A Jövő Üzemmérnöke, 1980 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1980-10-01 / 8. szám

1980. OKTÓBER Szabadpolc­oi Műszaki Könyvnapok újdonságai Ez év októberében 19. alka­­lom­mal rendezték meg a Mű­szaki Könyvnapokat, amelyre csaknem 50 művet jelentet­tek meg a kiadók. Ezek közül ismertetünk kettőt. TERNAI ZOLTÁN: A közúti forgalombiztonság „A könyv célja ismertetni a közlekedési balesetek lefo­lyását és okait, s ezen isme­retek alapján olyan javasla­tok közreadása, amelyeknek bevezetésével csökkenthető a közlekedési balesetek száma és azok súlyossága" — írja könyv előszavában a szerző. A közúti balesetek értéke­lése, elemzése, előzményeinek meghatározása, nyom- és la­boratóriumi vizsgálata, a kor­szerű balesetelemzés alapjai, a baleseti kármegállapítás után részletesen foglalkozik a baleset okozóival (a gépko­csi, az irányító ember, vala­mint az út és könyezet). A gépjárművek forgalombizton­sági értékelését meghatározó tényezők (fékezés, gumiab­roncsok, világító- és jelzőbe­rendezések, mozgás egyenes és ívmenetben, előzéskor) mellett foglalkozik a gépjár­művek ütközésével, a több egyedi baleseti tényező ere­dőjeként bekövetkező stabi­­litásvesztéssel, a különböző okokra visszavezethető bal­esetekkel. Mivel a balesetek 85,2 szá­zaléka a gépjárművezető ma­gatartására vezethető vissza, a balesetek elemzésénél lé­nyeges az emberi szervezet forgalombiztonsági értékelé­se, amelynek során fontos az emberi szervezet élettani sa­játosságainak fiziológiai és kóros változásainak ismerete, de elengedhetetlen ez a gép­­járművezetők alkalmasságá­nak vizsgálatánál is. Ezért a balesetek elemzésében fontos szerepe van az orvosnak. A környezet forgalombiz­tonsági értékelésénél figye­lembe veendők az utak és műtárgyaik, műszaki beren­dezéseik, a légköri viszonyok, a levegőszennyezés, a zaj és a szál hatása. Az utolsó fejezet ismerteti a forgalombiztonság fokozá­sának lehetőségeit, fontosabb módszereit. A könyv egyik célja a szá­mítógép és a különböző vég­zettségű szakértők együttes „működésének” propagálása a balesetek elemzésekor, ami egyúttal a forgalombiztonság növ­elésének is alapja. DANKA MIKLÓS—GLOFÁK PÉTER—KISS MIKLÓS: Gumikerekes gépjárművek villamos hajtása A könyv szerzői a sínpá­lyához nem kötött, szárazföl­di járművek villamos meg­hajtásairól adnak összefogla­lást (személygépkocsi, autó­busz, trolibusz, anyagmoz­gató targoncák, kórházi be­tegszállítók stb.). A közúti járművek mozgá­sával kapcsolatos tudnivalók után a villamos járműhajtá­sok különböző változatait, a villamos hajtású járművek szerkezeteit, a járművek vé­dő és biztonsági berendezése­it ismertetik, majd a külön­féle energia­tárolók után az üzemeltetési, karbantartási kérdéseket tárgyalják. Az üzemeltetésnél külön foglal­koznak a napjainkban fon­tossá vált energiagazdálko­dási feladatokkal, amelyek­ megoldása a közlekedésben is nélkülözhetetlen. 4 4 4 A Főiskolai Könyvtárban megtalálhatók még a Műszaki Könyvnapokra megjelent alábbi kiadványok: Közgazdasági­ és Jogi Könyvkiadó. Illés Mária: Vállalati mun­kaügyi politika. Kovács Ár­pád: A beruházás folyamata és információs rendszere. Kozminsky, A. K.: A szerve­zetek rendszerelemzése. La­dó László: Szervezéselmélet és módszertan 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó. M. Cesky: Rádió- és tv­­műsorvételi ismeretek. Frank Gy. — Mészáros F. — Vályi L.: Személygépkocsik üze­meltetési és diagnosztikai adatai (2. átdolgozott ki­adás); Gyurkovics Attila: Tv­­áramkörök mérése és beállí­tása; H. Ihling: Wartburg (Hogyan tovább?); Koltai Gyula: Közúti járműmotorok könnyűfém dugattyúi (Ipari Szakkönyvtár); Meissner: Trabant 2. kiadás (Hogyan tovább?); dr. Mészáros Ár­pád: Vizsgára készítjük az autót. F. Rajchert — A. Sit­­nik — J. Stepien: Tiriszto­rok kapcsolástechnikája. S. Sekowsky: Harc a korrózió ellen. Versigora — Zel­er — Ignatov — Pjatkov: Lada gépkocsik javítása. Statisztikai Kiadó Vállalat Az informatika tárgya, módszerei és alkalmazási te­rületei. (A IV. Statisztikai Informatikai Vándorgyűlés anyagai.) Mészáros Antal JESZENYIN A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Greta Garbo a takarékos milliomos Az egykori filmcsillag (6 éves) most a svájci Stori kolostor­ban lakik és szerencséjére vár. No, nem filmszerződésre. A mű­vésznőben már alig fedezhető fel valami, amivel annak idején az ,,Isteni” előnevet kiérdemelte. Ő maga 13 Így nyilakozik: „Ha mostani külsőmmel ismét a ka­mera elé állnék, a Garbo-mítosz összeomlana.” Amire vágyik, az egészen más. Szeretne egy In­gyen helyet kapni a Stockholm melletti stora Skendal szociális otthonában. A helyzet egyelőre reménytelen. „Szívesen befogad­nánk Garbo asszonyt — mondja az otthon vezetője —, de jelen­leg négyszázan előzik meg a je­lentkezettek listáján.” A mű­vésznő persze nem lenne rászo­rulva az adományra. Jópár mil­liója van. Viszont arról híres, hogy nagyon takarékoskodik. Enyhén szólva .. • J Jeszenyinre emlékezünk A költőt, akire emlékezünk, Szergej Alekszandrovics Je­szenyinnek hívják. 1895. ok­tóber 3-án, 85 évvel ezelőtt született. Legjelentősebbek a falusi életet idillé túlzó ver­sei, tájleíró költeményei és szerelmi lírája. A Nagy Októ­beri Szocialista­ Forradalom után több művében az új rend építése mellé állt, de ugyanakkor pesszimista, de­kadens elemek is fellelhetők költészetében. Jeszenyin, aki 1925-ben halt meg, a szovjet költészet és a világirodalom elismert alakja. Művei mély átélést tükröznek, bensőséges vi­szonyt teremtenek olvasó és költő, olvasó és mű között. Ablakomban szél sír Ablakomban szél sír, hold ragyog fehéren, ezüstfényű nyárfa hajbókol a szélben. Harmonika zendül, sirdegél magányról, oly közel szívemhez, s mégis oly távol. Sír-nevet a dallam, nincs az éjben társa. Merre­ hol talállak, zsengetörzsű hársfa. Valamikor én is, vigalmas vasárnap, harmonikán húztam dalt egy szép leánynak. Immár senki-semmi lettem a szemében, más dalára sírok-nevetek az éjben. Nyelvőrsarok­ ­ vagy ly A szükséges betűket írják be a pontok helyére! bo ... kott nyá... lapá ... fo...tatt fu... nadá ... zsiva... ;.. ukas mora... papagá ... bó .. .a zene... zsá ... a rá... a hüve... ! Alkosson mondatokat a következő szépárok szavaival! bejáratos — bejáratás hivatott — hívatott fiuk — fiúk jogát — jógit Rendezze szoros betűrendbe a következő szavakat! megy, mégis, metszet, metil, mészszagu, móssael, metsz, sze. Méts, meggy. Megyerdi. A Minerva gondozásában ez évben jelent meg Ódor László könyve; Balázs be­szélni tanul. Könyvesboltba betérők, könyvsátrak pultjain válogatók ,az üzemi könyv­árusok hitellistáin sorakozók közül sem mindenkinek tűn-­ hetett föl első látásra ez a mű. Szülőknek legelébb, akiknek a napi rohanás mel­lett (után) marad még ide­jük, erejük arra, hogy gyer­mekeik nyelvi nevelődését is fontosnak tartsák: kutató lel­kű nyelvtanárnak, pszicholó­gusnak. Talán pontatlan a cím? A könyv elolvasása után van ilyen érzése az embernek. Ezt megerősíteni látszik a tény, hogy maga a szerző is fontosnak érezte alcímül hoz­záfűzni még, ,Jegyzetek a nyelv születésiről”, sejtetve, hogy a cím nem fejezi ki mindazt, amiről könyvet írt Avagy, gyanítom, hogy ma­ga is úgy vélte, hogy a kis­gyermek beszédtanulásának, ennek a csodának nem szen­telünk elegendő figyelmet, nem érzékeljük, micsoda fan­tasztikus mélységű, hordere­jű és összetettségű világfor­málódás zajlik gyermekeink­ben, míg észrevétlen derék­­nyivá cseperednek. Úgy vél­hette maga is, hogy nem érzé­keljük eléggé, micsoda fan­tasztikus esélyek letétemé­nyese vagy vesztese lehet gyermekünk, ha életünk nagyszerű adományát, a szót úgy hullatjuk a szájába, mint földbe magvát a növény, ön­tudatlan, reprodukálva ezzel nemcsak a fajta minden eré­nyét, de átörökítve, belekó­­dolva egy életre, s tán utó­dai révén tovább is mind a hibákat, az előd-generációk­tól kapott, velünk sem kinőt­­teket. Elmerülvén a könyv izgal­mas-kedves soraiban, nem is tudom, ki olvasott benne na­gyobb gyönyörűséggel; az apa, aki szintén két gyerme­ket tanít születésük óta ide­gen nyelvre, s féltve őrzi bennük ez idegen kincstől az édest, az anyanyelvet; vagy a kísérletező nyelvtanár, aki ezen két minősige által kény­szerűen pszichológus is kicsit. Avagy a mindőnk egynyelvű közössége, a nemzeti kollek­­tívum lelki zavarain is na­ponta tépelődő értelmiségi, netán a veretes, hajlékony nyelvű irodalmat szerető könyvfaló. Mert annyi min­den egyszerre ez a mű. Him­nusz az értelmes családi élet­ről, a nevelésről, líraian pon­tos vallomás az anyanyelvről, nyelvészeti vitairat, gyermek­­i és tanulás-­ lélektani gya­korlati kézikönyv, nyelvokta­tási tanácsadó, olvasmányos irodalom. S mi minden még. És mind­ez együtt. A maga nemében szokat­lan műfaj, ezért nem is vélet­len, hogy a partikularitás szemszögéből nézve külön nem elég lélektannak, nyel­vészetnek, irodalomnak. In­nen az Élet és Irodalom szeptember 20-i számában Garai László értetlenkedő recenziója. Ajánlom a könyvet sokol­dalú szellemi mozgást kedve­lőknek, gyermekeik nem csu­pán testi épségéért aggódó szülőknek, tanároknak, egyál­talán a nevelés bármely szintjén dolgozóknak. Szépet és jót egyszerre kedvelőknek. N. S. A gyermek és az anyanyelv 3 ■ Az Ide! első Aula-pódium elő­­adásán nagy siker­rel szerepelt a 150 fős közönség előtt DÉVAI NAGY KAMILLA és OSZTER SÁNDOR. / I MOZAIK S ■ A KISZ Központi Bizottsága 1980,'81-es mozgalmi év programjában a kulturális munka fő feladatait a ,,Művelt if­júságért, korszerű műveltségért” („Hazad tájakon”, „Könyv és ifjúság”, „Barátaink”, valamint a „Művészet és ifjúság”) ak­ciócsoport foglalja össze. Célja a KISZ-a­lapszervezetek kulturális életének kibonta­koztatása. a közművelődési-művészeti intézmények és a KISZ -szervezetek kapcsolatainak erősítése A négy akció to­vábbfejleszti az 1979/80-as mozgalmi év kezdeményezéseit, de új elemekkel is gazdagodott. A „Művészet és ifjúság” akció középpontjába most a film­­művészettel való ismerkedés kerül. Főiskolánk hallgatói a győri filmszínházak rendszeres filmajánlatán kívül gazdag filmklub-programból válogathatnak, a város többi intézménye szervez sikeres sorozatokat. ■ A Győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola film­klubjának őszi sorozata az „Új törekvések a világ filmművé­szetében a 60-as évektől” címet viseli. Október 28. PAPÍRHOLD (1973.) amerikai film, rendező: Bogdanovich. Novemb­er 4. A KANÁRI ÉS A HÓVIHAR (1970.) román film, rendező: Marcus. November 8. SZÉGYENLŐS CHARLIE (1971.) svéd film, rendező: Sjöman. November 18. PIROSZMANI (1972.) szovjet film, rendező: Sengelaja. ■ A Rába Városi Művelődési Központ két sorozatot is in­dít: 1. Ingrid Bergman és Humprey Bogart színészportré soro­zat”. Október 28. CASABLANCA (1943.) rendező: Curtis. November 4. FORGÓSZÉL (1946.) rendező: Hitchcock. November 11. AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA (1964.) rendező: Wickd. November 18. ŐSZI SZONÁTA (1963.) rendező: Bergmann. 2. „Marcel Carné és Michelangelo Antonioni alkotói port­ré sorozat”. Október 28. KÜLVÁROSI SZÁLLODA (1938.) rendező: Carné. November 4. MIRE MEG VIRRAD (1939.) rendező: Carné November 11. HÖLGY KAMÉLIÁK NÉLKÜL (1958.) ren­dező: Antonioni November 18. LEGYŐZÖTTEK (1952.) rendező: Antonioni. ■ A Petőfi Sándor Ifjúsági Művelődési Központ őszi film­klub-programjának címe: „Az elidegenedés jelensége filmen” Október 22. CSEND (1963.) rendező: Bergman. Október 29. NE LŐJ A RÓKÁRA (1966.) rendező: Schamoni. November 12. HAJNALI NÉGYKOR (1965.) rendező: Si­mone. November 19. VÉTLEN BALTAZÁR (1966.) rendező: Bros­son. ■ A főiskolán beinduló „Politikai filmklub” igyekszik új­szerű, politizáló vitalehetőségeket teremteni. A filmklub ve­zetője dr. Nagy Gy. László főiskolai tanársegéd. November 3. AKCIÓ AZ ELNÖK ELLEN

Next