A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-26 / 13. szám
Tizennyolcadik évfolyam 13. szám. Budapest, 1899 március 26. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ŐR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. A JOG (ezelőtt MAGTÁR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre_ 1 frt 50 kr. Fél « __ 8« — « Egész « _ 8 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A magyar bírói kar fizetéséről. Irta : Dr Nyeviczkey Antal, kir. táblai biró, Bpest. — A sajtójogi felelősség kérdése. I. Irta : Zsitvay Leó, a budapesti büntető törvényszék elnöke.— A megbízó igénye az eladásra átadott ingók iránt. Irta : Gördner Károly, tszéki biró, Brassó. — A végrehajtási törvény 160. ipához. Irta: Dr. Dalmady Lajos ügyvéd, Nagy-Kőrösön. — Belföld. (Csemegi Károly. — Ügyvédi mozgalmak.) — Ausztria és külföld . (A megbilincselés Szászországban. Közli: Dr. Szokolay István, ügyvéd, Bpest. — Külföldi judicatura. Közli: Dr. Oláh Dezső, ügyvéd, Bpest.) — Nyílt kérdések és feleletek . (A végrehajtási jog köréből. Irta: Egy vidéki ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) ________________________________________________________________________________________________________________ | A magyar bírói kar fizetéséről. Irta: Dr. NYEVICZKEY ANTAL budapesti kir. táblai bíró. Az igazságügyi költségvetés vitája bizonyára fog arra alkalmal szolgálni, hogy a magyar bírói kar mostoha helyzete a törvényhozás előtt ismét felszínre kerüljön. Mi is hát az a gyakran emlegetett sérelem, amely e karnak helyzetét mostohává teszi ? Nem egyformán mostoha az összes állami tisztviselőknek helyzete? Nagy különbség van , és ez az, hogy alig van közhivatal, amelynek viseléséhez annyi előtanulmány volna szükséges mint a bírói álláshoz. Ezzel és elsősorban ezzel nem áll arányban a fizetés. Hosszas, fáradságos elméleti s gyakorlati kiképzés, —számos vizsga kiállása után bírói állást nyerhet el az, aki legalább 211-ik évét betöltötte. — Birói állást tehát csak meglett férfi foglalhat el. Helyes is ez! Polgártársai vagyona, élete, becsülete fölött ne biráskodhassék gyermek-ember. Tény azonban, hogy ez állások legalsóbb fokát sem lehet fölötte korán elnyerni, sőt csak abban a korban, amelyben már mindenki elvárhatja, hogy fáradozásának anyagi sikerét is élvezhesse. Ehhez járul, hogy alig van közhivatal, amelynek teendője hasonlítható volna a bírói hivatal gyakorlásának nehézségéhez. Kevés kivétellel minden magyar biró úgy el van halmozva s oly nehéz teendőkörre, hogy annak lelkiismeretes teljesítése legtöbbször fölötte fáradságos, gyakran lelkettestet kimerítő munkát követel. E munka mellett a magyar bíró egyébként sem juthatna más, esetleg jövedelmező mellékfoglalkozáshoz, de azt a bírói alaptörvény is tiltja. Ha tehát a bírónak magánvagyona nincs, amelynek célszerű kezelésére különben szintén alig is érhetne rá, — kizárólag arra van utalva, amit az állam nyújt neki. — Nyer-e tehát az ekként teljesítendő munka az államtól megfelelő fizetést ? A bírói pályára lépő egyén, aki már ekkor fáradsággal és költséggel számos vizsgát, végül a bírói vizsgát kiállotta, aki már ekkor legalább 26 esztendős, elnyeri az albírói állást, kap az államtól a lakbéren kívül 1.100 frt fizetést, Budapest és Fiume kivételével semmi többet. Tessék ebből a bírói állás tekintélyéhez, fontosságához mérten megélni. Nehéz dolog ez, hacsak maga szorul is arra, hátha még másnak, vagy másoknak eltartása is abból várja fedezetét. Ennél többet pedig nem kap az államtól, de nem kereshet ahhoz mellékfoglalkozással sem, hogy megélhetésének legtöbbször súlyos gondjain segítsen, könnyítsen. Azt szokták erre mondani, hogy mindez igaz, ez mind így van, de nem segíthetünk ezen, mert ez a kérdés csak az összes államtisztviselők helyzetének javításával volna megoldható; ekkér volna csak a baj orvosolható, amely intézkedésnek óriási költségtöbbletét azonban a magyar birodalom pénzügyi helyzete nem bírná el. Való, hogy e baj közös az összes állami tisztviselőkével. Való, hogy a magyar államnak nincs, vagy legalább nem jut arra elég pénze, hogy összes tisztviselőinek fizetését emelje s ennek keretében túráinak fizetésén is javítson; nem tehet úgy mint Ausztria, mely az ide mellékelt táblázat szerint a közelmúltban jelentékenyen javított tisztviselőinek fizetésén. Ausztriában (eddig) Ausztriában (újabban) Nálunk (1893 óta a (Vll-től lefelé) I. 12.000 frt 12.000 frt 20 000 frt II. 10.000 frt 10,000 frt 12 000 frt 8,000 « IIi 8.000 frt 8,000 frt 8,000 frt 6 000 « IV. 7,000 frt 7.000 irt 6,U0ü frt -6,000 frt 6,000 frt 5,000 frt V. 5,500 « 5.500 « 4.000 « 4,500 « 4.500 « 3,600 frt 4.000 frt 3.000 frt VI. 3,200 « H,600 « 2,500 « 2,8 0 « 3,200 « 2,400 frt 3,000 Irt 2,400 frt VII. 2,200 « 2.400 « 2,200 « 2.000 « 2,700 « 2,000 « 1.800 frt 2,200 frt 1,800 frt Vili. 1,600 « 2.000 « 1.600 « 1,400 « 1,800 « 1.400 « 1,300 frt 1,600 Irt 1,300 frt IX. 1.200 « 1,500 « 1,200 « 1.100 « 1,400 « 1 100 « 1.000 frt 1,300 frt 1.000 fit X. 950 « 1,200 « 900 « 900 « 1,100 « 800 « 800 frt 1,000 frt 700 frt XI. 700 « 900 frt 600 « 600 « 800 « 500 « Irtható e táblázatokból, hogy Ausztriában a tisztviselők, kivévén a legmagasabb osztályokat, amelyeknél a mieink most is előnyösebben vannak alapfizetéssel ellátva, a IV. fizetési osztálytól lefelé sokkal magasabb alapfizetést húznak, mint a magyarországi, ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők. Ezt tehát a magyar állam nem utánozhatja. De, ha az összes állami tisztviselők helyzetén nem is lehet javítani, nem lehetne-e mégis a bírákén ? Hiszen a bírói állás a kifejtett okokból kivételes méltatást érdemelne. Ám maradjanak meg egyelőre a mostani fizetési osztályok és azokban a fokozatok , nem lehetne-e mégis azoknak keretében a bírói kar panaszát megelőzni, a sérelmeket orvosolni? Azt hiszszük, hogy igen. Erről óhajtunk néhány sorban értekezni s rámutatni, hogy nem volna lehetetlen a bírói kárfizetésén a fennálló fizetési rendszer keretében is javítani. Mert hiszen könnyebb volna annak az albírónak, aki 1.100 frt fizetéssel küzd, tűrni e helyzetet, ha arra volna kilátása, hogy ez rövid idő múlva javulni fog, mert mihamar részesül előmenetelben. De, egyes kivételes előmeneteltől eltekintve, igy van-e ez rendszerint ? Az 1898. évi összlétszám-kimutatás szerint 745 albirós alügyész volt 1,100 frt alapfizetéssel ,353 pedig 1,200 frttal javadalmazva és — érthetetlen — egyetlen egy albirós alügyész sem volt ez osztály fokozatával ellátva. 12 oldalra terjed Lapunk mai *7.Ama