A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-11 / 37. szám
Tizenegyedik évfolyam, 37. szám Budapest, 1892. szeptember 11. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP az IGAZSÁGÜGY ÉRDEKÉNEK KÉPVISELETÉRE NAGTAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ÜRKÖZLŐIVÉ. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: küldendők. Tartalom: A Curia és a táblák működése. I. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — A vakok jogi cselekvéseinek hatályáról. Irta: Gyarmathy Ernő, kir. közjegyzői jelölt Nagy-Enyeden. — Belföld. (Az új budapesti kir. táblai elnök székfoglalása. — Teljes ülés a győri kir. táblán. — Lelet miatt börtön.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: Apró emberek. Irta: Kálmán Lajos, kir. járásbiró Moóron. Melléklet : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek ig. és 20. ivét (28.—320. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. a kiadóhivatal. A Curia és a táblák működése . (A curiai bírák tevékenysége 1882—1891. évtizedben.) Irta: Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Azon mozzanatok, melyek a bírósági testületek s különösen a legfelsőbb fórum bíráinak működésében s tevékenységében összpontosulnak, nem csekély jelentőséggel bírnak az igazságügyi politika irányzatára. Azért is nem csekély figyelmet igényelhetnek ama változások s újítások is, melyek valamely államban a codificatio műveletein kívül a bírósági szervezetben, a bírói szám emelésében, a személyzet változtatásában előállíttatnak s a melyek a bíráskodási tevékenységgel közelebbről kapcsolatba hozhatók. Ezen mozzanatokat s alakulásokat fogjuk most vizsgálat alá venni a lefolyt 10 év köréből, amely időszak alatt némely codificationális, nem épen gyökeres újítások mellett, a semmitőszék eltöröltetett és az egységes legfelsőbb ítélőszék, a Curia nevezet alatt visszaállíttatott, egyszersmind ennek személyzetében tetemes szaporítások eszközöltettek , s a nyugdíjazás úgyszólván rendszeresen alkalmazásba vétetett. És azon kérdést állítjuk fel, hogy ezen változások a statisztikai ügykimutatásban nyilvánuló hatásnak mily mozzanatait tüntetik fel a legfelsőbb fórumok működésében ? A legfontosabb, a minek hatályát vizsgálnunk s mérlegelnünk kell, ama mozzanat, a mely ezen évtized alatt a Curia birói létszámának szaporításában áll s a melyet a felebbezett ügyek sokasodásán kivül maga az egységesítés művelete is szükségessé tett. A Curia biráinak szaporítása 1882. után folytonosan tartott. Míg 1883-ban csak 71 biró működött a Curián, a lefolyt 1891. évben már 90 biró képezte a létszámot. Fokonkint emelkedett idáig. Az 1881— 1885-ki létszám 73-ról 1887-ben 77-re szaporittatott; 1889-ben 78-ra, 1890-ben 83-ra. Magának az évenkénti ügybejövetelnek terjedelmével ezen személyzeti szaporítás nem állt kellő és szükségképi arányban. Az ugyanis, eltekintve az 1882. év 281/* ezernyi bejövetelének kivételes nagy ügyszámától — 1883-ban 222/s ezer számot képviselt — és ez 1891-ben csak 237* ezerig szaporodott. Egy ezret sem tesz ki a különbözet; maga a birói szám 19-el növekedett. 1888—89 — 90. években nagyobb volt a bejövetel — meghaladta a 25 ezret — mi azután az elintézendő ügyek összegét 24 ezerről (1884-ben) és 23 ezerről (1885-ben) 32 és 33 ezerre emelte fel 1889—1890. években. Lapunk mai száma Ezen nagy birói szaporítás közelebb hozott bennünket némileg kisebb mérvben ama normális jogállapothoz, melyben a legfelsőbb forum, de általában a felebbviteli forum egyes biráinak nem kell hetenkint tömeges ügyszámot bejelenteni s évenkint százakra menő ügyeket tanulmányozni és ítélkezésre feldolgozni s bejelenteni, a minek természetesen a judicatura alaposságára nagy befolyása van Ezen javulást mutatja az, hogy 1882. évben átlag minden curiai bíróra 345 elintézés jutott, 1883-ban 395. Ellenben 1889-évben, midőn már 78 volt a birói létszám, az átlagos elintézések összege leszállt 308-ra, 1890-ben 83 biró mellett, 303-ra és 1891-ben 90 biró részvéténél 265-re. Azonban, midőn az ügybejövetel csökkent és az elintézendők összege kevesbedett, mint 1884—1886. években, midőn utóbbiak csak 23 — 25 ezret tettek ki, akkor 71—73 bírói létszám mellett is egy bíróra átlagosan 279—253—294 elintézés jutott. Ugyanezen változást észlelhetjük, ha külön az egyes birák működésének eredményeit vizsgáljuk az elintézések öszszegeiben. Míg 1882—1883. években az öt-hatszázas elintézések a curiai bíráknál nagyobb számban fordulnak elő , addig 1889— 1891. években csak a négyszázasok jelentek meg számos bírónál s az ötszáznyi elintézés ritkán, kivételesen fordul elő. így 1882. évben 600-on, 650-en túl 7 biró referált ügyeket; 500 s 550-en túl 8 biró és 400—450-en felül 16; 300—350-en túl: 15 ; 200—250-en túl: 11 biró. 1883. évben 500-on túl 600 ig 18 biró referált; 400-on túl pedig 480-ig nem kevesebb mint 25; 350-től 400-ig 11 biró; 250-től 300-ig 7. 1884-ben 2 biró referált 600-ig; 500-ig 5 biró; 400 s 450-en túl 5; 300-on túl 21; 300-ig 27. Ezen tevékenység 1891. év felé tetemesen megváltozott s megcsökkent. Már 1888-ban ötszázas referáda csak kivételképp fordult elő s ezek is a büntető osztályban; 400-on felül 11 volt; 300-on túl 14; 250-en felül 12; és 200-nál nagyobb referáda 13 volt. 1889. évben ötszázas bűnvádi referáda 2 volt; 400-on túl 14, mind bűnvádi; 350—400-ig 14; 300—350-ig 13; 250—300-ig 13; 200-250-ig 6. 1890. évben 500-nál nagyobb referáda büntetőügyben 3 fordult elő; 400 és 450-en túl 7 biró referált, mind büntető tanácsokban; 350—400-ig 20, ezek közt 9 polgári ; 300-on túl 8, ezek közt 6 polgári; 250-en túl szintén 8; 150—200-ig kettő referált; 100-on túl pedig 6. 1891. évben, kivévén a mindig nagyszámú váltóperbeni referádát, ötszázas egy fordult elő bűnvádi ügyben; 400-as is csak 2 volt, szintén bűnvádi; 350—400-ig 15; 300-on felül 23 biró referált; 250-nél nagyobb referáda 8 volt ; 200—250-ig 11 ; 150—200-ig 8 ; 100-on túl 150-ig 8; 100-on alul pedig 9 biró referált. Különben már 1887-ben, amikor a birói személyzetben való változások napirendre kerültek, csökkent az egyes birói referádák összege. A polgári perekben — kivévén a váltóperek referensét — egyik biró sem referált 400 pert. A bűnvádiakban is csak 4 biró jelentett be négyszázat egészen 440-ig. Mindkét osztályban 350-en túl 9, továbbá 300 —350-ig 12, 250-től 300-ig 8, 200 s azon túl 17, 150—200-ig 7 és 100—150 közt 3 biró jelentett be; 100-on alul 12 biró maradt. Ezen évtized folyamából általában figyelmet kelt azon tapasztalat, hogy a büntetőjogi referensek rendesen többet jelentettek be, mint a polgárjogiak. 13 oldalra terjed.