A Község, 1937 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

KIADJA: A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ORSZÁGOS KÖZSÉGPOLITIKAI BIZOTTSÁGA Budapest Vili, Conti ucca 4. — Szerkeszti: TAKÁCS JÓZSEF. — Megjelenik havonként. Előfizetési ára egy évre 30.— P. párttagoknak 1.80 P. Egyes szánjára 20 fillér. — Telefonszám: 1-358-18 Önkormányzati választójog A múlt hónapban megtartott választójogi pártközi értekezlet­tel kapcsolatosan újból fel kel­lett vetnünk az önkormányzati választójog ügyét. Mert — újból és fajból hangsúlyozzuk — tart­hatatlan állapot az, hogy az ön­kormányzati testületeket még mindig egy elavult törvény alapján válasszák. Legutóbbi számunkban már rámutattunk az adócenzusos, nyíltszavazásos községi választó­jog­ tarthatatlanságára. Az or­szággyűlési választójognál már 20 évvel ezelőtt törölték az adó­cenzust (1. Vázsonyi-fé­le törvény­­javaslat) és ma már az egész or­szágra kiterjedő titkos választó­jogról tárgyalnak. Ugyanakkor az önkormányzati választójog terén az 1929. évi XXX. tc. is csak szűkített. A korhatárt 20 évről 24 évre, a helyben lakást 2 évről 6 évre emelte. Megszorítást Ez a kimutatás igazolja, hogy a fővárosban dolgozó, de Pest­­környéken lakó munkásokat, al­kalmazottakat és magántisztvise­lőket kidobják a névjegyzékből, bár a kereseti adójukat épúgy megfizetik, mint a postások rendőrök és egyéb állami alkal­mazottak, akiket azonban min­denütt és minden esetben kere­seti adófizetés címén felvesznek a választók névjegyzékébe. És ha már most elhangzott a eszközöltek az iskolai végzett­ségnél, valamint az adócenzus­nál. S éppen olyan korszakban tették ezt, amikor a lakosság minden rétege, de leginkább a legszegényebb néposztály agyon van terhelve adóval. Soha el nem képzelt arányban adóztatták meg mindennapi kenyerét, lakását ruházatát, sőt — képletesen mondva, de — a valóságban minden lélegzetvételét is. Ellen­ben a választói jogosultságot csak a föld-, ház- és kereseti adó fizetése adja meg. Ezek közül is a legsúlyosabb adónem, a kere­seti adónak a választói jogosult­ság szempontjából való rendezet­lensége miatt az ipari munkás­ság egy tekintélyes része esik el községi választójogától, amint ezt a pestkörnyéki lakosságnál látjuk. Erre nézve szolgáljon bi­zonyságul az alábbi kimutatás hat pestkörnyéki városról. Jelszó, hogy vessünk véget a nyíltszavazásos komédiának, s ezt a polgári pártok is magu­kévá tették, úgy gyerünk tovább egy lépéssel: vigyük ezt keresz­tül az önkormányzati testületek­nél is. Szűnjön meg már egy­szer az az állapot, hogy a nyílt­szavazásos rendszer malaclopó köpönyege alatt főjegyzők és polgármesterek a maguk klikk­jeiket bevihessék a képviselőtes­tületekbe.­ Igen, mert éppen ez a rendszer termeli ki azután a szolnoki, székesfehérvári, kar­cagi stb. és azokhoz hasonló pa­namákat. Nem tudjuk m­ég, hogy a vá­lasztójogi értekezlet mennyiben vitte előbbre a megoldatlan al­kotmányjogi kérdések ügyét. Nem tudjuk, hogy e kérdések el­bírálásánál mi fog dönteni: az ország érdeke-e, vagy mint ed­dig mindig, a hatalmi szempon­tok? Hinni szeretnék, hogy a kormány, az általa képviselt osztályok érdekében is, a zavar­talan fejlődést biztosító megol­dást választja s végre nagyko­­rúsítja a magyar népet. Viszont ha valóban ez a cél, akkor nagy figyelemre kell méltatni az egyik legfontosabb alkotmány­­jogi kérdést: az önkormányzati választójogot. Az önkormányzati élet a népek politikai iskolája. Nemcsak a jog értékét tanulják megis­merni általa, de részvételük eredményeit, vagy következmé­nyeit közvetlenül érezve, fej­leszti felelősségérzetüket is. Az önkormányzatok életét sza­bályozó törvények minden hibá­ját, a közigazgatás minden visz­­szaélését, amelyek elkövetését a hibák lehetővé teszik — e szűkre­­szabott helyen nem sorolhatjuk fel, ehhez kötetekre volna szük­ség. Hiszen Magyarországon a bíróválasztás maga egy külön regény, vagy éppen rémregény. Ezúttal csak az önkormányzati választójog és a választások kér­déseiben felmerülő néhány fon­tosabb követelményt soroljuk fel, amelyeket a szociáldemo­krata párt Országos Községpoli­tikai Bizottsága legutóbbi ülé­sén a következő pontokban fog­lalt össze: 1. A községi és törvényható­sági választójog azonos legyen az országgyűlési választójoggal. Város 25­ éven felüliek száma Iparban fogl. minik., tisztv. Országgyűlési választójoga van Községi választójoga van Budafok 10.662 4.872 9.200 3.901 Kispest 36.927 16.339 29.477 10.055 Pesterzsébet 38.235 17.770 27.963 9.200 P.-szentlőr. 16.430 6.821 15.126 3.900 Rákospalota 24.473 10.021 22.297 9.400 Újpest 39.428 21.080 30.500 16.183

Next