A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-26 / 13. szám

Tizennyolcadik évfolyam 13. szám. Budap­e­st, 1899 március 26. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE­­ MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ŐR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. A JOG (ezelőtt MAGTÁR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre_ 1 frt 50 kr. Fél « __ 8« — « Egész « _ 8 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautal­vány­nyal küldendők. TARTALOM : A magyar bírói kar fizetéséről. Irta : Dr Nyeviczkey Antal, kir. táblai biró, Bpest. — A sajtójogi felelősség kérdése. I. Irta : Z­s­i­t­v­a­y Leó, a budapesti büntető törvényszék elnöke.­­— A megbízó igénye az eladásra átadott ingók iránt. Irta : G­ö­r­d­n­e­r Károly, tszéki biró, Brassó. — A végrehajtási törvény 160. ipához. Irta: Dr. Dalmady Lajos ügyvéd, Nagy-Kőrösön. — Belföld. (Csemegi Károly. — Ügyvédi mozgalmak.) — Ausztria és külföld . (A megbilincselés Szászországban. Közli: Dr. Szokolay István, ügyvéd, Bpest. — Külföldi judicatura. Közli: Dr. Oláh Dezső, ügyvéd, Bpest.) — Nyílt kérdések és feleletek . (A végrehajtási jog köréből. Irta: Egy vidéki ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvé­­­­nyek. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.)­­ ________________________________________________________________________________________________________________ | A magyar bírói kar fizetéséről. Irta: Dr. NYEVICZKEY ANTAL budapesti kir. táblai bíró. Az igazságügyi költségvetés vitája bizonyára fog arra alkalmal szolgálni, hogy a magyar bírói kar mostoha helyzete a törvényhozás előtt ismét felszínre kerüljön. Mi is hát az a gyakran emlegetett sérelem, a­mely e karnak helyzetét mostohává teszi ? Nem egyformán mostoha az összes állami tisztviselőknek helyzete? Nagy különbség van , és ez az, hogy alig van közhiva­tal, a­melynek viseléséhez annyi előtanulmány volna szükséges mint a bírói álláshoz. Ezzel és első­sorban ezzel nem áll arányban a fizetés. Hosszas, fáradságos elméleti s gyakorlati kiképzés, —­­számos vizsga kiállása után bírói állást nyerhet el az, a­ki legalább 211-ik évét betöltötte. — Birói állást tehát csak meg­lett férfi foglalhat el. Helyes is ez! Polgártársai vagyona, élete, becsülete fölött ne biráskodhassék gyermek-ember. Tény azonban, hogy ez állások legalsóbb fokát sem lehet fölötte korán elnyerni, sőt csak abban a korban, amelyben már mindenki elvárhatja, hogy fáradozásának anyagi sikerét is élvezhesse. Ehhez járul, hogy alig van közhivatal, a­melynek teen­dője hasonlítható volna a bírói hivatal gyakorlásának nehéz­ségéhez. Kevés kivétellel minden magyar biró úgy el van halmozva s oly nehéz teendőkörre­, hogy annak lelkiismere­tes teljesítése legtöbbször fölötte fáradságos, gyakran lelket­­testet kimerítő munkát követel. E munka mellett a magyar bíró egyébként sem juthatna más, esetleg jövedelmező mellékfoglalkozáshoz, de azt a bírói alaptörvény is tiltja. Ha tehát a bírónak magánvagyona nincs, a­melynek célszerű kezelésére különben szintén alig is érhetne rá, — kizárólag arra van utalva, a­mit az állam nyújt neki. — Nyer-e tehát az ekként teljesítendő munka az államtól megfelelő fizetést ? A bírói pályára lépő egyén, a­ki már ekkor fáradság­gal és költséggel számos vizsgát, végül a bírói vizsgát kiállotta, a­ki már ekkor legalább 26 esztendős, elnyeri az albírói állást, kap az államtól a lakbéren kívül 1.100 frt fize­tést, Budapest és Fiume kivételével semmi többet. Tessék ebből a bírói állás tekintélyéhez, fontosságához mérten meg­élni. Nehéz dolog ez, hacsak maga szorul is arra, hátha még másnak, vagy másoknak eltartása is abból várja fedezetét. Ennél többet pedig nem kap az államtól, de nem keres­het ahhoz mellékfoglalkozással sem, hogy megélhetésének­­ legtöbbször súlyos gondjain segítsen, könnyítsen. Azt szokták erre mondani, hogy mindez igaz, ez mind így van, de nem segíthetünk ezen, mert ez a kérdés csak az összes állam­tisztviselők helyzetének javításával volna meg­oldható; ekkér volna csak a baj orvosolható, a­mely intéz­kedésnek óriási költségtöbbletét azonban a magyar birodalom pénzügyi helyzete nem bírná el. Való, hogy e baj közös az összes állami tisztviselőkével. Való, hogy a magyar államnak nincs­, vagy legalább nem jut arra elég pénze, hogy összes tisztviselőinek fizetését emelje s ennek keretében túráinak fizetésén is javítson; nem tehet úgy mint Ausztria, mely az ide mellékelt táblázat szerint a közel­múltban jelentékenyen javított tisztviselőinek fizetésén. Ausztriában (eddig) Ausztriában (újabban) Nálunk (1893 óta a (Vll-től lefelé) I. 12.000 frt 12.000 frt 20 000 frt II. 10.000 frt 10,000 frt 12 000 frt 8,000 « IIi 8.000 frt 8,000 frt 8,000 frt 6 000 « IV. 7,000 frt 7.000 irt 6,U0ü frt -6,000 frt 6,000 frt 5,000 frt V. 5,500 « 5.500 « 4.000 « 4,500 « 4.500 « 3,600 frt 4.000 frt 3.000 frt VI. 3,200 « H,600 « 2,500 « 2,8 0 « 3,200 « 2,400 frt 3,000 Irt 2,400 frt VII. 2,200 « 2.400 « 2,200 « 2.000 « 2,700 « 2,000 « 1.800 frt 2,200 frt 1,800 frt Vili. 1,600 « 2.000 « 1.600 « 1,400 « 1,800 « 1.400 « 1,300 frt 1,600 Irt 1,300 frt IX. 1.200 « 1,500 « 1,200 « 1.100 « 1,400 « 1 100 « 1.000 frt 1,300 frt 1.000 fit X. 950 « 1,200 « 900 « 900 « 1,100 « 800 « 800 frt 1,000 frt 700 frt XI. 700 « 900 frt 600 « 600 « 800 « 500 « Irtható e táblázatokból, hogy Ausztriában a tisztviselők, kivévén a legmagasabb osztályokat, a­melyeknél a mieink most is előnyösebben vannak alapfizetéssel ellátva, a IV. fize­tési osztálytól lefelé sokkal magasabb alapfizetést húznak, mint a magyarországi, ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők. Ezt tehát a magyar állam nem utánozhatja. De, ha az összes állami tisztviselők helyzetén nem is lehet javítani, nem lehetne-e mégis a bírákén ? Hiszen a bírói állás a kifejtett okokból kivételes méltatást érdemelne. Ám maradjanak meg egyelőre a mostani fizetési osztályok és azokban a fokozatok , nem lehetne-e mégis azoknak keretében a bírói kar panaszát megelőzni, a sérelmeket orvosolni? Azt hiszszük, hogy igen. Erről óhajtunk néhány sorban értekezni s rámutatni, hogy nem volna lehetetlen a bírói kár­fizetésén a fennálló fizetési rendszer keretében is javítani. Mert hiszen könnyebb volna annak az albírónak, a­ki 1.100 frt fizetéssel küzd, tűrni e helyzetet, ha arra volna kilátása, hogy ez rövid idő múlva javulni fog, mert mihamar részesül előmenetelben. De, egyes kivételes előmeneteltől eltekintve, igy van-e ez rendszerint ? Az 1898. évi összlétszám-kimutatás szerint 745 albiró­s alügyész volt 1,100 frt alapfizetéssel ,353 pedig 1,200 frttal java­dalmazva és — érthetetlen — egyetlen egy albiró­s alügyész sem volt ez osztály fokozatával ellátva. 12 oldalra terjed Lapunk mai *7.Ama

Next