A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-09 / 41. szám

Tizenegyedik évfolyam, 41. szám Budapest, 1892. október 9. Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKÉN­EK KÉPVISELETÉRE A HACHAU ÖGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGÍZŐI KAR KÖZLŐIVÉ. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER M­ÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben post­autal­ványn­yal küldendők. Tartalom : Biráink kiképeztetése. Irta: dr. W­e­i­s­z Ignác, budapesti ügyvéd. — A kettős házasság fogalmához. Irta : B­o­d­o­r László, kolozs­vári kir. tszéki biró. — Magyarországon kötött és külföldön felbontott házasság kérdéséhez. Irta : dr. V­i­d­a Zoltán, Budapesten. — Belföld. (A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása a sommás eljárásról. — Ügyvédi és ügyvédjelölti viszonyok Magyarországon.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicatura.) — Sérelem. (A zsolnai kir. járás, bíróság.) — Irodalom. (A kereskedelmi kamarákról szóló 1870. évi tör­vény. Dr. Stegmann R.-tól. — Megjelent új könyvek.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. Melléklet : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. (Csődök. — Pályázatok.) A »Joti törvénytára« t. előfizetői jelen szá­munkhoz mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek 23., 24. és 25. ívét (353—380. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Biráink kiképeztetése. (Igazságügyérünk figyelmébe.) Irta: dr. WEISZ IGNÁC, budapesti ügyvéd. Igazságszolgáltatásunk egyik nagy baját képezi az, hogy a b­i­r­á­k legnagyobb része — úgyszólva — semmi, vagy legalább nagyon kevés gondot fordít arra, hogy a judica­­túrát hazánkban és lehetőleg a külföldi jog­szolgáltatást is folytonos és éber figyelemmel k­í­s­é­r­j­e, hogy kevés azon birák száma, kik elfoglaltságuk mellett még a jogtudományt és a jogi irodalmat is cultiválják, a­minek természetes folyománya aztán az, hogy jogszolgáltatá­sunk, különösen az alsóbb bíróságoknál és legkivált a vidéki bíróságoknál, nem emelkedhetik a kor színvonalára. Ennek a kifolyása és consequentiája azután az is, hogy a jogorvoslatok folyton nagyobb mérveket öltenek és a felsőbb bíróságok meg sem győzhető munkahalmazzal töltetnek el, a­mi igen természetesen nagy mérvben akadályozza felsőbíróságainkat abban, hogy az eléjük kerülő ügyeket kellő alapossággal intéz­hessék el. Ezen a folytonos tovább­tanulás és a jogirodalom figye­lemmel való kísérésének hiánya a bíráknál nagyban kihat a bírói pályára készülő ifjú nemzedékre, a joggyakornokokra, aljegyzőkre, jegyzőkre stb. is és ritka, nagyon ritka eset az, hogy valamely alsóbb gyenge bíróságnál alkalmazott jegyző stb. további alapo­sabb és a kör haladásával lépést tartó kiképezésére gondot fordítson. A tapasztalat igazolja, hogy minden oly bíróságnál, hol a bírói tagok vagy azoknak egy része el nem marad, hanem folyton tanul és művelődik, az ezen bíróságnál alkalmazott fiatalabb erők is több szakképzettséget igyekeznek elsajátítani, míg ott, hol a bírák elmaradnak, a fiatal jogásznemzedék sem talál impulzust arra, hogy haladjon. Hogy e tekintetben a viszonyok javíttassanak, igen életrevaló és practicus eszmét pendített meg a bécsi legfőbb­­szék elnöksége, a midőn legújabban az összes alsóbb bíróságok elnökeihez rendeletet menesztett, melyben elrendelte, hogy jövőre az általa megnevezendő előadó bírák minden egyes bíróságnál, a joggyakornokok stb. részére cursusokat tart­sanak, mely cursusoknak, tehát előadásuknak az a célja legyen, hogy egyes érdekes jogi esetek az anyagi és formális jog révén az ide vonatkozó jogirodalom alapul vétele mellett megvilágít­­tassanak. Én ugyanezen intézménynek hazánkban leendő meghono­sítását igen sürgősnek és felette fontosnak tartanám nemcsak magára a bíróságokra nézve, de a fiatal jogásznemzedékre is, mely most a bíróságoknál alkalmazásban van, mert ez a bíráknak ép úgy, mint a jövő generationál­­is, tudását és művelődését nagy mérvben emelné és sürgősnek tartanám ezen előadások behozatalát azért is, mert most, midőn a sommás és nyilvános Lapunk mai száma IS oldalra terjed, eljárás behozatalának küszöbén állunk, az ily előadások és fel­olvasások a jogszolgáltatás jobbá tételére kétségtelen befolyással bírnának. És úgy hiszem, hogy ezen intézmény behozatala mi nehéz­ségekbe sem ütköznék, mert minden törvényszéknél és járás­bíróságnál lesz egy vagy több oly bíró, ki a kor színvonalán állva, ezen hivatásnak megfelelni képes volna. Az, hogy az alsóbb bíróságok, mint ezt tapasztalatból tudom, túlságosan elfoglalva nincsenek és hogy mindenütt akad egy két bíró, ki ezen feladatra, ha erre felhivatik, szívesen vállal­kozik, egy okkal több arra nézve, hogy ezen üdvös intézmény nálunk mielőbb meghonosíttassék. Ajánljuk ezen ügyet igazságügyérünk becses figyelmébe és nem kételkedünk, hogy most, midőn jogszolgáltatásunk javítása érdekében az egész vonalon megindította az actiót és a jog­szolgáltatási közegek jog­­tudományának és haladásának emelését is célbavette, nem fog késni minden oly követelményt becses figyelmére méltatni, mely célzatait előmozdíthatja. Azon birákra nézve, kik magukban hivatást és tehetséget éreznek ezen feladatoknak, melyek tagadhatlanul különös szor­galmat és tanulmányt igényelnek, megfelelni, ezen intézmény meghonosítása csak kívánatos lehet, mert az kétségtelen, hogy az ezen téren kiválóan kitűnő és érdemeket szerzett bírák első­­­sorban lesznek hivatva előmenetel, illetve előléptetés útján a felsőbb bíróságokhoz jutni. A kettős házasság fogalmához. Irta : BODOR LÁSZLÓ, kir. törvényszéki bíró Kolozsvárott. A külföldi bíróságok több esetben kimondták, hogy ha a katholikus vallásfelekezethez tartozók között kötött házasság a házasfelek valamelyikének bármely bevett vallásra áttérés után, az illető vallásfelekezet valamelyike egyházi törvényei alapján történt felbontása után kötött újabb házasság nem tekintendő törvényesnek. A külföldi polgári házasságok eme kijelentései analógiáján a külföldi bűnügyi bíróságok előtt többször volt kérdés tárgya, ha váljon a katholikus egyházi jog szerint még érvényesnek és így jogilag fennállónak tekin­tendő házassági kötelék tartama alatt kötött újabb házasság miatt nem vonható bűnvádi fele­lősségre az a személy, ki áttérés után kötött új házasságot? Legutóbb a prágai cs. kir. államügyészség kereste meg a kolozsvári királyi törvényszéket hasonló ügyben. Kérdést intézett említett törvényszékhez, hogy a katholikus vallás szerint házassági frigyet kötött, később ágy- és asztaltól elválasztott K. M. ama cselekményével, hogy miután magyar honos lett és Kolozsvárit polgári jogot szerzett, áttért az unitárius vallásra és házasságra lépett W. L.-al, követett-e el a magyar büntető törvények értel­mében valamely büntetendő cselekményt ? Egyszersmind oda véleményezett az államügyész, hogy az osztrák büntető törvénykönyv értelmében K. M. kettős házasság bűntényét követte el, miután az első házassági kötelék érvényesen felbontottnak nem tekinthető. A kolozsvári kir. törvényszék a következőkben válaszolt a prágai államügyészségnek, tekintve, hogy K. M. magyar államhonos s azután a kolozs­vári unitárius egyházközség tagja lett s ezzel a házassági jogot szabályozó unitárius egyházi törvény hatálya reá nézve kiter­jeszthető ; tekintve, hogy eme törvény 38. §-a értelmében akár bel-, akár külföldön kötött bármely egyházi házasság megsemmisíthető, vagy felbontható, ha erre nézve az unitárius vallásfelekezet tagjait kötelező törvény (73 §.) vagy a hazai törvények szerint okok forognak fenn. Tekintve, hogy ugyane törvény értelmében a házasságbontó okok alapján a házas felek bármelyikének joga van (a­mennyiben az unitárius egyházközség tagja) a házasság felbontása iránt folyamodni s a házasság felbontását a papi székek, illetőleg a zsinati főtanács érvényesen kimondhatja, mely esetben az unitárius vallásfelekezethez tartozó felet egyszersmind új házasságkötésre felszabadíthatja (61. §.).

Next