A Község, 1934 (4. évfolyam, 1-9. szám)
1934-01-01 / 1. szám
2. oldal 19791934 "UJU. A KÖZSÉG mind olyan fogalmak, amelyek megtagadása erkölcsi rombolást jelent az állampolgárok meggyőződésében. Nemzeti hagyomány a közigazgatási bizottságokműködése is. Most ezt is eltörlik. Úgy látszik, nincs szükség sem nemzeti hagyományra, sem törvénytiszteletre. Ezek a fogalmak csak addig élhetnek egy nemzet lelkiletében — szerintük —, amíg ezek íem ellenkeznek az uralkodó pártok érdekeivel. Meg kell nyíltan mondani, hogy Wolff és Kozma úrék most egyék meg, amit főztek. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. A szociáldemokráciának ásták a vermet, most beleestek ők maguk. A szociáldemokrata pártnak ezzel az új törvényjavaslattal szemben ugyanaz a véleménye, mint az előbbiekkel szemben volt. Ez alkalommal nem is a törvény megváltoztatása ellen tiltakozunk, hiszen az önkormányzatot azokkal a paragrafusokkal fojtották meg, amelyeket most meg akarnak változtatni. Az új törvényjavaslattal legföljebb az a céljuk, hogy a tetszhalott önkormányzat szívét átszűrjék vele. De fölemeljük követelő szavunkat az igazi, hamisítatlan önkormányzatért. Az új törvényjavaslat egyszers minden korra, ki akarja végezni az önkormányzatot. Ezért nem kell sem testünknek, sem lelkünknek. Papírkosárba vele! A németországi községek tartozásainak rendezése A németországi községek adósságaiknak állandó növekedése folytán fizetésképtelenné váltak. — A körülbelül 11,5 milliárd márka adósságból 8,1 milliárd márka a belföldi tartozás, míg a különbözet közel 3-5 milliárd márka külföldi adósság. — Az átértékelés alá természetesen csak a belföldi tartozás esik, amelyből közel 3 milliárd egészen rövid lejáratú. A birodalmi kormány átértékelési törvényt hozott a községi tartozásokat illetően. Minden fizetési nehézségekkel küzdő község a felettes tartományi hatóság jóváhagyása mellett valamelyik átértékelési szövetségbe léphet. Az ilyen községek aztán belföldi hitelezőiknek ajánlatot tehetnek rövidlejáratú hitelük hosszú lejáratra való változtatására olyanformán, hogy 1936 október 1-ig 4%-os, azontúl 3%-os kamatozással törleszthetők. De nemcsak a kimondottan rövidlejáratú kölcsönökre vonatkozik ez, hanem mindazokra a kölcsönökre, amelyek 1935 március 31-iglejárnak. A törvény azt is kimondja, hogy a hitelező nem köteles az adós ajánlatát elfogadni, de ellenkező esetben köteles 5 évi tőketörlesztési és kamatfizetési moratóriummal megelégedni. t. v. A községi választásokról írta Szekeres Sándor, pestvármegyei törvényhatósági bizottsági tag Több községben és városban esedékes lett a községi választás , és minden valószínűség szerint ebben az évben azokat megtartják. Ezek között vannak olyan közületek, amelyekben már a múlt esztendőben, sőt régebben meg kellett volna tartani a községi választásokat, és ha azok elmaradtak, annak többnyire politikai okai voltak. A bizalmas magyarázatok szerint „nem volt megfelelő légkör a választások megtartására“, vagy „a községben uralkodó izgatott hangulat, a válság okozta elégedetlenség, járványos betegségek stb.“ szolgálnak alapul a választások időpontjának elhalasztására. Nem ritkán azonban a választók névjegyzékének összeállítása, vagy azok megfellebbezésével járó huzavonák, időfecsérlések is hozzájárulnak a választások elhalasztásához. Ezek a körülmények kétségtelenül nem a legjobb fényt vetik a községi életre, mert azt látszanak bizonyítani, hogy a községi politika területén egészségtelen állapotok uralkodnak. A községi képviselőtestületi választások rendszertelensége vagy azt idézi elő, hogy a község lakosságának zöme a legteljesebb közömbösséggel viseltetik a község ügyes-bajosdolgai iránt, vagy pedig a gyűlöletig elfajuló megnem értéssel áll szemben a községben történő hivatalos intézkedésekkel. Mindkét eset hátrányos a községi politika menetére és az önkormányzatra, amelynek jog- és hatáskörét az érvényben lévő törvény keretén belül minél tökéletesebben ki kellene építeni. A rendszeresen és törvényesen lefolytatott községi választás a fejlődés útját nyitja meg a községi életben. Nevelő hatása van. Megtanítja a lakosságot arra az igazságra, hogy a közösség sorsának javulásával az egyén sorsa is javul. És ha a társadalmi rétegek között vannak is felfogásbeli és világnézeti különbségek, a községi politika területén a községi érdekek istápolására tett intézkedésekben rendszerint közös nevezőre jutnak. A közös érdekek azt követelnék meg, hogy a községi politika irányításába minden társadalmi osztálynak beleszólása legyen. A törvény gondoskodik arról, hogy a vagyonos osztály virilis jogon beleszólást nyerjen az ügyek intézésébe. Ezen a területen nincs különösebb baj. A legtöbb adót fizetőket a törvény szellemének megfelelően összeírják. Szó sincs róla, a választott képviselőtestületi tagokról is intézkedik a törvény. De nem olyan egyszerű a választott képviselőtestületi tagok beválasztása. Ma már számos közigazgatási tényezőnek, községi elöljáróságnak alakult ki az a véleménye, hogy a községi képviselőtestületben a munkásságnak, helyesebben a szociáldemokrata párt képviseletének is helyet kell adni. Haladottabb szellemű, alkotni vágyó egyének és testületek rokonszenveznek már ezzel a gondolattal. Csak azzal nem tudnak többen megbarátkozni, ha a választás eredménye százszázalékosan az ellenzéki pártok javára dől el. Különösen kis- és nagyközségekben szokott ez megütközést kelteni és ilyen esetekben megszületnek a kifogások, sőt vádak, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ellenzéki pártok szabálytalanságot követtek el és terrort alkalmaztak a választások során (?!). Ezek aztán okot szolgáltatnak a választások megsemmisítésére és a sok hercehurca kezdődik elölről. Az eddigi tapasztalatok szerint a községi választások különösebb izgalmat nem váltanak ki. Vannak ugyan helységek, ahol a községi választás lefolytatása nem teremt megnyugvást, de legkevésbé az ellenzéki pártok magatartása miatt. A közigazgatási törvény hiányosságából származnak sokszor azok a félreértések és bajok, amelyek elégedetlenséget szülnek. A községi választások előkészítésére tett intézkedések sok esetben tanúskodnak ezek igazolása mellett. Nem szükséges szabálytalanságot vagy törvénytelenséget elkövetni ahhoz, hogy a választók csak elkésve vegyenek tudomást a községi választás időpontjáról. Az 1886. XXII. tc. 48. §-a szerint elegendő, ha a választást három nappal előbb hirdetik ki. Ez a körülmény és az, hogy ugyanannak a törvényszakasznak rendelkezése értelmében a választás reggel 9 órakor veszi kezdetét és délután 4 óráig tart, a választók nagy tömegét üti el attól a lehetőségtől, hogy alkotmányos jogával élhessen, kiváltképpen akkor, ha a választást, mint rendszerint, munkanapra tűzik ki. Egy csomó félreértést és kínos meglepetést kelt az a zűrzavar, melyet a szavazáshoz használt különféle színű és alakú szavazólapok okoznak Legtöbb helyen azt hiszik, hogy a szavazás titkos. A szavazólapok különfélesége nyílt tagadása a titkosságnak. Borítékok alkalmazásával áthidalást lehetne találni a törvény hiányossága és a gyakorlati élet modern követelményei között. A választás eredményének megállapításához relatív többségre van szükség. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az a párt, amely a községben vagy