A Hon, 1882. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1882-01-14 / 14. szám

pénztárunknak rövid fennállása óta is meggyőződtem ez intézmény helyes és szükséges voltáról. A nép s a gyermekek, mondhatom, lelkesedéssel karolták fel s nem győzik annak életrevalóságát hangoztatni. Köz­ségünk lakosai kivétel nélkül hozzá­járulnak e nemes intézményhez s a szegény gyermek úgy elhozza kraj­­czárjait, mint a gazdag forintját. Itt különösen van értelme a takarékpénztárnak, hol ezelőtt, míg ez fenn nem állt, az iskolai gyermek is szivarozott és pénzre játszott, ma ez már nincs. A gyermekek szivar helyett örömmel hozzák filléreiket a takarékpénztárba. — Bizonyára téves felfogás azzal érvelni a takarékpénz­tárak ellen, hogy a gyermeket minden élvezettől meg­fosztjuk. Mily élvezetet nyújt a gyermeknek a sziva­rozás és a pénzzeli játszás ? — S látva azt az örömet, a­mit a gyermek érez megtakarított pénze betevése­­kor, elfelejti az ember a kezeléssel járó kis fáradsá­got. — E n y i n g-ből Fekete Bertalan kath. tanító ezt írja: »Mult év márczius havában tanítványaim iskolámban takarékpénztárt nyitottak tudtomon kí­vül. Pár nap múlva kérdőre vontam, hogy kinek ta­nácsára vagy biztatására cselekedtek azt, azt felel­ték , hogy erről sok szépet olvastak az iskolai könyv­tárból. E jó indulatot elfojtani nem lett volna helyes s igy a dolog élére álltam. Ma 100 gyermekből 39 tagja az iskolai takarékpénztárnak. Beraktak 120 frtot, kivétetett 21 frt. Takarékpénztárban kamato­zásra elhelyezve van 99 frt.« — Testvérgyilkosság. Folyó hó 3-án a Pásztó melletti Szőlős nevű falucskában Német András földmives meggyilkolta 55 éves bátyját, Má­tyást. Az öreg Német beteges lévén, felkérte öcscsét, hogy menjen ő az erdőbe fát vágni. András vonako­dott ezt tenni, mire közte és bátyja között heves vita támadt. András annyira elragadtatta magát dühétől, hogy a favágásra előkészített éles fejszével négy erős vágást mért bátyjára, ki a csapások alatt holtan ro­gyott össze. Az őrjöngő most négy éves fiacskájának rontott, de ennek sikerült megszöknie s hangos sírá­sával fellármázta a szomszédságot. Épen jókor érkez­tek ezek a véres tett színhelyére, mert a vérszomjas András épen azon volt, hogy dühét neje s alig egy éves gyermekével is éreztesse. Még mielőtt gonosz szándékát végrehajthatta, elfogták­­s a balassagyar­­­mati járásbírósághoz kisérték. — Betörés egy izr. imaházba. Az ó-utczában a Deákról nevezett izr. segélyegylet ima­házat tart, melybe az elmúlt éjjel betörtek. Az ajtó­kat vassal feszítették fel s ottben széthányva az ér­téktelenebb dolgokat, a templomi ezüst edényeket és eszközöket elvitték. Kiürítették e mellett a gyűjtő­­perselyt is, melyben körülbelül 40 frt lehetett. Midőn ma reggel a szolga ki akarta nyitni az imaházat, vet­ték észre a betörést. Az imaházban a b­orák a földön hevertek, mi azok megszentségtelenítését jelenti. Az egylet választmánya holnap fog határozni, mi történ­jék a megszentségtelenített b­orokkal; a rendőrség­nél a jelentés azonnal megtétetett. — Rablótámadás. Kemper E. ügynököt, a puszta szt.-lőrinczi téglagyár megbízottját, tegnap­előtt este a mint kocsin a fővárosból hazafelé ment a főváros közelében megtámadták és kétszer utána lőt­tek, azonban egyik lövés sem talált. Kemper a követke­­zépen adja elő az esetet: A mint a városi faiskola melett haladt el, a vasúti híd kőbányai oldalán levő árokból hirtelen egy alak ugrott elő, a már előre haladt ko­csinak utána szaladt és szó nélkül Kemperre czéloz­­va, elsütötte fegyverét. A­ durva söréttöltés két helyütt átlyukasztotta Kemper kalapját. A lövésre a lovak megbokrosodtak és a kocsit elragadták, úgy, hogy a megtámadó által tett második lövés már nem ártha­tott.­­ A tettes a két eredménytelen után lövés futás­nak eredt és az alkony homályában eltűnt. — A gróf ur stiletje. Gróf B. B. a na­pokban reggel 4 órakor a »Hungária« szálló előtt egy bérkocsiba ve* tte magát és haza hajtatott, kalap-utczai la'.. -r a. Itt egy forintot adott a kocsis­nak, az azonban úgy látszik nem volt vele megelé­gedve, mert többet kért. A gróf két hatalmas pofon­nal válaszolt. Erre a kocsis támadásra készült, de a gróf serényebb volt, kirántotta a sziletet botjából és a futásnak eredt kocsist űzőbe vette. Egy ízben bele is szúrt karjába, a seb azonban jelentéktelen, mint­hogy a kocsison vastag téli kabát volt. A himző­­utcza sarkán végre az ott álló rendőr a dühös grófot lefegyverezte és bekísérte, azonban igazolása után a grófot a corpus delicti visszatartása mellett szabadon bocsátották. — Házalók mint komiszáriusok. Frommer Fáni asszonynak Miksa­ utcza 18. sz. alatti pinczetárát f. hó 3 án éjjel ismeretlen tettesek feltör­ték és onnan mintegy 200 frt értékű pamutot és zsi­nórgombokat elloptak. A nyomozással megbízott te­rézvárosi kapitánysági tisztviselő ajánlatára károsult nő a nála megforduló összes házalókat ígéretekkel felbiztatta, hogy kutassanak az ellopott tárgyak után, melyek mustráit megmutatta. Tegnap az uj vásár­téren egy kandlé meg is csípett egy másikat, midőn neki az ellopott pamutot eladásra kínálta.­­ A terézvárosi kapitányság előtt a kandlé azt vallotta, hogy ő a pamutot Lahotka István és Hagara Károly kocsisoktól vette. Nevezetteket a rendőr­ség még az­nap este erdősor-utcza 38. sz. a. laká­sukon letartóztatta és kivallatta. Tettesek a lopást beismerték és vallomásuk alapján a tárgyak egy nagy részét ma reggel egyik dohány­ utczai üres telken egy mészgödörben megtalálták.­­ A fővárosi szeretetházi egyesü­let választmánya ma délután 4 órakor ülést tartott W­e­i­s­z B. Ferencz elnöklete alatt Első­sorban az egyesület hivatalnokai terjesztették elő jelentéseiket. Pénztárnok jelentése szerint november és dec­ember hóban az egyesület alapja s részben a Molnár Ala­­dár féle alapítvány javára adományokból befolyt 186 frt 40 kr, (Neményi Ambrusné adott 100 frtot) a karácsonyfára pedig 301 frt 40 kr. Az intézeti orvos jelentése szerint a gyermekek egészségi állapota a téli hideg dac­ára kedvező volt, csakis a múlt hónap­ban fordult elő egy tüdőgyuladási eset, de a gyermek ma már túl van a veszélyen. Igazgató jelentést tesz a karácsonyfára és az intézet részére természetben tett adományokról, különösen kiemelve Újhelyi Sándor urnak és Szőke Erzsike kisasszonynak a karácsonyfa felállítása körül kifejtett buzgólkodását. A jelentéseket a választmány megjegyzés nélkül tudomásul vette. El­nök jelenti, hogy a Mayer-féle alapítványnak a szere­­tetházzal leendő egyesítése tárgyában Országh Sándor terjedelmes javaslatot dolgozott ki, mely a főváros egyes bizottságainál már tárgyalás alatt áll. A választ­mány köszönetet mond Országhnak a munkálatért. Elnök indítványozza, hogy hivatkozással arra, hogy az intézetben 37 árvát nevelnek ingyen az ország különböző részeiből, folyamodjanak Trefort miniszter­hez a jövő évre nagyobb segélyösszeg megszavazása iránt. Elnök jelenti, hogy a Bujanovics-féle hagya­tékból leendő részesülés tárgyában járt Tisza Kál­mán és Pauler minisztereknél, hasonlóképen gróf Andrássy Gyuláné elnöknő is tett lépéseket ez irány­ban. Az eredmény mindkét részről kedvező, de az ügy 5—6 hó előtt nem igen lesz lebonyolítva. Elnök jelenti, hogy Kiss Péter tőv. biz. tag az általa fölta­lált új átkövetési rendszer szabadalmi jogát, illetve az ez után járó hasznot negyed részben a szeretet­­házra ruházta, azonban a találmányra vonatkozólag a város hatósága nehéz feltételeket fűzött. A választ­mány elhatározta, hogy kérvényt fog intézni a tanács­hoz, melyben tudatja, hogy e találmány részben az ő javára adományoztatott, és kéri a várost, hogy a ta­­­lálmány felhasználásánál a jótékony czélra lehetőleg tekintettel legyen. Elnök előterjeszti, hogy a temeté­seknél szedett perselypénzek rendkívül keveset hoz­nak be, mit kellene tenni ennek emelésére. Titkárnak ama jelentésére, hogy a belügyminisztériumtól ez irányban beadott kérvényükre azt az értesítést nyerte, hogy a fővárosi szegényügy rendezése előtt semmine­mű intézkedést nem tesz, a választmány elhatározta, hogy az eddigi szokás maradjon érvényben. Végül elhatározták, hogy a legközelebbi választmányi ülést márczius 3-án, a közgyűlést pedig márczius 25-dikén vagy 26-kán fogják megtartani. Ezzel az ülés vé­get ért. — Öngyilkosság. Kassáról táviratozzák. Steiner Adolf vasúti szertáros öngyilkossági szán­dékból revolveréből öt lövést intézett halába. Steiner Adolf nőtlen, miskolczi születésű. Egy nappal előbb Miskolczon volt szülei látogatásán , visszajövet leve­let kapott, mely alighanem a borzasztó tett elköveté­sére vezérelhette, mert rövidre ennek elolvasása után hazafelé ment és lakása előtt követte el tettét. A le­velet előbb megsemmisítette. A szerencsétlen még életben van. — Rendőri hírek. Ludvig Salamon pék­segéd ma délután, szerecsen-utcza 30. szám alatt lakó nővérétől 10 fitot ellopott és megszökött. A leány jelentést tett a rendőrségnél s az most a tolvaj test­vért nyomozza. — Özv. Katzich Francziska házmes­­terné egyetem tér 5. szám alatti lakásán tegnap este ismeretlen tettes egy szekrényt felnyitott és abból egy 23 frtot tartalmazó tárczát, egy 55 frt értékű arany óralánczot, 5 darab aranygyűrűt, egy 20 frtos ezüst órát és egy pár új czipőt ellopott. Károsultnak Winkler János viczeházmesterre van gyanúja, a­ki tegnap este óta a házból eltűnt. Winklert a rendőr­ség körözi.­­ A Sípos-féle zeneakadémiai növendé­keknek a Hungária szállóban tartott tánczmulatsá­­gán egy miniszteri tanácsos neje gyémánttal kirakott arany karperec­ét elvesztette. A megtaláló a főka­pitányság 22. számú szobájában 10 forint jutal­mat kap. Farsang. — A VI. és VII. ker. jótékony-egye­sület, ma délután Tolnay Lajosné elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Elnök tudomásra hozta, hogy az egyesület alapszabályai a belügymi­nisztérium által jóváhagyottak. A mielőbbi végleges megalakulás czéljából gyűjtőivek szétküldése határoz­­tatott el, különösen a terézvárosi háztulajdonosok ré­szére. Továbbá az alaptőke gyarapítása érdekében tánczvigalom tartása határoztatott s e czélból Pucher Józsefné elnöklete alatt Adler Antalné, Mendl Istvánná, Köpesdi Sándorné, Grötschl Imré­­né, Kemény D. né, Kuklay Jánosné, Örley Lajosné, Faludy Gézáné, Schlesinger J.-né, Wolkenberg Gyu­láné, Singer Fr.-né úrnőkből és Mendl István, Pa­­cher J., Örley L.,dr. Schwarcz Gyula és Stieber Vin­­cze urakból álló rendező bizottság küldetett ki. — A fővárosi iparosok tánczvigal­­m­á­r­a, mely február 1-én az Iparos-kör helyiségei­ben tartatik, a balanyai tisztet Havas Sándor gép­gyáros neje volt szives elvállalni. — A Budapesten tartózkodó szé­pé­s­­­e­k tánczvigalma február hó 25-én fog megtar­tatni. Ezen a fővárosi közönség előtt oly jó hírnévnek örvendő mulatság iránt már­is nyilvánuló élénk érdeklődés után bizton remélhető, hogy a ren­dezőség fáradhatlan buzgalmát a múlt évben elért fényes sikerhez hasonló fogja koronázni. Irodalom tudomány és művészet. — Nemzeti színház. Ábrányi Emil­nek rosszul kezdődik az új esztendeje. Csak a napok­ban verte jól a port a kritika »Újabb költeményein« s most kénytelen ugyanazt cselekedni drámájával, az »Első«-vel. Mert utóbbi időkben megfordult ugyan a nemzeti színpadon néhány gyönge darab, láttuk azok­nak elbukását, hanem oly sikeresen aligha bukott el egyhamar dráma, mint az »Első«. Szinte csodálkoz­nunk kell, hogy A­b­r­á­n­y­i, a­ki oly hosszú idők óta szorgalmas látogatója a színházaknak, a­ki különben ügyesen is tud írni, ilyen gyarlósággal elő tudott áll­ni. Mintha arról, a mi drámaiság, a mi cselekvény, a mi színpadi ismeret, a mi bonyolítás és lebonyolítás, a mi pszichológia fogalma se volna, pedig bizonyos, hogy van. Hanem nem tudja hasznát venni. Egy régi themát fejteget: az elvált házas feleknek késői meg­bánását. Zágonyi Gábor festő­művész megunja fele­ségét, az­­első«-t, mert az az ő egyszerűségével nem tudja az ő lelkét kielégíteni; beleszeret egy előkelő dámába, elvál első feleségétől s nőül veszi az előkelő dá­mát, Zalkay Helént. De nem sokára arra ébred, hogy a második még annyira sem egyezik meg ő vele, mert kikapó, férjével mit sem gondol. Zágonyi már öngyilkossá is akar lenni. Heves jelenete van fele­ségével — aztán bűnbánólag visszatér első feleségéhez, hogy bocsánatot kérjen tőle s aztán világgá menjen. A szenvedő nő azt kérdi tőle : örökre elmegy ? Zá­gonyi azt mondja rá : igen. És elrohan. A függöny legördül. Képzelje magának a megfejtést, kiki úgy, a­hogy akarja. A legördült függöny mögött minden megeshetik. úgy lehet, hogy Zágonyi ismét az Anna (első felesége) férje lesz, úgy lehet örökre kint rád Kokhin-Khinában. De hát ha csakugyan örökre elment, hát akkor minek jött el arra a búcsúra ? Ha nem , akkor minek is megy el ? No de hát a színfa­lak mögött ezt talán majd megmagyarázzák egymás­­nak, hiszen sok minden történik úgyis a színfalak mö­gött, a­mit csak úgy mesélnek el a nézőknek. A zavaros mese tarkítva van több mellékes olyan jelenettel, melyek­nek ugyan semmi közük az egészhez; két fiatal festő nagy szélt csap Zágonyi lakásán; Keveházy lovag is elperget egy fél órát Zágonyinál az ő szószátyár tit­kárával, nem tudni, hogy miért, mikor különben is unalmas dolgokat fecseg ; majd két vén asszony plety­­kázik Annának hiába való dolgokat, hiába­valókat pedig azért, mert később ugyanazokat megtudja Per­gő Alfrédtől és még később Csejthe Bélától is. (Ab­ban a Pergő Alfrédban egy ismert pletykázó újság­­irót és mástészt akart Ábrányi karrikirozni, de kább lemásolta Kozák Manót).­­ Különben darabban sok érzékeny jelenet: sírnak benne nagyon sokat, asszonyok és férfiak egyaránt, rosszullét elájulás sem hiányoznak, s a­kiket az ilyen kárpó­tolni tud, azok jól is mulathattak. Mert voltak olya­nok is, a­kik jól töltötték a mai estéjüket, a­mi nem is csoda: olyan zsúfolt házban akadhatott elég. Szólt is a taps és kihívás, igaz, hogy kezdetben sem valami nagyon erősen, de annyira mégis, hogy a főbb szerep­lőkön kívül szerzőt is kihívták úgy az elő, mint a harmadik felvonás után, hanem a tapsolási kedv is alább hagyott később s azok, a­kik az első felvonás alatt olyan jól érezték magukat, később hihetőleg ha­m­ván a­la mentek, mert ime az ötödik felvonás után nem akadt olyan két tenyér, mely egy csattanásra rá­szán­ta volna magát. Az előadók, Nagy Imre, V­i­z­v­á­­ry, Halmi, Bercségi, Újházi, Nádai, Helvey L., Kassainé, Jászai M. és különösen Csillag Teréz megtették a lehetőt, hanem, hogy a darabot talán a második előadás számára se sike­rült megmenteniük, arról ők igazán nem tehetnek. — Zenemű. A »Harmonia« részvénytársulat kiadásában megjelent a »Tündér keringő,« az »Ata­­la« dalműből szerző Schauer Ferencz. A zenemű kapható a társulat zeneműkereskedésében (váczi utcza 3.). — Munkácsy Mihály »Krisztus Pilátus előtt« czímű festménye márczius 1-ig marad Bécs­­ben. A kiállítást délután 5 órakor zárják be és még az­nap vasútra teszik a képet; másnap megérkezik Budapestre és itt azonnal kiállítják a műcsarnokban. Ezen gyorsaság csakis úgy lehetséges, hogy a képet Bécsben keretéből kiveszik és összegöngyölgetve kül­dik le hozzánk. Itt a képet egész más új rámába fog­ják helyezni, a­mely Páriából már legközelebb meg fog érkezni Budapestre. •­ Szász Gyula szobrász már befejezte a múzeum lépcsőházában felállítandó mellszobrokat és most az azok számára szükséges talapzatokat ké­szítteti el. Az egy méter és 30 ctméter magas, négy­­szögletes, karcsú talapzatok sárgás szinű­ márványból lesznek készítve. Mihelyt a talapzatok elkészülnek, a szobrokat azonnal elhelyezik a múzeum lépcsőhá­zában.­­ Bauernfeld Eduárd, a rendkívül termékeny és népszerű osztrák vígjátékíró ma ülte meg születése nyolc­vanadik évfordulóját, mely alka­lommal nagy ovácziókban részesült. Hoffmann báró főintendáns rendkívül nyájas levélben üdvözölte, az irodalmi egyesületek, színházak küldöttségei tisz­telegtek nála s közelről és távolról számtalan üdvözlő iratot kapott. Az öreg La Roche is üdvözölte őt né­­hány meleg sorban. — Nógrád megye főjegyzője Harmos Gá­bor, a megye megbízásából 12 évre terjedő kötetben összeállította a megye szervezetére, közigazgatási fel­osztására vonatkozó adatokat , a különböző szabály­rendeleteket, melyek a megye közigazgatási tisztviselői­nek leginkább szükségesek s ezekhez mellékelte a megye térképét s czimerét. A gyakorlati becsű könyv irodalmunkban még a ritkaságok közé tartozik. Napirend: január 14-én. Naptár: Szombat, január 14. R. kath. Bódog ál­­dozát; prot. Bódog; görög-orosz : (január 2.) Szilveszter pápa ; zsidó : (thebet 23.) Sabbat Mik­­ez. — Nap kel. 7 ó. 45 p. nyug. 4 ó. 31 p. — Hold kel 2 ó. 14 p. reggel, nyug. 11 óra 25 p. délelőtt. A magyar mérnök- és építészegylet ül­és hídépítési szakosztályának ülése este 6 órakor. Választ­mányi ülése 4 órakor. A budapesti franczia kör estéje 8 órakor. Felolvasó : S­a­­­s­s­y Amadé. A soproni társaskör összejövetele a Magyar királyban este 8 órakor. A feherczeg Koburg hadastyánegylet mulatsága a Vigadóban. A ferenczvárosi malmok ésgyárak táncz­vigalma a Hungáriában. A budai tanitóegylet bálja a »Fáczán“ helyi­ségében. A terézvárosi VI. ker. klub zártkörű táncz­­estéje 8 órakor. Az állami és közintézeti hivatalszol­gák bálja a Schuszter-féle sörcsarnokban. A ferenczvárosi kisdedóvó egylet táncz vigalma az üllői-uti Pospischil-féle vendéglőben. M­a k a r t .Öt érzék* czimü képcziklusa a műcsar­nokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 5-ig. Belépti dij 50 krajczár. Akadémiai könyvtár d. u. 1.7-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Múzeumi könyvtár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Múzeumban a képtár reggel 9 órától délután 1 óráig. H o r­v­á­t­h-f­é­l­e »A föld körül* ez. nagy mozgó diorama a sugár­uton. Állatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. Üzleti táviratok. Gabona és ArtUSzsdék. Berlin, jan. 13. G a b n a ü z­­­e t. (Zárlat.) Búza 224.—, május—júniusra 224.—. — Rozs , januárra 175.—, ápril—májusra 168.V*, 166 Va­ — Zab ápril—májusra 144.'/*. 145.V.. — Repczeolaj helyben 67.60, ápril—májusra 57.70. — Szesz helyben 48.—, ápril—májusra 49.70, jun.—júliusra április—májusra helyben 176.— május—júniusra május—júniusra januárra 57.20, 47. —, januárra 50.90. Stettin, jan. 13. (Gabonatőzsde.) Búza ápril —májusra 225.Va, május—júniusra 225.Va- — Rozs ápril —májusra 166.—, május— júniusra 164.V Va- — Olaj január— februárra 55.50, ápril—májusra 5­8.—. — Szesz helyben 45 50, januárrae 46 80, ápril—májusra 48.80, jan.—júliusra 50.30. —Repcze ápril—májusra 27.—. Cövi, jan. 13. Búza márcziusra 23.30, májusra 23.05.— Rozs márcziusra 17.25, májusra 17.—. — Rep­czeolaj helyben 30.70, májusra 1882. 29.90. Am­sterm­au­t, jan. 13. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Búza márcz. 318.—, máj. 318.—. Rozs márcz. 202.—, május 195.—. Repczeolaj helyben 35.—, májusra 34.’/a, őszre 34.s/s. tavaszi repcze —.—, őszre —.—. Bilics, jan. 12 (Árutőzsde.) Búzáján. 32.10, feb­ruárra 31.90, márczius—júniusra 31.60, május—augusztusra 31.10. — Liszt (9 márkás) januárra 65 90, februárra 66.1/*, márczius—júniusra 66 40, május—augusztusra 65.‘/a­­— Olaj januárra 78.'/, februárra 78.’/a, márczius— áprilisra 78.—, máj.—augusztusra 76.—.— Szesz januárra 61.Va, februárra 61.3/*, márczius—áprilisra 62.'/a, május— augusztusra 63 */­• — Búza, liszt csendes, olaj szilárd, szesz csendes. — Időjárás : Hideg. . Hginburg, január 13. Búza januárra 228 — ápril—májusra 223.—, csendes. — Rozs januárra 168.—, április—májusra 159—, csendes. — Olaj helyben 59.—, májusra 59.—, szilárd. — Szesz januárra 40.Va, feb­ruár—márcziusra 40.Va, márczius—áprilisra 40.V­a, április— májusra 40.Va, csendes. — Időjárás : Felhős, Értéktőzs.Léh, SéCS, jan. 13. (Magyarért, zárlatra.) Magy. földte­­herm. kötv. 99.50. Erdélyi földtehermt. kötv. 99.50. Magy­­záloglevél 101.75. — Erdélyi vas. 167.—. Magy. keleti vas. 86 50. Magy. sorsjegy 120.*/*• Szőlődézsmav. 98.25. 6. Arany, járadék 119.60. Tiszavölgyi sorsjegyek 111.80. Magy. vasúti kölcsön 134.50. Magy. hitel 326.—. Alföld 170 25. Magyar északkel. 164 25. Keleti vasúti elsöhis. 91.40. Tiszai vasút 249 50. Magy. leszámítoló bank 116.25. Kassa-oderbergi vasút 147.—. Magyar papirjáradék 88.60. BéCS, jan. 13. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény 328.—. Lombard 142.50. Aranyjár. 94.40. London 119 45. Galicziai 304.50. 1864-es 173.—. 1860-as 132.75. Frankfurt —.—. Nemzeti bank 844.—. Angol-osztrák bank 141.25. Államvasut 318.50. Napoleond’or 9.45 —. Járadék 77.02. Hi­­telsorjegy 177. —. Porosz pénzutalvány 58.40. Arany 5.59 — . Török sorsjegy 27.50. Ezüstjáradék 78.10. BÉCS, január 13. (Terményt.) Hitelrészvény 331.75. Magyar hitel 328.75. Lombard 143.75. 1864-es —.—. Ma­gyar arany­járadék —.—. Járadék 77.10. Galicziai 305.25. Angol-osztrák 142.25. Államvasut 320.25. 1860-as —.—. M. sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.45—. Unic­bank —.—. Osztr. aranyjáradék 94.40. Magyar papirjáradék —.—. 40/o-os m. aranyj. 88.70. Berlin, jan. 13. (Zárlat.) Papirjáradék 65 60. Ezüstjáradék 66.90. 4°/o-os Magyar aranyjáradék 76.—. Magyar állami kötvények —.—. Hitelrész­vény 578.Va. Osz­trák államvasuti részvények 548.V/a- Károly Lajos vasút - részvények 130Romániai vasúti részvények 62.V,. Orosz­bankjegyek 211.Va, 5 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102,60. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék 76.10. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények 574.­/a­ Déli­asuti részvények 246.—. Kassa-oderbergi vasúti részvények 63.—. Váltóárf. Bécsre 170.10. 4Va°/a földhitelzáloglevél 59.­/a. Magy. leszám. —. Berlin, jan. 13. (U t­ó t­ő z s­d­e). Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar állami kötvények —.—. Hitelrészvény 579.—. Osz­trák államvasúti részvények 548.VI. Károly Lajos vasúti részvények 131.10. Romániai vasúti részvények —.—. Orosz bankjegyek —.—. 5 százalékos osztrák papírjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos ma­gyar papírjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 246.—. Kassa-oderbergi vasúti részvények —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Berlin, jan. 13. (Tőzsde.) Játékpapirok végül vételkedvnek örvendenek ; bankok ingadozók, vasutak csen­desek ; orosz értékpapírok kedveltek. Frankfurt, jan. 13. (Zárlat.) Papirjáradék 65.1/s. Osztr. aranyjáradék 80.VI. Osztr. hitelrészv. 289 37. Osztr. államv. részv. 273.37. Lombard 122.’/a­ Magy. Galicz. vas. 139.37. Váltóárf. Bécsre. 171.—. Ezüstjáradék 66.“/«. 6°/0 Magy. aranyjáradék 102.56. Osztr. bank.-r. 711.—. Galicziai 262.—. Erzs. nyug. vasút 184.‘/a. Tisz. v. vasúti elsőbbs. —.—. Kincstári utalvány —.—. Magy. papirj. 76.Vs 4°/0 magyar aranyjáradék —.—. 5'/a osztr. papirjáradék 81.—. 4*/a szá­­­zalékos földhitelzáloglevél 81.—. — Magy. leszám. 104.87. Frankfurt, jan. 13. (Esti forg.) Papir-járad. —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Osztrák hitelrészvények 292.12. Osztrák államvasuti részvények 274.11. Lombard 124.—. Magy. galicziai vasút —.—. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Ezüst-jára­dék—.—. Gr/o Magy. arany-járad. —.—. Osztr. bank-r. —.— Galicziai 263.—. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utalvány —.—. Magyar papir-j­áradék —.—. M. leszámitolók. —.—.­­*Irits, jan. 13. (Zárlat.) 3% Évjárás, 84.45. Tör­lesztési évjár. 84.30. Lombard 308.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 101.8­4. Magyar vasúti kölcsön 285.—. Bécsi Unió­bank —.—. 5% Évjárulék 115.— . Osztrák állam­­vasút 67­7.—. Osztrák földhitelrészvény 882.—. Osztrák­­aranyjáradék 80.Va- Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4% magyar aranyjáradék 75.*/a-Semlon, január 13. (Zárlati árfolyam.) Conzol 100.“/is. Lombard 12.*/,. Ezüst 52. */is. Amerikai 103.“/a- Olasz 79“/*• Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papírjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 74./a- Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 100 ‘/a- 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 79.'/a Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3­0/*. Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. —.— font sterling. — A Németország szesziparáról leg­újabban közzé tett kimutatás szerint a nagy gyárak száma folytonosan emelkedik, a kis szeszégetőké apad. Növekedik azon gyárak száma is, melyek a szeszégetés mellett élesztőt is gyártanak. 1872-ben 1061 ily gyár volt, s azok 1881-ben 1328-ra szapo­rodtak. A gabnát gyártó és évenkint 1200 márkánál több adót fizető gyárak száma volt 1872-ben 120, 1881-ben 144, a burgonyát feldolgozó nagy gyárak ugyanazon idő alatt 986-ról 1420-ra szaporodtak. Ellenben a sok kis szeszégető felhagyása folytán azon összes szeszgyárak száma 1875-ben 36,194-ről 1881- ben 26,801-re csökkent. — Edinburgban 1882. április havában nemzetközi kiállítás tartatik, melyen a halá­szat köréhez tartozó minden eszközök s áruk kiállít­hatók. Tudakozódni és jelentkezni lehet: Honorary Secretaries, International Bisheries Exhibition, Geor­ge IV. Bridge Nr. 3, Edinburgh­ezim alatt. — A posta és kereskedőink. A ma­gyar kereskedelmi csarnok kebelében több indítvány merült fel, melyek a kereskedők és a posta közötti érintkezés könnyebbítését czélozzák. Nevezetesen óhajtották, hogy a helybeli főpostán a kereskedők ré­szére, bérletdíjfizetés mellett zárt fiókok rendeztesse­­nek be, melyekhez a kereskedők saját kulcscsal bír­janak, hogy így a rovatolás után összes leveleiket és hírlapjaikat egyszerre kézhez vehessék, továbbá a külföldről jövő postai szállítmányok elvámolásának megkönnyítésére szükségesnek tartanák a főposta épületben egy külön vámhivatali közeg felállítását. E tárgyban azt hozzák fel indokul, hogy a kereskedők részére érkező külföldi szállítmányok rendesen olya­nok, melyek vagy romlékonyak, vagy gyorsan kelle­nek, már­pedig a mostani hosszadalmas vámkezelés mindkét esetben káros a kereskedőre nézve. Végül kívánatosnak tartaná a csarnok, hogy más államok mintájára a postahivatal málha-osztálya részéről kocsi-posta járna naponkint az összes kereskedőkhöz és a szállítandó málhákat felvenné és a központba be­szállítaná. Mindezeket az indítványokat a csarnok választmánya magáévá tevén, Hubenay József al­­elnök vezetése alatt a napokban egy küldöttség járt C­z­o­b­e­l Lipót budapesti főpostaigazgató min. taná­csosnál, hogy ezeket az óhajokat előterjessze. Czo­­b­e­l igen szívesen fogadta a küldöttséget és az elsőre nézve kijelenté, hogy ily bérelt fiókok már lé­teznek a főpostaépületben, azonban a közönség nem igen veszi igénybe, minthogy a mostani berendezés mellett (naponkint négyszer hordatnak szét a levelek) mindenki elég korán megkapja leveleit. A külön vám­kirendeltségre nézve helyesli a csarnok indokait és kérelmüket jogosnak tartja, azonban a kivitelnek az áll útjában, hogy a postaépület helyiségei már­is any­­nyira el vannak foglalva, hogy a márkakiadási osz­tálynak a Károlykaszárnyában kellett drága pénzen helyiséget bérelni. Hanem miután a küldöttség azt az ígéretet tette, hogy a fővárosi kereskedők hajlandók a költségekhez aránylagosan hozzájárulni, megígérte, hogy a kérelmet elő fogja terjeszteni a miniszterta­nácsnak. Hasonló ígéretet tett a márkakocsiposták életbeléptetésére nézve. •­ Három százalékos franczia tör­­lesztési járadék. A franczia pénzügyminiszter tudvalevőleg még ez év folyamán 640 millió frank ér­tékű franczia 3°/0-os törleszthető járadékot szándé­kozik kibocsátani. Ily szándékból az első kibocsátás 450 millió frank összegben 1878 ban történt, a má­sodik kibocsátás 1881-ben egy milliárd értékben s ha a most tervben levő új kibocsátás keresztül lesz vive, akkor ily járadék mindössze valamivel több, mint két milliárd frank értékben lesz kibocsátva. Az új kibo­csátás oly munkálatok fedezésére fog fordíttatni, a­melyeket a kamra nagy részt már megszavazott. Azok többnyire közmunkák, s azonkívül hadi anyagsze­rek beszerzésére a hadsereg és haditengerészet számá­ra méig az uj kölcsön felhasználtatni. Megjegyzendő, hogy a kiadások melyekre az uj kölcsön felhasznál­tatik, egytől egyig az 1881-iki budgetbe valók. Azóta rend­kívüli kiadások 461 mil. frank összegben merültek fel, a­melyekből 445 millió frank közmunkákra szol­gál, azután a tuniszi háború következtében 40 millió kell a hadseregre és 16 millió a tengerészetre. Össze­sen 517 millió. a Rokkant munkások biztosítási pénztára. Rómából írják, hogy az olasz kormány egy oly demokratikus intézményt léptetett életbe, mely megérdemlené, hogy más országban is utánoz­­tassék. Ezen a munkaképtelenné vált munkások fel­­segélésére rendelt biztosítási pénztár a letéti és köl­csönpénztár által önállóan kezeltetik. Minden munkás, a­ki a 18 évet betöltötte és kézi munkával keresi ke­nyerét, tagja lehet ez intézetnek. Annak nyugdíjalapja képeztetik egyfelől a tagdíjakból, mely havonkint leg­alább 1 lírát s legfeljebb 4 lírát tesz, aztán a magán és a postatakarékpénztárak befizetéseiből. Minden magántakarékpénztár tiszta jövedelmének két tized­­részét s az állami postakarékpénztár is a tiszta jöve­delem két tizedrészét fizeti évenkint a munkások biz­tosítási pénztárába. Ezenfelül oda folynak a magáno­sok adományai, hagyományok stb., melyek a posta­takarékpénztárnak adandók át a kamatoztatás végett. Minden munkás, a­ki tagja óhajt lenni ezen biztosí­tási intézetnek, tartozik beléptekor azt is kimutatni, hogy az első befizetési részletet a postatakarékpénz­tárba már befizette. Ha a felvételi bizottság azt ta­lálná, hogy az illető nem tarthat igényt a felvételre, akkor a folyamodónak utalványt is ad, hogy befizeté­sét azonnal visszaveheti. Nyugdíjra igényt tarthat minden munkás, a­ki tagdíját 15 éven át félbeszakí­tás nélkül pontosan fizette. Ha valamely tag két éven A budapesti árú és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Sem a délutáni, sem az esti tőzsdén üzlet nem volt. Értéktőzsde. Már az utőtőzsdén jobbra fordult a koc­ka, mi főleg a kedvezőbb külföldi jegyzések eredménye volt. Osztrák hitelrészvények 327-en indulva, élénk forga­lom mellett emelkedtek 329-ig és 326.50-el zárulnak. Az esti tőzsdén a felette kedvező frankfurti és párisi árfolyamok jelentékenyen szilárdíták koulissza­­értékeink mindegyikét. Osztrák f­itelrészvény 327-en indulva, emelkedett 332.60-ig, 4 százalékos aranyj. 88.40-en indulva, emelkedett 88.80-ig, magyar hitel­bank 326.50-től 330.50-ig lett kötve, magyar leszám. és pénzváltóbank 116.50-en indulva, emelkedett 117.75-ig. 6 óra 30 perczkor. Osztrák hitelintézet 331.40. A »Kis Lap« XXII. köt. 3. számának tar­talma: Kakuk a fészekben. Elbeszélés (Folyt.) — Szerencsés fölfordulás. (Vers, kép.) — Az elefántról. Természetrajzi csevegés. (Kép.)­­ Rőzse-szedés. (Vers, képpel.) —­ Nelike bosszúsága. Beszélyke. (Két kép.) — Kis értesítő.) — Szórejtvény.— Megjelenik hetenkint egyszer. Előfizetési ára: félévre 4 frt, ne­gyedévre 2 frt. (Budapest, Athenaeum.) Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nyílt tér. Ama nagy haladás, mely a tudomány terén annak bebizonyításából eredt, misze­rint­ a légutak hurutos megbetegülései, melyek annak nyakhár­­tyás lobosodásán alapulnak, és oly gyorsan elháríthatók, valamint lehető bizonyos láz és láb ellenes alkalmas szerrel ezen gyuladást eloszlatni, a Woss W. gyógyszerész hurut-lab­dacsai által, melyek kitűnő összetételéről a tekintélyesebb or­vosok egész sora a legelismerőbben nyilatkozott, tudvalevőleg már gyakorlati alkalmazásra is talált.­­ Ezek által az egy­sze­­rű nátha rövid pár óra alatt elhárittatik, s a mell-­torok- és gégefő-hurut az őket kisérő mellékhajókkal, mint köhögés, re­kedtség, kiköpés, ziha, a leggyorsabban enyhíthető s néhány nap alatt teljesen megszüntethető. — Ezen legújabb gyógyel­­járásról dr. Wittlinger orvostudortól Frankfurtban a Majna mellett egy igen érdekes röpirat ingyen, valamint a labdacsok is (doboza 70 kr.) az alább felsorolt gyógyszertárakban kaphatók. _ Ügyeljünk rá, miután máris utánzások léteznek, hogy valódi Vass W.-féle hurut-labdacsokat, melyeknek a pléh-do­bozon a frankfurti sassal, s Voss TV. gyógyszerész nevével, s a közszalagon dr. Wittlinger orvostudor név aláírásával kell bir­­niok, kapjunk. Raktára a valódi Voss W.-féle hurut­ labdacsok­nak : Budapesten Török J. gyógyszerésznél, Debreczenben dr. Rothschneck gyógyszerésznél, Nagyváradon Nyíri G. gyógy­szerésznél, Szegeden Barcsay K. gyógyszerésznél, Temesvárott Jahner M. gyógyszerésznél. Eg­ y mohai ÁVNO -forrás hazánk egyik legszénsavdúsabb S SÍ F fi sí g II V I 25 © kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz min azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésinek fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveltséginek örvend. Fris töltésben mindenkor kaphat­ó Édesüki­ty II. m. kir. udvari szállítónál Eléder-téren. Úgyszintén minden gyógy­tárban, Pusztrkereskedésben és Vendéglőkben. 29 ■eHk át egymás után nem fizet tagdíjat, akkor elveszti nyugdíjigényét, hacsak 15 éven át kötelezettségének pontosan meg nem felelt már. De az igényét eljátszott tag visszanyerheti igényét, ha egy év lefolyása alatt minden hátralékos dijat pontosan befizet. Ellenkező esetben a lajstromból kitöröltetik s egy harmada be­fizetéseinek az intézet javára esik, két harmadát befi­zetéseinek visszakapja. Ha valamely tag keresetkép­telenné lett, akkor még ha 15 évig nem volt is tagja az intézetnek, nyugdíjat kap. A nyugdíj meg­határozott arányban áll a befizetéssel. Halálozás esetén a tag törvényes örökösei, a­mennyiben maguk is kézi munkások, lépnek az elhalt tag jogaiba, kivé­­­vén, ha az elhalt már életében is nyugdíjat kapott. A központi bizottság határozatai ellen a legfőbb számvevőszékhez lehet folyamodni.­­ Az őrsz. magyar iparegyesület gyáripari szakosztálya ma délután 4 órakor Szontagh Pál (gömöri) elnöklete alatt megtartott ülésén tárgyalás alá vette a bécsi orientális múzeum elnökétől Hofmann bárótól jött levélben fölemlített azon iparczikkek mintáit, melyeket a nevezett múzeum elnökségének megbízásából a keleti kikötőket meg­látogató Scala lovag az iparegyesület számára ke­leti kivitelünk emelése érdekében beszerezni, a szak­osztály szükségesnek tart. Miután Gelléri Mór titkár az általunk már ismertetett levelet és az arra adott választ felolvasta, felemlíté egyúttal, hogy ily minták beszerzésére Zichy Jenő gr. 500 frtot fel­ajánlott Madrony Soma kifejté, hogy a Scala lo­vag által meglátogatandó kikötőktől, mint hozzánk távol eső és a hosszabb tengeri utat igénybe vevő he­lyektől kivitelünkre nézve nem vár ugyan nagy ered­ményt, de mivel a mintagyűjtemény beszerzése reánk nézve ez esetben aránylag kevés költséggel jár a tett ajánlat elfogadása mellett nyilatkozik. Miután még Kölber a keleten uralkodó rossz hitelviszonyokról szól, mint oly tényezőről, mely a kivitelt és a forgal­mat nagyon megnehezíti, Hamvas Sándor, Lég­­rády, Unger, Rau­ch és Strausz szakosz­tályi tagok ajánlatára megállapítják azokat az ipar­­czikkeket, melyekkel Magyarország a keleti tartomá­nyokban versenyezhetne és a­melyekből, mint az ottani kivitelre alkalmas czikkekből, mintagyűjtemény volna beszerzendő, és pedig: Szeszes italok, szőrmék, üvegczikkek, különösen gyöngyök, bőrnemüek, ruha, czipő és gyapotnemüek, agyagczikkek, evő­készletek, közönséges minőségű papírfélék, csontnemüek, vas és réziparczikkek, faiparczikkek, gyógyáruk, tajtékne­­müek, szappan, liszt és tésztanemüek és végre kocsi­minták.­­ Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Az ipari forgalomnak legnagy­obb részét a farsang szolgáltatja. Az üzlet igen jó a sza­bóknál, czipészeknél, divatárusoknál, élő- és művirág­­kereskedőknél, czukrászoknál, fodrászoknál, kertyű­­­söknél, pipereárusoknál. Látogatottak a vendéglők, szállók, kávéházak. Meglehetős üzletnek örvende­nek a bádogosok, rézművesek, kovácsok, továbbá gombkötők, paszományosok. A napszámos munka is jó részben folyton tart, mert az idő kedvez a szabadban való munkának. A nagyobb ipartelepek közül a szesz­főzők, a téglavetők, a vasöntő-gyárak dolgoznak leg­jobb sikerrel. Ez utóbbiak egy idő óta kiváló lendüle­tet vettek. Tevékenységüket a tavaszi üzlet tekinteté­ben a gépgyárak is megkezdették.

Next