A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

Tizedik évfolyam, 42. szám Budapest, 1891. október 18. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) H­rrlaP­­s IGAZSÁGÉ­­­DEKÉN­EK KÉPVISELETED A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI HÁR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ü­gyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél ‹ 8 » — » egész ‹ « » — * Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben posta utal­ván­yai a­­ küldendők. Tartalom: Az örökösödési eljárás módosítása. Irta: Zi­mányi Alajos, kir. közjegyző Budapesten. — Fenyvessy Arnold biró esete. — A büntető­törvénykönyv módosítása. — Az új kir. táblák s az ügyhátralékok. Irta : dr. S z о к о r а у István, budapesti ügyvéd. — Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban. Irta: dr. D­o­b­a­i Győző, budapesti ügyvéd. — Az 1877. évi XXII. t.-c. 41. §-hoz. Irta : Ujszászy Gyula, kir. albiró Gyöngyösön. — Az örökösödési el­járásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. — Nyílt kérdések és feleletek.­­I. A zálogjog törlésé­hez. Irta: dr. Weisz Adolf, ügyvéd Tenkén. II. A törvényes idézési határidő. Irta: dr Zakariás János, Brassó.) — Sérelem. (»Szék­sértés« a váci kir. járásbíróságnál. Irta: Siposs Gyula, ügyvéd Vácott.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenet. — Hirdetés. Melléklet: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Október hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Tiszte­­lettel kérjük azon­t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése múlt h­ó végével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, nehogy a lap megküldésében fennakadás álljon be. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre..............1 frt 50 kr. Félévre........................3 frt — kr. Egész évre........................... 6 frt — kr. Az előfizetési pénzek a­­Jogi kiadóhivatalához, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. címezendők. A kiadóhivatal. A »Jog törvénytára« t. előfizetői jelen szá­munkhoz mellékelve veszik az igazságügyminiszteri rendeletek (). és iv. ívét (121—152. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Az örökösödési eljárás módosítása.* Irta : ZIMÁNYI ALAJOS, kir. közjegyző Budapesten. Az örökösödési ügyekben való eljárást mindaddig nem lehet véglegesen megállapítani, míg maga az öröklési jog törvényhozásilag nem lesz szabályozva és míg rendszeres öröklési törvényünk nem lesz. Hogy mégis az igazságügyminisztériumban e cím alatt: »Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításá­ról és kiegészítéséről« egy törvényjavaslat szaktanácskozás alapjául elkészült és most már törvényhozás tárgyául fel­vétetni szándékoltatik, ezen körülmény azt mutatja, hogy az öröklési jog codificatiójára még jó ideig várhatunk. Főkép két ok vezethette az igazságügyminisztériumot arra, hogy — be nem várva az öröklési jog codificatióját — az öröklési eljárásról jelenleg fennálló törvényeket már most módosítja. Egyik oknak kell lenni annak, hogy jelenleg hagyatéki­­ ügyekben különböző hatóságok, úgymint: járásbíróságok, királyi törvényszékek, úgy apró és nagyobb városok árva­székei — mely utóbbiak inkább közigazgatási hatóságok — jártak el és ebből tapasztalás szerint tetemes joghátrányok és késedelmek származtak. Másik oknak pedig annak kell lenni, mert oly hagya­tékoknál, melyekhez ingatlan javak tartoznak, az öröklési vagyonátruházások évekig, sőt évtizedig elmaradtak, minek A szerkesztősége folytán nemcsak számos jogzavarok, viszályok keletkeztek és bonyolódtak, hanem a hiteltelekkönyvi állapot sohasem nyújtott biztos tájékozást és ez a jogviszonyok összekuszáló­­dásán kívül az országos hitelviszonyokra hatott ez által káros befolyással. Mindezen okoknál fogva magasabb állami és jogi érdekekből ezen állapot továbbra nem tűrhető. Ezen két okra való tekintetből ez új törvényjavaslatot elvben örömmel kell fogadnunk és üdvözölnünk, mert ez képezi eme törvényjavaslatnak jó oldalát. A­mi azonban ezen törvényjavaslatnak alaki szerkezetét és beosztását, úgy annak némely intézkedését illeti, e tekin­tetben eme javaslat számos, lényeges hibával teljes. E javaslat 1. §-ában ki van jelentve, hogy az örökösö­dési eljárásra vonatkozó s jelenleg hatályban levő szétszórt, különböző kötvények közül némelyek hatályon kívül helyez­tetnek, mások módosíttatnak vagy kiegészíttetnek, némelyek pedig hatályban meghagyatnak. Azt azonban, varjon melyek ama szakaszok a jelenleg fennálló törvényekből, a­melyek módosíttatnak, vagy melyek azok, melyek kiegészíttetnek, azt ez új javaslat reámutatólag sehol sem jelöli meg. És minthogy e javaslat folytán öröklési eljárásunk itt-ott elszórt apró törvények némely szakaszai által szaggatottan lesz megszabva, azt semmiféle honpolgár, vagy jogász, még sybillai jártassággal sem értheti meg könnyen ezen új javaslat alapján, holott minden törvénynek világosnak, rendszeresnek, szabatosnak, érthetőnek kell lenni. Ily szerkezeti és beosztási hibában szenved emez új javaslat és így lehetetlen, hogy annak a jövőben üdvös hatása legyen igazságszolgáltatásunk keretében, sőt a célbavett igazságügyi nagyobb reformmunkálatoknak csak hátrányára szolgál, ha az a nélkül is szétszórt törvények újabb apró­ságokkal szaporíttatnak. Helyesebbnek tartanánk tehát, ha ezen 1. §-ban az mondatnék ki, hogy az öröklési eljárás iránt jelenleg fennálló különböző minden törvény egészen hatályon kívül helyez­tetvén, azok helyett az öröklési eljárás szabályozására egy újabb egységes törvény alkottatnék. Ily újabb törvény 25, vagy 30 - ba bele volna foglalható és rendszeres egészet képezne, könnyen megérthető világos tartalommal és be­osztással. Hogy a tervezett új javaslat épen ezen kellékeknek hijában szenved, ennek illustrálásául hivatkozunk eme ter­vezetnek 5., 6., 7. §-ára, melyekben hosszadalmasan, rendszer nélkül, más szakaszokra való hivatkozások és utalások mellett megállapíttatni szándékoltatik, hogy mily esetekben eszköz­­lendő hivatalból a hagyaték leltározása és tárgyalása és mily esetekben csak a felek kérelmére. Ezen három­­, hosszadalmas és részben érthetetlen ki­jelentései helyett helyesebb, világosabb és a törvényhozási intenziónak megfelelőbb volna az itt foglalt intézkedéseket következő két pontban fogalmazni: 1. Az örökösödési eljárás hivatalból megrendelendő és hivatalból foganatosítandó következő esetekben: a) ha az örökösök közt kiskorúak, vagy méhmagzat, vagy gondnokság alá tartozó személyek vannak; b) ha az örökösök közül valamelyik ismeretlen helyen távol van; c) ha örökös egyáltalában nem létezik; d) ha a hagyatékhoz ingatlan javak is tartoznak. Ez esetekben a halálesetfelvétel és leltár a községi elöljáróság által a haláleset bekövetkeztekor nyomban el­készítendő és a kir. járásbírósághoz 8 nap alatt beküldendő, a kir. járásbíróság pedig az örökösödési eljárás foganatosítása iránt késedelem nélkül intézkedik. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. * Ugyan e tárgyban G­ö­­­ö­n­i László bánffy­hunyadi ügyvéd úrtól is vettünk egy dolgozatot, melyet legközelebbi számunkban közölni fogunk.

Next