vasút . 5°/0 200 M.nyug.v. (sz.f.-gy.gr.-v.) „ 200 Osztr. állami vasút . „ 200 Pécs-barcsi vasút . . „ 200 Tiszavidéki vasút . . „ 500 Osztr. dunagőzhajóz.-társ. „ 100 Budai hegypálya .... 200 Pesti közúti vaspálya . . . n » n élvez.jegy. e) Takarékpénztárak. 4110— 1335— 68.— 503 — 1290— 213 — 600 — 223 — 329.— 1060— 433 — 180 — 175 50 130 50 172.50 171 — 130.75 151.75 170 50 174.50 355 — 248.50 111 — 434.50 234 — 4130-1350-510 — 1300-215__ 620.— 2-L5__ 380 — 1065- 440 — 111 — 176.50 131.50 173 50 172 — 131.25 152.25 171.60 175 50 356 — 249 — 113 — 436 — 240.— 200 300 300 1000 200 200 200 200 Magán-sorsjegyek. Osztr. hitelintézet .... 182.60 183.50 Budavárosi sorsjegy . . . 40 50 41 — Keglevich . . . 16.--17 — Pálffy „ . . . 40.75 41.50 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) . . . 6.57 5.58 a a a (kör) . . . 5.56 5.58 Osztr -magyar 8 fztos arany . 9.307.9.31*/» 20 frank-arany.......................... 9.307«9.317« Török arany lira .... __,__ ---.--­Osztr. és magyar ezüst . . 57.30 57.40 Német bírod, bankjegy, vagy ezekkel egyenértékű bank­jegyek. (100 márkáért) . . 57 30 57.40 Váltók árfolyam (látra) Ném. bankpiacok 100 német kir. márkáért .... 57.35 57 45 Amsterdam 100 hollandi frtért 96.90 97.10 Brüssel 100 frankért . __.__ _.— Páris 100 „ ... 46.50 46.60 Marseille 100 . . 46.35 46.40 Svájci pénzpiacok 100 fokért. 46.40 46.50 Zürich 100 frankért . . 46.40 46.50 London 10 font sterlingért 117.40 117.60 Szentpétervár 100 rubelért — — —.M­ ilano 100 lire nuove ital. . Budapest III. kerületi . . Ceglédi....................................... Országos központi .... „ B elev. Jog nélk. Pesti hazai első .... Egyesült Budapest fővárosi . Pesti külvárosi.......................... Pakrác-daruvár-kutinjai Vas-zalamegyei első . . . . Különféle vállalatok. Alagút ................................. Ált. nagyon köles, társaság „Franklin“ társ. szerv. nélkül Ganz és társ.vasönt. és gépgy. Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapjó-mosó és bizom. els. m. Kereskedelmi épület . Könyvnyomda „Athenaeum“. „ Pesti . . . Köszénd.-és tégl.-gy.(Dräsche Pesti épitő-társaság Rimamurányi vasmű . S.-Tart. köszénd. szelv. nélk. „ „ vasfinomitó . Schlick-féle vasönt. és gépgy. Serfőzöde első m. szelv. nélk. Sertéshizlaló .... Sóskuti kőbánya Spodium- és csontliszt-gyár Szálloda-részv.-társaság . Tégla- és mészégető újlaki köztéglagyár kőbányai . Záloglevelek. M. földhitelint.papir ért.5V«% n n n n 5% • H n * * 4V,°/c n „ arany v. ez. 5°/* . „ jelzálogbank . 51/, „ . „ ált. földhit.-r.­társ. 6% . n „ * „ GVt% 54.50 565 — 540 — 4445— 540.— 131 — 110 — 90.50 147.75 618 — 342 — 224 — 515 — 580 — 800 — 160.­ 27.— 99 — 23°. 50 605 — 296 — 296 — 117— 236 — 103 — 101.75 95 50 117.50 103.25 99.75 103.*/9 100— 570 545 445b— 542 132 112 — 91.50 148.25 622 — 345 — 226 — 530 — 590 — 810 — 151 — 100.--233.50 608. 298 48. 299. 119 — 240 — 103.50 101.25 96 — 118 — 103.75 100.25 103.»/, a * «1 I 33 « Nyomatik a kiadó-tula-­donos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Attenaeim­-épület

Next