A Hon, 1882. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1882-06-30 / 178. szám

178. szám. 20-dik évfolyam. Reggeli kiadás. Szerkeszté­s] iroda­i Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény * szerkesztéséghez intézendő. Birmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HiirDETÉSEK pintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok* tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. g k .­iiiif UUuJ. aUo*i x ./i ÖV (MJu . i i '/ ■” '• a o *f \ ’ M . . ___________________ . j. it » • Din ü.' '»» ■ • hi.ji »u S£ü—ui. utlau vatta Budapest, 1882. Péntek, június 30. Hladó-h­ivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Elön­tetétel is : Postán küldve, vagy Budapresb-n házhoz hordva reggeli 6a esti kiadás sgyület: 1 hónapra ......................... 2 frt 8 hónapra , ■ 6 »-6 hónapra . ...... ... .18» Az esti kiadás postai különkiű­déséért te­ál­­fizetés negyedévenként .......­­ » Az előfizetés a év folytán minden hónapban meg­­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, mint S mikor a hó első napjától számittatik. Előfizetési felhívás A H­O N 1882-dik XX-dik évi folyamára. Kérjük t. előfizetőinket az előfizetés mi­előbbi megújítására. Lapunk iránya marad a régi; tartalmát változatossá tenni iparkodunk. Tárczánkban a jövő évnegyedben kezdjük meg Jókai Mórus regényének: »A székely ará­ -nak közlését. Előfizetési Ara: Egy hónapra . . . . írt Évnegyedre . . . . 6 » Félévre . . . . . 12 » Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felülfizetés év­­negyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre A HON kiadó-hivatalába (Barátok­ tere Athenaeum-épület) küldendő­ A HON kiadó-hivatala. Budapest, június 29. Az a hír, hogy Anglia önállóan fogja ér­dekeit Egiptomban megvédeni, még egyre tartja magát. A Szuez-csatorna megszállására és Egiptom elfoglalására állítólag már min­den előkészület meg van téve Indiában és Angliában. Június 28-án megint egy drago­­nyos és négy skót ezred kapott parancsot, hogy két nap alatt indulásra készen legyenek. Anglia képviselője lord Duffer in a »N. fr. Pr.« szerint következő meghatalma­zást kapta: „Ha a szultán kész saját auktoritá­sát gyakorolni s csapatait Arabi pasa eltávo­lítására és a katonai párt elnyomására Egip­­tomba küldeni, akkor Anglia meg van elé­gedve. Ha azonban a szultán erre nem áll rá, akkor Anglia felhatalmazást kér Európától, hogy e két feladatot vagy egyedül, vagy Francziaországgal együttesen keresztül vi­­hesse. Ha az európai hatalmak Egiptom el­foglalásához nem akarnának segédkezet nyúj­tani, a­nélkül, hogy a foglalást megtiltanák, akkor Anglia mégis magára vállalja az egip­­tomi katonai pártnak leverését és Tevfik res­taurálását a status quo ante alapján. Dufferin lord ezen programmot a kon­­ferenczia elé is terjeszti, de hogy ez a fölött mit határoz, azt még be kell várni. A konfe­­rencziának első­sorban azt kell tudnia, hogy hányadán van Törökországgal. Mint a »D. Tel.« tudósítója Konstantinápolyból írja, a konferencián egybegyűlt hatalmak első ülé­sükből Corti gróf elnököt azzal az üzenettel küldték Szavasz pasához, hogy a nagyköve­tek szívesen látnák, ha a török külügyminisz­ter foglalná el az elnöki széket. De Szavasz csak azt válaszolta, a­mit már előbbeni jegy­zékében tudatott a hatalmakkal, hogy a porta a konferencziának abszolúte semmi hasznát nem látja, sőt azt határozottan károsnak tartja. A hatalmak képviselői azért nem adták föl a reményt, hogy mégis sikerülni fog rábírni a portát, hogy a török külügyminiszter vezesse a tanácskozásokat. A szultán nagyobb súlyt fektet az egip­­tomi nemzeti párt ragaszkodásának megszi­lárdítására, mint az európai diplomáczia tetszé­sére. Ezért tüntette ki Arabi pasát az első osztályú Medzsidie-rendjellel. E kitüntetés igen rossz hatást tett az Egiptomban maradt európaiakra, mert azt tartják, hogy a nemzeti párt most még vakmerőbben fogja magát vi­selni. Már­is elterjedt a hite Portsmouthban, hogy az Ale­xandra és a Monarch angol hadi gőzösöket Seymour admirálissal és 200 tengerészszel a levegőbe röpítették. De e hír nem lett még megerősítve, s csak az angolok idegességéről tesz tanúságot, a­melylyel az egiptomi kérdés minden fejleményét kisérik. — Tisza Kálmán miniszterelnök, hogy a tervezett katonai szervezési munká­latokra vonatkozó fontos tanácskozásokban részt ve­­gyen és király ő felségének még Ischlbe költözése előtt több rendbeli ügyben referálhas­son, vidéki időzését néhány napra félbeszakította és Bécsbe utazott. Lapunknak a ma megkezdődött tanácskozások felől Bécsből a következőket távirják: Tisza Kálmán miniszterelnök ma reggel, gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula pénzügyminiszter pedig tegnap este ideérkeztek. Tisza Kálmán ő felsége által ma délelőtt kihallgatáson fogadtatván, ezután K­á­l- J­a­y Béni közös pénzügyminiszterrel, Szögyényi­ M­a­r­i­c­h osztályfőnökkel és gróf K­á­l­n­o­k­y Gusztáv külügyminiszterrel konferált. Szapáry gróf Dunajewski lovag pénz­ügyminiszterrel huzamosabb ideig értekezett, azután pedig Kállay Bénivel. Délután egy órakor gr. K­á­l­n­o­k­y közös külügyminiszter elnöklete alatt közös miniszteri értekezlet volt, mely négy óráig tartott. E konferenczián gróf Byland­ Rheidt kö­zös hadügyminiszter, Kállay Béni közös pénz­ügyminiszter, gróf Taaffe és Tisza Kálmán mi­niszterelnökök, valamint gr. Szapáry és Duna­­j­e­w­s­k­y pénzügyminiszterek voltak jelen. A tanács­kozások holnap — esetleg ő felsége elnöklete alatt is — folytattatni fognak.­­ — Áruforgalmunk ápril havában. A hivatalos kimutatás szerint az ápril havi behozatal tett 20.554,564 frt bevallott értéket, a kivitel 22 millió 435,108 frtot, a kiviteli többlet tehát 1 millió 880,544 frtra rúg.­­ Az aratási kilátásokról a földmi­­velési minisztérium a gazdasági tudósítók jelentései alpján e következő refumét közli : Az utóbbi időben beállott nedves­ időjárás következtében az ország egyes vidékein az üszög, másutt a rozsda okozott némi károkat ; ennek daczára az ősziek, nevezetesen a búza, átalában jó, sőt néhol, kivált a déli me­gyékben kitűnő termést ígér, a rozs gyengébb termésre nyújt kilátást. A tavaszi gabnafélék szintén jók, egyes megyékben, mint p. a Arad, Bihar, Csanád, Jász-Nagy-Kun-Szolnokban igen jól álla­nak. A kapásnövények több helyen a száraz­ság folytán visszamaradtak ugyan, nagyobbrészt azonban, különösen a tengeri szép fejlődésnek indul­tak. A r­e­p­c­s­e kevés kivétellel a középtermésen alul maradt. Takarmány mindenütt gyenge termést adott, kivételt képez e részben néhol a mes­terséges takarmány. A szőlő országszerte szé­pen áll, csak Erdély egyes megyéiben szenvedett a hideg időjárás következtében. Az aratás a dunántúli megyék némelyikében, továbbá Arad megyében már folyamatban van. — Beszélgetés Ignatien gróffal. A »Clairon« párisi hírlap levelezőjének beszélgetése volt Ignatiew gróffal, a­ki panaszkodott, hogy a német sajtó által befolyásolt hírlapok igazságtalanul támadják meg. Neki, úgymond Ignatiew, már régeb­ben meggyőződése volt, hogy birodalmi tanácsot kell összehívni, de a dolgot olyan színben tüntették fel, mintha az nagy csapás volna a czár hatalma ellen, a­ki eleintén kedvezett az eszmének, utóbb azonban megváltoztatta szándékát. Midőn láttam — folytat­ta Ignatiev — hogy mások bírják a czár teljes bizal­mát, nem maradhattam többé hivatalban. Nekem tulajdonították, hogy a czár nem mutatja magát a népnek és hogy éjjel utazik Gacsinába. Ennek épen az ellenkezője a való Én akartam mindig, hogy a czár mutassa magát nyilvánosan és hogy kíséret nél­kül járjon. Tudtam ugyan, hogy a nihilisták borzasz­tó ellenségei, de nem tévesztem őket szem elől. Azzal is vádolnak, hogy én vagyok az antisze­mita mozgalom szerzője. Midőn a mozgalom kitört, orvosszert kerestem; a kormányzók vegyes bizottsá­gokat javasoltak, melyek fele részben oroszokból, fele részben zsidókból állandottak. De a zsidóknak nem volt bátorságuk, hogy komoly reformokat követelje­nek. Életüket féltve, se hús, se hal-féle javaslatokkal állottak elő, melyek senkit sem elégíthettek ki. A ve­gyes bizottságokat el nem fogadtam és központi bi­zottságot híztam össze. Moszkvában kárhoztatták in­tézkedéseimet, pedig épen Moszkvában követelték a zsidók ellen a legszigorúbb és legembertelenebb rendszabályokat, melyeket én nem helyeseltem. Ha megvonják a zsidóktól a pálinkaárulás jogát, ez 40.000 családnak a tönkrejutását jelenti és a társa­dalmi kérdés meg van teremtve. Ezért szororosan a törvényt alkalmaztam. Ha a zsidók orosz polgárokká akarnak lenni, le kell mondaniok bizonyos szabadalmakról. Minden felvilágosodott és értelmes zsidó osztozkodik nézetem­ben. Nem igaz — monda továbbá az orosz exminisz­­ter, — hogy ő pánszlávista. A pánszlávizmus irodalmi fikc­ió. Az orosz sokkal tétlenebb, sokkal kisebb ben­ne a becsvágy, semhogy a szlávok vallási és politikai egyesítésére törekedjék. A pánszlávizmust bizonyos egyének és kalandorok személyes czélokból vallják. »Biztosítom önt — mondá Ignatiev — orosz érzel­meimet felcserélik a pánszlávizmussal. Én egészen orosz vagyok és követelem a czári birodalom népeinek oroszosítását. Nevezzenek na­­czionalistának, de nem pánszlávnak. Époly kevéssé vagyok pánszláv, mint Bismarck herczeg pángermán, de mint ő, én is országomat erőssé és eggyé akarom tenni. Ignatien azzal végzi beszélgetését, hogy sokkal több dolga volt, semhogy külpolitikába avatkozott volna. Gierssel nem hasonlott meg, ellenkezőleg, köztük mindenkor baráti viszony uralkodott. — A porta legújabb körjegyzéke. Said pasa legújabb körjegyzékéből, melyet ez f. hó 26 ikán a porta külföldi képviselőihez intézett, a »N. fr. Pr.« terjedelmes analízist közöl. A török külügy­miniszter a körlevél bevezetésében arra emlékezteti a porta diplomácziai ügynökeit, hogy már ismerik azokat az indító okokat, melyek arra bírták a portát, hogy Egiptomban helyreállítsa a rendet, megszilár­dítsa a khedive tekintélyét s garancziákat szerezzen a statusquo fentartására és a szultán szuverén jogai­nak megóvására. Az alkalmazott rendszabályoknak az lett az eredménye, hogy a normális viszonyok las­­san kint helyreállanak, a­mit világosan bizonyít az is, hogy megszűntek a villongások s olyan minisztérium alakult, mely feladatát teljesíteni képes s végül teljes egyetértés jött létre Dervis pasa, a khedive és a fennálló hatalmak között. A körlevél Dervis pasának két sürgönyét reprodukálja, melyek mindegyike A­b­d­u­r­r-H­a­m­a­n pasához, a premier-miniszterhez van intézve. Az első sürgönyben azt tudatja Dervis pasa, hogy az egiptomi hadsereg tisztjei megjelentek nála . Yakub pasa kifejezte mindnyájuk nevében a szultán iránti törhetetlen hűségüket. A második sürgönyben megis­merteti ama programm pontjait, melyet az egiptomi minisztérium elnöke a khedivéhez intézett. A beveze­tésben kifejezi a minisztérium tiszteletét és meghódo­lását, mellyel a khedivének tartozik s hangsúlyozza annak szükséges voltát, hogy a császári formánt, mely a khediveségre szabadalmakat ruház, teljesen foga­natosítsák, valamint a hatalmakkal kötött konverzió­kat és ama szabályokat is, melyek az államadósság, az ellenőrzés és likvidáczió dolgában létesültek. A programm a múlt megbocsátását kéri s átalános am­nesztiát követel mindazok számára, kik a legutóbbi események miatt felelősségre vonhatók. Az amnesz­tiát hirdessék ki török és franczia nyelven a hivata­los lapokban. Senki se kaphasson büntetést, mielőtt törvényes módon kihallgatták volna. A külügyminisz­ternek joga van rá, hogy sürgős esetekben érintke­zésbe lépjen a minisztertanáccsal; más tisztviselőnek levelei nem vétetnek figyelembe. A követelések áta­lános helyeslésre találtak. Az alexandriai eseményeket illetőleg tudatja Dervis pasa, hogy ezek következtében egy három osztályból álló törvényszék alakult, mely már meg is kezdte működését. A török külügyminiszter büszkén hivatkozik körlevelében Dervis pasa missziójának szerencsés eredményére, mely a rend helyreállásában és a csa­patok meghódolásában nyilvánul. Szaid pasa re­méli, hogy a hatalmak el fogják ismerni a portának azt az őszinte kívánságát, hogy az egiptomi kérdés mihamarább megoldassék. A porta meg van győződ­ve, hogy elérte kitűzött czélját s nem lesz rá szükség, hogy a jövendőben más eszközökkel erősítsék meg azokat, melyek ily szép eredményre vezettek. Végül azt a reményét fejezi ki Szaid pasa, vajha meg tud­nák értetni a porta képviselői Európa kabinetjeivel, hogy nyugodtan lemondhatnak a konferenczia tervé­ről, mert annak összeülésére immár semmi szükség. — A khedive levele, melyet R­a g­h­e­b pasa miniszterelnökhez intézett, így hangzik: »Mint tudni fogja, f. hó 11-én nagyon sajnála­tos csendzavarások fordultak elő, melyek lefolyása alatt e város több lakomát megölték és megsebesítet­ték és számos boltot megfosztottak. Azt is tudja, hogy e szomorú zavargások nagyon is hosszú tartama alatt számos harcz volt Alexandria különböző részei­ben. E mindenkorra sajnálatos események első követ­kezménye az volt, hogy az egiptomi európai lakosok bizalmát a rend és közbiztosság fent­artása iránt meg­ingatták. E hatásokat most mélyen érzik. Kairóban és más városokban külföldiek és idegen kereskedők és kézművesek nagy sietséggel elhagyták az országot, jóllehet egy proklamáczió a rend helyreállítását hir­dette és felelősségünk mellett azt a bizonyítást adta, hogy a nyugalom nem fog ismét megzavartatok­­.. idegenek mindazonáltal folyvást költözködnek Egiptomból, a­miáltal minden kereskedelmi ügy fennakadása, a hitel teljes hiánya és a kész­pénz hirtelen bevonása idéztetik elő. E szeren­csétlen események Egiptomban hallatlanok és min­den tekintetben felette szomorúk. Az országnak rop­pant károkat okoztak, mind a benszülöttekre, mind az európaiakra vonatkozólag, a­kik tulajdonukat és üzle­teiket nyakra-főre abba­hagyták, félvén a csendza­­varások visszatéréséről. E tény súlyos jelentősége nem kerülheti el figyelmét. Indító okai azonban csak szigorú és gondos vizsgálat által állapíthatók meg pontosan. Azért komolyan fontolóra fogja venni a legalkalmasabb eszközöket, hogy amaz okok teljes ismeretére jusson, melyek által az események oly alakot öltöttek, a­minőt sosem öltöttek volna, ha mindjárt kezdetben elejöket veszik. Ama csendzava­­rások okozóinak, előmozdítóinak és részesé­nek neveit tudomásunkra fogja hozni és ezzel össze fogja kötni ama büntettek szigorú megbüntetésének indít­­ványozását, melyeket azok elkövettek. Ezek a szo­morú események az idegenek közt nagy megdöbbe­nést okoztak és ama szíves viszonyok megszakításához vezettek, melyek eddig a benszülöttek és az euró­paiak közt fennállottak. A dolgok ily állapota nem tarthat tovább és feltétlenül szükséges, hogy hatha­tós rendszabályok hozassanak ama barátságos viszony visszaállítására, a közbiztosság és rend fentartására és az ügyletek újra felvételére, melyektől az ország jóléte függ. Bizom tehát az ön teljes erélyében a rend fentartása és ama rendszabályok azonos és erő­teljes végrehajtása czéljából, melyek alkalmasak vé­get vetni oly állapotnak, mely Egiptomban példátlan. — Tevfik.« A királyi tábla ünnepe. A királyi tábla ma délelőtt abból az alkalom­ból, hogy Szabó Miklós elnökének a valódi belső titkos tanácsosi czim adományoztatott, lélekemelő ünnepet ült. — A kir. tábla dísztermében d. e. 10 órakor összegyűltek a kir. táblai bírói és jegyzői kar teljes számban, úgyszintén a segédhivatalnokok. Azon­kívül a kúriát is számos birála képviselte. Kevéssel 10 óra után megjelent V­aj­kay Ká­roly s az egybegyűlteknek kijelentette, hogy a kirá­lyi tábla családi örömnek tekinti, midőn fejét kitün­tetés éri s egyelőre családi körben szándékozik ezt az örömet megünnepelni. Ennélfogva felkéri Hor­váth Döme, Kaszap Ferencz, S­á­r­k­á­n­y József tanácselnököket, továbbá Hajdú Lajos, Kudlik István és Pásztélyi S. táblai birákat, szívesked­jenek az ünnepeltet körükbe meghívni. Megjelenvén Szabó Miklós, a kir. tábla nővé­­rében V­a­­­k­a­y Károly szivből jött beszéddel üdvözölte őt. A család kiter­jesztése a magyar jogban az a hasis — úgymond — melynek alapján a királyi tábla is családnak tartja magát e napon s minden hi­vatalos jelleg nélküli ünnepre gyűl össze, hogy szeretett elnökét, minden tekintet nélkül arra, hogy kitüntetése a hivatalos lapban megjelent-e, családia­san üdvözölje. A kitüntetettnek szerénysége s lanka­datlan buzgalma és hosszas, példányszerű működé­se a legméltóbb elismerést találja a magas kitünte­tésben. Szabó Miklós egészen megilletődve válaszolt. Meglepte a családias üdvözlet, mint a kitüntetés is, mit nem keresett. De ő úgy hiszi, hogy nem is az ő személyére irányul a legmagasabb kitüntetés, mint inkább a királyi tábla birói karára, mely derekasan megc­áfolta azt a jóslatot, hogy a roppant anyaghal­maz alatt a tábla vagy összeroskad, vagy meg sem mérkőzik vele. A kir. tábla felülmúlta a reményt s ő arra büszke, hogy a kitüntetés fénye a birói karra esik.­­ Ezután kezet szorított Vajkayval, a tanács­elnökökkel és a kúria több birájával s ezzel az iga­zán családias színezetű ünneplés véget ért. Szabó Miklós életrajzi adataiból a követke­zőket említjük fel: Született Nárán, Vas megyében s jelenleg 60 éves.­­ Iskoláit Szombathelyen végezte, majd feljött Pestre, a hol letette az ügyvédi c­enzu­­rát. Majd a kanczelláriához ment tisztviselőnek, a hol Eszterházy Pál herczeg mellé volt kirendel­ve ; 1848 után e hivataláról lemondott és Szombathe­lyen ügyvédi irodát nyitott. A szabadságharcz után H­o­r­v­á­t Boldizsár megfosztva az ügyvédség gya­korlatának jogától, 1856-ig Szabó Miklósnál dolgo­zott. Midőn a kiegyezés után H­o­r­v­á­t Boldizsár igazságügyminiszter lett, meghívta Szabó Miklóst államtitkárnak az igazságügyminiszteriumba. Később képviselőnek is megválasztották Szabó Miklóst a kő­szegi kerületben; azután szeptemvir lett, 1870 óta pedig a kir. tábla elnöke.­­ Érdemei elismeréséül 1877-ben a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki ő felsége. A Képzőművészeti pályázatok. Az orsz. képzőművészeti társulat öt pályázatot hirdetett ki festői művekre, melyek egyúttal őszi tár­latában lesznek kiállítva. E pályázatokat kinyomatva bármely magyar művész megkapja a társulat titkári hivatalában. Közérdekű voltuknál fogva azonban rö­viden itt is ismertetjük. 1. A Munkácsy-féle 6000 frankos mű­vészi ösztöndíj. Elnyeri az őszi tárlalaton levő legjobb élet- vagy történeti képvázlat szerzője, ha 35-ik körévét még túl sem haladta. A vázlatok leg­alább */a □ méter nagyságban nov. 1-éig küldendők meg s a birálat még ezen hóban megejtetik, úgy hogy a művész Párisba mehessen. Az ösztöndijból 1000 frankot az elutazás alkalmával Budapesten, a többit havi részletekben Pánsban kell kiadni. A pályanyer­tes mű szerző tulajdona marad. 2. Társu­l­ati 800 aranyforintos dij. Bármily fajú magyar festészeti mű pályázhatik. Be­nyújtandó nove­l­éig s az őszi tárlaton kiállítva lesz. A dij a legjelesebb, feltétlen műbecsü művet kiállító művésznek adatik ki, a díjazott mű a szerző tulaj­dona leend. Bírálóul a választmány 7-tagu pályabi­­róságot küld ki, mely által a dij deczember közepén ítéltetik oda. 3. Egyházi festészeti pályadijak. A) Két színvázlatra, melyek közül egyik a barsme­­gyei Jálna község temploma számára Nepomuki Szent Jánost s a második a lévai kegyesrendiek temploma részére Sz. Józsefet, Jézus aty­ját ábrázolná. Az olaj­ban festendő színvázlatok magassága 50, szélessége 25 cm. legy­en. A vázlatok szept. 20-áig Keleti Gusz­távhoz küldendők. Jutalom 200—200 frt. A jutalmat nyert vázlatok a közoktatásügyi miniszter rendelke­zésére bocsáttatnak, a többi a művészeknek vissza­­kü­ldetik. B) Bibliai vagy egyháztörténeti tárgyú kész képekre, mely­ek az őszi tárlatra beküldetnek. A ju­talmak 500, 300 és 200 frt. A jutalmazott művek a művészek tulajdonai maradnak. 4. Ráth-alapitvány. Egy díszokmány 8 100 4 frtos aranyból álló dijt kap az őszi tárlaton ha­zai művész által kiállított olajban festett s absolut becsű táj- vagy állatkép. A mű a szerző tulajdona. Beküldési határidő nov. 15. A dij a társulat pályabi­­rósága által deczember hó közepén ítéltetik oda. 5. Ipolyi-féle alapítvány. Ötszáz fo­rint pályadíj magyar történeti tárgyú színvázlatra, melynek terjedelme 1­0­ méter lehet. Beadandó nov. 15-éig. Csak abszolút műbecsü festmény ny­eri a ju­talmat, előnyben részesül az, mely az ábrázolt kor öltözetét, bútorzatát stb. híven tünteti vissza. A pá­­lyanyertes színvázlat esetleg a társulat évi műlapjául fog választatni. A pályadíj a társulat legkésőbb dec­ember közepéig ítélendő oda. A tudós püspök a következő tárgyakat jelölte ki e c­élra: a) Szent Ist­ván király fogadja az első térítőket, például szent Adalbertet, Gel­értet, Mórt. b) Az I. Andrástól meg­vert és IX. Leó pápa közbenjárása által békét kérő III. Henrik német császár átokkal fogadja a magyar király előtt, hogy soha többé Magyarországot semmi nemzetsége és ivadéka meg nem támadja; azon jel­lemzéssel, mint ez Révainál: De Monarchia I. Hun­gáriáé 5. lapon olvasható, c) Szt.­László a leányt rabló kunvezérrel küzdve s a leány által segélve. d) IV. László király habsburgi Rudolf császárral Otto­kár ellen szövetkezik, e) Mária királyné a mohácsi csata vesztét jelentő követet Budavárából ráenekvő­­ben és kíséretével útra készen fogadja. Az egykorú leírások olvashatók Jászaynál »A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után« és Ipolyi Oláh Miklós leve­lezése 209. lap kiadásában. E kép dusabb előállítást igényelhet. f) Tinódi lantos deák a vár főura vagy asszonya (lásd Török Bálint fogsága) előtt, vagy a vitézeknek énekelve valamely historiás énekét, mely szerint alakítandók a képnek részletei. g) Zrínyi Mik­lós a költő (egykorú lovas, vagy más arczképei sze­rint) valamely hősi, irói vagy államférfi­ vonatkozá­sában, akár egyedül ily jellemző helyzetben, vagy másodmagával, például Montecuccolival a hadviselés fölött vitatkozva, b) Petőfinek első találkozása Vörös­marty­val stb. A HON magántávsürgönyei. Az egiptomi bonyodalmak. London, jun. 29. A kormány két nagy magán­gőzöst bérelt csapatszállításra. A Reuter ügynökség jelentése Konstantinápolyból. A nagykövetek foly­vást oda törekesznek, hogy a portával megértessék, hogy missziójuk czélja, hogy az egiptomi viszonyok rendezéséhez vezető intézkedések fölött tanácskozza­nak. Ha a porta vonakodnék a nagykövetekkel érte­kezni, az utóbbiak azt fogják kormányaiknak aján­lani, hogy a rendszabályokat maguk közt állapít­sák meg. Konstantinápoly, jún. 29. A porta azt távírta külföldi képviselőinek, hogy arra a hírre, hogy a szul­tán a Medsidie - rend nagyszalagjával tüntette ki Arabi pasát, az egiptomi csapatok újra hűséget és odaadást ígértek a szultánnak, mely tény ulóbbi biztosítékul szolgálhat a rend és a nyugalom fentar­tására nézve. — Valótlan, hogy Dervis pasa uta­sítást kapott: kémlelje ki Arad­ pasát aziránt hogyan fogadná a török csapatoknak Égiptomba küldését. Páris, jun. 29. Devorges volt perui követ megy Alexandriába és Sienkiewicz távolléte alatt vezetni fogja az ottani konzulátus ügyeit.­­ Konstantinápolyi hírek szerint a porta ama kivona­­tát fejezte ki, hogy az érintkezést a konferencziával fönn akarja tartani London, jul. 29. A Reuter-ügynökség mai je­lentése Alexandriából . Számos európai bezárja bolt­ját, üzlethelyiségét és éttermét, pénzét és egyéb érté­kes tárgyait a kereskedői hajókra szállítják. Szentpétervár, június 29. A hivatalos lap je­lenti : Miután Szentpétervárott és Moszkvában több fontos állami bűntettest fogtak el, a rend­őrség szemmel tartott több oly egyént, kik a tit­kos szövetséggel való összetartozás gyanúja alatt állottak, miáltal kiderült, hogy a szentpé­tervári csoport erélyes előkészülete­teket tett utóbbi bűntettek elköveté­sére. A szállás és a személyállomány kipuhatolása után június 17-én 18 egyént fogtak el, kik közül hétnek hamisított útlevele volt A szállás kikutatása alkalmával egy műhelyet fedeztek fel, melyben dinamitot és másnemű robbanó­anyagot gyártottak. A moszkvai titkos rendőrségnek adott in­­formác­iók többek elfogatását vonták maguk után. Ezalatt három egyén hamis útlevél segélyével meg­szökött ; a lakásban nyomdát hagyott vissza,, a­hol a forradalmi iratokat nyomtatták. Temesvár, jun. 29. Az írók és művészek foga­dására kiküldött bizottság ülést tartván, elhatározta, hogy a vendégeket a József külvárosi indóháznál fo­gadja R­o­t­h Nándor városi főügyész és a város kö­zönsége nevében magyar beszéddel fognak üdvözöl­­tetni. Azután úri fogatokon a belvárosba vitetnek és a főispánhoz, a katholikus és szerb püspökökhöz, a piaristákhoz, valamint magánosokhoz fognak elszállá­­soltatni. Déli fél egy órakor villásreggeli lesz a városi vigadóban , négy órakor parkzene, hat órakor hang­verseny, kilenc­kor bankett a Jenő herczeg téren, esetleg a katonai kaszinóban. A részletek megállapí­tására egy tíztagú albizottság küldetett ki. A városi törvényhatóság a polgárnagy előterjesztésére 250 fo­rintot utalványozott pezsgőre, a többi költségek fede­zésére aláírási felhívások bocsáttatnak ki. Kassa, jún. 29. József főherczeg kiséretével a ma délelőtt 10 órai vonattal Marosvásárhelyre uta­zott. A pályaudvaron jelen voltak a közös hadsereg és honvédség tábornokai és főtisztjei, K­e­e­s főpa­rancsnok, Darvas főispán és Münster pol­gármester, kiktől a főherczeg igen nyájasan vett bú­csút. A vonat megindulásakor a jelenvolt közönség lelkes éljenzéssel vett búcsút a távozóktól. Debreczen, jun. 29. (Ered. sürg.) József főherczeg és Gráf altábornagy az esti vonattal ide érkeztek. A város fel van lobogózva , roppant néptö­meg üdvözölte a magas vendéget, kit az indóháztól a város diszfogata hozott be. Ő fensége holnap a hon­véd csapatok felett szemlét fog tartani és este eluta­zik. Rómer Flóris szintén itt időzik. Bécs, jun. 29. (B. K.) A király ő felsége holnap este, vagy legkésőb holnapután hosszabb időre Ischlbe rándul. London, jun. 29. Clanib­arde lordot ma reggel, midőn lakásába vissza akart térni, meggyilkolták. Nándorfehérvár, jan. 29. A skupstina mai ülé­sében a vasúti ügy tárgyalása alkalmával viharos jelen­etek fordultak elő. Rakics képviselő Mi­­jatovics pénzügyminisztert hevesen megtámadta, mi a kormánypártnál gyakori rosszaló felkiáltásokat idézett elő. A pénügyminiszter a támadásokra vála­szolva, elismerte, hogy talán némely tekintetben hi­bázott, de ha rendetlenségek és mulasztások fordul­tak elő, annak egyedüli oka Rakics, ki egy­szersmind miniszteri titkár és ez ügyben a miniszter jobb keze volt. Rakics nagy zaj között szólni akar, mit az elnök megtagadott. Rakics nem tö­rődve az elnök tilalmával, folytatni akarta beszédét, mi az egész házban óriási zajt idézett elő. A tárgya­­lás befejeztével az ellenőrző bizottság jelentése vala­mennyi szavazattal 3 ellen tudomásul vétetett, úgy hogy a vasút építés átruházása a »Comtoir d’Escomp­­te«-ra tényleg keresztülvitetett. — A délután folya­mában még egy ülés tartatik. Berlin, jun. 29. A »Nordd. Alig. Ztg« szerint a hadkötelezettség bezárólag a tartalékban és a hon­védségben való szolgálattal, mely eddig Poroszor­szágban 14 évre terjedt, kabinetparancscsal 1882 ősztől kezdve — megegyezésben a birodalmi alkot­mánnyal — Poroszországra nézve is 12 évre fog leszállittatni. Szentpétervár, jun. 28. A »Journal de St. Pe­­tersbourg« ezeket írja: A kabinetek nem erősíthetik meg a porta amaz állítását, hogy az egiptomi bonyo­dalmak már elintéztettek. Még számos érdeket kell megóvni és számos kérdést kell szabályozni ; ezt vég­re Konstantinápolyban is be fogják látni. A török diplomáczia próbára akarja tenni a hatalmak egyet­értését és megkísérli annak megrendítését. Ez nem fog sikerülni, arról biztos lehet. Ha a cselekvés szük­ségessé válik, azt az összes hatalmak együttesen fog­ják végrehajtani. Ha eziránt a porta előtt minden két­séget kizárólag fognak nyilatkozni, bizonyára alkal­mazkodni fog a hatalmak intézkedéseihez. Remélik, hogy Angolország és Francziaország csak Európa mandátumával megegyezőleg fognak cselekedni. Szentpétervár, jun. 29. Az »Odesskya “Wiedo­­mosti« szerint az odesszai kerületi törvényszék tiras­­poli osztálya Dubassáryból való három fiatal kispol­gárt, kik a márcz. 31-én e helységben történt zsidó­­üldözések alkalmával egy zsidót megöltek és egy má­sikat halálosan megsebesítettek, polgári jogaik elvesz­tésére és a bányákban való száműzetésre ítélt. Szentpétervár, jun. 29.’A «Golosz«-nak távírják Baltából. A törvényszék jun. 27-én tárgyalta a zsi­dók ellen elkövetett bántalmazások miatt megindított pert. Hat vádlott ítéltetett el, köztük az egyik halá­los megsebesítés miatt a börtönszázadba 33 havi tar­tamra való beosztásra, és egy másik meggyalázás miatt négy évi kényszermunkára. Bécs, jún. 29. A felső Donaustrasse 89. számú házában ma délelőtt vegyi anyagok rob­bantak fel; a robbanás iszonyú szerencsétlensé­get okozott. Hét ember életveszélyes égési sebet kapott; három munkás nő égő ruhákban ugrott le a második emeletről; az egyik már meg is halt. Különfélék. Adományozás. A király Kovát­s-S­ebes­­tyén József drégel-paánki helvét hitvallású egyházkerüle­ti esperesnek és ipoly-pásztói lelkésznek, az egyház és népne­velés terén sz­erzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József­­rend lovagkeresztjét adományozta. Egyetemi magántanár. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter, dr. Cisztos Jánost, a nemzetközi jog magántanárt, a bölcseleti jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése következtében, ezen minőségben megerősítette. Kinevezések. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter, F­i­t­z Gyula gyakorló mérnököt, valamint Izsáki Ernő és P­é­c­h­y László kir. mérnökgyakornoko­kat, Kluge Károly és Fehér János okleveles mérnö­köket, az államépítészeti hivatalok létszámába segédmérnö­­kökké nevezte ki. Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvé­di kamara lajstromából Günther József galgóczi ügyvéd, elha­lálozása következtében, ki töröltetett.

Next