ALKALMAZOTT MATEMATIKAI LAPOK 7. KÖTET (A MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei, 1981)
1981 / 1-2. sz. - Maros István: Adaptív elemek a lineáris programozásban, II.
ADAPTÍV ELEMEK A LINEÁRIS PROGRAMOZÁSBAN - ban azért, mert a paraméterek választása nem megfelelő egy-egy feladatra, illetve azért, mert a jelenlegi LP eljárások nem képesek maguk ellátni a helyes választás feladatát. Komoly segítséget jelentene, ha lenne egy olyan algoritmus, mely az aktuális feladatot analizálná és megfelelő kritériumok alapján optimálisan választaná meg a szimplex eljárás paramétereit, teljesen tehermentesítve azáltal a felhasználót és egyúttal megbízható eszközt jelentve bárki kezében. Igen előnyös lenne, ha a szimplex módszeren belül sikerülne találni olyan, hatékony algoritmikus technikákat, melyek nem, vagy alig érzékenyek a rendszerparaméterek változásaira. A problémakör vizsgálatának fontosságára több tényező hívta fel a szerző figyelmét. 1969—70-ben az Országos Tervhivatal elkészítette a magyar népgazdaság IV. ötéves tervének lineáris programozáson alapuló közgazdasági modelljét. Az akkor elérhető számítógépek gyári LP programcsomagjai a hazai gépeken nem tudtak megoldani akkora méretű LP feladatokat, mint amekkorák az EU által felírt modellek voltak. (A megoldandó feladatok kb. 1000 kollektív feltételt, kb. 1800 változót és közel ezer egyedi felső korlátot tartalmaztak.) Az LP ezért megbízást adott olyan LP rendszer kidolgozására, mely képes megoldani a feladatot. A rendszer a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetében készült el, és annak az optimalizáló részét a szerző készítette. A kezdetben nem sok sikerrel kecsegtető munka (kis kapacitású és nem túl gyors számítógép használata) végül eredménnyel zárult: a népgazdasági feladat 16 változatát sikerült megoldani. A feladatok — különösen akkoriban — tipikusan a nagyméretű LP feladatok területére estek. Tekintettel arra, hogy a szimplex módszer számítógépes realizációja (implementációja) területén abban az időben lényegében véve egyetlen értékelhető publikáció volt fellelhető (ORCHARD—HAYS [27]) és ez is elsősorban csak a főbb algoritmikus elemeket tárgyalta, jelentős fejlesztő munkára volt szükség. Ehhez kétségtelenül nagy segítséget nyújtott a népgazdasági modellel végzett számítógépes futtatások során szerzett rengeteg — negatív és pozitív — tapasztalat. Jellemző, hogy míg a modellnek 16 változata futott le, addig az optimalizáló rendszernek 25 változata készült el. Ez utóbbi nem is tekintendő különösen nagy számnak, hiszen nagyobb LP rendszerek száznál is több új kiadást érnek meg [7]. A munkával kapcsolatos eredményekről több publikáció jelent meg [13], [18], [6], [17]. Hatékony LP rendszerek elméleti és gyakorlati kérdéseinek a vizsgálata újabb esemény kapcsán kapott különös jelentőséget. Az ESZR program keretében sok új számítógépet helyeznek üzembe. Ezek a gépek egy számítógépcsalád, az R sorozat tagjai. A sorozat legkisebb gépei (R—10, R—12, újabban R—11 és R—15 is) Magyarországon készülnek. Ezek — különböző paramétereiknél fogva — igen alkalmasak vállalati információs rendszerek korszerű kezelésére és a műszaki-gazdasági tervező munka támogatására. Ez utóbbinak viszont fontos segédeszköze a lineáris programozás. Tekintettel arra, hogy a gépek alkalmazási programcsomagjai közül hiányzott az LP csomag, ezért a KSH Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda megbízást adott a Számítógépalkalmazási Kutató Intézetnek a programcsomag kidolgozására. A munka során lehetőség volt korábbi eredmények és tapasztalatok felhasználására, de számos új algoritmikus elem, eljárás kidolgozására és beépítésére is sor került. Az elkészített programcsomag a LIPROS (LInear PROgramming System) nevet kapta. A LIPROS-nál külön nehézséget jelentett az R—10 gépek kisméretű memóriája, amelyet még meg kellett osztani a program és az adattömbök Alkalmazott Matematikai Lapok 7 (1981)