A Hon, 1882. június (20. évfolyam, 149-178. szám)
1882-06-30 / 178. szám
178. szám. 20-dik évfolyam. Reggeli kiadás. Szerkesztés] irodai Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény * szerkesztéséghez intézendő. Birmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HiirDETÉSEK pintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok* tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. g k .iiiif UUuJ. aUo*i x ./i ÖV (MJu . i i '/ ■” '• a o *f \ ’ M . . ___________________ . j. it » • Din ü.' '»» ■ • hi.ji »u S£ü—ui. utlau vatta Budapest, 1882. Péntek, június 30. Hladó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Elöntetétel is : Postán küldve, vagy Budapresb-n házhoz hordva reggeli 6a esti kiadás sgyület: 1 hónapra ......................... 2 frt 8 hónapra , ■ 6 »-6 hónapra . ...... ... .18» Az esti kiadás postai különkiűdéséért teálfizetés negyedévenként ....... » Az előfizetés a év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mint S mikor a hó első napjától számittatik. Előfizetési felhívás A HO N 1882-dik XX-dik évi folyamára. Kérjük t. előfizetőinket az előfizetés mielőbbi megújítására. Lapunk iránya marad a régi; tartalmát változatossá tenni iparkodunk. Tárczánkban a jövő évnegyedben kezdjük meg Jókai Mórus regényének: »A székely ará -nak közlését. Előfizetési Ara: Egy hónapra . . . . írt Évnegyedre . . . . 6 » Félévre . . . . . 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre A HON kiadó-hivatalába (Barátok tere Athenaeum-épület) küldendő A HON kiadó-hivatala. Budapest, június 29. Az a hír, hogy Anglia önállóan fogja érdekeit Egiptomban megvédeni, még egyre tartja magát. A Szuez-csatorna megszállására és Egiptom elfoglalására állítólag már minden előkészület meg van téve Indiában és Angliában. Június 28-án megint egy dragonyos és négy skót ezred kapott parancsot, hogy két nap alatt indulásra készen legyenek. Anglia képviselője lord Duffer in a »N. fr. Pr.« szerint következő meghatalmazást kapta: „Ha a szultán kész saját auktoritását gyakorolni s csapatait Arabi pasa eltávolítására és a katonai párt elnyomására Egiptomba küldeni, akkor Anglia meg van elégedve. Ha azonban a szultán erre nem áll rá, akkor Anglia felhatalmazást kér Európától, hogy e két feladatot vagy egyedül, vagy Francziaországgal együttesen keresztül vihesse. Ha az európai hatalmak Egiptom elfoglalásához nem akarnának segédkezet nyújtani, anélkül, hogy a foglalást megtiltanák, akkor Anglia mégis magára vállalja az egiptomi katonai pártnak leverését és Tevfik restaurálását a status quo ante alapján. Dufferin lord ezen programmot a konferenczia elé is terjeszti, de hogy ez a fölött mit határoz, azt még be kell várni. A konferencziának elsősorban azt kell tudnia, hogy hányadán van Törökországgal. Mint a »D. Tel.« tudósítója Konstantinápolyból írja, a konferencián egybegyűlt hatalmak első ülésükből Corti gróf elnököt azzal az üzenettel küldték Szavasz pasához, hogy a nagykövetek szívesen látnák, ha a török külügyminiszter foglalná el az elnöki széket. De Szavasz csak azt válaszolta, amit már előbbeni jegyzékében tudatott a hatalmakkal, hogy a porta a konferencziának abszolúte semmi hasznát nem látja, sőt azt határozottan károsnak tartja. A hatalmak képviselői azért nem adták föl a reményt, hogy mégis sikerülni fog rábírni a portát, hogy a török külügyminiszter vezesse a tanácskozásokat. A szultán nagyobb súlyt fektet az egiptomi nemzeti párt ragaszkodásának megszilárdítására, mint az európai diplomáczia tetszésére. Ezért tüntette ki Arabi pasát az első osztályú Medzsidie-rendjellel. E kitüntetés igen rossz hatást tett az Egiptomban maradt európaiakra, mert azt tartják, hogy a nemzeti párt most még vakmerőbben fogja magát viselni. Máris elterjedt a hite Portsmouthban, hogy az Alexandra és a Monarch angol hadi gőzösöket Seymour admirálissal és 200 tengerészszel a levegőbe röpítették. De e hír nem lett még megerősítve, s csak az angolok idegességéről tesz tanúságot, amelylyel az egiptomi kérdés minden fejleményét kisérik. — Tisza Kálmán miniszterelnök, hogy a tervezett katonai szervezési munkálatokra vonatkozó fontos tanácskozásokban részt vegyen és király ő felségének még Ischlbe költözése előtt több rendbeli ügyben referálhasson, vidéki időzését néhány napra félbeszakította és Bécsbe utazott. Lapunknak a ma megkezdődött tanácskozások felől Bécsből a következőket távirják: Tisza Kálmán miniszterelnök ma reggel, gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter pedig tegnap este ideérkeztek. Tisza Kálmán ő felsége által ma délelőtt kihallgatáson fogadtatván, ezután Kál- Jay Béni közös pénzügyminiszterrel, Szögyényi Marich osztályfőnökkel és gróf Kálnoky Gusztáv külügyminiszterrel konferált. Szapáry gróf Dunajewski lovag pénzügyminiszterrel huzamosabb ideig értekezett, azután pedig Kállay Bénivel. Délután egy órakor gr. Kálnoky közös külügyminiszter elnöklete alatt közös miniszteri értekezlet volt, mely négy óráig tartott. E konferenczián gróf Byland Rheidt közös hadügyminiszter, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, gróf Taaffe és Tisza Kálmán miniszterelnökök, valamint gr. Szapáry és Dunajewsky pénzügyminiszterek voltak jelen. A tanácskozások holnap — esetleg ő felsége elnöklete alatt is — folytattatni fognak. — Áruforgalmunk ápril havában. A hivatalos kimutatás szerint az ápril havi behozatal tett 20.554,564 frt bevallott értéket, a kivitel 22 millió 435,108 frtot, a kiviteli többlet tehát 1 millió 880,544 frtra rúg. Az aratási kilátásokról a földmivelési minisztérium a gazdasági tudósítók jelentései alpján e következő refumét közli : Az utóbbi időben beállott nedves időjárás következtében az ország egyes vidékein az üszög, másutt a rozsda okozott némi károkat ; ennek daczára az ősziek, nevezetesen a búza, átalában jó, sőt néhol, kivált a déli megyékben kitűnő termést ígér, a rozs gyengébb termésre nyújt kilátást. A tavaszi gabnafélék szintén jók, egyes megyékben, mint p. a Arad, Bihar, Csanád, Jász-Nagy-Kun-Szolnokban igen jól állanak. A kapásnövények több helyen a szárazság folytán visszamaradtak ugyan, nagyobbrészt azonban, különösen a tengeri szép fejlődésnek indultak. A repcse kevés kivétellel a középtermésen alul maradt. Takarmány mindenütt gyenge termést adott, kivételt képez e részben néhol a mesterséges takarmány. A szőlő országszerte szépen áll, csak Erdély egyes megyéiben szenvedett a hideg időjárás következtében. Az aratás a dunántúli megyék némelyikében, továbbá Arad megyében már folyamatban van. — Beszélgetés Ignatien gróffal. A »Clairon« párisi hírlap levelezőjének beszélgetése volt Ignatiew gróffal, aki panaszkodott, hogy a német sajtó által befolyásolt hírlapok igazságtalanul támadják meg. Neki, úgymond Ignatiew, már régebben meggyőződése volt, hogy birodalmi tanácsot kell összehívni, de a dolgot olyan színben tüntették fel, mintha az nagy csapás volna a czár hatalma ellen, aki eleintén kedvezett az eszmének, utóbb azonban megváltoztatta szándékát. Midőn láttam — folytatta Ignatiev — hogy mások bírják a czár teljes bizalmát, nem maradhattam többé hivatalban. Nekem tulajdonították, hogy a czár nem mutatja magát a népnek és hogy éjjel utazik Gacsinába. Ennek épen az ellenkezője a való Én akartam mindig, hogy a czár mutassa magát nyilvánosan és hogy kíséret nélkül járjon. Tudtam ugyan, hogy a nihilisták borzasztó ellenségei, de nem tévesztem őket szem elől. Azzal is vádolnak, hogy én vagyok az antiszemita mozgalom szerzője. Midőn a mozgalom kitört, orvosszert kerestem; a kormányzók vegyes bizottságokat javasoltak, melyek fele részben oroszokból, fele részben zsidókból állandottak. De a zsidóknak nem volt bátorságuk, hogy komoly reformokat követeljenek. Életüket féltve, se hús, se hal-féle javaslatokkal állottak elő, melyek senkit sem elégíthettek ki. A vegyes bizottságokat el nem fogadtam és központi bizottságot híztam össze. Moszkvában kárhoztatták intézkedéseimet, pedig épen Moszkvában követelték a zsidók ellen a legszigorúbb és legembertelenebb rendszabályokat, melyeket én nem helyeseltem. Ha megvonják a zsidóktól a pálinkaárulás jogát, ez 40.000 családnak a tönkrejutását jelenti és a társadalmi kérdés meg van teremtve. Ezért szororosan a törvényt alkalmaztam. Ha a zsidók orosz polgárokká akarnak lenni, le kell mondaniok bizonyos szabadalmakról. Minden felvilágosodott és értelmes zsidó osztozkodik nézetemben. Nem igaz — monda továbbá az orosz exminiszter, — hogy ő pánszlávista. A pánszlávizmus irodalmi fikció. Az orosz sokkal tétlenebb, sokkal kisebb benne a becsvágy, semhogy a szlávok vallási és politikai egyesítésére törekedjék. A pánszlávizmust bizonyos egyének és kalandorok személyes czélokból vallják. »Biztosítom önt — mondá Ignatiev — orosz érzelmeimet felcserélik a pánszlávizmussal. Én egészen orosz vagyok és követelem a czári birodalom népeinek oroszosítását. Nevezzenek naczionalistának, de nem pánszlávnak. Époly kevéssé vagyok pánszláv, mint Bismarck herczeg pángermán, de mint ő, én is országomat erőssé és eggyé akarom tenni. Ignatien azzal végzi beszélgetését, hogy sokkal több dolga volt, semhogy külpolitikába avatkozott volna. Gierssel nem hasonlott meg, ellenkezőleg, köztük mindenkor baráti viszony uralkodott. — A porta legújabb körjegyzéke. Said pasa legújabb körjegyzékéből, melyet ez f. hó 26 ikán a porta külföldi képviselőihez intézett, a »N. fr. Pr.« terjedelmes analízist közöl. A török külügyminiszter a körlevél bevezetésében arra emlékezteti a porta diplomácziai ügynökeit, hogy már ismerik azokat az indító okokat, melyek arra bírták a portát, hogy Egiptomban helyreállítsa a rendet, megszilárdítsa a khedive tekintélyét s garancziákat szerezzen a statusquo fentartására és a szultán szuverén jogainak megóvására. Az alkalmazott rendszabályoknak az lett az eredménye, hogy a normális viszonyok lassan kint helyreállanak, amit világosan bizonyít az is, hogy megszűntek a villongások s olyan minisztérium alakult, mely feladatát teljesíteni képes s végül teljes egyetértés jött létre Dervis pasa, a khedive és a fennálló hatalmak között. A körlevél Dervis pasának két sürgönyét reprodukálja, melyek mindegyike Abdurr-Haman pasához, a premier-miniszterhez van intézve. Az első sürgönyben azt tudatja Dervis pasa, hogy az egiptomi hadsereg tisztjei megjelentek nála . Yakub pasa kifejezte mindnyájuk nevében a szultán iránti törhetetlen hűségüket. A második sürgönyben megismerteti ama programm pontjait, melyet az egiptomi minisztérium elnöke a khedivéhez intézett. A bevezetésben kifejezi a minisztérium tiszteletét és meghódolását, mellyel a khedivének tartozik s hangsúlyozza annak szükséges voltát, hogy a császári formánt, mely a khediveségre szabadalmakat ruház, teljesen foganatosítsák, valamint a hatalmakkal kötött konverziókat és ama szabályokat is, melyek az államadósság, az ellenőrzés és likvidáczió dolgában létesültek. A programm a múlt megbocsátását kéri s átalános amnesztiát követel mindazok számára, kik a legutóbbi események miatt felelősségre vonhatók. Az amnesztiát hirdessék ki török és franczia nyelven a hivatalos lapokban. Senki se kaphasson büntetést, mielőtt törvényes módon kihallgatták volna. A külügyminiszternek joga van rá, hogy sürgős esetekben érintkezésbe lépjen a minisztertanáccsal; más tisztviselőnek levelei nem vétetnek figyelembe. A követelések átalános helyeslésre találtak. Az alexandriai eseményeket illetőleg tudatja Dervis pasa, hogy ezek következtében egy három osztályból álló törvényszék alakult, mely már meg is kezdte működését. A török külügyminiszter büszkén hivatkozik körlevelében Dervis pasa missziójának szerencsés eredményére, mely a rend helyreállásában és a csapatok meghódolásában nyilvánul. Szaid pasa reméli, hogy a hatalmak el fogják ismerni a portának azt az őszinte kívánságát, hogy az egiptomi kérdés mihamarább megoldassék. A porta meg van győződve, hogy elérte kitűzött czélját s nem lesz rá szükség, hogy a jövendőben más eszközökkel erősítsék meg azokat, melyek ily szép eredményre vezettek. Végül azt a reményét fejezi ki Szaid pasa, vajha meg tudnák értetni a porta képviselői Európa kabinetjeivel, hogy nyugodtan lemondhatnak a konferenczia tervéről, mert annak összeülésére immár semmi szükség. — A khedive levele, melyet Ra gheb pasa miniszterelnökhez intézett, így hangzik: »Mint tudni fogja, f. hó 11-én nagyon sajnálatos csendzavarások fordultak elő, melyek lefolyása alatt e város több lakomát megölték és megsebesítették és számos boltot megfosztottak. Azt is tudja, hogy e szomorú zavargások nagyon is hosszú tartama alatt számos harcz volt Alexandria különböző részeiben. E mindenkorra sajnálatos események első következménye az volt, hogy az egiptomi európai lakosok bizalmát a rend és közbiztosság fentartása iránt megingatták. E hatásokat most mélyen érzik. Kairóban és más városokban külföldiek és idegen kereskedők és kézművesek nagy sietséggel elhagyták az országot, jóllehet egy proklamáczió a rend helyreállítását hirdette és felelősségünk mellett azt a bizonyítást adta, hogy a nyugalom nem fog ismét megzavartatok.. idegenek mindazonáltal folyvást költözködnek Egiptomból, amiáltal minden kereskedelmi ügy fennakadása, a hitel teljes hiánya és a készpénz hirtelen bevonása idéztetik elő. E szerencsétlen események Egiptomban hallatlanok és minden tekintetben felette szomorúk. Az országnak roppant károkat okoztak, mind a benszülöttekre, mind az európaiakra vonatkozólag, akik tulajdonukat és üzleteiket nyakra-főre abbahagyták, félvén a csendzavarások visszatéréséről. E tény súlyos jelentősége nem kerülheti el figyelmét. Indító okai azonban csak szigorú és gondos vizsgálat által állapíthatók meg pontosan. Azért komolyan fontolóra fogja venni a legalkalmasabb eszközöket, hogy amaz okok teljes ismeretére jusson, melyek által az események oly alakot öltöttek, aminőt sosem öltöttek volna, ha mindjárt kezdetben elejöket veszik. Ama csendzavarások okozóinak, előmozdítóinak és részesének neveit tudomásunkra fogja hozni és ezzel össze fogja kötni ama büntettek szigorú megbüntetésének indítványozását, melyeket azok elkövettek. Ezek a szomorú események az idegenek közt nagy megdöbbenést okoztak és ama szíves viszonyok megszakításához vezettek, melyek eddig a benszülöttek és az európaiak közt fennállottak. A dolgok ily állapota nem tarthat tovább és feltétlenül szükséges, hogy hathatós rendszabályok hozassanak ama barátságos viszony visszaállítására, a közbiztosság és rend fentartására és az ügyletek újra felvételére, melyektől az ország jóléte függ. Bizom tehát az ön teljes erélyében a rend fentartása és ama rendszabályok azonos és erőteljes végrehajtása czéljából, melyek alkalmasak véget vetni oly állapotnak, mely Egiptomban példátlan. — Tevfik.« A királyi tábla ünnepe. A királyi tábla ma délelőtt abból az alkalomból, hogy Szabó Miklós elnökének a valódi belső titkos tanácsosi czim adományoztatott, lélekemelő ünnepet ült. — A kir. tábla dísztermében d. e. 10 órakor összegyűltek a kir. táblai bírói és jegyzői kar teljes számban, úgyszintén a segédhivatalnokok. Azonkívül a kúriát is számos birála képviselte. Kevéssel 10 óra után megjelent Vajkay Károly s az egybegyűlteknek kijelentette, hogy a királyi tábla családi örömnek tekinti, midőn fejét kitüntetés éri s egyelőre családi körben szándékozik ezt az örömet megünnepelni. Ennélfogva felkéri Horváth Döme, Kaszap Ferencz, Sárkány József tanácselnököket, továbbá Hajdú Lajos, Kudlik István és Pásztélyi S. táblai birákat, szíveskedjenek az ünnepeltet körükbe meghívni. Megjelenvén Szabó Miklós, a kir. tábla nővérében Vakay Károly szivből jött beszéddel üdvözölte őt. A család kiterjesztése a magyar jogban az a hasis — úgymond — melynek alapján a királyi tábla is családnak tartja magát e napon s minden hivatalos jelleg nélküli ünnepre gyűl össze, hogy szeretett elnökét, minden tekintet nélkül arra, hogy kitüntetése a hivatalos lapban megjelent-e, családiasan üdvözölje. A kitüntetettnek szerénysége s lankadatlan buzgalma és hosszas, példányszerű működése a legméltóbb elismerést találja a magas kitüntetésben. Szabó Miklós egészen megilletődve válaszolt. Meglepte a családias üdvözlet, mint a kitüntetés is, mit nem keresett. De ő úgy hiszi, hogy nem is az ő személyére irányul a legmagasabb kitüntetés, mint inkább a királyi tábla birói karára, mely derekasan megcáfolta azt a jóslatot, hogy a roppant anyaghalmaz alatt a tábla vagy összeroskad, vagy meg sem mérkőzik vele. A kir. tábla felülmúlta a reményt s ő arra büszke, hogy a kitüntetés fénye a birói karra esik. Ezután kezet szorított Vajkayval, a tanácselnökökkel és a kúria több birájával s ezzel az igazán családias színezetű ünneplés véget ért. Szabó Miklós életrajzi adataiból a következőket említjük fel: Született Nárán, Vas megyében s jelenleg 60 éves. Iskoláit Szombathelyen végezte, majd feljött Pestre, a hol letette az ügyvédi cenzurát. Majd a kanczelláriához ment tisztviselőnek, a hol Eszterházy Pál herczeg mellé volt kirendelve ; 1848 után e hivataláról lemondott és Szombathelyen ügyvédi irodát nyitott. A szabadságharcz után Horvát Boldizsár megfosztva az ügyvédség gyakorlatának jogától, 1856-ig Szabó Miklósnál dolgozott. Midőn a kiegyezés után Horvát Boldizsár igazságügyminiszter lett, meghívta Szabó Miklóst államtitkárnak az igazságügyminiszteriumba. Később képviselőnek is megválasztották Szabó Miklóst a kőszegi kerületben; azután szeptemvir lett, 1870 óta pedig a kir. tábla elnöke. Érdemei elismeréséül 1877-ben a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki ő felsége. A Képzőművészeti pályázatok. Az orsz. képzőművészeti társulat öt pályázatot hirdetett ki festői művekre, melyek egyúttal őszi tárlatában lesznek kiállítva. E pályázatokat kinyomatva bármely magyar művész megkapja a társulat titkári hivatalában. Közérdekű voltuknál fogva azonban röviden itt is ismertetjük. 1. A Munkácsy-féle 6000 frankos művészi ösztöndíj. Elnyeri az őszi tárlalaton levő legjobb élet- vagy történeti képvázlat szerzője, ha 35-ik körévét még túl sem haladta. A vázlatok legalább */a □ méter nagyságban nov. 1-éig küldendők meg s a birálat még ezen hóban megejtetik, úgy hogy a művész Párisba mehessen. Az ösztöndijból 1000 frankot az elutazás alkalmával Budapesten, a többit havi részletekben Pánsban kell kiadni. A pályanyertes mű szerző tulajdona marad. 2. Társulati 800 aranyforintos dij. Bármily fajú magyar festészeti mű pályázhatik. Benyújtandó noveléig s az őszi tárlaton kiállítva lesz. A dij a legjelesebb, feltétlen műbecsü művet kiállító művésznek adatik ki, a díjazott mű a szerző tulajdona leend. Bírálóul a választmány 7-tagu pályabiróságot küld ki, mely által a dij deczember közepén ítéltetik oda. 3. Egyházi festészeti pályadijak. A) Két színvázlatra, melyek közül egyik a barsmegyei Jálna község temploma számára Nepomuki Szent Jánost s a második a lévai kegyesrendiek temploma részére Sz. Józsefet, Jézus atyját ábrázolná. Az olajban festendő színvázlatok magassága 50, szélessége 25 cm. legyen. A vázlatok szept. 20-áig Keleti Gusztávhoz küldendők. Jutalom 200—200 frt. A jutalmat nyert vázlatok a közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttatnak, a többi a művészeknek visszaküldetik. B) Bibliai vagy egyháztörténeti tárgyú kész képekre, melyek az őszi tárlatra beküldetnek. A jutalmak 500, 300 és 200 frt. A jutalmazott művek a művészek tulajdonai maradnak. 4. Ráth-alapitvány. Egy díszokmány 8 100 4 frtos aranyból álló dijt kap az őszi tárlaton hazai művész által kiállított olajban festett s absolut becsű táj- vagy állatkép. A mű a szerző tulajdona. Beküldési határidő nov. 15. A dij a társulat pályabirósága által deczember hó közepén ítéltetik oda. 5. Ipolyi-féle alapítvány. Ötszáz forint pályadíj magyar történeti tárgyú színvázlatra, melynek terjedelme 10 méter lehet. Beadandó nov. 15-éig. Csak abszolút műbecsü festmény nyeri a jutalmat, előnyben részesül az, mely az ábrázolt kor öltözetét, bútorzatát stb. híven tünteti vissza. A pályanyertes színvázlat esetleg a társulat évi műlapjául fog választatni. A pályadíj a társulat legkésőbb december közepéig ítélendő oda. A tudós püspök a következő tárgyakat jelölte ki e célra: a) Szent István király fogadja az első térítőket, például szent Adalbertet, Gelértet, Mórt. b) Az I. Andrástól megvert és IX. Leó pápa közbenjárása által békét kérő III. Henrik német császár átokkal fogadja a magyar király előtt, hogy soha többé Magyarországot semmi nemzetsége és ivadéka meg nem támadja; azon jellemzéssel, mint ez Révainál: De Monarchia I. Hungáriáé 5. lapon olvasható, c) Szt.László a leányt rabló kunvezérrel küzdve s a leány által segélve. d) IV. László király habsburgi Rudolf császárral Ottokár ellen szövetkezik, e) Mária királyné a mohácsi csata vesztét jelentő követet Budavárából ráenekvőben és kíséretével útra készen fogadja. Az egykorú leírások olvashatók Jászaynál »A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után« és Ipolyi Oláh Miklós levelezése 209. lap kiadásában. E kép dusabb előállítást igényelhet. f) Tinódi lantos deák a vár főura vagy asszonya (lásd Török Bálint fogsága) előtt, vagy a vitézeknek énekelve valamely historiás énekét, mely szerint alakítandók a képnek részletei. g) Zrínyi Miklós a költő (egykorú lovas, vagy más arczképei szerint) valamely hősi, irói vagy államférfi vonatkozásában, akár egyedül ily jellemző helyzetben, vagy másodmagával, például Montecuccolival a hadviselés fölött vitatkozva, b) Petőfinek első találkozása Vörösmartyval stb. A HON magántávsürgönyei. Az egiptomi bonyodalmak. London, jun. 29. A kormány két nagy magángőzöst bérelt csapatszállításra. A Reuter ügynökség jelentése Konstantinápolyból. A nagykövetek folyvást oda törekesznek, hogy a portával megértessék, hogy missziójuk czélja, hogy az egiptomi viszonyok rendezéséhez vezető intézkedések fölött tanácskozzanak. Ha a porta vonakodnék a nagykövetekkel értekezni, az utóbbiak azt fogják kormányaiknak ajánlani, hogy a rendszabályokat maguk közt állapítsák meg. Konstantinápoly, jún. 29. A porta azt távírta külföldi képviselőinek, hogy arra a hírre, hogy a szultán a Medsidie - rend nagyszalagjával tüntette ki Arabi pasát, az egiptomi csapatok újra hűséget és odaadást ígértek a szultánnak, mely tény ulóbbi biztosítékul szolgálhat a rend és a nyugalom fentartására nézve. — Valótlan, hogy Dervis pasa utasítást kapott: kémlelje ki Arad pasát aziránt hogyan fogadná a török csapatoknak Égiptomba küldését. Páris, jun. 29. Devorges volt perui követ megy Alexandriába és Sienkiewicz távolléte alatt vezetni fogja az ottani konzulátus ügyeit. Konstantinápolyi hírek szerint a porta ama kivonatát fejezte ki, hogy az érintkezést a konferencziával fönn akarja tartani London, jul. 29. A Reuter-ügynökség mai jelentése Alexandriából . Számos európai bezárja boltját, üzlethelyiségét és éttermét, pénzét és egyéb értékes tárgyait a kereskedői hajókra szállítják. Szentpétervár, június 29. A hivatalos lap jelenti : Miután Szentpétervárott és Moszkvában több fontos állami bűntettest fogtak el, a rendőrség szemmel tartott több oly egyént, kik a titkos szövetséggel való összetartozás gyanúja alatt állottak, miáltal kiderült, hogy a szentpétervári csoport erélyes előkészületeteket tett utóbbi bűntettek elkövetésére. A szállás és a személyállomány kipuhatolása után június 17-én 18 egyént fogtak el, kik közül hétnek hamisított útlevele volt A szállás kikutatása alkalmával egy műhelyet fedeztek fel, melyben dinamitot és másnemű robbanóanyagot gyártottak. A moszkvai titkos rendőrségnek adott információk többek elfogatását vonták maguk után. Ezalatt három egyén hamis útlevél segélyével megszökött ; a lakásban nyomdát hagyott vissza,, ahol a forradalmi iratokat nyomtatták. Temesvár, jun. 29. Az írók és művészek fogadására kiküldött bizottság ülést tartván, elhatározta, hogy a vendégeket a József külvárosi indóháznál fogadja Roth Nándor városi főügyész és a város közönsége nevében magyar beszéddel fognak üdvözöltetni. Azután úri fogatokon a belvárosba vitetnek és a főispánhoz, a katholikus és szerb püspökökhöz, a piaristákhoz, valamint magánosokhoz fognak elszállásoltatni. Déli fél egy órakor villásreggeli lesz a városi vigadóban , négy órakor parkzene, hat órakor hangverseny, kilenckor bankett a Jenő herczeg téren, esetleg a katonai kaszinóban. A részletek megállapítására egy tíztagú albizottság küldetett ki. A városi törvényhatóság a polgárnagy előterjesztésére 250 forintot utalványozott pezsgőre, a többi költségek fedezésére aláírási felhívások bocsáttatnak ki. Kassa, jún. 29. József főherczeg kiséretével a ma délelőtt 10 órai vonattal Marosvásárhelyre utazott. A pályaudvaron jelen voltak a közös hadsereg és honvédség tábornokai és főtisztjei, Kees főparancsnok, Darvas főispán és Münster polgármester, kiktől a főherczeg igen nyájasan vett búcsút. A vonat megindulásakor a jelenvolt közönség lelkes éljenzéssel vett búcsút a távozóktól. Debreczen, jun. 29. (Ered. sürg.) József főherczeg és Gráf altábornagy az esti vonattal ide érkeztek. A város fel van lobogózva , roppant néptömeg üdvözölte a magas vendéget, kit az indóháztól a város diszfogata hozott be. Ő fensége holnap a honvéd csapatok felett szemlét fog tartani és este elutazik. Rómer Flóris szintén itt időzik. Bécs, jun. 29. (B. K.) A király ő felsége holnap este, vagy legkésőb holnapután hosszabb időre Ischlbe rándul. London, jun. 29. Clanibarde lordot ma reggel, midőn lakásába vissza akart térni, meggyilkolták. Nándorfehérvár, jan. 29. A skupstina mai ülésében a vasúti ügy tárgyalása alkalmával viharos jelenetek fordultak elő. Rakics képviselő Mijatovics pénzügyminisztert hevesen megtámadta, mi a kormánypártnál gyakori rosszaló felkiáltásokat idézett elő. A pénügyminiszter a támadásokra válaszolva, elismerte, hogy talán némely tekintetben hibázott, de ha rendetlenségek és mulasztások fordultak elő, annak egyedüli oka Rakics, ki egyszersmind miniszteri titkár és ez ügyben a miniszter jobb keze volt. Rakics nagy zaj között szólni akar, mit az elnök megtagadott. Rakics nem törődve az elnök tilalmával, folytatni akarta beszédét, mi az egész házban óriási zajt idézett elő. A tárgyalás befejeztével az ellenőrző bizottság jelentése valamennyi szavazattal 3 ellen tudomásul vétetett, úgy hogy a vasút építés átruházása a »Comtoir d’Escompte«-ra tényleg keresztülvitetett. — A délután folyamában még egy ülés tartatik. Berlin, jun. 29. A »Nordd. Alig. Ztg« szerint a hadkötelezettség bezárólag a tartalékban és a honvédségben való szolgálattal, mely eddig Poroszországban 14 évre terjedt, kabinetparancscsal 1882 ősztől kezdve — megegyezésben a birodalmi alkotmánnyal — Poroszországra nézve is 12 évre fog leszállittatni. Szentpétervár, jun. 28. A »Journal de St. Petersbourg« ezeket írja: A kabinetek nem erősíthetik meg a porta amaz állítását, hogy az egiptomi bonyodalmak már elintéztettek. Még számos érdeket kell megóvni és számos kérdést kell szabályozni ; ezt végre Konstantinápolyban is be fogják látni. A török diplomáczia próbára akarja tenni a hatalmak egyetértését és megkísérli annak megrendítését. Ez nem fog sikerülni, arról biztos lehet. Ha a cselekvés szükségessé válik, azt az összes hatalmak együttesen fogják végrehajtani. Ha eziránt a porta előtt minden kétséget kizárólag fognak nyilatkozni, bizonyára alkalmazkodni fog a hatalmak intézkedéseihez. Remélik, hogy Angolország és Francziaország csak Európa mandátumával megegyezőleg fognak cselekedni. Szentpétervár, jun. 29. Az »Odesskya “Wiedomosti« szerint az odesszai kerületi törvényszék tiraspoli osztálya Dubassáryból való három fiatal kispolgárt, kik a márcz. 31-én e helységben történt zsidóüldözések alkalmával egy zsidót megöltek és egy másikat halálosan megsebesítettek, polgári jogaik elvesztésére és a bányákban való száműzetésre ítélt. Szentpétervár, jun. 29.’A «Golosz«-nak távírják Baltából. A törvényszék jun. 27-én tárgyalta a zsidók ellen elkövetett bántalmazások miatt megindított pert. Hat vádlott ítéltetett el, köztük az egyik halálos megsebesítés miatt a börtönszázadba 33 havi tartamra való beosztásra, és egy másik meggyalázás miatt négy évi kényszermunkára. Bécs, jún. 29. A felső Donaustrasse 89. számú házában ma délelőtt vegyi anyagok robbantak fel; a robbanás iszonyú szerencsétlenséget okozott. Hét ember életveszélyes égési sebet kapott; három munkás nő égő ruhákban ugrott le a második emeletről; az egyik már meg is halt. Különfélék. Adományozás. A király Kováts-Sebestyén József drégel-paánki helvét hitvallású egyházkerületi esperesnek és ipoly-pásztói lelkésznek, az egyház és népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét adományozta. Egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Cisztos Jánost, a nemzetközi jog magántanárt, a bölcseleti jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése következtében, ezen minőségben megerősítette. Kinevezések. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Fitz Gyula gyakorló mérnököt, valamint Izsáki Ernő és Péchy László kir. mérnökgyakornokokat, Kluge Károly és Fehér János okleveles mérnököket, az államépítészeti hivatalok létszámába segédmérnökökké nevezte ki. Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara lajstromából Günther József galgóczi ügyvéd, elhalálozása következtében, ki töröltetett.