A Hon, 1882. augusztus (20. évfolyam, 210-239. szám)
1882-08-01 / 210. szám
emelkedni, Trieszt pedig, régi ereje és az osztrák kormányok által évtizedeken át reá pazarolt befektetések daczára, nem halad (épen mert önerejét igénybe venni egészen fölöslegesnek tartja, a minduntalan előrántott kormánytámogatás mellett) úgy mint haladnia kellene és lehetne. Ha a helyes és természetes útról az osztrák kormány csak azért tér le, mert egyfelől látja Fiume emelkedését, másfelől hízelegni akar a triesztieknek és őket lekötni, mindkét irányban helytelenül cselekszik. Ami az utóbbit illeti, mindenki tudja, hogy az egész monarchia mekkora áldozatokat hozott Bruck ideje óta Trieszt kedvéért és ha ennek mégsem volt meg az a politikai eredménye, hogy monarchiaellenes tendencziák jelentkezését és felülkerekedését ott megakadályozza, ez csak azt teszi, hogy nem anyagi áldozatokkal lehet e czért elérni vagy pedig ha semmiféle utón elérni nem lehet, akkor nem ilyen mesterséges áldozatokkal lehet azokat elfojtani. Egészen más eszközök szükségesek arra, hogy az italianissimiket az ember észretérítse. Az olasz kormánynyal való jó viszony és az erélyes kormányzás biztosabb eszköz erre, annyival is inkább, mert az olasz egység épen a lokális érdekeknek nem kedvez és ha Velencze, mely geográfiailag olasz és politikailag mindig osztrákellenes volt, most nem épen lelkesedik (hacsak helyi érdekből indul ki) az elért vivmányok miatt, bizonyára Triesztet is észre lehet téríteni. Másfelől pedig Fiume emelkedése sokkal indokoltabb, a magyar forgalmi és kereskedelmi politika szempontjából sokkal szükségesebb, hogysem az osztrák kormány bármely erőlködése megakadályozna egy feladata magaslatán álló magyar kormányt abban, hogy megtegye azt, ami szükséges, a magyar kikötő emelkedésére. De azért sokkal elfogulatlanabbul ítéljük meg a helyzetet, hogysem kívánatosnak ne tartanók, hogy a mesterséges erőlködés véget érjen és úgy Trieszt, mint Fiume kereskedői és vállalkozói szellemét önerején is jobban fejlessze; azért csak az önalkotta biztos alap és összeköttetés biztosítéka a kereskedelem fejlődésének, ezt is épen Trieszt példája bizonyítja, mert azért nem fejlődik ez aránylag és párhuzamosan a többi tengeri kikötőkkel, mert mindent a kormánytól vár. Annak mindenesetre örülünk, hogy a trieszti kiállításon Magyarország is igen szépen van képviselve, mert ezáltal is bizonyítjuk, hogy nemzetgazdasági kérdésekből nemzetiségi politikát nem csinálunk, Trieszt iránt féltékenységgel nem viseltetünk és a monarchia együvé tartozandósága mellett híven megmaradunk, de a lakosság nagy része, várván egy ily látogatást, zsákmányával jókor kereket oldott. * * * Az angol alsóház f. hó 27-iki ülésében Gladstone néhány érdekes nyilatkozatot tett. Labouchere kérdésére, mily forrásból ered a lapokban közzétett és állítólag A rab pasától származó levél, azt válaszolta, hogy a levelet borítékban kapta Blunt egy levelével, (Derültség és nevetés a független tagok padjairól.) mely név a kérdező előtt kétségkívül ismeretes az egiptomi kérdéssel való összefüggésénél fogva. A levél másolata is ugyanattól a kéztől ered, mint az eredeti. (Ity derültség.) Gladstone továbbá igazolta az ellenzéki szónokok támadásaival szemben a kormány által követett politikát. Visszautasította ama vádakat, hogy elhanyagolták a csapatok partra tételét az alexandriai erődök bombáztatása előtt, illetőleg után. Azonkívül még egyszer hangsúlyozta Anglia egyátalán legális magatartását Francziaországgal szemben. Anglia jelenlegi állása világos és határozott. Azt is állítják, hogy a konferenczia eredménytelen. Ez azonban nem áll. A konferenczia oda működött, hogy a nemzeti féltékenykedés minden nyomát elhárítsa és Európát meggyőzze, hogy Anglia tökéletesen önzetlenül és jóhiszeműleg cselekszik. Ha Anglia Francziaországgal szakított volna, a hatás erős konfliktus lett volna magával Egiptommal. Ahogy a dolgok állanak, semmi se teljesebb, mint a megegyezés Francziaországgal és nincs ok arra az aggodalomra, hogy ez a harmónia bármily módon meg volna zavarható. Tekintettel a veszélyekre, melyek elkerültettek, az elért eredmények nem mondhatók jelentékteleneknek. A kormány számít a nemzet támogatására, melynek nem lesz díjával, mert az angol nép tudja, hogy a kormány oly vállalkozás végrehajtásához fogott, melyet teljes erélylyel keresztülvinni van elhatározva és amely által a birodalom érdekeit, úgyszintén az egiptomi nép jólétét előmozdítja és a rend és a béke megalapításának becsületes munkáját fogja végezni. Az egiptomi zavarok. Seymour tengernagy a következő levelet intézte a khedivéhez: »Felséged f. hó 22-iki proklamácziójában, melyet az egiptomi nép olvasni és érteni fog, a brit kormány eljárását és ez eljárás szükségességét világosan és érthetően fejtette ki. Mindazáltal én, mint a brit hajóhad parancsnok-tengernagya, tekintettel az Arabi pasa, a lázadók vezére és alattvalói által forgalomba hozott hamis adatokra, tanácsosnak tartom fenségednek azonnal ismételni, hogy a brit kormány nem szándékozik Egiptomot a maga részére meghódítani, sem az egiptomiak vallását vagy szabadságait bármily módon megszorítani. Egyetlen czélja fenségednek és az egiptomi népnek oltalmat nyújtani a lázadók ellen. A brit kormány el van határozva a fenséged elleni lázadást elnyomni és a rendet az országban ismét helyreállítani az által, hogy megszabadítja a lázadó tisztek által gyakorolt nyomás alól. Fenségedhez azt a kérést intézem, hogy a kegy cselekedete kép intse a katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek a lázadó parancsnokoknak, hanem térjenek vissza hazájukba vagy fenségedhez, mint uralkodójukhoz. A brit kormány, mely az egiptomi lakosság iránt jóindulattal viseltetik, azt a tanácsot adja neki, hogy Arabi lázadót és társait egyeduralkodójuk elleni lázadónak és a maguk országuk ellenségeinek tekintse. Van szerencsém stb. (Aláírva) F. Beauchamp-Seymour.** * * Alexandria angol rendőrfőnöke, Charles Beresford lord proklamácziója következtében, mely minden zsákmány kiszolgáltatását parancsolta meg, f. hó 26-án Kurmusban, egy a városi sánczokon kívül a Pompejus-oszlop mögött fekvő faluban hirtelen razzia eszközöltetett. A falu mindenkor igen rossz hirben állott. A vidék tolvajai és nyaklevágói lakják. A hatóságokat néhány nap előtt értesítették, hogy nagy mennyiségű zsákmány van ott elrejtve s azért elhatározták a falut meglepni. Ehhez képest folyó hó 26-án dél felé tengerészkatonákból és a 35. ezred legénységéből álló 1000 embernyi csapat vonult ki a városból és a falu közül, melynek kerülete mintegy három mértföld, kordont képezett. Néhány mitrailleuse úgy állíttatott fel, hogy a főutczákat lövetni lehetett. Charles Beresford lord erre 150 feltűzött szorongó tengerészkatona és 70 egiptomi rendőr által kisérve a faluba lépett. A legénységnek szigorú parancs adatott, hogy előzetes utasítás nélkül ne lőjjön, még ha tüzelnének is rá. A lakosok erre felszólíttattak, hogy szolgáltassanak ki minden zsákmányt. Biztosították őket, hogy senkit se fognak megbüntetni, a ki zsákmányát azonnal kiszolgáltatja, de hogy egy fél óra lefolyása után a házak át fognak kutattatni és mindenki, aki zsákmányt rejteget, meg fog büntettetni. Midőn a csapatok a falun átvonultak, lakosai leplezetlen ellenségeskedéssel nézték. Midőn a szolgálatunkban álló egiptomiak vonultak el, sötét arczokkal és halk szidalmakkal üdvözöltettek. Tettleges ellenállás nem gyakoroltatott, de a csőcselék a felhívást, hogy hozza ki a zsákmányt, motorva közönnyel leste. A fél óra eltelt és minthogy zsákmány nem szolgáltatott ki, megkezdődött a házmotozás. Csak az egiptomi rendőrök léptek a házakba és ezek nagyon kevés eredménnyel vitték keresztül a motozást, jóllehet az utczák mindenütt tele voltak szórva a fosztogatás jeleivel, törött ládák, üvegek, papír és ruha-rongyok alakjában, nagyon kevés értékes tárgy találtatott. Sok ház vagy üres volt, vagy lakóik nem akartak adni életjelt. Ily házak ajtait lőgyapottal feszítették fel. E látszólag elhagyott házak némelyike asszonyokkal és gyermekekkel volt megtelve. * * * A beszélgetés, melyet Arab pasa négy küldötte múlt pénteken a miniszterekkel Alexandriában folytatott, mint a »Standard« levelezője jelenti, négy óráig tartott. A kiküldöttek igen fönhéjázó hangon beszéltek. Azt mondták, hogy egyátalán nem azért jöttek, hogy kiegyezést ajánljanak föl, hanem csak azért, hogy megerősítsék, hogy az egész ország a legvégsőig fog harczolni az ellenséges invázió ellen. A levélnek, amelyben Seymour a khedivét biztosítja, hogy Anglia nem akarja Egiptomot meghódítani, a legcsekélyebb jelentőséget se tulajdonítják , aki ebben hisz, vagy áruló vagy bolond. »Nem adták-e a francziák a tuniszi bejnek ugyanezt a biztosítást?« vete közbe a kiküldöttek egyike, aki azelőtt a bej kairói ügynöke volt. Török csapatkiküldésben épen nem hittek , de ha a törökök jönnének, ezek ellen is harczolnának. Egyátalán sikerek maradnak minden bizonyítási ok iránt és midőn megmutatták nekik az állítólag Arabi által elsülyesztett angol pánczélhajókat a kikötőben, azt válaszolták, hogy nagyon jól tudják, hogy a megsemmisített hajókat időközben másokkal helyettesítették. Fővárosi ügyek. — Az ó-budai phylloxera irtás ma reggel akadály nélkül kezdetét vette. Ó-Buda megadta magát sorsának. Az erélyes hangú miniszteri rendelet hatásának tulajdonítják ezt a közigazgatási körök. A városhoz szombaton leérkezett miniszteri leirat még aznap este kézbesittetvén a II. ker. elöljáróságnak, tartalmát még vasárnap reggel kihirdetni legczélszerübbnek úgy vélték, hogy a templomban a lelkész a szószékről mondotta el a leirat foglalatát s egyúttal ezen »alapigére« támaszkodva oktató és csillapító beszédet intézett a közönséghez. Ezen phylloxeraprédikáczió után délelőtt 10 órakor a szőlőbirtokosok nagygyűlést tartottak az óbudai városházán, ahol a rendelet újra megmagyaráztatott, s különösen hangsúlyozták azt a pontját, hogy aki a hatósági közegeknek ellenáll, vagy őket veszélyesen fenyegeti, három évig terjedhető fogsággal bűnhődik. A szőlőbirtokosok belenyugodtak a helyzetbe, s megválasztották bizalmi férfiaikat, akik ellenőrző szereppel fognak működni, felváltva, az irtási munkáknál. A választottak névsora ez: Lang Mátyás, Schlosser Mátyás, Haszman István, ifj. Kern Pál, Zeller Antal, ifj. Frei Mihály, Lindmayer Keresztély. Az elöljáróság intézkedett a rendeletnek 500 példányban kinyomatása és szétosztása iránt. A munkák ekkér ma reggel, miután a szentendrei, kalázi és békásmegyeri munkások százan megjelentek, a gyérítést megkezdték anélkül, hogy valaki őket ebben gátolni akarta volna. A helyszínen nagyobb számú gyalog és lovas rendőrség volt koncentrálva, de kisebb őrség hátrahagyásával ezek is eltávoztak. Az elöljáróság a hatóság által kívánt igazoló iratot, hogy a kedélyek felzavarásába nem folyt be, még tegnap beküldé a fővároshoz. Felelősség — úgy mond az elöljáróság — őt nem terhelheti ez ügyben, mert minden felsőbb meghagyásnak pontosan eleget tett s a kedélyek lecsillapítására most is hathatósan működött. A töv. magánépítési bizottság mai ülésén a következő érdekesebb építési engedélyek kiadását hozta javaslatba: Győri Gschwindt Mihálynak sugárút 105 sz. a. három emeletes bérházra, Perl és Weil czégnek a soroksári országúton kőszénkátrány termékgyárra , Todorescu Pálnak a X. ker. Bihari-ut 2 sz. a. földsz. lakház és istállóra; Jáhl Nándornak II. Csalogány-utcza 22 sz. a. földszintes lakházra; Schlauch Lőrincz püspöknek Jerge-utcza 4. sz. egyemeletes toldalékra; Neuschloss Károly és fia czégnek Vizafogón a 16 sz. telken munkásbárakra. A fentebbieken kívül számos toldalék-építés és kisebb átalakítás engedélyeztetett. Törvényszéki csarnok. Birság uzsora miatt. Emlékezni fognak lapunk olvasói, hogy a budapesti fenyítő törvényszék Hay Bernát, fővárosi uzsorást körülbelül 22.000 frt birságban, nem fizetés esetén 6 havi fogságban marasztalta. Hay ez ítélet ellen felebbezéssel élt s ma tárgyalta azt a kir. ítélőtábla I. büntető tanácsa. Az első bíróság ítéletét a kir. tábla feloldotta, s utasította a budapesti törvényszéket, hogy az iratoknak a kir. adófelügyelőséghez leendő visszatétele mellett, pótvizsgálatot tartson s új ítéletet hozzon. Száznegyven darab hamisítványt küldött be a magyar államvasutak igazgatósága a budapesti kir. fenyitő törvényszéknek. A hamisítványok közt a 10 krostól a 10 frtosig minden pénzjegyből van. Ezt a tekintélyes mennyiséget a magyar államvasutak állomási pénztáraiból szerezte be az igazgatóság, ahol azok rövid pár hó alatt gyűltek össze. Az ismeretlen tettesek ellen irányuló vizsgálattal Drill Béla vizsgálóbíró bízatott meg. Megszüntetett sajtóper. Gáspár Imrének Csitári Kálmán ellen indított sajtóperét a budapesti sajtóbiróság, panaszlott elhalálozása miatt beszüntette. Csődmegszüntetés. Papp Lajos fenyítő törvényszéki vizsgáló biró ellen a hitelezőkkel történt kiegyezés folytán a csőd megszüntettetvén, Papp biró a mai napon ismét elfoglalta hivatalát, melytől a csődnyitás óta felfüggesztetett. Ismét a „Mátyás király.“ Schwartz Mór a »Mátyás király« czimü zuglap szerkesztőjének feje fölött ugyancsak összetornyosultak a komor fellegek. Sajtóvétséggel vádoltatván a kir. ügyészség által, ügyében e hó 29-én lett volna a végtárgyalás a budapesti kir. fenyitő törvényszék előtt megtartandó. Minthogy azonban Schwartz jelenleg a pestvidéki fenyitő törvényszék börtönében rójja le a két évvel ezelőtt reá mért hat heti fogságot, a végtárgyalás a fent említett ügyben csak e fogságbüntetés kitöltése után fog megtartatni. A postasikkasztó. Említettük volt, hogy Gyürky vizsgálóbiró befejezte Lázár Lajos volt postatiszt sikkasztási ügyében a vizsgálatot s hogy a törvényszék már vád alá helyezési határozatot is hozott. A végtárgyalás augusztus 8-ára volt kitűzve, midőn kitűnt, hogy Lázár lelkiismeretét az említettük két rendbeli sikkasztáson kívül még egy harmadik is nyomja. Kitűnt ugyanis, hogy Lázár az előző sikkasztásokhoz hasonló módon egy 800 írtra rugó sikkasztást is követett el, melylyel szintén nem őt, hanem tisztviselő társait gyanúsította az igazgatóság. Lázár erre az esetre nézve is beismerésben van, s most az ügyiratok ismét a vizsgáló bíróhoz tétettek át a pótvizsgálat megejtése végett. Iskolai értesítők. 104. Szatmárnémeti h. h. gymnázium. A 6 osztályú intézetben 166 növendék volt, a két utóbbiban igen kevés, mintegy harmada helyi. A taneszközök átalában szépen szaporodtak, a fiatalság is sokat ajándékozott. Az intézet udvarán egy kis növénykertet alakítottak, de egyúttal »alapszabályokra fektetett növényvédő egyesületet is, mire talán nem volt szükség. Az ifjúság közt volt egy kis segítő egylet is, melynek javára szinielőadást rendeztek. A tanári nyugdíjas gyámintézet tőkéje nem szaporodott. A tanárok átalában túlterhelték tanórákkal. Mint érdekes jelenséget emeljük ki, hogy a növendékek egy része a felállítandó 7-ik s8-ik osztály költségére adományoztak. 105. Zsolnai kir. kath. gymnázium. Az intézet tanárai ez évben átalában világiak lettek. Legfontosabb eredmény azonban, hogy az intézet esetleges kiegészítése végett uj épület alapítása is terveztetett. A jelen négy osztályban azonban az év végén csak 136 rendes s 5 magán tanuló volt, kiknél a két alsóbb osztályban a tót és német nyelvet is használták segítségül. Tankönyvek elég szépen szaporodtak. Tanulók segítéséről külön egylet által nem gondoskodnak. 106. Rozsnyói ág. hitv. főgymnázium. A 8 osztályban 206 növendék volt, nagyob része magyar ajkú, kik a »Petőfi kör«-t tartották fenn tisztán szépirodalmi irányzattal. Franczia skót nyelvet is tanítottak. A könyvtári tanszerek kevéssé szaporodtak. A tanulók gyámolitásáról általában jól gondoskodnak, a tápintézetnek külön helyisége is van. Az érettségi vizsgák eredményéről még nincs kimutatás. 107. Lőcsei állami felsőbb leányiskola. Az intézet csak a múlt évben alakult, s szeptember 11-én nyittatott meg. Két osztályba 39 növendék iratkozott be, de évközben ő kimaradt. A második évi tanfolyam tanterve a szükséghez képest alakíttatott át, de különben ugyanazt a tantervet követték, mint más hasonló intézeteknél. Az eredményt az értesítő fényesnek mondja. A tanszerekről s könyvekről nem közöl kimutatást, csak az adományokat közli. Az értesítő különben igen helyesen ismertetni felsőbb leányiskolák feladata, szervezetét, sőt a fegyelmi szabályokat is közli. 108. Szegedvárosi zenede. A város felügyelete alá átvett intézetben a múlt évben 91 növendék volt, köztük 74 helyi. A zongora osztályokba 64, a hegedűébe 27 jutott. Tanítottak még orgonát, gordonkát, magánéneket s különböző elméleti tárgyakat, négy osztályba osztva a növendékeket. A tanárok külön tankönyveket is adtak ki s egy kis könyvtárt állítottak össze. A fiatal intézet már most megszilárdultnak mondható. A tandíj is aránylag igen csekély. A magánénekiskolában 1 évre 10 frt, a többi tanszakokra nézve pedig egy évre 30 frt. 109. Máramarosszigeti állami felsőbb leányiskola Az intézet 5-ik éve hogy fenn áll, de azért négy osztályában csak 28 növendék volt, (13 zsidó) vezetése alatt állott elemi iskola is 66 tanulóval. A jelen évben az intézet szervezete ismét közeledett a fővárosiéhoz. Meghonosították az iskolai takarékpénztárt s a szegény tanulók segítésére a növendékeknek, maguk közt Trefort-alapot létesítettek, mely azonban még igen kicsiny. Taneszközök szépen gyarapodtak, részben ajándékok által is. Jellemző, hogy az intézet növendékei színi előadást tartottak. A HON magántársürgönyei. A trónörököspár Erdélyben. Gurény, jul. 31. (Boldogfalváig futárral.) Malomvizen az összesereglett lakosság Rudolf trónörököst lelkesült éljenzéssel fogadta. Itt Guré- Dyen csinos kis diadalív várta ő fenségét »Isten hozta« felirattal. A környékbeli lakosság kivétel nélkül mind ide gyülekezett, hogy a magas vendéget láthassa és üdvözölhesse. A társaság a Retyezát déli oldalát választotta a hegység megmászására. Boldogfalva, jul. 31. Stefánia trónörökösné a mai délelőttöt azzal töltötte, hogy a Sebespatakban pisztrángokra halászott. Boldogfalva, jul. 31. A trónörökös udvari sürgönyeit külön posta és gyorsposta-járat közvetíti Malomvizre, honnan a havasi utakat ismerő küldönczök viszik az udvari közleményeket ő fenségének. Fehért postaigazgató Kardos Kálmán nagyszebeni postafelügyelőt bízta meg a közlekedés beállításával, ki Malomvizen ez irányban megtette az intézkedéseket. A főherczegnő délután rajzolással és halászattal foglalkozott, a Lepusnyik vizén, hová Pálfy grófnő udvarhölgy kíséretében ment. A közönség minden lépten-nyomon tiszteletét és hódolatát nyilvánítja. Az udvari festő a társasággal a Zenogára utazott. 40 házas ló áll az udvar rendelkezésére. Hátszeg, jul. 31. A trónörökös tiszteletére Hátszegre érkezett egyházi főméltóságok eltávoztak . Lönhardt püspök, Román Miron érsek, Metianu püspök székhelyeikre Gyulafehérvárra, Nagyszebenbe és Aradra utaztak, Mihályi Viktor lugosi püspök pedig egyházi körútra ment. Barcsay alispán Nemes Samu járásbírónak adta át vizsgálat megindítása végett a dévai ügyésszel közlött nemzeti zászlósértés ügyét. Munteanu oláh írnok elfogatására ki van adva a rendelet Vocs rendőrkapitánynak. A szétszakított trikolor helyére Munteanu román zászlót akart kitűzni a Mihályi püspök tiszteletére fölállított díszkapunál. Bersa a hátszegi románajku polgármester újabb oláh díszítési intézkedéseire, a rendőrség ellenőrző figyelme az alispán által felhivatott és meghagyta, hogy csupán nemzeti zászlók legyenek a diadalkapukon, melyek Mihályi püspök távozása után leszedessenek. Az alispán ébersége és erélyes, alkotmányos intézkedése útját vágja a dákoromán nemzetiségi üzelmeknek. Dr. Petkónak, a román küldöttség vezetőjének román beszédét ő fensége a tegnapi fogadásnál mellőzte. »Nem tud ön magyarul?« kérdés Azután a küldöttség tagjaihoz intézett kérdéseket. A trónörökös ez alkotmányos eljárása közbeszéd tárgya. Hátszegen a román értelmiség józanabb része restelli a nemzetieskedők tolakodását. A franczia kabinetválság. Páris, jul. 31. Grévy elnök mostanáig senkit sem bízott meg a kabinet megalakításával ; előbb a kamara legközelebbi ülését akarja bevárni, hogy a követendő eljárásra nézve némi tájékozással bírjon. Paris, júl. 31. (E red. sürg.) Néhány lap jelenti, hogy Goblet és Ferry volt miniszterek közt heves jelenet fordult elő, mert Ferry megígérte, hogy az Union républicaine a hitelek mellett fog szavazni, ha Freycinet fentartja. A »Journal des Débats« jelenti, hogy Grévy meghívta Brissont, aki azt mondta, hogy nem fogadhat el minisztériumot, mielőtt a kamara többsége a lajstromos szavazás szerinti választás által nincs megalakítva. Ezt a jelentést azonban más részről vitatják. A »Paix«, Grévy lapja, határozottan megcáfolja, hogy Grévy tegnap bárkivel érintkezett volna, épgy Brisson lapja, a »Sidole«. Csak meghívások mentek tegnap a két kamara elnökeihez. Csak ma lesz meg a konferenczia. Minden jelentés, hír és kombináczió koholt. A megbukott minisztérium ma meg fog jelenni a kamarában, hogy a költségvetést tovább védelmezze. Páris, jul. 31. (Ered. sürg.) Az uj minisztérium még nincs megalakítva; különböző névsorok keringenek ugyan, melyek közöl azonban még egyik se veendő komolyan. Grévy elnök tegnap értekezett Le Royer szenátusi elnökkel és Brisson kamaraelnökkel. Páris, jul. 31. A kamara a radikális képviselők indítványyra csütörtökig elnapolta magát, hogy a kabinet újjáalakítását bevárja. Páris, jul. 31. Esti 8 óráig senki se hivatott Grévyhez. Azt hiszik, hogy holnap értekezni fog a kamara és a tanács elnökeivel. Az egiptomi zavarok. Páris, jul. 31. Az »Agence Havas« jelenti Izmailiából. Az angolok által közölt táviratok Les- se -s magatartásáról tévesek. A rabi pasával való érintkezésének czélja az volt, hogy 120 görög kívándorlását megkönnyítse s 35 betegből, 11 apáczából, egy orvosból és 4 aggastyánból álló kórházi személy-zetnek Kairóból Izmailiába való elszállíttatását kieszközölje és Zagazig tartományban a nyugalmat biztosítsa. Lesseps ragaszkodik ama nézethez, hogy az egiptomiak a csatorna semlegességét tiszteletben fogják tartani, ha csak az európaiak meg nem sértik; tiltakozott is az angol hajóhad eljárása ellen, mert az ellenkezik a társulat szabályaival. Az egész földszoros közvéleménye Lesseps-el egy véleményen van. London, jul. 31. Az »Orient« gőzös a skót test- őrezred egyik zászlóaljával, Connaught herczeggel, Willis tábornokkal és az első hadosztály törzskaprával Egiptomba vitorlázott. Bécs, jul. 21. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott római levele újólag biztosítja, hogy Olaszország csak akkor fog résztvenni a Szuez-csatorna megvédésére célzó akcióban, ha vagy Németország és Ausztria-Magyarország, vagy ez államok egyike is résztvesz, vagy pedig, ha Olaszország lép közbe, mint megbizottjuk. Ebben az esetben minden kész Olaszország részvételére a Szuez-csatorna akcióban. Alexandria, júl. 31. Seymour tengernagy tegnap a »Helikon« gőzösön Abukir felé kémszemlére indult. A tengernagy észrevette, hogy az erődök jól vannak fölszerelve, és hogy a helyőrség buzgón dolgozik. — A Millaba melletti vasút helyreállításával foglalkozott angol munkások a legjobb sikerrel végezték a munkát a nélkül, hogy Arab pasa csapatai háborgatták volna. — Egy előretolt angol katonai állomás közelében több ház kiraboltatott. A fosztogatók közül egyik lelövetett és kettő elfogatott. Páris, júl. 31. Konstantinápolyból jelentik, hogy Dufferin lord fölszólíttatott, nyilatkozzék, hogyan vélekedik Anglia a porta beavatkozásáról Egiptomban. Az angol nagykövet azt válaszolta, hogy Angolország csapatait Egiptomból nem vonhatja vissza ; a szultán tétlensége arra kényszeríti, hogy a rend helyreállításának feladatát egészen magára vállalja. Angolország elfogadja a Törökországgal való együttes beavatkozást, de csak oly feltétel alatt, ha a porta minden kétértelműséget kizáró határozott nyilatkozatot tesz. London, júl. 31. (Ered. sürg.) Wolseley tábornok betegeskedő állapotban érkezett Port-Saidba. Egiptom belsejéből érkezett jelentések mondják: Beduin törzsek Arabival véd-és daczszövetséget kötöttek. Az előbbiek megígérték, hogy 60,000 emberből álló kontingenst állítanak ki. L e s s e p s megígérte Arabinak, hogy, ha a Szuez-csatornát respektálni fogja, Francziaország és Olaszország nem fogják háborgatni. Conrad tengernagy sürgönyt küldött Párisba, melyben panaszkodott L e s s e p s magatartása felett. London, jul. 31. A »Times« azon aggódik, hogy a török csapatok Arabi pasa csapataival egyesülni fognak. Az együttes hadművelet Törökországgal csak akkor lehetséges, ha utóbbi mérsékelt számú csapatokat küld és azokat angol parancsnokság alá helyezi. Páris, jul. 31. Alexandriából jelentik: A khedive felhatalmazta az angol csapatokat, hogy a csatorna vonalának mindama pontjait megszállják, melyek elfoglalását a lázadók elűzése végett szükségesnek tartják. A rabi pasa azt ajánlotta a beduinoknak, hogy a csatorna partjain Lessepsnek engedelmeskedjenek ; a Lesseps igazolványaival ellátott egyének Kairóig mehetnek. London, júl. 31. A »Reuter ügynökség« jelenti Alexandriából. Abukir bombázásáról egyelőre lemondtak. Ismailiában angol és franczia tengerészgyalogság szállott ki. A »Moeve« német ágyunaszád parancsnoka Port-Saidban azt az utasítást vette, hogy a német alattvalók védelmére semmi esetre se szállítson ki tengerészeket, hanem a veszély esetén azokat hajóra vegye. Ramlehnél az előőrsök közt csend uralkodik. A főkonzul holnap szabadságra utazik, csak az angol, franczia és olasz főkonzul maradnak. Alexandria, jul. 31. (Ered. sürg.) Egy éji kémszemlének innen az a sikere volt, hogy a Rosettából Kairóba vezető út a vasút hosszában szabaddá tétetett. Itt az a hir van elterjedve, hogy a beduinok Arabinak 60.000 emberből álló segítséget ajánlottak fel. A walesi herczegnek szándéka volt az egiptomi expediczióhoz csatlakozni, de a királynő megtagadta beleegyezését. London, jul. 31. (Ered. sürg.) Conrad tengernagy Port-Saidból távirati panasszal Lesse ps ellen a franczia kormányhoz fordult, melyben Lessepset azzal vádolja, hogy a bennszülötteket felbujtogatja. Lesseps hir szerint azzal fenyegetődzött, hogy az angolok partra szállását megakadályozandó, a beduinokat fogja segítségül hívni. Bécs,jul. 31. (Ered. sürg.) Itteni politikai körökben és hírlapokban azt az eszmét fejtegetik, hogy európai ellenőrizet állíttassák fel a Szuez-csatorna megvédésére, melynek a territoriális és fenhatósági jog épségben tartása mellett csak a hajóközlekedés szabadságát kellene biztosítania. A Szuez-csatorna megvédése nem az egyik vagy másik hatalomra, hanem egy európai közegre bízandó Európa által. London, júl. 31. (Alsóház.) Gladstone Barteletnek válaszolva kijelenti, hogy a török csapatoknak Egiptomba küldésére vonatkozó kérdés nem képezheti interpelláczió tárgyát, mert az átalában lényeges feltételek praelimináréinak egyike se szabályoztatott eddigelé. Fürdő-Stubnya, jul. 31. (Ered. sürg.) A stubnya-fürdői kerület választóinak ma tartott népes értekezletén képviselőjelöltnek egyhangúlag a kerület szolgabiráját, ifj. Justh György kormánypártit léptették föl. Pécs, jul 31. K a 11 a közös pénzügyminiszter boszniai útjában ma reggel utazott városunkon át; vele vannak a déli vasút egy szalonkocsiján Nikolics Fedor, Asbóth János és Horovitz. Ugyanazzal a vonattal mennek Olma, az új szerajevói rendőrfőnök és M a 11 er alkonzul. Bern, jul. 31. A népszavazás eredménye : A járványról és az oltási kényszerről szóló törvényt 200,000 szavazattal 50,000 ellenében mellőzte. A szabadalmakról szóló törvény szintén elvettetett. Szerajevó, jul. 31. (Er. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése : A sorozás a konyiczai kerületben f. hó 29-én hajtatott végre. Tizenhárom önkénytes jelentkezett ; a lakosság hangulata és a rend az ujonczozási aktusnál kitűnőek voltak. Nándorfehérváriak 31. (Ered. sürg.) A .Pol. Cviv. jelentése: A nándorfehérvári zsidó zavargásról szóló hir valótlan. Eltekintve izgató antiszemita irányú nyomtatványoktól, melyeknek terjesztését megkísérlik, semmise létezik, ami erre a jelentésre alkalmat szolgáltathatna. — Garasanin rendőr miniszter azonban meghozta a kellő elővigyázati rendszabályokat úgy, hogy az agitácziók megszűntek. Szerbia zsidói ezért G a r a s a n i n-hoz köszönő küldöttséget szándékoznak küldeni. A radikálisok aug. 6-án Kragujeváczban nagy népgyűlést szándékoznak tartani, hogy megállapodjanak maguk tartása felett, nevezetesen a jövő tavaszra várt választásokkal szemben a nagy skupstinába. Szentpétervár, jul. 31. A »Petersburger Zeitung« jelenti, hogy a »Moskova« nevű gőzös június 19-én az Orfui keletafrikai fognál hajótörést szenvedet. Az utasok és a hajó személyzete megmentettek. Bosna-Brood, jul. 31. K á 11 a közös pénzügyminiszter kíséretével ma este 9 és háromnegyed órakor ide érkezett. M.Broodban a fényesen kivilágított pályaudvarban a városi tanács, Bosna-Broodban pedig a tartományi főhadparancsnok helyettese, Stranszky altábornagy és a hatóságok főnökei fogadták a minisztert, ki külön vonaton folytatta azonnal útját Zenicza felé. — Személyi hírek. Brüsszelből a következőket írják: Ráth Károly, kit a kormány, tekintettel egy műiparmúzeumnak Budapesten tervezett felállítására hasonnemű intézetek tanulmányozása czéljából külföldre küldött, jelenleg a belgák fővárosában időzik, ahol az ipartelepeket és vállalatokat behatóan tanulmányozván, a Budapesten felállítandó múzeum számára is több tárgyat megszerzett, mely alkalommal Ráth az összes brüsszeli körökben a legszívesebb támogatásban részesült. Léonard festő nagyszerű új panorámájában Ráth azon szerencsében részesült, hogy a belga királyi párnak is bemutattatott. Innen Ráth Antwerpenen és Ostendén át Londonba utazik. Berlinben Reu- reaux tanár volt főképen az, aki Ráthnak a legnagyobb készséggel adta meg a szükséges felvilágosításokat. — Kozma Sándor főállamügyész, ki huzamosabb ideig időzött Vas megyében, hogy az ottani viszonyokról beható informácziókat szerezzen és jelen volt a szombathelyi antiszemita zavargásokban való részességgel vádoltak perének tárgyalásán, tegnap reggel visszaérkezett a fővárosba. — Dr. Árkövy József egyetemi m. tanár elutazott és augusztus tér vissza. — A balatonfüredi szeretetház ez évi zárvizsgálatai mint azt előre jeleztük, a napokban tartattak meg Jókai Mór elnöklete alatt, mint az igazgató tanácsnak elnöke és Molnár Aladár utódja előtt. Jelen volt mint társelnök Ecsy László balatonfüredi fürdőigazgató, továbbá Gönczi Pál vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, Nagy Áron intézeti igazgató, s számos a paedagogia terén működő férfi, valamint a fürdővendégek közül is számos érdeklődő. A vizsgálat délután 3 órakor vette kezdetét az intézetben nevelt szegény elhagyott gyermekek énekével, melyre csendes ima következett. Ennek végeztével Jókai Mór tartott rövid beszédet, kérve a jelen voltakat, legyenek elnézők, ha a gyermekek iskolai előhaladottsága esetleg kevésbbé kielégítő, amit főleg annak kell tulajdonítaniok, hogy évközben a tanítók mindannyian változván, az utonérkezők még nem fejthettek ki egyelőre oly sikeres működést, mint tőlük már a jövő évben méltán várni lehet. Ezután az egyes osztályok részletes vizsgái következtek az összes népiskolai tantárgyakból, melyeket ének rekesztett be. A gyermekek számszerint ötvenhárman kivonultak ezután a tágas udvarra s tornamutatványokban tüntették ki testi ügyességüket Ezzel a vizsgálat, mely a jelenlevőket ismét meggyőzte a szeretetház hasznos voltáról, az igazgatótanács megelégedésének nyilvánítása mellett véget ért. — Kassa város tanügyi viszonyairól az iskolaszék jelentést bocsátott közre. A múlt tanévben 2699 növendék nyert oktatást, kik 50 tanosztályban voltak elhelyezve. Az iskolák föntartására Kassa város évenként átlag véve 36.000 forintot áldoz, melyből egyegy tanulóra esik az elemi iskolában 13 frt, az ismétlő iskolában 3 frt 31 kr, a polgári iskolában 33 frt, iparrajziskolában 5 frt 50 kr, a zeneiskolában 2 frt 53 kr, míg a tornaiskola fentartására a városnak áldoznia nem kell. Az összes növendékeket 55 tanító oktatta. A jelentés hangsúlyozza, hogy a községi iskolák tanítóinak roppant nehézségekkel kell megküzdeni, mivel legnagyobb része túlnépes, a kizáróllag magyar tannyelvű iskolák polyglott növendékei közt 180 tiszta német és 839 tótajkú volt. A polgári iskolában nagy baj, hogy tanhelyiségei annyira szűkek, nedvesek és sötétek, hogy joggal kifogásolhatók nemcsak nevelészeti, de orvosrendőri szempontból is. A jelentésből átalában kitűnik, hogy Kassa városa a