A Honvéd, 1870 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1870-06-30 / 26. szám
Negyedik évfolyam. 26. szán*. Pest, junius 30. 1870. Első magyar katonai hetilap. I 1 \ \ ? \ \ | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhez Pest, István fő herczeg czímű szállodába intézendők. Ára: Egy évretí frt, félévre 3frt, negyedévre I ftSOkr. Előfizethetni a „Honvéd“ kiadóhivatalában Pesten (egyetem-utcza 4-ik sz.) hova a felszólamlások is intézendők. 1 . katonai szaktekintélyek közreműködésével szerkeszti :»HÓF BETHLEN OLIVÉH honvéd alezredes. Soupper Ágoston, magyar királyi honvéd-őrnagy. (Közli: Egervári Ödön.) Született 1811-ik évben Pesten, ahol atyja a rokkantház parancsnoka volt, ki őt a budai gymnasiumból a nagyváradi katonai növeldébe adván, a honnan 1826-ban mint hadapród a 37-ik számú sorezredbe lépett, s három évet a gráczi hadapród tanodában töltött. 1831-ben zászlótartóvá, 1834-ben hadnagygyá, 41-ben főhadnagygyá, 46-ban Ilod, 48-ban I-so ’osztályú századossá neveztetett. A 48-ki rácz-szerb lázongáskor az ezred 3-dik zászlóalja, melybe Soupper be volt osztva, Bánságba rendeltetett, minek folytán az itt előfordult számos ütközetben vett részt. Midőn 1849-ik év január havában a magyar sereg Bánság- ból kivonult, Soupper már akkor mint százados és zászlóalj- parancsnok, több más csapattal s ágyú-ütegekkel együtt, Bem segítségére Erdélybe küldetvén, ahová február 7-dikén meg is érkezett, s legott mindjárt az emlékezetes piskii csatában tevékeny részt vett,s annyira kitüntette magát zászlóaljával, hogy nemcsak vezénylete alatt álló több főtiszt, hanem a csapat zászlója is érdemjellel feldiszittetett. Ezen hős magaviselete után közvetlenül őrnagynak terjesztetvén fel Bem által, márczius 1-én ki is neveztetett, s a medgyesi harcz után, melyben tettleges részt vevén, rettenthetlen bátorsága s ügyes tapintata vezénylete által újólag kitünteté magát, saját kérelmére egy újonnan szervezett zászlóaljjal az akkor Bártfánál táborozó Debinszky seregéhez rendeltetett, kinek minden harczaiban hű fegyvertársa volt egészen a végzetes temesvári csatáig. E vesztett csata után a széthulladozott s végre szétbomladozott magyar sereg sorsában osztozott, mígnem augusztus 20-án Borosjenőn ő is letéve a fegyvert is az orosznak többi bajtársaival együtt, honnan a lefegyverzett sereggel együtt Aradra kisértetvén, augusztus 26-án Haynau elé állíttatott s röktön reá az aradi várba, mint fogoly, szállíttatván, hol később a haditörvényszék által golyó halálra, s kegyelem utján 14 évi várfogságra ítéltetett. Soupper hét álló évig szenvedett a börtönben, míg végre ő Felsége által megkegyelmeztetvén, egészen a jelen kinevezéséig különféle irodákban véres verejtékkel kereste kenyerét, de dicsőségére szolgál, hogy munkás életű lévén, mások terhére soha sem vált. Habár Soupper 1849. július 23-án alezredessé s Perczel Mór tábornok visszalépte után dandárparancsnokká neveztetett, mindamellett eme kinevezése az akkori hivatalos „Közlönyébe nem foglaltatván, 1869-ben ő Felsége a király által magyar kir. honvéd-őrnagygyá s 13. zászlóalj parancsnokául Zsombolyára neveztetett. Souppernél a jelen honvédseregben aligha számít valaki több szolgálati évet, miután már 1848 előtt 23 éves katona volt. A fekete kávé és a honvédek. A közkatona nyárban már 4 órakor reggel gyakran kimegy czéllövésre és csak estve kerül haza. Egész napon át alig eszik egy falat húst és kénytelen magát azon épen nem egészséges kenyérrel megtömni, mely teljességgel nem ad neki elegendő táplálékot, hogy egészségét a fáradalmak közt fentarthassa. A franczia katona többször naponkint fekete kávét kap, s ez által lesz képes a hőséget kiállani s magát a hőségtől megóvni. Hajnalban, midőn a franczia közvitéz még alszik, már főzik számára a kávét, és mielőtt sorba állana, ezt melegen megiszsza. A kávéba pedig száraz „bisquit“-et márt, mely igy igen ízletes s nem fújt fel, mint nálunk a kenyér. Jó volna a honvédségnél ezen példát megfontolni, s nem pedig az osztrák sereg elavult és oktalan élelmezési rendszerét vakon követni. Soupper Ágoston, magyar kir. honvéd-őrnagy.