A Honvéd, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-05 / 1. szám

Olcsóbb is lehet, mert a consortium nyeresége megmarad a hon­védségi, illetőleg országos Alapra. Minden az országos gyárakból meg nem szerezhető nyers­anyagot, szükségkép kész munkát a dandárok székhelyén kellene beszerezni, a nyers­anyagot felügyelet alatt kiszabásra kimérni és azok összeállítását területenként biztosítani. Hogy a fegyverzeti gyár Budán vagy Pesten van-e, az különbséget nem tesz, csak az ország határain belül jó és biztos közlekedési helyen legyen. A biztosságot ugyan tekintetbe kell venni, és akkor Pest vagy Buda közt kevés a különbség. Utóbbi nézetből kiindulva Komáromot lehetne említeni. IV. Honvédsereg területei. Legelsőbben kellene a közös seregnek ezredeit kiegészítő terüle­tekre felosztani, a területeknél nem annyira kell a térképi rajzot, mint a népességet alapul venni, és a statis­tik­a­i eredmény szerint ren­dezni. Az ország területének 7 kerületi parancsnokságra való felosztá­sát csak helyeselni lehet. Azonban a honvédségi tekintély és a törvény szerinti egyenlőség követeli, hogy a kerületi parancsnokok, tábornokok legyenek. Úgymint oportunitás tekintetéből sokat engedni és méltányolni ugyan e tekintetből kellene a törvény alapján egyenlően jogosított nemzeti hadsereget teljes alapra és tekintélyre emelni. V. Honvédségi kiképzés. A honvédségi kiképeztetés az 1 §.-ban „Honvéd kötele­zettségek“ czim alatt foglalt szervezéssel már biztosítva van, de emelkedik a további szolgálatra jelentkező honvédek és honvéd alt­isztek által, kik a szolgálati pótdijjak által nyerik jutalmukat. VI. Dandár rendszer. A nemzeti hadseregnek, szolgálati kezelése és harczképessége a dandárok által van rugonyozva és biztosítva. Minden testületnél lehet a központosítást (Centralisation) előbb pártolni, de egy had- és védseregnél pótolhatlan károkat okozhat. Igen helyesen mondod, hogy a dandár székhelyén 2 zászlóalj legyen állomásozva, ez­által a zászlóaljak csekély létszámokkal is tel­jesíthetik a szolgálatokat, minden iskolák és gyakorlatok nagyobb biz­tosítást nyernének, a legénység, altisztek és főtisztek is tanulhatnának. A dandár szolgálat öszpontosításához tartozna még a. §. „R­u­h­á­­zat és felszerelé­s“-ben említett ruházat, felszerelés és élel­mezés biztosítása —­ ezek természetesen egy a kerületi hadbiztosághoz tartozó albiztos vagy kezelési tiszt felügyelete alatt gondoztatnának. A dandár törzsek fő súlyt fektetnek erre és ezt osztályra vélném osztani: 1) szolgálati és táborkari; 2) kezelési osztályra, 3) egészségügyi osztályra. A táborkari osztálynak e területéhez tartozó vidéknek, minden közlekedési utaknak (még a gyalog- és párkány­utaknak is) a hidaknak, terepleírásoknak, a községekről, a statistikai adatoknak, lakosok, munka­erő, házak, vágó- és vonós­marhák, lovak számának birtokában kellene lennie. Az orvosokra vonatkozólag csatlakozom véleményedhez, t. i. a dan­dár törzshelyén teljesítheti a dandár orvos az egészségi ügy szolgálatot, a törzs­helyen kívül legyenek szerződött orvosok. Mozgósítás esetén pedig még a védkötelezettség alatt levő orvosok teljesíttik az orvosi szolgálatot, al- és főorvosi rangban. Ezen szolgálat biztosítására szabadságolt állományú orvosokat is lehetne kinevezni. VII. Összzgyakorlatok és ellenőrzési szemle. Osztom nézetedet, hogy hazánkban a nép alsó rétege jó és köte­lesség­érzettel bír A romlás, a törvény és polgári kötelesség tiszteletlensége pedig ezeken felül keresendő. Az őszi gyakorlatokat és harczképességet az 1. §-ban előbb már említett védkötelezettségi rendszer biztosítaná, és évenként lehetne a Század, zászlóalj, dandár és hadtest harczászatot gyakorolni. Magától értetik, hogy csak mindig az egymás ellenes h­arczászat bir oktatási, illetőleg tanulmányozási tekintetben jelentékeny becscsel. A mostani h­arczászat új tanával itt is csak egyedül a dandárok egymás ellenségére fektetvén a gyakorlati tanulmányozást, mert az öl­döklő fegyverek nem engedik az oktatási szabályzatban előforduló zárt alakzatbani mozdulatokat minden terepekben akalmazni, hanem az illető parancsnok kötelessége az őrjárati csapattól kezdve egész a hadtestig, magát a a terep­viszonyhoz alkalmazni. Ezen eszme azonban itt felesle­ges, mert ez már a gyakorlati szabályzatban és a harcztanban előfordul. Ha a honvédségi létszám egyszer annyira szaporodik, hogy minden zászlóalj legalább 1500 fővel rendelkezik, ez esetben a szabadságolt honvédeket csak minden 2-dik évben lehetne fegyver alá szólítani. A gyakorlatok mikénti megtartását a magyar királyi honvédmi­­nisztérium belátása szerint rendelné el. A IV. §. említi, hogy a kerületi parancsnokoknak, tábornokoknak kellene lennie, ugyanazon okoknál fogva kell, hogy a dandárnokok ez­redesek legyenek. Itt szükséges megemlítenem a 1/2 dandárokra való felosztás helyes­ségét, mely vezénylések sokszor előfordulnak. Ebből kiindulva a törzstisztek szervezését szükségesnek vélném, ide nem számítva a m. k. honvédelmi minisztériumnak és a honvéd főparancsnokságnak szervezését, miután ezek a közönséges csapat testü­leten felül állanak, következőleg megállapítani: 1. A kerületi parancsnok legyen tábornok ; 2. A dandár parancsnok legyen ezredes; 3. A mennyi dandár, annyi alezredes; Az őszi szemle megtartása, az őszi gyakorlatok után okvetlen szükséges, hogy a nyilvántartást rendesen és biztosan vezetni lehessen, és hogy az egyes honvédeknél, azok személyére vonatkozó ügyeket elin­tézni és az anyakönyvi lapban szükség esetében kiigazítani vagy pótolni valókat eszközölni lehessen. Ezen alkalommal azon honvédek, kik az év folytán beidézve nem voltak, a szolgálat érdekében előadják panaszaikat és kérelmüket. A­ki bármely megidéztetésre meg nem jelenik, egy fél évi után­­szolgálatra volna ítélendő. Az illető beidézett honvédeknek megjelenésüket észkapcsolatba kell venni a községi rendszerrel, és a községenkénti nyilvántartással. Ezek ellen vétkezőket azonnal egy félévi szolgálattal kellene büntetni. Magától értetődik, hogy a szolgálati büntetések, a rendes szolgá­laton felül számíttatnak. Az altisztek ily büntetési idő alatt csak közhonvédi zsoldot húz­nának. VIII. Honvéd törzstisztekre". E czikkben mondott állomány változtatást nem csak feleslegesnek de igen költségesnek tartom. A törzstisztről már is feltételezhető, hogy terepismerettel birn­k, és a harczászatot nem a vidéktől és tereptől tanulják, hanem azt a vidékhez és terephez alkalmazni tudják. Itt utalok a VII. § ban érintett gyakorlatok elméletére. IX. Az előléptetés- E §. alatt említett májusi soronkívüli előléptetés a kormány által csak jó akaratból volt számítva, hogy 1) a honvédségi szervezéskor tanúsított szorgalmat jutalmaz­za ; és 2) hogy ez által a buzgalmat fokozza. Igen helyes eszme. A fennti indokból minden kerületből 2 soronkívüli előléptetéssel kívánta a kormány a zászlóaljakat megjutalmazni. Ekkor történhettek is a beadványok. Az eszme igen szép volt, a kivitel is ténynyé vált, csak azon különb­­séggel, hogy míg a kassai kerületből hárman nyerték a megkülömböz­­tető szerencsét, a budai kerületre csak egy maradt. Nem oszthatom nézetedet, hogy ezen előléptetések csak azért voltak szükségesek, mert: „a honvédség életbe­léptetésekor nem oly szilárd alapon eshettek a kinevezések.“ A megkülü­nböztetés és rendenkívüli előléptetés majdnem koronként szükséges, mert a rendkívüli szolgálatot jutalmazni kell. Tény az is, hogy a katonai illető honvédi szolgálatban semmi nem fokozza a buzgal­mat annyira mint az elismerés. A szellemi képesség, mely eredményt mutat, vagy azt reménylem­ jogosít, legyen méltányolva. Az eredmény telj­es szellemi képesség előtt bár­ki is meghajol, és szívesen helyet enged mindenki annak elsőbbségére. Az előléptetési rendszer kevés módosítást igényel, ezek első­rendben is az őrnagyi rangból az alezredesi előléptetésre volnának al­kalmazandók. A tiszti vizsga lététe után kiki hadapród lesz, kineveztetik tiszt­ségre és ezen sorrendében századosnak is előléptethető. Rendkívüli szolgálatnál soronkívüli előléptetés alkalmazható. Az őrnagyi kinevezésre az illető igénylő századosok a vizsga után érdemesítik magukat. Alezredességre pedig csak azok kinevezése volna igazolva, kik nagyobb hadtestek vezényletére reményt mutatnak, katonai tudomány­nyal, tanulmányokkal és legalább általános olvasottsággal bírnak. Midőn az idősebb őrnagyok nagyobbrészt oly korbeliek, hogy azoktól 50 éves korukban már ujjabb tanulmányozást nem, csakis kor­szerű haladást lehet követelni, ezeknél a további vizsga­letételt felesle­gesnek vélem. Az illetők képességét azok kerületi parancsnoka eléggé ismeri s csak egyszerűen a minősitvényi táblázatba bejegyzi.

Next