A Hon, 1881. november (19. évfolyam, 300-329. szám)
1881-11-01 / 300. szám
Tisza László Lugoson. Tisza László e hó 28-án mondta el programmbeszédét, melyből a következő lényegesebb pontokat emeljük ki azEUr) nyomán: Tisza miután megköszönte kijelöltetését, mindjárt programmja kifejtésére tért át; kijelenti, hogy a közigazgatási tisztviselők választásának qualificatió behozatala és a hivataloknak bizonyos állandósítása mellett való föntartásáért fog küzdeni s komolyan óhajtva, hogy a népképviselet valóban képviselje a választó nép többségét, nem lehet barátja az országgyűlési cyclus meghosszabbításának, mert nem akarja az utasítási joggal nem bíró választóközönséget elvonni a jogtól, hogy legalább minden 3 évben számot kérjen képviselője sáfárkodásáról. A pénzügyek végleges rendezésénél a takarékoskodást egyedül már nem tarthatja czélra vezetőnek, okvetlenül vetnünk kell, hogy arassunk, azaz: a kereskedelem, ipar és főkép mezőgazdaságunk emelésére teendő beruházásokkal fokozni kell adóképességünket, mi első feltétele nemcsak egyesek vagyonosodásának, de az országos pénzügyek teljes rendezésének is. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy az állambevételek fokozását, a direkt adók emelését már teljes lehetetlennek tartván, csakis indirekt adók útján véli eszközölhetőnek. Érdekesebb része a beszédnek, melyet Tisza a főrendiház reformjáról és a nemzetiségi kérdésről mondott ez : »Tagadhatlan az — úgymond — hogy a főrendiház, mint ilyen többé fenn nem állhat s annak a modern alkotmányosság követelményei szerint felsőházzá kell változnia ; nem tagadom azonban, hogy ezt nem könnyű, sőt épen kényes feladatnak tekintem s egész figyelmemet forditandom reá és csekély tehetségem összeségével oda igyekszem hatni, hogy az új intézmény megfeleljen viszonyaink valódi igényeinek, hogy maradjon fenn az, mint jótékony mérséklő elem a törvénykezés lehető izgatott korszakaiban, s hogy a felsőhöz majd ne legyen kevésbé erős és sikeres biztosítéka nemzetiségünknek, mint a főrendiház volt. Sokat gondolkoztam. uraim azon, szóljak-e e polgárot választó kerületben az úgynevezett nemzetiségi kérdésről; itt létem rövid ideje alatt már meggyőződtem arról, hogy ha egyes rajongók vagy önzők itt sem mulasztják el a külön ajkú polgárokat egymás ellen ingerelni, ördögi munkájuk kárba vesz; e kerület lakosai a legszebb egyetértésben élnek egymással, ennek kebelében nemzetiségi kérdés nem létezik; mind a mellett engedjék meg, ha netalán lenne e terem falain belül vagy kívül, ki saját birodalmában helyzetével nem teljesen elégült, azon kérdést intézem hozzá: hisz- e, hogy Európa egyetlen államában oly jogegyenlőség és szabadságban élnek a külön ajkú polgárok, mint hazánkban ? Én részemről, mint a szabadelvű párt tagja határozott nemmel felelek s állítom, hogy a mieinkhez hasonlóan szabadelvű törvények sehol sem léteznek. S e szavaimban kétkedőt csak a közel Romániában élő magyaroknak, a Németország által eltiport francziáknak, a poseni és muszkaországi lengyeleknek nemzetiség tekintetében való állására figyelmeztetem, melyet magának a jelenlegi helyett kívánni a legmerészebb nemzetiségi agitátor sem foghat. Ezen ujjmutatás után kifejezem azon buzgó óhajomat, hogy valamint szabadnak akarom tudni a hazában minden vallás gyakorlatát, úgy óhajtom, hogy Sz.István birodalmának bármely ajkú polgára teljes kegyelettel ápolhassa nemzetiségét családjában, egyházában s a tudomány terén. Egész erőmmel azonban oda igyekszem hatni, hogy a politikai életben hozott s hozandó országos törvényeink oly érdekegységet fejtsenek ki e haza minden polgára közt, hogy bármely nyelven szólaltak is meg azok bölcsőjükben, ne csak büszkén nevezzék, de büszkén is érezzék magukat a magyar nemzet tagjainak.« Tisza László ellen az ellenzék újabban Joannovics Györgyöt léptette föl. A magyar polgári törvénykönyv tervezete. 1873. évben az akkori igazságügyminiszter, ki most ismét e tárcát bírja, tanácskozást tartott aziránt mi módon orvosolhatók legczélszerűbben az igazságszolgáltatás terén mutatkozó bajok. A megbeszélés alá került tárgyak közül az is volt, vajjon a polgári magánjog terén elfogadtassék-e valamely külföldi törvénykönyv, nevezetesen az osztrák polgári törvénykönyv, avagy készíttessék egy új törvényjavaslat, mely a magyar polgári törvénykönyv alapját képezze. A meghallgatott szakférfiak majdnem kivétel nélkül a codificatio mellett, egy új törvényjavaslat készítése mellett nyilatkoztak s a miniszter is e nézetet fogadta el. Megbízott tehát már akkor néhány szakférfit a javaslat elkészítésével. A munkát akkor osztották fel egymás között, hogy a szász polgári törvénykönyv rendszerének lényegében való elfogadása mellett a törvénykönyv átalános része a dologi jog, a kötelmi jog, a családi jog és az örökösödési jog külön-külön kidolgozására egy-egy közülök vállalkozott. Akkor a szerkesztők értekezletet tartottak, melyen megállapittattak a munkálat kidolgozásánál követendő elvek. Megállapittatott nevezetesen, hogy a törvénykönyvbe átalában csak rendelkező tartalmú szabályok veendők fel, magyarázók pedig csak ott, hol azt az összefüggés kívánja. Különösen czélszerűnek látszott az egyszerű fogalommeghatározások mellőzése, mert ez igen gyakran a törvény szándékától eltérő következtetésekre s igy helytelen alkalmazásra vezet. A mi a segédforrásokat illeti, e tekintetben mint használandó anyag kijelöltetett az 1871-ki tervezet, a pesti kir. táblának erre vonatkozó munkálata, továbbá az osztrák polgári törvénykönyv, a zürichi és szász magánjogi törvénykönyvek, a bajor és hesseni, valamint a drezdai néven ismert javaslatok, melyek mellett még a franczia polgári törvénykönyv is figyelemmel kisérendő. A munka felosztására nézve a czímekre, fejezetekre és szakaszokra való elkülönítés fogadtatott el. A nyelvre nézve a gyakorlatban levő vagy az osztrák polgári törvénykönyv által használt kifejezéseknek, mint megszokottaknak, s igy a világos megértést lényegesen megkönnyitőknek alkalmazását ajánlá a gyakorlatiság szempontja s csak ott használtattak újak, hol a régiek egyátalán nem mutatkoztak alkalmasaknak. Végre pedig az egyes jogintézmények nemzeti felfogására, pl. a családi és örökösödési, valamint a dologi jogban is, úgyszintén a nemzeti viszonyok exigencziáira különös figyelmet ígértek a szerkesztők. Az átalános rész ez irányelveken már 1874. évben készült el és az igazságügyminiszternek át is adatott. Azonban a közfigyelem csakhamar a kereskedelmi és váltójog reformjára és az anyagi büntetőjog kodifikációjára fordult, és a polgári törvénykönyv ügye némileg háttérbe szorult. De midőn e feladatok megoldva voltak, az érdiek a polgári törvénykönyv iránt jobban éledt fel. A kormány az előbbi megbízottak egyike helyett, ki akadályozva volt, mást szólított fel, és a munkálatok elkészítését sürgette. Tudvalevőleg az átalános rész és a családi jogra vonatkozó rész szerkesztését Győry Elek ügyvéd, a dologi jogról szóló rész kidolgozását Halmosy Endre legfőbb ítélőszéki bíró, a kötelmi jogra vonatkozó rész szerkesztését Apáthy István, az örökösödési jog kidolgozását pedig Teleszky István ügyvéd vállalta el. A kormány e munka szétosztásánál arra is volt figyelemmel, hogy a jogászok minden foglalkozási ága legyen képviselve a szerkesztői bizottságban , az ügyvédi kar képviselőinek pedig kiváló szerep jutott. Az egyes részek közül az átalános rész, a dologi és örökösödési jog már elkészült, és a kormány legújabban az átalános részt indokolásával együtt közzé is tette. E közzététel célja, hogy a jogász közönség megismerkedhessék a javaslattal, azt tanulmányozhassa és hogy ekkor az e javaslat felett tartandó tanácskozás előkészíttessék, valamint a szaksajtónak alkalma legyen a javaslat bírálatára. Mert a most közzétett javaslat csak előadói tervezet, és csak ennek megvitatása után fog készülni az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat. A javaslat első címe a magánjogi szabályokról szól. Meghatározza a szokás jogkörét, néhány szabályt állít fel a törvénymagyarázatra nézve, megalapítja az elvet, hogy a jog és cselekvési képesség rendszerint az illető személy lakhelyén érvényes jogszabályok szerint ítélendő meg s körülírja a kivételeket. A második, a személyekről szóló czíme két fejezetet tartalmaz. Az első tárgyazza a természeti személyekről, a második a jogi személyekről szóló intézkedéseket, körülírván különösen ez utóbbiak keletkezését és megszűnését, valamint az ezáltal keletkező jogviszonyokat. A harmadik czím intézkedik a dolgokról. Megmondja mi az egyszerű, mi az összetett dolog, mi az ingatlan, mi az ingó, mi a tartozék, mi a gyümölcs stb. A negyedik czim két szakaszban átalános határozatokat tartalmaz a jogok gyakorlásáról. Az ötödik czim — a cselekvényekről — ismét két fejezetre oszlik. Az első szól a jogügyletekről az akaratnyilvánításról, a feltételekről és időhatározásokról. A második körülírja a tiltott cselekvények hatályát. A hatodik és utolsó czím ajogok érvényesítéséről, a keresetnek az anyagi jogba vágó hatályáról, az elévülésről s végre az önhatalomról intézkedik. Ez a most nyilvánosságra került átalános rész tartalmának vázlata. Kívánatos, hogy alapos tanulmány tárgyává tétessék a szakférfiak részéről, hogy annak idején a hazai magánjog codificatiója behatóan megvitatott alapra fektettethessék. Az akadémia összes ülése. Budapest, okt. 31. Az akadémia ma összes ülést tartott. Kevésbé vonzó tárgysorozat s folytonosan hulló eső egyaránt hozzájárultak, hogy mind a tagok, mind a hallgatók középszámmal jelentek meg, az előbbiek közt több veterán tudós. Az első tárgy volt Hunfalvy Pál jelentése az orientalisták ötödik berlini kongresszusáról, melyet dr. Heinrich Gusztáv olvasott fel. A jelentés bevezetésében elmondja, hogy Berlinben utazása előtt Tyrolban s Svájczban járt, hogy ott a ladin s rhaetoromán (Katwelsch) nyelvekre nézve tanulmányokat tegyen. E két híres ősrégi latin nyelv összehasonlítása végett egy pár bibliai mondatot is közöl e változatokban. A berlini kongresszusról H. meglehetős szakadozott jelentést ad, melyből átalános nézetet alig lehetett nyerni. Egyes értekezésekről bővebben szól, ilyenek Müller Miksa értekezése a legrégibb szanszkrit kéziratról, melyet facsimileben mutat be, Vogel dolgozata Geseniusról, Haupte az akkád nyelvről, mely az assyriai okiratokból fejtetett ki s nálunk Kápolnay János foglalkozott vele. — Maga Hunfalvy a 4-ik osztályban (ural-altáji) csoportban volt s itt a »Nemzeteket képző elvek«-ről tartott előadást, ethnographiájában kifejtett nézetei értelmében, mely szerint a nyelv az alakító elve a nemzetnek. Ez értekezés után Pesty Frigyes, mint a második osztály titkára, olvasta fel a bírálatot a Goroveféle pályázatról. A kérdés a Schopenhauer-Hartmannféle bölcsészeti rendszer ismertetése volt. Három pályamű érkezett be, melyek közt két bíráló nézete nagyon megoszlott. Az akadémia nagygyűlésének megbízásából a második szakosztály harmadik bírálót is nevezett ki (Dánieliket, az előbbiek voltak Horváth Cyrill és Paur Iván), kinek hosszas jelentését Pesty egészen felolvassa. Danielllt az 1-ső számú pályamű szerzőjének (Madáchból vett jeligével) ítéli oda. Az osztály csatlakozván e nézethez, a jeligés levelet Pau-er Tivadar elnök felbontja. A nyertes neve: dr. Alexander Bernát fővárosi tanár. Jutalma: 50 arany. A két más jeligés levél elégetésével Szabó József s Tóth Lőrincz bízattak meg. Következtek a folyó ügyek. Fraknói Vilmos főtitkár legelőször Morócz István levelező tag elhunytat jelentette be. A második szakosztályt felhívják emlékbeszéd tartására. A nyelvészeti bizottság Lehr Albert tanárt, az irodalomtörténeti bizottság, dr. Ábel Jenőt választotta meg kültagnak, tudomásul vétetett. Szlamka Elek s dr. Szentkláray Jenőnek megengedtetett, hogy bemutatott értekezéseiket az illető szakosztályok ülésein személyesen olvassák fel. A történelmi bizottság kiadványai sorába a régi számadási könyveket is fel akarván venni, felkéri a belügyminisztériumot, hogy Bártfa, Eperjes, Lőcse, Kassa, Pozsony, Selmecz s más régi felvidéki városok 1500-ig terjedő számadási könyvét a bizottság használatára átengedje. A könyvkiadó bizottság jelenti, hogy november hó közepén 8 kötetet ad ki a 3 sorozatból. Ezek közül 3 eredeti: Goldzihertől az izlám vallásról, Szász Károlytól a világtörténeti eposokról s Alexander Bernáttól Kantról. A fordítások Sysraonds, Taine, Laveleye s Thierry Amadé művei lesznek. Az akadémia összes ülése ezután a könyvtári bizottság jelentése alapján a nagyszombati, trencséni, szentgyörgyi, zentai középiskoláknak s a hunyadmegyei régészeti egyletnek egyes, meghatározott kiadványait állandóan küldi, a zürichi magyar egyletnek, a 6-ik két főreáliskolának, a sugárúti tanítónő képző intézetnek pedig egyszer mindenkorra egyes műveket ajándékoz. A nagy terem feldíszítése végett kiküldött bizottság tagjai közé Trefort Ágoston, Simor János, Haynald Lajos s gr. Andrássy Gyula választottak. Grombelles udvarmester az akadémia ülésterme számára Rudolf trónörökös tiszteleti tag arczképét küldi be. A földmivelési minisztérium egy phylloxera ellenes franczia folyóiratot megrendelt az akadémia könyvtára számára. Az egészség-s mentésügyi nemzetközi kiállítás magyar bizottsága felhívja az akadémiát, hogy a kiállításban részt vegyen: kiadatik a 3-ik osztálynak. Kolozsvári Sándor és Óváry Kelemen a helyhatósági statútumok összegyűjtése s kiadása pártolását kérik az akadémiától s egyúttal bemutatják az első kötetet kiadás végett, átadatik a 2 dik osztálynak. Több más apró tárgy után a főtitkár még a beérkezett munkákat mutatja be. Fővárosi ügyek. — Rupp tanácsnok eltávozása folytán a polgármester a hely ideiglenes betöltéséről úgy intézkedett, hogy az ügyosztály vezetésével s a bizottmányokban való elnökösködéssel Kun Gyula jegyzőt bízta meg; — a lipót- és ferenczvárosi templomépitési bizottságok elnöki tisztét pedig Alker Gusztáv tanácsnokra ruházta. — A Rudasfürdőt hidegvízzel eddig a Dunából látták el; most a tanács a mérnökhivatalt javaslattételre hivta fel, mikép lenne eszközlendő e fürdőnek a budai vízvezetékből ellátása tiszta hidegvízzel. A főváros adópénztárai közül a két pesti előtt eddig rendőr nem állott. A tanács megkeresésére a főkapitányság ezekhez is rendelt ki kétkét drabantot (éjféltől éjfélig) kik a pénztárak tőszomszédságában az előszobában fognak strázsálni. A tanács némi külön honoráriumot biztosított nekik. — A főv. magánépítési bizottság mai ülésén a következők részére javasolta kiadni az építési engedélyt, u. m. Goldberger S. s fiainak ó budai Lajos-utczai gyárukban egy kazánra; az állami rendőrségnek a II. ker. Török- és Margit-utczák sarkán átalakításokra; Turkovics Károlynak a kőbányai szállás-utczában egy pinczének istállóvá alakítására; Endele Mátyásnak a Zugligetben toldalékra; Funkenstein Máriának a Vörösmarty-utczában árubódéra; Lőcsei Manónak a Szondy-utczában kovács műhelyre; Szenyovszky Henrik a dalnok-utczában faházikóra; From Istvánnak II. ker. fő-utcza 66. sz. a. mosókonyha és házi csatornára; Grünwald és társainak Ó-Budán a szt.-endrei úton levő gyárak egy földszinti részére az első és második emelet ráépítésére. Fischer J.-nek külső-dob utcza 17. sz. a. porczellán és majolika égető kemenczék létesítésére s a gyár földszintes szárnyának emeletessé építésére; Eördögh Daninak Kőbányán a füzér-utczában istálló és nyílt szinre, Steinbach Johannának I. Svábhegyen majoros-házra és Szeletzky Katalinnak a kőbányai felső vaspályautczában pincze és mosókonyhára. Végül jóváhagyattak a rákos-keresztúri dűlőben levő Lederer és Jankesz-féle »carboazotine« robbanószergyári építkezések módosított tervei. — A pest-zimonyi vasúthoz átengedett fővárosi területek mind olyanok a melyek bérletben és használatban vannak s a bérlők követelik a kártérítést. A tanács felhívta tehát a vasut-építési vállalatot, hogy az elfoglalt s a vasúthoz valóban felhasználandó területeket kitüntető 1: 1000 léptékű térképet mutasson be, hogy ezek alapján a magánfelek követelései megállapíthatók legyenek. Egyúttal az eleső terület arányában minden bérlő bérösszege leírásba hozatalt a szerződés lejáratáig. Minthogy pedig a vasút építését főképen a gyepmesteri telep akadályozza, a tanács utasította a Vl-ik ügyosztályt, hogy ennek áthelyezését sürgősen eszközölje. Törvényszéki csarnok. A magyar hitelbank kárára elkövetett váltóhamisítás tettesei Láng Mór és Ignácz nyíregyházi fakereskedők előtt ma hirdették ki a legfőbb ítélőszék ítéletét, mely szerint Láng Mór hat havi vizsgálati fogságának beszámításával folyó évi april 12-től számítandó 4 évi, Láng Ignácz pedig ugyancsak hat havi vizsgálati fogságának beszámításával folyó évi ápril 12-étől számítandó 11/3 évi börtönre ítéltettek. Bigámia. Onczay Gyula kettős házassági bűnügyét tárgyalta ma a budapesti k. fenyitő törvényszék. Onczay 1877. évi február 3-ikán kelt egybe első nejével Wollmann Lujzával, kitől már a házasság első hónapjaiban különvált. A nagyváradi püspöki szentszék átirata szerint Onczay lépéseket tett aziránt, hogy az ágy- és asztaltól elválást kieszközölje, de e lépése eredménytelen maradt. Azon pillanattól kezdve, hogy Onczay odahagyta feleségét élete egész lánczolata a könnyelmű lépéseknek s czéltalan barangolásnak. Hol Nagyszombatban, hol Pozsonyban tartózkodott, majd ismét Eperjesen, Kassán, Győrött mindenütt, mint dijnok keresvén kenyerét. Barangolásai közepett Gödöllőre is vetődött s az erdészeti hivatalnál, mint dijnok foglalatoskodott. Itt szőtt viszonyt Wächter Annával, kivel később Tisza-Ujlakon második házasságra lépett. Vádlott ekkor már Budapesten a közlekedési minisztériumban volt bijnok s elhitette jegyesével, hogy valami magas hivatalt visel. Hogy második egybekelése akadályokba ne ütközzék, a ráczvárosi plébánoshoz fordult a háromszoros kihirdetés végett. Ez természetesen megtagadta a hirdést (mivel vádlott protestáns vallása) s Onczay a törvény kívánalmaihoz képest két tanúval újból megjelent a plébánosnál s tőle azon körülményre nézve, hogy a kihirdetést megtagadta, bizonyítványt kért és kapott. Ezen bizonyítvány alapján végezte a tiszaujlaki lelkész Onczay és Wächter Anna között az egybekelési szertartást. Esküvő után afiatal pár» Budapestre jött, hol még a mézes hetek alatt derült ki Onczay gaztette s nyomban letartóztattatott. — E bűnös cselekvényen kívül az ügyészség még közbiztosság elleni kihágás miatt is emelt vádat Onczay ellen s pedig azon okból, minthogy vádlott még azon időben, midőn a közi. minisztériumnál volt alkalmazva, folyamodványokat intézett az államvaspálya igazgatósághoz, melyekben a maga és neje számára szabadjegyeket kért. E folyamodványokon vádlott az osztálytanácsos nevét hamisította s a hivatal pecsétét illetéktelenül ráillesztette. Mindezek alapján Rakovszky kir. alügyész vádlottat bűnösnek kérte kimondani. Kérte továbbá, hogy az iratok az ítélet jogerőre emelkedése után a főkapitánysághoz tétessenek át azon szabálytalanság elbirálása végett, melyet az I. ker. kapitányság a kihirdetést megtagadó plébánosi bizonyítvány kieszközlésénél elkövetett. — A törvényszék vádlott Onczay Gyulát a btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettében s a közbiztosság elleni kihágás vétségében bűnösnek mondja ki s ezért négy havi vizsgálati fogságának beszámításával 1 és fél évi börtönre ítéli. Vádlott s a kir. ügyész az ítéletben megnyugodván, az jogerőre emelkedett. A HON magántávsürgönyei. A delegácziók. Bécs, okt. 31. Az osztr. delegáczió költségvetési bizottságának ülése. Piener kérdéseire válaszolva, Kállay Béni osztályfőnök kijelenti, hogy a danczigi összejövetel a czár saját kezdeményezése révén jött létre. Czélja a két uralkodó és birodalom közti barátság dokumentálása volt, hogy új biztosítékot adjanak az európai béke fentartására nézve. Szónok meg van győződve, hogy ezenkívül semmi egyébről nem volt szó, azután áttér a dunai kérdésre, hangsúlyozza megoldásának rendkívüli fontosságát a monarchia anyagi érdekeinek megóvására nézve. A kormány hivatva van, hogy a berlini szerződésnek megfelelőig eszközölje ki a megoldást. »Mi — folytatá a külügyi hivatal vezetője — nem fogadhatnók el Angolország ama véleményét, mely azt föltételezi, hogy a vegyes bizottság határozata ellenében felebbezési joggal bírnának az európai bizottsághoz, hogy beleegyezésüket adják a közbelépési javaslatokhoz, mert ekkor a vegyes bizottság csak végrehajtó közegévé válnék az európai bizottságnak. A nemzetközi bizottság ápril havi ülésszakában majdnem egészen elfogadták az avant-projet műszaki részét, azóta ebben az ügyben bizalmas tárgyalások folynak a hatalmak közt. Szónok a kérdés fontosságánál fogva nem mer előzetes megjegyzéssel praejudikálni az arra hivatott miniszter határozatainak, aki a leghelyesebb utat fogja követni, mely e kérdés megfelelő megoldásához fog vezetni. — A szerb-török vasúti csatlakozás ügyében szónok pragmatikailag adja elő az ügyet és hangsúlyozza, hogy az osztrák-magyar kormány már hónapok óta oda iparkodott Konstantinápolyban, hogy a portál a szalonikis vonat kiépítési kötelezettségének elismerésére bírja és felolvas egy táviratot, melyben a konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet jelenti, hogy a vasúti kérdésre vonatkozó szultáni iradé megjelent, mellyel a porta közgazdasági okokból késznek nyilatkozik a szalonikii vonal csatlakozásának kiépítésére. Szóló meg van győződve, hogy az új külügyminiszter iparkodni fog, mind a két csatlakozás létrejövetelét lehetőleg siettetni; lehetetlen azonban ma még határidőt kitűzni. Bécs, okt. 31. Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága elhalasztá a vitát a bosnyák közigazgatásra vonatkozó emlékiratról, a megszállásra kért hitel tárgyalásáig. A birodalmi pénzügyminisztérium, valamint a közös főszámvevőszék költségvetései elintéztettek. Piener, a külügyi költségvetés előadója átalános felvilágosítást kíván a kormánytól a többi hatalmakkal való viszonyokról, továbbá a dunai kérdés mikénti állásáról és a szerb vasutakkal való csatlakozás ügyéről, Kállay Béni osztályfőnök többrendbeli felvilágosításokat ad és megjegyzi, hogy ami a viszonyokról szóló kérdést illeti, arra egyetlen szóval lehet válaszolni: viszonyaink a külfölddel a legkitűnőbbek. A bizottság erre elfogadta a külügyminisztérium kiadásainak költségvetését. A kormányt felkérik, vegye fontolóra, vajon a megtakarítás szempontjából nem volna-e czélszerűbb Teheránban konzulátust felállítani és a jelenleg ott működő követséget feloszlatni. Czerkovszky ama kérdésére, vajon a dunai váraknak a berlini szerződésben elrendelt lerombolása tényleg megtörtént-e, Kállay osztályfőnök azt válaszolja, hogy mostani állapotukban alig képesek a dunai várak a hajózást meggátolni; már akkor, amidőn Bulgária átvette a várakat, omladozó félben voltak. Különben tényleg történt valami azok lerombolására. Minthogy a várak nagy része le van rombolva, a még létezők pedig csekély jelentőséggel bírnak, maga a porta se sürgeti e kérdés elintézését. — Rossbacher táborszernagy fölemlíti e várak sztratégiai jelentőségét, ha netán ismét jókarba fognának helyeztetni, és megjegyzi, hogy óhajtandó volna, ha a hatalmak a teljes lerombolás végrehajtásához ragaszkodnának. Az elnök köszönetet mond a kormány képviselőjénk az adott felvilágosításokért és a jövő ülést nov. 3-ra hívta össze; tárgy : a hadügyi költségvetés feletti vita. Bécs, okt. 31. (Ered. sürg.) Kálnoky gróf hir szerint ma vagy holnap érkezik ide Szentpétervárról, mert most hivatalosan akarnak vele alkudozni a külügyminiszteri tárcza átvétele végett. Bécs, okt. 31. (B. K.) A király ő felsége a külügyminiszter végleges kinevezésére vonatkozólag eddigelé egy irányban se hozott határozatot. Bécs, okt. 31. (B. K.) Erzsébet császárné és királyné ő felsége Margherita olasz királynénak a csillagkereszt-rend gyémántokkal díszített jelvényeit adományozta. — Umberto olasz király Szlávy József, Brandt-Abeidt, gr. Taaffe és Tisza Kálmán minisztereket, továbbá Kállay osztályfőnököt, valamint gr. Pejacsevics altábornagy lovassági főfelügyelőt a Mauritius és Lazarus-rend nagykeresztjével tüntette ki, míg gr. Wolkenstein, gr. Wilczek János, gr. Bellegarde, dr. Philippovics főhadparancsnok és dr. Possinger helytartó a koronarend nagykeresztjét . Marx rendőrigazgató ugyanazon rendtiszti keresztjét, dr. Neward polgármester középkeresztjét Wlassak kormánytanácsos és Jahn dalmaszínház igazgató ugyane rend lovagkeresztjét nyerték. Béce, okt. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott berlini levele konstatálja, hogy a középpárt az uj választások következtében a döntőpárt lesz és a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: Ha az urak azt hiszik, hogy a birodalmi kancellárnak mint győztesek és a helyzet urai fogják feltételeiket diktálhatni, alkalmat nyernek a tanulásra. Ha a körülmények kedvezését mérséklettel tudják felhasználni, akkor azt a szerepet nyerhetik, melyet a nemzeti szabadelvű párt tizenkét éven át bíit és talán messzeható történelmi hatásokat oly pillanatban vihetnek keresztül, melyeknek kritikai jelentőségét Rómára nézve hihetőleg csak kevés középpárti tag sejti eddig. Bécs, okt. 31. (B. K.) Ő felségeik ma este hosszabb tartózkodásra Gödöllőre utaztak, ahol — ha ezt a fagy nem gátolja — naponkint rókavadászatok lesznek, melyekben gr. Andrássy Gyula is, ki ma este Budapestre utazott, részt fog venni. Bécs, okt 31. (B. K.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter ma reggel Budapestre utazott. Tisza Kálmán miniszterelnök, Bedekovics horvát miniszter és Tarkovics Béla miniszteri tanácsos a mai délután folyamában utaztak vissza a magyar fővárosba. Bécs, okt. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott párisi levele szerint ottan Depretis és Mancini részvétele következtében az olasz királyi pár bécsi utazásában, többé nem kételkednek a fölött, hogy az utazásnak nagy politikai jelentőség tulajdonítandó. De egyátalán nem nyugtalankodnak, s nem tartanak tőle, hogy fontos határozatok Francziaország és Angolország tudtán kívül volnának hozhatók. Az Angliával való kereskedelmi szerződési tárgyalásokra vonatkozólag azt közüik, hogy a nehézségek az utóbbi időben ismét növekedtek. Zágráb, okt. 31. (»D. É.) Az Eszéken megjelenő »Drau« jelenti, hogy ő felsége Mukicsnak, a horvát kormány tanügyi osztályfőnöke nyugdíjaztatása iránti kérelmének helyt adott. Az erről szóló legmagasb kézirat, melyben a nyugdíjba lépettnek kitűnő érdemei meleg elismeréssel lesznek fölemlítve, legközelebb meg fog jelenni a hivatalos lapban. Ugyane lap szerint Pejacsevich horvát bán Voncsinát, ki mint a delegáczió tagja, Bécsben időz, fogadta s megbeszélte vele ama módozatokat, amelyek mellett nevezett a horvát kormányszék tanügyi osztályának vezetését átvenni hajlandó lesz. Bukarest, okt. 31. (»D. É.«) A dunai kérdés végleges megoldása az osztrák-magyar követelések értelmében biztosítottnak tekinthető, bár a »Romanul« azt állítja, hogy a monarchiának az alsó Dunához joga nincs, és nagy igazságtalanságot követ el, hanem a közvélemény előtt be akarják bizonyítani, hogy a nemzeti álláspontot végső pillanatig védelmezték, azonban végre is a hatalmak kívánságának eleget kellett tenni. Bukarest, okt. 31. Jóllehet Calimaki- Catargi már Párisba visszautazott, az a hír, hogy leköszön állásáról, még folyvást föntartja magát. Páris, okt. 31. A kamara számos képviselőnek, köztük Gambettának Bellevilleben történt megválasztását is igazolta. Bécs, okt. 31. A király és a királyné ő felsége ma este Gödöllőre utaztak. A tegnap reggel incognito ide érkezett herczeg, Vilmos dán herczeg volt és nem a dán király vagy a dán trónörökös; a herczeg ma Gmundenbe utazott. Prága, okt. 31. A legutóbbi napokban rendőri házkutatások történtek a szoczialistáknál, kiknek előkelőbbjei közül 14-et ellátak és bünfenyitő vizsgálat alá helyeztek. Páris, okt. 31. (Ered. sürg.) Az »Etoile Beige« szerint Vilmos császár egészségi állapota aggodalmat keltő. Pontafel, okt. 31. Az olasz király és királyné ma este 8 óra 43 perczkor ide érkeztek és 8 óra 50 perczkor tovább utaztak. Berlin, okt. 31. Eddig 315 választás végleges eredménye ismeretes. A megválasztottak közül: 39-en a konzervatív párt, 16-an a birodalmi párt, 84-en a középpárt, 20-an a nemzeti szabadelvű párt, 2 a szabadelvű párt, 23-an a szeczesszionalisták, 29-en a haladó párt, 3-an a demokrata párt, 12-en a lengyelek, 10-en a partikularisták, welfek és tiltakozók elveit vallják. 75 szűkebb választás lesz szükséges. Róma, okt. 31. A pápa ma tartá az elsőt ama konzisztóriumok közül, melyek rendesen a szentté avatások előtt tartatnak. Az idvezült brindesi Laurent és az idvezült montefolcoi Klára életéről, erényeiről és csodáiról szóló jelentés felolvasása után, a bibornokok, egyik a másik után, ama javaslat mellett szavaztak, hogy e két idvezült szentté avattassék. Bern, okt. 31. A tegnap megejtett nemzeti tanácsosi választásokról a következő értesítést kaptuk: Eddig 129 választás eredménye ismeretes; megválasztatott: 78 demokrata-szabadelvű párti, 30 ultramontan-konzervatív- és 19 konzervatív-középpárti. Az előbbiek jelentékenyen megszaporodtak. Bukarest, okt. 31. (20. K.) Jozefine hohenzollerni herczegnő a miniszterelnökhöz intézett levélben forró köszönetét fejezi ama lelkes fogadtatásért, melyben itt részesült. Penkovic Colonel, az európai dunai bizottság román küldötte a kormány által Bukarestbe hivatott, hogy a nemsokára ismét megnyitandó ülésekre az utasításokat átvegye. A nemzetőrségi lovassági ezredek kiképzése végett 400— 400 embert hivatott be. Románia a belga kormány által felhivatott az 1883-ban Amsterdamban tartandó gyarmatárukiállításban részt venni. Bukarest, okt. 31. (»D. É.«) A buzenmarasesi vasútvonal megnyitása ma a királyi pár jelenlétében meg fog tartatni. Foksánban 200 teritékű bankót rendeztetik. Konstantinápoly, okt. 31. Az orosz hadisarc ügyében kiküldött bizottság tegnap ülést tartott, melyen a török meghatalmazottak a hadisarc leszállítását követelték, mégpedig abban a mértékben, mint a külföldi adósságnál. Az orosz biztosok tiltakoztak e kívánat ellen. Mindazáltal lehetségesnek látszik a megegyezés a kért leszállítás alapján, mely azonban máskép történnék, mint a külföldi adósságnál. Az oroszok azt kérdezték, minő biztosítékot fog a porta nyújtani. A törökök azt válaszolták, hogy olyan biztosítékot, mint amilyent a kötvénytulajdonosoknak nyújtottak és hogy e biztosíték a jövedékek átengedésében áll, de hogy most nincsenek abban a helyzetben, hogy részletesen megnevezzék ezeket a jövedékeket. Az ülés véget ért, miután Novikov kijelentette, hogy Oroszország a hadisarca kérdését egy időben az állami adósságéval kívánja szabályozni. Nándorfehérvár, okt. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.» jelentése : Mihály metropolita elmozdittatását, hir szerint, üzelmek és agitácziók fölfedezése előzte meg, melyeknek szálai részben személyére vezettek vissza. A metropolla ideiglenes kezelője, Mose püspök Negondiniol, a négy országos püspök legidősbike. A püspöki zsinat végleges választása hihetőleg Usica Vicentian püspökre esik. Bukarest, okt. 31. (B. K.) Voinescu budapesti román főkonzul áthelyeztetett Konstantinápolyba. Marosvásárhely, okt. 31. (0. K.) Maros- Torda megye közgyűlése Sándor Lászlót közfelkiáltással alispánnak választotta meg. Továbbá elhatározta a közgyűlés Bellen István gr. koporsójára, kinek temetése november 3-án lesz Mező-Sámsondon, koszorút küldeni. lapunk legközelebbi száma rendkívüli kiadásban szerdán reggel jelenik meg. — Az 1848—9-iki honvédek orsz. gyűlésére már megérkeztek az egyes honvédegyletek küldöttei s ma d. u. 6 órakor az »Európa« termében tartották előértekezletüket, természetesen zárt ülésben, holnap d. e. 10 órakor lesz az országos gyűlés, ugyancsak az »Európa« termeiben. Mint biztosan tudjuk, a képviselők nagy többsége, a honvédmenedékház államosítása mellett van, s ezt holnap kétségkívül ki is mondják. A hirlapírói nyugdíjintézet javára Renz E. igazgató ma délután 700 irtot szolgáltatott át a nyugdíjintézet rendező bizottságának, mint az általa e hó 28-án rendezett előadás tiszta jövedelmét. A nyugdíjintézet rendező bizottsága ez után is kifejezi köszönetét a derék igazgatónak, ki a sajtó iránta tanúsított jóindulatát igen nemesen és jóindulatúlag hálálta meg, e fényes eredményű előadás rendezése által. A francziakör szombaton este tartotta első férfi estéjét 125 tag jelenlétében. Az est kezdetén Saissy tanár bemutatta M. Maurice Pr o 11 e franczia belügyminiszteri titkárt, kit a tagok zajos éljenzéssel fogadtak. M. Pr o 11 e megköszönte e váratlan meglepetést, s a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a budapesti franczia körben uralkodó irányról és otthonosságról. Megígérte, hogy Gambetta figyelmébe fogja ajánlani a budapesti francziakört, s mihelyt Párisba érkezik, küld a kör könyvtárának 1000 kötetet s azon lesz, hogy mint a párisi akadémia rendes tagja oda hasson, hogy a franczia kör könyvtárának megküldessenek mindazon művek, melyek az akadémia kiadásában megjelentek és megjelenni fognak. E szavakat szűnni nem akaró éljenzés és »Vive la France« kiáltások követték. Saissy »Coppé egyik gyönyörű költeményét« mutatta be, melyet szépen elszavalt és értelmezett. Aztán Bettelheim Henrich és Déry Ernő játszottak, az elsőzongorán, a második gordonkán. Dr. Nagy Kálmán néhány magyar darabot énekelt. Az előadást társas vacsora követte s a tagok jó kedvben reggeli 2 óráig együtt maradtak. — Halottak emlékezete A kir. József-műegyetem hallgatói Mindenszentek napján csatlakoznak az egyetemi polgárokhoz és fölkeresik volt tanáruk , Horváth Ignácz sírját, hol Kis Jakab fog beszédet tartani. A műegyetem tanárjelöltjei pedig a múlt tanévben elhunyt pályatársuk a székesfehérvári illetőségű : Pete Imre sírját látogatják meg , koszorút tesznek a sírra és Lasz Samu t. j. rövid beszédet tart. — A halottak estéje alkalmából fölhívjuk a figyelmet Vasvári Kovács József térképére, amely a budapesti kerepesi úti temetőben nemcsak átalános tájékozást nyújt, de a nevezetesebb halottak sírjának fekvését pontosan s könnyen föltalálhatólag megjelöli. Kapható 10 kvért a papirkereskedésekben s a temető bejáratánál. — A Bontoux-csoport s a párisi Rothschild-csoport között a legutóbbi hetekben roppant nagy börzei harcz folyt. Rothschildék kontremineban voltak Bontoux ellen s tönkre akarták tenni a Bontoux-értékeket. Bontouxnak igen nagymennyiségű katholikus tőke állott szolgálatára, diadalmasan megállotta a küzdelmet, s a párisi Roth-