A Hon, 1882. május (20. évfolyam, 120-148. szám)

1882-05-02 / 120. szám

nincs szükség. Az osztrák gyárosok az új vámtarifa által a francziákkal egy vonalon állnak és a némete­ket túlszárnyalták, azonkívül nem annyira a kivitel, mint a belföldi piac­ meghódítása bír jelentőséggel az osztrák csokoládé gyárosokra nézve. Ha a restitúczió szükségessé válnék, a kormány fontolóra fogja azt venni. M­e­z n­­­k indokolja a bizottságnak a kávé­vámra vonatkozó indítványát és hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi jelentések szerint a kávéházak ujabbi hanyatlása várható, ennélfogva a fogyasztók megter­helésétől nincs mit tartani. Plener pártolja a kisebbség amaz indítvá­nyát, hogy 24 írtra állapítsák meg a kávévámot. A többség indítványa megdrágítaná ezt a nélkülözhe­tetlen czikket; a balpárt már azért is ellene szavaz, mert a mostani rendszernek nem akarja megadni amaz eszközöket, melyek politikája követésére szük­ségesek. A pénzügyminiszter óva int elhamarkodott ítéletektől a vámtarifa fölött, mivel az eddigi ítéle­tek nem bizonyultak helyeseknek. A miniszter visz­­szautasítja azt az állítást, hogy a vámtarifa Magyar­­ország diktátuma alatt jött létre. Az egyensúly hely­reállítása csak lépésről lépésre lehetséges ; ez irány­ban eddig már sok történt. Sajnos, hogy a kisebbség nem közgazdasági, hanem politikai indokokból sza­vaz az előterjesztés ellen. Valamennyi párt egyetért abban, hogy az állam bevételét szaporítani kell. A kormány reméli, hogy az általa követett irány leg­alább a lakosság részéről fog elismerésben részesülni, mert itt a házban már nem arról van szó, vajon pénz­ügyi vámokat kell-e behozni, hanem arról, hogy ki által hozassanak be azok. (Tetszés és taps jobbról.) Beschauer attól tart, hogy a kávé ára emelkedni és az érezhegység lakossága leginkább fog alatta szenvedni. Pi­e­n­e­r válaszol Dunajevszky ál­lításaira. Vucsetics pártolja a kávéra kivetett dif­­ferencziális vámnak, a tengeren át való behozatal mellett, 3-ról 1 5 írtra való felemelését. Lichten­stein Piener ellenében megjegyzi, hogy az ötforin­tos választóférfiak választói jogának megszavazása benső óhaját képezte, mely végre beteljesült; a nép­iskolai törvényre vonatkozó kivonata szintén be fog teljesülni. Wittman és Plener megjegyzései után a kávévám a többség indítványai szerint, 165 szavazattal 138 ellenében és a »tea« tarifatétel vita nélkül e­l­f­o­g­a­d­t­a­t­o­tt. Kaposvár, máj. 1. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Somogy­­megye mai közgyűlésén dörgő éljenzéssel elfogadta Nemes József böszénfái plébános indítványát, mely szerint Szatmármegye ismeretes kérvényét, pártolva a zsidókérdésnek I­s­­­ó­c­z­i értelmében való megol­dását, a törvényhozásnál kérelmezi. Nagy az izgatott­ság , a hangulat zsidóellenes. Nemes plébánost min­­denfelé ünnepelik. Kolozsvár, máj. 1. a maros-ludasi választó­kerületben Miksa Elek szabadelvű 501 szóval Klébersberg Zdenkó gr. ellenzéki 248 szavazata elle­nében képviselővé választatott. Prága, máj. 1. (E r e d. s ü r g). Mint a »Poli­tik« jelenti, a delegácziók elé a jövő rendes ülésszak­ban terjedelmes törvényjavaslat fog terjesztetni Bosz­nia összes adminisztrácziójáról. Újvidék, máj. 1. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A »Szrbszki Narod« azt írja, hogy G­yurgyevics horvát képvi­selő azért interpellálta a bánt a pátriárka kineve­zése miatt, mert Zsivkovics báró apósát biztosí­totta, hogy a pátriárkai halászatot olcsón adja neki bérbe, ha Zsivkovics püspök lesz a pátriárka. Tehát innen ered Gyurgyevics haragja a magyar kormány ellen. Zágráb, máj. 1. (Tartománygyűlés.) A határőrvidék bekebelezéséről szóló királyi rendele­tek beczikkelyezése felett ma megkezdődött általános vitát az ellenzék úgy látszik, nagy akc­ióra készül felhasználni a kormány ellen. A fő feladat az, hogy a határőrvidék bekebelezésének nagy érdeme a lehető­leg csökkentessék, sőt a­mennyire csak lehetséges, abból vádat faraghassanak. A szónoklatok a határ­­őrvidék felé irányulnak, hol a jövő tartománygyűlési választásokra pártérdek szempontjából előkészíteni akarják az izgatás terét, azt állítván, hogy a határ­­őrvidéket Magyarország kényére kiszolgáltatták. Előrelátható, hogy a vita, melynek folytán ma már a legerősebb kifejezéseket használták, későbbi folyamán sem lesz kevésbbé heves. Ozegovics b. előadó indokolván a bizott­ság javaslatát, különösen kiemeli, hogy a kir. rende­let 9. §-ának szabványai módosítják a tartománygyű­lés költségvetési jogát, a kifizetési állomány megálla­pítását illetőleg. Kiemeli továbbá, hogy a rendeletek­ben használt kifejezések, melyek a czimekre és a czi­­merre vonatkoznak, nem felelnek meg a kiegyezési törvénynek. Kamenar és Starcsevics a kir. rendelet felolvasását követelik. Mrazovics és társai külön indítványt nyúj­tanak be, hogy a gyűlés a bizottsági javaslat ellené­ben napirendre térjen. Arnold csatlakozik ez indítványhoz, me­lyet Zsifkovics b. osztályfőnök határozottan ellenez, kifejtvén, hogy a határőrvidék bekeblezése csak ak­kor válik teljessé, ha a beczikkelyezés megtörtént. A határőrvidék szükségleteinek megállapítását tárgyazó szabályzat 1888-ig a magyar országgyűlésen és a horvát tartománygyűlésen ugyanazonos szövegben kell, hogy elfogadtassák. Starcsevics Dávid szokott módon nyi­latkozik a beczikkelyezés ellen és tiltakozik az ellen, hogy a határőrvidéket az 1848-iki magyar forradal­mároknak kiszolgáltassák. Prága, május 1. A strike egyes kerületekben minden kihágás nélkül folyik le. A hatóság közbelé­pése folytán az izgatottságot nyugodtabb hangulat váltja föl. Az összes bányakerületekben az egyes ak­nákban katonai oltalom alatt dolgoznak a munkások; egyes rendzavarási kísérleteknek az izgatók haladék­talan elfogatása által elejét vették. Remélik, hogy e napokban Auszigban is megkezdik a munkások a munkát. Prága, máj. 1. Filippovics orszá­gos főparancsnok ma szemlét tartott. A trónörökös dandárét vezényelte. A trónörökösné nyitott kocsi­ban jelent meg ; a főparancsnok tiszteletteljesen üd­vözölte. Erre a csapatok elléptek Filippovics táborszernagy előtt. A szemle fényesen sikerült. Brixen,máj. 1. A brixeni püspök felavatta az 1797-ben elesett tiroliak e­mlékére felállított szobrot. Jelen voltak: a helytartó, a tisztviselők és ezrekre me­nő néptömeg. A püspök emlékeztetett a tiroli nemzet­nek a császár és a haza iránti hűségére, a­mit a néptömeg lelkes ,hod­” kiáltásokkal üdvözölt. Berlin, máj. 1. A császár ma délelőtt ide visz­­szatért és délután kihallgatáson fogadta O­r­­­o­n herczeg orosz nagykövetet. Berlin, máj. 1. Az urak háza tárgyalta az egy­házi előterjesztést. A közoktatásügyi miniszter azt mondja, hogy az előterjesztés egész más alakban fogja szabályozni a májusi törvényhozásban foglalt tárgya­kat, a­mint azt ezek a törvények tették volna. Az elő­terjesztés keresztülvitele a IV. és V. czikkely elvetése után lehetségesnek látszik, mert a kormány békesze­­retetének bebizonyítása által a kúria részéről további előzékenységre számítható. A püspöki Q. elfogadása által még nincs kimondva a püspökök visszatérése; vajon annak alkalmazása ajánlható-e, az ma még kétséges, csak a fakultás mondassák ki. A miniszter ajánlja a bizottság indítványainak elfogadását. Páris, máj. 1. A hírlapok közzéteszik Gr­a 11­­ f e­t marquis tábornok levelét, melyben azt mondja, hogy tökéletesen igaz az, hogy Gambettával a leg­jobb barátságban élt; ettől eltekintve, a »Nordd.Allg. Ztg.-ban foglalt állítások egészben mint egyes része­ikben teljesen alaptalanok.. Berlin, máj. 1. A »Nordd. Allg. Ztg. megczá­­folja azt a londoni hírlapi tudósítást, hogy Wl­a­d­i­­m­i­r nagyherczeg a három császár találkozására néz­ve javaslatokat hozott át. Az egyetértés a három uralkodó közt találkozás nélkül is biztosítva van, különben most nincsenek is olyan politikai mozza­natok, melyek a három uralkodó személyes eszme­cseréjét szükségessé tennék. Berlin, máj. 1. Az urak háza elfogadta az egy­házi előterjesztés I. és II. czikkét, az utóbbit 84 sza­vazattal 36 ellenében. Holnap a tárgyalást foly­tatják. Róma, máj. 1. Az olasz kölcsönnek 364 mil­lióra rúgó második felét e napokban bocsátják ki Londonban, Berlinben és Amsterdamban. Bukarest, máj. 1. Bratiano kormány­el­nök a szenátusnak a földmivelési szerződések kérdé­sében követett magatartása miatt, hír szerint b­e­­nyújtotta lemondását. A kormány vala­mennyi szenátort és képviselőt titkos ülésre hívta össze, hogy ő velük a B a­r r­é r e-féle javaslatot közölje. Bécs, máj. 1. Az osztrák hitelintézet sorsje­gyeinek húzása: Sorszám 2337 szám 23 nyeri a fő­­vereményt, sorsz. 829 szám 18 nyer 30,000 frtot, sor­szám 572 szám 25 nyer 15,000 frtot, sorszám 829 szám 24 nyer 5000 frtot, sorszám 2793 szám 17 nyer 5000 frtot. Egyéb sorszámok : 120, 191, 674, 1122, 1461, 1898, 2084, 2132, 2184, 2330, 2707, 3219, 3350, 3562, 4062. KÜLÖNFÉLÉK. — Vízveszély a délvidéken. Noha már november hó óta alig esett Dél-Magyarországon különösen Zsombolya, Szt. Hubert, Ostern, Charle­­ville és N.­Kikinda vidékén, a víz még mindig ott áll a földeken és a pinezék többé-kevésbé nedvesek. A folyók és patakok nincsenek ugyan kiáradva, de na­gyon tartanak a pünkösdi ártól, mely minden évben végveszéllyel fenyegeti a délvidék nagy részét. Ez állapotot a szerencsétlenül eszközölt folyó szabályo­zásoknak tulajdonítják, s ez okból — mint az »O. É.«-nek írják — mozgalom indult meg a délvidéki földbirtokosok körében, hogy a kormány keressék fel, vegye a folyószabályozásokat állami kezelésbe. — Zendülés Vingán. Vinga temesme­­gyei rendezett tanácsú városban a lakosság nincs megelégedve a város jelenlegi tisztikarával, különösen a városi kapitánynyal. Hogy ezektől megmenekülje­nek, a miniszternél nagy­községgé leendő átalakulá­suk engedélyezését kérelmezték. A kérvény beadását, mint Vingáról írják — zendülés előzte meg, melynek részletei ezek: A város lakosai már azt is zokon vet­ték, hogy Vingáról az ott egy századon át volt szent ferenczrendiek elűzettek s helyükbe egy világi pap al­kalmaztatott lelkésznek, mit legfőképen Schaffer Vilmos városi kapitány működésének tulaj­donítottak, de időközben számos más ok jött közbe, melyek az izgatottságot a nép között olyannyira fokozták, hogy az végre zendülésben tört ki. A nép megtámadta a városházát, követelte a kapitány és polgármester vis­­­szalépését, a kapitányt hivatali helyiségéből kicsukta s a kulcsot elvette tőle. A magisztrátus látván a ko­moly fordulatot, látszólag csendesíteni igyekezett a népet s minőn ez szétoszlott, azonnal jelentést tett Temesmegye alispánjának, ki a belügyminisztérium utján egy század katonaságot rendelt Vingára. A ka­tonaság már meg is érkezett és beszállásoltatott. A karhatalom kirendelésének az a természetes követ­kezménye lett, hogy a nép most már lecsendesült s törvényes után beadta kérvényét nagy községgé leen­dő átalakulása iránt. A miniszter a kérvényt véle­ményadásra lekül­dte Temesmegye közönségének, mely ott legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni. — Tűzvész dühöngött vasárnap délután Duna-Földvárott, mely rövid két óra lefolyás alatt 7 házat, melléképületeivel együtt elhamvasztott. Az esetről a következőket írják : Tegnap délután 3 óra­­kor, épen midőn a lakosság nagy része délutáni ve­­csernyéje a templomban volt, egyszerre a toronyban félreverték a harangokat. A nép fejét vesztve iszonyú tolongás közt rohant kifelé a szentegyházból s a saját­ját féltve, jaj veszékelve rohant a tűz helyszíne felé. A tűz a Bölcske-utczában a Morovicz-féle házban eddig ismeretlen ok miatt támadt.A tűzoltók, mint minden vasárnap, úgy most is gyakorlaton voltak a várostól jó félórányira levő alsó révben. Midőn a tűz­oltóság lovas küldött által értesítve, a hely­színére ér­kezett, már a hetedik ház is lángban állott. Daczára az uralkodó nagy szélnek, a tűzoltók erélyes közbe­lépésének sikerült a tűz tovaterjedését meggátolni. Az egybegyült néptömeg tétlenül nézte a borzasztó elleni dühöngését s hivatali közbelépés vált szüksé­gessé, hogy a tűzoltók, fecskendőit vízzel ellássák.­­ Michel Lujza drámája Párisban a Bouffer du Nord népszínházban tegnapelőtt Michel Lujzától, a hírhedt kommunista nőtől egy »Na dine« czímű öt felvonásos dráma került színre. Az est igen lármás volt. A karzatokon Michel Lujza hívei, kommunárdok és nihilisták ültek, a földszinten hír­lapírók és a párisi boulevard-közönség. A darab, mely telve van ágyudörgéssel, vérontással és forradalmi beszédekkel, abban az időben játszik, midőn Paskie­­vicset Lengyelország uralta. Bakunin és Herzen ve­­zetik a fölkelőket, de végre, heves, védelem után le­­győzetnek. A darab naiv dikéziója a földszint gúnyját idézte elő. A szegény színészeket kinevették, a­mit a karzatok kihívásnak tekintettek, miért is a földszinti közönséget gyalázni és fenyegetni kezdték. Midőn a színpadon tüzet gyújtottak meg, valaki elkiáltotta magát: »Le a petróleummal!« mire a karzatokon felhangzott: »Éljen a petróleum !« Mihelyt a szinpa­­don rangos emberek beszéltek, a szerző hívei kiabál­ták : »Elég már, beszéljen most a nép!« De a főharcz felvonás körökben folyt le. Fiatal emberek a földszin­ten bizonyos személyekre az erkélyen narancsokat dobáltak. A karzatokról erre papirszeletek, narancs­hajak és még más kompaktabb tárgyak dobattak a földszintre, a­hol védőlmül kifeszítették a magukkal hozott esernyőket. Rochefort-t, a­ki egy páholyban ült, éljenekkel fogadták; azután énekeltek, kiabáltak, fütyültek. Végül Michel Lujzát hivták, a­ki azon­ban nem jelent meg és midőn a sikerítő lárma nem akart véget érni, az igazgató lecsavartatta a gázt és a közönség sötétben maradt. Egyéb baj nem történt.­­ Gyanúból egy nőt, ki a napokban Orso­­váról igazolási oklevél nélkül Romániába akart át­menni, az ottani határszéli biztosság letartóztatott. A nő kihallgatása alkalmával magát igazolandó egy a fővárosban lakó K. nevű ismerősére hivatkozott, kinél ő több évig lakott, minek folytán, a határszéli biztosság, a nő arczképének mellékelése mellett meg­kereste a főkapitányságot, hogy a hivatkozott K-t a nő előélete felől hallgassa ki. Ez a nőt csakugyan fel­ismerte és róla a következőket mondotta jegyzőkönyv­be: A nő neve Varga Ensébet, arad megyei szü­letésű és 23 éves. 14 éves korában már egy aradi nyilvános házban volt. Innen külföldre, nevezetesen Buenos-Ayres-ba ment, hol szintén árulta magát, majd hódításainak terét Parisba tette át s itt sikerült neki egy franczia herczeget magához bilincselni, ki érte egy 5000 frankos váltót irt alá. Ezt a K. által váltatta be a magyar leszámitoló és pénzváltó bank­nál, miután az intézet előbb távirati után a váltó va­lódiságáról meggyőződött. Azóta K. nem tud róla. A nőt az orsovai határbizottság előtt feltűnő maga­viselete és az a körülmény tette gyanússá, hogy nála egy 10 év előtt Aradon, nevére kiállított cselédköny­vet találtak s ezzel szemben elegáns öltözete és a málhájában talált nagymennyiségű ékszerek s drága ruhák azt a gyanút keltették, hogy azokat nem igaz után szerezte. K. vallomása által e körülmény rész­ben tisztázva látszik lenni, mindazáltal az ügy teljes tisztázásáig a nőt Orsován fogva tartják. A nő anya­nyelvén a magyaron kívül beszél németül, francziául, angolul és spanyolul. — Eltűnt levélhordó. Lebermayer György levélhordó ma reggel 1/26 órai kelettel ellá­tott levelet tett Szabó Zsigmond levélhordó társá­nak az asztalára, melyben azt írja, hogy lefényképez­­tette magát Streliszkynél. Kéri Szabót, hogy vegye át azokat, adjon belőle nejének hármat, s a többit ossza szét barátai közt. Ezeket a sorokat aztán tin­tával keresztül húzta, de úgy, hogy azok olvashatók maradtak, s ez után minden összefüggés nélkül írja: »ert azért cselekszem, mert meguntam az életemet, de a szolgálatban nálam semmi hiány sincsen. E le­velet Szabó felbontván, azonnal közölte nejével, ki azt egyenesen a rendőrségre vitte. Egyed István, ren­dőrfogalmazó, központi felügyelőtiszt sikkasztást gya­nítván, rögtön a postára küldött megtudakolni, hogy nem volt-e L.-nél pénz vagy pénzérték s a rábizottak közül nem hiányzik-e valami, innen azonban azt a megnyugtató választ nyerte, hogy sikkasztás nem fo­rog fenn s L. dolgai közül semmi hiány nincsen. Le­­bermayert a mai napon a fővárosban senki sem látta, nyomtalanul eltűnt. Sorai után feltehető, hogy ön­­gyilkosságot követett el. A rendőrség az eltüntet erősen nyomozza.­­ A szemináriumi nagy lopáshoz. A­mint ma délelőtt a feljelentés és a helyszíni szemle megtörtént, azonnal lovas rendőrök küldettek szét minden irányban, hogy a netán épen szökésben levő tolvajokat a pénztárral esetleg elfogni lehessen. Miu­tán az a gyanú forog fenn, hogy a betörésnél a házi szolgaszemélyzet egyik tagja segédkezet nyújtott, a személyzet egyik alárendelt tagját ma délután letar­tóztatták és a főkapitányság börtönében elzárták. A nyomozással megbízott Zsarnay Győző a nyomozást erélyesen folytatja.­­ Egy kőnyomatu lap még a kö­vetkező adatokat közli: Az ellopott szekrényben levő 9000 frt készpénzből 6000 frtot Peller apát csak teg­nap délután vett át a főpénztárból 10, 5 és 1 frtos bankjegyekben és ezüst egyforintosokban. A bankje­gyek mind egészen újak s az ezüstforintosak 1882-ki veretnek. Az apát tegnap este több levelet irt, mely­­lyekben a szeminárium rendes kiadásaira szolgáló pénzeket volt ma elküldendő. A pénzeket be is cso­magolta a levelekbe s azokat lepecsételve asztalfiók­jába zárta s igy nagyobb összeget megmentett az el­lopástól. A másik nagyobb pénztárban, melyet tolva­jok nem bántottak, az intézetnek mintegy félmillió értékű papírjai hevernek. Tegnap délután a papnö­veldei intézet kulcsára és a szolgaszemélyzet egy ré­sze lakodalmon volt s a kulcsár, saját állítása szerint éjfél után 3 órakor tért haza és semmi gyanúsat nem tapasztalt. Ebből a körülményből a lopás ideje majd­nem teljes biztossággal 2—3 órára tehető. — Öngyilkosság. Tegnap délután 5—6 óra közt a Sváb-hegyen a Diana-út melletti liget egyik fáján egy arra sétáló asszonyság egy férfi testét látta felakasztva. Azonnal rendőrt hívott, ki a még meleg, de már élettelen testet levágta és beszállította a Rókuskórházba. Itt ma délelőtt megjelent az ön­­gyilkos anyja ,Pechlovits Aloiza, ki fia tegnapi kimaradásából rosszat gyanított, és sírva előadta, hogy fia, Kaudner Frigyes 31 éves, nős, 4 gyer­meke van s ezekkel Újlakon nagy nyomorban élt. Ő már több ízben segítette őket. Mint nejétől hallja, tettét azért követte el, mert a házbért nem tudta fizetni. Pedig — anyja mondja — kár volt ezt ten­nie, mert ő szívesebben kifizette volna érte a házbért, minthogy most azt a pénzt temetésére fordítsa.­­ Chambord gróf cseresznyéi Chambord grófnak már évek óta szokása, hogy téli tartózkodási helyéről, a Görczben fekvő Beckmann villából, nem tér addig vissza Frohsdorfba, mig csak a város környékében termett első érett cseresznyék­ből nem eszik. Az idén azonban csak nehezen sike­rült a gróf óhajának eleget tenni, de hosszas utánjá­rás után mégis találtak negyven érett cseresznyét. Alig, hogy Chambord gróf ezeket elfogyasztotta, azonnal a pályaudvarba hajtatott, s Frohsdorfba­ utazott. — A Vendôme oszlopról ugrott le Párisban egy ember s azonnal szörnyet halt. Az eset nagy szenzácziót keltett Párisban. Az életunt férfi az öngyilkosságot egész színpadiasan, közönség jelenlé­tében hajtotta végre. Ugyanis a Vendôme oszlopnak majdnem legtetejére kúszott fel, az ottani rácsozatnál többször hajlott le s mindannyiszor visszahúzódott, mig egyszerre, mint a ki leküzdte a visszatartó érzést és erőt, hirtelen levetette magát a magasból s az alsó korlát rácsvasán nyakánál fogva függőben maradt, Torka át volt szúrva s egy perczig sem élt. Az ön­gyilkos igen uriasan volt öltözve; tárczájában egy vonást sem lehetett találni, mi azonosságát konsta­tálta volna. — Sajtóper a »Függetlenség« ellen. A közvádló sajtópert indított a »Függetlenség« czi­mű politikai napilap ellen e lap f. évi február 26-án megjelent számában »A felelősség« felirattal közölt s állítólag a btk. 173. §-ába ütköző, lázitást tartalmazó vezérczikk miatt. — A berlini egészségügyi és élet­mentési kiállítás központi bizottsága dr. C­s­a­­táry Lajos közegészségi tanácsost tagjául válasz­totta, miről őt Holbrecht államminiszter levél útján értesítette. — Rendőri hírek. Haraszti Anna tolcsvai (Zemplén megye) születésű 25 éves cseléd je­lentést tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tettes ma délután a váczi­­ utczában 80 frtot tartalmazó, sárgarézcsatos, piros bőrtárczáját zsebéből kilopta. A tárczában egy ötvenes, két tizes, egy ötös és öt egy forintos bankó volt. A zsebtolvaj nyomozását megindították.­­ A dohányutcza 70. sz. a. házban levő granáriumból ismeretlen tettesek 70 méter má­zsa tiszta búzát loptak el 800 frt értékben. A tette­seket nyomozzák, szén ifjú költő által hozzá beküldött versére. A levél egyes pontjai kiválóan érdekesek, mert tanúságot nyújtanak arról, hogy Kisfaludy is a görög klasszi­­cismus hatása alatt állott, olvasóinak arisztokratikus érzülete feszélyezte s a nemzeti és kivált népies köl­tészeti iránynak­ útját csak tartózkodón kívánta egyen­getni, de egyenes határozottsággal kezdeményezni nem látta jónak. Levele, melyet Pestről 1823. május 19-én irt Vörösmartyhoz, kétségtelenné teszi ezt. »Kedves Hazafi-társam! — igy ir. — Szives öröm­mel vevén átalküldött levelét, mint szerény indulatta­s hazafias buzgósága tanúját. Részemről, kevély va­gyok reá, hogy gyönge erővel kezdett czélomat ily hathatósan, ily lelkes férfiaktól elősegítettetni látom. A munkák iránt köszönetem mellett, őszinte választ adok. Toldyt jövő évre hagyom, minthogy ezenre már több ilyetén tárgyak küldettek be s azoknak felvéte­lét ígértem. A másik versezetet szívesen felveszem ; mindazáltal egy kérést bátorkodok tenni: Nem le­hetne-e ezen különben szép s lágyan itt idyllbe grae­­cizmust szőni ? A »juhász és bojtár« nevezet (pedig képtelen) sok olvasót elijeszt. Én magam tapaszta­lául, kivált a szép nemnél ezen előítéletet és egy Al­manach, mely gyönyörködtet s nem tanít, azt nem c­áfolhatja meg. Azért, ha ezen költeményt átaljában dialogizálni méltóztatna, görög nevet adván czimerül, több kedvelőt nyerhetne. Bár volna még benne több cselekedet (Handlung), mely az egészet meghosszab­bítaná! A nyelv tiszta és szép és nem hízelkedik azon reménnyel, mely olvasásakor lepett meg, hogy tisz­telt Hazafim, ezen nehéz pályán dicsőséget szerzene. Ha feljebbi kérésem figyelmet érdemel, méltóztassék ezen idillt levélben hozzám küldeni ; szintúgy köszö­nettel venném, ha még több metrumot s köztárgyra czélzó verseket vagy Epigrammokat is által szolgál­tatna, és nem mulasztom el nevét, mint nyelvünk újabb hősét, a Hazának bemutatni. Magamat baráti emlékébe ajánlván, vagyok igaz tisztelője Kisfaludy Károly. Irodalom, tudomány és művészet. — A földtani társulat f. hó 3-án d. u. 5 órakor szakülést tart, melynek tárgyai: Dr. Kren­­n­e­r J. S. : Tischerit Magyarországból. Dr. Szabó J. A. Nachet és Reichert-féle petrografiai mikrosz­kóp legújabb berendezéssel. Dr. Schafarzik F. Adatok a Fruska Góra hegység eruptiv kőzeteinek pontosabb ismeretéhez. Dr. Staub M. Phytopaleon­­tologiai közlemények Ausztriából. — A történelmi társulás f. hó 4-kén d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében vál. ülést tart. Tárgyai: Észrevételek Lánczy Gy.: Szé­chenyi Pál cz. dolgozatára, irta Thaly Kálmán. Thököly Imre fejedelem fölkelése I. Kiss Béla Folyó ügyek. — Kisfaludy V ö r ö s m a r t y n a­k. A »Pesti Hírlap« Kisfaludy Károlynak egy Vörösmar­ty­hoz intézett levelét közli válaszul a még akkor egy­ Napirend május 2-án. Naptár: Kedd, máj. 2. — R. kath.: Atanáz püspök. Prot.: Zsigmond. Görög-orosz (ápr. 20.) Trich, Tivadar. Zsidó: (ijár 13). — Nap kel 4 ó. 45 p., nyug. 7 ó. 9 p. — Hold kel 6 ó. 37 p. d. u., nyug. 3 ó. 54 p. reg. — Mercur felső együttállásában és emelkedő pályacso­mójában. A fővárosi szeretetházi egyesület vá­lasztmányának ülése d. u. 3 órakor a régi városháza tanács­termében. A budapesti kereskedelmi és iparka­mara ülése d. u. 4 órakor. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bi­zottságának ülése d. u. 4 órakor. A középiskolai tanáregylet I. szakosztá­lyának ülése d. u. 5 órakor. A fővárosi egylet ülése d. u. 5 órakor a régi vá­rosháza tanácstermében. Képárucsarnok a sugárúti műcsarnokban d. e. 9 d. u. 5. Belépti dij 10 kr. Az orsz. könyvészeti kiállítás az akadé­mia palotájában délelőtt 10 órától délután 5 óráig. Belépti dij 30 kr. Akadémiai könyvtár d. u. 3-tól 7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3-tól 7-ig. Múzeumi könyvtár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Múzeumban képtár délelőtti 9 órától délutáni 1 óráig. Margitszigetre és Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Állatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. Üzleti táviratok. Marosvásárhely, máj. 1. A Baruch-féle szeszgyár égése piaczunkra is érezhető hatással van. A gabnaárak csökkentek , gyári készítmények, szesz­moslék tetemesen emelkedtek. A személyzetnek 1000 írton felül osztottak ki végkielégítéseket. A gyári munkások nagy részét ma elbocsátották. Bécsből, Budapestről és a vidéki nagyobb városokból jelent­keztek a marha és a gabona megvételére. A tulajdo­nosok Bécsbe a f. hó 8-ikán tartandó vásárra ezer db ökröt szándékoznak küldeni. Eddig néhány száz sertés már eladatott , 800-on felül még hízóban van. A hivatalos felvételek, biztosítási becslések folyamat­ban vannak. Kassa, máj. 1. A múlt heti kedvezőtlen időjá­rás után jótékony meleg eső állott be, mely a veté­sekre üditőleg hatott. A Rabius- és Árutőzsdéről. PArIS, máj. 1. (Áru­tőzsde.) Búza máj. 29­80, júniusra 29.90, jul.—augusztusra 28.80, szept.—decz. 27.'/4 csendes. — L i­s vbt (9 márkás) májusra 62.‘/a, júniusra 62.80, julius—augusztusra 62.V«, szept.—decz. 59.— lanyha. — Olaj májusra 69.Va,jun. 70.'/a, jul.—augusztusra 71.*/«, szept.—decz. 73.*/« tartva. — Szesz májusra 60.—, jun. 60."/4, julius—augusztusra 61.«/a, szept.—deczemberre 57.1/« csendes. Idő : Szép. Berlin, máj. 1. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza májusra 280.*/», szept.—okt. 208.—. — Rozs helyben 157.—, májusra 155."/., május—júniusra 155."/4, szept.— okt. 149.—, Zab májusra 133.—, szept.—okt. 134.V., Repczeolaj helyben 56.—, máj. 55.80, junius—jul. 55.30. Szesz helyben 45.80, májusra 47 ./4, junius—július­ra 47.90, aug.—szept. 49.50. Cem­, máj. 1. Búza májusra 22.20, júliusra 21.70. — Rozs májusra 15.80, júliusra 15.30. — Repczeolaj helyben 30.50, májusra 1882. 29.50. Stettin, máj. 1. (Gabonatőzsde.) Búza máj. —júniusra 224.—, június—júliusra 223.—. Rozs máj.— júniusra 155.—, jun.—júliusra 155.—, julius—aug 149.—. Olaj máj.—júniusra 56.50, szept.—okt. 55.70. Szesz helyben 44.10, máj.—júniusra 46.—, jul.—aug­ra 47.80. — Repcze szept.—okt. 257.— . Értéktőzsdék. Bécsi, máj. 1­1. (Magyarért. zárlatra.) Magy. földte­­herm. kö­tv. 99.40. Erdélyi földteherm­. kötv. 98.—. Magy. záloglevél 101.—. — Erdélyi vas. 165.50. Magy. keleti vas. 95.75. Magy. sorsjegy 117.—. Szőlődézsmav. 96.75. 6. Arany­járadék 119.80. Tiszavölgyi sorsjegyek 111.25. Magy. vasut­­kölcsön 134.—. Magy. hitel 341.50. Alföld 178.—. Magyar északkel. 165.50. Keleti vasúti elsőbbs. 91.60. Tiszai vasút 248.50. Magy. leszámítoló bank 108.75. Kassa-oderbergi vasút 149.50. Magyar papirjáradék 87.50. BéCS, máj. 1. (Osztrák ért. zárlatra.) Hitelrészvény 345.70. Lombard 144.—. Aranyjár. 94.25. London 120.—. Galicziai 309.25. 1864-es 173.75. 1860-as_ —. Frankfurt —. Osztr. m. bank 826.—. Angol-osztrák bank 133.25. Államvasut 335.—. Napoleond’or 9.54—. Járadék 76.62. Hi­­telsorjegy —.—. Porosz pénzutalvány 58.70. Arany 5.62—. Török sorsjegy 28.—. Ezüstjáradék 77.45. BÉCS, máj. 1. (Esti tőzsde.) Hitelrészvény 344.30. Magyar hitel 340.50. Lombard 143.—. Járadék 76. 7. Ga­licziai 309.—. Angol-osztrák 133.—. Államvasut 333.50. Napoleond’or 9.54—. Osztr. aranyjáradék 94.30. 4%-on m. aranyj. 89.—. Berlin, máj. 1. (T­ő­z­s­d­e.) Üzleti csend jelentéktelenül lenyomta a bankokat. Államvasutak, vasutak kedveltebb, orosz értékpapírok valamivel jobbek.Berlin, máj. 1. (Zárlat.) Papirjáradék Ezüstjáradék 65.85. 4°/0-os Magyar aranyjáradék Magyar állami kötvények —.—. Hitelrészvény 590.­­trák államvasuti részvények 570.—. Károly Lajos vasut­­részvények 132.—. Romániai vasúti részvények 60.*/4. Orosz­­bankjegyek 206.40, 5 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 101.80. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék 74.*/,. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 252.—. Kassa-oderbergi vasúti részvények 63 40. Váltóárf. Bécsre 169.15 H. kibocs. keleti kölcsön 57.30. — (Utótőzsde). Hitelrészvény 588.*/,. Osztrák államvasuti részvények 569.—. Károly Lajos vasúti rész­vények 132. —. Déli vasúti részvények 251.—. Frankfurt, máj. 1. (Zárlat.) Papírjára*1. 64.18. Osztr. aranyjáradék 80.68. Osztr. hitelrészv. 294.*/4 Osztr. államv. részv. 283.*/4. Lombard 126.12. Magy. Galicz, vas végül német gyón 65.— 76.10. -. Osz-136.62. Váltóárf. Bécsre. 170.—. Ezüstjáradék 65.73. 6.Magy. aranyjáradék 102.—. Osztr. bank.-r. 702.—. Galicziai 263.—.­­Erzs. nyug. vasút 180.*/4. Tisz. v. vasúti elsőbbs. —. Kincstári utalvány —.—. Magy. papirj. 74.18 4% magyar aranyjáradék —.—. 5­/0 osztr. papirjáradék 78.81. 41/0 szá­­­zalékos földhitelzáloglevél 80.06. — (Esti forgalo­m.) Osztr. ar. jár. —.—. Osztrák hitelrészvények 291.62. Osztrák államvasuti részvények 283.62. Lombard 125.1/*. Ezüstjáradék —.—. Galicziai 262.12. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. London, május 1. (Zárlati árfolyam.) Conzol 101.*/«. Lombard 12.17. Ezüst 52.*/«. Amerikai 103.*/8. Olasz 79'/.. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papirjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 75.s/s- Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 102.—. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 83.1/4. Magyar kincstári utalvány —.—­­Helyi kamatláb 3’/1­ Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. —.— font sterling. PftriS, máj. 1. (Zárlat.) 3°/0 Évjárus. 84.07. É­lesztési évjár. 84.12. Lombard 312.—. 5°/0 Évjárulék 117.30. Osztrák állam­i vasút 700.—. Osztrák földhitelrészvény 825.—. Magyar jelzálogbank —.—. Osztr. aranyj. —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.*/a. — Előmunkálati engedély. A köz­munka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium Jan­­kovich László somogymegyei főispánnak egy év tar­tamára előmunkálati engedélyt adott egy Barcstól Verőczén, Broczováczon, Krisován, Daruváron, Pak­­ráczon s közvetlenül Okucen át Gradiskáig, esetleg Pakrácz, Poljána, Novska Okucen át Gradiskáig ve­zetendő helyi érdekű gőzmodonyú vasútra.­­ A vasúti tarifa-enquétenek a­ bécsi kereskedelmi kamarában tanácskozásra egybe­gyűlt tagjai elhatározák, hogy egyöntetű eljárás lehe­tővé tételét, elvi kérdésekben az ügyrend megváltoz­tatását, illetőleg tágítását, teljes ülés haladék nélküli egybehívását, s az összes csoportok egyidejű megala­kulását fogják küldöttségileg a kereskedelmi minis­­zertől kérni, a 15 tagból álló bizottság pedig a kö­vetkezőkben példakép felsorolt általános követelések és viszonyok felett leendő tárgyalást a teljes ülésben indítványozni. 1. A fennálló osztályozások felülvizs­gálata és unificátiója. 2. A különféle vasutak úgy teher-, mint gyorsáru szállítmányokra vonatkozó dij­term­­el­ál­lan. . A lat­­erek kar ki­szabási tételeinek egyszerűsítés és lehető egyen­ség elérése czéljából leendő felülvizsgálata­ 3. A f fékilletékek revisiója. 4. Az övtarifák alkalmazása tálában, valamint a belföldi átmeneti forgalom, illetőleg a más vasutakra történő átmenetnél is. 5 refactiaügy. 6. Az általános határozmányokra vár­kozó kívánalmak. 7. A belföldi díjszabási tété aránya a kiviteli-, behozatali- és átmeneti tarifák szemben. 8. A hajózási tarifák bevonása. 9. A karti ügy stb. — Az Agricola jégkár biztosító részvény­társaság ma délelőtt tartotta évi közgyűlését Pont­zen Ágost elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy 14 részvényes által 1000 drb részvény tétetett le s ezek közül jelen van 12 részvényes 950 részvénnyel, mi 92 szavazatnak felel meg. A jegyzőkönyv vezetésére dr. V­e­r­n­e­r Károly kéretett fel. Az igazgatóság évi jelentése olvastatott ezután fel, mely szerint az évi forgalom volt 419,790 frt 65 kr ; a nyereség 2667 frt 77 kr. A felügyelő bizottság jelentésének felolva­sása után az igazgatóság és felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott. A felügyelő bizottság tag­jaiul megválasztattak: Zobel Lipót, Tottis és Hartenstein Zsigmond. Ezzel a közgyűlés vé­get ért. A budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Délután a határidők igen csekély üzlet mellett nem változtak. Este jegyeznek: Szokványbuza őszre 10.70—10.75. — Bánsági tengeri május— júniusra 7.21—7.23.— Szokványzab őszre 6.58—6.63.­­— Káposztarepcze aug.—szeptemberre 18­-13­0/8. Terménytőzsde. Terményekben a forgalom nem öltött figyelem­re méltó mérveket. Zsiradék tartósan szilárd irá­nyú ,disznózsír, városi áru máj.—júniusra hordó nélkül 74 frton köttetett. Szilva változatlan, bosz­niai zsákáru azonnali szállításra 12.50 írton, szerbiai zsákáru okt.—novemberre 12.25 forinton köttetett 56 kigként. Szesz változatlan, m­é­g szilárdabb, o­­­a­j szilárd. Értéktőzsde. Az esti tőzsdén az irányzat ellanyhu£ üzlet igen szűk korlátok között mozgott'11’ hitelrészvény 346.30-on indulva, gyengült javult 345.20 sor is sülyedt 343 80-ig, 4 e magyar aranyjáradék 89.277*—89.20, 5 ikr magy. papirjáradék 87.55-el jegyezhető be 6 óra 30 perczkor. Osztrák hitelrészvény 344.70. St­r. Nép­s­z­­­tih Ma, május 2-án Hoffman mosói. Regényes operette 4 felv. Irta Jules Barbier. Ford. dr. Váradi Antal. Zenéjét szerz. Jaqoues Offenbach. Hoffmann, meseiró Kápolnai Lindorf ) Coppélius ) Victor Miracale ) Sallanzani Bolymosi Crespel Komáromi J. Stella ) Olympia) Hegyi A. Antonia ) felv. Szerzette és be-,Miklós Komáromi M. András ) Cochenille ) Kassai —­­ Ferencz ) Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Jókai Mór Nyilt tél*­ a­jas GIESSHOBLI ROHITSCHI savanyuviz mindig friss töltésben kapható iATTONI ÉS WILLE cs. k. udv. szállítók ásványviztelepükben, budai kirátly-kererttforrások tulajdonosai. Budapesten, (Dianafürdő-épület.) 406 Magyar Általános Takarékpénztár­­ Részvénytársulat, Budapest, V. József­ tér 8. Teljesen befizetett részvénytőkéje: 1.000.000 frt o. o. A legelőnyösebb feltételek mellett: elfogad betéteket betéti könyvekre, pénztári jegyekre vagy folyó­számlára, le­számítol váltókat; előlegeket ad tőzsdén jegyzett, valamint tőzsdén nem jegyzett értékekre, kölcsönöket jelzálogokra ; el­fogad megbízatásokat értékpapírok bizományszerű megvétele eladása iránt, 371 Nemzeti színház. Ma, május 2-án Lalla­ Roukh. Regényes opera 2 felvonásban írták : Carri­ és Lucas. Ford. Csepregi. Zenéjét szerzette Dá­vid Felician. Nourredin Baskír Bacbara Kaboul Lalla-Roukh Mirza Az opera után : Rococo. Ballet­­ tanította Campilli Fr.­ball­-1- mester: Pauli Kőszeghy Kiss D. Erdei Maleczkyné Nádayné

Next