A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

Mellékletek: Jogesetek Tára

108 A J­OG hozó végzés felhozott indokaiból a megtámadott ítélet pedig a törvényszakaszokra való hivatkozás megváltozásával felhozott indo­kain kívül még azért is helyben volt hagyandó, mivel vádlott maga sem vette tagadásba, hogy a polgári per tárgyát képező ingósá­gokat tényleg megvette és átvette, azok felszámítása ellen nem tett kifogást, csak állította, hogy annak vételára a papirraktár vételárában bent foglaltatott; erre tette le az esküt s az bizonyult tárgyalás során valótlannak. A magyar kir. Curia (1896. évi május hó 20-án 8,055. sz. a.) Mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Panaszló a fenntartott bűnvádi feljelentésében maga is elismeri, hogy a polgári perben azért kínálta meg vád­­­­lottat a főesküvel, mert egyéb bizonyíték rendelkezésére nem állott, miből alaposan azt lehet következtetni, hogy panaszró a bűnvádi eljárás rendén idézett s ki is hallgatott tanúinak, nagy­bátyjának s a vele közös háztartásban élő két testvérének vallo­mását maga sem tekintette oly bizonyítéknak, melynek perdöntő vagy legalább nyomatékos erő tulajdonítható, mert különben azokra már a polgári per során hivatkoznia kellett volna. De ezen tanúk is csak azt bizonyították a bűnvádi eljárás rendén, hogy tudomásuk szerint, — mert abba jelen voltak — a panaszló által vádlottnak 150 frtnyi eladott papírkereskedési áru­cikket részletes felsorolásával 1892. évi október hó 30-án kiállított számlába, a kérdéses két állvány, kirakatszekrény és cimtábla nem foglaltatott bele; úgy de azt vádlott is elismeri,­­ hogy a számla­­szerű jegyzékbe azok nem vétettek fel, mert azokat a 150 frt, illetőleg szerinte 151 frtban kialkudott boltcikkekhez úgy adta át neki ráadásul panaszt, igy azok ára már amaz összegben benn­foglaltatott s azokat — ami valónak is bizonyult — már a bolti­cikkekkel egyidejűleg birtokába vette. Nem bizonyították azonban a tanuk azt, hogy a kérdéses tárgyak 18 frtnyi árából a polgári keresetlevélhez másolatban mellékelt és 1892. évi november hó 1-sejéről keletkezett A) alatti számla, melyre vádlott az esküt tette, már a kelet idején csakugyan kiállíttatott s hogy e szerint a kérdéses tárgyak eladása tényleg külön jogügyletet képezett volna, sőt panaszló és tanuk vallomása által ennek éppen ellenkezője támogattatik, az t. i. hogy akkor ily jogügylet létre nem jött, továbbá nem bizonyították azt sem, hogy jelen voltak légyen mikor — mint az vádlott tagadásával szemben egyedül panaszló állítja, •a pár héttel későbben, mint bolti üzleti cikkeket azon tárgyakat 15 frt s illetőleg a cimtáblá­­val együtt 18 írtért vádlottnak eladta, mert ezen jogügylet panaszló vallomása szerint vádlott üzletében köttetett meg s akkor senki sem volt jelen. Ezeknél fogva nem lévén bizonyítva az a lényeges körül­mény, hogy az állványok, kirakatszekrény és címtábla adásvétele külön jogügylet tárgyát képezte és hogy azok ára a papírkeres­­kedés vételára által nem fedeztetett­ vádlottat a vád alól fel kellett menteni. Vádlott akarata is a lopásra irányulván és vádlott társá­val a lopásnak elkövetésére együttesen indulván el, cselekménye vagyis a tolvajnyelven úgynevezett falazás által magával a lo­pás véghezvitelével oly szoros összefüggésben álló cselekvést fej­tett ki, mely a bűnsegéd cselekvését meghaladja és a btk. 70. §. képest a tettesség fogalma alá esik. A magy. kir. Curia (1896. április 30. 3,476. sz. a.) Tekintve hogy a két vádlottat közösen terhelő négy rendbeli lopási eset­ben J. F. Vilmosné vádlottnak akarata is a lopásra irányult és vádlott társával a lopások elkövetésére együttesen indulván el, cselekménye vagyis a tolvajnyelven úgynevezett «falazás» által, melynek rendeltetése az, hogy a lopás elkövetésekor a közvetlen tettes mellett vagy körülé és közelében lévén, annak cselekvését vagy észrevehetlenné tegye mások előtt, vagy a lopott dolog átvétele és gyors távozás által a lopás sikerét biztosítsa és a közvetlen tettesről egyúttal a lopott tárgy eltüntetésével a gyanút is elhárítsa, ez a vádlott is magával a lopás véghezvitelével oly szoros összefüggésben álló cselekvést fejtett ki, mely a bűnsegéd cselekvését meghaladja és a btk. 70. §-hoz képest a tettesség fogalma alá esik. J. F. Vilmosné vádlott az általa A. Antalné vádlott társaságában elkövetett 4 rendbeli lopás bűntettében nem a btkv. 69. §. 2. pontja szerint mint bűnsegéd, hanem a 70. §. alapján mint tettestárs mondatik ki bűnösnek, stb. A m. kir. ministériumok elvi jelentőségű határozatai. Akkor, midőn törvény által óvott idegen érdekek védel­méről van szó, a hatóság eljárása csakis ezen védelem szük­ségességéből folyó intézkedések foganatosítására irányulhat, s az, hogy a védelem mily költségeket igényel, csak másodrangu szerepet játszik, mivel a káros hatás okának megszüntetésével kikerülhető a védelmi intézkedés is. (Földmivelésügyi m. kir. minister urnak m. évi 70,231. sz. rendelete.) A lelkészek a lelkészi teendőkért javadalmazásképen birt ingatlanok után a községi pletadó fizetése alól mentesek. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 18.033. sz. határozata.) Osztrák állampolgár férfi és magyar állampolgár nő, ha egyikök keresztény, a másik izraelita, sem Magyarország­ban, sem Ausztriában nem köthetnek egymással házasságot. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 19-én 25,484. sz. a. kelt határozata.) Az utóadó felszólalások eseteiben, ha a fél ezt kívánja, a pénzü­gyigazgató határozathozatal előtt feltétlenül meghall­gatandó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1890. évi 5,292. sz. határozata.) liszti orvosi állások betöltésénél egy évi egyetemi tanár­segédéig két évi magángyakorlattal egyenlőnek tekinteik. (A m. kir. belügyminiszer 1895. évi 108,995. sz. határozata.) Vörhenyben megbetegedett gyermekek engedély nélkül más házba átszállítása kihágást nem képez. Az 1894. évi 91,955. sz. belügyministeri rendelet a difteria és torokgyík kórban szenvedőkre nézve írja elő a hatósági engedélyt. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 377. sz. határozata.) Felső népiskola elvégzése a köztisztviselői minősítés szempontjából egyenlő értékű a polgári iskola IV. osztályának elvégzésével. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1895. évi február hó 18-án 4,511. sz. a. kelt rendelete.) A törvényhatósági állatorvosokat azon hivatalos teendők ellátása után, melyeket a törvények kizárólag működési körükbe utalnak, külön díjazás, utiátalány élvezete esetén pedig fuvar nem illeti meg; mig a hasznos házi állatok tavaszi meg­vizsgálásakor felmerülő kiadásaik fedezésére külön díjazhatók, a mely díjazások legmegfelelőbben szabályrendeleti uton rendezhetők. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 100,459. sz. átirata a m. kir. belügyministerhez.) Az útalap pénzei árvízvédekezés alkalmával előforduló kártételek megtérítésére nem fordithatók. (A m. kir. kereske­delemügyi minister 1896. évi 16,658. sz. határozata.) A nyomásos gazdálkodásban az osztatlan közös legelő­ben érdekelt birtokosság csak akkor köteles szervezési sza­bályzatot alkotni, ha az ügyvitellel saját közegeit szándékozik megbízni; az esetben azonban ha az ügyvitellel a községi elöljáróságot bízza meg, a birtokosság szervezési szabályzat alkotására nem kötelezhető. (A m. kir. földmivelésügyi minis­ter 1895. évi 73,360. sz. határozata.) Hogy valamely ut vasúti állomáshoz vezető ut jellegé­vel bir-e vagy sem ? maguk a helyi viszonyok s a vasúti állomásnak fekvése s egyébb fenforgó körülmények állapít­ják meg. Hogy valamely­et ily jelleggel bírjon, ahhoz köz­gyűlési határozat nem szükséges. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 44.252. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny“-ből. Csődök: Borovitz Mihályné e. Siklós, pécsi tvszék. bej. aug. 8. félsz. aug. 27., csb. Bogyay Pongrác, img. dr. Stein Henrik. — Lauch­­ter Adolf e. Tarnaeőrs, egri­­szék, bej. aug. 10., félsz. szept. 11. csb. Kolossváry József, tmg. Weiszmann Ignác. — Freichlinger Miksa e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tvszék, bej. jul. 25., félsz. aug. 25. csb. Krivácsy Károly, tmg. dr. Neuschlosz Tivadar. — Goldstein Anton e. Beszterce, besztercei tvszék, bej. aug. 19., félsz. szept. 12., csb. Tamás Károly, tmg. Löw György. — Treuschiner testvérek e. Kalocsa, kalocsai tvszék, bej. szept. 15., félsz. okt. 10., csb. dr. Szabó Aladár, tmg. Gré­­linger József. — Philipp Rezső e. Vukovár, vukovári­­biróság, bej. jul. 27 , félsz. — csb. dr. Vélics L., tmg. — Krausz Ignác e. II.-M.-Vásárhely, szegedi tvszék, bej. jul. 31., félsz. aug. 29., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Müller Ferenc. — Spitzer Jenő e. Poroszló, egri tvszék, bej. jul. 27., félsz. aug. 26., csb. Singer Lajos, tmg. Tomanócy Endre. — Winkler Dánielné e. M.­Cernya, nagy-kikindai tvszék, bej. jul. 31., félsz. aug. 8., csb. Kovách Gusztáv, tmg. dr. Gémesi. — Steiner Gyula e. Debrecen, debreceni tvszék, bej. aug. 15., félsz. szept. 16., csb. Hegedűs István, tmg. Márton Imre. — Lobh Gyula e. Balázsfalva, gyulafehérvári tvszék, bej. aug. 20., félsz, szept. 15., csb. Veress Jenő, tmg. Brendusián Jakab. — Sáhin Kristóf e. Szamosujvár, deési tvszék, bej. aug. 5., félsz, szept. 1., csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. dr. Weisz Lipót. — Pályázatok : a csongrádi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 12. — A hajdu-nánási jbiróságnál albirói áll. jul. 13.­­ A lugosi tvszék­­nél aljegyzői áll. jul. 14. — A karánsebesi tvszéknél albirói áll. jul. 14. — Az újvidéki tvszéknél aljegyzői áll. jul. 18. —

Next