A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-14 / 7. szám

A J­OG. Oil. és 942. c. ép úgy, mint a tervezet, különbséget tesznek a szerint, a mint a tartozatlan fizetést a kezes vagy a föadós tel­jesítette. Az első esetben a viszony a kezes és a föadós közt lényegileg nem változik, vagyis a kezes a teljesített fizetés meg­térítését a föadóstól ép úgy, mint illetékes fizetés esetében köve­telheti, csak hogy a hitelező ellen a tartozatlan fizetésből eredeti jogát a főadósnak átengedni tartozik. Ellenben az utóbbi esetben a főadós a kezessel szemben teljesen eleget tesz kötelezettségé­nek, ha a tartozatlan fizetésből eredő követelését a kezesnek en­gedi át. A tervezet tehát mindegyik esetben az érdekek kellő és méltányos kielégítését teszi lehetővé, midőn a tartozatlan fizetés­ből eredő jogok érvényesítésére a felek közül azt utasítja, a­kinek a factumát a tartozatlan fizetés képezi.­­ A beteg bíróságok megvizsgálása napirendre került. Az igazságügyminisztérium részéről­­Bernáth, Bosits, Emmer és G . 111 kir. táblai bírák lettek megbízva a vizsgálattal, mely ezúttal — mint értesülünk — csak a kezelési hiányok orvos­lására és a szükséges instructiók (?) megadására fog szorít­kozni. Sajnáljuk, hogy az illető urakat ily szűkkörű missióval bízták csak meg. Vándortanítók módjára az ország bíróságait be­járni sem dicső, sem könnyű, legkevésbé pedig hálás feladat. A­ki a bírói stallumot viseli, attól feltételezni is kell, hogy szakmáját és kötelességeit ismeri, — ha nem, hát széles a világ és lehet valaki nagyon becsületes ember, ha nem is ül a bírói széken. Ha pedig ezentúl is lesznek hibák, a­miről előre is meg vagyunk győződve, úgy lesz ok és mód a rossz instructiót mentségül fel­hozni, a­mit részünkről elkerülhetőnek véltünk volna. Az 5-ik vizsgáló miniszteri biztos, Németh Péter kir. táblai biró még beteg és azért tisztét ezúttal még el nem foglalhatja. A »quos ego«-nak alkalmazását akkorra tartják fönn, ha az atyai oktatás eredményre nem vezetne. Mi csakugyan egészen máskép gondoltuk a törvényszékek megvizsgálását. Meglátjuk, m­i csalatkoztunk-e vagy a minisztérium. Egyelőre elmondhatjuk : Partum­ant montes . .. — A szabadságvesztés büntetése mikor veszi kezdetét! E címen lapunk múlt számában megjelent cikkre vonatkozólag értesülünk, hogy ezen fontos elvi jelentőségű kérdés az államtitkár úr figyelmét el nem kerülte és a tárgyalások ez iránt már kezde­tüket is vették.­­ A debreceni kir. törvényszék és a büntető igazság­szolgáltatás című múlt számunkban foglalt sérelem tárgyában is intézkedés történt az államtitkár úr részéről. Nagy örömünkre szolgál ezen tények konstatálása, a mi bizonyságul szolgálhat la­punk és az igazságügy barátainak arra nézve, hogy alapos sérelmeiket lehetőleg leggyorsabban orvosolni kész az állam­titkár úr. — A m­ai mosvásárhelyi kir. tábla elnökének Sárkány József kir. táblai tanácselnök úr volt kiszemelve, a­ki azonban ezen kitüntetésről személyi és családi viszonyainál fogva lemon­dani kénytelenült. A minisztérium ez okból más egyént volt kény­telen kombinációba venni, a­ki szintén egyfelől az ezen fényes állás­hoz megkívántató kellékekkel bír, másfelől pedig az erdélyi bírói és társadalmi körökben a legrokonszevesebb fogadtatásra számíthat.­­ A büntető eljárás második, módosított ter­vezete már a jövő héten kerül az első ízben egybehívott etiquéte elé, mely tárgyalásait lehetőleg siettetni fogja, úgy hogy a kész javaslat már folyó évi április hó végével lesz a képviselő­ház elé terjeszthető. Az igazságügyminisztériumban remélik, hogy az igazságügyi bizottság is még a jelen ülésszakban fogja a javaslat részletes és beható tanácskozását befejezni, úgy hogy az már a legközelebbi ülésszakban fog törvényerőre emelkedhetni. A kettős házasság és elévülés. * Irta : Dr. WLASSICS GYULA, kir. alügyész Budapesten. A közönségtől, melynek türelmét próbára teszszük és a tisz­­telt szerkesztő uraktól, kik lapjuk változatos tartalma fölött annyi gonddal őrködnek, bocsánatot kell kérnem, hogy a már-már ten­geri kígyóként fölmerülő föntebbi cím ismét helyet foglal e becses lapok hasábjain. De talán nem követek el méltánytalanságot, ha utoljára és igen röviden­­. I. az urnák három számon keresztül folytatott, mindenesetre túl hosszúra nyúlt és mint hallom, még külön lenyo­matban is világgá bocsátott észrevételeire válaszolok. Igénytelen felszólalásomat e kérdésben azon gyakorlati cél vezette, hogy az érvényesen fennálló házasság mellett öt év le­­folyta ne biztosítson büntetlenséget annak, a­ki a mai jogrend és a társadalmi szervezet sarkalatos intézményét, a monogám házasság nagy erkölcsi elvét, a »kettős házasság« elkövetése által alapjában támadja meg. Ez a kérdés practicuma! E cél elérhetését biztosítva láttam abban, hogy a magyar törvényhozás csak azért nem intézkedett »expressis verbis« a ket­tős házasság elévülésének kezdetére nézve, mert elfogadva a tör­­vényelőkészítés alkalmával előadott és meggyőzésre szánt indoko­i­kat, természetesnek tartotta, hogy az elévülés a kettős házassági­nál nem veheti előbb kezdetét, mint az egyik házasság meg­szűntével. Magam voltam az, a­ki teljes tárgyilagossággal mutattam reá azon nagy tekintélyekre, a­kik a kettős házasság folytonos ter­mészetét tagadják,­­ de ezt nem tarthattam irányadónak akkor, mi­dőn nagy tekintélyek harcolnak az ellenkező álláspont mellett is, és hazai törvényelőkészítésünk alkalmával egyetlen cáfoló hang nem nyilvánult azon érvelés ellen, melynek hivatása volt felvilá­gosítani és megmagyarázni a különleges intézkedés mellőzhető­sét. Nagyon szépen hangzó állítás az, hogy a törvény okosabb, mint a törvényhozó, de a törvénymagyarázat örökké igaz feladata csak annak kutatása, mit akar a törvényhozó. Már hogy a magyar tör­vényhozás akarata éppen ellenkezője volna annak, a­mi a tör­vény előkészítés alkalmából minden kételyt kizáró módon a javas­lat indokaiban határozott kifejezésre jutott: az állítható, de plausi­­bilisan be nem bizonyítható. Nem hiszem, ha ma megkérdeznék a magyar országgyűlést, hogy azt mondaná ki akaratául: a bigami­­kus házasság megkötése után öt év múlva büntetlenül sza­bad két vagy több feleséget tartani. Ha ezt akarta volna, úgy különféle módja lett volna annak, hogy az indokolásban kifejezett álláspont, mely nem is k­o­n­t­ro­ve­r­s­n­e­k, hanem egészen természetesnek állítja azt, hogy az elévülés csak az egyik házasság megszűntével veheti kez­detét,­­ visszautasíttassék. Én sajnálom, hogy törvényünk nem »expressis verbis« in­tézkedik a kettős házasság elévülésének kérdésében, mert a doc­trina tekintélyes gárdájának nagyon tiszteletreméltó, de e ponton a gyakorlati élet követelményeivel épen nem számoló divatos harca a pozitív jog szempontjából tárgy nélkülivé vált volna. De mihelyt tudjuk, miért nincs a törvényben ily különleges intézkedés és mibőn tudjuk, hogy módjában áll a bíróság­nak a controvers kérdésben a gyakorlati, az élet szükségleteinek megfelelő álláspontra helyezkedni, akkor nem teszünk kifogást a törvény szerkezete ellen. A törvényhozó céltudatosan mellőzte a különleges intézkedést. A törvényhozó céltudatossága fölött a magyar bíró, ki a törvény szellemét kutatja, nem tér souve­­rain nyugalommal napirendre. Azon állítást, hogy a »communis opinio« harca állana szem­ben a mi álláspontunkkal, túlbuzgalomnak kell tulaj­donítanom. Maga a folytonos bűntett tana forrongásban van. A folytató­lagos és folytonos bűntett kizárólagos ismérveit még mindig gyak­ran összekeverik, maga a t. cikkíró az is érdemnek tekinti, hogy ő a folytonos és folytatólagos bűntett ismérveit közösen dombo­rítja ki. »Es ist verwirrend — mondja Köstlin még 1855-ben — wenn diese (fortgesetzte Verbrechen) mit den fortdauernden zusammengeworfen werden, wie im braunschweigischen G. B. — bei Mittermayer — bei Hübel und in der französischen Juris­­prudenz.«­­ Bármiként igyekezett is Hans­­ Nypelst megcáfolni, Nypelsnek igaza van, midőn azt mondja, hogy a folytonos bűntett tanát ab ovo újra kell átvizsgálni a modern tudo­mány szempontjából. A meddig a folytonos bűntett ismérvei ingadozók, a med­dig a büntetendő cselekmények folytonos természete nem benső lényéből folyik, hanem Ortolan 2 Haus 3 is csak azt mondják, hogy a Tárgyhalmaz miatt elkésett, miért is szerző szíves elnézését kérjük. Egyúttal jelen közleménynyel a szerző és dr. Baumgarten úr között lefolyt nagyjelentőségű vitát befejezettnek nyilvánítjuk. A szerkesztőség. 1 System 493. lap, 10. sz. jegyzet. 2 Pour décider la question, consultez d’abord attenlivement les ter­mes de la lói dans la définition que cette lói donne du délit, etc.« (Eléments de droit pénal I. kötet (harmadik kiadás) 3)5. lap.) 3 (»Pour savoir si l’infraction rentre dans Pune ou l’autre de ces 51

Next